Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-24 / 198. szám

1990. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK 3 Gázgcr.dolc Budaörsön bűnvádi eljárással Fekete hétfő előtt a lakótelep? Drasztikus intézkedés kellene Félmillióid szárad a pékek lelkén ^ Lehet, hogy* jövő hétfőtől ^ kétezer lakás marad gáz és ^ meleg víz nélkül Budaörsön? S A kérdésre egyelőre még senki v' nem tudja a választ. Az vi- § szont tény, hogy a Budaörsi S Építőipari Költségvetési Üzem - 25 millió forinttal tartozik a TIGÄZ gödöllői üzemigazgató­ságának. 1 \ gödöllőiek idejében jelen­tsék az üzemnek, hogy tar- jziki, és felszólították, hogy díj hátralékot minél előbb fi­zesse meg, mert a tartozás csak növekedni fog. Sőt, amennyiben a pénzt a meg­adott határidőre nem fizetik be, Budaörsön kétezer lakás­ban megszüntetik a gáz- és melegvíz-szolgáltatást. A tar­tozás ügyében már többször folytattak egyeztető tárgyalá­sokat, de mind ez ideig ered­ménytelenül. A határidő min­dig tolódott, az üzem ígérge­tett, a tartozás meg egyre in­kább nőtt. Néhány héttel ezelőtt a bu­daörsi tanácselnök úgy nyi­latkozott, hogy e hónap 17-ig a tanács által biztosított fede­zetből átutalják a BÉKÜ tar­tozásának felét. Oly módon, hogy 10 millió forint hitelt vesznek fel a Pest megyei OTP-től. Az ügy gyorsabb in­tézése érdekében még egy válságstábot is létrehoztak, ám az nem tudott kézzelfog­ható eredményeket felmutatni. A budaörsiek a mai napig nem utalták át a pénzt, ezért a gödöllői TIGÁZ újabb egyeztető tárgyalást hívott össze a tegnapi napra. Elzárják a csapokat Ezen az értekezleten a BÉKÜ, valamint a tanács: társai úgy nyilatkoztak, hogy a tartozást egyelőre nem tudják kiegyenlíteni, mert a Pest megyei OTP mindössze hétmillió forintos tartozásuk­ról tud, ezért nem hajlandó 10 milliós hitelt folyósítani. A TIGÁZ üzemigazgatója, Vida László úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a tartozás felét tegnapig, tehát péntekig nem fizetik ki, illetve a felvett hi­tel folyósításáról, átutalásáról bizonylatot nem küldenek, nem lesznek elnézőek. Jövő hétfőn reggel nyolc órától el­zárják a csapokat. Továbbá elmondta, hogy hasonló intéz­kedésre volt szükség nemrég Dabason, ahol egy 77 lakásos társasházban szüneteltették (egy ideig, amíg a tartozásu­kat ki nem fizették) a gáz­szolgáltatást. Per a megoldás A BÉKÜ főkönyvelőnője szerint az volna a jó megol­dás, ha a gödöllőiek polgári peres úton javasolnák az üzem felszámolását, ugyanis nem volna helyes, ha a lakosság látná kárát az üzem hanyag­ságának. A TIGÁZ vezetői szerint viszont a bírósági el­járással még inkább megnyúj­tanák az ügyet. A tartozás to­vább halmozódna, és a leen­dő önkormányzatot is nehéz helyzetbe hoznák. Tudják, Szakmai programmá emelte a csontvelő-átültetés ügyét a Népjóléti Minisztérium. Tulaj­donképpen ebben az egy mon­datban lehet összesűríteni an­nak a sajtótájékoztatónak a lényegét, amelyet tegnap tar­tottak az intézményben — mégpedig a Batthyány Társa­sággal együttesen. Hazánkban ugyanis évente legalább" tíz-tizenkét felnőtt és ugyanennyi gyermek vár műtétre. Ha erre sor kerül, életben marad a beteg, ha nem — akkor legfeljebb két-három esztendőt él még. Tény, hogy emelkedik a megbetegedések száma, amelyre az újságokban megjelenő cikkek is utalnak, figyelmeztetnek. Egyre töb­ben kérnek pénzadományokat hozzátartozóik operációjához. Egy műtéthez ugyanis leg­hogy hitelek felvétele és a tar­tozások kiegyenlítése nem egyszerű dolog ma Magyaror­szágon, de nem lehetnek min­denkivel ilyen hosszú ideig elnézők. Egy nap haladék A tegnapi egyeztető tárgya­láson végül is nem született végső döntés. A budaörsiek még egy nap haladékot kap­tak. A további fejlemények­ről is beszámolunk olvasóink­nak. Az ügyhöz az is hozzátar­tozik, hogy a Budaörsi Építő­ipar Költségvetési Üzemének május óta új főkönyvelője van. Elődjét ugyanis felfüg­gesztették állásából, mert mérleghamisítás és egyéb visszaélések miatt bűnvádi feljelentést tettek ellene a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányságon. alább hatmillió forint szüksé­ges, ám — devizában. Magyar- országon is végeznek ilyen műtéteket, mégpedig világ- színvonalon. A legelső dr. Ke­lemen Endrének, a SOTE I. számú Belgyógyászati Klini­kája professzorának nevéhez fűződik. Időpontja 1974-ben -wllt.-Egy -évtizeddel később az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet is be­kapcsolódott az életmentésbe. A Népjóléti Minisztérium mindenképpen szeretné meg­teremteni annak feltételeit, hogy a betegeket itthon ope­rálják. Ha — tervek szerint — a társadalombiztosítás új ala­pokra kerül, akkor a minisz­tériumnak több anyagi lehető­sége lesz ehhez is. Míg külföl­dön garancia nélkül vállalják Negyvenszeres növekedés Az idén július végéig 19 millió 602 ezer külföldi láto­gatott Magyarországra, 63 szá­zalékkal több, mint az elmúlt év első hét hónapjában — közölték a Központi Statisz­tikai Hivatalban. Elmondták, hogy a legtöbben, 4 millió 680 ezren Romániából érkeztek, ami negyvenszeres növekedést jelent. Jugoszláviából 4,5 mil­lióan utaztak Magyarországra, több mint kétszer annyian, mint 1989 júliusának végéig. Sorrendben Ausztria követ­kezik 2,8 millió látogatóval, ami 17 százalékos növekedést jelez. Minden bizonnyal a vízum- kényszer eltörlése is nagy sze­repet játszik abban, hogy az NSZK-ból 23 százalékkal nö­vekedett a turisták száma, s eddig 950 ezren keresték fel Magyarországot. Az olasz vendégek száma még ennél is nagyobb mértékben növeke­dett, július végéig 184 ezren lépték át a magyar határt, ami 55 százalékos emelkedést jelez. Jelentős visszaesés csak az NDK-turisták esetében ta­pasztalható, mindössze 199 ez­ren jöttek, ami 71 százalékos csökkenést jelent. a műtétet, idehaza ezt is sze­retnék biztosítani. Az elképzelés szerint jövőre két-háromszáz millió forintot tesz félre e célra a miniszté­rium. Jóllehet, ez a pénz nem elegendő, de sok intézmény, gazdálkodó egység szívesen adna támogatást, ha adóalap­jából az összeget levonhatná. Ehhez azonban módosítani kell a jogszabályokat. Vermes Péter, a Batthyány Társaság elnöke — a csontve­lőbeteg gyermekek gyógyítá­sára alapítványt létesítettek — örömmel közölte, hogy a mi­nisztériummal teljes együtt­működésre számíthatnak. Fel­vetette, hogy a csontvelőbe­tegek gyógyítására alapítványi kórházat kellene létesíteni. V. A. Nagy vihart kavartak az Or­szágos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség három hónap­pal ezelőtt közzétett adatai, miszerint az elmúlt évben kö­zel 23 milliárd forinttal káro­sították meg a vevőket. Az­óta több mint kétezer bejelen­tés érkezett a megyei keres­kedelmi felügyelőségekhez — hangzott el azon a sajtótájé­koztatón, melyet tegnap tar­tottak az újjászerveződött Ipa­ri és Kereskedelmi Miniszté­riumban. Mátrai Lajos, a piacfel­ügyelőség vezetője elmondta, még ez a hivatal a fogyasztók egyetlen érdekvédelmi szerve, mely olyan jogosítványokkal is rendelkezik, hogy szabály­sértési eljárást kezdeményez­het a vétkesekkel szemben. Igaz, a büntetés mértéke a növekvő infláció mellett egy­re inkább elveszti visszatartó erejét. Mind kevesebben van­nak, akik az ellenőrzés hálát­lan feladatát vállalják. A me­gyei tanácsok keretében mű­ködő kereskedelmi és piac­felügyelőségek munkatársai például hónapok óta úgy dol­goznak, hogy nem tudják, az önkormányzatok megalakulá­sa után szükség lesz-e még rá­juk. Mátrai Lajos szerint min­denesetre az ő munkájuknak is köszönhető, hogy tavalyhoz képest legalább nem romlott tovább a kereskedelmi morál. Legutóbb az alapvető élelmi­szerek — tej- és sütőipari ter­mékek értékesítési körülmé­nyeit vizsgálták. Az adatokat 13 megyében — köztük Pest megyében — gyűjtötték. Az ellenőrzés 660 kiskereskedelmi és 105 termelői egységre ter­jedt ki. A gyanútlan vásárlók talán nem is gondolják, hogy a boltokba kerülő kenyerek­nél milyen gyakran fedeztek lel az ellenőrök súlyhiányt. Ez átlagosan 3-4 százalék között mozgott, de előfordult, hogy a 18 százalékot is elérte. A fel­ügyelőség számításai szerint — 15 forintos átlagárat figye­lembe véve — a csonkítások révén a sütőipari vállalatok 500 millió forinttal károsítot­ták meg a fogyasztókat. Saj­nos az üzletekben általában darabra veszik át a vekniket, s azokat mérés nélkül adják el a vevőknek. Gyakori panasz, hogy a tej­ipari üzemek termékein nem tüntetik fel a lejárati időt. A budafoki tejüzem például so­rozatosan elfeledkezik e köte­lességéről. A felügyelőség munkatársainak jogukban áll­na, hogy ilyen esetekben drasztikusan intézkedjenek, s ne engedjék eladni a dátum nélkül érkezett tejtermékeket. Ehhez a lépéshez eddig még nemigen folyamodtak, mert tudják, hogy ebben az esetben könnyen szembekerülhetné­nek a hoppon maradt vevők­kel. Egy ilyesfajta kényszerin­tézkedést — szerintük — csak a helyi lakosság egyetértésé­vel lehetne nyélbe ütni. A kistelepüléseken valószí­nűleg még nehezebb lenne véghezvinni egy ilyen akciót. A felmérések azt mutatják, az itt működő üzletek amúgy is szűkös áruválasztékkal várják vásárlóikat. A boltok, félve a kockázattól — a lakosság igénytelenségére hivatkozva — csak a minimális árukészlet beszerzésére törekszenek. Né­mi biztatás lehet a jövőre néz­ve, hogy a magánkézbe kerü­lő üzletek már kulturáltabb körülmények között szolgálják ki vevőiket. A vásárlók gyakori panasza, hogy a szabadárak megjelené­se óta nem tudják, mi meny­nyibe kerül. A fogyasztói árak kialakításába természetesen a í élügy erőség nem szólhat bele. Azt azonban rendszeresen el­lenőrzik, hogy az üzletek pol­caira kikerülő termékeken raj­ta legyen az ár, s az meg­egyezzen a boltban levő nyil­vántartással. A szakemberek nagyon vár­ják már, hogy megszülessen az érdekvédelmi törvény, mert ennek életbelépése után tálán csökken a vevők kiszol­gáltatottsága. H. Ë. M. I. Alapítványi kórházat létesítenek? Műtétek világszínvonalon Évek múltával nyilván nehezebben rekonstruálhatók a történtek. Mi igaz a találgatásokból, valójában mi vezette most biztató nyomra a rendőröket? Dr. Tergalecz Ferenc rendőr alezredes válaszol: — Ki kell ábrándítanom minden hangzatos, látványos megoldásból. Gyanúsítottunk nem egyetlen hajszálon csúszott el, és ami a munkánkat illeti, itt sem adhatok számot Sher­lock Holmes-i bravúrról. Egyszerűen arról van szó, hogy ameddig ma eljutottunk, az nagyon összetett, kollektív mun­ka eredménye, szívós, kitartó szakmai tevékenység kellett hoz­zá. Tény, hogy az eltelt évtizedek alatt sokat fejlődött a mun­kánkat segítő kriminológiai tudomány, a rendőri technika. Minden lezáratlan ügyben, mint amilyen ez is, ha apránként is, de, folytatódott az adatok, bizonyítékok gyűjtése. — Most nyilván felgyorsult a nyomozás? — Igen, az egykori tanúk ma is készségesen rendelkezésre állnak, érezhető a segíteni akarás, a szándék, hogy kiderül­jön végre az igazság ebben a sötét ügyben. — Labanc Anna hozzátartozói hogyan fogadták a rendőrök újbóli faggatózását? — A szülők Sajópetriben már nem élnek. De az áldozat testvérei igen. Ók fotóanyaggal, további információkkal köny- nyítették a munkánkat. A régi tanúk is valamennyien élet­ben vannak, ám akadt köztük olyan, aki azóta külföldön él. Szerencse, hogy a tervezett meghallgatása idején éppen itthon tartózkodott — mondja Daragó őrnagy. — Térjünk vissza egy pillanatra a technika fejlődéséhez kapcsolható új vizsgálatokra. — A gyanúsítotton műszeres pszichológiai vizsgálatot vé­geztettünk. Ehhez szükség volt az illető beleegyezésére is. A vizsgálatot azonban csak olyan emberen érdemes elvégezni, aki az adott ügyben konkrét élményekkel rendelkezik. Ameny- nyiben ez hiányzik, a vizsgálat nem hozhat felszínre semmi­lyen hasznosítható többletismeretet. — Ez a gép, a poligráf, amit amerikai filmekből a nagy- közönség hazugságvizsgáló gépnek ismer, nem éppen a leg­újabb műszaki kutatások terméke. — Nem, de annak idején a bűnügy ilyeneket még nem ve­hetett igénybe. A mikronyomok felderítésében, értékelésében viszont sokat változott, pontosabban fejlődött a bűnüldözésbe bevonható technika — fedi fel a részleteket dr. Tergalecz Fe­renc. — Az akkor rögzített nyomok ma is rendelkezésre áll­nak, teljes körű bizonyítékként felhasználhatók. — A gyilkossággal alaposan gyanúsítható férfi indítékai között szerepeltek-e szexuális indítékok, olyanok, amelyek a régi találgatásokra utalnak? — Az adatokból az áll össze, hogy a gyilkosság, a gyilkos tette egy sikertelen udvarlási közeledéssel hozható összefüg­gésbe. — Az eltelt húsz év a jog megfogalmazásában mentessé­get, elévülést biztosit a tettesnek. — Csakhogy a gyilkossággal alaposan gyanúsítható férfi ellen már március 26-án elrendeltük a nyomozás folytatását. MIÉRT ÖLTÉK MEG LABANC ANNÁT? (3. RÉSZ) Nagy József újságíró dokumentumok alapján feldol­gozta a húsz évvel ezelőtti, miskolci ápolónő-gyilkossá­got, az azt követő nyomozást. A könyv, amelyből rész­leteket közlünk, szeptemberben jelenik meg. 3. Pszichológiai vizsgálat Ez lehetővé tette az elévülés megszakítását. így a kihallgatás folytatódik, rendelkezésünkre állnak egészen jó személyleírá­sok, régi és új bizonyítékok. Mindez az eddigiekhez képest egészen más megvilágításba helyezi a kilátásainkat. Objekti­ven, elfogulatlanul kell dolgoznunk, a folytatáshoz is igen ap­rólékos, pontos munkára van szükség. Végsősoron, ha az alaposan gyanúsítható férfiról kiderülne, hogy ártatlan, az is eredmény, és én ezt igen fontos kérdésnek tartom. A rendelkezésre álló adatok azonban nem erre utalnak, hanem arra, hogy hosszú,, türelmes munka árán ismertté vá­lik és büntethető lesz Labanc Anna gyilkosa. A Labanc Anna gyllkossági ügyében sok tanút hallgat­tak meg. Jóllehet a bűncselekmény időpontja, a hajnali órák csendje kedvezett az elkövetőnek, ám így is meglepően sok szemtanúja akadt egy fiatal, férfi meneküléshez hasonlító fu­tásának. Sőt a késői műszakból a szállóba, vagy hazafelé tartó nővérek, ápolónők az esti órákban láttak egy embert órákig ácsorogni a hármas szoba ablaka alatt. Negyedórával a tragi­kus esemény előtt az ügyeletes gépkocsivezető is hallotta a szálló irányába lépkedni a magányos alakot, akit egy pillan­tással felmért. Menekülés közben látták erkélyről, utcán és gyalogjárón, futását,a sportolók gyakorlott mozgásához hasonlították. Lát­ták a szórakozóhelyről hazafelé tartó fiatalok. Ezen a szaka­szon szinte párhuzamosan haladtak a teljes erőből futó fiatal férfival. Többeknek éppen az tűnt fel, hogy bár senki sincs a nyomában, nem üldözik, a tempóból nem enged. A járdát söp­rő portás, a hazafelé tartó párok a ruházatát, a mozgását, alak­ját, hajszínét meglehetősen nagy hasonlatossággal írták le. A meghallgatások során találtak valakit Sajópetriben, La­banc Anna szülőfalujában, aki elmondta, hogy Anna beszélt egy fiatal fiúról, aki közeledni szeretne hozzá; sportoló, ám túl fiatal, így nem fogadhatja közeledését. Az összeállított fantomkép alapján a meghallgatott tanúk az úgynevezett tablóból bizonytalankodás nélkül választották ki a szőkésbarna, vagy világosbarna hajú. sötét árnyalatú za­kót és világosabb színű nadrágot viselő férfit, akit azon a haj­nalon menekülni láttak. A gyilkosságot követő években sorra járták a nyomozók a korábban meghallgatottakat és fokról fokra többet tudhattak meg a tettesről. Egy időben börtönlakók körében is terjedtek különböző hírek a miskolci bűncselekményről. Az a hír járta többek közt, hogy a gyilkosságot hárman követték el. Buda­pestről jöttek taxival és dolguk végeztével feltűnés nélkül távoztak. E feljegyzés dátuma: 1974. október. Ekkortájt „be­szélt” egy testvérpár is valamelyik börtönben az esetről, még­pedig úgy, mint akik birtokában vannak több fontos infor­mációnak. Folyamatosan működött a figyelőszolgálat, szemmel tar­tották az orvosszállót, újból átfésülték a régi adatokat. A ros­tán olykor „ártalmatlan” kukkotokra bukkantak, tettest ke­resve. Évekig ellenőrizték, hogy a kórházi dolgozók közül kik követtek el garázdaságot, erőszakos bűncselekményeket, ám sokáig nem sikerült olyan többletinformációhoz jutni, ami el­vezetett volna az indítóokhoz, illetve nyomra vezetett volna az aggasztóan öregedő ügy 'tetteséhez. Átmenetileg felmerült még az is, hogy tévedésből ölték meg Annát, mert egy korábbi szobatársának régi barátja, ha ritkán is, de visszajárt és agresszíven követelőzött az ablak­nál, a bejáratnál. Felvetődött, hátha ez a férfi jelent meg eset­leg italtól megtámogatott önérzettel az ablak alatt és a sötét­ben nem tudta, kit talált meg a késével. Ha a rendőrök Annáról kérdezték a tanúkat, szinte kizá­rólag kedvező kép rajzolódott ki a barátnők, ismerősök, isme­retlenek szavai alapján a bájos, szép ápolónőről. Tiszta volt és barátságos, jószívű és ami fontos, semmivel sem élt más­ként, mint a vele egykorú lányok. Szerette a ruhákat — bár nem jutott neki bőven —, a táncot és a vidámságot. Ha néha az esti, éjszakai szórakoztatás ellenében „engedetlen” volt, elő­fordult, hogy alaposan helybenhagyták az indulataikat, vágyai­kat férkezni nem tudó lovagok. Takarékos volt, száz forintokat rakosgatott a betétkönyvébe, hogy aztán testvére gyermekére, édesanyjára költse ünnepek alkalmával. Szabadságát csip- csup családi ügyekre pazarolta, üdülni egyszer volt életében. Temetésén még a legkőszívűbb falusiak is sírtak, mert úgy érezték, méltatlan volt jóságához ez a szörnyű vég. Még a halála napján is a szomszédos belgyógyászaton fekvő édesanyja betegágyánál háromszor időzött, kevéske pénzéből kórházba illő rendesebb pongyolát vásárolt neki. Ezeket az útjait és a késői műszakból való hazatérést ak­kor már figyelte valaki, aki a legutóbbi szembesítések alkal­mával elveszítette közönyösségét és kijelentette: csak az ügy­véd jelenlétében hajlandó megszólalni... (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents