Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-08 / 211. szám
2 \ ^£Mtm 1990. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS] Várakozások a csúcs előtt Diplomáciai nagyüzem a Corbacsov-Bush találkozó előestéjen Tovább tart a pszichológiai hadviselés az öbölbeli válságban A szigetvita akadályozza Tokió és Moszkva együttműködését t Általános I PILLANATKÉP A figyelem előterében változatlanul az öbölbeli válság áll. Múlt vasárnap volt egy hónapja annak, hogy lrak lerohanta Kuvaitot, s az idő múlásával fokozódik a feszültség a csupán katonai megoldást sürgetők és azok között, akik még mindig látnak lehetőséget arra, hogy a diplomácia kiutat találjon a súlyos nemzetközi válságból. Az iraki agresszió elleni fellépésben legnagyobb szerepet vállalt Egyesült Államokban — amelynek százezer katonája van immár Szaúd- Arábiában és a Perzsa-öböl térségében cirkáló hadihajókon —. megoszlanak a vélemények arról, hogy mi lenne a leghelyesebb cselekvési irány. A legszélsőségesebb „háborúpártiak” szerint minden elvesztegetett nap Szaddam Husz- szeinnek kedvez. Hiszen a Kuvait lerohanása miatt támadt első rendkívüli felháborodás lassanként elenyészik, s a szaúdi sivatagban harcálláspontokat foglaló amerikai, angol, egyiptomi egységek morálját a tétlenség aláássa, s Bagdadnak sikerül a külföldi állampolgárok családtagjainak távozásának kérdésére irányítani a figyelmet, ahelyett, hogy az alapproblémával, a kis ^szomszéd bekebelezésével foglalkoznának. A „gyors katonai megoldás” ; híveit Londonból is támogatják. Thatcher asszony a nyári szünet vége előtt sürgősen ösz- szehívta a parlamentet. Brit vezető körök úgy magyarázzák ugyanis az eddigi biztonsági tanácsi határozatokat, hogy azok felhatalmazást tartalmaznak az Irak elleni katonai akciókra is. London, amelynek a térségben valaha rendkívüli érdekeltsége és befolyása volt, úgy tűnik, magához kívánja ragadni a kezdeményezést azzal, hogy oroszlánrészt vállal egy Bagdad elleni katonai műveletben. Mint megjegyzik, a parlament ily látványos összehívására nyolc év óta nem volt példa. Akkor a Falkland-vál- ság miatt került sor erre. Mint emlékezetes, a brit fennhatóság alatti szigetet akkor Argentína elfoglalta, és Albion háborút indított az alsóház jóváhagyásával, s visszaszerezte a csendes-óceáni területet. Még korábban a koreai háborúban való angol részvétel ügyében rendelték be nyári vakációjáról a parlamentet. A katonai megoldást sürgetők sem egységesek. Jelentős részük Washingtonban visszariad attól, hogy az Egyesült Államok egyedül vagy Angliával közösen vállalja egy Irak elleni háború kockázatát. Azt szeretnék elérni, hogy egy ilyen lépéshez felsorakoztassák a világ más nagyhatalmait is, s így az agresszor kiűzése Ku- vaitból az ENSZ zászlaja alatt történjen. Ezek a körök hangsúlyozzák, hogy egy közép-keleti háború mily sok áldozattal járna, s ha Washington és London elszigetelten bocsátkozik egy ilyen műveletbe, az arab terrorizmus elleni „második front” kockázatával is szembe kellene néznie. TARTÓS SZAÚDI TÁBOROZÁS Közben az amerikai sajtóban egyre többször esik említés az úgynevezett .sivatagi pajzsról”. Először ez alatt azt értették, hogy a szaúdi sivatagban állomásozó amerikai, angol, egyiptomi erők elriasztásul szolgálnak Bagdad számára s félelmetes visszacsapó képességük megakadályozza abban Szaddam Husszeint, hogy folytassa hódítási kísérleteit az öbölben. Washingtonban azonban jól tudják, hogy az iraki elnök tisztában van azzal, hogy rendszerének öngyilkossága volna, ha Szaúd-Arábiára támadna, hiszen így megindulhatna ellene az ENSZ zászlaja alatti hadigépezet, Bagdad emiatt óvakodik attól, hogy konfrontációba kerüljön a kuvaiti—szaúdi határ másik oldalán felsorakozott erőkkel. Más kérdés természetesen, hogy Bagdadnak ezt az óvatos taktikázását mind jobban keresztezi az erősödő kuvaiti ellenállás. A megszállt olajországban partizánakciókat hajtanak végre az iraki katonaság ellen. Bagdad eddig húsz ellenállót végeztetett ki, és az akciók körzetében fegyverek utáni kutatásokat rendeztet a házakban. De az ellenállási mozgalom szélesedését képtelen megakadályozni. A harcoló kuvaitiak vezetői pénteken felhívást intéztek a szaúdi határ másik oldalán állomásozó csapatokhoz, hogy indítsanak felszabadító háborút. Bush elnök azonban nem kíván elhamarkodott akcióba bocsátkozni, amely nagy áldozatokba kerülne. Inkább kivárja, hogy az Irak elleni gazdasági embargó meggyengíti Bagdadot, bár ennek kizárólagos sikerében nem bízik. Washington ezért a sivatagi •pajzsot úgy értelmezi, hogy hónapokig ott marad a térségben a felvonultatott haderő, hogy új biztonsági rendszert alkosson. Ezért volt fontos az amerikai vezetés számára, hogy Szaúd-Arábiát rábírja; dollármilliárdok fizetésével járuljon hozzá az ott állomásozó amerikai haderők költségeihez. Ríjad egyébként azt is vállalta, hogy Jordánia és Egyiptom részére pénzügyi alapot létesít, hogy pótolja azokat a veszteségeket, amelyek az Irakkal való kereskedelem elmaradása miatt jelentkeznek ezekben az országokban. IDEGEK HÁBORÚJA Közben teljes erővel folyik az idegek háborúja. Szaddam Husszein televíziós nyilatkozatában azt állította, hogy a Biztonsági Tanács embargót elrendelő határozata éhhalálra kárhoztatja az iraki gyerekeket. Megismételte, hogy Bagdad egyszer s mindenkorra bekebelezte Kuvaitot, amely cselekedetére állítólag történelmi jogcíme volt. Bejelentette tartalékosok mozgósítását, és azt mondotta, hogy ha országát megtámadják, az egymillió egyenruhában katonai szolgálatot teljesítő mellé további ötmillió ember fog majd fegyvert. „Szent háborúra” hívta fel az arab világot a „gonosz” ellen, amely alatt az amerikaiakat és az angolokat értette, s felszólított az egyiptomi rendszer megdöntésére. A pszichológiai hadviselés keretében csütörtökön nyilatkozott a Perzsa (Arab)-öbölben állomásozó amerikai erők egyik parancsnoka, s kijelentette, hogy ha kell, néhány perc alatt szétbombázzák az iraki radarrendszert, és öt perc alatt megsemmisítő csapást mérnek Bagdad légierejére és légvédelmére. Szaddam Husszein kormányzata, miközben halogatás közepette, de lassanként hazaengedi a Ku- vaitban és Irakban eddig visz- szatartott külföldi nőket és gyerekeket, a férfiakat változatlanul olyan stratégiai pontokon tartja, amelyek háború esetén hadi célpontok lehetnek. így akarja elérni, hogy az Egyesült Államok és Anglia visszariadjon ezek bombázásától, hiszen saját állampolgárai is áldozatul esnének. Közben Szaddam Husszein kormányzata azt is hangoztatja, hogy a tárgyalásos megoldás elől sem zárkózik el. A Biztonsági Tanács határozatának kimunkálói és ennek megtartói azonban hangoztatják, hogy ehhez az szükséges, hogy Bagdad haladéktalanul ürítse ki Kuvaitot. Erről azonban Bagdad jelenleg hallani sem akar. Ezért küldte hiába Tarik Aziz külügyminisztert az iraki vezetés Moszkvába, hogy a vasárnapi Bush—Gorbacsov találkozó előtt megnyerje Moszkva közvetítését. SZOVJET KIBONTAKOZÁSI TERV Bagdadot nyilván az tévesztette meg, hogy szovjet részről hangsúlyozták, hogy a Biztonsági Tanács határozata gazdasági embargót és nem katonai akciót irányoz elő Irak ellen. Ezért figyelmeztettek: katonai műveletben csakis akkor vesznek részt, ha ezt a világszervezet elhatározza. Moszkva egyébként, bár megszakított minden kereskedelmi kapcsolatot Bagdaddal, szerződésük lejártáig ott tartja katonai tanácsadóit, akik a már leszállított szovjet fegyverek használatára képezik ki az iraki katonákat. Bár Aziz moszkvai tárgyalásairól pozitív képet próbált festeni, a tény tény maradt: Gorbacsov ragaszkodott ahhoz, hogy minden békés rendezés alapja az legyen, hogy Irak kiüríti a megszállt Kuvaitot, s ott helyreállítják az elmenekülésre kényszerített emír kormányzatát. A Szovjetuniónak megvan a maga terve a rendezésre, s ezt Bushsal a vasárnapi egynapos helsinki találkozón Gorbacsov ismerteti. Eszerint az irakiak Kuvaitból való távozása után az öbölbeli válságot egy olyan nemzetközi konferencián rendeznék, amelyen napirendre kerülne az Izrael által megszállt arab területek ügye is. Nemzetközi megfigyelők kétséggel fogadják ezt a tervet, s megjegyzik, hogy egy ilyen tanácskozás puszta létrejöttének esélyei is problematikusak az arab világ jelenlegi megosztottsága láttán, nem is beszélve az eredményesség kilátásairól. CSAK AZ IDŐPONT VALÓSZÍNŰ Sevardnadze azzal a céllal utazott Tokióba, hogy előkészítse Gorbacsov jövő évi japán látogatását. Mind Moszkva, mind Tokió szeretné béke- szerződés megkötésével rendezni kapcsolatait. A normalizálódás ugyanis mindkét fél számára kedvező volna, megnyithatná a széles körű gazdasági együttműködés útját. A japán tőke és technika jól jönne a szovjet gazdaságnak, s Tokió is sokat profitálhatna a hatalmas, kontinensnyi ország megnyíló piacaiból. A második világháború folyamán a Szovjetunió által megszállt Kurill-szigetek ügye azonban egyelőre akadálya ennek. Tokió visszaköveteli ezeket, s Moszkva legfeljebb arra volna hajlandó, hogy visszavonja onnan nagyszámú katonaságát. Így egyelőre Gorbacsov látogatásáig, amelyet jövő áprilisban tartanak valószínűnek, még sok problémát kell tisztázni az addig sorra kerülő külügyminiszteri tárgyalásokon. Arkus István Alkcimányellenes a szövetkezeti tör: én y ? Tovább nő az infláció A pozitív tendenciák ellenére, ma még a válságjegyek vannak túlsúlyban a gazdaságban, amit a termelés visszaesése, a belső egyensúly hiánya és a növekvő infláció jelez. Jóllehet a kormány megkezdte a gazdasági rendszerváltást, a korábbi problémák hatásai most jelentkeznek, jelentős társadalmi feszültséget keltve — közölte a kormányülést követő szokásos pénteki sajtóértekezleten László Balázs. A kormányszóvivő elmondta: a pénzügyminiszter az idei gazdasági folyamatok eddigi alakulásáról és a várható tendenciákról szólt. A statisztikák szerint javult a külgazdasági egyensúly. A külkereskedelmi áruforgalom aktívuma 550 millió dollárra nőtt, miközben a rubelelszámolású forgalom 30 százalékkal csökkent. Űj veszély- források is jelentkeztek: csökkentek a szovjet olajszállítások, ezt az öbölbeli olajválság is kíséri, s rontja a helyzetet az aszálykár is. örvenA jövőben több új feladattal is bővül a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenysége — közölte az MTI kérdésére Párvy Tivadar, a hivatal szóvivője azzal kapcsolatban, hogy a BM-határőrség biztonsági hivatala kormánydöntés következtében kiválik a határőrség szervezetéből, és átkerül a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz. A hátárőrbiztonsági főosztály a jövőben á Némmbízf- tonsági Hivatal főigazgató-helyettesének közvetlenül alárendelve dolgozik majd. Fő feldetes viszont, hogy növekedett a kis- és középméretű vállalkozások száma és teljesítménye. A gazdasági folyamatok helyzetét elemezve a szóvivő kitért arra is, hogy a termelői árak 21, a fogyasztói árak pedig 26 százalékkal emelkedtek az első félévben. A kormány számítása szerint az infláció mértéke a termelői szférában az év végére elérheti a 22, a fogyasztóiár-szin- té pedig a 28-30 százalékot. A lakossági fogyasztás az év végéig 3-4 százalékkal, a reáljövedelem várhatóan 4 százalékkal csökken. Az átlagbérek jelenleg a tavalyit 27-29 százalékkal haladják meg, a pénzbeni társadalmi jövedelmek a tervezettnél gyorsabban, 32-34 százalékkal növekednek. Ugyanakkor kétségtelen az is, hogy felgyorsult az infláció és. növekedett a munka- nélküliség is — mondta a szóvivő. A foglalkoztatottak száma a tavalyihoz viszonyítva az első félévben 8 százalékadata — a határőrséggel ösz- szefüggésben — a kémelhárítás lesz. Ezenkívül állomány- védelmi jellegű és alkotmányvédelmi funkciót is ellát, illetve harckészültség-védelmi funkciója is lesz az átalakuló szervezetnek. A mostani intézkedés a határőrbiztonsági főosztálynál valószínűleg nem jelent személyi változásokat,, de elképzelhető, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál későbbiekben történő átszervezések ezt a részleget is érintik majd — mondta befejezésül a szóvivő. kai csökkent. A szerkezetváltás miatt az év végére várhatóan 80-100 ezer lesz a munkanélküliek száma, a segélyezettek köre pedig 60 ezerben tetőzhet. A költségvetés alakulását áttekintve a kormány jóváhagyta a honvédség, a rendőrség és a büntetés-végrehaj- tás hivatásos állományának átlagosan 25 százalékos béremelését. A honvédelmi tárca a költségeket saját megtakarításából fedezi, a Belügyminisztérium is csak kisebb mértékben szorul költségvetési támogatásra. A kormány megvitatta a termőföld tulajdonjogáról szóló törvénytervezetet is. Ügy határozott, hogy a javaslatot — az egymással összefüggő, több részből álló gazdasági törvénycsomag részeként — a szövetkezeti törvény módosításával együtt igyekszik minél hamarabb az Országgyűlés elé terjeszteni. Ez annál is inkább fontos, mert a jelenleg érvényes szövetkezeti törvény minden jel szerint ellentétes az alkotmánnyal. A kormány egyúttal felkéri az Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon állást alkotmányértelmezési kérdésekben: a földtulajdonviszonyok rendezhe- tők-e anyagi kárpótlással, avagy reprivatizációval, milyen módon vonható el a szövetkezetektől a földtulajdon; eltérhet-e a javaslat az öröklés általános szabályaitól. A kormány csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg az országot sújtó aszálykárokról is. A Földművelésügyi Minisztérium helyzetértékelése szerint az ez évi aszály egyes térségekben soha nem tapasztalt mértékű volt, különösen Pest, Bács-Kiskun, Fejér, Komárom-Esztergom és Jász-Nagvkun-Szolnok megyét sújtotta. Az aszály elsősorban a takarmánynövényeket, a zöldségféléket és a cukorrépát károsította. Folytatódik a Nemzetbiztonsági Hivatal átszervezése Irredenta az emlékmű Nem akarják megbuktatni a kormányt A Szabadság téren nem Trianon emlékművét, hanem a hivatalosan is irredentának nevezett emlékművet akarják visszaállítani ! A Horthy-rendszerben állított egykori szoborcsoport nem csupán az elcsatolt magyar területeket követelte vissza — mondotta Szabó Miklós, az SZDSZ ügyvivője a párt pénteki sajtótájékoztatóján —, hanem az egész történelmi Magyarország visszaállítását. Az emlékművet helyreállítani akarók nehezítik a szomszéd népek és a magyarság közeledését. Egyértelműen és világosan a Horthy-rendszerrel való azonosulást hirdetik, és mindezekkel súlyosan àÿanak Magyarország nemzetközi politikai hírnevének. Az akcióval odavetik a határon túli magyarságot az ottani nacionalizmus tombolásának. Pető Iván ügyvivő — egyben parlamenti képviselő — értékelte az elmúlt heti, s általában az egész törvényhozási munkát. Véleménye szerint a kormánypártok megpróbálták a polgármesteri tisztséget úgy körülbástyázni, hogy minél szűkebb körből lehessen meríteni. Míg az országgyűlési képviselők saját lehetőségeiket korlátlanná tették — lehet munkaviszonyuk, viselhetnek párttisztséget —, addig a polgármesterekkel szemben sokkal szigorúbb szabályokat kívántak felállítani. Pető Iván kitért arra is: a több mint száz nap alatt elvárható lett volna a miniszterelnöktől, hogy részt vegyen a Parlament munkájában és érdemi dolgokról beszéljen. Elvárható lett volna, hogy ismertesse a kormány álláspontját a privatizációról, nyilatkozzon arról, miért késik a földtörvény és ez ügyben mi a kormány elképzelése. Mindezek mellett az egész törvényhozási munkára jellemző, hogy a kormány rosz- szul előkészített előterjesztéseket nyújt be. Az SZDSZ ezzel együtt sem kívánja megbuktatni az alig több mint 100 napja hatalmon lévő, hosszú idő után először szabadon megválasztott kormányt, hiszen az nemcsak a pártok kudarcát, hanem az egész demokrácia sikertelenségét jelentené a nép számára — szögezte le Pető Iván. CSAK AZ MSZMP-VÉL NEM SZÖVETKEZNEK A vidéki Magyarországért A kormány a 100 napos türelmi idő alatt és azóta is halogatta és halogatja a szükséges döntéseket. Mindmáig nem készült el a társadalom lényeges kérdéseire választ adó, a gazdaság fellendítését célzó, átfogó programja, sőt az első 100 napra beígért antiinflációs csomagterv is még mindig várat magára. A munkanélküliség egyre súlyosabb terheket ró a nemzetgazdaságra, a társadalomra, a tömeges elszegényedés pedig újabb és újabb problémákat szül az ugyancsak beígért szociális védőháló, komplex intézkedési terv híján — hangsúlyozta Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke a párt pénteki sa j tótáj ékoztató j án. Kifejtette ugyanakkor, hogy az első 100 nap tárgyilagos megítélésekor nem szabad elfelejteni, hogy nálunk nemcsak kormány-, illetve hatalomváltás, hanem rendszer- váltás is történt, illetve történik. A mezőgazdaságban tervezett tulajdonreformmal kapcsolatban az Agrárszövetség álláspontja továbbra is az, hogy megfelelő alkotmányos garanciákkal a magántulajdont, valamint az önkéntességen és a magántulajdonon alapuló szövetkezést kell döntő szerephez juttatni a mező- gazdaságban. Támogatja, hogy erkölcsi és anyagi kártérítést kapjanak mindazok, akiket valódi sérelem ért, de a föld- tulajdont csak az kapja vissza, aki maga is dolgozni akar rajta. Az Agrárszövetség a közelgő helyhatósági választásokon ugyanúgy, mint a tavaszi parlamenti választások idején, a vidéki Magyarország felemelkedéséért küzd. Választási szövetséget egyik párttal sem kötöttek, de elsősorban az ellenzéki pártokkal tartják lehetségesnek az együttműködést. Közülük azonban kivétel a jelenlegi MSZMP, amely az Agrárszövetség szerint ugyanazt a politikai irányvonalat folytatja, amellyel elődje katasztrófába sodorta az országot. 4
