Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-05 / 208. szám
4 4. 1990. SZEPTEMBER 5., SZERDA Kölcsönszéken ülve tervezget az igazgató Kultúra—korlátok között Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PÏ.: 311 -1446 > Az elmúlt egy esztendőben az <5 állampárt ingatlanaiból jutott S néhány a közművelődésnek is. S Jobbára régebbi építésű párt- S bizottsági székházak kerültek N tanácsi kezelésbe és szolgálni nak kulturális célokat. A közművelődés kapta meg a szigetszentmíklósi pártszék- házat, ám itt a helyzet mégis merőben eltér a fent leírtaktól. A városban — színe után — csak sárga háznak nevezett épület talán az utolsó megkezdett pártberuházás volt. Jószerével a szerkezet sem volt kész, amikor már látszott: nem is veszi birtokba a régi politika az épületet. Először a munkásőrség mondott le a maga részéről, s amikor zárolták a pártvagyont, úgy tűnt, Miklós elveszti azt a középületet, amely mellé, köré város- központot álmodtak. A félkész házat ugyanis a vagyonügynökség értékesíteni akarta. Végül, nagy harcok után. a helyi tanácsnak sikerült megvennie. így az, ami más városokban egyetlen tollvonással került tanácsi kezelésbe, a miklósiaknaik mintegy harmincmilliójába került. ELDŐLT A SÁRGA HÁZ SORSÁ Abban is eltér az itteni helyzet más településekétől, bogy míg a legtöbb helyen második-harmadik otthona lett a közművelődésnek a megszerzett pártház, Sziget- szentmiklóson az első. A Csepel Autógyár mellett van ugyan egy nagy művelődési ház, ám a nagy távolság miatt sohasem szolgálhatott városi igényeket. A sárga ház tehát a tanácsé lett, amely nem kis vita után úgy döntött: költözzön oda a könyvtár, amely eddig rendkívül mostoha, és városi bibliotékához méltatlan körülmények között működött. Vita amiatt volt, hogy a város egészségügyi hálózata legalább ennyire jogosan kérte magának a házat. Ám az átalakítás olyan sok pénzt emésztett volna fel — miközben a könnyűszerkezetes, színháztermes épület sohasem teremtett volna ideális körülményeket a gyógyítómunkának —. hogy a végösszeg egy új, e célra készült beruházás árával vetekedne. Ám az is tény, hogy a pártszékháznak tervezett épületnek csupán a földszintje alkalmas igazán közművelődési célokra. Az emeleten kis alapterületű irodák találhatók, akárcsak a beépített padlástérben. Ezért szinte adta magát az ötlet: a világkiállítás konjunktúráját, illetve az MO-s csomópont közelségét kihasználva, külföldi cégeknek adják bérbe az emeleti részt. — A földszinten tehát lesz egy könyvtár — mondja Sol- tiné Radnics Magdolna, a városi könyvtár igazgatója. — Ezenkívül egy százötven személyes színházterem és néhány, tanfolyam céljára alkalmas' helyiség. A nagy előtér még kong az ürességtől, azonban rendkívül jól kihasználható. Lesz itt könyvárus és utazási iroda. A nagytermet mi konferenciateremnek nevezzük, és úgy gondolom, ezzel a helyiséggel is tudnánk pénzt keresni. Hiszen mind a majdan itt irodát bérelő cégek, mind a meghirdetésre jelentkezők jól használhatnák különféle tanácskozásokra, kisebb konferenciákra. — Ezek szerint a földszinti közművelődési tevékenységet az emelet finanszírozná. De nem kell-e emiatt túl nagy kompromisszumokat kötni? — Szeretnénk, ha nem kellene — válaszol az igazgató. — Jó lenne, ha a konferencia- termet a város lakói is igénybe vehetnék. Például a gyerekeknek kisebb báb- és színházi előadásokat lehetne rendezni. Es kellene egy videomozi. Természetesen, ha a város lelakja a termet, akikor nem lehet igényes, pénzes rendezvények számára eladni. A ház tulajdonképpen július végén elkészült. A berendezés és a beköltözés tulajdonképpen azért megy ilyen lassan és nehezen, mert sok leleménnyel, praktikus ötlettel kell összekombinálni a közművelődési és irodaházi funkciót. MINDENRE VAN LEHETŐSÉG — Az utóbbi értelemszerűen a könyvtárra épülne. Mit tud kínálni a bibliotéka, a sok ezer köteten és folyóiraton kívül? — Felnőtt- és gyermek- könyvtár is lesz. Ezek köré számtalan rendezvény, klub, kisközösség szerveződhet. Elkészítettem egy tervezetet. Afféle étlap ez. Lehet belőle választani, ám a hozzávalókat, ha úgy tetszik, a fűszereket, össze kell adni hozzá. Annál finomabb az étel, minél több íz egyesül benne harmóniában. A tervezet is ilyen. A sok ötlethez még újabbak kellenének és vállalkozó mikló- siak, akik megvalósítják. A könyvtárat úgy alakítjuk, hogy egy része megmarad társalgónak, kamarateremnek. Itt lehetne például tréninget szervezni az oktatói, nevelői munka hatékonyságának fejlesztésére, vagy gazdaasszony- taníodyamot a családsegítő központtal közösen, de fel lehetne eleveníteni a hajdani olvasókörök szép hagyományát is. Nyelvtanfolyam, vallástörténet, erkölcstan, természetgyógyászati ismeretek oktatásától egészen a jógatanfolyamig vagy a relaxációig — mindenre van lehetőség. Gondoltunk arra, hogy nyugdíjas- klubnak adnánk helyet, de igen alkalmas lenne a könyvtár arra is,. hogy délutánonként kaszinóként működjön. Beülhetnének ide egy-egy beszélgetésre a városért nem politikai indíttatásból tenni akaró emberek. Hangsúlyozom, ezek a saját elképzeléseim. Biztos vagyok abban, hogy kollektív bölcsességgel még nagyon sok hasznos ötlet előjöhet. Távolabbi tervem az, hogy a ház valamiféle információs központ legyen. Hirdetéseket közölnénk egy nagy hirdetőtáblán, eszmei — egyforintos — díjért. Fénymásolást vállalnánk, színház- és koncertjegyet árulnánk, videofilmeket kölcsönöznénk. Olyan házra van szükség, amely mindenki számára nyitott. ahová nem csak konkrét céllal lehet bejönni, hanem egyszerűen azért, hogy ismerősökkel találkozzon az ember. A KETTŐS FUNKCIÓ BEHATÁROL A hivatalosan városi könyvtár és irodaház névre hallgató épület ma még üres és kicsit rideg. A könyvtár tárlóit készíti az asztalos, az irodának kinevezett helyiségben, köl- csöníróasztal mellett, kölcsönszéken ülve dolgozik az igazgató. Helyzete nem köny- nyű. A szárnyaló elképzeléseket. remek ötleteket újra és újra alá kell rendelni a kettős funkciónak, nehogy a földszinti tevékenység miatt ne keljen el az emelet. Hiszen a pénzt a ház fenntartására a borsos áron meghirdetett helyiségek bérleti díja fedezi majd. Móza Katalin Pest megyei bábos napok Pest megyei pedagógusok, bábjátékkal foglalkozó felnőttek részére 1989 szeptemberében alapfokú bábcsoportvezetői tanfolyam indult. A szervezés és az irányítás az én feladatom volt. Az évközi képzés havonta egy alkalommal volt, a törökbálinti művelődési házban, a hozzá kapcsolódó nyári intenzív, bentlakásos tábor pedig a biatorbágyi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában. Köszönetét mondunk mindkét intézmény vezetőségének, hogy térítés nélküli lehetőséget, ideális helyet biztosítottak a tanuláshoz. A nyári tábor augusztus 1- jétől 8-ig tartott. Az utolsó este, vendégek előtti házi bemutatón bizonyították a hallgatók, hogy — bár korábban maguk sem hitték — tehetséggel és kitartással egy hét alatt néhány rakás textilből, fából, papírból, három székely népballada feldolgozásával hat rö- videbb produkciót lehet színpadra állítani — magas színvonalon. A huszonhárom résztvevő és az öt tanár kitartóan dolgozott, a nagy melegben néha fáradtan, de mégis jókedvűen. A nyolcadik napon fájt az elválás az új barátoktól, akiket a bábjáték, a közös indíttatás hozott össze. Viszont október- ber vizsgakonzultáción, no- vÄnberben pedig központi vizsgán újra találkozhatnak. Sőt, ezentúl ott lesznek a lasWa Morf-iskola Tahi tót fa Inban Lelkes kezdés hat gyerekkel Végre elérkezett az évnyitó napja Tahitótfaluban. Solymár után itt nyílt meg az ország második Waldorf iskolája — vagy ahogyan az alapítók magukat nevezik — Waldorf- követő iskolája. Hosszas huzavona, küzdelem után végül egy első osztállyal mégis megkezdi működését. A nyár elején hírt adtunk már az előkészületekről. A szervezők akkor még pesszimisták voltak. Most sem igazán elégedettek, hiszen a vártnál kevesebben jelentkeztek ebbe az egy osztályba, mindössze hatan iratkoztak be. A kezdeti nagy érdeklődés után sokan lemorzsolódtak, a megalakulás körüli bizonytalanságok miatt. Akik azonban az évnyitóig kitartottak és itt vannak, szüleikkel együtt nagyon lelkesek. A nyarat kemény munkával töltötték az iskolaalapítók. Rendbe hozták a rendelkezésükre álló szép tantermet és étkezőt, vízvezetéket, villanyt szereltek, festettek, mázoltak, csiszoltak, lakkoztak még az évnyitót megelőző szombatvasárnap is. Az eredmény azonban megérte. A romantikus, téglapadlós, kandallós, antik bútorokkal berendezett fagerendás tanteremben öröm lesz a tanulás. A lelkes kis csapat az utóbbi hetekben mintegy 100-150 ezer forintnyi kétkezi munkával járult az iskola létrehozásához. — Ez az alapítványi iskola nem ingyenes, a szülők itt tandíjként havonta 1200 forint alapítványi hozzájárulást fizetnek. Miért éri meg mégis, hogy ide, és nem az ingyenes állami iskolába járnak majd gyermekeik? — kérdeztük a megjelent szülőket. — Nagyon sokat vívódtunk — meséli Zimányi Péter —, a megbeszéléseinkbe kislányunkat is bevontuk. Nagyon szeSzülők és gyerekek szinte az utolsó pillanatig dolgoztak, hogy az évnyitóra minden készen álljon rettünk volna jól dönteni, ez igen nagy felelősség. Itt még kevés a gyerek, és ezért tartunk attól, hogy a közösség itt nem kelt mdjd igazi iskolaérzetet. Ugyanakkor a két idegen nyelv, a zenei és képzőművészeti programok, a kedves pedagógus a velünk együttműködő oktató-nevelő munka miatt mégis emellett döntöttünk. — Nekem az tetszett — mondja Török Sándor, aki Szentendréről hozza kisfiát —, hogy itt a gyerekek az iskolában tanulnak meg mindent. Hétfőn reggel behozzuk a füzeteket, könyveket és péntekig a gyerek haza sem hozza. Zimányi Dorottya az óvodai búcsúünnepségen egy versikét kapott az óvó néniktől, hogy megtanulja az évnyitóra. Címe: Első nap az iskolában. — Mondd el a verset! — kérik a szülők. Dóri büszkén kihúzza magát, és szavalni kezd: „...Első nap az iskolában, padban ülök, figyelek, / Nem moccantom fejem, lábam, nagy dolog ez, gyerekek,” — fejezi be a versikét a kislány. — Nem moccantom fejem, lábam! Látja, hát ez az, ami itt biztos, hogy nem lesz követelmény — mondják a szülők —, ezért döntöttünk az iskola, a módszer mellett. Dóri egyébként Dunabogdányból jár majd ide, autóbusszal. Nem tudjuk, hogy az államnak mennyibe kerül egy iskolai hely. Az azonban biztos, hogy ezek a szülők két kezük munkájával, minden támogatás és segítség nélkül 24 első osztályos helyet hoztak létre. Ebből hatot töltöttek be. — Ha év közben jelentkeznek még ide, átveszik őket? — kérdeztük dr. Mendlik Györgyöt, az iskola egyik fő szervezőjét. — Természetesen. Akár szeptember közepén, akár év közben is. Sz. K. san rendszeressé váló Pest megyei bábos szakmai napokon is, ahol belőlük, a csoportjaikból kerül ki az utánpótlás, a jövő bábosnemzedéke. Nánási Istvánné Biatorbágy Igazán mindenki? Augusztus 22-én, délután 5 órakor háttérrádióztam, vagyis tettem a dolgom, s közben félfüllel hallgattam az igen népszerű, Poggyász című műsort. Mert szeretek utazni, és érdekel minden, utazással kapcsolatos információ. Sokáig dolgoztam is az idegenforgalomban. A súlyosbodó anyagi helyzetünk és a nemzetközi szinten mutatkozó, bennünket ugyancsak érintő áremelkedések mellett egyre nehezebbé válik a nemzetközi turizmus állampolgáraink számára. Erről beszélt a Penta-Tours megbízottja is, majd a Cooptourist képviselője ezt egy kicsit cáfolta, elmondva az oszi-téli áraik csökkentését, majd hozzáfűzte: — Ezeket az őszi-téli útjainkat igazán mindenki meg tudja fizetni. Igazán mindenki? Ogy gondolom, ennyire általánosítani még egy idegenforgalmi műsorban sem lehet. Hol tartsunk közvélemény-kutatást? Egy piacon, egy ABC-áruházban esetleg egy nyugdíjasklubban? Éppen eléggé bosszantóak a tévé- és rádióreklámok, amelyek néha azt a látszatot keltik, mintha hazánk maga a Kánaán lenne... Fazekas Mátyás Veresegyház Nyílt levél $ A közelmúltban számos címzetthez, így szerkesztőségünkbe ^ is eljutott ez a küldemény. Szükségesnek tartjuk külön hang- ^ súlyozni : a Monor környéki kisgazdák levelét — betühüen — a Ç véleményszabadság jegyében közöljük, hozzáfűzve, hogy szer- ^ kesztöségünk mondandójukkal nem azonosul. A mi álláspon- ^ tunkat többé-kevésbé Hovanyecz László augusztus 8-án la- Ä púnkban megjelent cikke tükrözi. Tehát a levél: Tisztelt Kéri Űr! Kedves Kálmán bácsi! Végignéztük a Parlament ülésszakait. Azon a bizonyos ülésen, amelyen Ön véleményt nyilvánított a II. világháborúval kapcsolatban, mély főhajtásra késztetett minket. Tiszteletre méltó és csodálatos bátorsággal fejezte ki, hogy az akkori katonai vezetés önálló döntésükkel indultak harcba a bolsevisták ellen. Nyíltszi- vűségéért, bátor hazafiságáért és magyarságáért való kiállásáért Csodálattal adózunk. Önök több mint 50 éve felismerték a bolsevik ideológia minden veszélyét. De megdöbbentünk, és aggodalom töltött el minket, amikor példátlan kirohanást tettek ön ellen. Arcot elborító szózuha- tag érte köpetjeivel együtt, és azt is láttuk, hogy ön feszengve egy kicsit zavartan ül. Mi tudjuk, hogy miért, mert nem várt helyről jött a támadás. Mi úgy éreztük, hogy fájdalmasabb arcul ütött és aljasabb, mint egy pergőtűz az első vonalban. Fájdalmasabb volt, mert az egész tiszta magyarságát, hazafiságát Antall József Úrnak kellett megvédenie. Tisztelt Kálmán bácsi! önt igazolta a történelem, bolsevik rémuralom, esztelen népirtás, százezrek elhurcolása (Malenkij robot, Hortobágy, Recsk stb.). Kívánjuk, hogy még sokáig lássuk a Parlamentben, oldódjon fel a rút támadás alól és, érezze válságos helyzetében, hogy nincs légüres tér maga mögött, mert. az űrt már betöltöttük. Egyre többen vagyunk, akik nézeteivel, magyarságával azonosulunk. Ezzel az erővel mindenkinek számolnia kell az országban. Szeretnénk megszorítani a kezét és ha egészsége, ideje úgy engedi, szeretettel meghívjuk egy igazi baráti találkozóra: a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Pest megyei 7. sz. választó- körzet vezetősége. Reméljük, eleget tud tenni meghívásunknak, kérjük a jó Istent, adjon önnek hosszú életet, nagyon jó egészséget. Aláírók a Független Kisgazdapárt monor alsói, vecsési, ecseri, monori-erdői, üllői, gyömröi és maglódi szervezeteinek elnökei. Válaszol az illetékes Eiazesapcfa márpedig van A Postabontás című rovatunkban 1990. augusztus 15-én megjelent Koródi Imre szigetcsépi tanácstag levele. A Bűzcsapdát Tökölre cím alatt leírtak alapján vizsgálatot indítottam, és az alábbiakat állapítottam meg: Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat tököli üzeme 1970 óta működik jelenlegi helyén. Azóta a bűz- kérdés megoldására számtalan bűztelenítő berendezés épült az üzemhez. Ezek javítottak a helyzeten, de csak az 1985-ben elkészült, a világon is legmodernebbnek számító b iofilter jelentett megoldást. Annak üzembe állítása óta gyakorlatilag nincs rendszeres panasz tevékenységükre. Ez ugyanolyan bűzcsapda, mint amit Koródi úr említ, a debreceni üzemünkkel példálózva, azzal az eltéréssel, hogy a tököli filter teljesítménye a legnagyobb az országban létesült valamennyi hasonló közül. Jelentős anyagi ráfordítással 100 ezer köbméter levegőt tisztít meg óránként. Az ÁTEV már 1979-ben telepített erdősávot. ám az utóbbi évben Tököl nagyközség szennyvíztisztítója ebbe épült bele. Ennek elkészülte után nyilván pótolják az erdősávot. Egyébként az üzem vezetőire nem jellemző a nyegle „ők nem erdészek” stílus, nyilván Koródi úr sem az illetékessel beszélt. A nyersanyag szállítása speciális. konténerekben történik, s ennek módját külön Utasításban is szabályoztam. Az ezt megsértő dolgozóval szemben eddig is fegyelmi eljárást folytattam le. illetve pontos adatok ismeretében szabálysértési feljelentés tehető. A vállalat a nehéz anyagi helyzet ellenére igen sokat áldozott és áldoz a környezet védelmére — nem sikertelenül. Ezt a Köjál, valamint az ebben illetékes szervek pontosan ismerik. A közeljövőben nyílt napot tartunk üzemünkben, ahol minden érdeklődőnek bemutatjuk környezetvédelmi és egyéb tevékenységünket. Erre természetesen Koródi urat és az önkormányzatok vezetőit — írásban — külön meg fogom hívni. Rózsa Miklós az Allatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat tököli üzemének igazgatója
