Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-28 / 228. szám

Alapítvány a fotózás oktatására Három a kívánság Meglepő elhatározásra jutott Győri Lajos fotóművész, aki a gyerekek vizuális nevelésének elösegitésére, a fényképészeti ismeretek oktatására és nép­szerűsítésére alapítványt tett. Ezt az alapítványt a gyerekek fotóművészeti mozgalmának támogatására, a tehetséges diákfotósok alkotói munkájá­nak ösztönzésére, a szakiroda- lom gazdagítására — s termé­szetesen a gyerekek által ké­szített fotók publikálására is szánja. Mindezek mellett gon­dol a pedagógusok, szakkör­vezetők továbbképzésére, alko­tótáborok, fotóművészeti be­mutatók finanszírozására, kül­földi tapasztalatcserékre és ju­talmazásokra is. Először csak a város üze­meibe kihelyezett osztályai­kat számolták fel. Kevés je­lentkező, a munkahelyek szinte teljes érdektelensége, mostoha körülmények .., Visszaszorultak az iskola fa­lai közé, mint a csiga a há­zába. S most ez a csigaház is összetörött, mert a kapun kinn a tábla: a dolgozók ál­talános iskolája megszűnt. S alatta apró betűkkel az útba­igazítás a nagyon elszántnak, a városban (annak túlsó fe­lén) hol találja meg azt az egyetlen helyet, ahol még foglalkoznak az ilyesmivel. Furcsa, a társadalom jövő­képét illetően elszomorító kettős irányzat. Miközben fo­lyamatosan emelkedik azok­nak a gyerekeknek a száma, akik nem fejezik be iskolakö­teles korukig az általános is­kolát, miközben a felnőttek körében is tekintélyes azok­nak a tábora, akik nem bir­tokosai az alapképzettségnek, folyamatosan szorulnak visz- sza az általános iskolai fel­nőttoktatás intézményei a megyében, ma feleanyi az ilyen képzési hely, mint volt a nyolcvanas évek elején. S nemcsak az általános iskolá­ról van szó! Látszatra nincs köze a té­mához, valójában azonban nagyon is szoros a kapocs: a. megyében munkát kere­sőknek a hatvan százaléka segéd-, illetve betanított munkás, iskolázatlan tehát. Az idén az év első felében, minden korábbi tapasztalatra rácáfolva, a megyében — ahol eddig ismeretlen volt ez a helyzet — háromszor any- nyian kerestek inunkát, mint amennyi helyet a munka­adók felkínáltak. A megszűnő, összeolvadó felnőttoktatási intézmények egyben annak jövőbeni jel­zőműszerei is, hogy jelentős­sé növekedhet azoknak a csoportja., akiknek ha jutna is munkafeladat, azért nem jut, mert képzettségük (kép­zetlenségük) lehetetlenné te­szi alkalmazásukat. Az ipari termelést folytató kft.-knél például, mint tapasztalhat­tam, ismeretlen státus a se­gédmunkás. S miközben ro­hamosan szűkül az a terep, ahol még van kenyér a telje­sen képzetlen fizikai foglal­kozásúak számára — és a szellemi foglalkoztatottak Igaz, az alaptőke mindösz- sze 10 ezer forint, de mivel az alapítvány ns'itott, magyar és külföldi adakozók is csatla­kozhatnak az OTP V. kerületi fiókjánál elhelyezett összeg­hez. Számlaszáma: MNB 213- 98 055 — forintszámla: 41 252-6, devizaszámla: B 042 291. Elhatározásához az a hagyo­mány is hozzájárult, hogy az általános iskolák részére im­már tizenegy esztendeje min­den tanévben meghirdetik a Barátunk a fénykép című já­tékot. Ez idő alatt több ezer jobbnál jobb felvételt készí­tettek a diákok. Nyaranta pe­dig száznál több tehetséges diákfotós alkotótáborokban körében ugyanennek a folya­matnak a kezdetei észlelhe­tők a megyében —, évek óta folyamatosan csökken azok­nak a felnőtteknek a száma, akik szakmunkásvizsgát tesz­nek, azaz munka mellett sa­játítanak el valamilyen mes­terséget. (Ritkábban: egy második mesterséget eredeti szakképzettségük mellé.) Ma már számuk a megyében nem haladja meg évente a félezret, holott volt időszak, amikor ennek a négyszereséi tette ki... Ma rengeteg olyan — de meggyőződésem szerint át­meneti — lehetőség van a gazdaságban, amelyek hasz­nosításával a képzetlen em­ber is jelentős vagy éppen nagy jövedelemhez juthat. Az adóhatóságok tudnak olyan sokszoros milliomosról, aki analfabéta, s magam is ismerek egy-két osztályt járt dúsgazdagokat, de azért nem ez a jellemző. A jellemző, mert törvényszerű, az, hogy az elbocsátottaknak, a mun­kanélküli-segélyre kénysze­rűiteknek a legnagyobb csa­pata — és elsőnek létrejött csapata! — az iskolázatlanok, a szakképzetlenek köréből ke­rül ki. S ami végképp szo­morú, az a nőknek a kiszoru­lása mind az utólagos tanu­lásból (a felnőttoktatásban részt vevő nőknek a száma a megyében a korábbinak az egyharmadára csökkent), mind a foglalkoztatási ked­vezményezettek soraiból. A talonba tett kártya bár­mikor kézbe fogható, játékba hozható, a talonba tett fejek esetében azonban ez nem igaz. A fejtalon felszámolásá­hoz idő kell, mert a képzés, az oktatás időigényes, objek­tív korlátái vannak az isme­retanyag leadásának és be­fogadásának. Holnapra tehát senki sem reménykedhet cso­dákban, annál inkább sajná­latosként kell tudomásul vennünk a helyzet rosszabbo­dását. Mert bizonyos, rosz- szabbodni fog. A korábbi egyéni és társadalmi mulasz­tásoknak az árát most fize­ti meg az egyén is, a társa­dalom is: sokba kerül. Ebből az árból legalább tanulni kel- leire annyit, hogy tanulni kell. Gyermekkortól egy éle­ten át. Mészáros Ottó fejleszthette tovább vizuális önkifejező képességét. E pályázatot ismét meghir­deti az Ofotért, csakhogy most már nemcsak szakkörök­nek, hanem az alapítvány ré­szére is. A résztvevőknek há­rom feladatot kell megolda­niuk ebben a tanévben. Az egyik 13X 18-as portrék készí­tése, tízet kell beküldeni de­cember 1-jéig. Csendéleteket, tárgyakat, makrofotókat — ugyanebben a méretben, szin­tén tízet — 1991. február 28-ig. A téli hónapok feladatai után tavaszi felvételek következ­nek: tájképek, természetfotók, munkaábrázolás, növényfelvé­telek. Ezek közül ismét csak tízet kell továbbítani — ugyanabban a méretben — 1991. május 1-jéig Zánkára, a Balatoni Gyermekközpontba, az irányítószáma 8250. Reméljük, hogy a Pest me­gyei diákok kedvet kapnak a pályázathoz. Mi ezt csupán­csak azzal tudjuk elősegíteni hogy közöljük egyik győztes társuk felvételét. A tavalyi tanévben az akkor 7 b osztá­lyos dunabogdányi fiatalem­ber — Hock Antal — a har­madik feladatot oldotta meg sikerrel — s nem kis humor­ral. V. A. Zenei világnap Táborfalvi találkozó A zenei világnapot szerte a földön október 1-jén ünnep­ük. Az eseményből Magyaror­szág idén is kiveszi a részét. A megnyitót és az ünnepi hangversenyt hétfő este 18 órai kezdettel a budapesti Ze­neakadémián tartják. A Kóru­sok Országos Tanácsának fő­titkára, dr. Tótpál József mond köszöntőt, s a főváros jeles kórusai lépnek fel. A világnap eseményei való­jában már szeptember 28-án, Szegeden kezdődnek ugyan­csak kórushangversenyekkel. Ezt követi szeptember 29-én a Pest megyei Táborfalván, a Jókai Mór Művelődési Házban az a zenei est, amelyen az or­szág népzenei együttesei, vala­mint görög, délszláv, dél-ame­rikai és székely népi muzsiku­sok, énekesek lépnek dobogó­ra. A zenei világnap záróese­ménye október 8-án, hétfőn Szolnokon lesz, ahol a városi tanács dísztermében a Szolno­ki Járműjavító férfikara és yendégként a Sängerbund Harsewinkel férfikar Dietmar Gerbaulet vezényletével sze­repel. A legjobb úton haladunk, ** hogy ismét a tízmillió kol­dus országává legyünk. No, le­het, hogy nem tíz, csak kilenc vagy nyolc, de az sajnos sem­mit sem változtat a lényegen. Aki nem magának, az nekünk kalapozik. Dollárt, frankot, márkát a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a különféle tárcák miniszterei, forintot a színházak, a múzeumok, a könyvtárak, a művelődési ott­honok, a kórházak vezetői, s mostanában — erőteljesebben, mint eddig bármikor — az ok­tatási intézmények igazgatói, pedagógusai. Maradjunk most az utób­biaknál. Ezekben a napokban tartják minden iskolában a tanév első szülői értekezletét. Az ember már hozzászokott ahhoz, hogy ilyenkor a peda­gógus megkérdezi, ki miben tud segíteni az iskolának. Ki tudja rendbe hozni az elrom­lott zárakat, a rossz csapokat, ki festené ki egy hétvégén a tantermeket, ki vállalna időn­ként gépelést, sokszorosítást, van-e, aki kimossa a sötétítő­ket vagy esetleg éppen új füg­gönyöket varr. Erre szinte készülünk is. De most már — akár Ötvös bohócéknál — van máááásik! Az osztályfőnök a Margó FEJTALON Programok egész hétre Ezt látni, hallani kell Yehudi Menuhin, a világhí­rű hegedűművész másfél évti­zeddel ezelőtt kezdeményezte, hogy a nemzetek közötti kap­csolatok elmélyítése jegyében minden évben október 1-jén tartsák meg a zenei világna­pot. A kulturális élet őszi évadnyitásának azóta ez a legrangosabb eseménye. A megyében számos helyen tartanak a zenei világnap al­kalmából ünnepi koncerteket, amelyeken nemzetközi hírnév­nek örvendő hazai és külföl­di együttesek lépnek fel. A központi hangversenyt 'szep­tember 29-én Táborfalván, a Jókai Mór Művelődési Házban rendezik. Az este 6 órakor kezdődő koncerten egyebek között fellép a Vujicsics együt­tes és a helyi Csutorás ének­kar is. A gödöllői művelődési köz­pont színháztermében október 1-jén délután 5 órai kezdet­tel ugyancsak a zenei világ­nap keretében rendeznek kó­rushangversenyt. Fellép a Né­metországból érkezett Giesseni Friedrich-Ebert iskola vokál- együttese és az ELTE Ságvári Endre Gyakorlóiskola énekka­ra is. Vácott október 1-jén, hétfőn este 7 órai kezdettel a Bartók Béla Zeneiskola rendez a vi­lágnap alkalmából hangver­senyt. Érdekes zenei eseménnyel szolgál szeptember 28-án az ácsai művelődési ház, ahol 13 órai kezdettel, az Európa sok országában sikeresen szerepelt pozsonyi zenei együttes rene­szánsz és barokk műveiből ad koncertet. A pilisvörösvári művelődési központban szeptember 29-én délután 3 órakor kezdődik az a nemzetközi kórustalálkozó, amelyen 11 énekegyüttes köz'.ük külföldi csoportok is — mutatja be műsorát. A dömsödi művelődési ház­ban jó szórakozást ígér szep­tember 29-én este 8 órai kez­dettel Haumann Péter estje. A népszerű művész magán­számokkal és egyszemélyes je­Vásárnaptár Az elkövetkező hét végén, illetve héten öt helyen ren­deznek kirakodóvásárokat a megyében. Szeptember 30-án Albertir- sán és Érden autóvásárra in­vitálják az érdeklődőket. Or­szágos vásárt e hét végén szeptember 29-én Gyálon ren­deznek. A hétközi vásárok közül az egyiket, az állatvásárt, Ceglé­den tartják, október 2-án, ked­den. A következő napon, szer­dán Túrán rendeznek orszá­gos állat- és kirakodóvásárt. lenetekkel szórakoztatja mkjd a közönséget. Budakeszin ezen a szomba­ton is várják a fiatalokat es­te a művelődési házba, a népszerű Tini-diszkó program­jára A* magyar nyelvű színház megszületésének 200. évfordu­lóját köszönti majd az a kiál­chel Hunot francia fotómű­vész tárlatát. Váci érdekesség a Nemzetközi Diapói|áma Fesz­tivál is, amit október 4. és 7. között tartanak a Madách Imre Művelődési Központban. Szentendrén a képtárban Becíc Judit festőművész élet­mű-kiállítására várják a kö­zönséget. Utas, amit szeptember 29-én Nagykátán nyitnak meg. Az érdekes tárlaton olyan képes levelezőlapokkal ismerked­hetnek meg a látogatók, ame­lyek a magyar színház törté­netét újszerű módon mutatják be. Ugyancsak Nagykátán nyí­lik szeptember 23-án a dísz­madártenyésztők kiállítása. A kiállítótermek is sok ér­dekes látványosságot ígérnek. Vácott a Madách-galériában október 4-én nyitják meg Mi­Nagykátán Sarkadi Imre festőművész tárlatán mutatja be alkotásait. Ritka képzőművészeti látvá­nyosság Kovács István papír­ból formált szobrainak bemu­tatója a gödöllői galériában. Zebegényben ezen a hétvé­gén zárul a Szőnyi István Mú­zeumban a mester halálának 90. évfordulójára rendezett emlékkiállítás. Szombaton és vasárnap még megtekinthető. K. Z. T ermészef gyógyászat A kamilla — görcsöknél, gyulladásoknál segít A kamilla egyik legrégibb gyógynövényünk. Ma is ked­velt, sőt az utóbbi évtizedek­ben nőtt is jelentősége a ter­mészetgyógyászatban. A kö­zépkorban hascsikarás, sárga­ság, láz és fejfájás gyógyítá­sára, használták. A ' kamilla — más gyógy- növényekhéz hasonlóan — Dél- és Kelet-Európábát szár­mazik, de ma már egész Európában elterjedt, sőt Ausztráliában és Észak-Ame- rikában is megtalálható. Már Hippokratész is említi az idő­számításunk előtti V. évszá­zadban ezt a növényt. A kamilla bevált gyógynö­vény, segít gyulladásoknál, görcsoldóként is ismert, mi­vel a bélben méregtelenítő hatást fejt ki. Gyulladást csökkentő hatása miatt elő­segíti a sebek gyógyulását a bőr felületén, de a gyomor­ban, bélben és a hólyagban is. Gyomorhurut, gyulladás vagy gyomorfekély esetén bi­zonyított kedvező hatása, kü­lönösen az un. forgókúrával. Ez azt jelenti, hogy a ka­millateát vagy más kamilla- tartalmú gyógykészítményt éhgyomorra megisszuk, fekvő állapotban, és hogy a nyálka­hártya minden részével ta­lálkozzon, 3-4 percenként egy­egy negyedfordulatot teszünk. Ezt a kúrát több hétig, eset­leg hónapokig is folytatni kell. Tejcukorral vagy tejsavval kombinálva a kamilla elpusz­títja a mérgező, idegen bél­baktériumokat, A kamillát külsőleg is hasz­nálják: íüráővízhez keverve, borogatásnak, inhalálásra és gyógykrérheket is készítenek belőle. Ezeknek is gyulladás­csökkentő, görcsoldó hatásuk van. Erdészek, vadászok, termé­szetkedvelők megfigyelték, hogy a beteg állatok ösztönö­sen megtalálják és fogyaszt­ják a betegségüknek megfe­lelő gyógynövényeket. A kamillavirágból a kö­vetkezők szerint készítjük a teát: 1 púpozott evőkanál ka­millát egy csésze forró vízzel leöntünk, és negyedóráig le­fedve állni hagyjuk. Mele­gen, kortyolgatva igyuk meg. Többhetes kúránál - napi 3-4 alkalommal 1-1 csésze teát fogyasszunk el. A kamilla nemcsak a gyó­gyászatban, hanem a kozme­tikában is Jontos szerepet ka­pott. Krémeket, arcvizeket, szappant készítenek belőle, jó bőrnyugtató és -tápláló hatása miatt. K. Gy. Koldulj, hogy taníthass! szülői értekezletre szánt egy­másfél órából legalább hatvan percet kénytelen arra szánni, hogy föltárja az intézmény nyomorúságos helyzetét, hogy elmondja: nem telik az alap­vető taneszközökre, hogy nin­csenek nyelvtanárok, s akik másodállásban vállalnák az oktatást, azt nem tudják meg­fizetni — de ha a szülők ál­doznak rá, az bérfeszültséget okoz. Szíveskedjenek tehát az apukák, anyukák havi száz fo­rinttal hozzájárulni a fenntar­tási költségekhez, és akinek még maradt pénze, az egy ősz- szeggel hizlalja az iskola ala­pítványát is. Az még jobb len­ne, ha erről meg tudnák győz­ni a saját munkahelyüket, el­végre levonható az adóból. Áltálában ez a gimnáziumi koldulás. A szakközépiskolai egy fokkal cifrább, ott ugyan­is az érettségi mellé valami­lyen ipari szakmát kapnak a diákok. Ámde. A szakközépis­kolákat a művelődési tárca át­adta állítólag az iparinak, de az nem foglalkozik velük, és továbbküldik az igazgatókat a munkaügyihez. Ott örülnek nekik, szír esen beszélgetnek is, csak éppen érdemben nem tudnak segíteni, mert nincs rá egy fillérjük sem. S hogy miért ez a nagy rohangálás? Mert például van egy iroda­géptechnikai szakközépiskola a Déli pályaudvar tőszomszéd­ságában, amelyik kifejezetten a most felfutóban lévő iroda­gépesítésre szakosodott, és ha minden elintézhető — lesz ki­vel —, technikusi képesítést is ad. Ide járnak a fővárosi gye­rekeken kívül az agglomerá­cióból és még messzebbről a diákok. Csak éppen nem tud­ják oktatni a telefaxot, mért arra nem telik, nem tudják oktatni a fénymásolót, mert arra ugyan miért telne — és így tovább. Kötelezték ugyan a vállala­tokat, kft-ket, hogy bizonyos százalékkal járuljanak hozzá a szakoktatási alaphoz, de hogy az hol van, és mire használ­ják, senki sem tudja. Az illető vállalatok és kft-k pedig azt nem, hogy a közös alap he­lyett egy adott iskolának is adhatják azt a bizonyos köte­lezőt. L' ddig a tények. Most a kér- dések. Miért rosszabb je­lenleg az oktatás helyzete, mint eddig bármikor? Miért kell ar­ra kényszeríteni az iskolaigaz­gatót, hogy a nevelés, a tanítás ügyei helyett pénzért kilincsel­jen különféle vállalatoknál, s a pedagógust arra, hogy a szü­lőktől kolduljon ahhoz, hogy kezdeni tudjon valamit a nagy fene önállóságával? Nem elég a miniszternek, hogy az egyetemi, főiskolai diákság tüntet? Meg akarja várni, amíg a különféle középiskolák pedagógusai, tanulói és azok szülei is transzparenseket ci­pelve a minisztérium elé vo­nulnak, számon kérve a taní­táshoz, a tanuláshoz való jo­gukat? Körmendi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents