Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-26 / 226. szám

1990. SZEPTEMBER 26., SZERDA Ő MONDTA Tiszteletünk Kétségtelenül Torgyán József mellett most már Zsíros Géza az, aki a leg­többet szerepel a Kisgazda- pártból. A Heti Világgaz­daságnak (90/38.) adott in­terjúban „az évente egy­két milliót kerestem” tény- közlés ugyanolyan termé­szetességgel hangzik el, mint az a feltételezés, hogy Torgyán József akár „fele­lős politikai vezetővé vál­hat”, ha majd nem „min­den önkontroll nélkül, in­dulatától vezérelve fejti ki a véleményét.” Kár lenne tagadnunk, imponál nekünk Zsíros Géza magabiztossága, hi­szen jó az, ha egy magán- vállalkozó, a Kisgazdapárt Békés megyei elnöke, a párt politikai bizottságá­nak a tagja, országgyű­lési képviselő, pontosan és kétség nélkül tudja, hogy „a mi gyökerünk maga a nép”. S ez a magabiztosság nem hiányzik akkor sem Zs. G.-ből, amikor kijelen­ti földtörvény-javaslatuk­kal kapcsolatban: „... az ellenzéknek tudomásul kell vennie, hogy itt azért csak a koalíciós pártoknak le­het döntő szavuk”. Akár el se menjenek a parlamenti ülésekre ezek az ellenzé­kiek, hiszen tudomásul venni otthon is lehet... Azt viszont nem az ellen­zéknek, hanem Antall Jó­zsefnek kell tudomásul vennie, hogy Zs. G. szerint „súlyunk nagyobb a koalí­cióban, mint azt bárki is hihetne”, bár lehet, hogy Antall doktor ezt tudja, de akkor miért titkolja?! Ha titkolta is, már nem soká teheti, Zs. G. ugyan­is igy folytatta ezt a bi­zonyos nagyobb súlyt: „...már rövid idő múlva ennek megfelelően nagyobb tiszteletet is kapunk”. Azt. ugyan homály fedi, kiktől kell megkapniuk a nagyobb tiszteletet kisgazdáéknak, de arra tippelünk, a De­mokrata Fórumtól, mert hiszen ki másoktól? Min­den tiszteletünk azé, aki ilyen nyíltan és ekkora nyilvánosság előtt szólítja fel partnerét a nagyobb tiszteletre, mert a gazda­tudatnak ez már nem akár­milyen fokú. S ennél is na­gyobb tisztelettel fogad­nánk, ha most már vala- ki(k) közölné(k) az állam­polgárral, kinek mekkora a súlya a koalícióban? Hi­szen mi („bárkik”) bármit hihetünk. Még azt is, hogy (ország)gazdák vagyunk: mindenről tudunk. KLIENS Részvénytársaság lesz a Hungaroring Versenyben marad a pálya A Hungaroring — megnyi­tása óta már ki tudja hányad­szor — ismét beszédtéma. A baj csak az, hogy nem egy különlegesen izgalmas autó­vagy motorfutam miatt emle­getik a versenypályát. Az Ál­lami Számvevőszék múlt heti sajtótájékoztatóján hangzott el, hogy a Hungaroring építé­se és üzemeltetése jóval többe került, s az állami költségve­tésből igénybe vett források hetven százaléka szabálytala­nul került a közlekedési tár­cához! A Közlekedési és Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban Kálnoki Kis Sándor helyettes államtitkárt — aki tavaly szeptember óta foglalkozik a versenypálya ügyével — kér­tük meg, hogy ismertesse a történteket. — A számvevőszék vizsgá­lati anyagában leírtakat nem vitatjuk, tény, hogy történtek szabálytalanságok. Meg kell jegyeznem, hogy ezek nem a tárca mostani vezetéséhez kö­tődnek, tehát ismerni kell az előzményeket is. Az első ver­seny megrendezéséig, 1986 vé­géig, 400 millióba került a pá­lya. Ebből 130 milliót a For­ma—1 Gt.-t alkotó 12 vállalat fedezett. A többit állami tá­mogatásból — egy részét nem kellett visszatéríteni —, bank­kölcsönből, az Idegenforgalmi Alap és az OTSH pénzéből fi­nanszírozták. Eddig szabály­talanság nem' történt. Akkor azonban már igen, amikor a gt. — a tízévi használati jog fenntartásával — a verseny- pályát formálisan felajánlot­ta az.éllamnak, Ez^el a Iíunr garoringet a magyar autóút­hálózat részévé tették. Záró­jelben jegyzem meg, ha ez a szabálytalanság nem történik, az akkori bürokratikus viszo­nyok között aligha épült vol­na meg nyolc hónap alatt a Hungaroring. Az akkori mi­nisztériumi vezetés jóváha­gyásával a pálya a Budapesti Közúti Igazgatóság, majd az Autópálya Igazgatóság keze­lésébe került. 9 Az állami közútra meny­nyit fordítottak? — A versenypálya fenntar­tását, átépítését, üzemelteté­sét úgy fedezték, mintha autó­út lett volna. Ez a szabályta­lanság 1989 végéig 300 milliót emésztett fel. Tavaly május­ban az akkori miniszter vizs­gálatot rendelt el, amelynek személyi konzekvenciája is volt. Szeptemberben vettem át az ügyek intézését, azzal a fel­adattal, hogy a pénzügyi sza­bálytalanságok szűnjenek meg. Jogi rendezetlenségek is ma­radtak, a pálya például még mindig valamelyik tsz földtu­lajdonlapján szerepel. A ver­senypályán volt két beruhá­zás is. A 23-as és a 18-as kilo­méterkőnél egy-egy csomópon­tot építettek. Az utóbbi való­ban csak a versenypályát szol­gálja. Ez a tétel 30 milliót tesz ki, s lehet azon vitatkozni, hogy szükséges volt-e a meg­építésük. Először is a tulajdonviszo­nyokat kellett tisztázni. Mivel a Forma—1 Gt. 12 tagvállala­ta közül kettő tulajdonáról le­mondott az állam javára, így a versenypályában az állami tulajdon hetven százalékra emelkedett. Júniusban már az új kormány foglalkozott a Hungaroringgel. Befektettek 700 milliót, de ma már való­színűleg többet ér, mint egy- milliárd. Nem szabad össze­keverni a mai értékét a befek­tetett összeggel. Létesítésén le­het vitatkozni, de mivel meg­van, a hasznosítását a kor­mány is alapvetően fontosnak tartja. Reklámhordozó szere­pe elsősorban a Forma—1-nek van. ötven ország tévéállomá­sa közvetíti élőben, csak az Eurosporton keresztül mint­egy 1,2 milliárd ember láthat­ja. Ehhez jön még az idegen- forgalmi haszon. Közgazdá­szok felmérése szerint az öt nap alatt 250—400 millió a Jô/bbiqtbepçfçl. A .kormány úgy határozott, annak érdekében, hogy az állami tulajdon véd­ve legyen, tulajdonosi rész­vénytársaságot kell létrehozni a Forma—1 Közkereseti Tár­saságból, az állam részvételé­vel. • Hallatszottak olyan han­gok is, hogy a pénzügyi visz szásságok miatt a részvénytár­saság megalakulása is veszély be kerülhet. — Nem ismerek olyan okot, ami miatt ez a részvénytársa­ság ne jöhetne létre. Az rt. mint tulajdonos hasznosításra bérbe adhatja a versenypályát. A részvénytársaság megala­kulásáig Siklós Csaba minisz­ter tárgyal a hasznosításról külföldi érdeklődőkkel. Ha az rt. megalakul, a közlekedési tárca kiszáll az ügyek intézé séből. Ügy tűnik, Forma—1-es verseny lesz továbbra is, le­galábbis a megállapodás elv­ben már megszületett, a rész letek kimunkálása folyamat­ban van. A Hungaroring ak kor hasznos az országnak, ha a versenypálya üzemeltetése nullszaldós, s az idegenforga lóm és reklám nyereséget hoz. ® A tárca véleménye sze rint tehát az rt. megalakulá­sával biztosított lesz a verseny- pálya üzemeltetése, s a gaz­dasági és jogi visszaélések is megszűnhetnek. A számvevő- szék azonban fegyelmi vizs gálát lefolytatását is javasol­ta. — Megnyugtathatom a köz­véleményt, ez sem marad el A miniszter úr már mérlegeli ennek a módját. A fegyelmi eljárás azonban nem a jelen­legi államtitkár-helyettes el­len irányul. Hargitai Éva HÍD, AMELY ÖSSZE NEM KÖT dl dl* Esztergomban és a Duna másik oldalán, Szlovákiában lévő Párkányban gyakran emlegették a két országot, a két várost össze nem kötő hidat forró és megbontha­tatlan barátságunk jelképe­ként. A II. világháború so­rán lerombolt hidat ugyanis a két szocialista ország soha nem állította helyre. A ha­tárrendezést követő villon­gások során szó sem lehetett róla, később műszaki okokra hivatkozva ítélték úgy, hogy nem érné meg, azután pedig arra, hogy a nagymarosi vízi erőmű gátja a közelben kiváló összeköttetést teremt a Duna két partja között. Ügy tűnik, mindez már történelem. S nem csak azért, mert itt is. ott is rendszerváltás volt, a nagy­marosi erőműből se lesz semmi. Most mindkét ország úgy véli, érdemes helyrehoz­ni a régi hidat. Annál is in­kább, hiszen a Suzuki Eszter­gomban épít autógyárat, s talán nekik is megérné, hogy hozzájáruljanak a 4 millió dolláíos beruházáshoz Az esztergomi, s néhány más, a Pest megyeiek szá­mára szintén fontos híd jö­vőbeni sorsáról a Közép-Du- na-vidéki Intéző Bizottság tegnapi elnökségi ülésén hal­lottunk közérdekű informá­ciókat. Többek között azt. hogy rekonstrukcióra szorul a ráckevei Árpád-híd is. Korszerűsítésére több javas­lat is készült. Legolcsóbb kétségtelenül az lenne, ha maradna a mostani helyén, csak felújítanák, megerősí­tenék a szerkezetet. Van azonban olyan elképzelés is, hogy helyette — a Savoyai- kastély közelében vadonat­újat emelnének. Ennek azon­ban ellene mond, hogy a költségek 2 és félszer ha­ladnák meg az előbbi javas­latét, ráadásul bármily szép is lenne a hídszerkezet, alig­ha lenne esztétikus a mű­emlék épület mellett. Lehet­ne hidat építeni az Angyal­szigetnél is, ez a harmadik még az előbbinél is többe kerülne. Ráckevétól is mesz- szebb esik. aligha van tehát e tervnek realitása. Elhang­zott: a ráckeveiek azt sze­retnék, hogy a régi hidat ne bontsák le, legalább gyalo­gosok járhassanak rajta, s akkor tőlük akár a kastély­nál, akár a szigetnél épül­hetne új és korszerű híd. Az intézőbizottság ülésén számos más, fontos témáról szó esett. Például arról, hogy minden korábbinál szennye- zettebb a Ráekevei-Duna-ág, elkészült a budakalászi ta­vak rendezési terve, s hogy a Börzsöny Baráti Kör sze­gény, mint a templom egere. E témákról később részlete­sen is beszámolunk Sz. K. Hétvégi roham a gyümöksösökhsn Almaexport és árcsata Nagy volt a tolongás az el­múlt hét végén az Aiagi Álla­mi Tangazdaság gyümölcsös­kertjeiben. A közkedvelt, szedd magad akció keretében, szombaton kilencszáz, vasár­nap pedig nyolcszáz gépjármű parkolt az almaültetvények környékén. A leszedett több mint 20 vagonnyi termés egy­úttal azt is jelenti, hogy idén lényegesen több alma talált gazdára, mint tavaly. Történt mindez egy olyan időszakban, amikor az aszály következté­ben több mint 40 százalékos terméskár érte a gazdaságot. I-Iétfön délelőtt már a hétezer- ötszázadilc sorszámot adták ki annak, aki a már említett ak­ció keretében kívánt olcsób­ban almához jutni. Guitman Vilmos, a tangaz­daság igazgatója elmondta, hogv befejeződött a jonathán szedése, s a szintén kedvelt idared, amelyet nyugat-euró­pai jonathánnak is neveznek, október 10-től várja az al­máskertbe látogatókat. Az ez évi, mintegy 300 vagbnnyi al­mából jut a Cseh és Szlovák Köztársaságba, valamint az NSZK-ba is... A gyenge termés ellenére kedvezőek a gazdaság export­kilátásai, sőt északi szomszé­daink már átvehették a lekö­tött 40 vagonnyi szállít­mányt. Vittek volna több al­mát is, de befutott egy 10 vagonos NSZK-beli rendelés, s most annak' a teljesítésén dolgoznak. Van tehát alma. és hozzá göngyöleg, karton, de nincs tárolóépület, hűtőház, ahova raktározhatnák az ex­portra szánt termés egy részét. Ezért most megfeszített mun­kával igyekeznek minél előbb összeválogatni és elcsomagolni az NSZK-ba tartó külde­ményt. Átadták a Hungarofructnak is egy 10 vagonos tételt, amely már a külkereskedelmi vállalat budaörsi hűtőházában várja sorsának rendezését. Szobra, a Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalat szörpüzemébe is juttatnak a tangazdaságból 30 vagonnyi léalmának való szállítmányt. Ez utóbbival kapcsolatban az igazgató megemlítette, hogy a jelenleg kínált ár számukra egyáltalán nem megfelelő, ezért a léalmánál további ár- csatározásokra van kilátás. (gyócsi) Megcfoibheztiő begefentés a fárgryaSásois Ä gázdó szabadlábon, az anyát emberöléssel gyanúsítják Az elmúlt év egyik legtragikusabb közlekedési bal­esetének tárgyalása kezdődött meg a Buda Környéki Bí­róságon. Mint arról annak idején beszámoltunk; tavaly december 31-rc virradó éjszaka a nem megfelelően ki­világított halásztelki Rákóczi úton mintegy 35-40 fiatal hazafelé tartott a diszkóból. Az ittas Németh László gépkocsivezető a megengedett sebességet alaposan túl­lépve belehajtott a csoportba, és több gyalogost elgázolt. Algács Róbert és Ájtai Sán­dor a helyszínen meghalt, Gábri Ferenc és Varga Sza­bolcs életveszélyesen megsé­rült. Gábri Ferenc, aki a bal­eset során nyaktörést, agyzú- zódást és gerincvelő-károso­dást szenvedett, szeptember 17-én hunyt el. A tragédia nyoma Tegnap délelőtt kilenc órá­ra volt kitűzve a tárgyalás a Buda Környéki Bíróságon, de fél órával korábban már ott voltak a gyászruhás szülők, fiatalok, akik a sebhelyekben vagy láthatatlanul a lelkűk­ben viselik a tragédia nyo­mait. Algács Róbertnek az édes­anyja öt hónapos terhes volt, amikor a tragédia történt, és beteg gyermeket hozott a vi­lágra. Nekem panaszolja: a gázoló még szabadlábon van. Miért nem tartóztatják le? Két áldozat azonnal meghalt, most meg a harmadik is. Igen, most már Gábri Fe­rencié is felvette a gyászru­hát, hullanak a könnyei. Az ő fia csaknem kilenc hónap­pal élte túl a balesetet. De milyen állapotban! Deréktól lefelé megbénult, székletét, vi­zeletét nem tudta tartani. Pe- lenkáznia kellett a felnőtt fiát. Enni sem akart, a lelke is gyógyíthatatlan volt, nem­csak a teste. Harminc kilónál sem nyomott többet, amikor meghalt. Beszélgettem a tizenöt éves Varga Szabolccsal, aki túlélte a balesetet. A nyakán seb­hely — gégemetszés nyoma —, lába is sérült. Futballis­tának készült, de hát erről is le kell mondania. Évet ismé­telt féléves betegség után. Nagyon vékony tizenhét éves lányra hívta fel a fi­gyelmet valaki. Ő fizikailag nem sérült meg, de a karjai­ban halt meg egy áldozat. És azóta remeg a kislány feje ... Közben megérkezett a vád­lott, Németh László is. A ren­det kutyás rendőrök biztosí­tották, nehogy a felzaklatott emberek maguk akarjanak elégtételt venni, ítélkezni. Nem csak a teste Pontosan kilenc órakor kez­dődött a tárgyalás. A bírónő erélyes hangon bejelentette, ha valaki közbeszól, véle­ményt nyilvánít, kiürítteti a termet. Ezután megdöbbentő beje­lentés következett: a BRFK Gábri Ferenc halálát köve­tően, emberölés gyanúja miatt vizsgálatot indított a szülők ellen. A folyosón síró asszonyok gyűrűjében kerestem meg Gábrinét. Levegőért kapkodva próbálta bizonygatni igazát. Nem azért nem evett a sze­rencsétlen gyerek, mert n nem adott neki... Bizonyít­hatják, hogy vitte ő január­ban is az epret, a zöldpapri­kát... Színes tévét és videót is kapott, hogy valamivel fel­vidítsák ... Rövid szünet után szólítot­ták újra a tárgyalás részt­vevőit. A Pest Megyei Fő­ügyészség ügyésze annak a megvizsgálását kérte, hogy milyen körülmények között adta ki a kórház annak ide­jén Gábri Ferencet a szülei­nek. A bejelentés után a bí­róság a tárgyalást elnapolta. Nehezen oszlott szét a zak­latott csoport. Rendkívül fe­szült volt a hangulat. Dr. Axman Géza. a Magyarorszá­gi Cigányok Szövetségének jogtanácsosa, aki ott volt a hallgatóság soraiban, amikor a véleményét kérdeztem, a következőket mondta: A kérdéses zárójelentés — A Buda Környéki Bíró­ságon rendelkezésemre bo­csátották azt a zárójelentést, mellyel Gábri Ferencet a bal­eset után több hónappal a kórházból elbocsátották. Sze­repel benne, amit idősebb Gábri Ferencné is elmondott, hogy a szerencsétlen fiatal­ember deréktól lefelé megbé­nult, székletét és vizeletét nem érezte. Nem tudta, nem is akarta ellátni magát. Sze­mélyiségzavarai voltak, a pszichológus a helyzet megol­dására nem sok reményt lá­tott. Saját kérésére és a szü­lőkkel megegyezve otthonába bocsátották, hozzátéve azt is, hogy hazatérése után neuroló­giai javulás nem várható. Megígértem Gábri Ferenc- nének és a többieknek, hogy tudósítok a további fejlemé­nyekről. A vádlott felelősségéről, aki részegen halálra gázolt em­bereket, ezen a tárgyalási na­pon sem volt szó. Gál Juciit Nem csökken az építési kedv Előkertbe garázs? A tavaszi és a nyári nagy szezon után takarékra vált a magánerős építkezések üte­me — érdemes tehát áttekin­teni, milyen lehetőségeik vol­tak Pest megyében az otthon­teremtőknek. Annál is inkább, mert a lakásépítkezések meg­határozó hányadát ezek adják. Az állami lakásépítés mind­össze három-öt százalék, ami — a többi megyéhez viszo­nyítva is — igen csekély. Mint kiderül, egyre keve­sebb a telek, az építési kedv azonban nem csökkent. Elő­térbe kerültek ezért a rá- és átépítések, a tetőtér-beépíté­sek, s újra megjelentek a több generáció együttélésére is alkalmas családi házak. Ami az igénybe vehető segít­séget illeti, anyagiakkal a tanácsok nem tudtak támoga­tást adni, viszont több helyen sor került ankétokra, ame* lyeken az érdeklődők egy sor praktikus kérdésről hallhat­tak. Tablókon és fotókon meg­ismerkedhettek egy-egy kü­lönlegesen szépre, vagy csú­nyára sikeredett házzal. Az év lakóháza pályázat egyébként jól szolgálja az igazi értékek térnyerését az építészetben is. Az illetékesek persze sza­bálytalanságokat is észleltek: mintegy 300-400 az építési en­gedélytől eltérő, vagy az en­gedéllyel nem rendelkező építkezések száma. A lakás­építők — minthogy többségük OTP-kölcsönt vesz fel, s igen szigorú ellenőrzés alatt áll — nemjgen szabálytalankodnak. Ha ez utóbbi körben kivetni­való van, az elsősorban a ga­rázsépítéssel kapcsolatos: leg­inkább az előkertbe kívánja mindenki tenni, ahová pedig nem lenne szabad. V. É. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents