Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-25 / 199. szám
2 T?£Mnm 1990. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT Hét végi világpolitikai kitekintés Fokozódó nyomós Irakra Még a diplomatáé és a pszichológiai hadviselésé a főszerep Londoni katonai szakértők az ököl menti háhorú esélyeiről Általános PILLANATKÉP A katonai felvonulás immár befejező szakaszában van a Perzsa (Arab)-öböl térségében. Washingtoni jelentés szerint a „többnemzetiségű haderőben” húsz ország 120 hadihajója van a helyszínen, s ebből az Egyesült Államok zászlaja alatt hetven tengeri egység cirkál. Szaúd-Arábiában 500 amerikai vadászbombázó van riadókészültségben. Arról nem közöltek adatot, hogy a re- pülőgép-anyahajókon hány repülőszázad vár bevetésre. Szaúd-Arábiában legalább 45 ezerre becsülik az odaérkezett és a sivatagi területen a Ku- vaittal határos zónákban teljes fegyverzettel harckészültségben lévő amerikai tengerészgyalogos elit egységek létszámát. Ötezer egyiptomi és ismeretlen számú marokkói katona is ott tartózkodik. Egyelőre nem dördült el puskalövés, de a helyzet feszült. Bush elnök, hogy eltökéltségét hangsúlyozottan kifejezze a Kuvaitot elfoglaló Irak elleni szankciók keresztülvitelére, a héten mozgósította a tartalékosokat is. Mintegy negyvenezer, az öbölbe küldött expedíciós katonaság szállítási és egészségügyi kiszolgálására hivatott szakemberek behívását jelenti az elnöki utasítás. Ez a szám szükség esetén kétszázezerre is emelkedhet. Ilyen intézkedésre a-vietna- mi háború óta nem volt példa,- s nyilván ez is része a pszichológiai hadviselésnek, amellyel nyomást akarnak gyakorolni Irakra, hogy engedelmeskedjen az ENSZ Biztonsági Tanácsában hozott eddigi határozatoknak, amelyekkel el kívánják érni, hogy Szaddam Husszein körmány- zata haladéktalanul szüntesse meg a vele szomszédos Kuvait bekebelezését, és csapatait vonja vissza ebből az országból. Az iraki rendszer vezetői azonban szintén kardcsörte- téssel és pszichológiai hadviseléssel válaszolnak. Mintegy nyolcszázezer katonájuk van immár Kuvaitban, és 1500, a legmodernebb elektronikával és rakétafegyverekkel felszerelt páncélosuk vár ugrásra készen harci cselekményekre. Szaddam Husszein a héten bejelentette, hogy Irak egymilliós hadserege akár ötmilliósra növelhető, ha országát támadás éri, mert elegendő fegyver áll rendelkezésre, hogy a lakosság mintegy harmadát kitevő, hadra fogható embereket bevessék. Bagdad ura megismételte fenyegetését a vegyi fegyverek alkalmazásáról, s arról, hogy elpusztítják a világ olajfogyasztásának kielégítésében oly döntő szerepet játszó közép-keleti olajkutakat és finomítókat. Az amerikai és angol állampolgárokat, akiket a válság Kuvaitban vagy Irakban ért, változatlanul túszként kezelik, hogy így akadályozzák meg, hogy a bekebelezés ellenzői fegyveres erővel szerezzenek érvényt a Biztonsági Tanács határozatainak. A pszichológiai hadviselés része volt, hogy a bagdadi legfőbb vezető a televízió kamerái előtt — természetesen fegyverek biztosításával — „baráti beszélgetést” folytatott láthatóan rendkívül megfélemlített angol családok tagjaival, köztük kisgyerekekkel is, s azt állította, hogy Irak „vendégeknek” tekinti az országában visszatartott nyugati állampolgárokat, és szabadulásuk csak attól függ, hogy „államaik vezetői milyen magatartást tanúsítanak Irakkal szemben”... kaotikus Állapotok JORDÁNIÁBAN A Kuvaitban és Irakban levő külföldieknek már eddig is súlyos megpróbáltatásokon kellett átesniük. Még azoknak is, akiket teljesen ötletszerűen hagytak elmenekülni a sivatagok perzselő világán át, több száz kilométeres úton, a jor- dán határig. Ammani adatok szerint a válság kirobbanása óta 185 ezren lépték át az ország határát, és a puszta életüket mentők kétharmada még mindig a hasemita királyság területén tartózkodik, mivel hazatelepítésükre egyelőre várniuk kell. Az embert végsőkig próbáló sivatagi nap alatt ezek a menekültek — kétharmad részük egyiptomi vendégmunkás, akit kuvaitban foglalkoztattak — kenyér és víz nélkül, a kiszáradás és éhhalál fenyegetésével kénytelenek szembenézni. Jordánia, amely képtelen több menekültet fogadni, lezárta iraki határait. De ezek után is kénytelen volt beengedni humanitárius szempontból mintegy 20 ezer egyiptomit, aki a döntés pillanatában éppen a két állam határán levő „senki földjén” tartózkodott. A Biztonsági Tanács egyébként Jordánia részére külön csomagtervet szavazott meg a napokban, mivel túl a menekültek problémáján e kis közel-keleti országot amúgy is a gazdasági összeomlás fenyegeti, ha be akarja tartani a ’Kuvaitot bekebelező Irak elleni embargót. A hasemita királyság ugyanis évi 200 millió dollár értékben exportálta termékeit Kuvaitba, s onnan származott olajszükségletének mintegy 90 százaléka. S ha betartja az akabai kikötő lezárására vonatkozó határozatot, további 250 milliós kára származik ebből. A Biztonsági Tanács csomagterve pénzügyi segélyt utal át Ammannak, de sorompóba léptek az Európai Közösség országai is, amelyek a menekülttáborok fenntartására szavaztak meg összegeket. HARMINC DOLLÁR ALÄ Az iraki—kuvaiti olajra kimondott embargó napi mintegy 4—4,5 millió barrel (1 barrel mintegy százhatvan liter) kőolajkiesést jelent a világpiacon. Ez természetesen — bár az iparilag legfejlettebb országoknak jelentős, több hónapos készleteik voltak a válság kirobbanásakor, árfelhajtó tényező. így az akkori 18 dollárról e hét csütörtökén már 30 dollár fölé emelkedtek a barrelenkénti árak. Az iparilag legfejlettebb országoknak, amelyek a legtöbb kőolajat használják fel, nem érdekük, hogy további növekedés legyen, hiszen ez olyan következményekkel járna együtt, hogy az egész árrendszer, amely összefügg az olajjal, kaotikussá válik. Az Egyesült Államok kormány szakértői szerint a kőolaj elfogadható ára nem lépheti túl a 20-22 dollárt. De a reálisabbak közülük persze tudatában vannak annak is, hogyha a jelenlegi válság bármilyen módon rendeződik, sem csökken 25 dollár alá a barrelenkénti eladási ár. Felvetik, hogy két kiút kínálkozik Bush elnök számára, hogy gyorsan intézkedjen. Az egyik, hogy a mintegy hat- százmillió barrel amerikai stratégiai olajtartalék egy részét piacra dobja, s így növelje a kínálatot. A másik, hogy Szaúd-Arábiát — amely a világ olajtartalékainak egynegyedével rendelkezik — arra késztesse, hogy kitermelésének növelésével pótolja lrak és Kuvait kieső szállításait a világpiacon. Eszerint, hasonlóan Venezuelára is — amely egy másik nagy olajkitermelő —, hatást . lehetne gyakorolni e szakértők véleménye szerint. Ami Rijadot illeti, szeretné, ha az OPEC (az olajtermelők tömörülése) összeülne, és e testület szavazná meg a Washington által szorgalmazott, megemelt szaúdi kvótát. Csakhogy az olaj áremelés jól jön a tagállamoknak, s azt sem szabad elfelejteni, hogy Irak egyik befolyásos részvevője e szervezetnek ... CSAK A FEGYVEREK DÖNTHETNEK? A vélemények egyelőre még megoszlanak arról, hogy mennyire lehetnek hatásosak a gazdasági szankciók, amelyekkel Irakot annexiója visszavonására akarják kényszeríteni. Husszein jordán király szerint még mindig lehetséges „arabközi megoldás”, s ezért ingázik több főváros között. Jemen után Szudánba vezetett az útja. s egyes hírek szerint Bagdadba is elmegy tárgyalni. A helyzet ismerői szerint azonban vajmi kevés esély van arra, hogy a jordán király sikerrel járjon. Több reményt fűznek ahhoz, hogy a Biztonsági Tanácsban további lépéseket tehetnek a közös cselekvésre. A határozattervezet, amelyről egész hétén át nem hivatalos konzultációk voltak, egyrészt azt kívánja előírni, hogy mi legyen az a, „minimális erőszak”, amellyel a hadihajók az Irak elleni embargót érvényesítik. A másik sokkal vitatot- tabb probléma, hogy milyen legyen az a módszer, amellyel a Biztonsági Tanács, illetve vezérkari bizottságának fennhatósága alá helyezik az öböU beli flottákat, és mi legyen a cselekvési mechanizmus szükség esetén. Az öt nagyhatalom (az állandó tagok) megegyeztek egy szövegben. De ezt még kormányaik elé terjesztik. Egyelőre viszont véleményeltérés is van, mivel Kína és a Szovjetunió úgy véli, hogy még nem merültek ki teljesen a diplomáciai csatornák az ügyben. A helyzetet élezi, hogy pénteken, helyi idő szerint éjfélkor — lapunk zárta után — járt le az a határidő, amelyet Bagdad szabott meg arra, hogy a külföldi országok bezárják kuvaiti képviseleteiket, mivel az az ország, legalábbis szerintük, „Irak része lett”. Hatvanegy ország — köztük hazánk is — nem kíván eleget tenni e diktátumnak. Szaddam Husszein „Irak szuverenitásának” megsértésével vádolja most azokat, akik nem ismerik el ily módon annexióját, s agresszióval rágalmazza a hatvanegyeket. Hazánk és több más ország külképviseletét máris körülvették és elvágták a világtól... Mindennek nyomán több londoni katonai szakértő, köztük a híres Stratégiai Tanulmányok Intézete, felveti, hogy a közép-keleti háború mindinkább elkerülhetetlennek látszik. Csupán Washingtonnak napi huszonnyolcmillió dollárjába kerül az öbölbeli szerep- vállalás, s Bush elnök eszerint túl messzire ment el ahhoz, hogy meghátrálhasson presztízsveszteség nélkül, amikor az amerikai közvélemény mintegy 70-80 százaléka mögötte van a „kemény kéz politikájában”. Nem is beszélve Irakról, ahol Szaddam Husszein bukása vagy fennmaradása a tét.., Arkus István Szzhad György sajtótájékoztatója A rendkívüli után jön a rendes A rövid szabadság után ismét sok munka vár az ország- gyűlési képviselőkre, hiszen míg a honatyák szabadságukat töltötték, a kormány dolgozott: számos törvényjavaslatot készített elő és terjeszt folyamatosan a plénum elé. így az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka augusztus 27-én, hétfőn folytatódik, s különösebb átmenet, újabb szünet nélkül a következő héten, szeptember 3-án már rendes ülésszakát nyitja meg a Parlament — ezekkel az információkkal fogadta az újságírókat pénteken Szabad György házelnök az immár szokásossá vált plenáris ülés előtti tájékoztatóján. A. rendkívüli ülésszak két és fél napos ülésének napirendje már konkrét. Az Országgyűlés igazolja - a Bokros Lajos (MSZP) helyébe lépő új képviselő mandátumát és önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről dönt. Sürgős tárgyalást kért Ká- vássy Sándor (FKgP), aki Kölcsey emlékét szeretné törvényben megörökíttetni. Az alkotmány módosítását indítványozza Fodor András Attila (MDF), törvényjavaslatot kíván beterjeszteni a postatörvény módosításáról Palotás János (MDF) és a társadalombiztosítási törvény módosításáról Csehák Judit (MSZP). A kiemelt nyugdíjak rendszerének megszüntetéséről országgyűlési határozat- tervezet tárgyalását szorgalmazza Mádi László (Fidesz), s ugyanilyen formában kívánja módosíttatni a sajtóprivatizációs vizsgálóbizottságról szóló országgyűlési határozatot Molnár Péter (Fidesz). Sürgősséggel kérte — érthetően — a kormány az ön-, kormányzati— ——válogatások pénziigifi szükségleteinek biztosításáról szóló határozati javaslat tárgyalását. A hétfői plenáris ülés fő vitatémája várhatóan az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról, az állami vállalatokra vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról, az átalakulási törvény módosításáról szóló három törvényjavaslat lesz, hiszen mindhárom része a kormány gazdaságátalakítási programjának. A két és fél napos ülésen tárgyalják még a kormányzati munkamegosztás változásával összefüggő egyes törvények módosításáról, a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről, az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvényjavaslatokat, A szeptember 3-án kezdődő rendes ülésen egyébként visz- szaáll a régi tanácskozási forma: hétfő és kedd plenáris ülés, szerda és csütörtök bizottsági nap. A tájékoztatón szó esett még arról is, hogy a földtörvényt a kormány egyelőre nem terjesztette a plénum elé. mert még meg sem tárgyalta a javaslatot. Szakmailag dilettánsnak, várható politikai hatását tekintve károsnak tartja a kisgazdák földtörvény-tervezetét az MSZP; a párt frakcióvezetőjének kijelentései kimerítik az izgatás, a felbüjtás vádját, megnyilatkozásai a társadalmi békétlenség szítására irá- .nyulnak, s ellentétesek a demokratikus átalakulással. Egyebek között ,g ^megállapítások „hangzottak el a . szocialista párt vezetőinek pénteki sajtókonferenciáján. , tj.çrn Gyula pártelnök leszögezte: Torgyán József megnyilatkozásait nem azonosítják a Kisgazdapárttal, s fontosnak ítélte, hogy a párt vezetői, sőt koalíciós partnerei is elhatárolják magukat a politikus kijelentéseitől. Ehhez kapcsolódóan szólt a földkérdésről, sajnálatosnak mondva, A megszállás miatt Kétszázmillió dollár veszteség hazánknak Előzetes becslések szerint akár a 200 millió dollárt is meghaladhatja az a kár, amely az iraki—kuvaiti háború miatt éri a magyar gazdaságot, nem beszélve arról, hogy vállalataink elesnek a már előkészített kuvaiti befektetésektől — nyilatkozta Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Lehetetlenné válik 45 millió dollár értékű kuvaiti export- szerződés megvalósítása. Az iraki szerződések 10 millió dollárról szólnak, ilyen értékben kellene ebben az évben Ikarus karosszériákat szállítanunk. Miután Irak a magyar államnak 145 millió dollárral tartozik, s ebből az idén 16 millió dollár kifizetése lenne esedékes, ez is a veszteséglistát bővíti. Kuvait, noha mindig jól fizető partner volt, ezúttal egy darabig adósunk marad kintlévőségünkkel, 10 millió dollárral. Igen jelentősek az úgynevezett következményes károk is. hogy az előterjesztés nem maradt a „kétharmados" törvények között, amiben a szabaddemokratáknak is szerepük volt. Bejelentette: az MSZP — mivel országos, nemzeti ügyként tekinti a földtörvényt — az országgyűlési vita előtt hatpárti egyeztető tanácskozás összehívását kezdeményezi. A közelgő önkormányzati választások is szerepeltek a sajtókonferencia napirendjén. Ezzel összefüggésben elhangzott: a páti megkezdte a' felkészülést, s mindenhol, ahol a feltételek megvannak, jelölteket állít. Ugyanakkor az MSZP pártállásra való tekintet nélkül támogat minden olyan jelöltet, aki szakmai, emberi magatartása alapján alkalmas a funkció betöltésére. 1 Szakmailag dilettáns, politikailag káros Mi értendő Moszkva kezdeményező lépésein? Megváltoztak a kapcsolataink A Szent István-napi Antall- beszéd Szovjetuniót érintő mondataira vonatkozó moszkvai reagálás kapcsán (a kijelentéseket „meglepetéssel" fogadták a szovjet külügyminisztériumban, különösen a kétoldalú viszony fejlesztésének útjában álló akadályok elhárítására irányuló szovjet „kezdeményező lépések” fényében) az MTI moszkvai tudósítója arra kérte Jurij Gre- mitszkih szovjet külügyi szóvivőt, hogy fejtse ki bővebben, mit ért Moszkva „kezdeményező lépésein”? — Az elmúlt öt évben a Szovjetunió egy egész sor kezdeményező lépést tett a Magyarországgal fenntartott kapcsolatai átalakítása érdekében — jelentette.ki a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának helyettes vezetője. — Mindenekelőtt vonatkozik ez arra, hogy feltétel nélkül elismeri a magyar nép szabad választási jogát. Aligha lehet vitatni, hogy Magyarországon az utóbbi években végbement mélyreható változások a magyarok szuverén akaratának megfelelően valósultak meg és részünkről semmiféle beavatkozás vagy hyomásgyakorlás nem történt. — A két ország vezetésének egybehangzó álláspontja szerint történelmi eseménnyé vált annak a megállapodásnak az aláírása — március 10-én Moszkvában —, amely előírja a szovjet csapatok teljes kivonását Magyarország területéről. S habár itt a magyar fél kezdeményezett, a megállapodás előfeltételeit a Szovjetunió külpolitikájában megszilárduló új gondolkodásmód teremtette meg. — Jelentős változások zajlanak országaink kereskedelmi-gazdasági kapcsolataiban is, amelyek a szovjet—magyar viszony alapját képezik — mondta Jurij Gremitsakih. — Mint ismeretes, mindkét fél egyetértése alapján e kapcsolatok a nemzetközileg elfogadott gyakorlatnak megfelelő piaci elvek szerint alakulnak át, amelyek a jövőben kizárják a nem egyenértékű árucsere kapcsán támasztott kölcsönös követeléseket. — Végezetül pedig országunkban intézkedések egész sorozatát fogadták el, amelyek célja: maximálisan kedvező lehetőségek megteremtése ahhoz, hogy a kárpátontúli területen élő magyar kisebbség megvalósíthassa nemzetiségi jogait. E lépéseket nagyra értékelte az új magyar vezetés, így többek között Antall József miniszterelnök úr is. Ez mindössze néhány olyan konkrét példa, amely bizonyítja, hogy a Szovjetunió újszerűén közelíti meg kapcsolatai fejlesztését a Magyar Köztársasággal — fejtette ki a szovjet külügyminisztérium véleményét Jurij Gremitszkih. Kordon a magyar nagykövetség körül Foglyok lesznek a diplomaták A Kuvaitot megszállva tartó iraki hatóságok pénteken állítólag új határidőt szabtax a Kuvaitban működő nagykövetségek — eredetileg éjfélig megkövetelt — bezárására. Spanyolország ammani nagykövete úgy értesült, hogy reggelig (GMT 4.30 óráig, magyar idő szerint fél hétig) tart az uj ultimátum határideje. A diplomata az Európai Közösségek egyes tagállamai nagykövetségére eljuttatott iraki közlésről beszélt — eszerint a „követségeket erőszakkal fogják kiüríteni”, ha a jelzett időpontig be nem zárják őiket — más forrásból a határidő kitolását nem erősítették meg. A pénteki kora esti órákig az evakuálásra készülve legalább tíz külföldi képviseletet — köztük a magyart — iraki katonai erők vették körbe. Az érintett országok: Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Svédország, Norvégia, Japán és négy kelet-európai állam — Magyarország, Románia. Bulgária, NDK. A magyar nagykövetségen tartózkodó munkatársak egészségesek, a körülményekhez képest jól vannak — közölte Hermann János, a Külügyminisztérium szóvivője. j
