Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

1990. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT 3 Parlamenten kívül Szélrózsa Szélrózsa címmel közös la­pot indít néhány parlamenten kívüli politikai szervezet. Az első ízben augusztus 17-én ut­cára kerülő orgánum egy-egy oldalát a Nyugdíjasok Pártja, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Magyar Függet­lenségi Párt, a Magyarországi Zöld Párt, a Természet- és Társadalomvédők Szövetsé­ge, a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt, a Szociáldemok­rata Párt, a Magyar Liberális Párt, a Demisz, a Demokrata Koalíció és a Magyar Néppárt Nemzeti Parasztpárt szerkesz­ti. Az a fránya fólia hártya Nem fúrni — lyukasztani Van, aki örömmel, van, aki bosszúsan vette tudomásul: líM-töl a használt, műszaki vizsgára kötelezett jármüveket Is új rendszámtáblával látják él a Merkur-telepeken. Az új betű- és számkombináció alapján készülő tábláról elterjedt a bír, hogy túl nagyok, lyuk nélkül kapják meg az autósok, és pél­dául a Polski Fijit 126-os, valamint a Trabant személygépko­csikra fel sem lehet szerelni. Mint Molnár Gézának, a Merkur műszaki osztályveze­tőjének tájékoztatójából kide­rült, az új rendszámtáblák mé­retét egy magyar szabvány ha­tározza meg, amely egyáltalán nem jelenti azt, hogy túl nagy­Józan fejjel polifizálni A megállapodás teljesült, a konfrontáció erősödik A Magyar Demokrata Fó­rum és a Szabad Demokraták Szövetsége május elején meg­kötött megállapodása igazol­ta a hozzá fűzött reményeket. A legfontosabb eredmény, hogy a két párt a paktummal biztosította a demokratikus intézmények működőképessé­gét, ami az egész ország érde­keit szolgálja. Mivel gyakorla­tilag valamennyi pontot való­ra váltották, az SZDSZ úgy értékeli, hogy a megállapo­dást teljesítették — jelentette ki a szabaddemokraták állás­pontját ismertetve Pető Iván ügyvivő pénteken, a párt Mér­leg utcai székházában megtar­tott sajtótájékoztatón. A paktum értékeléséhez Kis János pártelnök hozzátette: a megállapodás teljesültével óhatatlanul bővülni fog azon kérdések köre, amelyekben konfrontálódik a kormánykoa­líció és a szabaddemokraták felfogása. Kis János a kor­mánykoalíció és az ellenzék politikai nézeteinek várható törésvonalait vázolva rámuta­tott: pártja szemben áll a kor­mánykoalíció politizálási stí­lusával, amelyben számos olyan elemet vél felfedezni, amely a nyolcvanas évek de­rekán, illetve még korábban, 1945 előtt jellemezte a ma­gyar politikát. így például az SZDSZ számára elfogadhatat­lan az a politikai „nosztalgia”, amely a Horthy-korszakhoz kanyarítaná vissza a kormány- koalíció nézeteit. (Jó példa volt erre a Kéri-ügy, amikor is az agg tábornok Horthy- korszakból visszamaradt né­zeteitől a kormánykoalíció nem határolta el magát egy­értelműen, sőt számosán egyet­értésüket fejezték ki.) Elfo­gadhatatlan az SZDSZ számá­ra a kormánykoalíció földtör­vénytervezete is — már ami e tervezetekből eddig a nyilvá­nosság elé került. A kormánykoalíció kialaku­lófélben lévő földprogramja — bár a nagybirtokviszonyo­kat nem restaurálná — egyet jelentene a cselédrendszer visszaállításával a mezőgazda­ságban. Nem is beszélve ar­ról, hogy a föld után minden mást is vissza kellene adni: gépeket, házakat, üzemeket... Az SZDSZ felfogása a privati­záció ügyében is éles ellentét­ben áll a kormánykoalíció el­képzeléseivel. A szabadde­mokraták a piac szabályozó­szerepének érvényesítését tar­tanák kívánatosnak, szemben azzal, hogy a kormánypártok a fennhatóságuk alá vont Ál­lami Vagyonügynökségen ke­resztül osztogatják az állami vagyont. Erősen kifogásolható a személycserék lebonyolítá­sának módja is. A jelenlegi helyzet alapján ugyanis az SZDSZ úgy látja, hogy a kor­mány állásokat osztogat hívei­nek. A politikai nosztalgiák, il­letve a sajtó kapcsán szóba ke­rültek Csurka István MDF- párti képviselő közelmúltban napvilágot látott sajtónyilat­kozatai, vitacikkei, amelyek — egyes vélemények szerint — többé-kevésbé nyíltan meg­fogalmazva tartalmazzák egy esetleges határrevízió lehető­ségét. Kis János ezzel össze­függésben úgy vélekedett: el­sőrendű féladat, hogy a kor­mány e kérdésekkel kapcso­latban világosan foglaljon ál­lást. Mindenkinek tisztában kell azonban lennie azzal: a határok kérdésének feszegeté- se a legtöbb kárt éppen a ma­gyar nemzeti kisebbségek ügyének okozza, hiszen a kö­dös megnyilatkozásokat ürü­gyül felhasználva azzal vá­dolhatják meg a kisebbségi magyarokat, hogy hídfőállást építenek ki egy határrevízió- hoz. , Az SZDSZ vezetői a válla­lati tanácsok szeptember kö­zepéig esedékes újraválasztá­sa kapcsán közölték: fontos politikai kérdésként kezelik a vt-k újraformálódását. Bár az SZDSZ a munkahelyi párt­szerveződés tilalmának szel­lemében nem jelenik meg a munkahelyeken, fontos kam­pányfeladatként kezeli a vt- választásokat; s felhívást tesz közzé vállalati bizottságok lét­rehozására a választások sike­res lebonyolítása érdekében. A vt-k újjáválasztását az SZDSZ a rendszerváltozás fon­tos lépcsőfokának tekinti. Nem világos azonban, hogy a kormány az igazgatók újravá­lasztása mellett milyen funk­ciókat szán a vállalati taná­csoknak. Az SZDSZ álláspont­ja szerint a centralizációs tö­rekvésekre utal, hogy kor­mánymeghatalmazott is beke­rül a vt-be. Szerencsétlen to­vábbá, hogy a vt-testületek- nek csupán a felét töltik be a választások útján. ra tervezték. Ami pedig a lyu­kakat illeti — mondta az osz­tályvezető, ezeket a táblákat csak lyukasztani lehet, de fúr­ni nem szabad, mert a tábla felületét borító fényvissza­verő fólia felszakad. A rend­számot és az azt tartó mű­anyag keretet szinte kivétel nélkül fel lehet szerelni,_ a Merkur által értékesített gép­kocsikra. Egyetlen kivétel van csupán: az új, négyütemű Wartburg Tourist gépkocsik hátuljára is felszerelik majd az új táblát, csak keret nél­kül. mert ott valóban nem férne el. Előző írásunkban még nem tudtuk közölni, hogy mennyi­be fog kerülni az új rendszám, de azt viszont megírtuk, hogy a feltételezések szerint me­gyénként más-más díjszabásuk lesz. A Merkúr műszaki osz­tályvezetője elmondta, hogy a vállalatnál országosan egysé­ges lesz az ár. Aki új autót kap 1992. július 1-jétől, vagy műszaki vizsgára viszi gépjár­művét és ott kap új rendszám- táblát, az 1060 forintot fizet. Ebben az összegben benne fog­laltatik a vizsgadíj, a forgalmi engedély, valamint a tábla az összes tartozékával, kerettel, csavarokkal együtt. Revuczky Gyula, a Pest Me­gyei Közlekedési Felügyelet igazgatója ugyancsak megle­pődve olvasta lapunkat, amely­ben a megyénkénti eltérő díj­szabásról tájékoztattuk olva­sóinkat. — Én nem tudok arról, hogy megyénként más-más díjsza­bása lesz az új rendszámtáb­láknak. A Közlekedési Fel­ügyeletek Egyesületének leg­utóbbi ülésén — amelyen az ország 15-16 megyéjéből, va­lamint a budapesti felügyelet­ről vettek részt a szakemberek — egységes árban állapodtunk meg. Mi — a Merkúrtól füg­getlenül — 650 forintot kérünk a tábláért — tájékoztatott a felügyelet igazgatója —, akitől arra is választ kértünk, hogy ha valaki elveszti majd a rend­számot, akkor hol kaphat újat és mennnyiért. Revuczky Gyu­la elmondta, ha valaki a régit (a ma használatosat) vagy majd az újat elveszíti, akkor azt az illetékes rendőrkapitányság­nak kell jelentenie. Ott kap egy