Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-18 / 194. szám
Ha a polgár érzi a bizalmat A demokrácia nem lehel parttalan Jó sörnek is kell a cégér! A Kőbányai Sörgyár ceglédi mintaboltjának Varga Gábor készített hangulatos kerámiadíszt (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Nyári búcsúk Amihez kapcsolódik Van, aki szüretel A meteorológusok nap nap után hőségről, kánikuláról szólnak. Mindez nem zavarja az őstermelőt, ő akkor is szüretel — A változások igénye vajon jelentkezett-e az egyesületeknél is? — Természetesen csak azoknál, amelyek ténylegesen működnek. A ceglédi szervezet az elmúlt időszakban nyolc egyesület szövetségét jelentette. Probléma az, hogy ezek közül nem egy csak fiktíven létezett. Ez országos jelenség. Például ma beszéltem. telefonon a kémikusok elnöknőjével. A Láthatatlan légió ehhez az egyesülethez képest egy legális szervezet. Ugyanis nincs titkára, tagsága. Következésképp nem fizetnek tagdíjat. Viszont hozzánk tartoznak. — Ezek szerint a felmérések ideje ez: milyen egyesületekre lehet számítani, melyik végez érdemi munkát? — Pontosan. A napjainkban rendelkezésre álló adatok tanúsága szerint előfordul egy-egy ilyen „társulat”, amely egyáltalán nem végzett érdemi munkát— Akkor miért volt rájuk szükség? — Feltételezem, hogy a gazdaságnak nem volt rájuk szüksége. Sőt, azt is, hogy a pártállamot nem érdekelte ezek véleménye. Legalábbis. ha nem egyezett meg az általa kimondottakkal, akkor meg sem hallgatta azt. — önök miféle sorsot szánnak nekik? Megszüntetik őket vagy ...? — Eltökélt módszerünk az, hogy azokat, amelyekre a környezetünkben az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem terén társadalmi igény mutatkozik, megtartjuk. Ugyanis 1991 januárjától szigorú gazdasági rendszerben kell tevékenykedni. Eddig az állami költségvetésből teremtették meg a működési feltételeket — még egy nem létező egyesület esetén is. Hiszen amikor részesülni kellett az állami támogatásból, vagy jutalmat vett fel valaki, akkor bizony valós szeA hőség szinte már elviselhetetlen Ceglédbercelen is. Az Egyetértés Termelőszövetkezetben öntözik a szarvasmarhatelep környéki legelőt, mert különben kisülne a fű. A vizet a Cetjéből nyerik, ám a kívánatos 12 órán át nem locsolhatnak, mert a patakban is kevés a vtz, A legelő minőségét évek óta műtrágyázással is javítják. A Az államalapító Szent ^ István király ünnepére ké- ^ szül az ország. Ennek kap- csán képtelenség nem gon- ^ dőlni államiságra, köztár- ^ saságra vagy éppenséggel ^ állam és állampolgár kap- ij csolatára. Dr. Szabó Alfréd- ^ dal, a művelődési osztály ^ vezetőjével beszélgettünk. — Az ön számára mi az államiság? — Először is e szóról a rend, biztonság és védettség jut eszembe. Tehát nemcsak a határok — a természeti környezet — léte, hanem az emberi cselekvőképesség szabályozottsága. E földgolyónak azt a szeletét jelenti, ami a szülőföld. Ahol bárki szeretné jól érezni magát, s ezt egy állam garantálja. Az utóbbinak egyik legfontosabb feladata — valójában ez egy eötvösi gondolat —, hogy minden sérelemtől megóvja a polgárát. És persze fontos a személyes szabadság, a nyugalom, a kiegyensúlyozottság. — Múlt év október 23-án 12 órakor dr. Szűrös Mátyás az Országház erkélyéről kikiáltotta a köztársaságot, ami felemelő pillanat volt. Az eltelt idő óta érez-e valami különbséget? — Az ünnepekre egy nemmélyek jelentek meg. Az elkövetkező időszak legfontosabb teendője az, hogy az egyesületek mérjék fel a területeken az igényeket, s ezeknek próbáljanak eleget tenni. Ennek az egésznek legyen gazdasági eredménye. A technika házának fenntartását és gyarapítását valósítják meg. És persze azt is szeretnénk, ha munkájukkal elérnék, hogy egy-egy vélemény kialakításánál szóba se jöhessen más, mint a szakember véleménye. Egyes témák kiműveléséhez olyan ismereteket adnának, amelyekkel el lehetne kerülni olyan téves döntéseket, amiket városi testületek korábbi években hoztak. — Hogyan kívánnak munkálkodni? — Ügy, hogy csak azon szakvélemények kidolgozására vállalkozunk, amelyek igényes elkészítésére elég időt kapunk. Mi mindenképpen a szakvéleményünket kívánjuk előtérbe helyezni. Még akkor is, ha az esetleg nem egyezik a hatalmon lévő pártokéval. — El tudják-e érni, hogy itt a városban legyen a szavaiknak súlya? — Számottevő változást nem várok. Azt gondolom, még sokáig azokat a személyiségeket keresik, akik fontos szerepet töltenek be, és nem a szaktekintélyeket. Meg kell valósítani azt, hogy minden szakma kiváló művelőjét válassza vezetőjévé. Ahhoz, hogy a MTESZ tagjainak szava kellő nyomaté- kot kapjon, bizonyos időre van szükség. — Miként tervezik a helybeli pártokkal, testületekkel a kapcsolatot? — Szeretnénk felajánlani a szolgáltatásainkat. Egy kerékasztal-tárgyalást tervezünk szeptember végén amelyre meghívjuk a tanácsi testület és a helybéli pártok képviselőit. Bemutatjuk azo310 tehénnek és 170 növendék üszőnek ugyanis nem kevés táplálékra van szüksége. Az elmúlt héten megkezdték a silókukorica betakarítását. Az aszály miatt a 200 hektárról gyenge termést takarítanak be. Sőt az árukukorica egy részét is kénytelenek silónak felhasználni. zet életében Is szükség van. Kell olykor efféle megállás, erőgyűjtés. Voltaképpen igazi változást csupán az első szabad választások utáni hetekben, illetve az országgyűlési munka kapcsán lehetett érezni. A köztársaság fogalom kiteljesedését főleg abban érzékelem, hogy demokratikusan, szabadon választott parlamentünk van. amelyben az ellenzék őszintén, nyíltan megmondhatja véleményét. Ez legyen természetes — mindenkor. S akkor igazad bekövetkezik a változás is. — Az Országgyűlés hosszú, nemegyszer meddő viták után végre döntött a címerről. Az ön számára mit jelent a címer? — Azt hiszem, egy címernek a történelmi folyamatosságot is kell mutatni. Mindenesetre egyáltalán nem mindegy, hogy mit mond a külföldinek és a honpolgárnak. Valószínű, hogy számomra mást, mint a határainkon túli magyarságnak. Az elfogadott koronás változatot semmiképpen sem tekintem annak a kifejezésének, hogy most a régi nagy Magyarország gondolatát érezzük. Hanem a történeti, történelmi folyamatosság megerősítése ez. Ami hozzájárul az ön- és éntudat formálásához. kát a területeket, amelyeket magas színvonalon művelünk, ahol a kapcsolatot szorosabbá kívánjuk tenni. — Van-e programjuk a közeljövőre1 — Korábban megyei szervezethez tartoztunk. Ez számunkra egyáltalán nem ideális. Ezért a ceglédi egyesületek 1991-ben egy önálló szervezetként kívánnak dolgozni. Ehhez megkerestük azt a struktúrát és működési szabályzatot, amit október 31-ig készít el a Szervezéstudományi Egyesület. Az információ áramoltatásának egy olyan módját akarjuk megvalósítani, ami piacképes ke resletet jelent. — Göncz Árpád személyében immár törvényes köztársasági elnöke van az országnak. Mit vár tőle! — Őszintén szólva a közelmúltban megtartott népszavazást fölösleges pénzkidobásnak tartom. Hiszen őszszel az SZDSZ kezdeményezésére lebonyolított népszavazáson eldőlt, hogy a szabadon megválasztott Parlament után kerüljön sor az Országgyűlés általi elnökválasztásra. Végül is örülök, hogy most már van törvényes elnökünk. Mert az állam funkcióinak teljesítéséhez, a rendhez, nyugalomhoz nél- különözhetetlen. Göncz Árpádtól azt várom, amit az emberiség egykor Periklésztől kapott. 0 becsületes, művelt, egyszerű, határozott és rendkívül szorgalmas volt. A mi köztársasági elnökünk személyében hasonló jegyeket látok. Remélem, hogy sokat tesz majd a rend, a nyugalom, a békesség megteremtéséért és a torzsalkodások lecsillapításáért, megfékezéséért. S persze legyen határozott és bölcs. — ön szerint az állam és állampolgár kapcsolata változott-e? — Ennek vannak nagyon jó jelei. Ám a demokrácia élményének megéléséhez még idő kell. Nyilvánvaló, ha az állam tiszteli az állampolgárt, az önálló véleményt, preferálja az alkotó- és kezdeményezőkészséget, akkor feltétlenül javulhat ez a kapcsolat. — Ami azért az állampolgárnál is nagyobb önfegyelmet, toleranciát feltételez. — Természetesen. Ameny- nyiben az állampolgár érzi a bizalmat, igyekszik majd, hogy méltó legyen arra. A korábbi időszak diktatórikus módszerei félelmet, alárendeltséget, kiszolgáltatottságot eredményeztek. Napjainkban ez már nem hozhatna javulást. Ugyanakkor ez a demokrácia nem lehet parttalan sem. Figyelnünk kell a negatív jelenségekre — például a fegyelmezetlen közlekedésre, szemetelésre stb. —, amelyek nem harapózhatnak el. Az utcán, munkahelyen, hivatalban fontos lesz megtanulni egymás értékeit, véleményét, gondolatát tisztelni. Fehér Ferenc Valaha a templom és a mellette levő temető egy közösség településének központja volt. A templom fő ünnepének, a névadó névnapja számított, illetőleg az a nap, amihez kapcsolódott. A véletlen folytán Cegléd és Nagykőrös környékén levő katolikus templomok (összesen 16) közül hétnek augusztus—szeptemberben van az ünnepük. A patrocíniumok szerint augusztus 6-án volt a búcsú napja Albertirsán, augusztus 15-ére esik Jász- karajenő ünnepe, augusztus 20-án van az abonyi és a kocséri búcsú, majd Zöldhalomban Kisasszony napján (szeptember 8.), a Magyarok Nagyasszonya napja, szeptember 12-én és 14-én pedig a Szent Kereszt búcsú a ceglédi nagytemplomban. Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehé- redik az arató (vagyis fakul a barnasága), augusztus • 6-a az albertirsai búcsúnap, de a jelenlegi rendtartás szerint az előző vasárnap szokott a templom névnapja lenni, mivel hétköznap az emberek dolgoznak. Keleti egyházi ünnep volt Ükünk színeváltozása, a tábor-hegyi három bazilika szentelésére utal e nap, amely a szőlő- és gyümölcstermelő gazdáinknak is nevezetes napja: a szilva és szőlő kékülése ez idő tájt kezdődik, végre a munkák elmúlnak, nem kell a szőlőt hetente kapálni, permetezni. Nagyboldogasszony napja, a magyar nép egyik legnagyobb egyházi ünnepe, Szűz Mária mennybemenetelének napja, a Napba öltözött Asszony halálának emléke, amely nekünk nem ilyen gyászos nap, hisz szinte az egész Kárpátmedencében vannak patrocí- niumai Boldogasszonynak. A jászkarajenői búcsú így esett az idén 12-ére, vagyis a megelőző vasárnapra. Tápiószent- márton régi patrocíniuma is e napra esett, azóta Szent Márton a templom és a község patrónusa. A közelgő Szent István-i ünnepek főleg Abonyban és Kocséron voltak méltóságteljesek, a templom névadóját is ülték a hívek, s természetesen fogják ülni az idén is. Zöldhalom népe pedig a kicsiny kápolnában szeptember 8-án üli a búcsút, ez Kisasszony napja, vagyis Szűz Mária születésnapja, a kora középkortól említett ünnepünk, bár a barokk kortól kedvelt nap igazán. Névünnepe sem maradt emlék nélkül errefelé, hisz a Magyarok Nagyasszonya ceglédi kápolnája ennek épp bizonyítéka. A szép Mária-ünnepek után következik a Szent Kereszt feltalálása, illetőleg megtalálásának napja, amikor a régi május eleji nap helyébe lépett a búcsú. Gyakori patrocínium, de nem a váci egyházmegyében, itt ugyanis Anyás és Rákoskeresztúr vonatkozik rá, s mint nyelvészeink igazolták a „ke- resztúr” szavunk e Szent Keresztre utal. Természetesen a vallásos embereken kívül mindenki mást is érinthet a búcsú. Ilyenkor járják a vándorárusok a falvakat, édességet, ruhákat, búcsúfiát kínálnak, dolgozik a körhinta, a hajóhinta és a céllövölde. Viszont ma ezek a búcsúk nagyon megváltoztak, a régi hagyományőrző szokások megkoptak, s maga a templomi búcsú is a liturgikus reformok következtében egészen más, mint volt száz, ötven vagy negyven éve ... Surányi Dezső (Erdős! Agnes felvétele) A szavuk kellő nyomatékot kap-e? Hogy ne legyenek téves döntések 5 A MTESZ ceglédi szervezetéről az utóbbi időkben ^ igen keveset lehetett hallani. Június 4-e óta új egyesü- ^ leti vezetés lépett hivatalba. Tabányi Tibor titkárral I beszélgettünk. Hőség itt és ott Szomjazik a halár F. F. Érdemes meüesodálni őket TTTTTTTTTTTTTTTTTTVTT^ A ceglédi főposta épületét gyönyörű faragott kődíszek ékesítik. Rohanó mindennapjaink látóteréből kiesnek, igazán érdemes néha egy-egy percre megállva körbenézni a felújított épületet. __ __ j .. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) \ J ó sörnek is kell a cégér!
