Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-07 / 210. szám

1990. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK A múltnak képezik a jövő szakmunkásait Kétszázból száz üzem bizonytalan Tanévkezdés előtti napokban sokan kérdezték : mi is lesz ak­kor a szakmunkásképzőkkel? Zavart keltett ugyanis a Minisz­tertanács egyik rendelete. Mégpedig arról, hogy a Munkaügyi Minisztériumot bízta meg az intézetek szakmai irányítási fel­adatával. Bár az oktatás egésze továbbra is a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz tartozik. A tantervekről, a tan­könyvekről — tehát a képzés szakmai tartalmáról — viszont a Munkaügyi Minisztérium gondoskodik. Ugyancsak feladata az iskolán kívüli szakképzés ágazati irányítása és a szakkép­zési alap gondozása. A szakmai irányítás ily mó­don egy minisztériumban össz­pontosul. Hogy ezt az elgon­dolást miként formálja, ala­kítja majd a gyakorlat, az csak hosszabb idő elteltével derül majd ki. A tanév meg­indításával megkezdődött te­hát egy határozat próbája. # Mit jelentenek ezek a vál­tozások az iskolák számára? — kérdezzük Oberczán Józseftől, a Pest Megyei Tanács művelő­dési osztályvezetőjétől. — A szakmai irányítási fel­adat átkerülése nem befolyá­solja munkájukat — magya­rázza Oberczán József. — Egyelőre semmilyen lényegi változás nem várható. Hiszen minden bizonnyal a Munka­ügyi Minisztérium kialakítja majd azt a csoportot, amely az adott szakterület tananyagá­val foglalkozik. Pest megyé­ben a húsz szakmunkásképző intézetben éppen úgy folyik tovább a tanítás, mint eddig. Az idén 4036 diák kezdte meg tanulmányait, huszonkét léte­ző szakmában, illetve ágazat­ban. • Milyen körülmények kö- lött? — A szakmunkásképző isko­lák feltételei megfelelőek vol­tak a tanévindításkor. A tan­műhellyel nem rendelkező is­kolák egy részében viszont sok gondot okoz a gyakorlati szak­mai képzés biztosítása. A vál­lalatok várható megszűnése vagy profiljának változása he­lyenként szinte megoldhatat­lan szituációt teremtett. Leg­élesebben Vácott jelentkeznek ezek a problémák. • Tudjuk, hogy a megyei ta­nács létezése is napok kérdé­se. Ilyen körülmények között aligha lehetett felkészülni, hogy ezeket a gondokat enyhítsék. Mégis, mit tett a megyei ta­nács? — Két esztendő óta súlyos­bítja a helyzetet, hogy a válla­latok nehezen tudják megha­tározni igényeiket az elkövet­kezendő időkre. Kétszáz cég­nél végeztünk felmérést, s ezek közül legalább száznál volt jellemző a bizonytalanság. Ugyanakkor a képzést mindig a vállalatok igényeihez kell igazítani. Meggyőződésem, hogy a szigorúan vállalati igé­nyekhez kötött képzés elavult, ezen változtatni kell! • Mire gondol konkrétan? — Arra, hogy maga az ügy­menet is elavult! A Pest Me­gyei Tanács munkaügyi cso­portja tehát összegyűjti az igé­nyeket a különböző üzemek­től. Ezt továbbítja a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­riumnak. Ök pedig visszakül­dik, hogy — engedélyezik. Ez a hosszú eljárás még a terv­utasításos rendszer maradvá­nya. Fölösleges. Legfontosabb lenne azonban arról dönteni: hogyan alakuljon a három­éves szakmunkásképzés? • Miként tudná ezt elkép­zelni a jövőben? — Nagyobb hangsúlyt he­lyeznék az általános képzésre, műveltségre. Erre az. alapra építeném a szakmai tartalmat. Attól függően, hogy annak el­sajátításához mennyi időre van szükség. Nem igényel ugyanis minden szakma há­roméves tanulmányt! Viszont akad olyan, amelyik többet! Ezt azonban én nem tudom eldönteni, ez a szakmához ér­tő, irányító emberek feladata. A másik lényeges dolog: adja az iskola az általános és a szakmai alapképzést, a válla­latok, a gazdaságok pedig a speciális szakoktatást! Évek óta tapasztaljuk, hogy a ma­gyar szakmunkásképzés nem a jövőre készíti fel a fiatal em­bereket, hanem a múltra. Mindazon ismereteket ugyanis, amiket ők elsajátítottak az is­kolában, a gyárak már túlha­ladták. • Az elavult szakmai tarta­lom összefüggésben van azzal, hogy minden gyereket el kel­lett helyezni valamilyen okta­tási intézményben? — A szakmunkásképzés ered­ményessége szorosan kapcso­lódik az általános iskolai taní­tás színvonalához. Mert amíg innen olyan gyerekek is kike­rülnek, akik közül néhányan olvasni sem tudnak, kínlódás velük a pedagógus munkája; addig nem lehet elérni azt a színvonalat, amelyre a jövő­nek szüksége van. Természe­tes dolog, hogy a középfokú képzés általánossá vált. Pest megyében az idén végzett nyolcadikosoknak 94,7 száza­léka tanul tovább most szep­tembertől. Mindenképpen el kell jutnunk azonban oda, hogy az általános iskola kö­veteljen magasabb szintet! Nem mennyiségi többletet, ha­nem megalapozott, biztos tu­dást. Vennes Aranka Játékkal tanulni, örömmel játszani — Van testvéred? Kezdd újra a verset, úgy mondd, mintha itt lenne, s most me­sélnél neki! — Szabolcs bó­lint, és Solymosi Ottó ren­dező utasítása szerint meg­próbálja újra. Figyel a hang­súlyra, figyel a ritmusra — és valóban másképpen hangzik a vers. Amikor a produkció­nak vége, a tízéves kisfiú han­gos csókolommal hagyja el a termet. Aztán jönnek a töb­biek, Bea, Orsolya, Rita, Csa­ba és Fanny; valamennyien gyerekek — nyolc—tizennégy évesek. Ide, a Király utcába, a Fővárosi Kézműipari Vál­lalat művelődési házába meg­hallgatásra érkeztek: ez az" in­tézmény ad majd otthont an­nak a gyermekszínpadnak és színészképző stúdiónak, ame­lyet Pécsi Ildikó színművész- nő, Solymosi Ottó rendező, Ligeti Mária koreográfus és Elekes Ágnes zongoraművész vezet majd. S hogy miért alakul egy újabb színiképző? A mester­séget oktató Pécsi Ildikó és Solymosi Ottó szerint nagy igény mutatkozik e képzési for­mára; napjainkban, a tv és videoíáz korában bármennyi­re tért veszíteni látszik is az élő színház, az emberhez mégiscsak közel áll, szeretünk játszani, szeretjük a színésze­tet, s amit általa kapunk — nem pótolható mással. A leg­többen — a gyerekek és a fel­nőttek közül egyaránt — csu­pán a játék öröméért jönnek, nincsenek nagyra törő álmaik a színészmesterséggel, nem akarnak profikká válni, egy­szerűen jólesik színházat csi­nálni, csapatban, társaságban lenni. Természetesen ahány em­ber, annyiféle indítékkal érke­zik, s különösen a felnőtt je­lentkezők között vannak, akik egyféle előképzésnek tekintik a stúdiót — az igazi, a fő­iskolai megmérettetés előtt. A Mogyoródról érkezett Csaba vagy a Tökölről jött Erzsé­bet, de az Isaszegen lakó Eri­ka is elhivatottságot érez a színi pálya iránt. Jó alkalom ez itt a tanulásra, innen olyan útmutatást várnak, amely megkönnyíti a felkészülést a főiskolára, hiszen tanulnak színpadi mozgást és -beszé­det, megismerkednek a maszk­készítéssel, s megtapasztalják a figurateremtés alkotó folya­matát. A szándékokat illetően azonban el kell még mondani mást is. A tervek szerint ka­rácsonyra már kész produk­cióval áll elő a gyermek- és felnőtt-társulat, s ezután már közönség előtt is játszanak. Igény szerint — ha hívják őket — a fővárosban és Pest megyében mutatják be a dara­bokat, melyekkel céljuk sze­rint szórakoztatva tanítanak. Lesznek történelmi tárgyú elő­adások is, ezek bemutatását különösen az iskoláskorúak- nak tervezik, akiknek még hiányosak, s olykor hamisak is ismereteik. Természetesen lesznek olya­nok, akik majd maguktól le­morzsolódnak; akik elmarad­nak, mert rájönnek, hogy ön­megvalósításukra nem alkal­mas ez a közeg, de ha már e döntéshez segítséget kaptak, az is jó dolog. Aki pedig szep­tembertől júniusig mégis csi­nálja és kitart, az bizonyosan sokat profitál majd, alakul a látásmódja, mesterségbeli fo­gások birtokába jut, tudása bővül, s remélhetőleg meg­ízleli a csapatmunkában ala­kuló közös színjátszás örö­meit. A művész tanárok meggyőző­dése szerint a meghallgatá­son édeskevés derül ki az igazi tehetségről és elhiva­tottságról. Ezért hát minden jelentkező — hacsak nincs valami komoly kizáró ok — felvételt nyer. Hogy azon­ban ki meddig jut el — az már az illetőn múlik. Mindeneset­re most úgy búcsúznak egy­mástól a művészek és a leendő diákok: viszontlátásra a tan­órákon. Vasvári Éva Programok egész hétre Ezt látni, hallani kell Szeptember második heté­ben, a megye kulturális ese­ményeinek sorában kezd meg­pezsdülni az élet. Érden a parkvárosi közössé­gi házban olyan eseményre invitálják a látogatókat, ami a nyár emlékeit idézi. A kertba­rátkor rendezésében ezen a héten tartják, a már hagyo­mányos terménybemutatót. A kertbarátkor tagjai felvonul­tatják nyári munkájuk látvá­nyos eredményeit, mindenek­előtt a kiskerti biokertészet produktumait, a különlegesen szép gyümölcsöket. Két helyen rendeznek ha­gyományőrző népünnepélyt ezen a hétvégén. Az egyiket vasárnap Tököl piac-terén, ahol nemzetiségi búcsút tarta­nak. A bazárosok, a mézeska- lácsosak, a bábosok mellett — a jó hangulatot erősítendő — kólót járó népi együtteseket is láthatunk. Az egész napos sza­badtéri programra este 8 órai kezdettel a művelődési házban a búcsúbál rakja fel a koro­nát. A talpalávaló muzsikát a helyi szerbhorvát népi zene­kar szolgáltatja. Ugyancsak szeptember 9-én vasárnap rendezik meg a ha­gyományos búcsúbált Solymá­ron is. Itt a helyi szokások szerint sramlizenekar gondos­kodik a jó hangulatról. Dömsödön, a Petőfi Sándor Művelődési Központban szom­baton délelőtt 10 órakor érde­kes előadást hallgathatunk, a Szabadság, szerelem, barátság Petőfi életében címmel. Szentendre szeptember 7-én, ma új kulturális létesítmény­nyel gazdagodik. Megnyitja kapuit a művelődési központ­ban a modern művészetek ott­hona, az Aktív Art Galéria. Gödöllőn a hét végén min­dennapra jut egy-egy kellemes program. A Galériában pénte­ken nyílik meg Lőrincz Rezső festőművész kiállítása. Szom­baton este 7 órakor tárja ki kapuit a kedvelt társasági ta­lálkozóhely a Blues kocsma. Vasárnap délután 3 órakor — ugyancsak a művelődési köz­pontban — tartják a Robinson Labor együttes találkozóját. Gödöllőn hosszú szünet után ismét megnyílt a látogatók előtt az Ambrus Zoltán emlék­ház. Élénkül ' a kiállítótermek ajánlata is. A tápiószelei Blaskovich Múzeumban Remsey Flóra művészi gobelinjeibe gyönyör­ködhetünk. A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumban a mester halálának 30. évfordulójára, legszebb — magángyűjtemé­nyekből válogatott — müveiből látható kiállítás. A szobi Börzsöny Múzeum­ban Kapicz Margit íestömü- Vész alkotásaiból rendeztek tárlatot. A budaörsi Jókai Mór Műve­lődési Központban hétfőn nyí­lik meg Baracsiné Molnár Ibo­lya festőművész kiállítása. E hét végén kezdődik az őszi horgászati idény. Szeptember 7-én és 8-án az orfűi tavon ren­dezik meg a Hermán Ottó hor­gászemlékversenyt, amelyen Pest megye válogatottja is részt vesz. A horgászoknak egyébként jó tudni, hogy az úgynevezett 5-ös és 6-os víz­területen ezekben a hetekben jó zsákmányfogásra van lehe­tőség süllőből és csukából. A vásárlók őszi évadja ugyan megkezdődött már, szombaton és vasárnap azon­ban mindössze három helyre vonulnak ki árukészletükkel az eladók. A heti program szerint szeptember 9-én, va­sárnap Dabason országos ál­lat és kirakodóvásár lesz. Autóvásárt két helyen tarta­nak, Nagykőrösön és Túrán. K. Z. Most kedvező áron vásárolhat lakást a Szolnok Megyei ÁÉV-tol! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy Szolnokon a Moha utcában, valamint a Bartók Béla úton épülő lakásokat árengedménnyel értékesítjük. Továbbá jelentős árengedménnyel kínálunk megvételre garázsokat is a Bartók Béla úton. Érdeklődni és jelentkezni lehet központi irodaházunkban, cím: Szolnok, Ady Endre út 37. I. em. 110. szoba. Ne szalassza el a lehetőséget! Az e heti szám tartalmából: Nincs mentség (Farkas Vladimir, volt ÁVH-s vezető önéletrajzi írása.) Rajk László letartóztatásának története Feriheayi tracédia (Miért lett öngyilkos - három nappal a leszerelés előtt - egy határőr? Riporterünk az akciócsoporttal Stalonne és Schwarzenegger producere nyilatkozik Grace Jones-sztori

Next

/
Thumbnails
Contents