Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-11 / 188. szám

2

gaggiiÉB

1990. AUGUSZTUS 11., SZOMB

HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI

Folytatódó katonai felvonulás

Az iraki kormányzat vegyi hadviseléssel fenyegetőzik Mit érket el a diplomássá és a gazdasági bojkott?

Viharos NDK parlamenti ülés után marad a december 2 i dátum

Rendkívüli arab csúcsértekezlet

Elfogadhatatlan az erőszakos területszerzés

Hoszni Mubarak egyiptomi

elnök az iraki—kuvaiti válság rendezésére összehívott rendkívüli arab csúcsértekezlet megnyitásakor ismételten felszólította Irakot, hogy vonja ki csapatait a szomszédos országból. Az egynapos halasztás után péntek délben megkezdődött a csúcs, résztvevői

— Tunézia kivételével az ösz- szes arab állam képviselői — nyitányként rövid nyilvános ülést tartottak, majd a pénteki nagy ima kedvéért megszakították a tanácskozást, hogy délután zárt ajtók mögött folytassák.

Mubarak borús hangú beszédében kifejtette, hogy a végtelenül veszélyessé vált helyzet megoldására nincs más lehetőség, mint az iraki csapatok távozása Kuvaitból. Erőteljesen hangsúlyozta, hogy távol áll tőle a részrehajlás a két szemben álló fél bármelyike iránt, de elfogadhatatlannak nevezte az erőszakkal való területszerzést, és figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn, ha nem rendeződik, a mostaninál csak rosszabb lehet. Az iraki csapatkivonáson túlmenően az invázió előtti kuvaiti törvényesség helyreállítását és minden ennek ellentmondó intézkedés érvénytelenítését követelte.

Az egyiptomi államfő — az Arab Liga alapítóokmányában lefektetett elveken kívül

— hivatkozott a világban zajló gyökeres változásokra. Megállapította, hogy a Föld egyetlen térségének politikai mozgása sem válhat el a nemzetközi folyamatoktól. A nemzetközi közösség értékeit — mint az erőszakmentesség, az agresszió elutasítása, az emberi; jogok tiszteletben: tartása, a törvényességhej.yaió. ragasz-!

kodás — szem előtt kell tartanunk — mondta.

Tárik Aziz iraki külügyminiszter, aki a csúcsértekezleten megjelent iraki küldöttség tagja, még a tanácskozás előtt, tartott szűk körű — csak amerikai újságíróknak szánt — sajtóértekezletén azt fejtegette, hogy a pánarab fórumnak mindenekelőt az amerikaiak szaúd-arábiai távozását kell követelnie, hogy „az arabok szabadon tárgyalhassanak a saját dolgaikról”.

Tagadta, hogy Irak meg akarná támadni Szaúd-Ará- biát. „Ez csak ürügy az amerikai csapatok behívásának igazolására” — hangoztatta.

Jogosnak mondja Kuvait le rohan ásót

Husszein szent háborúra buzdít

Szaddám Husszein iraki elnök pénteken nyilvánosságra hozott nyilatkozatában védelmébe vette Kuvait lerohaná- sát, mondván, jogos volt a nyugati „korrupció” eltávolítása az emírségből.

Husszein nyilatkozatában, amelyet egy ismeretlen szóvivő olvasott fel az iraki tévében, arab egységra szólított fel, hogy szembenézzenek egy külföldi katonai intervencióval. Husszein hangoztatta, hogy „Isten Irakot választotta ki arra, hogy az iszlám elveit a világon terjessze”.

Az amerikai katonai döntésre utalva az iraki elnök kiemelte: „Jöttek az amerikai csapatok és Szaúd-Arábia ajtót nyitott nekik azzal a hamis ürüggyel, hogy az iraki hadsereg feléjük vonul majd”.

„Ez azt jelenti, hogy léteznek

agresszív tervek” — állította a nyilatkozat.

Az összes arabhoz szólva Husszen a szaúdi uralkodócsalád megdöntésére szólított fel. Az AP amerikai hírügynökség ezzel kapcsolatban megjegyzi: ez a felhívás azt jelzi, hogy Iraknak messzebbre mutató szándékai vannak Kuvait annektálásánál.

A nyilatkozat felszólítja Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt arra, hogy ne engedje át a külföldi flottákat a Szuezi-csatornán. Az összes arabhoz szóló nyilatkozatában az iraki elnök hangoztatta, hogy „iraki testvéreitek bizonytalankodás és késedelem nélkül készek a dzsihadra (a szent háborúra)”.

Születésnapi levél Gorbacsovhoz

Kohl kancellár ajánlata

Kohl nyugatnémet kancellár megismételte azt az ajánlatát, hogy a Szovjetunió és az egyesült^Néfnefóhszág,'ai:Rt‘gté- sü'íés’' után, samilyto, gyorsan

Honscker a felelős a tűzparancsért

Emberöléssel vádolják

Az Erich Honeckerrel, az NDK súlyosan beteg volt vezetőjével szemben folyó nyomozati eljárást kiterjesztették „emberölés bűnének és szándékosan okozott testi sérelemnek a gyanújára” is. Ezt közölte pénteken Berlinben az NDK államügyészségének szóvivője, Peter Przybylski. Ez annyit jelent, hogy Honeekert, mint a Védelmi Tanács egykori elnökét felelőssé teszik a berlini falnál hosszú időn át érvényben levő tűzparancsért, az NDK-toól a falon át menekülni akaró személyekre leadott halálos lövésekért. A szóvivő közölte azt is, hogy pénteken Honeokert és Erich Mielkét, a volt állambiztonsá- gi minisztert kihallgatták. Hétfőn lesz huszonkilenc éve annak, hogy' Berlinben megkezdték a fal felhúzását.

Az NSZK-ban 1961 őszétől vezetnek nyilvántartást a falnál lelőtt személyekről. A kimutatás szerint százkilencven- ketten vesztették életüket, százakra tehető a súlyosan megsebesítettek száma.

Erich Honecker ellen eredetileg korrupció gyanúja miatt> rendeltek el nyomozást. Az uíóbbi időkben meggyanúsították azzal, hogy a nyugatnémet terrorszervezet, a Vörös Hadsereg Frakció egyes tagjai az ő tudtával telepedhettek le az NDK-ban, és tudott a nyu gat-berlini La Belle diszkó ellen készülő merényletről is, de nem tett ellene semmit.

Az NDK 77 éves egykori ve zetője április óta feleségével, Margot Honeckerrel, az NDK volt oktatási miniszterével egy szovjet katonai kórházban él, Potsdam környékén.

Altalanos I

PILLANATKÉP

Irak ENSZ-küldöttségének vezetője „visszafordíthatatlannak” és „örök időkre szólónak” nevezte azt, amit országa „Kuvaittal való történelmi egyesülésének” nevezett. Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa mind a 15 tagjának egyhangú szavazásával semmisnek és érvénytelennek nyilvánította ugyanezt az aktust, amelyet egyértelműen annak titulált, hogy a kis szomszédját hatalmas katonai erejével megszállt bagdadi vezetés minden nemzetközi jogi norma durva felrúgásával egyszerűen be akarja kebelezni Ku- vaitot. Pickering amerikai képviselő a világ békéjéért rendkívüli felelősséggel tartozó nemzetközi testületben, Hitler egykori nyelvezetéhez hasonlította az iraki vezetés érvelését, amellyel el akarja fogadtatni hódítását. Szaddam Husszein kormánya folytatja azt a politikát, amellyel kész helyzet elé akarja állítani a világot.

Miközben a „szavak e háborúja” zajlik, folytatódik a katonai felvonulás az öböl térségében. Az amerikai mesterséges holdak észlelése és helyszíni szárazföldi megfigyelések szerint a Bagdad által, a múlt hét csütörtökjén lerohant Kuvaitba, eddig további mintegy húszezer iraki katonát küldtek* és ezzel már százhúszezer . föjre emelkedett a megszállók létszáma. Nagy erőkét vontak öks'zé a száúdi. „határ közeléhen.,,Törökországi jelentés szerint á határ mentén ott is megélénkült az iraki csapatmozgás. Azokat az erődítményeket, amelyek az Iránnal kötött tűzszünet után Bagdad kiürített, most több ezer katonával népesítették be.

Mivel Washington attól tart, hogy Szaúd-Arábia lesz a következő iraki támadás célpontja, folyamatosan érkeznek a sivatagi országba az amerikai egységek és katonai repülőgépek. Bár nem közölték hivatalosan, hogy mekkora expedíciós hadsereget terveznek a rijadi kormányzat védelmére küldeni, a legkülönbözőbb számók vannak forgalomban. A londoni rádió negyvenezer főnyi különleges alakulatokról szerzett hírt, de egy magát megnevezni nem kívánó washingtoni illetékes 240 ezer főben jelölte meg a Szaúd-Arábiába küldendő amerikai katonák számát. A helyszínen vannak már egyes brit egységek is. London ugyanis gyorsan válaszolt Bush elnöknek a nemzetközi haderő felállítására vonatkozó felhívására, és a térségbe irányított hadihajókon kívül Szaúd-Arábiába vezényelt több tucat angol vadászbom- báaót a megfelelő földi védelemmel és kiszolgáló személyzettel. _

_____________

A

Z EMBARGÓ

HATÁSOSSÁGA

Washington és London a jelek szerint arra törekszik, hogy katonai felvonulását valóban nemzetközivé tegye, s minél több országot bírjon rá arra, hogy csatlakozzon egy későbbi, esetleges Irak elleni hadművelethez, ha a diplomáciai erőfeszítések és a bagdadi vezetés elleni gazdasági bojkottintézkedések nem érik el a kívánt hatást. A nagyhatalmak közül a Szovjetuniónak és Franciaországnak, de több más államnak is jelenleg az a véleménye, hogy meg kell kísérelni minden lehetséges 'módot arra, hogy a bagdadi vezetést, nem katonai eszközökkel ráébresszék arra, hogy öngyilkos politikát folytat, és vesztébe rohan, ha nem tesz eleget a Biztonsági Tanács határozatainak, s nem vonja ki haladéktalanul csapatait Kuvait- ból. Mind a Szovjetunió, mind Franciaország támogatásáról biztosította a Szaúd-Arábia iraki megtámadásától elriasztónak szánt washingtoni—londoni lépést, de bejelentette, hogy nem kíván egyelőre részt venni a Bush által ajánlott közös haderőben. Csakis akkor vállalkoznak ilyen lépésre, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa hoz döntést erről. Ami a NATO-szövetségeseket illeti, az NSZK hadihajókat esetleg küld a térségbe, de bonni körökben emlékeztettek arra, hogy a NATO alapokmánya szerint a szövetség erőit, nem lehet bevetni az atlanti térségeken kívüli területeken. Más kérdés természetesen, ha Irak támadást intéz Törökország ellen, amely az Észak-atlanti Szervezet tagállama. Ez esetben működésbe lép a NATO védelmi gépezete.

Pénteken összeült a NATO külügyminiszteri tanácsa, hogy meghallgassa Bakert, az amerikai diplomácia vezetőjét, az öbölbeli válságról. A beavatottak azt várták, hogy az atlanti testület éles szavakkal bélyegzi meg az iraki anne- xiót és újra megfogalmazza a kemény gazdasági embargót Bagdad ellen. Az angol sajtó a tanácskozás elé időzített cikkeiben hevesen bírálta a NATO egyes nyugat-európai tagállamait, amiért vonakodnak részt venni Washington és London oldalán már mosf a k'áfonái elriasztásban. A Daily Mirror például ingerül- fén kérdi, hogy hol van a sokat hangoztatott európai szellem, ha olyan válság keletkezik, amely kockázatokkal jár? A The Times vezércikkében majdhogynem struccpolitikával vádolja meg London nevében a NATO nyugat-európai országait, s arról ír, hogy kevéssé lehet bízni a gazdasági embargó hatékonyságában.

KIVÄRÄSI

TAKTIKÁZÁS

Az angol sajtó türelmetlensége részben indokolt, részben nem. Egyrészt helyt lehet adni az aggodalom jogosságának, látva, hogy Bagdad mennyire hideg fejjel törekszik egyeduralkodó szerepre a Közép- Keleten, kihasználva szomszédaival szembeni katonai túlsúlyát, az Irán elleni háborúban szerzett harci tapasztalatát, s a legmodernebb fegyverekben összegyűjtött hatalmas arzenálját. Az iraki vezetés egymillió katonát tart fegyverben, s több mint ötezer harckocsijával, repülőgép-századaival és tengeri flottájával, valamint föld-levegő és föld-föild rakétáival, nem utolsósorban több ezer tonnányi vegyi harci anyagával, joggal keltheti a fenyegetettség érzését szomszédaiban, különösen most, Kuvait bekebelezése után. Szaddam Husszein kormányzata 1 megfenyegette a környező országokat, hogy „ha megtámadják”, vegyi hadviselésbe kezd ellenük. S hogy ezt Washington is mennyire komolyan veszi, arra bizonyíték Bush válasza egy újságíró kérdésére. Ebből kiderült, hogy a Szaúd-Arábiába küldött amerikai alakulatokat gázálarcokkal látták el. Ez az óvatossági intézkedés érthető, ha arra gondolunk, hogy Bagdad az Irán elleni háborúban és a kormány ellen lázadó kurdok ellen már alkalmazott vegyi fegyvert, s egyes adatok szerint ötvenezer ember esett áldozatul e hadviselésnek, amelyet persze Bagdad hivatalosan mündig cáfolt.

Sisco, Carter volt elnök egykori külügyminiszter-helyettese, a közel-keleti ügyek jó ismerője a londoni rádiónak

adott nyilatkozatában szintén aggodalmának adott hangot. Mint mondotta, a legmodernebb komputerrel sem lehet megjósolni, hogy mit forgat Szaddam Husszen a fejében, s mi lesz a következő lépése. De szerinte a gazdasági embargó érvényesülését előbb biztosítani kell, hiszen soha eddig nem volt ily egységes fellépés egy agresszor ellen. Persze nem lehet kizárni, hogy az iraki elnök éppen időt akar nyerni, s arra számít, hogy sok, a térségtől távoli állam, visszariad egy katonai akció kockázataitól. Továbbá arra is építhet, hogy a Kuvaitban és Irakban levő nyugati állampolgárokat túszul tarthatja vissza, és ezzel elriaszthatja a katonai akciótól az egyszerű embereik életét is oly nagy becsben tartó országokat.

Ami az Egyesült Államokat illeti, a jelek szerint szintén szüksége van bizonyos időre. A katonai felvonulás és a soknemzetiségű erő megszervezése, mivel Washington nem kíván egyedül fellépni, időbe kerül. Különben is nyitva van kissé még az „arab megoldás” is, amelyet Mubarak ajánlott fel. A pánarab béke- fenntartó erők Kuvaitba és a szaúdi határra küldése, valamint a szabad választások megszervezése ennek az erőnek a felügyelete alatt logikus volna, csak aligha megvalósítható az iraki ellenállás és az Arab Liga megosztottsága miatt. Bush elnök azonban szabad utat adott ennek, hiszen köziben megvalósul a* Irak elleni embargó és zajlik az amerikai csapatszállítás Szaúd-Arábiábg. Azért, hogy jelezze: a diplomácia még nyitva van, kezdi meg ma háromhetes szabadságát. Persze'családi birtokán is meglesz a kapcsolata a nap huszonnégy órájában kormányzatának vezető tisztségviselőivel, és állandóan megkapja a tájékoztatást, mintha a Fehér Házban lenne.

VÁRATLAN

BERLINI KÖZJÁTÉK

Már úgy tűnt, hogy minden készen áll arra, hogy október 14-re hozzák előre a korábban decemberre tervezett, mindkét Németországban egy időben sorra kerülő parlamenti választásokat, s így a politikai egyesülés a felgyorsult forgatókönyv szerint történjen. Szinte formalitásnak tekintették ehhez az NDK népi kamarájának ülését, amelynek napirendjére tűzték az össznémet választási törvényt. Ehhez alkotmánymódosításra lett volna szükség és kétharmados többségre. A szavazáskor azonban kitűnt, hogy váratlan fordulattal, a javaslat nem emelkedhetett törvényerőre a szükséges támogatás híján. Az történt ugyanis, hogy éppen azok az erők, a Demokratikus Szocializmus Pártja (a megújult és megtisztult NSZEP), a Zöld Párt és a Szövetség ’90 nevű szervezet, amelyek az NDK- beli fordulatot előkészítették, rádöbbentek, ha elfogadják a módosítást, nem lesz képviseletük az össznémet parlamentben, mivel aligha valószínű, hogy 5 százalék felett végeznek, hiszen az NSZK- ban hiányzik az a baloldali erő, amellyel társulhatnának.

A hirtelen fordulat hatására és azért is, mert az NSZK ellenzéki szociáldemokrata pártja sem volt hajlandó az előrehozott választásokhoz szükséges bonni alkotmány- módosítást megszavazni, s így Kohl számára hiányzott a kétharmados többség, úgy döntöttek, hogy visszatérnek az eredeti, december 2-i választási dátumhoz.

Árkus István

A tervezetthez képest némi késéssel Brüsszelben pénteken megkezdődött a NATO külügyminisztereinek tanácskozása, az Észak-atlanti Tanács miniszteri szintű ülése, amelyen az Egyesült Államok az öbölbeli katonai erőfeszítéshez való hozzájárulásra, a NATO-tag Törökországgal való szolidaritás kinyilvánítására kívánja ösztönözni szövetségeseit. A Több százan gyűltek össze csütörtökön délután Kolozsvár központjában, hogy tiltakozzanak a helyi tisztségviselők antidemokratikus kinevezése ellen. A Az észak-oroszországi Karélia Autonóm Köztársaság pénteken kinyilvánította állami szuverenitását. A Nem tervezik a szovjet haditengerészeti egységek részvételét egy Irak elleni tengeri blokádban vagy más fegyveres akcióban — jelentette ki A. Kariin ellentengernagy, a szovjet haditengerészet politikai csoportfőnökségének helyettes vezetője. A Egy litván küldöttség pénteken átadta a szovjet vezetésnek a moszkvai és a vilniusi kormány között tervezett tárgyalások feltételeit litván részről rögzítő dokumentumot. A A kelet- és nyugatnémet liberális pártok szombaton és vasárnap tartják egyesülési kongresszusukat Hannoverben, elsőként az egybeolvadást tervbe vevő pártok közül. A Eduard Sevardnadze szeptember elején várhatóan Észak- Koreába is ellátogat, és nyitottabb politikára, reformokra ösztönzi majd a KNDK vezetőit. A Csütörtökön felfüggesztették Franciaország monroviai nagykövetségének működését, amerikai tengerészgyalogosok segítségével az utolsó francia diplomaták és más szakemberek is elhagyták Libériát — jelentette be közleményében £ párizsi külügyminisztérium. A külképviseletben csak a nagykövet és három biztonsági őr maradt.

csak lehet, átfogó együttműködési megállapodást kössön egymással. A kancellár júliusiban '“Mosckvàban tett ilyen ajánlatot, a felvetés megerősítését pedig az a pénteken nyilvánosságra hozott levél tartalmazza, amelyet Kohl intézett Mihail Gorbacsovhoz a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából.

A szovjet—nyugatnémet szerződést Willy Brandt és Alekszej Koszigin írta alá 1970. augusztus 12-én, a moszkvai Kreml Katalin-ter- mében. A felek a szerződésben lemondtak az erőszak alkalmazásáról és kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják az európai határok sérthetetlenségét. A moszkvai szovjet—nyugatnémet szerződés mérföldkövet jelentett az európai enyhülési folyamatban, és kitárta a kaput az NSZK és keleti-európai szomszédai közötti többi szerződés előtt."

Kohl évfordulós levelében leszögezte: a németek az ország újraegyesítésekor tisztában vannak európai kötelezettségeikkel. Német földről csak béke és szabadság indulhat ki a jövőben, állapította meg Kohl, és kifejezte reményét, hogy Németország egyesülése, valamint a német— szovjet kapcsolatok jövőorientált formálása hozzájárul egy tartós és igazságos európai békerend megteremtéséhez.

Súlyos harcok dúlnak Kabulban

Pénteken súlyos harcok bontakoztak ki az afgán főváros közelében, miután a kormánycsapatok nagy erőkkel lőtték a gerillák Kabul környéki rakétaállásait.

Csütörtök óta több mint 50 rakétatalálat érte Kabult. Hivatalos adatok szerint a támadások következtében 22 ember életét vesztette, több mint 50 a sebesültek száma. Az afgán külügyminisztérium szóvivője kijelentette: a kabuli vezetés értékelése szerint a pakisztáni titkosszolgálat kezdeményezte — Benazir Bhutto pakisztáni kormányfő hét elejei elmozdítása után — a mudzsahedek legújabb akcióit.