Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-28 / 228. szám

1990. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK 3 ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK ’90 Végéhez közeledik a kampány. Ennek szocialista párti záróeseménye megyénkben a gödöllői gyűlés volt Szűrös Mátyás részvételével. A Pest Megyei Tanács udvarán pedig a Fidesz tartott nagygyűlést, ahol Orbán Viktor beszélt, s bemutatkozott a párt budapesti főpolgármester-jelöltje, Ungár Klára. A politikusok nyilatkoztak munkatársainknak is. ORBÁN VIKTOR: Ki a lényeg, ki tud jobban kormányozni? „Politikában sok sikert kí­vánok Oi’bán Viktor Urnák!! Aki a legtisztább magyar. Él­jen a F. I. D. E. Sz.” — A töb­bi között ez állt azon a táb­lán, mellyel a 69 éves özvegy Szabó Pálné vonult fel tegnap a Pest Megyei Tanács udva­rába. a délután 5 órára hir­detett Fidesz-es választási nagygyűlésre. Elsőként Ungár Klára köz­gazdász, a Fidesz budapesti listavezetője, és íőpolgármes- ter-jelöltje mutatkozott be rö­viden, a többi között eredmé­nyesebb környezetvédelmet, kisebb és korrupciómentes apparátust, a lakáshelyzet job­bítását, a közérdeket szolgáló vállalkozások támogatását ígérve. Tapsokkal, tetszésnyilvání­tásokkal többször félbeszakí­tott beszéltében clr. Orbán Vik­tor, a Fidesz parlamenti szek­ciójának Vezetője az önkor­mányzatok kérdéseivel, a kor­mány eddjgi tevékenységének kritikájával, s a. minapi diák­megmozdulásokkal foglalko­zott. Orbán Viktor válaszolt a Pest Megyei Hírlap kérdései­re:’ — Itt is mást . . . Hej; ha * nem lennének vb-titkárok . . . Útmutatásnak kissé kiforrat­lannak tűnnek c gondolatok. — lielyes ha nem lesznek vb-titkárok. a jegyző ugyanis nem kap hatalmat, az önkor­mányzatnak alárendeltje lesz. Azután tényleg itt is mást akarunk. Ami a kiforratlan­ságot illeti: lehet, hogy Pest megyében csak közös polgár­mesterjelöltjeink vannak az SZDSZ-szel, de ennek oka, hogy a választási harcban Budapestre és a vidéki nagy­városokra koncentrálunk. — Az előző választásokon sok volt a durva szélsőség, önt is érte vád az „agyagba döngö- léssel” kapcsolatban. Mitől lett mostanra olyan konszolidált? — Többször cáfoltam már az agyagba döngölési ügyet. Nem én mondtam, én akkor sem. most sem engedek meg magamnak ilyesmit. A vissza­fogottságról: annak idején a hatalom volt a tét, a régi rend embereivel szemben kellett megnyerni. Most más a hely­zet, az alapkérdés eldőlt. Vol szabad választás, megvalósul a népakarat, s ma már az i lényeg: ki tud jobban kormá­nyozni, több szakértelemmel, sikerrel. — Diákok tízezrei tüntettek szerdán. Annyian mint eddig soha. Fontosabb lenne az ösztöndíj, mint volt a Petőfi- szobornal a koszorúzás? A gyomrunkra hallgassunk? Vagy a szivünkre? Netán az eszünk­re? — Muszáj a gyomrunkra odafigyelni. Persze ahhoz, hogy jóllakathassuk, orvosol­ni kell a bajainkat. Azaz az eszünkre .kell hallgatni. Kü­lönösen, ha a felsőoktatás ügyeiről van szó. Aki eddig a szívére hallgatott, nem bán­ta meg. Ezért most is java­soljuk, hogy hallgassanak Fideszre... V. G. P. SZŰRÖS MÁTYÁS: Az egyoldalúságnak most is vannak jelei A Szocialista Párt gödöllői gyűlését a városi művelődési központban tartották. A prog­ram előtt a politikus lapunk munkatársának kérdéseire vá­laszolt. — ön szerint változik-e a Parlament munkája a hétvégi helyhatósági választások után? — fiárhogy ‘aíaítüin^t'as az önkormányzati választások, az nem változtat alapvetőéit a hatalmi viszonyokon, a poli­tikai struktúrán, üt fő hatal­mi ágat kell kialakítani, négy már működik — a szabadon választott Parlament, a Parla­ment által választott köztársa­sági elnök, a koalíciós kor­mány és az Alkotmánybíróság. Az ötödik az önkormányzatok. Ugyanakkor természetesen ha­tással lesz a képviselők mun­kájára az, hogy az egyes vá lasztókerületekben, a helyi ön kormányzatokban hogyan vál toznak meg a pártok erőviszo­nyai. — Külpolitikai tapasztalatok­kal hogyan látja ma Magyar- ország helyzetét Európában? — A fő irányokat illetően a kormány azokon a nyomokon halad tovább, melyeket mi kezdtünk kialakítani, » válto­zatlanul jó az ország helyzete a kontinensen. Megszűnőben van az egyoldalú szovjet és KGST-orientáció. De ezt nem szabad felváltani egy másik egyoldalúsággal, aminek azért most vannak jelei. Európában jó a helyzetünk, csak a szom szádokkal támadtak nemkí vánatos problémák. B. G. A BNV Pest megyei kínálata A Pharma patika vegykonyhája Mozgalmas volt a tegnapi BNV. A kiemelt rendezvények közé számított az Ipari és Ke­reskedelmi Mnisztérium szer­vezésében az Alkotók napja, amelynek keretében oklevelek és értékes díjak kerültek át­adásra. A népes mezőnyben ezúttal sajnos nem találkoz­hattunk Pest megyei pályá­zókkal. Dányi István, az említett mi­nisztérium főosztályvezetője elismerését fejezte ki a for­matervezési és a más szakte­rületekről beküldött munkák alkotóinak. Remélhetően a dí­jazott termékekkel a közeli jö­vőben a nagyközönség is talál­kozhat. A Pest Megyei Tanács Gyógyszertári Központjának a vásárváros járműipari szabad­területén levő Pharma, patika­standján gazdag választékkal várta és várja az érdeklődő­ket, illetve a vásárlókat. A gyógyszertári központ munka­társai a gyógyhatású készít­ményeket vásárlóknak, részle­tes szakmai felvilágosítást is adnak. Dr. Küttel Sándor szakgyógyszerész, a mediciná­kat készítő laboratórium veze­tője, tájékoztatásul elmondta, hogy második alkalommal van­nak jelen a BNV-n. Az elmúlt évi debütálás sikerén neki­buzdulva szánták rá magukat arra, hogy ismételten megmé­rettessenek a nagyközönség és a szűkebb szakma előtt. A tet­szetős, s valóban széles körű választékot kínáló standon, a jól ismert és keresett Rapha- chol epagranulátum, valamint a La-xen hashajtó lekvár mel­lett első alkalommal ismer­kedhetnek meg az érdeklődők a Primal köptető granulátum­mal. Dr. Küttel Sándor elmond­ta, hogy a természçtÇ.s alap­anyagokból előállított gyógy­hatású készítmények rene­szánszukat élik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gyártók­nak minél hatásosabb készít­ményekkel kell a piacon meg­jelenniük. Mivel mind erőtel­jesebb a konkurencia, így ért­hetően csak azok képesek hosz- szú távon talpon maradni, akik­nek a felhasználók, a fogyasz­tók körében hitelük van. A sarlatánkodók, a köznapi ér­telemben vett kuruzslók, ért­hetően megsínylik a szakértő konkurencia megjelenését. A cél az, hogy valóban bizton­sággal szedhető és fogyasztha­tó, s az orvosok által is haté­konynak tartott gyógynövény­készítmények kerüljenek for­galomba. Az A pavilonban, a 102-es standon látható a Pemü kíná­lata. Valóságos cipőparádé fo­gadja az érdeklődőket. Lehet mustrálni a tetszetős, de bor­sos árú lábbeliket. A termék­skálából nem hiányoznak a ci­pőipari alkatrészek, a háztar­tási műanyag termékek, és egyéb Pemü-termékek sem. Szinte a solymári Pemü standjának tőszomszédságá­ban csalogatja a vásárlátoga­tókat á Dabas Kesztyű- és Bőr­ipari Kft. Amit itt felvonultat­tak, arra minden bizonnyal van és lesz is kereslet. A mun­kavédelmi védőeszközök mel­lett megtalálhatók a szőrme- és bőrdíszműáruk is. A színes forgatagban baran­golva megállapítható, hogy a tavalyinál miptha kevesebben keresnék fel a vásárvárost. Ügy tűnik, hogy a közelmúlt­ban lezajlott OMÉK, meg a Budatranspack ’90 kiállítás már megelőlegezte magának az őszi BNV leendő látogatóit. Hozzá kell ez Utóbbi észrevé­telhez azért azt is tenni, hogy az említett vásár, illetve be­mutató valóban látványosabb a mostaninál. (gyócsi) Borzalmas csaták színhelyén állok itt, Budakeszi Erdőalja nevű részén. Micsoda taktiká­zás folyhatott ezen a mezőn, illetve ezen földdarab telek­könyvi, tulajdonlapi, bérleti szerződési papírmásán ! Milyen megtévesztő hadműveletek színtere lehetett mondjuk a 087/18 helyrajzi szám alatt sze­replő földdarab kivonata! Va­lódi küzdelem - volt, ahogyan sikerült néhány fiatalember­nek megszereznie az e terüle­tet bérlők névsorát. No. az a bizonyos néhány fiatalember földet akart művelni. Persze nem tsz-tagként, hanem mint farmerek, vállalkozók. Volt traktoruk, volt szakértelmük, csak egyvalami hibádzoti: a megművelhető föld. Földnélkü­li Jánosaink elindultak hát Budapest-körül vethető terüle­tet keresni, de nem jártak si­kerrel. Budakeszi közelében végül, mivel ott sem tudtak karózni, hát lecövekeltek. Ek­kor kezdték a Kisgazdapárt megyei szervezetének támoga­tásával földharcukat a hivata­lokban, melyet partizán mi­volta miatt nem áll módunk­ban részletesen ismertetni. Is­mertetjük viszont a nagy csa­ták eredményét, egy listát. A szóban forgó földterület bér­lőinek listáját. Böngésszük hát együtt: — Akik a listán szerepelnek, befolyásos, ismert emberek — mondják. — íme. itt látható például a volt BVVAD (a már megszűnt területi erdő- és vadgazdálkodási intézmény) volt. igazgatójának neve. de lám, az egyik osztályvezetője is bérelt egy darab földet, na­hát a másik osztályvezetője pedig kettőt. Azt. hogy ezek a területek va'aha a BUVAD ke­zelésében álltak-e, még nem Nem tudtak karózni, hát lecövekeltek A budakeszi majdnem buli sikerült kinyomoznunk. Lehet, hogy csak határos volt vele, akárcsak az ISO (Ipari Szerel­vény- és Gépgyár) területe, de nicsak! Itt szerepel a bérlők neve között a gyár volt igazga­tójának a neve is, ő negyven­kétezer négyzetmétert bérel Erdőalján. Majd tovább folytatjuk a ,.Ki kicsoda Budakeszin?’’ nevű játékot. A listán szereplő húsz ember között találunk neves állatorvost, a település ismert keramikus művésznőjét, terve­ző főmérnököt, kft.-igazgatót, parlamenti alkalmazottat, egy csőszt és egy juhászt. E két utóbbi azonban nem vehető egy kalap alá a többiekkel, már csak azért sem, mert a legeltető juhász és a vetemé- nyező csősz bérleti szerződése csak 1990-ig, 1998-ig szól, míg a nem legeltető, nem vélemé­nyező parlagbérlők majd mindegyike 2004-ig bérli föld­jét. Vajon mi lehet a közös nevező azon egyének között, akik 1989. május elsejétől szó­lóan bérelik Erdőalját 2004. április 30-ig? Hosszas kutako­dás után jövök rá: többségük tagja a Budakeszi Faluszépítő Egyesületnek. A listán szere­pel az egyesület titkára, dr. Szalóki Gyula is, felkerestem hát másodszor, mert a múlt- korában, mikor azt kérdeztem tőle, bérelnek-e egyesületi ta­gok földet Erdőalján, rosszul tettem fel a kérdést. — Hogy miért bérelek földet az Erdőalján? A családdal együtt úgy gondoltuk, jó vol­na egy kis veteményes, egy kis zöld. Beadtam a szabályos igénylést, nem rajtam múlt, hogy éppen az Erdőalján, más egyesületi és egyesületen kí­vüli emberekkel együtt, egy időben s egy helyen kaptam bérleti lehetőséget. S hogy miért nem művelem? Kimen­tem, láttam, hogy egy illető veteményez már egy részén. nem akartam háborgatni. Következő utam Budakeszi tanácselnökéhez, Farkas Gyu­lához vezetett. A listát kérdő tekintettel tettem elé, de a tanácselnök hasonló kérdő te­kintettel nézett rám. — Maga is meg tudta szerez­ni ezt a listát? Én is csak most tudtam összeállítani, legalább két évembe telt, amíg a kü­lönböző hivatalokból sikerült megszerezni a bérleti viszo­nyokról szóló iratokat. Ez a bérleti viszony ugyanis még az előző tanácselnök hivatala alatt született, mindössze meg­hosszabbítva lett 1989-ben. Kiderül, hogy Farkas Gyulát is igen foglalkoztatja, kik s milyen célból bérlik a több ezer négyzetméteres területet. Visszamegyek hát a csata­térre, a szelíd budakeszi buc­kákra, s becsukom a szemem Képzeletben a jövőbe utazom, s a bérelt mező megtelik autókkal. Erre vezet majd az MO-s körgyűrű, ó, mit ér majd itt egy kis földdarab ... Aztán cowboyokat látok, colt- tal üldözik a tomahawkos in­diánokat az ISG irányába. Hogyne, állítólag ide épülhet az új Hollywood, egy világra­szóló médiaközpont filmgyár­ral, világsztárokkal. Olyat is hallani, hogy itt akarja meg­vetni kerekét a Ford Motor Co. Ej. ha itt alakíthatnék egy lovasközpontot, mondjuk, Puszta Kft. néven állnék össze bérlőbarátaimmal, adnám a lovat a külföldiek alá jó pén­zért ... No de az" álmok világából visszazökkenek Budakeszi mű­veletlen talajára. — Mondja, tanácselnök úr, ha itt megvalósulnának a be­ruházások, a bérlök milyen követeléssel, kártérítési igény­nyel léphetnének fel? — A szabályok értelmében a tanács még az úgynevezett zöldkárt sem térítené meg, mert az sem volt jogos. Hogy a bérlőik tulajdonába kerül a bérlemény, mint ahogyan an­nak idején a tartós földhasz­nálat esetében megesett? Ezt kérdezni sem érdemes, ma már tudjuk, a földtörvény nem te­szi lehetővé. Nyugodni látszik a budakeszi csatamező. Ha netalán valaki úgy gondolta, hogy itt meg­sokszorozza pénzét, hát csalód­nia kellett. Nem történt sem törvénytelen, sem szabálytalan. A bérelt földből nem lett ma­szek aranybánya, maradt úgy, ahogyan volt. Mellesleg: parlagon. Tóth Béla Endre KŐHKUROaSEK A PÁRTPIAC0K Egy fej kellene Az MDF-piacok után most kezdenek szerveződni a kis­gazda-piacok is. Elégedettek nát a vevők, de a gazdálkodók is, hiszen az akciók szervezői viszonylag magasabo áron ve­szik meg tőlük a termékeket, mint az áfésZek felvásárlói. A kisgazdák egyelőre Budapest­re tervezik akcióikat, de ké­sőbb fokozatosan terjeszked­nének a főváros környékére is. — Vajon nem jelent-e ez konkurenciát az áfészeknek? — kérdeztük Beke Andrást, a Fogyasztási Szövetkezetek Pest Megyei Szövetségének titkárát. — Ezek a piacok többségé­ben Budapesten működnek, vagy a nagyobb városokban. Mi azonban a kisebb települé­seken vagyunk érdekeltek, ezért kevéssé kényszerülünk velük- versenyre. Másrészt, ezek a piacok többnyire zöld-' ségféléket kínálnak, s mi ez­zel -çsalç mértékkel foglalko­zunk. — Miként lehetséges, hogy ezek a pártpiacok rhagasabb áron tudják felvásárolni a ter­melőktől a termékeket, mint az áfészek, holott a vevőknek ők olcsóbban kínálják? — Egyáltalában nem biztos, hogy drágábban veszik meg a termelőktől, sőt nem isi vásá­rolják fel az árut. Maguk a termelők mennek a fővárosba, és közvetlenül a vásárlóknak adiák el. Természetesen drá­gábban tudják így értékesíte­ni. mint nagyban az áfészek- nél. Ezek a pártok által szer­vezett — egyébként alkalmi jellegű piacok — pontosan ugyanolyan szerepet töltenek be a termelők számára, mint a Bosnvák téri nagybani piac. A különbség mindössze any­nyi, hogy itt azokat is kiszol­gálják, akik csak egy-egy kiló krumplit, almát vagy bármi mást kívánnak vásárolni, míg a Bosnyákon csak a mennyi­séget kérő viszonteladókkal foglalkoznak. Beke Andrástól megtudtuk, hogy az áfészek közül felvá­sárlással leginkább a Nagykő­rös és Vidéke foglalkozik, mi­vel a konzervgyárat is nekik kell folyamatosan ellátniuk. Ezért a nagykőrösi Gárdonyi utcai telep vezetőjének, Szé­kely Dénesnének is feltettük a kérdést. — Húsz éve vagyok a szak­mában, és 16 éve felvásárló a nagykőrösi áfésznál. Azt sze­retem, ha a termelő minél többet kap árujáért. Ha most konkurencia lesz, azt mon­dom, legyen, hiszen ez lesz a }è'deg'êszséQesebb mindenkinek. Igazuk vári a pártoknak. 'Mi­dig a felvásárlásban monopol- heiyzet alakult ki. Minket pél­dául a konzervgyár kötött meg .olyan szigorú szerződésekkel, hogy egyszerűen nem tudtunk ellene mit tenni. Sok termelő pedig már tavaly sem akart velünk szerződni, és ebben igazat is adok nekik. Ha jobb piacot találnak, persze, hogy oda viszik az árut, ahol több pénzt adnak érte. Éppen ezért mi is szeretnénk már előbbre lépni. Jövőre nem kívánunk szerződni a konzervgyárral. Hallom egész nap, hogy mit beszélnek az emberek. Mond­ják, hogy nagybani piac kelle­ne, meg élénkebb külkereske­delem. Én azonban azt mon­dom, elsősorban egy fej kelle­ne, aki mindezt jól meg tudja szervezni, másodsorban pedig egy kis pénz. Sz. K. 0 IRTA Zsurnalista ajkak Költőhöz illő szavakkal kapja meg a magáét Vasadi Pétertől a Hitel (90/19.) ha­sábjain a két gonosz: az el­lenzék meg a sajtó. (A Hi­tel-nem sajtó?) Van-e dol­gozatban „liberális mimik­ri”, amely „lappangó szán­dékot” óhajt álcázni, van továbbá „beolvasás jellegű interpelláéió”', mely V. P.- nek „nagyon nem tetszik”, amin nem csodálkozhatunk, hiszen „az igen silány ma­gyarsággal elhadart mon­datok” csakis holmi liberá­lis mimikriátoroknak nyer­hetik meg a tetszését. Gyönyörűséggel olvastuk azt is, mire képesek „azok a fogcsikorgatást rejtő kes- seny zsurnalista ajkak”, például nem képesek kellő hozsannával fogadni a mi­niszterelnök úr tevékeny­ségét, holott V. P. szerint „ ... végre vége a politikai dilettantizmusnak, s eljött az ideje az államférfim tu­lajdonságoknak, a tudás­nak ...” Az említettek és a hasonlók kacagást loptak „fogcsikorgatást rejtő kes­keny zsurnalista ajkunkra", amit még az sem szakított félbe, hogy kiderült, a szer­kesztőségben dolgozó zsur- nalisták között nem csak keskeny ajkúak vannak, egyik kolléganőnknek pél­dául az ajka ... no, de ezt hagyjuk, semmi szex, höl­gyeim és uraim, annál in­kább fogcsikorgatás. Bezzeg elment a ked­vünk a kacagástól, amikor megtudtuk, a sajtó nem több, mint egy „szükséges valami, akár egy kábel vagy egy telefondrót”, s persze az ellenzéknek sem lesz kedve kacagni, ha ér­tesül róla. hogy „néha kife­jezetten azt érzem, mintha az alkotó szellem viaskod­nék az izgága okvetetlen- kedéssel a T. Házban." Milyen egyszerű lenne a rend! Maradjon az alkotó szellem (—kormánykoalí­ció) a T. Házban, pokolra az izgága okvetetlenkedés- sel (=ellenzék). Ennek pil­lanatnyilag van némi aka­dálya, de ami késik, az nem múlik..., s akkor majd kiteljesedhet az alko­tó szellem, s akkor majd kiderül, kik azok, „akik valóban szolgálni, s nem uralkodni akarnak”. Bár ahogy V. P. sorait olvastuk, számunkra ez mé- ma sem kérdéses... KLIENS

Next

/
Thumbnails
Contents