Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-08 / 211. szám
1990. SZEPTEMBER 8.. SZOMBAT A gósk&nyv nem ígér könnyű álmot A változás visszafordíthatatlan Mintha csak ni energiagazdálkodás Jelenlegi és várható gondjait szemléltetné, többszín kialudt a világítás az ezért az ágazatért Is felelős ipari és kereskedelmi miniszter tegnapi százhalombattai előadása közben. Bőd Péter Ákos a helyi MDF-szervezet vendégeként választási gyűlés szónoka volt a városháza tanácstermében. À kormány eddigi munkája kapcsán egyebek közt elmondta, hogy a rendszerváltással együtt járó személycserék eddig mindenekelőtt a felső szinten történtek meg. A kormányzat 180 „főtisztjéből” — ideértve a minisztereket, államtitkárokat és helyetteseiket — 140 új vezető kapott megbízatást. De ennél sokkal jelentősebb hatású lehet a gazdasági egységek vezetőinek most folyó megmérettetése és a helyi önkormányzatok megválasztása. Ez nem egy, hanem a legfontoKellenek-e a hongkongiak? A kormány még bizalmatlan Két héttel ezelfltt beszámoltunk arról, hogy egyre nagyobb hazánk lránt a hongkongi érdeklődés — híre. Azért fogalmaztunk Így, mert a nagy lehetőségről — hogy a brit koronagyarmatot elhagyni szándékozó tőkeerős hongkongiakat telepíthetnénk le — eddig csak feltételes módban, sok titokzatos kérdőjellel, három ponttal és „ha” szócskával teletűzdelt cikkek láttak napvilágot. Akkor az Inter-Bridge Kisszövetkezet, egyik vezetője — a hongkongi üzlet leglelkesebb szorgalmazója — arról panaszkodott lapunknak: nem sikerül elérniük, hogy felelős kormánytisztviselők fogadják távol-keleti üzletfeleiket. Azóta ez a találkozó létrejött, ám nem sok köszönet volt benne. A Possard Corporation két képviselőjét a miniszterelnöki titkárság külföldi befektetések irodáján nem fogadták túl előzékenyen. Talán, mert sebtében nem tudták beszerezni a cégről a megfelelő gazdasági információkat, ám ez nem a hongkongi tárgyaló fél bűne. Hiányolták a kormánytisztviselők, hogy nincs felhatalmazásuk a hongkongi kormánytól. Annál szívélyesebb fogadtatásra találtak a csepelieknél. A fővárosnak ez a kerülete, tágabban pedig a Csepel- sziget északi része elnyerte Marie Louise Demee és Luis Ojeda — a két hongkongi üzletember — tetszését. Mint a Csepel újság munkatársának elmondták, nem útlevéleladással és nem emberlcereskede-, lemmel foglalkoznak. Ezt siettek kijelenteni, talán mert úgy érezték, a magyar kormányhivatalban ezt gondolják róluk. Ezzel szemben az igazság: hogy mintegy ötezer, tiszta erkölcsi bizonyítványnyal, az új élet megteremtéséhez elegendő pénzzel, az ipar, a pénzügy és a kereskedelem területén jártas, közép-, illetve felső osztályba tartozó hongkonginak keresnek új hazát. Olyat, ahol befektethetnek. Magyarországot ilyennek látják. A hongkongi vendégek meglátogatták Szigetszentmiklőst és Tökölt is. Itt a jó közlekedési lehetőség és a meglévő ipari háttér nyerte meg tetszésüket. Szolnok és Kecskemét vezetése nyitott is a távol-keletiek fogadására. De a jelentkezők között Csepel, illetve a Csepel-sziget jó eséllyel indul a hongkongi lehetőségért. Azért, amelyben a magyar kormány egyelőre nem lát sok fantáziát. Nem így az érintett tanácsok, illetve leendő önkormányzatok. Ennek az érdeklődésnek a jele, bizonyítéka, hogy a választások előtti, szinte ex-lex helyzetben is — földtörvény és új önkormányzati vezetés híján — tárgyalnak a tőkemenekítő hongkongiakkal. Móza Katalin Szakemberekre szükség lesz Rendszerzáró tanácsülés Utolsó — mondhatni rendszerzáró — ülését tartotta meg tegnap délelőtt a Pest Megyei Tanács testületé. Az előzetes információk ellenére dr. Horváth Balázs belügyminiszter — váratlan elfoglaltsága miatt — mégsem tudott eljönni. Helyette dr. Szabó Lajos, az ön- kormányzati főosztály vezetője képviselte a Belügyminisztériumot. Dr. Szabó Lajos a minisztérium vezetése nevében megköszönte a megyei tanácstagok munkáját. Elmondta, hogy sok olyan általánosításon alapuló bírálatot kapnak mostanában a tanácsi dolgozók, amelyeket sokkal határozottabban kellene visszautasítani. Erre a kérdésre az önkormányzati törvény rövid ismertetése után a hozzászólók is visszatértek. Sokak véleménye szerint a minisztériumnak meg kellene védeni az apparátust. Dr. Szabó Lajos kifejtette, hogy a választások során a szavazásra jogosult állampolgárok fogják eldönteni, hogy kit akarnak képviselőnek, illetve polgármesternek. Jól képzett, tapasztalt jegyzőre és szakapparátusra a továbbiakban is szükség lesz, a megfelelő emberek-kiválasztása nem dőlhet el szubjektív szempontok alapján. Az ötéves ciklust lezáró ülésen utolsó döntéseiket is meghozták a tanácstagok. Elfogadták Balogh László megyei tanácselnök tájékoztatását az utóbbi időszak legfontosabb eseményeiről. Elfogadták a gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott térségek helyzetéről szóló jelentést. Megszavazták céltámogatások átcsoportosítását, valamint a megyei választási bizottság kiegészítésére vonatkozó javaslatot. Üj tanácsrendeletet módosítottak: újabb természetvédelmi területeket nyilvánítottak védetté. Balázs Gézáné, a Megyei Egészségvédelmi Tanács elnöke, az egészségmegőrzési program 1988— 1990. évi feladatainak végrehajtásáról számolt be, s jóváhagyták a jelenlevők a Pest Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítványról szóló tájékoztatót. Az új megyei tanács — azaz a mégyei közgyűlés — a helyhatósági választások után jön létre. A testületnek 9G tagja lesz. K. A. sabb lépést Jelenti a demokrácia útján. Miniszterek ugyanis mehetnek-jöhetnek, de az alsóbb szinteken várható többezres változásokat nem lehet visszacsinálni. Így előfordulhat, hogy a jelenlegi politikai csatározásokban a kormány felőrlődik, de a rendszerváltás már akkor is visszafordíthatatlan. Az ipar teljesítményéről szólva a miniszter kiemelte: 1990 első félévében 10 százalékkal csökkent a termelés. Hasonló visszaesés utoljára az 1929-es nagy világválság idetehát nem önkormányzó — vállalatok esetében valóságos jogkörrel bíró felügyelő bizottságok létrehozása a célja. A Duna Menti Hőerőmű Vállalat esetében is egy Ilyen szervezet vállalhat feladatot a később más kérdezők által is bemutatott feszültségek kivizsgálásában, a vezérigazgató személyi alkalmasságának minősítésében. ö maga — mondta Bőd Péter Ákos —, a dolgozók olyan legitim szervezetei, mint a szakszervezetek vagy a munkástanácsok, illetve a településen működő pártok jelzéseit mindig komolyan veszi, és számít is rájuk a vállalatvezetés megítélésében. A konkrét ügyben azonban információk hiányában nem vállalkozhatott állásfoglalásra. Határozott választ adott viszont arra a kérdésre, hogy írásos utasításban is biztosítsák a létrejövő munkástanácsok jogait, mert van, ahol ennek híján nem fogadják el tárgyalópartnerként. A miniszter hangsúlyozta: a bíróság által munkavállalói érdekvédelmi szervezetként bejegyzett munkástanácsot a jelenlegi törvények szerint is — méghozzá létszámtól függetlenül — megilletik azok a jogok, amelyek a különböző régi és új szakszervezeteket. Más dolog, hogy jó lenne, ha az egy helyen működő különböző dolgozói érdekképviseleti szervezetek koordinálni tudnák a munkáltatókkal való kapcsolattartást. Egy másik kérdésre válaszolva Bőd Péter Ákos elmondta: a mai magyar energiaár-rendszer zavaros — mint egy hozzászóló megjegyezte, 10 forintnyi szénhidrogén kell egy kilowattóra, fele ennyibe sem kerülő elektromos energia létrehozására. Takarékoskodni kell tehát az olajjal és általában az energiával is. Hogy miképpen? A miniszter szerint erre legjobban a reális árak rendszere ösztönöz. Ez pedig a jóskönyv szerint nem könnyű álmot, hanem újabb áremeléseket „ígér". Bőd Péter Ákos sajnos egyáltalán nem zárta ki annak lehetőségét, hogy jövőre ismét vagy 20 százalékkal drágábban vehetünk csak üzemanyagot. Igaz, perspektivikusan az európai bérekhez való közeledést Is említette ... (—d —s) jén volt. Ez persze nem Is olyan meglepő, ha végiggondoljuk, hogy lényegében egy kelet-európai nagy regionális válság szenvedő alanyai vagyunk. A gazdaság helyzetét tovább súlyosbítja az olajpiac számunkra igen kedvezőtlen alakulása és a katasztrofális aszálykár. Vannak persze bizonyos pozitív jelek, csírák is — elsősorban a kis- és középvállalkozások területén. A magyar gazdaság fejlődése azonban elképzelhetetlen a nagyobb állami vállalatok sorsának rendezése nélkül. Itt pedig az Antall-kormány meglehetősen ellentmondásos helyzetet örökölt — emelte ki az előadó. A 80-as évek közepétől ugyanis mindenekelőtt a vállalati tanács irányításával működő üzemek nagy önállóságot kaptak, arányos felelősség és valóságos piaci megmérettetés nélkül. Az alapító minisztérium szinte csak akkor szólhatott bele ügyeikbe, ha a csőd szélére kerültek — akkor viszont a teljes felelősség a tárcát terhelte. Sikeres vagy közepes vállalatokról még hiteles információhoz is csak nehezen juthatott a tárca. Ezért is döntöttek most úgy, hogy az újraválasztandó vállalati tanácsokba az alapító minisztérium — illetve tanácsi vállalatoknál a helyi önkormányzat — delegálja képviselőjét. Ez az információszerzés megkönnyítése mellett arra is némi biztosítékot nyújt, hogy az igazgatók megméretése korrekt módon történjék meg, illetve, hogy ne lehessen az állam mint tulajdonos háta mögött tisztátlan privatizációs ügyleteket előkészíteni és lebonyolítani. Azt már dr. Nagypataki Gyula városi MDF-elnök és polgármesterjelölt kérdésére mondta el az ipari tárca vezetője, hogy az úgynevezett államigazgatási íelügyeletű — A HÉT HIRE :--xxaaBKa<n—Hasam»*« A földkérdés mindnyájunk ügye Berzenkedik az egyetemi oktató A Kereszténydemokrata Néppárt agrártéziselről rövid tudósítás jelent meg tegnapi lapunkban. Legfőbb szempontjuk olyan piacorientált, vegyes tulajdonú agrárgazdaság megteremtése, amelyben meghatározóak a magántulajdon különböző formái. Éppen emialt nem tartják elegendőnek a földtulajdon rendezését. Szükségesnek látják a kártalanítási, a privatizációs, a bérleti, a földvédelmi és -hasznosítási, az agrárpiaci rendtartási törvény és az új szövetkezeti törvény megalkotását. Mindez abból az alkalomból került szóba, hogy szakértőik sajtótájékoztatón részletezték nézeteiket. Agrártéziseiket természetesen szakértő bizottság dolgozta ki. Az előzetes anyagot dr. Pallós László készítette, végleges formáját pedig dr. Szakái Ferenc egyetemi tanár közreműködésével nyerte el. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemtani tanszékének oktatója immár huszon- harmadik esztendeje foglalkozik mezőgazdasági vállalati gazdaságtannal. E témakörön belül a szervezés és gazdálkodás alapjait tanítja a hallgatóknak, ugyanakkor részt vesz a szakmérnökképzésben is. <t Miként történt, hogy bekerült a szakbizottságba? — kérdezzük dr. Szakái Ferenctöl. — Múlt év őszén öten kaptunk megbízást erre a feladatra. Akkor már létezett a dr. Pallós László által kidolgozott anyag, amely a mezőgazdasági politikai elképzelések kereteit adta. Az írásos anyagot viszont, amely nyomtatásban is megjelent, ketten együtt szerkesztettük. Ehhez önálló gondolatokkal, kiegészítésekkel járultam hozzá. • Mely témákra vonatkoztak ezek? — Elsősorban a földnek — mint erőforrásnak — sajátosságaira. A földkérdés nem csak mezőgazdasági kérdés! Az embereknek élettere is! Egy falusi közösségnek például egész jövőbeni sorsát meghatározza. Ha a szabad földforgalom keretében minden földet privatizálnának, akkor lakótelepekre, vagy egyéb fejlesztési célokra az önkormányzat kénytelen lenne területeket visszavásárolni. Szerintem mindenképpen szükséges, hogy egy-egy ilyen közösség rendelkezzen valamennyi földdel. A másik lényeges kérdés: mindenfajta gazdasági tevékenység — a gyárak, a közlekedés és a szállítás biztosítása — úgyszintén területet igényel, nem beszélve a sportról, az üdülésről, Mindebből az következik, hogy hiba a földet csak a mezőgazdaság szemszögéből nézni. • Hogyan jutott ezekre a következtetésekre? Azt kell világosan látni, hogy a földtulajdon önmagában nem elegendő a mezőgazdasági vállalkozások sikeréhez, fontosak a jó működési feltételek is. Jelenleg a mezőgazdaság válságban van. Részben azért, mert a külpiaci helyzet változott, a belföldi piac pedig csökkent. Ugyanakkor sok a túlméretezett gazdaság. Mindezekkel egy időben súlyosan kiéleződtek a környezetvédelmi problémák. Mi az egyetemen a tantárgy keretében azzal foglalkozunk: miként kell kialakítani az optimális ráfordítási szinteket; a különböző technológiák közül kiválasztani a legmegfelelőbbet, s milyen módon kell megszervezni a jövedelmező termelést a különböző áeazatok- ban. Mivel ez a tantárgyunk, pártállásomtól függetlenül is, KOSÁRKÁK Megnyílt Budapesten a Közép- és Kelet-európai Környezetvédelmi Központ. ® Siófok fogadta a településfejlesztéssel foglalkozó szakemberek ötnapos nemzetközi konferenciájának résztvevőit. O Szegeden kukoricatermesztési bemutatót rendezett a Gabona- termesztési Kutató Intézet. © Miskolcon menedzser- képző tanfolyam kezdte meg munkáját. ® Veszprém volt a színhelye a Kereskedők a nyugdíjasokért elnevezésű tanácskozásnak. íótoTik - . ... Lelhetni nemes szándékokLeteZIK egy un. fogyasztói ról tanúskodó kezdeményezékosar a hivatalos szóhaszna- seket a nyugdíjasok helyzetélatban, jelentésekben. Ebben nek megkönnyítésére. Van a képletes kosárban olyan ter- olyan ahol saját kockámekeket helyeznek el kü- zati alapjuk terhére kedvez- lonboző szolgáltatásokkal ményt nyújtanak bizonyos egyetemben , amelyek fel- aiapvetö árucikkek vásárlása- hasznalása, fogyasztása a leg- kor a nyugdíjasoknak — az jellemzőbb egy-egy társadalmi engedményt adók között talál- retegre s amelyek nem lepik ni magánkereskedőt is, aki szó íul fz átlagos mindennapi elet szerint saját zsebére teszi sárnak^seidtségéwfkövethe- ezt elé^é elterJedt forma tő nyLon ffogylsLásTszer- « «"egyében a nyugdíjasoknak kezet — a fogyasztott, felhasz- rendezett engedményes vásár nált áruk, szolgáltatások ősz- egy-egy településen, amint az szetételének — változása épp- ún. olcsóbb áruk kínálatának úgy, mint az, miként emel- a növelése is elsősorban őket kednek az árak, s azokkal érinti. Mindezzel együtt is együtt a kiadásaink. Ez a fo- az^ ke]j írnom: a nyugdíjasokStíi:k°ktrSdr\andíS ™k segíthet a kereskeóvakodnl kell attól - bár en- delem, ám helyzetüknek a a- nek, sajnálatosan, kevés nyo- vitása olyan átfogó változta- mát lelni a hivatalos felfogás- fásokat követel, amelyek ban éppúgy, mint a közgon- messze esnek a kereskedés dolkodásban —, hogy egysé- terepétől. A szociálpolitika, s ges egészként kezeljük a még tovább, a gazdaság körényugdíjasokat, a valóságban be tartoznak, kosárkákról kell írni, beszélni Tévedés lenne azt hinni, A megye lakosságának az csupán a több pénz kifizetésé- ötöde nyugdíjas. Száz ember- vei megoldódna a nyugdíjából húsz. Az összefoglaló adat s°k valamennyi gondja. Gyak- azonban téves irányba vezet- ran észlelni, az ipar, a mező- het! A nyugdíjkorhatáron túl- gazdaság, a szolgáltatások jutott férfiak és nők közül mennyire mellőzik a nyugdi- ugyanis vannak segélyből, já- jasok speciális igényeinek a radékből élők, vannak nem figyelembevételét, sajátos fo- saját jogon szerzett nyugellá- gyasztási szükségleteiknek a tásban részesülők, s olyanok kielégíthetőségét. A fejlett oris, akik ugyan saját jogon szágokban hatalmas áruház-, kapják a nyugdíjukat, abból üzletláncolatok alapozódnak a megélni azonban egyre nehe- nyugdíjasokra, az idősek kor- zebben tudnak, ("jk mindany- osztályaira, itthon viszont kü- nyian azok a sokat emlegetett lönlegességnek számít az is, kisnyugdíjasok. ha egy-egy cég engedményes áron kínál ún. kis hibás termékeket kizárólag nyugdíjasoknak ... A hiánygazdálkodás persze nem ösztönzött különösebben a rétegigények kielégítésére. Most talán más lesz a helyzet, mert csökken a kiskereskedelmi forgalom: fontosabb lesz a speciális helyzetű, igényű vevő. Egyetlen, utalásnyi adat: a megye piacain az év első felében a burgonya és a gyümölcs ára átlagosan harminchat százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ennek tükrében érthetővé válik, hogy a korábbi szerény mértékű gyümölcsfogyasztás is tovább csökkent a nyugdíjasok háztartásaiban, amint hasonló a helyzet a hús és húskészítmények vásárlásánál is. A hivatalos szóhasználat inaktív háztartásként jelöli a nyugdíjasok fogyasztási alapegységeit, s amikor ez a háztartás egy főből áll, akkor a legsúlyosabb a gond, itt a legnehezebb a létminimumot tartani. At így élők döntő része a megyében 'nő, azaz — ha még lenne is ereje hozzá — nehezen tud nyugdíjkiegészítő munkára szert tenni. Türelmetlen társadalmunk a legtürelmetlenebbül az idősekkel bánik, holott éppen ők azok, akiknek már nincsen fizikai lehetőségük bevárni a jobb időket... Nemes törekvés tehát a kereskedelem figyelme a nyugdíjasok iránt, ám kevés: a társadalom egészének kellene szemléletet váltania. Ma teherként jelennek meg a nyugdíjasok gondjai a közgondolkodásban. Meglehet, valóban terhek. Csak éppen akkor arra is1 választ kellene adni, kik hordták a háború utáni újjáépítés iszonyú terheit, kik voltak azok, akik a mai nemzeti vagyon folyamatos gyarapítóiként élték le az életüket... Az ilyen kérdésekre azonban ma senki sem szeret válaszolni, sőt meghallani sem nagyon akarják a szülők hátán-vállán ágálok. egyetemi oktatóként ezekre helyezem a hangsúlyt. P Akiben Ilyen mélyen élnek ezek a problémák, az alighanem Igen régről hozta magával azokat. — A szülőfalumból. Békés megyében, Nagykamaráson töltöttem a gyerekkoromat. Jól láttam, hogy az embereknek ott nincs más életlehetősége. Távol esik mindentől; oda még ma sem jut el a külföldi tőke, holott van ott negyven aranykoronás föld, ugyanakkor nem ritka a harminc-harmincöt aranykoronás értékű terület sem. Békés megye térségei ma is gazdaságilag hátrányos helyzetűek — hasonlóképpen néhány Hajdú vagy Szabolcs megyei területhez. Azért gondolkodom így, mert a magam bőrén tapasztaltam a nehéz életfeltételeket. Berzenkedem, mert ezek a térségek tőke és eszköz nélkül nem tudnak felemelkedni. Az ott élő emberek szemével próbálom nézni az egész magyar mezőgazdaságot. • Szakértői véleményét hogyan fogadták párton belül? — Kiadványunkat sajnos kevesen ismerték meg. Ennek ellenére nemcsak a keresztény- demokratáktól, hanem más pártoktól is elismerést kapott. Sok mezőgazdasági szakemberrel tartok napi kapcsolatot. Amikor személyesen beszélgettünk ezekről a kérdésekről, jó érzéssel fogadták. Rokonszen- vet kelt bennük, hogy ez a megoldás zavarná a legkevésbé a nagyüzemek működését, illetve az új szervezeti formák békés kialakulását. Ügy gondolom mindezek után, hogy e tézisek biztosíthatják a megegyezési lehetőséget: a legkülönfélébb pártok, s szélsőséges pártállású emberek számára is adhatnak közös tárgyalási alapot. Vennes Aranka Mészáros Ottó
