Pest Megyei Hírlap, 1990. szeptember (34. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-15 / 217. szám
V 1990. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT 9 Herceghalomnak nyugalom kell A rendszerváltás köpönyegében A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban idén. Gőg Mátyás vezérigazgató kezdeményezésére újjáválasztották a küldöttgyűlést. Többfordulós, valóban demokratikus szavazás eredményeképpen a húsztagú testület több mint fele kicserélődött. Sokak meglepetésére több nagy és fontos ágazat vezetője kimaradt a küldöttek közül. Fizikai dolgozók kerültek a testületbe. Ez, a HíiG hatszáz dolgozója által demokratikusan választott testület június 29-én, Péter-Pál napján leváltotta Góg Mátyás vezérigazgatót. Göndöcs Gábor, az új vezető egyáltalán nem örül, hogy erről az ügyről, illetve a küldöttgyűlésről érdeklődöm. Sok újságcikk jelent meg a leváltásról, és ezek nem használtak a gazdaságnak. Pedig most, a katasztrofális aszálykárok idején, amikor az egész hazai mezőgazdaság vészhelyzetbe került, a herceghalmiaknak ugyancsak kapaszkodniuk kell. Termelésük rendkívül érzékeny a magyar mezőgazdaság állapotváltozásaira. A takarmány, a sertéságazat, a mező- gazdasági gépgyártás azonnal megérzi a most tapasztalható bizonytalanságit. Nagy baj nincs. Góg Mátyás a csúcson hagyta ott Herceghalmot. A HKG évek óta »2 első öt legeredményesebb állami gazdaság között van. Most a külpiacok felé fordulva stabilizálni tudják a helyzetüket. De a vezetőváltást megérezte a gazdaság., Göndöcs Gábor, a helyettes, a június végi küldöttgyűlés óta megbízott vezérigazgatóként vitte az ügyeket, de mégsem ugyanaz megbízottként, mint teljes jogú vezetőként tárgyalni a külföldi partnerrel. Pedig a mostani tárgyalások döntőek lehetnek a jövőre nézve. Moszkva megye élelmiszer-ellátásának megszervezéséről van szó. Sertésistállók építéséről, tenyész- anyag biztosításáról, közös gépgyártásról. Ami kint kis üzlet, az a herceghalmiaknak többéves biztonság. Nagy a tét. Persze Göndöcs Gábor azóta vezérigazgató. Megpályázta a helyet és közfelkiáltással elfogadta a testület. Tehát jó lenne már a nyugalom, hogy az emberek végre a termelésre tudjanak koncentrálni. Nem lörlesskedeít ' Hogy miért kellett Góg Mátyásnak mennie? Erre a kérdésre nem kaptam egyértelmű választ Göndöcs Gábortól. Szavaiból kiderült, hogy a menesztett vezérigazgatóhoz nemcsak munkatársi, hanem szoros baráti szálak fűzték. Nagyra értékelte elődje munkásságát, azt, hogy községet teremtett a hajdani uradalom helyén. Hogy átlagon felüli bérszínvonalat, szociális biztonságot nyújtott a dolgozóknak. A sok OMÉK-díjban, amelyek a vezérigazgató asztalán sorakoznak, Góg Mátyás munkája is benne van. De most, a rendszerváltás idején fejeket követelnek sokan. Pedig Góg nem törleszkedett jobban a ,párthoz .— vélekedik utódja —, mint amennyire feltétlenül szükséges volt. Persze, a jól menő gazdaságot sokan felkeresték, . pártdelegációk, külföldi vendégek. Amiket támadói felróttak Gógnak, abban sem volt teljesen igazuk. Arra hivatkoztak, hogy elszakadt az emberektől, meg felhány tor gatták a 11 millióért épített vendégházat. Pedig az a beruházás behozza az árát. Külföldi vadászok éjszakáznak benne száz márkáért. És lehet, hogy hamarosan külföldi oktatási központ lesz. Göndöcs Gábor szavai azt sugallják, mintha Góg Mátyás a politikai rendszerváltás áldozata lenne. Ennek azonban mintha ellentmondana az, hogy a helyi mukástanács kiáll a volt vezérigazgató mellett. A küldött- gyűlés idején nemigen hallathatták szavukat, hiszen egyetlen tagjuk sem került be a testületbe. Azóta az ipari üzem egyik vezetője, Kókai Miklós munkástanácstag lett, így rajta keresztül ott vannak a küldöttgyűlésben, amelyről egyébként az új vezérigazgató is úgy nyilatkozott, hogy a dolgozók talán valamiféle érdekképviseleti szervnek tartották, azért delegáltak több kétkezi munkást vezetők helyett. Ebben nagy szerepe volt az újjáválasztott szakszervezeti bizottságnak is, amely szin- .tén állított jelölteket a küldöttgyűlési tagok választásakor. — Tudja, ez a Herceghalom tipikus szocialista képződmény. Mármint a falu — mondja Kókai Miklós útban az ipari üzem felé. — Az itteni emberek sokat keresnek, de nagyon sokat is dolgoznak érte. A béreket mesterségesen magasra vitték, hogy itt maradjon a munkaerő. Az emberek olcsó telkeken építkezhettek, de Herceghalomnak nincs arca, a közösségben nincs összetartás. A gazdaság a meghatározó. Nincs templom, csak egy kápolna. Nincs pap. A környékbeli templomokból jönnek istentiszteletet tartani, egyszer a katolikus, egyszer a protestáns. A temetések ugyanígy zajlanak. Valamitől tartanak — Azért kellett puccsal elmozdítani a vezérigazgatót, mert nem engedte széthordani a gazdaságot — mondja Kerekes János, a munkástanács 78 esztendős elnöke. — Góg Mátyás nagyszerű szakember, és erős kezű vezető volt. Neki a rendszerváltás után is helye lett volna itt. Nem tett semmit a privatizálás érdekében, nem mentette magát rt.-be, kft.-be, mert a törvényes lehetőséget várta. És ez így volt helyes. Akadtak, akik türelmetlenek voltak, ezeknek volt az útjában Góg Mátyás. Kerekes János szavainak az ad különös súlyt, hogy a Magyar Demokrata Fórum véleményét tolmácsolja. Nekik jó volt, azaz lett volna a. pártállami maradvány Góg. Az emberek félnek, mondja az ősz elnök, azért van a szakszervezetnek tízszer any- nyi tagja, mint a munkástanácsnak. Persze, nekik nem kellene négyszáz tag, kétszázzal is beérnék. . Ügy tűnik, az emberek, ha nem is félnek, de tartanak valamitől. Több dolgozót kérdeztem a gazdaságban, ám a nevét senki sem adta a mondandójához. Arról beszéltek, hogy amikor szárnyra kelt a levál tás híre, azt várták: Góg Má tyás majd nagygyűlést hív össze. Amikor kérdezem tőlük, hogy egy ilyen fórumon nyílt szavazással, vagy titko san kiálltak volna-e mellette, kitérő választ adtak. Munkájuk legyen, biztos megélheté sük, az a lényeg. De hogyan döntsék el ők onnan a keverő üzemből, a gyümölcsösből, vagy a tehenek mellől, hogy melyik vezérigazgató tudja garantálni ezt nekik? Ártani nem akar Góg Mátyás nem megtört ember. Családja, barátai átsegítették a nehéz heteken, de most sem látja jobban a hely zetet, mint a leváltása napján. Puccs volt, szögezi le. Néhány vezető — nem az utódjára gondol —, feljebb akart jutni a ranglétrán. Talán olya nők, akik másképpen képzel ték el a privatizálást. Mond hatják, hogy azért kellett mennie, mert a pártállamot testesítette meg, de helyben mindenkinek tudnia kell, hogy ez nem igaz. Herceghalmon mindig a szakmai tudás volt az első és nem az elvhűség. Itt a párttitkár és az szb-titkár sem volt függetlenített soha. A mostani vezérigazgató is úgy vitte Góg helyetteséig, hogy pártonkívüli volt. Mint ahogy az igazgatók és más vezetők hetven százaléka is. Nem tartja magát bukott embernek, hiszen egy eredmé nyes gazdaságot hagyott ott. Erősnek látszik, vállalkozni akar. Hogy milyen területen, még nem tudja. Csak azt, hogy hol nem. Olyan területre nem megy, ahol a herceghalmiak konkurense lehetne. Ártani nem akar nekik. Ba rátái vannak ott. Móza Katalin Katalizátorszerepre vállalkozik a kamara Kérdőjelek vannak a gazdálkodásban is önállósulni készül a Magyar Gazdasági Kamara Pest Megyei Bizottsága. Ez önmagában véve nem újság, hiszen a június 2-án megtartott közgyűlésen megtörtént az első döntő lépés: az országos szervezet szakmai szövetséget is létrehozott. Ezt követték a különböző kezdeményezések. Például Sopronban már működik a városi kamara. A Pest megyeiek pedig úgy vélik: olyan jelentős e terület ipari és mezőgazdasági hátterével együtt, hogy mindez elegendő indok az önállósági törekvések alátámasztására. Ez a változás célját tekintve elsősorban a tartalmi módosulás igényével fogalmazódott meg, de bizonyos formai következményekkel is számolni kell a mindennapi munkában. Nemcsak ez az átalakulási folyamat, hanem a vállalati tanácsok, vezetők újraválasztása is befolyásolja a kamara tevékenységét. A megyei bizottság közel ezerkétszáz toborzólevelet küldött szét a megyében, ám jó néhányat visszahoz a posta. Vagy megszűnt, vagy pedig elköltözött megjegyzések szerepelnek a borítékokon. □ Miben látja ennek okát a kezdeményező fél? — kérdezzük Huszár Arankától, a Magyar Gazdasági Kamara Pest Megyei Bizottságának titkárától. — Tagvállalatainknál elég sok a bizonytalanság — kezdi a titkár. — Igazából nem tudják, ki lesz a vezető, s úgy határoz-e a cég, hogy tagja lesz a regionális kamarának, vagy inkább a szakmai szövetséget választja'.' Tegnapelőtt arról értesültem az egyik pagy üzem. vezetőjétől, hogy megindul a szanálási eljárás. Legtöbb helyen a vállalatok gazdálkodási átlakítása még nem fejeződött be. Ebből következik, hogy még nem tudnak a regionális kamarába való belépésről. A váci Cement- és Mészmű egységei például önálló vállalkozásokként szeretnének majd működni. De ez is most van alakulóban. A monori mezőgép sem tud még biztosat mondani jövőjéről. Ugyanakkor számos kisvállalattól és kft.-től folyamatosan érkeznek a jelentkezések. A napokban kaptunk jelzést Érdről, a Liget Üdülőépület és Fenntartó Szövetkezettől; Szentendréről, az ASSA Hygienia Szerviz Kft.-től; Szigetszentmiklós- ról, a Szigetmobil Kft.-től. A tsz-ek közül legutóbb Dány- ból a Magvető és Abonyból az Újvilág jelentkezett. . □ Milyen tényezőt tart legfontosabbnak a kamara a vállalati tanácsok és vezetők újraválasztásánál? — Mindkét esetben a szakmai hozzáértés legyen az elsődleges szempont. Éspedig: politikai hovatartozástól függetlenül. Ezt azért hangsúlyozom, mert a kamara politikailag semleges. Bár minden szervezettel és párttal föl akarjuk venni a kapcsolatot, akik önálló gazdasági koncepcióval rendelkeznek. Hiszen ezek mindenképpen érintik tagvállalatinkat. Ugyanakkor szorosan együtt kívánunk működni a megye parlamenti képviselőivel is. □ A privatizáció gyakorlati megvalósulása még számos tisztázatlan kérdést takar. Ilyen körülmények között mit tud segíteni a kamara? — Ügy gondoljuk, hogy sokat. Rendelkezésükre bocsáthatunk — igény szerint — gazdasági információkat. Katalizátorszerepre vállalkozunk a nemzetközi üzleti világgal való együttműködés megteremtésében. Az egyes cégek vagy termékeik megjelenítését, reklámozását segítő szolgáltatásokat szeretnénk bevezetni. A gyors partnerközvetítés érdekében számítógépes és egyéb információs láncokat alkalmazunk. Szervezünk továbbképzéseket, speciális — jogi, közgazdasági — tanácsadásokat úgyszintén. Jelenleg százötven körül mozog a tagvállalatink .száma. Tehát részt kívánunk venni a gazdálkodásukat érintő törvények, rendeletek véleményezésében — előzetes egyeztetések után. Mégpedig a parlamenti képviselőkön keresztül. Egységes fellépésre vállalkozunk minden regionális témakörben. □ Mi az, amire külön felhívná a figyelmet? — A piacorientáltság jelentőségére. Ne a termelési érték elérésére törekedjenek a vállalatok, hanem a piac igényeinek kielégítésére. S ezen belül az sem mindegy, hogy a piaci bevezetés szakaszában milyen nyereséget realizálnak a termékkel. Lehetőség szerint olyan nyereségre gondoljanak, amiből a fejlesztésekét is megvalósíthatják. Emiatt nagyon fontos, hogy minél több új ötlettel jelenjenek meg a piacon, s hogy feltérképezzék a hiánytermékeket. Piacépítésben számíthatnak ránk. Ennek érdekében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat az egyes országok tartományiregionális kamaráival. Olaszországban Umbria a testvérmegye. Ám nemrégiben Modena tartományból kaptunk olyan katalógust, amely a területén működő összes export- jmport cég főbb adatait tartalmazza. □ Több mostani vállalatvezető tagja a kamara elnökségének. Mi történik, ha a választások után nem kapják meg ismét az igazgatói posztot? — Az újonnan megalakuló kamara közgyűlése — új elnökséget választ. Vennes Aranka
