Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-18 / 219. szám

PF*T « MMtiFl] 1990. SZEPTEMBER 18., KEDD bssn töltött idő számítása Az élő kövek világában A fal nagyságú térképen ap­ró égők fénye jelzi az útvona­lat, amelyen egykor, 1844. és 1846. között Reguly Antal tu­dós kereste nyelvrokonainkat. Nem lehet megilletődés és tisztelet nélkül gondolni az Eszak-Urál kutatójára. — Három éven át, sok nél­külözés és hányattatás között tanulmányozta a votjákok, osztrákok és vogulok életét — n^eséli dr. Kubassek János, az érdi Magyar Földrajzi Mú­zeum igazgatója. — Bár nyel­vészeti kutatási céllal indult e tájra, maradandót alkotott a földrajztudomány számára is. Leírásai s az általa készített észak-uráli térkép az első hi­teles dokumentum, amely er­ről a vidékről készült. Az érdi múzeum Regulyról őrzött, nehezen hozzáférhető és megszerezhető anyaga nem ma került a múzeum tulajdo­nába, jelentősége, eszmei érté­ke azonban mára különösen jelentős lett. Azóta ugyanis történt valami. A Reguly ál­tal leírt Sarki-Urál egy csúcsa ma már az ő nevét viseli. Ku­bassek János tagja lehetett annak az expedíciónak, amely az emléktáblát az 1703 méte­res csúcson felállította. — Az év eleji egyeztetések után — meséli a múzeumigaz­gató — megszületett a döntés, miszerint a névadó ünnepség­re a helyszínen, júliusban ke­rülhet sor. A kezdeményezés szovjet tudósoktól indult, s kö­zülük is Vlagyiszlav Georgije- vics Karelin geofizikustól, aki — a nyitottabb szovjet politi­ka eredményeként — határo- ' zottan szorgalmazta, hogy egy hegycsúcs elnevezésével örö­kítsék meg az e terület feltá­rásában kiemelkedő szerepet vállaló Reguly Antal emlékét. Megkezdődött a tényleges szervezőmunka, majd ilyen előzmények után elérkezett az indúlás napja. A tíztagú expedíciót a pjar- nuki fennsíkra vitte a heli­kopter — ez volt a kiinduló­pont, ahonnan három hét el­teltével a végcélhoz értek. Nem mentek többet száz kilométer­nél, a szintkülönbség azonban, amelyet naponta le kellett győzniük. 1000—1500 métert tett ki. Komor, de lenyűgöző tájon haladtak. — Mintha az élő kövek bi­rodalmában jártunk volna — mondja dr. Kubassek János —, a sziklák itt állandóan inog­nak, mozognak. Ezeket az egy­kori jégár hordta a tájra, s mivel semmiféle alátáfhasztá- suk nincs, minden lépés alatt elmozdulnak. Járt út nem lé­tezik erre. kövekről, sziklákra lépve tettük meg a száz kilo­métert. Körülöttünk pedig az érintetlen, a civilizáció min­den hatásától"' mentes termé­szet. A legközelebbi nagyvá­ros, Inta, kétszáz kilométerre volt e tájtól. A Pecsora folyó mellékvizei pedig mint a kris­tály, olyan tiszták. Ezekből- és a hó olvadékából ittunk mi is. Napok múltán elérkezett az ünnepélyes pillanat: kitűztük az emléktáblát a csúcsra. És az ember óhatatlanul arra gon­dolt: milyen lelki nagyság la­kott abban az emberben, aki mindentől és mindenkitől tá­vol, nagy áldozatok árán pró­bálta megismerni az ismeret­lent. Mert Regulynak nem voltak kísérői, nem volt ital­por a csomagjában, és nem vitte helikopter. Egymaga volt — a komor és kíméletlen ter­mészettel. A múzeum igazgatójának — bár már részese volt több ku- tatóútnak — ez utóbbi külö­nösen sokat jelentett. Tudni azt, hogy Reguly leírásai alap­ján készítik a térképeket, amelyeket a világ használ: ez méltán tölthet el mindenkit büszkeséggel. S hogy az em­léktábla-avatásnak részesei legyenek minél többen, Sáf­rány József ooeratőr is tagja volt az expedíciónak, filmet készítettek az útról, amelvet maid a télen bemutatnak a te­levízióban. V. É. Az 1703 méter magas Reeuly- esúcs a SaTki-Urál szívében (Dr. Kubassek János felvétele) • J. É. kismaros! olvasónk mun­kaviszonyát felmondta. A fel­mondási idő alatt azonban megbetegedett, és munkáltató­ja azt kívánja, hogy a be­tegség idejét utóbb dolgozza le. Ügy érzem, az eljárás nem egészen szabályos — írja. Abban az esetben, ha a dolgozó mondja fel a mun­kaviszonyt, a felmondási idő teljes egészének tartama alatt munkát kell végeznie. Ter­mészetesen lehetséges, hogy a felmondási idő alatt adják ki számára a szabadságot, vagy egyéb módon biztosítanak fi­zetett szabadidőt (pl. csúszta­tás) részére. • A dolgozónak nem kell munkát végeznie akkor, ha keresőképtelen. Ebből követ­kezően a felmondási idő nem hosszabbodik meg a betegség idejével, hanem a jogszabály­ban vagy a kollektív szer­ződésben meghatározott idő lejártával megszűnik. Ugyan­ebből az okból a dolgozót nem illeti meg a betegség alatti felmondási védelem sem, te­hát nem jogellenes a munkál­tatónak az az intézkedése, amellyel a. felmondási idő lejártakor a beteg dolgozónak munkakönyvét és egyéb okmá­nyait, valamint az őt megille­tő járandóságot kiadja. A mi esetünkben tehát jog­talan munkáltatói követelés­ről van szó. amelynek kö­vetkeztében a dolgozó az őt ért kár megtérítésére mun­kaügyi vitát kezdeményezhet. • Ez év januáriéban üzemi bal­esetet szenvedett M. K., lápió- gvörgvei olvasónk. A betegsé­ge alatt százszázalékos táp­pénzt kap ugyan, de jövedel­me lényegesen kevesebb, mint munkatársaié, akik év közben már béremelésben ré­szesültek. Úgy gondolja, hogy Józsi bácsi halálra rémült, amikor az első zöldes színű egeret meglátta az italbolt pultján. Behunyta egy perc­re a szemét, amire kinyitotta, az egér eltűnt. Kitámolygott a friss levegőre, de a hely­zet itt sem volt rózsás, mert Cegléd felől egy beduin teve­karavánt látott közeledni az M4-esen. A humuszos arabok­kal, málhákkal megrakott, hosszú lábú dromedárok kö­rül Csak úgy porzott az or­szágút. Józsi bácsi ismét be­csukta a szemét, majd ismét kinyitotta, de a látomás nem tűnt el. Ékkor eltökélte: töb­bet egy kortyot sem iszik. Pe­dig elhamarkodta a fogadal­mat, mert a hiba ezúttal nem az ő készülékében volt. A ka­raván valóban ott járt, hi­szen a rádió ekkor már na­pok óta intette az autósokat, óvatoson közlekedjenek, mert tevék haladnak az országúton. A líbiai vándorok azóta már elérték a fővárost, és a Ró­mai-parti kempingben tábo­roznak. Tradicionálisan épí­tett, szőnyegekkel borított sátraik még ebből a tábori környezetből is kirínak. Nem beszélve a köröttük legelésző kedves ábrázatú fiatal álla­tokról, amelyek kizárólag fü­vet és lombot esznek, még vi­zet sem nagyon fogyasztanak. Ritka igénytelen teremtések. A beduinok — többségük európai öltözékben — a sátor­ban pihennek, az esti fellé­pésre készülnek. A csoport ne­ve Green Garafan Carneval Group. Ingyenes kulturális műsorral járják a világot. Líbiából — a hajóutat leszá­mítva — végig teveháton jöt­tek. A sátorban kör alakban le­telepszünk a szőnyegre. Az évezredeket idéző környezet­ben feltűnően hat a középre tett rádiómagnó, a kazettáról gombnyomásra már hallható is a műsor, közösen énekel­nek, zenélnek, valóban gyö­nyörű dallamokat. Közben forr a víz, készül a külön­leges tea, erős, mint a rum, és sötét, mint a feketekávé; gyűszűnyi poharakból szür- csöljük beszélgetés közben. SIVATAGI CSENDÉLET A KEMPINGBEN Beduinok burnusz nélkül A tevékről érdeklődöm, va­jon miért van kötéllel a mell­ső lábuk összebéklyózva, hisz így csak egészen aprókat tud­nak lépni. — Elszaladnának különben, és nehéz utolérni őket — vá­laszolják. — Látom, egyiküknek se­bes a lába. Lehet nálunk könnyen olyan állatorvost ta­lálni, aki ért ezekhez a ritka állatokhoz? — kérdezem. — Van közöttünk állator­vos — mutatnak egy szakál­las fiatalemberre, akit Musz- tafa Alinak hívnak. Szeretet­tel beszél az állatokról, mint mondja, beszélgetni is szokott velük. Fel is sorol néhány szót, amelyeket az ö tevéje megért már. — Melyik a tiéd? — kérde­zem. — Kaliz Sirtnek hívják, a hármas számú — mutat egy világosabb színű jószágra. Fü­lébe, ahogyan a többinek is, sárga számlapot erősítettek, amelyre a hármas számot ír­ták. — Egyébként hat tevénk van — meséli — annak elle­nére, hogy csoportunk hét­tagú, de egyikük, Ali Baluz kötetlenül utazgat velünk, ö tehát nem teveháton jött. Ezt a turnét, most hét hónaposra terveztük, egy békeút lenne, amelynek során bejárjuk a világot, barátságokat kötünk és műsorokat adunk. — A többieknek mi a fog­lalkozása? — Különböző. Van közöt­tünk tanár és üzletember. Abdallah Zahnum pedig hiva­tásos zenész, ő sokat segít a programok, az előadások ösz- szeállitásában. — Hogyan tudtatok ilyen hosszú időre elszabadulni a munkahelyetekről? — Szabadságon vagyunk. — És akinek családja van? Mit szólt az asszony, hogy ilyen hosszú időre eljöttetek? — Szabadságon vagyunk — ismétli mosolyogva Musztafa Ali. — Ezeket a szép régi dalo­kat, táncokat megtanítjátok otthon a gyermekeiteknek is? — kérdezem a csoport tagjait. — Nem, nem — csóválják a fejüket —, őket ezek a dol­gok nem érdeklik. — Különben is, — teszi hozzá egyikük — én rajztanár vagyok, és nem tanítok éne­ket. Sz. K. Csomagokkal megrakott tevekaraván közeledik az országúton, az előtérben Ali Musztafa ál­latorvossal jogszabályellenesen jár el a munkahely. A munkahely eljárása tör­vényes. A táppénzt ugyanis a ténylegesen elért jövedelem fi­gyelembevételével kell meg­állapítani, ezért az csak a betegség bekövetkezését meg-' előző időszak figyelembevéte­lével történhet. Az időközi béremelések tehát a táppénz mértékét nem befolyásolják. A dolgozó igénye azonban megalapozott. A munkahely­nek ugyanis valamennyi kárt meg kell térítenie, ami az üzemi baleset következtében érte a sérültet. Ilyen lehet az adott esetben az elmaradt bér­emelés is. Olvasónknak tehát kérnie kell az összes felme­rült kárának megtérítését is. O Balesetet szenvedett olvasónk nagy valószínűséggel rokkant­sági nyugdíjba kerül. Azt sze­retné megtudni, milyen szabá­lyok érvényesülnek ennek megállapításánál. A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megál­lapításánál a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályok az irányadóak, tehát akkor lehet ezt folyósítani, ha az egészségromlás, illetőleg tes­ti vagy szellemi fogyatkozás következtében a beteg mun­kaképességét 67 százalékban elvesztette, és ebben az álla­potában javulás egy évig nem várható. Szükséges továbbá, hogy a rokkant megfelelő tar­tamú szolgálati idővel ren­delkezzen, és rendszeresen ne végezzen munkát, vagy ke­reseté1 lényegesen kevesebb le­gyen a megrokkanás előtti kereseténél. Ez utóbbit úgy kell értelmezni, hogy a tör­vény szempontjából az nem dolgozik rendszeresen, aki a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövi- debb munkaidőben dolgozik. Ha már a megrokkanását megelőzően is rövidebb mun­kaidőben dolgozott, akkor ab­ban az esetben, ha munka­ideje a megrokkanását köve­tően tovább csökken, vagy az igény bejelentését megelőző 180 nap alatt — keresőképte­lensége miatt — megszakítá­sokkal legalább 72 napon át nem dolgozott. A rokkantsághoz szükséges szolgálati idő megállapításá­nál a megrokkanás időpontjá­ban betöltött életkort kell figyelembe venni. Rokkantsá­gi nyugdíjra a jogosultság az­zal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az or­vosi bizottság véleménye sze­rint fennáll. Szilikózisból ere­dő ötvenszázalékos munkaké­pesség-csökkenés alapján bal­eseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igény­lő már nem dolgozik, és táp­pénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy szilikózis- veszély-mentes munkakörben rendszeresen nem dolgozik, vagy keresetének — adóval csökkentett — összege lénye­gesen kevesebb a korábbinál. A baleseti rokkantsági nyug­díj összege a rokkantság fo­kától a sérült szolgálati idejé­től és átlagkeresetétől függ. Nem lehet azonban kevesebb III. rokkantsági csoportban 4340,— a II. csoportban 4666.— az I. csooortnál pedig 4726,— Ft havi összegnél. • L. B sziget monostori olvasónk I96ä-ben végezte el a szak­munkásképző iskolát. Arra sze­retne választ kapni, hogy ta­nulmányait a jubileumi juta­lom megállapításánál figyelem­be veszik-e vagy sem. A munkaviszonyban töltött idő számításánál a ténylege­sen munkaviszonyban töltött időn felül további időtarta­mokat is figyelembe kell ven­ni. Ilyenek mindazok, ame­lyekről külön jogszabály ren­delkezik. A fegyveres erőknél és testületeknél eltöltött sor­katonai szolgálatot, a nappali tagozaton folytatott felsőfokú tanulmányokat, a munkanél­küli-segélyén .töltött időt, a termelőszövetkezeti tagként' töltött éveket — amennyiben azt a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként figyelembe veszik —, valamint az ipari szövetkezeti tagsági viszonyt a munkaviszony számításánál figyelembe kell venni. Ugyan­így határozzák meg az 1950. január 1. előtti tanoncidő be­számítását is. Ebből követke­zően tehát olvasónk nem kér­heti a szakmunkástanuló évei­nek elismerését. Ugyancsak nem lehet beszámítani azt az időt sem, amelyet a dolgozó fizetés nélküli szabadságon tölt — kivéve, ha a jogsza­bályok ennek az időnek a beszámítását elrendelik —. a szabadságvesztés büntetés, to­vábbá a javító-nevelő mun­ka tartamát sem. Dr. Sinka Imre A rendőrségen szól a riasztó A butikos nyugodtan alhat A statisztikai adatok meg­hökkentők; nincs olyan nap, hogy ne törnének fel néhány üzletet, butikot Pest megye te­lepülésein. Köztudott, hogy az ország más részeiben sem jobb a helyzet, ezért nálunk is egy­re nagyobb szelepet kap az önvédelem, s akinek értékei vannak, felismeri, hogy kényte­len pénzt áldozni azok megőr­zésére. A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy Szentendrén felsze­relnek egy amerikai gyártmá­nyú biztonsági berendezést, amelynek az a lényege, hogy ha betörnek a védelmi rend­szerrel felszerelt épületbe, közvetlenül érkezik a rendőr­ségre a riasztás. Dabason járva pedig azt hal­lottuk, hogy a meglévő riasz­tóberendezést felhasználva — a posta közreműködésével — tudnak hasonló szolgáltatást nyújtani. Mint Mohácsi János őrnagy, a Dabasi Rendőrkapitányság megbízott vezetője elmondta, a megyei helyzethez hasonló­an, náluk is több mint ötven százalékkal nőtt a vagyon elle­ni bűncselekmények száma a tavalyihoz viszonyítva. Ezért feltétlenül indokolt minden olyan intézkedés, amely a biz­tonságot szolgálja. A riasztórendszert olyan lé­tesítményekbe tudják beve­zetni, ahol már van telefon, mert ahhoz a vonalhoz csat­lakozik. Tegyük hozzá, hogy a vezeték átvágásával sem lehet kiiktatni. Â bevezetés ára öt- ven-hatvanezer forint, s a to­vábbiakban, mint postai szol­gáltatást kell fizetni a díjsza­bást. Felkerestük az első jelent­kezőt, egy butik tulajdonosát, aki elmondta, hogy szeretne aranyékszereket is árusítani. Már kérte a hivatalos enge­délyt. Nyugodtan akar aludni, ezért úgy gondolja, értékeinek védelme megéri a befektetést. Eddig egy alkalommal jár­tak betörők az üzletében, ám a riasztókészülék megszólalt és nyomban értesítette a rendőr­séget. Forró nyomon sikerült is utolérni a piros Zsigulit, és igazoltatásnál nagy mennyiségű betörésből származó holmit foglaltak le az utasoktól. Ezek máshonnan származtak, hiszen az ő butikjába be sem jutottak a betörők. Tehát a jelenlegi riasztóberendezés is jól szol­gálta a célt, de úgy véli, hogy a biztonságért érdemes to­vábbra is áldozni. Ga. J. 1 Jogi tanácsok Betegség a felmondási idő alatt • Bal­eseti táppénz • A rokkantsági {baleseti rokkantsági) nyugdíj • A munkaviszony-

Next

/
Thumbnails
Contents