vásárlási utalványt, amit bemutat a közlekedési fel­ügyeleten, és ha érvényes a műszaki vizsgája, akkor ismét kap egy új táblát. Az új három betűs-számos kombinációval körülbelül 10 millió variációt lehet készíte­ni, ami az előzetes becslések szerint 20-30 esztendeig elég lesz. Európában, a Közös Piac or­szágaiban már régóta gondol­kodnak azon, hogy kontinens- szerte egységes rendszámtáb­lával lássák el a gépjárműve­Ha nincs hol laknod Övó kezek hajléktalanoknak A Szociális Munkások Ma­gyarországi Egyesülete ma, vasárnap rendezi meg első íz­ben a hajléktalanokkal fog­lalkozók országos konferenciá­ját. A kétnapos esemény szín­helye Budaörsön a Hajléktala­nok Rehabilitációs Otthona lesz. A meghívott százhúsz szakember között tanárok, or­vosok, szociológusok és drog­gal foglalkozó alkohológusok is vannak. A tanácskozáson tanulmányok hangzanak el a többi között a szegénység és a hajléktalanság, a deviancia kérdéseiről, valamint ugyan­ezekről a témákról vitákat rendeznek. Az egyesület két éve alakult, s egyúttal csatlakozott a szo­ciális munkások nemzetközi szervezetéhez. A tagság olyan foglalkozású szakemberekből áll, akiknek a munkája vala­milyen szempontból szociális kérdésekhez kapcsolódik. A szervezet ez idáig szakmai tanfolyamokon képezte a sa­ját munkatársait, de most ősz­től előreláthatólag megkezdő­dik a szociális munkások négy­éves orvosegyetemi képzése is, amely diplomát ad. két. Mint Haha Józsefnek, a Magyar Szabványügyi Hivatal gépészeti osztályvezetőjének tájékoztatójából kiderült, ezek­ben az országokban már ké­szülnek is a tervek. Az Euró­pa Tanács kezdeményezésére, az egységes rendszámtáblák műszaki jellemzői egyeznének meg. Az elképzelések szerint: azonos lenne az alakjuk, a mé­retük, az ütésállóságuk, vagy­is az élettartamukat befolyá­soló jellemzők, valamint a szí­nük. E szerint fehér lenne az alapszín, a betű és a számok pedig feketén, jól láthatóan helyezkednének el a táblán. A bal oldali mezőbe kerülne az EK-jel: sötétkék alapon tizen két ötágú, arany csillag fél­körben, alá pedig az illető or­szág betűjele, szintén arany­nyal. A jobb oldali mezőben lenne a fekete rendszám. Amit nem akar egységesíte­ni a Közös Piac — tudtuk meg Haba Józseftől —, az a nem­zeti rendszám. Ez azt jelenti, hogy nem köteles mindenki például három betűs-három számos rendszámot használni. Egyes országokban így meg­maradhatnak a tartományi be­tűjelzések. Az új magyarországi rend­számtáblák megtervezésénél már ezek az elképzelések be­folyásolták a tervezőket. De mivel az ország még nem tag­ja a közösségnek, és a fenti tervezet sem végleges,' ezért hasonló táblát képzeltek el Ezek szerint, az új, magyar tábla ugyanolyan méretű, ala kú és nagyságú, mint az euró­pai tervezett. A bal oldali me­zőben a nemzeti színeink alatt egy fekete H betű található. Tehát ennyiben azonos, illetve különböző a közösség orszá­gainak tervezett rendszámtáb­lája és az új magyar — tud­tuk meg a Szabványügyi Hi­vatal osztályvezetőjétől. Molnár Ildikó A HÉT HÍREHHH BANKÁRAK ötnapos nemzetközi konferencia zajlott le Sáros­patakon, Keresztény újjáépítés címmel. ® Orosháza a helyszíne a XIV. nemzetközi gyermek képzőművé­szeti alkotótábornak. £ Elhelyezték a budai Business Center alapkövét. £ Pécs adott otthont a független vállalkozók I. országos találkozójának. & A hét híre az is, hogy Baja fogadta az országos bankártalálkozó résztvevőit. Korunk hőse. Ismét. Vagy először? S hős-e? Avagy in­kább Karinthy Frigyesnek hi­hetünk, aki a Noteszban így írt: „Gazdag ember filozófiá­ja. Csak annak adok, aki ne­kem rokonszenves. De nekem nem rokonszenves, akinek ad­ni kell.’’? Is-is? Hős is, döly- fös is? Gyorsán színt, irányt, hangsúlyt váltó világunkban, vajon a tegnap pöffeszkedő- nek rajzolt karikatúra figurá­ja milyen helyet kap? Azt-e, ami a tényleges szerepe a gazdasági folyamatokban, vagy azt, ami világszerte a közfelfogásban él? Az irigy­ségnek, a gúnynak mindig is kedvelt céltáblája volt a ban­kár: a pénzzel pénzt csináló. A közmondásban rejtett ta­pasztalati bölcsesség is azt tudatja: pénz a pénznek apja. Na de akkor kinek a gyer­mekei vagyunk mi, alig- pénzesek milliói? A valaha volt pénzváltók padja (banco) után kapta a ne­vét ez az emberi tevékenység és intézmény. S mert az olasz nyelv a forrás, aligha vélet­len: a világ első bankjai is a föld azon táján alakultak meg. Vitalis herceg a teremtő; a világ első bankját ő hozta létre 1157-ben Velencében. Pontosabban, a herceg felis­merte az igényt, és hasznot remélt a szükségből. Mert szükség, az áruforgalom nö­HELYHAT0SAGI VÁLASZTÁSOK Megyeszerte készülődnek Bár alig fejeződött be a népszavazás, és jó másfél hó­nap van még hátra az önkor­mányzati képviselőválasztáso­kig, tegnap Pest megyében már elkezdték a felkészülést; augusztus 10-e volt a válasz­tási munkacsoportok megala­kításának határideje. Ugyané napon hívták gyűlésre minden helyi tanács végrehajtó bi­zottsági titkárait, akiket dél- előt‘: 10 órakor a megyeháza dísztermében dr. Petrik János, a megyei testület végrehajtó bizottságának titkára és dr. Pálffy Ilona szervezési és jo­gi osztályvezető-helyettes tá­jékoztatott a választás menet­rendjéről, teendőikről. Ezek közül is az első az egyéni választókerületek ki­alakítása augusztus 16-ig. Mint ismeretes, a 10 ezer la­kosnál kevesebbet számláló településeken úgynevezett kis- listás voksolási rendszer lesz, az ilyen falvak egy választó- kerületnek minősülnek, míg e határ fölött Pest megyében 10 és 25 ezer lakos közötti településeken tíz kerületben, 25 és 50 ezer lakos között 14 kerületben voksolhatunk majd egyéni jelöltekre. Augusztus 21-re mindenütt ki kell alakítani a szavazókö­röket, s a helyi tanácsok, vég­rehajtó bizottságok minden településen (a közös taná­csúaknái társközségenként kiilön-külön) megválasztják a választási bizottságok titká­rait, tagjait, akik tevékenysé­gük megkezdése előtt esküt tesznek majd. Ugyanez ideig kell a helyi tanácsoknak köz­zétenni a hirdetményeket a választás napjáról, a jelölt­ajánlás módjáról és egyéb, a választással kapcsolatos tud­nivalókról. A választók nyilvántartását augusztus 27-ig kell elkészíte­ni, s az értesítést is, ezt köve­tően pedig közszemlére kell tenni a választók nyilvántar­tását, és erről tájékoztatni a lakosságot. Ugyanettől az idő­ponttól kezdődik a választási kampány, ekkortól lehet meg­nyitni és aláírni az ajánlóíve­ket, s kérni az igazolást (ez­úttal ajánlott levélben is le­het!) annak, aki nem az állan­dó lakhelyén fog voksolni, mert legalább öt éve ideigle­nesen máshol él, vagy azt a névjegyzék elkészítése után változtatja meg. A szavazatszámláló bizott­ságok tagjait szeptember 10-ig választják, s három nappal később adnak nyilatkozatot a jelöltek, hogy több jelölés ese­tén melyiket fogadják el. Eb­ben az időben kell a képvise­lő- és a polgármester-jelölte­ket és a 10 ezernél népesebb településeken a pártlistát be­jelenteni a választási illetéke­seknél. Szeptember 17-e az utolsó lényeges előkészületi dátum, eddig veszik nyilván­tartásba a jelölteket a helyi választási bizottságok, s ed­dig utasítják vissza a törvé­nyes feltételeknek meg nem feielő jelöléseket. Ugyancsak ez az utolsó időpont a válasz­tási bizottságok megbízott, delegált tagjainak bejelentésé­re is. Mint az értekezleten el­hangzott, az előkészítésben a legfontosabb újdonság az: az önkormányzatokat minden te­lepülésen külön-külön választ­ják, tehát nem a tanácsok száma szerint, hanem a falva­ké szerint, így most a koráb­binál több, 182 választási bi­zottságot alakítanak majd a megyében. Olvasóinknak pe­dig tudnivaló: ismét lesz ko­pogtatócédula, s a választási értesítéssel egy borítékban kapják majd meg az ajánló­szelvényt, amelyen javaslatot tehetnek a jelölt, illetve a pol­gármester személyére. V. G. P. vekedése és földrajzi kiterje­désének szélesedése teremtet­te meg a bankokat és a ban­károkat. Nélkülözhetetlenné váltak azok, akik eligazodtak a különböző országok pénzei (azok valódi értéke) között. Az első bankoknak és banká­roknak az egyház adott élet­teret. Az ok egyszerű. Lénye­gében csak itt lehetett — a templomokban, a zárdákban, a kolostorokban — megoldani az értékek biztonságos őrzé­sét (A nemesfém rudakét, a pénzérmékét egyaránt.) A bankügyleteket szintén a praktikum és a rossz közbiz­tonság miatt alakították ki. így a polgároknak nem kellett otthon értéket őrizniük, a (nagy) kereskedőknek maguk­kal hurcolniuk ... Ma is jobb, ha a bankban van a pénz. Ha van pénz... Papír ßzerint: van. Amit nemcsak a betétek állománya, az értékpapír-forgalom igazol, hanem az is, hogy a lakosság ún. folyó pénzbevételei az év első felében a tavalyi hasonló időszakhoz mérten négyedével nőttek, májusban például 88 milliárd forint került a ke­zünkbe. Mutat valamit a gaz­dasági átalakulásból, hogy míg a munkaviszonyból szár­mazó pénzbevételek 21, addig a kis- és magánvállalkozói jö­vedelmek 65 százalékkal gya­rapodtak. A bankok ennek el­lenére nem sok lakossági pénzt látnak: az infláció mér­sékli a takarékossági hajlan­dóságot, azaz akiknek lenne befektethető pénze, azok sem ' törekednek ilyen irányban. Amiben része van a gazda­ságpolitikának éppúgy, mint annak, hogy valójában a ha­zai bankrendszer még csíra­állapotú: sem a betételhelye­zésben, sem a hitelezésben nincsenek lényeges különbsé­gek. A bankok persze így is kényelmesen megélnek... Ullmann Mór pesti nagyke­reskedő volt a kezdeménye­zője az első hazai bank létre­hozásának. Igyekezete nyo­mán alakulhatott meg 1830- ban az első magyar kereske­delmi bank. Pontosabban,, a részvénytársaság jött létre kétmillió forint alaptőkével, mert1 végül is tizenegy év el­teltével (!) kapták meg tevé­kenységükhöz a királyi szaba­dalomlevelet. Az intézmény neve Pesti Magyar Kereske­delmi Bank lett. Az elsőt gyorsan követte a többi, kö­zöttük az Első Magyar Ipar­bank, földhitelintézetek sere­ge, egészen 1873-ig. Akkor ugyanis — május 9-én a „fe­kete pénteken” — a bécsi tőzsde legnagyobb ügynöksége bejelenti fizetésképtelenségét; leáll az értéktőzsde forgal­ma ... A nemzetközi hullám­verésben hazai pénzintézetek sokasága is eltűnik — van olyan hét, amikor a megyé­ben kilenc ilyen csődöt jelen­tenek be —, ám ezek: a ki­csik. A nagyok? Túlélik. Ráiíiík erre a helyzetre, a kisbetétesek kisbankjaihak porba hullására a se pénz, se posztó szólás bölcsessége. S mert valóban tömegek voltak a vesztesek, a hatalomnak is lépnie kellett: 1875-ben meg­alkották a XXXVII. törvény­cikket, amely hazánkban el­ső ízben rendezte a bankok tevékenységét. Akkor persze már az 1873. évi vesztesek bottal üthették a pénzük nyo­mát, ha volt még botjuk ... Ök keservesen, a saját bőrü­kön tanulták meg a közmon­dás igazát: ha a pénz nem volna, sok kevély elmúlna. De hát van a pénz. Csak ép­pen egyiknek sok, a másiknak kevés jut belőle. Keveseknek sok, sokaknak kevés. A pénz világában ez alaptörvény. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents