Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-15 / 217. szám

Szakvezetés vagy dilettánsok gyülekezete ?

Kinek kell vállalati tanács?

5 “ Vállalati tanács? Jótól érdeklődik, megmondom,

^ ahogy van, szinte semmit nem tudok róla. Hallottam va- $ lamit, hogy ilyesmi is létezik, de hogy mit csinál... ? En- $ gém még nem bántott — hunyorított a szikár kis öreg, ^ szemmel láthatóan mulattatta, hogy ilyen röviden kioko- ^ sított. Amikor tele lett a jegyzetfüzetem, már nem is ta- Î; láltam olyan viccesnek a dolgot. Tíz munkás közül, ha ^ volt kettő, aki e munkahelyi intézményről érdemben ^ nyilatkozni tudott. Nem mondanám, hogy a szélsőségesek ^ közül kiemelt néhány vélemény teljes keresztmetszetet s adna, de jelzés értékűek, kommentár nem szükséges.

D. műszaki ember. Azzal kezdte, hogy az ő gondolatait sokan mások is osztják, de biztos, ami biztos, jobb a békesség. — Nem tudom, másutt mit csinál a vállalati tanács, de én itt, a konzervgyárban nem látom semmi hasznát. Tagjai rábólintanak csak a szakmai vezetés elképzeléseire, ennyi a hivataluk. Hiába morognak az emberek a magas vezetői prémiumok miatt, mindig megszavazzák. Nem érezni, hogy befolyása lenne e testületnek például az önelszámoló üzemek zökkenőmentesebb pénzügyi-ellátási ügyvitelének gyorsításában, hogy éppen a •mi területünk egy gondját említsem.

Faragó Ambrus: A vállalati •tanács létét semmi nem támasztja alá. Egy munkahely ■eredményessége nem azon múlik, hogy a vezetők mellett döntéseket támogató vagy keresztülhúzó testület van-e vagy sem. A termelés tervezésének megvan a maga fóruma, ahol szakmai kompetenciával bírók korrigálják a folyamatokat, ott van tehát érdemi munka. Ebből pedig az következik, hogy nemcsak a vállalat egészét, hanem annak részeit átfogó vezetőkön keresztül kell várni az eredményeket. Ehhez azonban egzisztencia is kellene, anyagi gondokkal küszködő vezetőktől soha sehol nem lehet várni a maximumot.

Balogh Ferencné: Történetesen a vállalati tanács tagja vagyok, de most nem ez a tény motivál. Azon tényleg lehet vitatkozni, hogy ezek a szervezetek mennyire töltik be szerepüket. Lehet, hogy kevésbé, mint amennyi lehetőség megadatott számukra. A műhelyek dolgozóin múlik, hogy olyan emberek kerüljenek a tanácsba, akik ismerik a lokális problémákat, emberi gondokat, s akik az asztalra is merik „tenni” azokat. Sok múlik az egyéniségen. Azt mondom tehát, e személyeken át összeköttetés létesíthető a dolgozók és a vezetők között, s ha az előbbieket érdeklik a vállalati kérdések, kéznél vannak az informátorok.

E cikk írásakor jött a telefon valakitől, maradjon meg az inkognito. Nem szívesen egyeztem bele, ám a gondolatok érdekesek. — A vállalati tanács a régi konstrukció meddő csökevénye. Nem kételkedem én a testületbeliek jó szándékában, de ők gyakran kerülnek olyan kérdések elé, amelyekkel csak szakemberek tudnak érdemben foglalkozni. A felszínes tájékozódás kevés. Ezenkívül, ilyen szervezettől labilis időszakokban, mint a jelenkor is, határozottságot várnának az emberek, márpedig ma ott tart a vállalat, hogy valamerre kocsirudat kell fordítania. Csak hát a maguk területén egyébként jól helytálló emberek nem valószínű,

*

Újabb kábeltelevíziós tervek

A gazdaságosság számít

A város egyre nagyobb területein, elsősorban a két sűrűn lakott lakótelepen, igen jó munkával mutatkozott be a Lénia Gm. Jöttek, láttak, és máris szereltek, és méltányos árért megteremtették az addig csak tervekben létező és álomként kergetett kábeltelevíziós hálózatot. A további tervekről a napokban § tartottak megbeszélést.

A jelenlegi teljes szerződéses állomány, mintegy 700 lakás. Ennyien vagy részletre, vagy egy összegben vállalták, hogy befizetik a kábelesités költségeit. Elkészült és működik az a fejállomás, amely képes arra, hogy kiváló minőségű jelet szolgáltasson akár a város egésze számára. A Ceglédi úti lakótelep házait a levegőben kábelezték össze. Amint azt Batíz Tamástól megtudtuk, néhány napon belül, de legkésőbb szeptember végére elkészül a Ceglédi út páratlan oldalának bekábelezése is. E területen a Farkas utcai, a Lőrinc pap utcai, valamint a Ceglédi úti kanyarban lévő házak kapnak majd jó minőségű műsorokat.

Időközben, hogy ne veszítsenek időt, a Bárány utcában az ottani lakótelepen egy ideiglenes fejállomást készítettek el, és az ottani lakótömböket is összekötötték, egy ház kivételével. A tervek szerint a Ceglédi útról a Bárány utcáig a Kárpát utcán át vezetik el a törzskábelt, ezt követően teljes egységes lesz a két lakótelep műsorállománya. A még gyorsabb munkát a kábelhiány akadályozta, tette hozzá a kivitelező.

Mint azt a lakók tapasztalhatták, egy viszonylag hosszú időszakra mindenki megkapta a teljes műsorválasztékot, akár fizetett érte, akár nem. Ennek egyfajta reklámértéke is van, a türelmi idő alatt hátha megjön mindenki kedve a műsorokhoz — illetve a végeredmény is elképzelhető, hogy hasonló marad. A Lénia és a lakásszövetkezet tárgyalásokat folytat arról, hogy éppen a lakóházak tulajdonosainak érdekében a régi, komoly tetőbeázásokat is okozó központi antannaredszereket megszüntetik. Így a földi tévé-adóállomások jeleit is az új redszer- ről kapná mindegyik lakás, ám a műholdas adásokat csak azok vehetnék, akik fizetlek is érte. Ez a lehető legteljesebb jogszerűségei adja és műszakilag is megvalósítható.

A Lénia képviselője elmondta, hogy szeptember végétől indulhat el a belvárosi mag megszervezése. Ide a városközpont épületei, illetve a Kecskeméti utcai lakótelep házai tartoznának, jószerivel a piactérig. A bekötéseket karácsony környékére tervezik, amennyiben megfelelő létszámú kivitelezőt tudnak felvenni.

A megbeszélésen részt vett a NAFIM Kft. ügyvezető igazgatója, Bíró József is. Előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a kiépített, de még nem használt csatornán városi híreket, tudósításokat, illetve meghatározott időközönként mozifilmeket vetítenének. Máris meg kell, hogy nyugtassunk mindenkit, ez nem jelent külön pénzkiadást, hiszen a havi üzemeltetési díjból ennek költségeit az üzemeltető gm állja. A későbbiekben városi képújság, abban hirdetések teszik összkomfortossá ezt a szolgáltatást. Mindahány jelenlevő hangsúlyozottan szólt arról, hogy a kábelhálózatot és az abban később közvetítendő városi műsorokat a legteljesebb mértékben függetlennek tekintik minden politikai áramlattól, s annak működését tisztán pénzügyi alapokon képzelik el. Ha gazdaságos, akkor működik, ha nem, akkor nem.

A nagykőrösi kábeltévé-hálózat kiépítése egyébként meg- szervezettségével és gyorsaságával kivételnek számít, Hiszen. eleddig nincs példa arra, hogy ennyire rövid idő alatt a város jelentős részeit érintő hálózat ne csak a tervekben, de a gyakorlatban is megvalósuljon.

B. O.

hogy jó lelkiismerettel mondanának akár A-t, akár B-t százak és százak sorsára. Ezt a szakvezetésnek kell megtennie — ez a sorsa —, bármenynyire népszerűtlen intézkedésekről legyen is szó.

Nyitrai Rozália: Valamilyen szervnek irányítania kell a céget, amelynek az a vezérigazgató felelősséggel tartozik. A vállalati tanácsban úgy tudom, szakmailag jól felkészült, értelmes emberek vannak, itt a Nefag körösi telepére ezt mindenképpen vonatkoztathatom. Az utóbbi években sok pozitív változás történt helyben, az üzemi önállóság növekedésétől, a kereskedelmi munka javulásáig, de arra nem tudnék válaszolni, hogy ebből mennyi írható di- rektben a vállalati tanács javára.

Szőke Péter, a raklapüzemből: Nekünk az a legfontosabb, hogy mindennapra legyen munkánk és jól keressünk, mi eszerint állítunk ki bizonyítványt a cégről. Most van munka, a fizetés az nem fényes, no, de csak magamról beszélek. Mi itt a magunk területén nem tapasztaltunk semmi olyan változást, ami kizárólag a vállalati tanáccsal hozható összefüggésbe, bár, hogy miről és hogyan munkálkodnak a központban, azt nem tudjuk, de mondjam azt, nem is nagyon érdekel bennünket.

Horváth Dénes: Nekem nagyon egyszerű elveim vannak a termelésről és az irányításról. Lássuk tisztán mindennapi feladatainkat, s azokhoz legyenek meg a feltételek. Nekünk'ennél több nem is kell. Ehhez viszont nem szükséges vállalati tanács, hanem munkáját értő vezetői és szakapparátus. Azt értük el vele, hogy két fontos embert távol tartanak olykor munkahelyüktől a tanácskozások, de többet aligha tudnak ebben a minőségben tenni, mint amit vezetőként elvárunk tőlük. Ott van például a tanács asztalán állandóan a nem termelő létszám csökkentésének szándéka, és persze ténye is, de még mindig sok a félmegoldás. Mi középvezetők itt a műhelyben is azt mondjuk, az öt helyett ketten- hárman is elegendőek volnának, de azt a kettőt-hármat felelőssége és munkája mértéke szerint kellene honorálni, de eddig még nem jutottunk el. És adósak vagyunk még a bátorsággal is. hogy szemébe merjük mondani bárkinek: Köszönjük a munkádat, posztodra termett alkalmasabb ember.

My. J.

Betonalap négy teremek

Megkezdődött a Toldi-iskola új, 4 tantermes épültrészének építése. Tervezik, hogy a fagyok beállta előtt végeznek az alapozással, s ha minden jól megy, a jövő év áprilisának végére tető alá kerül a létesítmény. Jelenleg a Körösgép dolgozói uralják a terepet, Kecskeméti Lajos, Kenderesy Gergely és Táborszky Ferenc kőművesek készítik a betonalapot

(Varga Irén felvétele)

Bemutatkozók

Választói

gyűlések

Az egyik legutóbbi tanács- pártközi koordinációs tárgyaláson megegyezés született arról, hogy a városi tanács segítséget nyújt olyan fórumok szervezéséhez, amelyen mindegyik, az adott körzetben induló . képviselőjelölt bemutatkozhat az érdeklődő állampolgárok előtt.

Összesen öt nap, mindahányszor 18 órai kezdettel kerül ezekre sor, íme a be- mutakozók időpontjai és színhelyei.

Szeptember 20., IS óra. 1.

választókerület: Toldi-iskola

2. választókerület: Szivárvány úti iskola. 3. választókerület: Petőfi-iskola (Vadas u.).

Szeptember 21., 18 óra: 4. vk., Gimnázium. 5. vk., Gépgyártó szövetkezet. 6. vk., Mészáros Mgtsz, ebédlő.

Szeptember 24., 18 óra: 7.

vk., II. Rákóczi F. Iskola, (Kecskeméti u. 43.), 8. vk.,

ITV (Örkényi u.), 9. vk., Építőipari Kisszövetkezet.

Szeptember 25., 18 óra: 10. vk., Arany-iskola (Mentovich u.), 11. vk., MTESZ, 12. vk., Trakis, (Kossuth L. u. 79.).

Szeptember 26., 18 óra: 13. vk., Mészáros Mgtsz, ebédlő, 14. vk., Konzervgyár II. telep.

A kisgazdák programja

Kulcskérdés ma a hitelrendszer

A Kisgazdapárttal rokon- szenvezők, párttagok és más politikai eszmék elkötelezettj jeinek népes publikumát köszöntötte a minap Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter - â művelődési központ színháztermében. Lehetett találgatni, vajon a miniszter személyének, avagy a jó szervezésnek szólt-e elsősorban a nagv érdeklődés, mindenesetre a nagygyűlés forgatókönyvét a miniszter volt kénytelen némileg korrigálni: Karóráján jelezte, elfogyott a kérdések megválaszolására szánt ideje.

Pedig este negyed 10 táján még mindig maradt jócskán a vendégmarasztaló hozzászólásokból a mintegy órás, javaNASfltöRÖSI

x^cMa

részt-múltba tekintő, jövőt vázoló miniszteri beszédet követően. Nem csoda, hiszen a földdel bánó körösi ember is a politikai események praktikus oldalára, annak közvetlen következményeire kíváncsi elsősorban. A földosztással összefüggő egyik leg- fajsúlyosabb problémánál, jelesen az egyéni gazdaságok működtetésének kérdésénél a mezőgazdasági tárca gazdája is elidőzött. Utalt rá, hogy jelenleg az állami pénzügyi rendszer nem képes vállalkozásokat lendítő hitelpolitikával dolgozni, a nyugati va- lutakölcsönök 26-30 százalék kamattal megfejelve kerülnek a termelésbe. E helyzetből jobb híján az is következhet, hogy a privatizált gazdaság beindításához, fejlesztéséhez szükséges hiteleket a magyar pénzügyi rendszer megkerülésével kell bevonni a mezőgazdaságba.

A nagygyűlésen alkalom volt bemutatni a Kisgazda- párt körösi képviselőjelöltjeit, akiket a miniszter személyesen köszöntött a pulpituson. Ezután következtek a hallgaCsakis bizalmasan kezeljék!

Hogy ne kongjon a kincstár

Qájöttem, hogy szüleim, is- meröseim legjobb akarata ellenére meglehetősen rossz pályát választottam. Most nem is hírlapírói tevékenységre gondolok, hanem úgy általában (s talán fellengzősen is) az értelmiségi létre. Kérem, ez zsákutca!

Ha most kezdhetném, nem lennék más, mint üzletember. Sőt hongkongiakkal foglalkozó üzletember! ötvendolláros turistaellátmányomat feláldozva feladnék egy hirdetést a Hongkongban megjelenő legnagyobb példányszámú s az üzletemberek által legolvasottabb napilapban (ami olyan ott, mint nálunk a Nagykőrösi Hírlap), hogy aszongya, ez és ez, kiváló magyar üzletember (ez volnék én) hajlandó vagyok arra, hogy méltányos árért (szinonímaszótár: méltá- nyos=igen drága) kiközvetítek hongkongi urakat a Gazdasági Csoda országába. (Erre úgysem jönnének rá sohasem: Magyarországra gondoltam.)

Érdeklődő leveleket ide és ide küldjenek.

Ezt követően a postai irányítószám-jegyzékből megtudnám, hány város is van a Gazdasági Csoda országában, s mindegyik vezetőjének írnék egy levelet, ugyan kapjon már a fejéhez, csak nem gondolja komolyan, hogy az ön- kormányzat szemébe (sokpárt- rendszerű szemébe) tudna nézni, ha kihagyná ezt a lehetőséget: csalja oda a derék hongkongiakat, s azután nem fog kongani a városháza (képviselőház?) kincstára. Így az ötvendolláros költségem mellé újabb gyűlne, a borítékok, a levélpapírok és a bélyegek árával.

Ezt követően kényelmesen várnék kies (nyilvánvalóan egy üzletember számára máris alkalmatlan) lakomban, s pi- pázással, konyakozással és ter- vezgetéssel tölteném időmet, egészen addig, amíg be nem érkeznének az első ajánlatok.

A magyar mentalitást ismerve, hazugságvizsgáló gépet szerkesztenék, s a levelek tartalmát abba betáplálva, megtudnám, mi a valós helyzet. (Ha azt írják, a terület közművesítésre alkalmas, s telefonnal való ellátása megoldható, akkor tudnám, hogy legfeljebb 10 kilométeres távolságban valaki látott már egy szippantás kocsit, s egyszer egy másik személy ottfelejteti egy telefont.)

Az ajánlatok után újabb leveleket írnék, kissé lehűtve az érdeklődés hőfokát, rámutatva arra, más, sokkal, de sokkal kedvezőbb ajánlataim is vannak, talán mégis lehetne valamit tenni, ha a derék hongkongiak személyesen, s természetesen az én üzletemberi társaságomban jelennének meg a helyszínen. Arra is gondolnék, hogy valóban nyerő lehessek, tehát úgy intézném levelemet isteni kegyként kezelhessék, arról csak is a bennfentesek tudjanak.

A közvetítői díjból új éle- ™ tét kezdenék, s időnként ajtótájékoztatókat tartanék hajdani kollégáim okulására. Mert az üzlet, az üzlet, ezt azért most is tudom.

Ballai Ottó

tóság kérdései, amelyek egykét kivétellel a földigénylés köré csoportosultak. Felvetődött többek közt az állami gazdaságok sorsa. Nagy Ferenc József elmondta, a Kisgazdapártnak nem célja, hogy a jól prosperáló állami nagyüzemeket felbontsa, főleg, ha azok mellett feldolgozóipar is ván, de a tulajdonformákat itt is közmegelégedésre rendezni szükséges. Lehetővé kell tenni ugyanakkor, hogy az állami cégek alkalmazottai is hozzájussanak a földhöz.

A volt tulajdonosoknak vagy örökösöknek joguk lesz-e földhöz jutni bárhol az országban, vagy csak ott, ahol az eredeti birtok van? — hangzott el egy vélhetően sokakat érdeklő kérdés. A miniszter kifejtette, hogy az elköltözés nem lehet akadálya a fold visszaszerzésének, ezt egyébiránt a területi adottságok is lehetővé teszik. Az eredeti tulajdonosoknak 20-30 százaléka sajnos már nincs meg, tehát jelentősebb földterületek maradnak a személyes igények kielégítésén felül. A kérdés most az, nemzeti vagy önkormányzati tulajdonná váljanak e területek. A Kisgazdapárt az utóbbi álláspontot képviseli. Külföldi állampolgárságot felvett magyar ember is kérheti eredendő, vagy örökölt tulajdonát, ha felveszi a magyar állampolgárságot, s amennyiben a tanyaépület is megvan, akkor a földet a körül kell kimérni. Nem tudni, honnan eredt az álhír, de létezik, miszerint az a szövetkezeti tag, aki földjét vissza- kéri-kapja, annak automatikusan megszüntetik nyugdíját. Bármennyire kézenfekvő is ennek az állításnak abszurd volta, nem ártott magas helyről tisztázni: A nyugdíj bármely helyzetben elidegeníthetetlen járandóság.

A hitel, mint a gazdaság kulcsproblémája, a továbbiakban is előtérbe került. A nehézkes és súlyos terheket jelentő állami kölcsönök ellensúlyozásához megvan-e a reális feltétele úgynevezett gazdabankok létrehozásának. A miniszter tudomása szerint egyes angol pénzintézetek érdeklődést mutatnak ennek megalapozása iránt, s ha a magyar gazdáknak is komoly e téren a szándékuk a Kisgazdapárt is messzemenőkig támogatja egy előnyös vállalkozásokat ösztönző hitelrendszer megalkotását. My. J.