Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-22 / 223. szám
2 1990. SZEPTEMBER Z1., SZOMBAT WmHÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSwsm Patthelyzet az ebeiken Kétségek az Irak elleni újabb szankció hatékonysága iránt A magas olajárak súlyos válságba sodorhatnak sok országot Kenyértörés felé haladnak az események a Szovjetunióban? ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A szárazföldi és a tengeri blokádról szóló korábbi hét biztonsági tanácsbeli határozat után az öt állandó tag megegyezett a< nyolcadikban, c légi blokád bevezetésében is. Ez annyit jelent, hogy minden Bagdadba tartó repülőgépnek vagy onnan távozónak le kell szállnia rakományának átvizsgálása végett a környező országok valamelyik kijelölt repülőterén. Az intézkedés inkább csak szimbolikus, hiszen már csak Jordániából és Líbiából indulnak gyér számban repülőgépek az ipari fővárosba, s légi úton álig érkezett bármiféle szállítmány Irakba. A Biztonsági Tanács e nyolcadik lépésének így inkább csak jelképes fontossága lehet, s azt hivatott bizonyítani, hogy Szaddam Husszein kormányzata, agressziója miatt, teljesen elszigetelte magát a világtól. Ezzel •— mint a Guardian című angol lap rámutatott — kimerültek azok a diplomáciai lehetőségek, amelyekkel nyomást lehet gyakorolni a bagdadi vezetésre, s ha ezek nem lesznek hatékonyak, akkor „más eszközökhöz kell folyamodni". A kommentátorok nagy része hasonlóan borúlátó a légi blokád eredményességét illetően, s arról cikkeznek, hogy egy bizonyos várakozási idő után a Biztonsági Tanácsnak a katonai megoldásokat is meg kell fontolnia. Bush elnök is célzott erre legutóbbi San Franciscó-i beszédében, amelyben arra az esetre, ha az iraki vezetés nem ért a blokád figyelmeztetéséből, „más eszközöket” is alkalmaznak ellene. Egyelőre azonban még el akarják kerülni a blokádot támogató minden fővárosban, hogy át kelljen lépni a katonai megoldás „küszöbét”. Hiszen világos: amíg remény van a diplomáciai út járhatóságára, addig a Biztonsági Tanács sem hozna határozatot bármilyen hadművelet indítására. Washington pedig, amely a legnagyobb, mintegy százhetvenezer főnyi katonaságot küldte a térségbe, nem kíván e testülettől függetlenül fellépni. A stratégiai tervezők emellett jól tudják, hogy egy Irak elleni háború mily nagy emberáldozattal járna, s túl ezen szinte beláthatatlan kockázatokat rejtene magában a világ olajellátására. A bagdadi vezetés ugyanis azzal fenyegetőzik, hogy hadműveletek esetén bevetné tetemes vegyi- fegyver-készletét, és elpusztítaná a térség olaj kútj ait, finomítóit. Túl ezen, terrorakciók kezdeményezését helyezte kilátásba minden olyan országban, amely részt vesz egy Irak elleni hadműveletben. ISMÉTELT BAGDADI KIHÍVÁS A Szaddam Husszein-vezetés arra számít, hogy a blokádban részt vevők visszariadnak attól, hogy áthágják ezt a határt a cselekvésben. Ezért amikor világossá vált. hogy a Biztonsági Tanács nyolcadik határozati javaslatát megszavazzák, a bagdadi televízió adását megszakítva olvasott be egy nyilatkozatot, amely kardcsörtetőbb jellegű volt, mint bármely eddigi kormányállásfoglalás. Szaddam Husz- szein kormányzata bejelenti, hogy szó sem lehet arról, hogy Irak elhagyja Kuvaitot, nem hajlandó semmiféle kompromisszumra. s ha kell. harcolni fog az utolsó emberig. Az iraki rendszer arra számít, hogy a blokádban részt vevő államokat sikerül megosztani, ha hajthatatlanságot mutat. Ezért hangsúlyozza propagandája, hogy az Irán elleni nyolcéves háborúban hadserege mily rendkívüli harci tapasztalatot szerzett, s polgári lakossága mennyire megedződött a megpróbáltatások elviselésében. így képes egy hosszú, elhúzódó háborút is végigküzdeni. Másrészt azt állítják, hogy az iraki és kuvaiti olajszállítmányok tartós elmaradását a világpiacról nem lehet azzal pótolni, hogy más államok fokozzák a kitermelést. Az olaj ára elkerülhetetlenül csillagászati magasságba szökik, s ez világválságot és gazdasági visszaesést idéz elő — állítják Bagdadban. A Szaddam Husszein-vezetés, hogy „szilárdságot” mutasson, s bizonyítsa, hogy nem kíván kivonulni Kuvaitból, a napokban százhatvanezer főre emelte ottani megszálló csapatainak létszámát. BUSH SZEMLEÜTJA Egyelőre teljes a bizonytalanság abban, hogy meddig tart ez a patthelyzet, amelyet a kölcsönös szópárbajok jellemeznek. Az amerikai légierő vezérkari főnökét, aki felvázolta, hogyan fest majd Bagdad katonai térdre kényszerítése, azonnal leváltották. De hogy ilyen jövőbeni intézkedések vannak a tervezőasztalon, aligha lehet kétséges. Mindenesetre Cheney védelmi miniszter a napokban arról nyilatkozott, hogy az amerikai felvonulás az öböl térségébe, még .nem fejeződött be, s tor vábbi csapatok érkeznek majd Szaúd-Arábiába. Olyan hírek is elterjedtek Washingtonban, hogy az Egyesült Államok tartósan a térségben kívánja tartani katonaságát, s csapatai a jelenlegi válság megoldása után sem térnek haza. Az amerikai hadügyminisztérium cáfolta ugyan a híresztelést, de megfigyelők szerint eléggé lagymatag módon. Mindenesetre tény, mint azt hivatalosan bejelentették, Bush elnök a térségbe utazik, hogy megszemlélje az amerikai felvonulást. Az elnök ezt nyilván olyan gesztusnak szánta, amellyel ki akarja hangsúlyozni kormányzatának eltökéltségét, hogy nem hajlandó eltűrni Irak agresszív cselekedetét. Másrészt az elnöki látogatással az „első vonalban" fokozni akarja az amerikai csapatok készültségi morálját. Nem véletlen, hogy ez akkor történik, amikor a héten Londonba érkezett angol menekültek arról számoltak be, hogy a Kuvaitot megszállva tartó iraki csapatok körében bizonyos lehangolt- ság, erkölcsi elbizonytalanodás tapasztalható. Amíg sokan közülük rablásban és fosztogatásban találnak „vigaszt”, akadnak olyanok, akik nyíltan hangoztatják, hogy nem tartják igazságosnak Kuvait megszállását, és félnek az amerikai haditechnika pusztító fölényétől. A KOMPENZÁCIÓ SORRENDJE Megfigyelők megjegyzik, hogy a patthelyzetből azért is minél előbb kibontakozást kell keresni, mert a válság elhúzódása több olyan gazdasági következménnyel jár együtt, amelyet nehéz vagy alig lehet ellensúlyozni. Mindenekelőtt a haderők állomá- soztatása a térségben súlyos dollármilliárdokat emészt fel. A blokádban részt vevő, Irakkal és Kuvaittal élénk külkereskedelmet folytató országokat o kiesés miatt jelentős pénzügyi veszteség sújtja. Egy további tényező az olaj árának emelkedése. Ez az iparilag fejlett államokban recessziós jelenséget idézhet elő, az átalakulóban levő keleteurópai országokban akadályozhatja a reformok érvényesülését és a harmadik világ sok, szegényként nyilvántartott részében valóságos gazdasági katasztrófát okoz. Washingtonban gyorsan felismerték ezt, s azért küldték Baker külügyminisztert, egyes kommentátorok által találóan „gyűjtőkörútnak” nevezett utazásra, hogy az Irak elleni szövetség pénzügyi alapjait megerősítsék. A washingtoni diplomácia vezetője közel-keleti és nyugat-európai tárgyalásai eredményeként 16 milliárd dollárnyi felajánlást könyvelhetett el szövetségeseitől. Brady pénzügyminiszter pedig Tokióban e célra négy- milliárd dollárt szerzett. Így ezekkel és az amerikai kormányzat által nyújtott összegekkel egy időre biztosított a katonai jelenlét költségeinek fedezése. A „frontvonalor- szágök” is első helyen kárpótlást kaphatnak a blokád miatti jövedelemkiesések miatt. Jordánia, Törökország és Egyiptom a közvetlenül érintettek, de az amerikai elnök által adott felsorolásban ott vannak a kelet-európai államok és több harmadik világbeli ország. Ami az olajárat illeti, a szegény országok kompenzációjára több elképzelés van. Az egyik a Nemzetközi Valutaalapé. Eszerint az olajtermelő állarríok többletbevételeiből, amelyek a magas ár miatt keletkeznek, különleges alapot hoznának'létre, s ebből alacsony kamatláb mellett kapnának kölcsönt azok az olajvásárlók, amelyeket súlyos válsággal fenyegethet az árrobbanás. Egyébként az IMF arra számít, hogy a jövő év végére a jelenlegi 30 dollár feletti hordónkénti olajár 21 dollár körül stabilizálódik. EZERNEGYVENNËGY HIÁNYCIKK Egyes moszkvai lapok arról véltek tudni,- hogy a hadseregben bizonyos tisztek államcsínyre készülnek, s már egységek is vonulnak a főváros felé. Ezt hivatalosan megcáfolták ugyan azzal, hogy a november 7-i díszszemle gyakorlatai zajlanak, de* hogy ilyen hírek keringhettek, jelzi a helyzet rendkívüli feszültségét. Közben a legfelső tanácsban heves vita folyt arról, hogy melyik reformtervet emeljék törvényerőre, Satalin radikálisabb vagy Abalkin mérsékeltebb, sokak által konzervatívnak bélyegzett programját. Mindkét akadémikus a fokozatos és ellenőrzött privatizációban, valamint a piacgazdaság bevezetésében keresi a kiutat a szovjet gazdasági válságból. Gorbacsov államfő a radikálisabb, ötszáz napos végrehajtási időre beprogramozott Satalin-tervvel rokonszenvez, de miután miniszterelnöke, Rizskov, a szerényebb Abalkin-tervhez kötötte kabinetjének sorsát, megvédte a kormányfőt. Ez azért is különös volt, mert korábban a legnagyobb köztársaság, az orosz föderáció elnökével, Jelcinnel megállapodott a Satalin-elképzelés támogatására. Az orosz föderáció e heti parlamenti ülésén az Abalkip- tervet támogató Rizskov távozását követelte határozatában. Bárhogyan is alakuljanak a dolgok a Szovjetunióban, ahol már 1044 hiártycikket tartanak nyilván — s ezek sorában sok helyütt a kenyér is ott van —, gyors, radikális reformokra van szükség, hogy elkerüljék a másként könyörtelenül bekövetkező katasztrófát. Ár.kus István Ebben a hónapban még marad a benzin ára A jamburgi beruházás magyar részvételének fejében kapott szovjet földgázra az országnak feltétlenül szüksége van. Feltehetőleg az egyezmény lejárta, illetve a Tengizben végzett építési, szerelési munkák értékének kiegyenlítése után, távlatilag is a szovjet földgáz vásárlói leszünk, ezért a megállapodás ütemes végrehajtásához kell magunkat tartani — közölte László Balázs, a kormány heti ülését követő szokásos pénteki sajtótájékoztatón. A szóvivő a hétfőn kezdődő magyar—szovjet kormányközi tárgyalások kapcsán leszögezte: a megbeszélésen csak a szovjet csapatkivonással összefüggő anyagi kérdések rendezése szerepel. Miután azonban a küldöttségeket a külgazdasági miniszterek vezetik, nyilvánvalóan akár napirenden kívül, akár hivatalosan — a tárgyalások peremén — szóba kerülnek külgazdasági kapcsolataink egészével összefüggő kérdések is. A kőolajellátási helyzetről kiadott csütörtöki kormány- szóvivői közleményre utalva László Balázs elmondta, hogy a szovjet fél 25 százalékos lemaradásban van szerződéses kötelezettségének teljesítésében, s a negyedik negyedévre is hasonló mértékű elmaradás várható: A szóvivő ismételten takarékosságra kért minden kis- és nagyfogyasztót, a termelő szervezeteket és az állampolgárokat. László Balázs kijelentette: a kormányülés napirendjén nem szerepelt a benzináremelés kérdése, sem összegszerűséget, sem időpontját illetően. Ezt annak kapcsán közölte, hogy az MTI értesülése szerint a benzin árát literenként 2,50-nel emelnék. A szóvivő úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy az MTI híre reális. Ám nem zárta ki, hogy a szovjet szállítás ütemének csökkenése és a kényszerű világpiaci beszerzés miatt előbb- utóbb elkerülhetetlen lesz a benzin, illetve az olajszármazékok árának emelése. E hónapban, illetve a közeljövőben azonban ezt valószínűtlennek tartotta. A kormány foglalkozott a szabályoktól eltérően megállapított nyugdíjak, nyugdíjkiegészítések, járulékok kérdésével. A kormány a nyugdíjelvek és a kitüntetésekkel járó nyugdíjkiegészítések között ellentmondást lát, ezért e kiegészítéseket új jogszabállyal kívánja megszüntetni. A művészi, tudományos érdemekért vagy sporttevékenységért kapott kitüntetések esetében ezt az elvonást nem teszi meg. Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta, hogy a kitüntetésekkel összefüggő nyugdíjkiegészítések több mint 13 ezer személyt érintenek, közülük 11-11,5 ezerre tehető azoknak a száma, akik politikai indítékú kitüntetésben részesültek. Az intézkedéscsomag érinti a korengedményes nyugdíjazások kérdését, illetve azokat a korábbi magas állású állami vezetőket, akik számára szintén a jogszabályokkal ellentétesen, különleges szabályok szerint állapították meg a nyugdíjat. A témát tovább részletezve, a kört még szűkebbre vonva — neveket nem mondva — a szóvivő kijelentette: lényegében a volt miniszterelnökök, az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács volt elnökei érintettek, akiknek a fizetését a Grósz-kormány idején állapították meg, különleges eljárással. Igaz, hogy a Né- meth-kormány ezt hatálytalanította, ám az akkori állapotnak megfelelően fagyasztotta be fizetésüket. A. szóvivő emlékeztetett: a Grósz- féle intézkedés az akkori aktív „kollégák” nettó fizetéséhez igazította volna a nyugdíjat. László Balázs elmondta még, hogy a művészi, tudományos vagy sporttevékenység elismeréseként kapott kitüntetésekkel járó kiegészítéseket a jövőben nem a társadalombiztosítás folyósítaná, tehát a nyugdíjkiegészítések sem azt terhelnék. A kormány elhatározott szándéka, hogy a jövőben a kitüntetésekhez nyugdíjkiegészítés ne párosuljon. Miniszteri nagyvizit (Folytatói; az 1. oldalfőV) Dr. Surján László ezután félszáz, a kórházban fekvő, de már lábadozó, járni képes beteggel találkozott, akiknek kérdéseire csakúgy válaszolt, mint a későbbi orvos—miniszter eszmecserén elhangzottakra. A többi között szólt arról, hogy az egészségügy és a társadalombiztosítás anyagi hátterét a munkáltatók és a dolgozók befizetései adják, így az ellátást rövidíti, lopja meg mindenki, aki nem tesz eleget kötelezettségeinek. Fontos törekvés tehát a táppénzes fegyelem megerősítése, akárcsak az, hogy a körzeti ellátás kapjon mindinkább család—orvos jelleget. Beszélt dr. Surján László arról is: a minisztérium törekvése, hogy mind kevésbé legyen direkt az irányítás, s mindinkább a szabályozásra helyeződjék a hangsúly. Ma még viták tárgya, hogy mi módon, de közel kell tartani a szolidaritási elv alapján a különböző jövedelmű rétegek egészségügyi ellátását, ám, mert állampolgári jogon , jár ez, tisztázni kell, mi is tartozzék bele. A fálálkozók után a miniszter útja a kórház főtéri 135 ágyas belgyógyászati-gégészeti részlegébe vezetett, amelyet — mint tegnap hírül adtuk — kórházi célokra kér vissza az irgalmas rend. Itt az egyház képviselői, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetének vezetője fogadta dr. Surján Lászlót, aki a rövidesen egyházi kezelésbe kerülő épület kórtermeibe is bebenézett. Míg a látogatás első fele hangsúlyozottan szakmai jellegű volt, a második fele nem: ekkorra a Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei szervezetének választási nagygyűlése maradt, ahol pártelnöki minőségében jelent meg a város vendége. A zeneiskola nagyterme zsúfolásig megtelt párthívekkel, érdeklődőkkel, akiket dr. Surján László érkezéséig az iskola fúvószenekara szórakoztatott. Miután a megjelentek a rezesek kíséretével elénekelték a Himnuszt, a KDNP elnöke kapott szót. Ezen a napon már meg kellett találnia a hangot a kórház betegeivel, a város és környéke orvosaival, fCiàlfëlcIi események egy mondatban Wed« Az oroszországi parlament pénteken határozatban mondta ki, hogy a köztársaság katonai szolgálatot teljesítő polgárai nem vethetők be nemzetiségi konfliktusok leverésére az orosz föderáció határain kívül. A A német—német egyesülési szerződés előtt pénteken az utolsó parlamenti akadály is ledőlt, miután Bonnban a nyugatnémet tartományok képviselete, a Bundesrat egyhangúlag ratifikálta a dokumentumot. A Az amerikai kormány pénteken kiutasított három iraki diplomatát, válaszul arra, hogy ugyancsak három amerikai diplomatának el kellett hagynia Bagdadot. A kiutasított irakiak között van az ország katonai attaséja A Mihail Gorbacsov a szovjet parlament tegnapi ülésén nem emelt szót egyértelműen a kormány védelmében, csak azt hangoztatta, hogy nem támogatja az ország vezető testületéinek egésze elleni kampányt. A Személyautóval koccant össze péntek reggel Borisz Jelcin hivatali Volgája, de az oroszországi parlament elnöke nem sérült meg. A Húszévi börtönbüntetésre ítélte a bukaresti katonai bíróság Nicu Ceausescut, aki a forradalmi események idején a román kommunista párt Szeben megyei első titkára volt. A A bolgár parlament péntekre virradóra jóváhagyta az Andrej Lukanov miniszterelnök által előterjesztett kormánylistát. A Közöspiaci küldöttség tartózkodik Tiranában, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon albán illetékesekkel — jelentette az ATA albán távirati iroda. s most megtalálta a megye különböző pontjairól érkezett emberekkel is. Az interjúban vázolt gondolatokat fejtette ki, s a sikert a beszéde végét követő taps mutatta. Dudás Zollán—Vasvári G. Pál A híd pillérei A látogatást kihasználva kérdeztük meg dr. Surján Lászlót: — Miniszter úr! Orvosi körökben sok kifogás érte a rendeletet, mely szerint újra kell választani a kórházak igazgatóit. Mi indokolja ezt? — Meggyőződésem: fontos, hogy a kórházak igazgatóinak olyan embereket válasszanak, akik képesek dönteni, és cselekedni is. Ehhez nélkülözhetetlen a munkatársaik támogatása. Sokan félreértették a minisztérium szándékát, s a rendeletet, pedig csupán arról van szó, hogy az igazgató érezze a háta mögött az orvosi kar bizalmát, amikor személyi és anyagi ügyekben dönt, amikor például drága, de kihasználatlan orvosi berendezéseket kívánt eladni. — Mint a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének s a választási gyűlés szónokának, mi a jelenlegi fő politikai mondandója? — Évszázadokon át az volt a magyar történelem fő kérdése: hogyan álljunk ellen? Mert mindig volt, aminek ellen kellett állni. Ma ez a kérdés értelmetlen, fontosabb az, hogyan tovább. Az Európába vezető híd építéséhez vannak pillérek. Ilyen volt a tavaszi választás, ilyen a mostani helyhatósági is. S a harmadik: az emberek most azon törik a fejüket, miként lehet, hogy míg ók mindent jó szándékkal, s tisztességgel megtettek, az ország tönkrement. Vegyük inkább észre: miénk az ország, itt az ideje felelősen és örömmel dolgozni érte. E három pillér már tarthatja azt a hidat, amely a kiutat jelenti gazdasági bajainkból is. — önnek mint miniszternek védetnie kell az egészségügyi és szociális ellátás jelenlegi színvonalát, s ha lehet, javítani azt. Mint a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőjének pedig bizonyára feladata, hogy elősegítse az egyházak tulajdonainak visszaadását. Az utóbbiak közül sokban kórházak, szociális otthonok találhatók ma. Hogyan egyezteti össze a két ellentmondó teendőt? — Nem okoz ez a számomra semmiféle konfliktust. Az egyházi javak visszaadását illetően nem a reprivatizáció híve vagyok, de az egyházaknak kellenek épületek, mert közhasznú tevékenységet végeznek. Lassú, szerves fejlődés hozhat megoldást. Az elgyház gyenge ahhoz, hogy minden régi épületét működtetni tudja. A kórház visszaadható akkor, ha kórházként működtetik tovább, vagy ha helyette újat építenek. De nem adható vissza a szociális otthon, ha az a következmény, hogy lakói hajléktalanok lesznek, s ha helyette leikigyakorlatos ház lesz.
