Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-07 / 210. szám

1990. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK &êbÎsm 3 • • Ülésezett a sajtóalbizottság Szűkre szabott idő Vállalkozó szociális otthonok ? Egy filctoll — ötszázad fillér Nem mindennapi feladatok előtt állnak a készülő média- törvény alkotói. Igen szűkre szabott határidőn belül kell a jog keretei közé igazítani a forradalmi átalakulások előtt álló magyar elektronikus saj­tó működését. Többek kö­zött ez is szóba került az Or­szággyűlés sajtóalbizottsági ülésén, amelyre tegnap ke­rült sor. Vegyes tulajdonú Kártalanítást és A katolikus keresztény vi­lágnézet szerint a magántulaj­don nem jelenti a tulajdonhoz való abszolút jogot; az egyén és a közösség tulajdonának helyes egyensúlyán nyugszik az a társadalom, amelyet a KDNP elképzel. Minden olyan feladatot, amelyet az egyén el tud végezni, az egyénre kell bízni, minden olyan feladatot, amelyet a kisebb-nagyobb kö­zösség meg tud oldani, azt az adott közösségre kell bízni, és nem az államra. Ezek a gazdasági szempon­tok a Kereszténydemokrata Néppárt agrártézisei között. A KDNP ugyanis olyan piac- orientált, vegyes tulajdonú ag­rárgazdaság megteremtését szorgalmazza, amelyben meg­A devizabetét-tulajdonosok­nak szeptembertől több válto­zással kell számolniuk az OTP-nél. A szigorításokra az OTP szerint elsősorban a valuta- spekulációk megelőzése érde­kében volt szükség. A tapasz­talatok ugyanis azt mutatták, hogy a gyorsan változó árfo­lyamok adta lehetőséget ki­használva nagyon sokan he­tente többször is konvertálták devizabetétben elhelyezett va­lutájukat arra a pénznemre, amelyre akkor éppen a legelő­nyösebb volt az átváltás, s mindezért csekély költséget fizettek. Akár ötezer dollárt is átválthattak, s akkor is Vassné harminchárom éven át dolgozott az államigazgatás­ban — 22 évig Nagytarcsán volt tanácselnök —, 1982 óta, irányítása alatt ugrásszerű fejlődésen ment át Kerepes- tarcsa. A hozzászóló vb-tagok valamennyien elismerően be­széltek az elnök asszony nyolc­esztendős tevékenységéről, eredményeiről, országgyűlési képviselői munkásságáról. Volt, aki úgy vélekedett; az új pártok szeretnének minél előbb részt venni a helyi ha­talomban, ezért érthető Vass­né döntése, aki nem áll út­jába ennek a folyamatnak. A vb végül egyetlen ellenszava­zat nélkül fogadta el az elő­terjesztést. Az elnök asszony egy beteg ember — mondja az előszobá­ban ülő hölgy, aki kávéval kínál. Érzem, a szeretetteljes szavak mögött nincs képmuta­tás, munkatársai szeretik, fél­tik Vassnét. Többször operál­ták, mondja aggodalommal, jobban kellene vigyáznia ma­gára. Ezer szem figyeli őket A péceli bolt a vasútállomás épületében található. A bazalt­köves felhajtórámpáról ítél­ve korábban raktárhelyiség lehetett. A környéken tiszta­ság van, akárcsak az üzletben, ahol sör, palackos és kannás bor, dobozos üdítő és szörp a választék. A pult mögött sza­kállas fiatalember áll. Ve­szünk a bolti árnál négy-öt forinttal olcsóbb dobozos üdí­tőből néhányat. Míg bepako­Az előkészítéssel foglalkozó szakemberek — köztük az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Televízió megjelent képviselői — tájékoztatásából kitűnt, hogy a törvényterve­zet kimunkálása során szin­te vakrepülésre vállalkoznak a széles szakmai közvéleményt megmozgató koncepcionális vita hiányában. agrárgazdaságot földvédelmet is határozóak a magántulajdon különböző formái, beleértve az önkormányzati és alapítványi tulajdont is. E cél eléréséhez nem tartják elegendőnek a földtulajdon-rendezést, szüksé­gesnek ítélik egyebek között a kártalanítási, a privatizációs, a bérleti, a földvédelmi és -hasznosítási, az agrárpiaci rendtartási törvény és az új szövetkezeti törvény megalko­tását, a közgazdasági, pénz­ügyi törvények, rendeletek ki­dolgozását, a meglévők módo­sítását. A kereszténydemokrata szak­értők szerint a mezőgazdaság akkor is gyökeres átalakításra szorulna, ha semmiféle poli­tikai változás nem következett volna be. mindössze 200 dollár értékha­tárig kellett 1 százalékos kon­vertálási összeget fizetniük. Mostantól az átváltásnál az egész összeg 1 százalékát le­vonja az OTP. Az is nagyon gyakori, hogy akik deviza- számlára fizetnek be pénzt, már aznap kiveszik, s ezt mindeddig könnyen tették, hi­szen nem kellett kezelési költ­séget fizetni. Ezentúl a keze­lési költség összege ebben az esetben is 0,5 százalék, de mi­nimum 2 dollár, illetve legfel­jebb 200 dollár. Megszűnt a devizabetétek­nél a 2—3 éves lekötési lehe­tőség is, ennek időtartama ezentúl maximum 12 hónap. lünk a csomagtartóba, az autónk mellett hűsölő wart- burgos férfi dicséri a boltot. Mondja, azt hallotta, hogy ősszel cukor-, meg termény­akciót is csinálnak majd. Devánszkiné dr. Molnár Ka­talin, a Péceli Tanács vb-titká- ra azonnal tudja, miért is ér­dekel a palackozott italok üz­letének engedélye. — Minden szabályos — mondja, miközben az aktát la­pozgatja és idéz belőle. — Be­téti társaság alapította az üz­letet. Beltagja Vassné — aki mellékfoglalkozásban vesz részt —, kültagja dr. Mészá­ros Erika. Az előbbi vagyo­nával, míg az utóbbi a bevitt rész arányában felel az üzle­tért. Gyümölcs, italok és kannás borok árusítására szól az en­gedély. A rendeleteket betart­ják, az üzlet környéke rende­zett, az italokat nem bontják fel, szóval minden tiszta. — Vassnét viszonylag rövid ideje ismerem, hiszen nem olyan régen kerültem Pécelre és munkakapcsolatba vele — mondja a vb-titkár. — Szim­patikus, sokat dolgozó, jó szakember, lelkiismeretes képviselő volt. Jogilag és em­berileg sem látok semmi ki­vetnivalót abban, amit csi­nál. A péceliek dicsérik a bol­tot, javítja az ellátást és ol­csóbb, mint a többi üzlet. Más kérdés, hogy én távolabb, a korábbi munkaterületemtől messzebb kezdtem volna vál­lalkozni. Ezer szem figyeli most a magafajtát. Mindenki hibát akar felfedezni, vissza­élést, összefonódást gyanít. Itt A leckét már föladták A farmergazdálkodás, kis­termelés iránt növekvő ér­deklődés jelzi, hogy mind na­gyobb az igény a közepes tel­jesítményű erőgépek iránt a magánvállalkozók részéről. Az, hogy az igények a 14-15 lóerős traktorokkal szemben a nagyobb vonóerejű, 50-80 lóerős gépek felé tolódtak el, az Agroteknek, illetve az Agroker vállalatoknak is fel­adta a leckét. A gépforgalma­zók erőfeszítéseiről az Agrotek illetékesei elmondták, hogy külföldi partnereikkel soron kívül kezdtek tárgyalásokat az 50-80 lóerős gépek behozata­lának növelésére. Hosszú évek után ismét nagy az érdeklődés a szovjet MTZ traktortípusok iránt, ezek vi­szonylag olcsón hozzáférhe­tőek, és a korábbinál jóval megbízhatóbbak lettek. Négy­féle MTZ-típus soron kívüli megvásárlásáról van szó, ösz- szesen 850 gépet akarnak be­hozni. A gépek közül kettő kifejezetten a kistermelők számára alkalmas; 50, illetve 80 lóerős teljesítményük jól kihasználható a kisgazdasá­gokban. Az Agrotek újabb tétel csehszlovák Zetor meg­vásárlásáról is tárgyalásokat folytat, 50-60 lóerős vontatók érkezésére számíthatnak a megrendelők. A vállalat igyekszik a me­zőgazdasági nagyüzemek szá­mára kedvezményeket nyújta­ni, hogy túljussanak az aszály okozta nehézségeken. Ezt a változtatást az OTP az­zal indokolja, hogy a nemzet­közi kamatok gyakori változá­sa miatt így sem a pénzinté­zet, sem az ügyfél nem vállal előre nem látható kockázatot. Változás az is, hogy míg eddig az 50 ezer forintnak megfelelő valutabetétek után adták a 0,25 százalékos plusz­kamatot, ezentúl az kapja, aki ezer dollárnál nagyobb lekö­tött összeggel rendelkezik. A 0,5 százalékos pluszkamatot pedig azok kapják meg, akik­nek a lekötése meghaladja a háromezer dollárt, ennél a kedvezménynél eddig 200 ezer forintnak megfelelő valuta volt az alsó határ. azt hiszem, hiába. Bár az igaz, hogy én, a település vb-tit- kára sem tudtam arról, hogy a MÁV bérbe adja ezt a raktá­rát. Ez azonban semmit nem jelent. Vassné Nyéki Ilona kedve­sen fogad. Nincs takargatni- valója. Sejti, ki állhat a levél mögött, de nem érdekli. — Kínosan vigyáztam arra, hogy semmi szabálytalanságot ne kövessek el — magyarázza. — Tudom, hogy volt, aki csak azért autózott át Pécelre, hogy engem lásson. Szabadságom idején voltam is ott. Bár len­nék olyan egészségi állapot­ban, hogy nyolc órát tudjak állni a pult mögött, pláne sö­rösrekeszeket emelgetni! Néz­ze, leszázalékoltak volna, de valahogy elképzelhetetlennek tartottam, hogy rokkantnyug­díjas legyek. Mint azt is, hogy visszavonuljak a négy fal kö­zé, és tétlenül üljek. Akkor bizonyosan a pszichiátrián kötnék ki. A társaság kültagja a lányom. Minden engedélyt, jogi formaságot ő intézett, hi­szen szakember, ügyvéd. Ma­gam pedig hogyan hozhattam volna kellemetlen helyzetbe az orvost, aki kezelt, és beteg- állományban tartott? Senki nem azt nézi, hogy magánvál­lalkozóként is az embereket szolgálom: olcsóbban kapja meg a borsodi világost — tudja, amit csak „patkányfa- toklének” becéznek a vevők —, de ezt isszák és nem az import sört, mert erre van pénzük. És nem kocsmában hajtják fel, hanem otthon. Nem kérem én, hogy tömjé­A sajtó is hírt adott arról a nemrégiben Balatonfenyvesen tartott egyhetes szakmai ta­nácskozásról, amelynek ered­ményeit tévéinterjúban ösz- szegezte Zám Mária népjóléti minisztériumi államtitkár-he­lyettes. Itt hangzott el: a mi­nisztérium továbbra is vállal­ja a szociális otthonok költ­ségvetési fedezetének előterem­tését. De kívánatos, s nyitva áll a lehetőség, hogy ezen fe­lül is pénzhez jussanak, gaz­dálkodjanak. Mivel? Hogyan? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ. Kevesebbet kaptak A pilisvörösvári szakosított szociális otthonban 120 értel­mi fogyatékos embert gondoz­nak. Budaörshöz tartozik az otthon, onnan finanszírozzák. Az idei 16,9 milliós kiadási tervükből csupán 10 százalék­nál kevesebb, 1,5 millió a saját bevételük. Ahogyan Angeli Mártonné vezetőtől megtud­tuk, ez a pénz ugyan náluk marad, nem fizetik be a fel­ügyeleti szervnek, de — eny- nyivel kapnak kevesebb apa­názst. Ha a különbözethez hoz­zájuthatnának. ennyivel gaz­dálkodhatnának. Q Miből adódik saját bevé­telük? — A gondozási díjakból (ez mindenkinél egyforma, 1470 forint, amit a nyugdíjakból, a járadékból fizetnek be. Ezen­kívül a tartásra kötelezett hoz­zátartozóktól kapunk pénzt — a családi pótlékból. Van más is. Húsz-huszonöt gondozottat foglalkoztatunk, filctollakat csomagolnak a pomázi ICO írószer Szövetkezetnek, dara­bonként 0,05 fillérért... Ebből havi 4—13 ezer forinthoz ju­tunk. A felét munkajutalom címén a gondozottak kapják. A fennmaradó résszel sem vállalkozhatunk, gazdálkodha­tunk, mert azt az érvényes miniszteri rendelet szerint a gondozottak kultúrálódására kell fordítani. Voltunk is cir­kuszban, kirándulni ... Igaz, még arra sem volt elég, kiegé­szítettük a költségvetésből. Vé­gül: foglalkozunk sertéshizla­lással is, most éppen húsz hí­zónk cseperedik. A húsból azonban nem tudunk eladni, még az otthon lakóinak sem elég. Csak arra jó ez, hogy a drága hús olcsóbb legyen, s nezzenek körül a munkássá­gom miatt. Sokat tettem Nagytarcsáért és Kerepestar- csáért, van, aki elismeri. Miért bűn, hogy ötvenhárom évesen még kezdeni akarok magammal valamit? A fizikai munkát nem bírom, legfeljebb tintanyalónak mehetnék el valahová. Az viszont nem ne­kem való. Ezért határoztam el, hogy vállalkozni fogok. Bukott emberek lennének? Tényleg, mit is írhatnék erről az ügyről? Talán azt, hogy tipikus, illetve, hogy rö­vid időn belül az lesz. Sok ereje teljében levő tanácsi vezető él majd a korkedvez­ményes nyugdíj lehetőségével. Ki a választások előtt, ki a si­kertelen megméretés után. Vajon hányán döntenek majd úgy, hogy ezentúl otthon kö- tögetnek, vigyáznak az unoká­ra, vagy pótcselekvésként túr­ják a földet a hétvégi telken? Ök, akik „felpörgetve” éltek, napi 12 órát dolgoztak. A közvélemény bukott em­bereknek tartja majd őket, s talán emiatt, még a „majd én megmutatom” vágya is mun­kál bennük. Megmutatják, hogy ők, akik millió forintok fölött rendelkeztek, a közös­ségért gazdálkodtak, magán- vállalkozóként is képesek fennmaradni. És ha ezt jogi­lag és erkölcsileg is törvé­nyesen teszik, miért ne bizo­nyíthatnának? Társadalmi 'kontrollnak pedig ott az irigy­ség. Móza Katalin följavítsuk az így nyert forin­tokból az étkezést, többször adhassunk gyümölcsöt, zöld­séget. Más lehetőség? Talán még tudnánk bedolgozást vál­lalni ... Máté János, a Pest Megyei Tanács szociálpolitikai cso­portvezetője sorolja az adato­kat: — Pest megyében 24 szo­ciális otthon van, valamennyi a városok kezelésében, két és fél ezer lakójukról eddig is a városi önkormányzatok gon­doskodtak, igaz, a központi tá­mogatást ehhez a megyén ke­resztül kapták. Az idősek nap­közi otthonainak száma 70, kö­zülük 20 „hetes”, azaz szállást is nyújt annak, aki kéri, mint­egy 250 embernek. Hogy vállalkozhatnak-e? Ta­valy jelent meg a rendelet az egészségügyi és szociális vál­lalkozásról. tehát van jogcím rá, hogy magánszemélyek is foglalkozzanak e gondozási formákkal. Nem az a cél per­sze, hogy a meglévő intézmé­nyeket mindenáron magán­kézbe adjuk, csak az, hogy a szűkös hálózat újabbakkal bő­vüljön, mennyiségileg és minő­ségileg gyarapodjon. Most azonban másról van szó. Ne­vezetesen arról: a meglévő ott­honok az országban mindenütt a helyi (városi és megyei) ön- kormányzatok kezébe kerülné­nek a kormány tervei szerint. Tudni kell: . ha a megyék a „gazdák”, az azt jelenti, a szociálpolitikában erősödik a regionális szemlélet. Az ottho­nok zöme ugyanis regionális feladatot lát el, tág körzetből kerülnek ki lakód ... A kamat a gondozotté H És a meglévő otthonok vállalkozhatnak? Vagy erről majd az önkormányzat hatá­roz? — Jelenleg merev pénzügyi korlátok akadályozzák a vál­lalkozást, mindenféle nyere­séget elvon az állam vagy a „gazda” önkormányzat. Az lenne a cél, hogy a nyereség maradjon az otthonoknál. A fentebbi példa is illusztrálja a lehetőségeket. Pénzhez juthat­nak konyhakerti művelésből, állattenyésztésből, háziipari tevékenységből, bedolgozásból, bérbe adhatnak eszközöket, konyhájukon főzhetnek más intézményeknek és így tovább. De ma a csekély nyereség — átlagosan a költségeik 1-2 szá­zaléka — sem marad náluk. Pénzt nem forgathatnak, szi­gorúan szabályozott a gondo­zottak vagyonának kezelése is, vagyonleltárt kell készíteniük, s a pénzt az OTP-ben csak a gondozott nevén helyezhetik el. így a kamat is őt illeti, eb­ből egy fillérhez sem juthat az otthon. Hasonlóan doku­mentáltak a közérdekű fel­ajánlások is. amelyék az ott­hon számlájára futnak be. Ez­zel ugyan gazdálkodhatnának, ám az összeg ugyancsak cse­kély, szintén nem éri el az 1-2 százalékot. A körömvágás nem manikűr H3 Akkor hát mostanáig fik­cióról beszéltünk? — Hogy ne így legyen, ah­hoz jó néhány dolgot meg kel­lene változtatni. Majd egy év­tizede ugyanolyan összegű, legföljebb 2070 forint a gon­dozási díj. Ezt differenciáltan emelni lehetne, természetesen csak úgy, hogy a kötelező mi­nimális költőpénzen, napi élel­men, a személyes ápoláson, gondozáson, gyógyszerminimu­mon felüli többi szolgáltatást fizetővé tenni; a fodrászt, a manikűrt (és nem a körömvá­gást!) a szaunát, a gyógytor­nát, a speciális diétát. Az így befolyó pénzből részesedhetne a szolgáltató és az otthon is. B Más lehetőségek is van­nak? — Persze. Pécelen például a gondozóház pénzért nyújt ott­hont olyan időseknek, akikről a család átmenetileg nem tud gondoskodni. A díj jóval ma­gasabb (havi 9000 forint), mint a szokványos. Növelhetők a szociális otthonok bevételei, s kisebb mértékben a hetes nap­köziké is. ahol szállást tudnak adni. Ám a bevétel felhaszná­lásáról csak a fenntartó önkor­mányzat hozzájárulásával dönthetnek. Szemléletváltozás is kell tehát. Ideje tudomásul venni: a nonprofit szféra lé­nyege, hogy a benne keletke­ző nyereség teljes egészében ott maradjon. így mehetne a sok kicsi végül is sokra ... V. G. P. ★ A cikkünkben is említett péceli szociális otthon tegnap éppen egy esztendeje nyílt meg a Pest Me­gyei Tanács egykori oktatási köz­pontjának helyén (korábban párt­iskola, még elébb egyházi lelki- gyakorlatos ház volt). A bensősé­ges hangulatú születésnapi ünnep­ségen részt vett és beszédet mon­dott dr. Rókusfalvy Pál, a Népjó­léti Minisztérium helyettes állam­titkára, hangsúlyozva, hogy társa­dalmunk elöregedőben van, egyre több idős emberről kell gondos­kodni, s a legpéldamutatóbb szo­ciális otthon sem pótolhatja a csa­ládot, ahol az idős embert, tapasz­talatait megbecsülik. A péceli otthon éppen ezt a hi­ányt kísérli meg pótolni. Egy- három ágyas szobákban élnek la­kói, találnak itt kondicionálóter­met, fizikoterápiát, szoláriumot, szaunát, van fodrász, gyógytorna, pedikűr, manikűr, egyénre szabott gondozás. De ami mindezeknél fontosabb: az igazi családias han­gulat, a jó kapcsolat, a száz idős, s a róluk gondoskodók között. Itt önkormányzat van, a lakók részt vesznek otthonuk iránvításában. Anyáéi hozzájárulásukkal — mert a kötelező gondozási díjon felül sokan önként is támogatják az otthont — vettek nemrégiben egy 40 személyes buszt, egy mikró- buszt s több festményt. Most, az évfordulóra pedig két szoborral ajándékozták meg önmagukat. Fé­sűs Károly péceli szobrász fafara­gásaival. Azt talán mondanunk sem kell: ez a közösség a maga alapította emlékplaketteket és okleveleket adott át most a társadalmi segí­tőknek. s vendégül látta a régi parónust. Pécsi Ildikó színmű­vészt, aki rövid műsort adott tisz­teletükre. SZÁJTÁTVA Dédelgető Azt hittem, kivételként buk­kanhattam rá. Az új idők jele­ként. Tévedtem. Gomba módra szaporodnak a magánóvodák a megyében. Ez is belekerült a vállalkozások körébe. Egyre több helyen van választék te­hát. A 35 ezernél több gyermek elhelyezésében szerepe lehet ezeknek a, már nemcsak óvó, hanem egyenesen dédelgető magánintézményeknek is. An­nak ellenére szerepe, hogy ma már a tanácsi óvodák sem uta­sítanak el hely hiányában gye­rekeket. Szájtátva hallgatom némely településen, mit kínálnak ezek az új formájú intézmények. Úszásoktatás. Lovaglóiskola. Angol, német, francia nyelv. Torna. Egyéni étrend. Van, ahol az említetteket együtt kí­nálják. A szülő — a gyermek? — szinte nem tud olyasmit kér­ni, amit ebben az óvodában, bocsánat, dédelgetőben, ne tel­jesítenének. Ami maga a para­dicsomi állapot. Ki ne szeretne csemetéjének ilyen feltételek mellett helyet találni? Minden­ki! Tartani kell tehát attól, el­néptelenednek — 370 a számuk, folyamatosan csökken, mert ritkul a munkahelyi gyermek- intézményeknek a sora — a hi­vatalos kisdedóvók. Talán-talán nem kell tartani ettől. Van ugyanis egy diszk­rét szűrő. Abban a magánóvo­dában például, ahol a nyelv- tanulás, lovaglóleckék stb. mellett a gyermek egyéni ét­rendjének a lehetőségét is fel­kínálják, napi 850 forintot kér­nek ennek fejében. Nem téve­dés, napi 850-et ... Amit ugye, majdnem mindenki ké­pes megfizetni, de azért „akad­hatnak” kivételek, ök érjék be kevesebbel. Kevesebbel, például azzal a dédelgetővel, ahol ugyan nin­csen úszómedence, de van ml- nitornaterem, s a díj sem ma­gas: csupán havi tízezer forint. Az a megátalkodott, aki saj­nálja csemetéiétől ezt az iga­zán jelentéktelen összeget, még mindig lelhet olyan he­lyet, ahol csupán havi 6-8 ezer forintot kérnek, na persze, ennyiért már ne várjanak cso­dákat a szülők . .. Kezd ára lenni annak, aminek a tényle­ges árát eddig lehetetlen volt kimutatni. Az ár ran gsorol’a a fizetőképes keresletet. így mű­ködik ez ... MOTTÓ Változások a devizabetéteknél Megelőzendő a valutaspekulációt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents