Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-08 / 211. szám

PEST MEG VEI ^eGVEI KÖA/T^s Vnv ',< ;W:. }Wr : ■ ? • • : XXXIV. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ára: 7,20 forint 1990. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT A KORMÁNYBIZTOS B Korrekt, nyílt elszámolást À magyar fél — röviddel az osztrák részről meghatá­rozott határidő lejárta előtt — megküldte az osztrák kár­igénnyel kapcsolatban kiala­kított álláspontját a bős— nagymarosi vízlépcső épí­tésében részt vett osztrák Donaukraftwerke vállalat­nak. Tekintettel arra, hogy a gátépítés költségeinek magánjogi elszámolásával kapcsolatban mind a hazai, mind a külföldi sajtóban olyan közlemények jelentek meg, amelyek kétségessé te­hetik a magyar fél megbíz­hatóságát, Sámsondi Kiss György kormánybiztos — a magánjogi szerződést kötő vállalat megbízója és fel­ügyelője nevében is — szük­ségesnek tartotta a nyilvá­nosság számára összefoglalni a magyar álláspontot. — A múlt hónapban nyil­vánosságra hozott egyértel­mű álláspontunk szerint korrekt és nyílt elszámolásra törekszünk a Donaukraft- werkével. A példamutató osztrák—: magyar viszony zavartalan­ságának megőrzése érdeké­ben cselekszünk így, lehető­leg elkerülve a pereskedést, de egyszerűen nem enged­hetjük meg magunknak, hogy a valószínűleg kifogá­solható módon megkötött szerződés jogalapja szerint, nem ellenőrizhető elszámo­lás figyelembevételével fi­zessünk ki ilyen jelentős összegeket. Természetesen vizsgálat folyik a szerződés- kötés körülményeinek és felelőseinek pontos tisztázá­sára. Eleget kívánunk tenni fi­zetési kötelezettségünknek annak ellenére, hogy a Do- naukrafwerke a hamburgi erőműépítés leállítása után, az Európai Parlament tilta­kozása ellenére teljes szak­értői felelősségének tudatá­ban vállalta el a tervezést és a kivitelezést, nem törődve a Világbank figyelmeztetésé­vel sem. , — Az osztrák cég, ismerve a körülményeket, eddig is rugalmasságáról tett tanú­ságot. Mi a már együtt rög­zített alapelvek szellemé­ben most is csak azt kérjük, hogy tiszteletben tartva az üzleti titkokat, ne csak en­gedmények, hanem ellen­őrizhető elszámolást tartal­mazó számla alapján fizet­hessük ki tartozásunkat, pe­ren kívüli megállapodással. Ügy véljük, ez felel meg hagyományos üzleti kapcso­lataink szellemének is — mondotta a kormánybiztos. ★ Nincs valós alapja annak, a Die Pressében megjelent feltételezésnek, amely sze­rint a Magyar Nemzeti Bank AZ ÁR ELLSH ÚSZVA FÉL DISZ Sok-sok esztendeje nem volt rá példa: havi ezer tonnánál jóval kevesebb tőkehús fogy el a megyében. A korábbi mennyiség negyedével csökkent, de van­nak helyek, ahol negyvenszázalékos a visszaesés ... ! Jele ez annak, miként működik szabályozóként az emberek pénztárcája. Ilyen helyzetben ki az, aki nem kapja fel a fejét annak hallatán, akár ingyen is hoz­zá lehetne jutni egy fél disznóhoz, ha ... Az idén, az év első felében a termelői-felvásárlási átlagárak a megyében a vágósertésnél harmincöt szá­zalékkal voltak magasabbak, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ami érzékelteti az inflációt, csakhogy ... Vannak gazdaságok és magántermelők, amelyek, akik a megnövekedett ár ellenére is ráfizetnek a tartásra. És vannak elfogadható jövedelemre szert tevők. Mi­közben zeng a megye attól, milyen súlyos pénzügyi helyzetben van a mezőgazdasági termelés, alig jut figyelem — vagy nem jut figyelem egyáltalán — arra, milyen megdöbbentő különbségek mutathatók ki az egyes gazdaságok (beleértve a magántermelő­ket is) költségei és ráfordításarányos jövedelmei kö­zött. Nagygazdaságok, magántermelők esetében egya­ránt rábukkantunk 25-30 százalékos különbségekre, de van olyan eset is, mikor az egyik helyen csupán fél disznót képesek felnevelni akkora költségből, amekkorából másutt egy egészet! Ez a százszázalé­kos eltérés akkor kapja meg az igazi súlyát, ha tud­juk: a megye az ország jelentős sertéstermelői kö­zé tartozik. A 400 ezer darabos állománynak (némi ingadozással) nemcsak az itt élők ellátásában van meg a maga szerepe, hanem az országos húsellátás­ban éppúgy, mint a kivitelben. Nem tagadva tehát a mezőgazdasági termelés va­lóban súlyos közgazdasági helyzetét, nem árt figyel­met fordítani arra mekkorák a tartalékok egy-egy területen, miként hevernek kihasználatlanul a kö­vethető példák. Kár lenne, ha a tulajdonváltás kö- zepétte elsikkadna a lényeg: a hatékonyságot nem a forma szavatolja, hanem ráfordítás és hozam vi­szonya. (M) szeptember 17-re tervezett schillingkötvény kibocsá­tását azért halasztja el a Länderbank, mert a magyar jegybank bonitását illető kételyek kaptak hangot Ausztriában. Az MTI érdek­lődésére Sándor Béla, a Ma­gyar Nemzeti Bank főosz­tályvezetője pénteken dél­előtt elmondta: a Die Presse pénteki számában már meg­jelent a helyreigazítás, amelyben maga a Länder­bank adja tudtul, hogy sem­miféle kételye nincs az MNB fizetőképességét illetően. Mivel a nagymarosi kár­térítési ügy kapcsán a Län- derbankkal egyetértésben úgy ítélték meg, hogy a bé­csi üzleti körök hangulata most nem a legmegfelelőbb a kibocsátáshoz, az akciót — kizárólag ebből a megfonto­lásból — közös megegyezés­sel későbbre halasztották. Belovai-ügy Kegyeimet kaptak a kémek A köztársasági elnök meg­kegyelmezett a Belovai-ügy elítéltjeinek. A Budapesti Fegyház és Börtön négy rab­ját pénteken már szabadon is bocsátották. Belovai István, a londoni magyar katonai attaséi hiva­tal volt tisztje 1985-ben kémkedésért életfogytigla­ni fegyházbüntetést kapott. Az elmúlt év során kegyele­mért folyamodott, mert vé­leménye szerint — szovjet katonai információk kiszol­gáltatásával — már évekkel ezelőtt is a rendszerváltást szolgálta. Az egykori hon­véd alezeredes kérelmét tá­mogatta a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsé­ge. Álláspontjuk az volt, hogy indokolt a rendkívüli gesztus gyakorlása, hiszen az amerikaiak javára, a Var­sói Szerződés sérelmére el­követett kémkedés megítélé­se a politikai helyzet válto­zásával együtt módosul. Göncz Árpád határozata Belovai büntetését 15 évi szabadságvesztésre mérsé­kelte, ám a még hátralévő rész végrehajtását felfüg­gesztette. Hasonló kedvez­ményben részesültek a per más elítéltjei is: felfüggesz­tik Halmi Zoltán 15 évi, idő­sebb és ifjabb Vadász Mik­lós 10-10 évi büntetését is négy év próbaidőre. ★ Az MTI információja sze­rint a köztársasági elnök döntését rendkívül gyorsan végrehajtották. Az igazság­ügy-miniszter csak pénteken ellenjegyezte a dokumentu­mot, de még aznap intézke­dett a rabok kiengedéséről. ennél jóval kisebb, körülbe­lül 100 ezer köbméter az éves kitermelés átlaga. Tucatnyi panaszlevelet kaptak a közelmúltban, s ezek többségében kivágott fákért, erdőrészekért rekla­málnak az emberek, szerve­zetek. Mindegyik üggyel fog­lalkoznak, igyekeznek meg­magyarázni, hogy az erdő ezerféle hasznosítási lehető­sége közül sok helyen a fa­anyag-gazdálkodás nem utol­só szempont. A gazdaság egyébként sem önkényesked- het, mert erdőrendezési szol­gálat, erdőfelügyelőségek szabályozzák a munkáját. A kacsa valószínűleg a Telki környéki erdőterüle­tek kapcsán röppenhetett fel. A volt kormány-vadász­terület hasznosítására való­ban jelentkeztek külföldi vállalkozók, tárgyalások is folytak, ám konkrétumokról ma még nem beszélhetünk. Csakúgy, mint számtalan ha­sonló vállalkozás, ez is az ön- kormányzatokra, azok dönté­sére vár. K. M. . ...........mi.........um I h A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt nagyválasztmánya október 27—28-án tartja ülését. A nagyválasztmány feladata lesz például az új pártal­kotmány megalkotása, a pártprogram további korsze­rűsítése. Egyebek között er­ről döntött a párt politikai bizottsága pénteki ülésén. A testület egészségi álla­potára is tekintettel felfüg­gesztette tisztségéből Szabó László főtitkárhelyettest mindaddig, amíg az ellene kezdeményezett eljárás be nem fejeződik. A politikai bizottság meg­hallgatta a megyei vezetők beszámolóját az önkormány­zati választásokkal összefüg­gő tevékenységükről, más pártokkal kötött megállapo­dásaikról, és úgy döntött: az FKgP szervezetei semmiféle formában nem működnek együtt a volt állampárt utódszervezeteivel. Ugyanak­kor tudomásul vette a helyi szervezetek önálló jelöltállí­tási jogát. A testület két tájékoztatót hallgatott meg a földtör­vény helyzetéről. Nagy Fe­renc József földművelésügyi miniszter, a párt elnöke a törvénytervezet korrekciós munkálatairól, Zsíros Géza pedig a földtulajdon rende­zéséről szóló önálló indítvá­nyáról számolt be. A párt vezető testületé sajnálattal állapította meg, hogy a pénteki üléséről meg­jelent előzetes híradások lég­ből kapott állításokon, tor­zításokon alapulnak. Véle­ménye szerint a politikai el­lenfelek ilyen módszerrel próbálják lejáratni a Függet­len Kisgazdapártot. .....................................»............ / tv ' yfA- *5ÿr mm ma Antall József miniszterelnök pénteken meglátogatta a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, valamint a 11. Nemzetközi Csomagolási és Anyag- mozgatási Szakkiállítást. ® Hazánkban tárgyal Barber B. Conable. A Világbank elnökét fogadja Antall József mi­niszterelnök, találkozik a kormány gazdasági tárcákat ve­zető minisztereivel és a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel is. 9 Megújul a Magyarok Világszövetsége. Szeptember 1-jétől új főtitkára van a szervezetnék Komlós Attila re­formátus lelkész személyében, tiszteletbeli elnök pedig Sütő András erdélyi magyar író lett. ® A kormány nem tette meg a szükséges gazdasági lépéseket, helyette olyan dolgokkal foglalkozott, amelyek nem szolgálják sem a belpolitikai stabilizációt, sem a gazdasági kibontakozást — hangzott el a Vállalkozók Pártjának pénteki sajtótájé­koztatóján. @ A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat pénteki közgyűlésén új elnököt választottak. A TIT ve­zetője dr. Szentágothai János akadémikus lett. • Az Al­ba Kör Katonai Szolgálatmegtagadók Szövetsége elen­gedhetetlennek tartja, hogy a jövőben minden bevonulás előtt a behívóparanccsal együtt az összes érintett kapjon egy ismertetőt, amely jogait tartalmazza. Pest megye tíz körzetében jól haladnak az új telefon­vonalak bekötésével. A Ma­gyar Távközlési Vállallat eredeti tervei szerint ezek­ben a körzetekben csak a jö­vőre kezdődő, tíz évre szóló fejlesztési, terv alapján leg­hamarabb 1995-re kezdték volna meg a vonalfejlesztést. Gazdasági okok miatt ezt a tízéves, hosszú távú tervet módosították, helyette há­roméves, rövid távú fejlesz­tési elképzeléseket kívánnak megvalósítani. Ez egyúttal azt jelenti, hogy Pest me­gyében nem 1995-ben, ha­nem már idén és jövőre is kötnek be új vonalakat. A beruházás azonban csak la­kossági és vállalati önerős, később esetleg területi rész­vénytársasági anyagi hozzá­járulásokkal valósítható meg. A megyei telefonhálózat fejlesztési tervének elkészí­téseként Kerepestarcsán még tavaly egyezer állomás foga­dására alkalmas crossbar rendszerű mobil konténer­Meggyorsult a telefonhálózat kiépítése Nem olcsó mulatság központot adtak át. A csak­nem 37 millió forintos beru­házáshoz a magánszemélyek­nek 35 ezer, az intézmények­nek pedig 240 eze” forinttal kellett beszállniuk, s így kaphatták meg a vonalukat. A konténerhez hálózatépítés is kapcsolódik, amelyet a ter­vek szerint év végére fejez­nek be. . A tíz fejlesztési körzet, kö­zül például Taksonyban 300 állomás bekötésével szintén fejlesztik a hálózátot, itt a jövő év végére adják át az utolsó vonalat. A 9 milliós beruházáshoz a lakosság fe­jenként 30 ezer, míg a válla­latok 120 ezer forintot adtak hozzájárulásként. Ócsán és Alsónémediben 196 előfizető ugyancsak a jövő év végéig jut önálló vonalhoz. Nagy­kőrösön viszont már ez év december 31-ig 850-en kap­ják meg a hőn áhított tele­font. Itt 35 ezer a lakossági és 150 ezer forint a közületi hozzájárulás. Szigetszent- miklóson pedig 1500 vonalat adnak át szintén ez év vé­géig. A Pest megyei telefonháló­zat fejlettsége az északi és déli körzetben erősen eltérő. Míg észak országos viszony­latban a tizenkilenc megye közül az első négy között van, az egy főre eső cross­bar állomások számával, ad­dig a déli rész — de a megye egésze is — majdnem a se­reghajtó. Az egyenlőtlenség oka az, hogy a déli körzet­ben eredetileg sok volt a ké­zi kapcsolású központ és góc, viszont az északira ennek ép­pen az ellenkezője jellemző. A déli rész hátrányának fel­számolása természetesen nem megy egyik napról a másik­ra, fölzárkózása csak több évi fokozatos fejlesztéssel ér­hető el. Pest megyében a telefon- hálózat fejlesztése a Buda­pest Vidéki Távközlési Igaz­gatóság feladata, a döntési jog azonban a Magyar Táv­közlési Vállalat vezérigazga­tóságáé. A tervek szerint ezen jövőre változtatnak, és a Budapest Vidéki Távközlé­si Igazgatóság bizonyós fej­lesztési döntésekben a koráb­binál több jogot kap. A Bu­dapest Vidéki Igazgatósághoz négy megye — Fejér, Komá­rom, Pest és Nógrád — tar­tozik. Pest megye északi és déli részével ez összesen öt távközlési fenntartási üze­met jelent. A Pest megyei központok és gócok fejlesztésénél az a cél, hogy a kézi kapcsolásúa- kat és a belföldi távhívásra nem alkalmasakat mielőbb automata kapcsolásúakra, sőt a legfejlettebb digitális rend- szerűekre cseréljék. K. K. Az erdőirtás csak szóbeszéd Elröppent a kacsa 'Nemrégiben az a hír kelt szárnyra, hogy a Pilisi Park­erdőgazdaság a főváros hatá­rában egy hetvenhektáros erdőrész kivágását tervezi. Azért — mondták —, hogy külföldi céggel vagy cégek­kel társulva, vegyes vállalati formában szabadidőközpon­tot létesítsen. A parkerdőgazdaság fa- használati osztályvezetője, dr. Balogh Zoltán szerint tragikomikus ez a pletyka. Tragikus, mert manapság ilyet lehet terjeszteni, és van, aki elhiszi, komikus, mert ekkora tarvágásról még sosem hallott. Elmondta, hogy az erdőgazdaságok üzemtervek alapján gazdál­kodnak, melyeket szigorú szakmai szempontok alapján, országos és helyi érdekek fi­gyelembevételével lehet csak összeállítani. A Pilisi Park­erdőgazdaság területén éven­te maximum 350 ezer köbmé­ternyi fát vághatnak ki, ám

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents