Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-24 / 198. szám

2-fc 1990. AUGUSZTUS 21., PÉNTEK «TP •. .W.tl’ff] EHSZ-fe/ügyekt alatt a külföldi csapatok Éhezésre ítélték az iraki népet rr ffff A Biztonsági'Tanács öt ál­landó tagállamának állandó ENSZ-képviselői előzetesen megállapodtak, hogy az ENSZ felügyelete alá helyezik az öböl térségében tartózkodó had­erőket — közölte csütörtökön New Yorkban Thomas Piske- ring, az Egyesült Államok ál­landó ENSZ-képviselője. Mint mondta, az erre vonatkozó ha­tározattervezet szövegét mind­egyik állandó képviselő el­küldte saját kormányának, és majd azok állásfoglalása után tart teljes ülést a BT e hatá­rozattervezet ügyében. Szaddam Husszein iraki el­nök erőszakkal Irakban ma­rasztalt külföldiekkel, köztük gyermekekkel beszélgetett csütörtökön a bagdadi televí­zió műsorában. Hangoztatta, hogy nem tekinti őket túszok­nak. és reményét fejezte ki, hogy már nem sokáig tart kényszerű ott maradásuk. Azt fejtegette egyebek között, hogy a külföldiek visszatartása a háború elkerülését szolgálja. A világszervezet Irak-elle- nes kereskedelmi embargója éhezésre ítéli az Iraki népet — írta csütörtökön Abdusz Szalem Mohamed Szaid iraki egészségügyi , miniszter az ENSZ néhány szakósított szer­vezetéhez intézett levelében. Kérte az Egészségügyi Világ- szervezet, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet és az ENSZ Gyermekaíápja (UNI­CEF) vezetőit, hogy próbál­ják elérni „a nemzetközi jog­gal ellentétes” határozat visz- szavooását. Irak képviselője Cenfben, az atomsorompó-szerződés ér­vényesülését vizsgáló nemzet­közi értekezleten azzal a ja­vaslattal állt elő csütörtökön, hogy az öböl vidékét nyilvá­nítsák atomfegyvermentes övezetté. Az öbölhöz vezényelt idegen erők atomfegyverekkel vannak felszerelve, s ez súlyo­san veszélyezteti a térség biz­tonságát — hangoztatta Ab- dul-Rahim el-Kital. fAsgfelelő nemzetiségi törvény kell Hints szükség népszavazásra Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök csütörtöki prágai sajtóértekezletén ért­hetőnek nevezte, hogy viták vannak a szlovákiai magyar kisebbség helyzete körül. A jelenséget azzal magyarázta, hogy az előző rendszer hosz- szú éveken át igyekezett el­törölni a nemzeti sajátosságo­kat, és rossz kisebbségi poli­tikát folytatott. Most megfelelő törvények kidolgozására van szükség — mondta Havel, és hozzátette: Antal! József Szent István-napi beszéde Kellemetlen me „A Szovjetunióban figyel­met keltett Antall József ma­gyar kormányfő Szent István- napi beszéde — állapította meg csütörtökön, moszkvai sajtóértekezletén Jurij Gre- mitszkih szovjet külügyi szó­vivő. Idézetei szerint a magyar vezető azt mondta, hogy a Szovjetunió világhatalomként hét évtizeden keresztül féle­lemben tartótig a.,világot,j a Szovjetuniót ab U&jmí oszmán-török birodalomhoz hasonlította. — Az ilyen és ehhez hason­ló kijelentések hangvétele joggal lepett meg bennünket, különösen, ha figyelembe vesz- szük, hagy a szovjet fél kez­deményező lépéseinek köszön­hetően elhárultak az akadá­lyok a szovjet—magyar kap­csolatok további fejlesztése elől, a jószomszédság és az együttműködés szellemében — így tolmácsolta a szovjet külügyminisztérium értékelé­sét Gremitszkih. Ez az első eset, hogy a szöv­őjét külügyi -szóvivő nemzet-' közi sajtóértekezleten reagált­— ráadásul negatív hangvétel­lel — az utóbbi hónapok ma-’ gyarországi eseményeire, nyi­latkozataira. erről elég részletesen tárgyal­tak a magyar féllel. Az elnök határozottan cáfolta, hogy vál­ságos lenne a helyzet. Ellen­kezőleg: a Magyarországhoz fűződő viszonyt barátinak ér­tékelte, és emlékeztetett Göncz Árpád nemrégiben tett látogatására. A sajtóértekezleten Havel elvetette azt a gondolatot, hogy népszavazást kellene tar­tani a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság további fenntartásának ügyében. Mint mondta: a közvélemény-kuta­tási adatok szerint Szlovákiá­ban a lakosságnak csupán nyolc, Csehországban pedig mindössze öt százaléka tarta­ná kívánatosnak, ha a két köztársaság megszüntetné a föderációt és két teljesen ön­álló állammá alakulna át. Kiengedik Nicu Ceausescut A nagyszebeni bíróság csü­törtökön engedélyezte, hogy gyógykezelés céljából elhagy­ja a börtönt Nicu Ceausescu, áki ellen népirtás vádjával indult eljárás. Az orvosi szák­vélemény szerint a néhai ro­mán diktátor -fia májzsugor­ban és nyelőcsőér-tágulatban szenved. Jegyzet NEM AKÁRMIL SZERDA KÉT HETE MÉG a hon­atyák szeme majd leragadt az álmosságtól, miközben azt várták, hogy a kétségbeesett telefonhívásoknak meglesz-e a foganatja, s visszatérnek-e a népi kamara üléstermébe azok a képviselőtársaik, akik­nek jelenléte múlhatatlanul szükséges, hogy meglegyen a szavazásnál a kétharmados többség. A választási törvény- tervezet volt napirenden, amelynek alapján december 2-án a gazdasági, valuta- és szociális unióba tömörült Né­metország mindkét részében egyszerre szavaznak az össz- német parlament összetételé­ről. Ak'kor még az egyesülés dátumát és módozatait ille­tően a legkülönbözőbb verziók voltak életben, s már-már úgy tűnt, hogy az e körül tá­madt zűrzavar méltatlan mó­don kesernyéssé teszi a kü­szöbönálló esemény történel­mi jelentőségét. Nevezetesen azt, hogy olyan fejlemény kö­vetkezik be, amely végleg pontot tesz a második világ­háborúra, s utat nyit ahhoz, hogy földrészünkön kialakul­hasson az a valamennyiünk által oly hőn óhajtott közös „európai ház”, amelyben mindenki biztonságban élhet, és nem kell attól félnie, hogy korlátozzák bármi módon is alapvető emberi jogait. A képviselők egy részét azonban azon a drámai éjsza­kán nem lehetett visszacsábí­tani az ülésterembe. Úgy érezték ugyanis, hogy hátrá­nyos helyzetbe került pártjuk, amely pedig oly sokat tett azért, hogy létrejöjjenek azok a körülmények, amelyek el­vezetnek a mindenható párt­állam összeomlásához, s az NDK elindulhatott az újra­egyesítés felé. A jövendő össz- n émet választáson ugyanis hatvanmillióan szavazhatnak majd: 48 millióan a mai NSZK-ból és 12 millióan az NDK területéről. S ha a vá­lasztási törvényt elfogadják — vélekedtek ezek a képvise­lők —, akkor azok az erők, amelyek az NDK-ban oly sok áldozatot hoztak a német egy­ségért, a demokráciáért, alul­maradnak. Hiszen ha a mind­két Németországban össze­számlált voksok 5 százalékát nem érik el, egyetlen mandá­tumot sem kaphatnak. Tegnapelőtt az NDK népi kamarájában újabb szavazást tartottak, s most már ugyan­ez a törvénytervezet simán megkapta a kétharmados többséget. Az eltelt időben ugyanis a színfalak mögött tárgyalások egész sora zajlott Berlin és Bonn között. Megál­lapodások jöttek létre arról, hogy a kisebb pártok nagyab­bakkal listakapcsolásokat hajthatnak végre, s így ga­rantáltan bejuttathatják kép­viselőiket, az 5 százalékos kü­szöb ellenére is, az eljövendő össznémet parlamentbe. így a bonni parlamentben ugyané törvény megszavazása már merő formalitás, hiszen az NSZK-ban eddig is érvényes választási szabályzat szerint kerül sor a december 2-i össznémet eseményre. A népi kamara augusztus 23-án hajnalban eldöntötte a másik vitás kérdést is. Úgy határozott, hogy az egyesülés dátuma október 3. legyen. Ezt megelőzően a legkülönbözőbb időpontokról esett szó. Volt olyan elképzelés, hogy az ok­tóber 14—i tartományi válasz­tások után, miután az új helyi köz-igazgatások megalakulnak, minden tartomány egyenként mondja ki magára nézve ér­vényesnek . az NSZK alkotmá­nyát. ’ Mások az NDK-nak, mint egyetlen területnek csat­lakozását tartották szükséges­nek, s korábbi dátumokat, szeptemberi, sót október 9-i időpontokat emlegettek. Ami Kohl kancellárt illeti, ő hí­rek szerint, azt szorgalmazta, hogy még az NDK megalaku­lásának 41. évfordulója előtt, amelyről minden esztendő­ben megemlékeznek Németor­szág keleti részében, történ­jen meg az egyesülés. Ezek után került sor a népi kamarában a „dátumvitára”. Hajnalig tartó „csata” volt ez is. Egyesek az azonnali egye­sülés kimondása mellett kar­doskodtak. Arra hivatkoztak, hogy mindenfajta" halogatás csak növeli az anarchiát és káoszt Németország keleti ré­szében, s a gazdasági válság annyira elmélyülhet, hogy a kiút hihetetlenül keserves lesz. Végül is az október 3-i dátumban egyeztek meg, mint kompromisszumban. Ez több szempontból kedvező. Egyrészt azért, mert így az idén nem kerülhet már sor az NDK megalakulásáról szóló meg­emlékezésre. Másrészt az ok­tóber 14-i helyi választások már úgy zajlanak le az NDK- ban, mint a politikai egy­ségét kimondott Németoiszag egyes tartományaiban. Túl ezien, október 3-ra már véget ér a helsinki dokumentumot 1975-ben aláírt 35 ország kül­ügyminiszteri értekezlete, vagyis a német egyesítés ki­mondására úgy kerülhet sor, hogy a „35-ök” végleg áldá­sukat adták a bekövetkező eseményre. AMIKOR A SZAVAZÄS EREDMÉNYÉT kihirdették a népi kamarában, a képvise­lők a helyükről felállva, uj­jongva éltették az eseményt, amelyet történelminek mél­tattak. Valóban a 40 nap múl­tán elkövetkező szerdai nap nem lesz közönséges. Lezár egy egész történelmi korsza­kot, s elindít egy újat, amely reményeink szerint nemcsak a németeknek, hanem egész kontinensünk lakói számára biztató lesz. Árkus István Rz országgyűlési bizottságok előtt Törvényt Kölcsey Ferencről? Több honatya kétségbe von­ta a munkagépek láttán, hogy Dunaremete térségében csu­pán árvízvédelmi munka fo­lyik. Sámsondi-Kiss György kormánybiztos határesetnek minősítette a tapasztaltakat. Az Országgyűlés környezetvé­delmi bizottsága ugyanis két­napos kihelyezett ülésének el­ső állomásaként a dunakiliti duzzasztóművet és tározót te­kintette meg, hajóval bejár­ta a folyó egyik mellékágát. Pénteken Bősre látogatnak. A törvényhozástól idegen neves személyiségek törvény­A vállalati tanácsok dolgo­zói küldötteinek teljes körű, titkosan történő újraválasztá­sát — a munkavállalói érdek- képviseletek közreműködésével és ellenőrzésével —, a válasz­tás határidejének október 31- ére történő módosítását java­solták tegnap a szakszervezeti kerékasztal plenáris ülésén. A budapesti Műszaki Egyetemen megtartott fórum ugyanis a vállalati tanácsok újjáválasz- tásával kapcsolatos kérdések­ről és az Országos Érdekegyez­tető Tanács ügyrendjéről tár­gyalt. A maratoni vita során töb­ben cinikusnak és jogsértőnek minősítették azt a tény, hogy a kormány a munkaválla­lók érdekvédelmi szervezetei­nek a rendelet felfüggeszté­sét követelő állásfoglalása el­lenére hozta meg döntését. Választ várnak azokra a kér­désekre a kerékasztal 'résztve­vői, hogy mi volt a rendelet megalkotásával a kormány szándéka; a vállalati tanácsok újraalakítását vagy újjává- lasztását jelenti-e; az intézke­dés minden érintett vállalat­nál augusztus 3-ától kötelező újraválasztást jelent-e; az ala­pító képviselője milyen jogo­kat gyakorolhat a vállalati ta­nácsban; az újjáválasztás vég­rehajtható-e szeptember 15- éig? Azoknak a vállalatoknak túlnyomó többsége — ame­lyekben működik vállalati ta­nács — az Ipari és Kereske­Műszaki állomás — autósoknak Pest megye Nagykáta kö­rüli térségének autótulajdono­sai gondban voltak eddig, ha gépkocsijukon kisebb-nagyobb gyors javításokat kellett elvé­gezni. A környéken ugyanis nem állt rendelkezésükre megfelelő javítóbázis. Érthető, hogy örömmel vet­ték a tanács és a Magyar Au­tóklub közös kezdeményezé­sét. Nagykátán, a Jászberé­nyi úton e hónap elején ugyan­is új, modern műszaki állo­más kezdte meg tevékenysé­gét. ben: megörökítése — ezt a megállapítást az ellenzéki képviselők tették tegnap az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazság­ügyi bizottsága ülésén. Ugyan­is a bizottság — néhány mó­dosítás után — konszenzus­sal támogatta a képviselői indítványra benyújtott, Köl­csey Ferenc érdemeiről és emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslatot. El­képzelésük szerint „a legna­gyobb magyar”, Széchenyi születésének 200. évfordulója alkalmából is hamarosan ha­sonló törvényjavaslat születik. delmi Minisztériumhoz tarto­zik. Emiatt két nappal ezelőtt tartott sajtótájékoztatója elle­nére az IKM néhány, gyakran felvetődő elvi és eljárástech­nikai kérdés értelmezését adta közre. A június 30-áira befejeződött vt-választások formálisak voltak, száznál több helyről ér­kezett hír visszaélésről. Emiatt a vállalati vezetők megerősíté­se vagy cseréje nem halaszt­ható tovább. Érvénytelenek azok a működési szabályzatok, amelyek szerint a vt-be ta­gokat delegálhatnak a külön­böző pártok és szakszerveze­tek. Lényeges változás, hogy az alapító — illetékes minisz­térium vagy helyi önkormány­zat — egy személyt delegál, akinek a vt nagyságától füg­getlenül egyetlen szavazata van. Feladata, hogy élő kap­csolatot teremtsen a tulajdo­nos-alapító és az adott vállalat, között. A szeptember 15-éig újjáala­kított vt-k tizenöt napon be­lül kötelesek dönteni a jelen­legi első számú vezető szemé­lyét illetően. (Folytatás az 1. oldalról.) — Említene konkrétumokat? — Már most láthatók ezek a jelenségek. Az NDK-ból szár­mazó Vincristin és Vinblastin injekciók (tumorellenes sze­rek) és a Bulgáriából érkező Erytran szirup mennyisége szintén folyamatosan csökken. A gyártmányszakosodás és a csere pedig több országra is kiterjesztette azoknak az ellá­tási felelősségét, akik vállalták az egyes gyógyszerféleségek előállítását... — Mi a megoldás? Akkor most tényleg önök fogják elő­állítani a Diaphyllint? — Szívesen tennénk, ehhez azonban a szer hatóanyagát, az aminophyllint importálnunk kell. Jelenleg az alapanyag- beszerzéssel a Medimpex fog­lalkozik, épp ma tárgyaltam velük. A Szovjetunióban és az NSZK-ban is gyártják az ami­nophyllint. Sürgősen kell in­Ülést tartóit a kormány A kormány csütörtöki ülé­sén áttekintette az aktuális kül- és belpolitikai helyzetet, beleértve a szomszédos or­szágokhoz fűződő viszonyun­kat. Előzotes tájékoztatót kapott a kormány az iraki—kuvaiti konfliktus hazánkat érintő gazdasági hatásairól. A jelen­tés megállapítja, hogy a Ma­gyar Köztársaság a Biz­tonsági Tanács által elrendelt szankciók végrehajtásához szükséges lépéseket megtette. A kormány rendeletet alko­tott a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal létrehozásá­ról. Megtárgyalta a kormány a volt MSZMP-ingafclanoK értékesítéséről szóló jelentést, és hozzájárult ahhoz, nogy a kiemelt üdülőközpontok pá­lyázat útján hasznosításra kerüljenek. A kormány az állampolgá­rok igazságérzetét sértő, az elmúlt rendszerhez kötődő tár­sadalmi igazságtalanságok feltárására, valamint jogszerű rendezésük elősegítésére elha­tározta a Jogtalan Előnyöket Vizsgáló Bizottság létrehozá­sát. A bizottság tagjait, elis­mert szaktekintélyeket, a szel­lemi élet és a közélet kima­gasló személyiségeit a minisz­terelnök bízza meg. A kor­mány utasította az igazság­ügy-minisztert, hogy készít­sen előterjesztést az Ország- gyűlés számára parlamenti bizottság felálllítására, amely­nek feladata egyes volt álla­mi és pántvezetők politikai felelősségének, vagyoni hely­zetének vizsgálata. A kormány rendeletben ha­tározta meg a tárca nélküli miniszterek feladat- és hatás­körét. Elfogadta a kormány a polgármesteri tisztség ellátá­sáról szóló törvényjavaslat tervezetét, amely a helyi ön- kprrnányzatok ' á j.a sztott / pol- gàrmestereir.eiî munkaviszo­nyával kapcsolatos kérdése­két szabályozza. A kormány felhatalmazta a belügyminisz­tert, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze. tézkedni, s a bürokratikus aka­dályok elkerülése miatt inkább az utóbbi országból szeretnénk behozatni az alapanyagot. — Változna ettől az orvosság ára? — Semmiképpen sem sze­retnénk olyan alapon tárgyal­ni, hogy emelni kelljen a szer árát. Ezt egyébként, mint in­dokolatlant, bizonyosan nem fogadná el a társadalombizto­sítás sem. Tehát szó sincs ár­változásról. A dolgok mai állá­sa szerint várom a Medim- pextől a partner árajánlatát, és az alapanyagmintát, amit először meg kell vizsgáltatni, megfelel-e a magyar szabvány­nak. Ha igen, s időben meg­kapjuk az aminophyllint, 40 nap múlva mar megoldhatjuk a megye teljes Diaphyllin-el- látását, s ha a szükségesnél több is érkezik, akár az or­szágos terítést is. V. G. P. A minisztérium formálisnak tartja A kerekasztal pedig tiltakozik Fuldokolva köhögő tízezrek... Hová tűnt a Diaphyllin? Ha majd lesz postatörvény Megszűnik a monopólium A lapterjesztés gondjairól, annak jövőjéről és lehetséges szabályozásáról tartott sajtó- tájékoztatót Doros Béla, a Közlekedési és Hírközlési Mi­nisztérium helyettes államtit­kára és Csernák Endre, a mi­nisztérium főosztályvezetője csütörtökön a minisztérium épületében. Mint elmondták, a lapterjesztés gondjait végső soron a leendő postatörvény oldja majd meg. A gondok ugyanis óriásiak. A sajtóterjesztés és -kiadás te­rén napjainkra kialakult hely­zet és annak jogi szabályozása számos ponton ütközik egy­mással, s ez gátolja a további fejlődést. Az idén január 1-jé- től ugyan megszűnt a Magyar Posta sajtóterjesztési monopó­liuma, az állam monopóliuma azonban továbbra is fennma­radt abban az értelemben, hogy jelenleg is csak egyedi engedélyezés alapján lehet a sajtótermékek terjesztésébe bekapcsolódni. Ugyanakkor a mai napig érvényben van az az 1976. évi minisztériumi ren­delet is, amelynek értelmében a posta köteles mindenféle időszaki kiadványt, lapot ter­jeszteni, maguk a kiadók is csupán a posta közvetítésével terjeszthetik kiadványaikat. A 70-es évek közepéhez képest azonban a kiadók száma há­romszorosára emelkedett, a megjelenő lapok fajtái pedig ötszörösére növekedtek. A Ma­gyar Posta korábbi állapothoz méretezett, szervezett hálózata teljesen alkalmatlan a mai fel­adatok ellátására. Az elavult jogszabályok mindenképpen felülvizsgálatra szorulnak. A kiadók és a posta szerződéskö­tési kötelezettségét azonban — hangoztatták a tájékoztatók — nem szabad máról holnapra feloldani, mert ez az ország különböző helyein lapellátási gondokat okozhat. Arra kell mindenképpen lehetőséget biz­tosítani, hogy a posta mellett egy vagy több más típusú ter­jesztő szervezet, esetleg ma­gánvállalkozó is megjelenjen a hírlapterjesztésben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents