Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-18 / 194. szám

1930. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT J» w líl I Közművelődési díj Elismerések Pest megye kulturális életé­nek zászlóvivői találkoztak tegnap, pénteken délelőtt ben­sőséges ünnepségen az ócsai új szabadidőközpontban. A művelődési házak vezetői és munkatársaik, a könyvtárak, levéltárak dolgozói közül azok gyülekeztek, akiknek hosszú, sok évtizedes munkáját ju­talmazták, dicsérték meg. Az ünnepségen Vadász János, a KKDSZ országos titkára kö­szöntötte áz ünnepeiteket. Ez alkalommal két különö­sen sok sikert elért közműve­lődési dolgozót tüntettek ki Pest megye Közművelődéséért díjjal és oklevéllel. A kitüntetettek nevében Offela Sándor, a tápiószecsői művelődési ház örökifjú nyug­díjas vezetője a maga és a másik kitüntetett, dr. Egey Tibor, a megyei levéltár igaz­gatója nevében mondott kö­szönetét a megtisztelő elisme­résért. K. Z. Silóié jár a tengeriben Silózógépek járják az érdi határit. A helyi Benta Völgye Tsz-nek a szárazság áldoza­tául esett kukoricásából közel egyharmadnyi terület, mint­egy 300 hektár kerül az idő Színes és fekete-fehér Elkészült az új magyar el­mer szabványa, amelynek el­ső mintapéldányait már augusztus 20-a után közvetle­nül megkapják az ügyben legérdekeltebbek, a miniszté­riumok és a főhatóságok ve­zetői — közölte Petrovai László, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnöke. Az MSZH elnöke aláhúzta: a hivatal nem a címert ter­veztette újra, hanem egy olyan szabvány készült el, amely a szakértők által már elfogadott címer ábrázolásá­hoz nyújt — elsősorban a hi­vatalos szerveknek — segítsé­get. Azaz abban igazítja el a címert — hivatalosan — ábrá­zolni kívánókat, hogy miként kell fekete-fehér, illetve szí­nes formában ábrázolni a cí­mert, ha ezt hitelesen akarják tenni. Ezért a most elkészült szab­vány többféle típusetalont tartalmaz, amelyet a hivatal javasol, illetve kötelezően ír elő bizonyos helyeken. A szab­vány első része a fekete-fe­hér ' változattal foglalkozik, amely a jelenlegi elképzelé­sek szerint három variánst tartalmaz: egy nagyobb mére­tű A4-es, egy hozzávetőlege­sen 5 centiméter átmérőjű, valamint egy bélyegzőnyo­matnak megfelelő — mint­egy 5—15 milliméter közötti — változatot. A szabvány második része a színes nyomattal foglalko­zik, hiszen a fejlett nyomda- technika mellett egyre na­gyobb az igény a színes ábrá­zolásra is. Itt a grafikus raj­zolat alapján meghatározták azokat a színeket — arany, ezüst, fehér, zöld és piros —, amelyekkel a mintául szol­gáló nyomat alapján a cí­mert színesben lehet ábrázol­ni. Érdekesség, hogy itt csu­pán egy méretnagyságot — A4-es — ad meg a szabvány, s a koronát is csupán arany­színnel ábrázolja, a drágakö­veket nem színezi. Függelék­ként azonban szerepel egy olyan változat is, ahol a ko­ronán az ékkövek is ki van­nak színezve. A színes kicsi­nyítéskor az előállítókra van bízva, hogy megítéljék, elfo­gadható minőségben képesek-e előállítani a színes nyomatot. A szabvány, amely teljes egészében várhatóan augusz­tus végére készül el, szep­tember közepén lép hivatalo­san is hatályba. A szabvány­ban szereplő címerra izmi n fá­kat Piros Tibor grafikus ter­vezte. előtti betakarítás sorsára, s szolgál takarmányául az ígé­retes szarvasmarha-állo­mánynak. Benépesült a szö­vetkezet gyümölcsöse is. Ez­úttal a kitűnő zamatú cham­pion nevű őszibaracfotermés nem a remélt hozamot adja A 75 hektáros tábláról jó, ha begyűjthetnek 30 vagonnyit. Az alig közepes termék okát az is jelzi, hogy ez a kedvenc gyümölcs nem tudott megfe­lelően kifejlődni, mert a rek- kenő hőség, a csapadékhiány nem tette lehetővé a barackok növekedését, és az ideális lé- tartalmat. Tegnap a tsz központjá­ban közgyűlésen köszöntötték a közelgő Szent István napját meg az aratók a kenyér ün­nepét. Fehér asztalhoz ült le a tagság. Az ízletes ebédet ze­ne és tánc követte. A szóra­koztatásról amatőr helybéli együttesek gondoskodtak. Egyebek között fellépett a Benta Völgye szponzorálását élvező és nemzetközi hírnév­re szert tett Forrás táncegyüt­tes úgynevezett második vo­nala is. Az első számú, a standard gárda ugyanis nem lehetett ott ezen a közgyűlé­sen, mert éppen a Benelux államokban turnézik, s mint hírlik, szép sikert aratnak. Fellépnek a brüsszeli operá­ban, s érthetően nagy meg­tiszteltetés számukra, hogy tegnap fogadta őket a belga uralkodó és felesége. Természetesen örül a siker­nek Hegedűs Géza, a szövet­kezet elnöke is. Elmondta, hogy gazdasági munkájuk mellett erejükhöz mérten mindig is támogatták a kul­túra művelőit. A Forrás tánc- együttes mostani útját már két impresszárió egyengeti, mintegy jelezve, hogy a kul­túra gazdasági haszonnal is járhat. (gyócsi) Hitelkedvezmények - aszálykárosultaknak A Magyar Hitelbank kü­lönböző kedvezményeket biz­tosít azoknak a mezőgazda- sági gazdálkodóknak, ' ame­lyek hátrányos helyzetbe ke­rültek az a/czályds időjárás miatt. Számos gazdaság nem tud­ja kifizetni a vízdíjat, és ezért nem öntöz a legnagyobb szárazság idején sem. Ezért a Magyar Hitelbank — augusztus 1-jétől — azok­nak a vállalkozóknak, akik a pénzintézetnél vezetik számlájukat, átvállalja a díj kifizetését. A bank csökken­ti a súlyosan érintett térsé­gekben működő mezőgazda- sági szövetkezetek, magán- vállalkozók kamatterheit is. Ebben a kedvezményben szintén azok az egységek ré­szesülhetnek, amelyek az MHB-val állnak számlakap­csolatban. A bank elképzelé­se az, hogy amilyen arány­ban visszaesett a gazdasá­gok árbevétele a kedvezőtlen időjárás következtében, olyan mértékben elengedik az álta­luk nyújtott hitelek kama­tát. Az intézkedésekkel kap­csolatban Bartha Árpád, az MHB elnök-vezérigazgatója elmondotta: mindenképpen meg akarják előzni további, még jelentősebb veszteségek kialakulását. Ha ugyanis a gazdaságok a jelenleginél is nehezebb anyagi helyzetbe kerülnének, ez a bankot is meglehetősen hátrányosan érinti. A közös érdekeket fel­ismerve döntöttek úgy, hogy már most a gazdaságúik se­gítségére sietnek. A jövő esz­tendő jobb megalapozása ér­dekében 4 százalékos kamat- kedvezményt biztosítanak az érintett gazdaságoknak azok­ra a hitelekre, amelyeket ve­tőmag vásárlására vesznek igénybe. Arra is számítanak, hogy a tárca vezetése, a Föld­művelődésügyi Minisztérium szintén hasonló kedvezményt biztosít. A HÉT HÍRE KICSIK KICSIJEI Budapest volt a helyszíne a humanista világkong­resszusnak. $ Baja fogadta a főiskolások és egye­temisták országos természetbarát-találkozója résztve­vőit. @ Megkezdte munkáját az egri műemlékvédelmi nyári egyetem. ® Kecskeméten rendezték meg a pa- radontológiai kongresszust. @ Gyula adott otthont a tűzoltózenekarok háromnapos nemzetközi találkozójá­nak. © Képkiállítás nyílt Szolnokon Hódolat Bartók­nak címmel. @ A hét híre az is, hogy a zánkai ifjúsági táborba első alkalommal érkeztek kistelepüléseken élő gyerekek. Divat a válás. A település­házasságokban is újabban, amint régtől fogva az embe­rekében. A megyében mosta­nában már nem csak községek mondják fel a — legtöbbször kívülről összeboronált — fri­gyet, hanem városrészek is! Ez utóbbiak szintén önálló tele­pülések kívánnak lenni. Ami­nek következményeként gya­rapodni fog a kistelepülések­nek a száma. Ami önmagában nem baj. Sőt, napjainkban a népszerű törekvések közé tar­tozik. A gond akkor kezdődik, amikor például kiderül: az ál­talános iskola első osztályába három gyermek iratkozott be... Sokszoros hátrány ma kis­településen élni. Az életkörül­mények, a munkalehetőségek nem vethetők össze a másutt fellelhetőkkel. A megyében ennek ellenére 73 ezer ember él kistelepüléseken, olyan fal­vakban, amelyekben a lakos­ságnak a száma nem .haladja meg a kétezer lelket. Vannak közöttük csinos, otthonos köz­ségek, ám olyanok is, ahol szinte rákiált az emberre az itt-semmi-sincsen állapota. S valóban, nincs iskola, közüze­mi víz, a kereskedelem két vegyesboltból áll, az egy szem orvos éjjel-nappali szolgálatra kényszerül... A zánkai tábor­ba most eljutott gyermekek között a megyéből van olyáh, aki egy szál maga képviseli lakóhelyén a 10—14 évesek korosztályát... ami azért nem különlegesség, mert a kistele­püléseken megtörténik, egy- egy évben egy-két születést jegyeznek be az anyakönyv­be, s a későbbiekben a cse­kély számú ifjak közül is tá­vozik az elköltöző szülőkkel néhány. A gyakran változó, a mes­terséges mércéket erőltető te­lepüléspolitika láthatóan — mert tapasztalhatóan — nem tudott mit kezdeni a kicsi falvakkal. „Megoldásként” felkínálkozott a legegysze­rűbbnek látszó módszer: az elnéptelenedéses elhalás. Amit érzékeltet a következő: a me­gye legkisebb hat települé­sén majdnem két és félszer annyi hatvan évnél idősebb ember él, mint amennyi tizen­négy esztendősnél fiatalabb gyermek. Ennek ellenére óva­kodnunk kel! a hamari követ­keztetések levonásától. A me­gyében hatvannégy település sorolható a kicsik közé. ám bizonyos azonos jellemzőik el­lenére is mindegyiknek más és más a helyzete, a sajátos jegyek pedig a teendők sajá­tosságait feltételezik. Ponto­san arról van szó tehát, hogy nem lehet, nem szabad egyen­ruhát húzni ezekre a falvakra; alakítsák ki maguk a rájuk legjobban illő holmikat. Dőreség lenne az előbbiek­ből arra következtetni, hogy valamennyi kistelepülés a jö­vőben képes lesz megállni a saját lábán. Ha fájdalmas is, de tudomásul kell venni: foly­tatódik az elnéptelenedés. Csak éppen nem általános jel­lemzőként ! A kistelepülések egy része ugyanis életképes. Dönt majd a mindennapok alakulása, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor az ún. te­lepüléskategóriába történő be­sorolás lényegében mestersé­gesen döntötte el a holnapot. A „szerepkör nélküli”, majd később az „alapfokú” település megjelölés — nem rejtettem véka alá annak idején sem — azért szamárság, mert ahol emberek élnek, ott szerepkör is van... Az íróasztalok mel­lett hozott ítéletek művi be­avatkozások voltak a telepü­lések fejlődésébe, sorsába. A központosítás veszedelmes di­vatját azonban újabb vesze­delem egy másfajta divattal felváltani: a bármi áron tör­ténő önállósulással. A folya­matosság és fokozatosság elve kellene hogy érvényesüljön a kicsik ügyében, már csak azért is, mert idő kell a ki­csik kicsijeinek, azaz a kiste­lepüléseken élő gyermekek­nek. fiataloknak az új szem­léletű útn^k indításához. Szomorú mérleg az, amikor egy esztendő alatt négy nevet vezetnek be a születési anya- könyvrészbe, s húszat a halá­lozásokéba. Az ilyen arányok a megye kistelepülésein nem ritkák. Nem csupán negyven év, hanem sok-sok évtized hi­báit kell majd feledtetni a települések holnapi sorsában. Ebben kiemelt szerep jut a gyerekeknek, a fiataloknak: a más jövőnek ők az alapjai. A félkegyelmű lapjain azt írta Dosztojevszkij: ,.hazudni szé­gyen a gyermekeknek ... úgy­is tudnak ők mindent.” S va­lóban, tudjanak mindent szü­lő- és lakóhelyük tegnaojá- ról, jelenéről és még inkább: lehetséges holnapjáról. S eb­ben a holnapban az ő remélt közreműködésükről. Mészáros Ottó térségében a legszigorúbb Naponta háromszor két óra A hetek óta tartó száraz­ságban kókadoznak a növé­nyek, s egyre apad a Duna is. A vízügyi szakemberek aggódva figyelik a vízállást, ettől függhet, milyen mérté­kű korlátozásokat kell beve­zetniük. A tegnapi vízállásjelentés­ben elhangzott, hogy a Duna szintje Nagymarosnál mind­össze 50 centiméter, ami ter­mészetesen nem azt jelenti, hogy akár gyalog is átgázol­hatunk a vízen, mert ezt egy úgynevezett nulla viszonyítá­si ponttól mérik, s alatta akár három méter mélység is tátonghat. Az apadás azon­ban vészes. A szakemberek szerint ez az érték máskor a két-három métert is eléri. A Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat vízkorláto­zást egyelőre nem rendelt el, de előfordulhat, hogy egy- egy településen a csúcsidő- szakokban ellátási problémák lesznek. Vácon, a Duna-menti Re­gionális Vízművek diszpé­cserközpontjában Faragó Ju­dit elmondta, hogy a mun­katerületükben mindenhol vízkorlátozást vezettek be. A fokozatok azonban eltérőek. Az első csoportba tartozik Vác, Szód, Szödliget, Göd, Dunakeszi. Főt, Csömör, Mo­gyoród. Gödöllő, Szada, Ve­resegyház, Erdőkertes és ör- bottyán. Itt az iparvállalatok tizenöt százalékkal kevesebb vizet használhatnak fel, s a kertekben, utakon tilos a tömlővel való locsolás. Szentendrén. Leányfalun, Tahin, Budakalászon, Ürö­mön, Pilisborosjenőn, Pomá- zon, Csobánkán, Pilisszántón, Pilisvörösváron, Pilis szentke- reszten, Piliscsabán és Soly­máron húszszázalékos kor­látozásra ítélték a cégeket, s a locsolás tilos a nap bár­mely szakában. A harmadik kategóriába Dömös és Dobogókő térsége tartozik. Ezen a környéken a vállalatoknak már negyven százalékkal kellett csökken­teniük a vízfelhasználásukat, s a lakoság délelőtt, délben és délután két-két órán át kap vizet. A diszpécser elmondta még, hogy ilyen alacsony vízállás mellett a kutak behomoko- sodhatnak. Ügyelni kell ar­ra, hogy összhangba hozzák a szivattyú teljesítményét a víz adagolásával. Ezt egy toló­zár segítségével szabályoz­zák. Vigyázni kell, hogy a behomokosodás ne következ­zen be, mert ellenkező eset­ben beomolhatnak a kutak is, amelyek milliós értéket képviselnek. A diszpécser megnyugtatott; nem kell at­tól tartanunk, hogy a szeny- nyeződés bekerül az ivó­vizünkbe. A helyszínen el­lenőrzik, hogy homokos víz ne kerüljön a fogyasztókhoz. Hogy meddig tart a víz­korlátozás, ma még nem le­het tudni. Az égiek kezében vagyunk. A diszpécser sze­rint egynapi tartós esőre len­ne szükség ahhoz, hogy a normális szolgáltatás helyre­álljon. H. Ê.

Next

/
Thumbnails
Contents