Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

Nyugdíjas építkezők • • Önellátásra rendezkednek be Az álmok a realitás talajára hullnak! Fészekvédőt az embernek Amikor Gazdag Józsefet malenkij robotra elhurcolták ^ Gyömrőre, még nem gondolta, hogy egyszer ugyanebbe a I községbe fog visszatérni. A jánoshidai fiatal-, szinte gye- ^ rekember azonban csak két hetet töltött a Teleki-kas- ^ télyban berendezett lágerben, utána hazaszökött. Alig ^ pár hónap múlva pedig már Budapesten dolgozott. On- i nan járt haza ezután a Jászberény mellett faluba. A Belügyminisztériumban dolgozott évtizedekig kiszol­gált vagy kilenc minisztert. Az első Rajit László volt, az utol­só dr. Horváth István. Polgári alkalmazott volt a rendőrség kötelékében, a tmk-csoportban. A Moszkva tér közelében volt egy szolgálati lakása. Onnan jártak ki hétvégeken a gyöm- rői telekre, a Táncsics Mihály utcába. Amikor megvették a telket, még építkezési tilalom alatt állt a házhely — mond­ván, hogy egy kultúrcentrumot álmodtak arra. Ám azok a ró­zsaszínű álmok hamar elillan­tak, s feloldották a tilalmat. Először egy szoba-honyhás kis épületet húztak fel, majd Sán­dor fiuk családi házát. Ám Gazdag József és felesége is szeretett volna minél előbb el­költözni a fővárosból. Elég volt a négy évtizednyi buda­pesti bezártság. Az autók ben­zingőze, az örökös zaj, a ke­vésbé jó levegő. Szorgalmasan ingáztak Bu­dáról Gyömrőre, hiszen előbb a kis ház, majd a fiatalok ott­honának építése adott éppen elég munkát mindkettőjüknek. Hivatalosan csak idén április óta vallhatják magukat gyöm- rői lakosnak. Mert most már valóban gyömrőiek. Gazdag József 61, felesége 60 éves. És ők nemrégiben fog­tak családi ház építésébe. Kez­dőtőkéjük a budai szolgálati lakásért kapott lelépési pénz volt, no meg a hosszú évek alatt összespórolt összeg. Ép­pen ezért ők nem vettek fel OTP-kölcsönt a házépítéshez. Nem akarják, hogy később esetleg adósságba keverjék a gyerekeket. Mert arra nincs semmi garancia, hogy a 25 éves kölcsönt még életükben vissza tudják fizetni. Inkább lassúbb ütemben építik a 88 négyzet- méteres házat. Meg különben is Gazdag József amolyan ezer­mestertípus. Szidás jászkun. Szinte alig fordult meg mes­terember a ma már tető alatt álló ház építésénél. Eddig csu­pán az ácsnak és a kőműves­nek kellett csak fizetniük. A többi ő és fiai, no meg a nyug­díjas kollégák jóvoltából ké­szült el. Mert a régi munka-, helyen mindig is divat volt az egymáson való segítés. Gazdag József is sokszor eljárt épít­kezni a kollégák házához. Most visszasegítettek. Akadt olyan hétvége, hogy tucatnyian jöt­tek a fővárosból, illetve kör­nyékéről. É&k W A parkettázás lesz még a legnagyobb hátralévő munka, de azzal is végeznek hamaro­san. Ha minden jól megy, szep­temberben beköltözhetnek a fe­leségével a két szobába. A szép, tágas fürdőszoba is a ké­nyelmüket szolgálja majd, a falra már felszerelték a 200 li­teres villanybojlert is. Gazdagék Gyomron akarják életük hátralevő idejét eltöl­teni. Saját házukban, az uno­kák társaságában. Most azt ter­Azt beszélik... Nem kis gondot jelent a vészes csapadékhiány a kiskertekben. Gyomron, a tőzeges tó közelében lakó fiatalember (a helyi hor­gászegyesület tagja) ere­deti módon próbált ezen változtatni; elterelte a tő- zegesből lefolyó patakot a saját kertjébe. Azt beszé­lik, napokig csak csordo­gált a víz a patakmeder­ben, mígnem felhívták a figyelmét, hogy amit tett, az szabálytalan. Ezek után kissé megnyitotta a zsili­pet, ám a víz zöme így is az ő tározójába kerül. De szerencsére a patakban is csordogál, ha nem is úgy, mint annak előtte. Azt beszélik Maglódon, hogy nem véletlenül kap uj köntöst a szeptemberi iskolaév kezdetére a köz­ponti általános iskola épü­lete. Ugyanis a tetőzet fel­újítása után ízlésesen, szé­pen tatarozzák az egész épületegyüttest, sőt idő­ben befejezik a belső fes­tést, mázolást is, hogy rendben, tisztaságban kez­dődhessék a nebulók taní­tása. A munka szükséges­ségét nemcsak az épület leromlott állapota igazolta, hanem a diákok is mind többször kérték. Az iskola vezetése tehát a gyerekek kérését is figyelembe vet­te. Bizonyára szíves örö­mest veszik birtokukba a szép iskolát, egyúttal re­mélhető. jobban vigyáznak arra az épületre, amit ezentxil sajátjuknak érez­hetnek ... Azt beszélik Gombán, Bényén, hogy az utóbbi időben rendkívül megsza­porodtak a fáziskimaradá­sok és a váratlan, bejelen­tetlen áramszünetek. Mind­ez sok gondot okoz az ott­hon dolgozó iparosoknak, de az üzleteknek is, a ház­tartásoknak is, mert gyak­ran meghibásodnak a fa­gyasztóládák, hűtőszekré­nyek, veszélybe kerülnek a „bespájzolt” áruk. Az ÉMÁSZ sülysáp! kirendelt­sége eddig nem indokolta meg a hibákat. Azt beszélik, Ecseren is megalakul a Fidesz^ So­kakban felmerült a kér­dés: miért ilyen későn? Ügy hírlik, egyes szemé­lyek feltételekkel, saját önös céljaikra akarják föl­használni a szervezet ne­vét. Különleges koalícióra is hajlandók lennének... Azt beszélik, a közel­múltban Káván a lakos­ságnak csaknem sikerült elfogni egy betörőbandát, amelyik épp a helyi kis ABC kifosztásán ügykö­dött. A bűnözőknek azon­ban sikerült egérutat nyer­niük a falu alatti réteken keresztül. Lopott kocsiju­kat azonban a helyszínen hagyták, amiben a riasztott rendőrök más boltból szár­mazó árut is találtak. A csirkefogók azóta rendőr­kézre kerültek, valószínű­leg szerencséjükre, mert a kávaiak, akik egy-egy be­törés után üzlet nélkül ma­radnak. aligha bántak vol­na velük kesztyűs kézzel. Felháborodott monoriak arról beszélnek, hogy míg a város belterületén sok gázbekötési kérelmet vissza­utasítanak az illetékesek a hálózat leterheltségére hi­vatkozva, ugyanakkor azt tapasztalják, hogy az egyik „gázos” gmk vezetőjének a Forrásdűlőben lévő hét­végi házába eljutott az ol­csó energiahordozó. Sőt, még a szomszéd telken is ott meredezik a vezeték csonkja. Erre mondják: „Amit szabad Jupiter­nek .. Rendkívül megszaporod­tak a mezei lopások Bénye és Monor közös határré­szén. A helyi szőlészeti szakcsoportban levő vete­ményeskerteket. a közeli krumpliföldeket dézsmál­ták meg alaposan a tolva­jok, akik „természetesen” személygépkocsival és éj­szaka közlekednek. A helyi gazdák most éjszakai ügveletet szerveznek, és szóba került az önkéntes polgárőrség megszervezése is... vezi:k, ha készen lesznek a házzal, disznókat fognak ne­velni, meg egyéb szárnyaso­kat. Hogy minél kevesebbszer kelljen boltba menniük. Mert a megélhetés egyre nehezebb számukra is, s jó, ha önellá­tásra rendezkedik be minden­ki. ök is ezt teszik a jövőben. S élvezik a későn épített, sa­ját meleg családi otthon ké­nyelmét. Amelyért jóformán egész életükben dolgoztak. Amely a sajátjuk. Amelybe olyan jó lesz esténként álomra hajtani a fejüket. Amelynek színezését csak jövőre terve­zik, mert pillanatnyilag nincs rá pénzük. A . W De az a legkevesebb — in­tézi el egy kézlegyintéssel Gaz­dag József. — Fő, hogy belül készen leszünk szeptemberig. Ügy, ahogy az indulásnál el­terveztük. Gér József ELŐSZÖR — igaz már ré­gebben — a gólyafészkek tü- nedeztek el a falusi házak ké­ményeiről. Azután megritkul­tak az eresz alatti fecskefész- kek is. Nem tudni pontosan, menyire játszott ebben szere­pet a madarak, s mennyire az emberek alkalmazkodóképes­ségének változása. Mert akadt, aki lepiszkálta az épülő gólya­fészket, leverte a kis sárgöm­bökből formálódó fecskelakot. De azért mindig akadtak olya­nok is, akik óvták, segítették a két legismertebb költözőma- darunkát: mesterséges fészek­védőt szereltek a villanypóz­náik tetejére, vagy kis erkély gyanánt funérlapot szegeitek a fecskefészek alá. S azért ha itt a tavasz, a költözőmadarak visszajönnek és ismét kezdik soha véget nem érő építkezé­süket ... Csak hát egyre inkább gond lesz, hová rakják a fészkeiket. Monor környékén is szembe­ötlő, hogy kevesebb hagyomá­nyos családi ház épül, hiszen a fészekrakó fiatalembereknek is Ö Ri inán n— I—I—munimii—1 Imim .........I II«TMTI írn-rrnr—n—r——inl eg yre romlik a helyzetük, bi­zonytalanok a kilátásaik... Pedig a statisztika egyelőre csak részben igazolja vissza a családok teherbíró képességé­nek romlását. A Monori Váro­si Tanács illetékes osztályán és az OTP helyi fiókjánál is azt mondták el, hogy az épí­tési engedély iránti kérelmek, illetve a családiház-építési hi­telek iránti igények körülbe­lül a tavalyihoz hasonló szám­ban érkeztek az idén hozzájuk. Előfordul — egészítette ki a tanács illetékes előadója —, hogy a fiatal párnak megtet­szik egy szép nagy, 147 négy­zetméter alapterületű tetőtér- beépítéses ház. Elkészítik a tervét, megkapják az építési engedélyt, s akkor mennek az OTP-hez, ahol kérik hozzá az 1,2 millió forint értékű önerő felmutatását. A fiatal párnak persze jó, ha 300 ezer forint­ja van. S akkor kezdődik a tortúra, a tervmódosítás, míg az álmok a realitás talajára hullanak... A gyakoribb, a tendencia az, hogy kevés ön­erő, a magas telekárak miatt a fiatal fészekrakók eleve a szülői házra kérnek tetőtérbe­építést, vagy toldaléképí­tést ... Pedig az OTP is igyekszik humánusan, segítőkészen el- " járni a kölcsönügyletekben — bizonygatja a fiókvezető. De , még így is általában teljes le- ' terheltséggel — a fizetés 33 Még várnak Nem érdemes eladósodni A fiatal házaspár az anyós­nál lakik hosszú hónapok óta. Kipróbálták már a másik szü­lői házat is, eleinte ott éltek, de napirenden voltak a vesze­kedések, így onnan menniük kellett. Az édesanya gyesen van más­fél éves kisfiával, így most a férj fizetéséből élnek. Szeret­nének házat építeni, de egy­szerűen nem mernek belevág­ni. Telket venni ma már nem olcsó mulatság, az agglomerá­cióhoz tartozó nagyközségben 250-300 ezer forintot kóstál egy házhelynek való. S akkor még csak a telek van meg. Egy da­rabig gyűjtötték a pénzt, aztán látva (érezve) a rohanó inflá­ciót, felöltözködtek a pénzből, meg videót vásároltak. A házépítési terv egyre messzebb kerül tőlük. Az ifjú férj szerint nem érdemes örök­re eladósodni. Mert aki most házépítésbe fog, az élete vé­géig nyögheti a törlesztőrész­leteket. S még jó, ha megéli a kölcsön lejáratát. Mert köny- nyen előfordulhat, hogy a nagy hajtásban idő előtt megrokkan az ember, idő előtt jön a ha­lál. Ez pedig nem lehet pers­pektíva egy 25 éves fiatalem­bernek és 24 éves feleségének — no meg a most másfél éves Krisztiánnak. A férj három műszakban dolgozik. Állandóan fáradtnak érzi magát. Mostanában azért egyre többször mondogatja magában: — Kellene már egy telket venni, s elkezdeni épít­kezni. De az is lehet, hogy az anyóst vagy szüleit fogja meg­kérni, hadd építsenek náluk. Még semmi sem dőlt el vég­legesen. Még várnak. A hely­zet pedig egyre rosszabbo­dik ... Senki sem látja még az alagút végét. A családi házat építeni akaró ifjú házaspárok sem... G. J. lesztést a fiatailok. A szociál­politikai kedvezmények ellené­re gyakran a szülőket is be kell vonni a hitelügyletbe. S bár tapasztalatuk szerint a hi­teligénylők átlagéletkora nem lett magasabb, de mégis úgy látják, az építkezők tovább gyűjtögetik az önerőt, vagy már akkor fordulnak kölcsö­nért, ha kész az alap, esetleg állnak a falak, mert akkor a saját, családi munka is forin- tosítható... ALAPOSABBAN a számok mögé tekintve tehát kikövet­keztethető, hogy miért épül kevesebb új családi ház, vagy ha épül is, milyen erőfeszítések árán? Kirajzolódik egy folya­mat, aminek aligha a végéhez, egyelőre inkább a kezdetéhez vagyunk közelebb. S kiderül, hogy míg a madarak fészek­rakását gyakran mi akadályoz­zuk, nehezítjük, a miénket az adó- és Hitelpolitika, a kamat­terhek, az árak és a bérek ará­nya. Talán akad majd, aki ezek ellen is kitalál valami fészíekvédőt. Vereszki János Egy levélíró, aki nincs A bírónőről és a Rablólédiről S Mi köze van egymáshoz a Monor-szerte hírhedt Rablólédi, a ^ Szöszike nevezetű közismert személy és a városi bíróság biin­^ tetöbírónöje magánéletének? ilyen kérdésre az ember kapásból ^ vágja rá : a világon semmi. Erre jön egy levél, ami az ellenke­s zöjét igyekszik bizonygatni: mégpedig névvel, címmel. Ráadá­íj sül ez a levél olyan környékről érkezik, mely a városban hang­ij adónak mondható, érezni Is már, hogy a legkülönfélébb hírek 4 szálldosnak a légben bizonyos bírókról és bizonyos ügyészek­s ről, akik az alvilágnak ezt azt elintéznek . .. Ez a levél is erről"szól. Hogy csak a lényegét foglaljam ösz- sze: a lakosság örömmel ol­vasta lapunkban a minap, hogy rendőrkézre került Szö­szike és bandája. A bejárók — lévén e rablócsoport kedvelt helye a vasútállomás és kör­nyéke — különösen örvendtek a hírnek. Ám mit ad isten, alig egy hét múlva már azt látták, hogy Szöszikéék szabadlábon csel­lengenek a nyári verőfényben a monori utcákon. Tehetik ezt valószínűleg azért — így a le­vél — amit egyes bűnöző ele­mek nem átallanak fennhan­gon hirdeti: „Nekünk a Pap Klára bírónő úgyis mindent elintéz!” S minthogy Pap Klá­ra bírónőt sűrűn látni alvilági alakok társaságában — szólt megintcsak a levél — ez hihe­tőnek tűnik. Hát már a ható­ság sem? Ráadásul a sajtó is?! Zúgolódik a levélíró, megem­lítve, hogy a Szöszikéék elfo- gatásáról szóló tudósítás min­den bizonnyal csak töltőanyag­ként. az éber lelkek elaltatásá- ra került az újságba. Mármost ilyenkor magára valamit is adó hírlapíró, aki nem szeretne a gyávaság bű­nébe esni, meg mert korábban úgy esett hogy éppen neki volt sűrű találkozása Szöszi­kéék különféle ügyeivel, azon­nal útnak ered, megérdeklőd­ni, hogy is, mint is állnak e közérdekű dolgok újabban. Dr. Pap Klára, a városi bí­róság büntetőbírónője a kér­dések hallatán először haragos lesz, azután hajlik rá, hogy részletes választ adjon. Ennek nyilvánosságra hozatalához azonban a bíróság elnökének tudomása is kell. hiszen bár a levél bizonyos vonatkozásai­ban szeméiveskedő, mégiscsak a mundér becsületéről van szó. De dr. Hunya Miklós, aki, mint mondja, az utóbbi időben gyakran érzi, hogy az igazság­szolgáltatást bűnözőként ke­zelik, azt mondia: erre a le­vélre nem reagálnak. És a szó­beszédekre sem. Mert: %«««%%%% — Mi minden esetben az el­járási és büntető jogszabályok értelmében járunk el. Ha elő­fordul olyan bírósági ítélet, vagy intézkedés, ami bárkire nézve sérelmes, úgy megvan­nak a jogszabályba foglalt tör­vényes jog orvoslási lehetősé­gek. Mind a gyanúsított, mind a védő, az ügyész fellebbezhet az I, fokú határozatokkal, in­tézkedésekkel szemben. Ez a lehető legdiplomatiku- sabb válasz. Mégsem lesz jó — próbálkozom —, a fülekbe hin­tett gyanú ugyanis csírázgat, s az olvasó erre azt mondja majd: az igazságszolgáltatás elkeni a kérdést, a sajtó pedig gyáván visszakozik, ha az ol­vasó által nyitott kérdőjelek­re nem keresi meg a választ. Dr. Kerekes Györgyi, a Pest Megyei Bíróság elnöke, dr. Hu­nya Miklóshoz hasonlóan vé­lekedik. mígnem összehozzuk valamiképpen a megoldást. Dr. Hunya Miklós elmondja, hogy Szöszikéék ügyében hét vádlott letartóztatását rendel­te el a bíróság. A harminc nap előzetes fogva tartás lejártának utolsó napjaiban az ügyészek kezdeményezték a hosszabbí­tást. Szöszike esetében — aki többszörös visszaeső — ez meg is történt, ám társaival kapcsolatban ez a hosszabbítás nem volt megindokolt. Többsé­gükben anyák, terhesek, szö­késüktől és újabb bűnelköve­téstől. bűnismétléstől vélhe­tően nem kell tartani — ők tehát szabadlábra kerültek. Ezt az ügyész megvétózhatta volna, hiszen a bírónő nem Segítség, vagy. A héten kétszer is meg- jelent a Monori Hír­lapban a tudósítás arról, hogy a Háborús Veteránok Bajtári Szövetségének mo­nori szervezőtitkára jelent­kezésre hívja fel mindazo­kat, akik „annak idején malenkij roboton, hadifog­ságban töltöttek rövidebb- hosszabb időt, illetve el­hurcolták őket”. Erre azért van szükség, hogy segíthes­senek meggyorsítani a kár­talanítási ügyeket, illetve a soron kívüli jogos nyugdíj- emeléseket. Három címet és időpontot is közölt Ret­tegi Ferenc, hogy hol fo­gadják a városban szemé­lyesen is az érintetteket. A tudósítások megjelené­sét követő napokban a megadott címeken idős em­berek tömege jelentkezett valóban gyors segítséget, jogorvoslást remélve. Ám hamar kiderült, hogy vala­mi nem stimmel. Először a családi iroda vezetője kö­zölte felháborodva, Rettegi úrral nem abban egyeztek meg, hogy ő és munkatár• sai munkaidőben bármifé­le szervezetnek, szövetség­nek toboroznának tagokat, bármennyire is szívesen se­gítenének az egyes embere­ken. A művelődési központ munkatársa csak közvetve értesült egy lehetséges megegyezésről a főnöke és Rettegi úr között, de sem vállalkozhat másra, mint az érintettek adatainak felírására... A városi Vö röskereszt munkatársa, akihez végül az előbbi két helyről is irányították az idős embereket, elmondta, ők vállalták a belépési nyi­latkozatok legépelését és kitöltését, bár ők sem poli­tizálnak. Rettegi Ferenc pe­dig tudomása szerint csak a szövetségbe belépők ügyei­nek intézését vállalja... tj^zek után csak azt sze ■L/ vetnénk megtudni: va­lóban nem politizál-e Vöröskereszt, ha tagokat gyűjt egy szövetségnek? És o Háborús Veteránok Baj­társi Szövetségének a fő célja vajon a minél ered ményesebb tagtoborzás, vagy a tényleges segítség- nyújtás? Kényszeríthet-e bárki — bármilyen gyengéd erőszakkal is — arra idős, hajlott korú, beteg embere­ket, hogy egy előttünk is­meretlen szervezetbe belép jenek? Tessék mondani: tiszta ügy ez? V. J. egy személyben dönt. De nem tette. Így kerültek a követke­ző tárgyalásig szabadlábra a vádlottak, nem pedig szemé­lyes ismeretség okán — mond­ja dr. Pap Klára. Ami pedig a levél személyeskedő részét il­leti: minthogy ő maga is eb­ben a városban él, s nem ele­fántcsonttoronyban, már hiva­tásánál fogva is elkerülhetet­len, hogy utcán, piacon lássák őt az „alvilág” épp őt megszó­lító tagjaival. Egyébiránt pe­dig méltatlannak érzi, hogy a magánéletét firtató levélbeli kérdésekre válaszoljon. Dr. Hunya Miidós ezzel kap­csolatos véleménye: amíg a bíróság bármely munkatársá­ról hozzá konkrét bejelentés nem érkezik, s amíg konkrét esetekről nincs tudomása, nem avatkozik bírói magánéletébe. Mindezekről még abban a tudatban beszélgettünk, hogy a levélírónak neve és címe van. Magam próbáltam annak is utánajárni: mégis mi az, amit olvasónk meglehetősen hivatalos nyelvezetbe, s álta­lánosságokba csomagolt, szer­kesztőségünkbe címzett leve­lében? Felhívtam a lakónyil­vántartást. Megtudtam, hogy a megadott címen a .megadott nevű személy nem lakik. Nincs. Következésképp tőle nem tudok kérdezni, bármely közérdekűnek hangoztatott kérdést feszegetnék. Holott a „megtámadott” oldalon épp e harcos, igazságszerető olvasó nevében igyekeztem ... Mit mondjak. Rémesen szé­gyellem magam. Holott itt más arca kellene hogy égjen. De nagyon. —ez y /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents