Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

A Lasselsberger gépeket is hozna Kínálat volna, de vevő... Nemcsak munka, de kelle­mes időtöltés is a fiatalok szá­mára néhány napot gyümölcs­szedéssel tölteni. Persze a do­log hasznosságát sem érde­mes figyelmen kívül hagyni: így lényegesen olcsóbb az őszi­barack, az alma, szilva, s más nyári csemege, mint a piaco­kon vagy a zöldségesboltok standjain. Meg aztán az sem mellékes, hogy a szedő néhány forintot kereshet is munkájá­val (ErdSsi Ágnes felvétele) $ Nem tudom, mennyit ve- $ szítenek az cpítőanyag- ÍJ gyártók a számtalan áren- Î5 gedmény-s akción, de vél- ÿ hetően így is jobban jár- ^ nak, mintha raktáron köt- ^ né be a pók a sok méreg- ^ drága árut. A gyakorított kiárusítások csak-csak len- ^ dítenek valamicskét a túl- ^ kínálatban szenvedő Tü- ^ zcp-telcpek forgalmán. Mostanában a VÁÉV-BRA­MAC dunakeszi gyára szeret­ne több vevőt fogni padló- és térburkoló lapjaihoz. Fenti cikkeire 20 százalék kedvez­ményt adott. A cserép árából is lefaragott valamennyit, a hódfarkút most 12 forint 38 fillérért, az alpesi pluszt 35 forint 25 fillérért árusítják. A romhányi csempegyártók né­hány árufélesége 15-25 száza­lékkal olcsóbb most, padló­lapjaik úgyszintén. A megyé­ben két Tüzép-telep van — az egyik a körösi —, ahol 40 százalékos kedvezménnyel árusítják a ferencvárosi ajtó­kat és ablakokat, amíg a kész­let tart. A Tüzép építőanyag-ellátá­sának általános jellemzésére Üveges Péterné telepvezető szavait idézhetjük, aki vala­hogy úgy fogalmazott; nem is tudji már pontosan, mikor volt utoljára ennyire jó a fel­hozatal. Elsősorban a bur­koló-, falazó- és szigetelő- anyagokat emlegette,, mind­5 azonáltal kevés Tüzép-tele- pen mondhatják el azt is, hogy a jó minőségű import te­tőszerkezeti faanyagokból — a tetőlécet kivéve — majdnem teljes körű a kiszolgálás. Amint hallom, két-három hél alatt kérésre minden éppen nélkülözött cikket be tudnak szerezni. Még olyan cég is odafigyel a kérő szóra, mint a Ferroglóbusz, s valóban, a zártszelvényekből, horgany­zott csövekből a minap is kül­dött jócskán. A cserépgyártók kínálata meglepi a hiányhoz szokott vásárlókat. Találnak tatai hornyoltat, hódfarkút, csabai mázasat (jaminát), s úgy hírlik, a bátaszékiek na­túr 269-es gyártmányai is el­fogadható minőségben kerül­nek újabban a piacra. Jó lenne belelátni a-jövőbe Is, vajon mit hoz a helyi épí­tőanyag-ellátást tekintve. A soproni faipar jelezte, hogy szívesen létesít itt bizomá­nyos mintalerakatot, aztán a Lasselsberger nevezetű kft. is szeretne itt állandó bemuta­tót tartani, s vakolóanyagait kezdetben engedményes áron adná. Aztán építőipari gépek­nek is helyet akarnak szoríta­ni itt, elsősorban a közületek kiszolgálását bővítendő. Re­mélhető, hogy a Tüzép ilyen­formán szélesedő összekötte­téseiből csak hasznot húz majd a város, az építkezők. —ay NAGYKŐRÖSI Klárin Különleges mesterségek : a fogműves Világszínvonal a laboratóriumban *» 9* -«.fr, j.tapa»»!' ■ •»■■. Juhász Gyula — orrára csúszott szemüveggel — maga elé hajol: a munkaasztalon előtte egy fogsor alsó és fel­ső részét csattintja óvatosan össze, s aggodalmas arccal azt vizsgálja, elférnek-e a fogak, nem koptatják-e egy­mást, s a friss, most készülő pótlás mennyire hasonlít az eredeti fogakra. A fogműves mester elégedett az ered­ménnyel, bólint s félreteszi a vizsgált darabot. Nem pi­hen — nem pihenhet sokáig: már nyúl is a követké­zért. ............ A nnak idején, amikor má­sok az autószerelőket figyel­ték meg, s a robusztus gépek mesterének képzelték magu­kat, Juhász Gyula Dér úr patyolatműhelyében — a Ki­nizsi udvarában — egy külön­leges világba tekintett és sze­retett bele. Megfogta a nem mindennapi mesteçgég, az ak­kurátus pontosság, a mozdu­latok kiszámítottsága, az esz­közök, az alkalmazott gépek — másokat talán a boszor­kánykonyhákra emlékeztető — célszerűsége. A mester fe­hér köpenyben dolgozott, fi­nom munkához ez dukált. Nem volt egyszerű inasnak állni az érettségi után, de Mi- kes Frigyes, a közismert fog- technikus laboratóriumában jó kezek gondosságát tapasz­talhatta meg. A tizenöt évvel ezelőtti tech­nológiához képest persze má­ra már óriási változások kö­vetkeztek be, s a Ságvári ut­cai laboratórium, meg az ab­ban készülő fogpótlások a vi­lág bármely országában meg­állnák a helyüket. De hogy ezt értékelhessük, érdemes az in­dulást is felidézni. A hetvenes években a letört, kifúrt fogra wipla fémből készítették, húzták a koronát, ami tartós volt, de szépnek nemigen nevezhető: frontfog­nak nem is ajánlották. S ha valami ok miatt már több fogat kell pótolni, a pro­tézis (szaknyelven már egyetlen korona is annak szá­mít!) megoldásában szintén nagy a változás. Régebben el­készítették a tartó hidakra a wipla fémből a koronákat, majd közéjük a hidat, s ezeket for­rasztással erősítették egybe. Kozmetikushidaknak nevez­ték — magyarázza a mester —, hiszen fémre arra az ol­dalra, amely a szájból kilát­szik, már fehér műanyag be­vonatot mesterkedtek. Ezek a forrasztott hidak is sokat ki­bírtak, s elkészítésük — a piaiakhoz képest — nem igé­nyelt ekkora precizitást. Ha nem pontosan illeszkedett, a forrasztás oldásával módosíta­ni lehetett a híd helyzetét. A teljes fogsorpótlások lé­nyegében nemigen változtak, úgy a fog, mind az alaplemez műanyagból készültek-készül- nek. Az avatatlan persze felteszi a kérdést — amit egyébiránt sokkal inkább a szomszédos rendelőben fogakat gyógyító dr. Rózsás Zsuzsának kellene —, hogy mi a tapasztalat: mit bírnak a protézisek, s ami ta­lán ennél is fontosabb, vi­gyáznak-e jobban fogaikra az emberek. A mester csak mo­solyog: aki pótoltatja fogát, az már ilyennek tekintendő, hiszen igénye van az esztéti­kus megjelenésre, s a fogak teljes működésére. Miután munkája nem csökken, ebből az (is) kikövetkeztethető, hogy egyre többen belátják ezt, bár a szájhigiéne állapota még javulhat — de hát ez már nem nagykőrösi probléma. S a technológia is újabb ug­rást hajtott végre: megjelen­tek az öntött hidak. Az egész fémváz1 egyszerre, egy műve­letben készül el, tehát a szá­zadmilliméterek is számíta­nak. Persze, mindez lényege­sen drágább gépeket, precí­zebb berendezéseket kíván, finom kidolgozóeszközöket, nyugati segédanyagokat. De hát az öntött híd csak a he­lyén lehet: az abszolút pon­tosság elengedhetetlen. S Juhász Gyula bólint, ami­kor a különböző szerek be­szerezhetősége felől kérde­zem. Egyre több a kft., van választék, a műhely anyagfel­használása nem különbözik egy osztrák, svéd vagy svájci fogműves laboratóriumától — hacsak azt nem számítjuk, hogy ott a nálunk alkalmazott, krómnikkel ötvözet helyett fo­gászati aranyból készítik a fogpótlásokat. A mester azonban a legkor­szerűbb technika megszerzését tűzte ki célul: katalógust bön­gészett, tanfolyamra járt, s osztott-szorzott, aztán miután meg is tanulta, beszerezte a kerámia fogpótlás kellékeit, berendezéseit. Az égetőke­mence vagy félmillió forint: egy-egy — köznapian csak porcelánnak nevezett — koro­na négy-hat lépésben készül el. Ez a fogpótlás szinte meg sem különböztethető az igazi­tól, s megéri a nagyobb anya­gi áldozatot ts, hiszen élettar­tama lényegében az eredeti fog élettartamával egyezik meg. Frontfogak pótlására már csak ezt ajánlanám — mondja a mester, s bölcs ta­nácsot ad mindenkinek: rág­jon/ Legyen rost, keményebb anyag is a táplálékok között, az letisztítja a fogakat, s ak­kor nem kell idejönni... Ballai Ottó Tendencia, amely nem reset sehová Élettől elrugaszkodott hitelek Aki manapság otthonteremtésre szánja el magát, számítania kell arra, hagy a mozgó anyagárak, és a szintúgy felfelé kapaszkodó munkadíjak megcsúfolják az eredeti kalkulációt. A l.jkóház teljes költségét növel­heti továbbá a hitelkonstrukción belül a kamatok eme­lése is, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy egy ma megkötött hitelszerződés feltételeit nem módosítja-e hamarosan a partner pénzintézet, a kormány valamely idevágó intézkedése következtében. Éppen ezért a takarékpénz­tárak úgynevezett változó kamatozású hitelszerződése­ket kötnek építkező ügyfe­leikkel. Ezen belül három alapvető hitelforma áll ren­delkezésre a kölcsönt kérő jö­vedelmi kondíciójára, vagyon­jogi, családi, szociális helyze­te szerint. VÁLTOZÓ A szempontok némelyike még a múltra vonatkoztatva is fontos lehet, amikor a ki­emelt törlesztési támogatású hitelért folyamodik valaki. Ez a kategória mit takar? — kérdeztük Horváth Albert OTP-fiók vezetőt. — Az az építkező, aki la­kással nem rendelkezik és korábban sem volt neki, to­vábbá szociálpolitikai ked­vezményt addig nem vett igénybe, gyermekeinek szá­mától függően részesülhet szo­ciálpolitikai kedvezményben. Ettől függ majd a törlesztési támogatás mértéke is. Aki­nek nincs gyereke, annak ezt a kedvezményt 35 éves korig megelőlegezzük. A harmadik gyerek születésekor ez az ösz- szeg eléri a 600 ezer forin­tot, de az építési összköltség 55 százalékát nem haladhat­ja meg. — Mindezzel párhuzamban a törlesztési támogatás mér­téke is változik. Ha például 2 eltartottról gondoskodik az illető, az első 5 évben a havi törleszthető részleteknek csak 30 százaléka terheli, 3 gyere!; esetében már csak 20 száza­lék. A következő 5 éves cik­lusban módosul ez az arány, az állami támogatás felező­dik, a másik rész értelemsze­rűen nő. Ezért is szoktuk mondani, hogy a maximális 25 év helyett lehetőleg 10-15 év alatt törlesszenek, mert idővel a kamatos kamatok miatt duzzad az adósság egé­sze. — Jelenleg mennyi a ked­vezményre adható hitel felső határa? — Kétgyerekes igénylő 400 ezer, 3 gyerekes maximum 500 ezer forintot kaphat. Ezen túl, amennyiben az építtető jövedelme fedezetet ad, álta­lános támogatású hitelt kap­hat, ennek 70 százalékát fize­ti az ügyfél. A szükséglet mértékénél nagyobb lakást akarók a 26 plusz 2 százalék kamatozású pénzintézeti hi­telt vehetik igénybe. A ked­vezményes hitelen túl — en­nek kamata 24,5 plusz 1 szá­zalék — akik 5 évnél régeb­bi lakástakarékossági betéttel rendelkeznek, további kedvez­ményes hitelt is kaphatnak a betét átlagát figyelembe vé­ve. Az ifúsági betéteknél ad­ható különkölcsön 70 száza­lékának törlesztésében segít az állam. Az első lakáshoz ju­tó további 150 ezer forint tá­mogatást is kaphat, feltéve ha sem lakása, sem lakás­részingatlana nincs, vggy soha nem is volt. Ez utóbbi egyébként roppant kínos ki­tétel, h-iszen kizárja a ked­vezményből azt is, akinek akárcsak negyedrész, tehát sok esetben lakni nem alkal­mas lakásrászöröksége van. EMBERTELEN? — A hitelezések elbírálása­kor milyen költségeket vesz­nek figyelembe? — Most az átlagos kivitele­zésű házaknál 16 ezer forint négyzetméterenkénti árakat számolunk. Tekintetbe vesz- szük a kivitelezés minőségét, arra törekszünk, ne becsüljük alá a kiadásokat. Lényeges azonban, hogy a pénzintézet rajta tartsa a szemét az épít­kezéseken, nehogy szétforgá- csolódjon a családok jövedel­me, végtére is a hitel célja, hogy enyhítse az építkezők erőfeszítéseit. Nos, ha a fenti kedvezmé­nyes rendszert szigorúan csak szűk keretei között értelmez­zük, azt mondhatnánk, nem is annyira embertől elrugasz­kodott hitelpolitika ez. A földi valóságtól azonban na­gyon is el van maradva. A hitelként felvehető pénz mér­téke az arra nehezedő ka­matterhekkel, valamint a tényleges bekerülési költség között akkora űr tátong, hogy a fészket rakni akaró fiatal­ságnak talán sejtelme sincs, hogyan kerülhet tető alá egy másfél, 2 milliót érő csa­ládi ház. FORRÁSOK Nem először hallom pénz­ügyi szakembertől, hogy az építési hitelpolitika jelenlegi tendenciája nem vezet seho­vá. Jó lett volna tehát a kon­cepciókból is némi ízelítőt ad­ni, csak hát biztosat 6enki nem tud még mondani. Töb­bek közt létezik egy rendel­kezés, még a régi kormánytól, miszerint a jövő év július 1- jétől csak a lakástakarékossá­gi célú betéttel rendelkezők részesülhetnek az említett kedvezményekben. Ez nyilván csak nehezíti az építkezője helyzetét, hacsak el nem tör­lik addig. Persze nemcsak takarék- pénztári kölcsön létezik, mun­kahelyek s a tanács segít­ségét is igénybe vehetik az arra érdemesültek. S talán lé­legzethez is jutnak tőle azok, akik már tartanak az építés­ben valahol. De milyen jövőt remélhetnek, akik még eztán vállalják fel az otthonterem­tés keserves feladatát? My. J. Sokan megpróbálják Van, aki tönkremegy A MAI ÉPÍTKEZŐK alig­hanem nosztalgiával gondol- najf vissza az 1980-as évek közepére. Egy leadott OTP- lakásból és a felvett kölcsön­ből nem kevesen úgy tudtak házat építeni, hogy még egy autóra is futotta. (Legalábbis az irigyebbek szerint.) Azután bejött a piacgazdaság beveze­tésének tartott új adórend­szer, az általános forgalmi adó, meg az ezzel szoros kap­csolatban lévő akkori nagy­mértékű ármelés, és ... És ér­dekes módon Nagykőrösön az építkezések száma mégsem csökkent. A városi tanács műszaki osztályán lévő statisztikák szerint 1985-től a kiadott épí­tési engedélyek száma a kö­vetkezők szerint alakult; 1985-ben 73, 1986-ban 86, 74, idei ház Tonnás motortesttk orvosa Mondja, össze is tudja rakni? Nyelvünkre szaladt e kérdés, de gyorsan lenyeltük, nehogy Csengődi Róbert rossz néven vegye őszinte érd eklődésünket. Kivételes eset, hogy eme közel egytonnás motorblokk szereléséhez egyedül lát hozzá, társával is 3-4 napig megtart a szervize­lés. Feltéve, ha minden alkatrész kéznél van. Az pedig nem mindig van úgy — panaszolja a fiatal szerelő — főleg csavarok, csapágyak, dugattyúgyürűk után futkos sokat a TBF Volán anyagbeszerzője. Ami alkatrészt lehetett, a hatalmas, bányáknál dolgozó erőgép motorjához is elkészítették a cég erre szakosodott szakemberei ........ .. L (Erdősi Ágnes felvétele) 1 987-ben 70, 1988-ban 1989-ben 59, és végül az első félévben 43 családi építésére jogosító iratot adtak ki. Ugyanezen adatsorral pár­huzamosan kezelendő a város­ban kiadott lakhatási engedé­lyek számának alakulását fel­tüntető számsor: ugyanebben a sorrendben 65, 151, 85, 120, 67, illetve 24. (A két kiugró érték a lakótelep — Zsembe- ri Gyula [mai nevén: Bálvány utca] — befejezését jelzi.) A városban egészen két év­vel ezelőttig uralkodó trendnek lehetett nevezni a lakótelepi lakás leadását, s abból az új családi ház felhúzását. Feltehető a kérdés: hogyan is van ez? A válasz — szerin­tem — két irányból közelíthe­tő meg. Egyfelől adott igen sok ember számára a kör­nyező városokhoz képest rendkívül olcsón megvásárolt tanácsi telek. Akit érdekel, az még mindig vásárolhat: a Ká­rász utcai csoportos telkek közül hat eladó, 1800 forintos négyszögölenkénti áron, teljes közművel. A Gyimes utcában kettő van, 450-ért vízzel, vil­lannyal, a Balaton utcában 4 van, ott csak villany van. A Duna, a Maros utcákban már 500 forint a taksa, s szintén villany van csak, a Gábor Áron utcában egyetlen telek maradt csupán, itt víz és vil­lany is van: 700 forintos áron. E kitérő után a másik meg­közelítés, de alighanem ez tartalmazza a másik igazságot: meglehet, ma is őrült drága az építkezés, de nincs nála jobb megoldás, s holnap drá­gább, holnapután még drá­gább lesz. Az egy másik prob­léma viszont, hogy a családi házakba beleölt tőkék lassan mozdíthatatlanná válnak: hiá­ba ér egy-egy épület két-há- rom-ötmillió forintot — pusz­tán csak azért is, mert ma egy új épületet ennyiből lehet ki­hozni — ezt az emberek nem­igen hiszik el, s inkább bele­vágnak. _ S AZ ŰJFENT egy másik írás témája lehet csak, hogy az építkezésben hány család élete megy tönkre, kit tesz örök életre pénzügyi nyomo­rékká a mértéktelenül felvett kölcsön és annak kamata. Mindenkit egyetlen dolog vi­gasztalhat: ez pedig az, hogy lakni kell valahol. B. 0.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents