Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-18 / 194. szám
2 1990. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT "HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Forró helyzet az öbölben Még a „szavak háborúja'' tart katonai felvonulás közepette Bagdad Irán felé tett békegesztusa gyanakvást keltett Lengyel kérdőjelek a Szolidaritás tizedik születésnapján Altalanos PILLANATKÉP Husszein jordán király amerikai látogatása felfokozott érdeklődést keltett világszerte. A hasemita királyság Irak szomszédja, s eddig a Szad- dam Husszein rendszere köré vont „embargóhurok” hatékonyságát alaposan lerontotta, hogy Amman a Bagdaddal való kiegyezés szükségességét hirdette. Ez érthető is, hiszen a jordán olajszükségletet 95 százalékban Irakból és Ku- vaitból elégítik ki, és a közel- keleti királyság exportjának 65 százaléka irányul e két öbölbeli államba. Ezért nem lehet meglepődni azon, hogy à jordán területen levő akabai kikötő — annak ellenére, hogy a Biztonsági Tanács már majd két hete meghozta döntését a bagdadi rendszer elleni gazdasági bojkottról és embargóról —, amolyan „hátsó kapuja” volt Iraknak, ahonnan útnak indíthatta a sivatagon át odoküldött exportszállítmányait, és az import is szabadon beáramolhatott, hiába erősítette meg Washington, London, Ottawa, Canberra “ Perzsa (Arab)-öbölben cirkáló flottaegységeit újabb hadihajókkal. Amman magatartását azonban az is meghatározza, hogy gazdasága összeomlik Washington évi pénzsegélyei nélkül. A világsajtó tudni vélte, hogy a király, Szaddám Husz- ' Szein Búshoz ' iritézéftr’ üáéWé- tével érkezik a tengerentúlra. Egyes „jól értésülték” már azt 'híresztelték, hogy Bágdad „feltétel nélküli” tárgyalásokat javasolna az állítólagos levélben az amerikai kormányzatnak. Bush1 elnöknek azonban nyilván jobbak voltak az információi; mert éppen Husszein érkezésének előestéjén a hadügy-miniszté- riumban éles beszédet mondott, s ebben nemcsak „hazugnak” és „hiteltvesztettnek” nevezte Szaddám Husszeint, hanem érzékeltette, hogy véleménye szerint immár „kimerültek a diplomácia csatornái”, s csupán a nyers erő képes meghátrálásra kényszeríteni a Kuvaitot bekebelező és Szaúd-Arábia ellen támadásra készülő iraki vezetést. S hogy Husszein Amerikába utazását látványos módon a „helyére tegye”, nem maradt Washingtonban, hogy a királlyal tárgyaljon, hanem Mainebe, birtokára repült, hogy folytassa a hét elején megszakított szabadságát. Husszeinnek oda kellett követnie, hogy egyáltalán leülhessen vele a tárgyalóasztalhoz. A megbeszélésekről kétféle verziót adtak ki. Egyiket az amerikai kormányzat szóvivői ismertették. Eszerint Husszein hozzájárult ahhoz, hogy betartja ezekután a Biztonsági Tanács határozatát, és lezárja az iraki szállítmányok elől az akabai kikötőt, azaz az eddigi „hátsó kaput”. À király viszont azt mondotta, hogy „Jordánia humanitárius elvekből kiindulva, valószínűleg ezután is szállít élelmiszereket a bagdadi rendszernek.” Nem részletezte, mit ért „élelmiszerek” alatt. Szavaiból kitűnt, hogy az Irakkal közös sivatagi határán való szállításokról nem történt megállapodás ... ELIT EGYSÉGEK A SIVATAGBAN A jordán uralkodóval folytatott megbeszélései valószínűleg megerősítették Busht abban, hogy fokozza a katonai nyomást az iraki rendszerre. Parancsot adott, hogy az amerikai hadihajók kezdjék meg a Biztonsági Tanács határozatának érvényesítését és tartóztassanak fel és fordítsanak vissza minden hajót, amely Irakba vagy Kuvaitba irányuló szállítmányt visz a fedélzetén. Az elnök szerint az intézkedést „erőszak alkalmazása nélkül” kellene végrehajtani, s a cirkálók csak „figyelmeztető lövéseket” adhatnak le. Ez a kitétel nyilván az ENSZ főtitkárának megnyugtatására szolgált, aki aggodalmát fejezte ki, hogy az Egyesült Államok túllépi a Biztonsági Tanács határozatát, mert abban sem blokádról, sem katonai rendszabályokról nem esett szó. Hírmagyarázók felvetik azonban, hogy az „erőszak- mentes akciók” valójában az illúziók birodalmába tartoznak, hiszen mi történik, ha a megállásra felszólított hajók nem hajlandók a parancsot teljesíteni, s a levegőbe leadott amerikai lövések is hatástalanok maradnak, vagy ha az iraki vagy odairányuló szállítmányokat esetleg Szaddám Husszein hadihajói kísérik? A másik veszélyes tényező, hogy Kuvait és Szaúd-Arábia sivatagi határainál mind nagyobb iraki és amerikai erők néznek állig felfegyverzetten farkasszemet. Az eredetileg 80—100 ezerre becsült iraki katonaságot, amely Kuvaitot megszállta, Bagdad időközben százhatvanezer főre emelte, s e csapatok zömét a szaúdi határ közelében vonta össze. Ami az Egyesült Államokat illeti, 25 ezer katonája ásta be magát Szaúd-Arábia sivatagos "ferülétéin, s '"útnak indították Callforniából 45 ezer olyan tengerészgyalogost megerősítésükre, ‘amelyek Washington elit haderejéhez tartoznak, s nemrég részt vettek a Panama elleni akcióban. I ELÉG EGY HELYI j INCIDENS... A gyorsított katonai felvonulás miatt nagy a fegyveres összecsapás veszélye, hiszen elég egy helyi incidens, máris lángba borul a térség. Az amerikai csapatokhoz képest a britek, továbbá az egyiptomi, szíriai és marokkói egységek csak jelképesek, s Bush elnök egyelőre nem elégedett azzal, hogy az általa meghirdetett soknemzetiségű haderő mily vontatottan alakul. Közben Bagdad újra kinyilvánította, hogy esze ágában sincs megszüntetni kuvaiti agresszióját. A bagdadi televízióban Szaddám Husszein nevében felolvasott nyilatkozat szerint Kuvait egyszer s mindenkorra Irak része lett, s a bagdadi vezető Washingtont azzal fenyegette meg, hogy „támadás esetén amerikaiak ezrei hagyják el majd a térséget koporsóban.” Ez egyrészt nyilván a vegyifegyver-hadviseléssel való fenyegetőzés megismétlése. Mint emlékezetes, a térségbe érkezett amerikai és egyiptomi egységeket emiatt már gázálarccal látták el. Új fejlemény viszont, hogy Genfben a 40 ország ENSZ -égisze alatt zajló leszerelési értekezletén az amerikai küldött bejelentette, hogy ha Irak alkalmazza e pusztító harci eszközt, Washington hasonlóan vág vissza. Bagdad „másik tervezett adú- ja”, amelyet nyilván ki akar játszani a Biztonsági Tanács határozatát érvényesítő erők ellen, a Kuvaitban és Irakban rekedt külföldi állampolgárok fogvatartása. A bagdadi vezetés ebben az ügyben enyhén szólva, ködösítő magatartást tanúsított. Először azt nyilatkozta, hogy ezek az emberek szabadon elhagyhatják a térséget. Majd következett a „kiürítés megszervezésének” nevezett időhúzás. Végül is a 2500 amerikai. és a 4000 angol állampolgár jelentkezését írták elő egy kuvaiti szállodában. Ezt washingtoni és londoni hivatalos körökben azzal a jogos gyanúval fogadták, hogy Irak internálni, azaz „túszként” akarja fogva tartani ezeket az embereket. Ugyanúgy tettek hazánk állampolgárai esetében is. Először engedélyezték távozásukat, majd közölték — a nemzetközi jog 'normáival ellentétes módon —, hogy „egyelőre” ott kell maradniuk. kétszázezer BEVETHETŐ KATONA Szaddam Husszein e heti legnagyobb „meglepetése" az volt, hogy látszólag teljesen kapitulált Irán előtt. Az a rendszer, amikor 1980-ban a Shatt el Arab folyón való hajózás állítólagos biztosítása miatt rátámadt Iránra, egy vélt villámháborúban gyors katonai sikert remélt. Ezután nyolc esztendőn át véres háborút folytatott, amelynek két és fél millió áldozata volt, s Iraknak 400 milliárd dollár kárt okozott és adósságát 80 milliárd dollárra fokozta. Most viszont teljesítette a teheráni vezetés feltételeinek nagy részét. Mint bejelentették: keddig kiürítik azt a néhány ezer iráni négyzetkilométert, amelyet a tűzszünet idején Bagdad birtokában tartott. Elismerik az 1975-ös határokat, amelyek megváltoztatásáért annak idején a háborút kirobbantották, s hazaengedik azokat. az iráni hadifoglyokat, akik számát néhány tízezerre becsülik. Angol és egviptorm lapok megdöbbenve cikkeztek arról, hogy. Bagdad ezzel annak a mintegy milliónyi katonájának véráldozatát változtatja hivatalosan értelmetlenné, akiket ez a rendszer a sivatagi háborúban feláldozott. Teherán az iszlám forradalom óta legnagyobb győzelemként értékelte a történteket, de kitartott amellett, hogy a bagdadi ag- resszoroknak többmilliárdos kártérítést kell fizetniük a pusztításért és követelte Irak kuvaiti megszállásának azonnali megszüntetését. A világ közvéleményének nagy része nem ok nélkül Szaddam Husz- szein azon kísérleteként értékelte a történteket, hogy elvonhasson az iráni—iraki határról 200 ezer katonát és ezeket a csapatokat a kuvaiti— szaúdi határra irányítsa át... ELHALASZTOTT KENYÉRTÖRÉS A napokban lesz tíz éve annak, hogy Lengyelországban megalakult a Szolidaritás szakszervezet. Az akkor illegalitásba kényszerített erő, amely most kormányon van, mégsem ünnepelhet diadalittasan. Csak a napokban sikerült megakadályozni a nyílt szakadást, s Walesát, az egykor oly nagy nimbusszal övezett vezetőt rábírni arra, hogy a megbékélés végett mondjon le arról, hogy köztársasági elnöki ambíciói miatt, a választás siettetésével, szétrobbantsa a kormányzatot, s veszélybe sodorja a demokratizálási folyamatot. Mazowieczki kormányfő a jelöltje ugyanis a Demokratikus Akció nevű irányzatnak, amely a fokozatos privatizálást és előrehaladást írta zászlajára, szemben Walesa gyorsított programjával, amely egvesek szerint robbanásokat idézhet elő. A kenvértörés a Szolidaritáson belüli két erő között elmaradt, mert megállapodás született, hogy ősszel parlamenti választásokat tartanak, s jövő tavasszal kerül sor az új alkotmány elfogadására, s csak ezután lesz szavazás a köztársasági elnök személyéről. Pillanatnyilag tehát Varsóban a radikálisok és a mérsékeltek között politikai kompromisszum jött létre a súlyos és fenyegető gazdasági helyzet miatt. Árkus István IRAK! ÁLLÁSPONT Az Ikarusnak várnia kell Nem mérlegelnek Az iraki és a kuvaiti helyzetről, az Arab (Perzsa)-öböl- . ben fokozódó politikai és katonai feszültségről, az Irakot sújtó blokádról és az ország ellen irányuló nemzetközi propagandakampányról tartott sajtótájékoztatót pénteken az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete, Mohammed Ghanim Al-Anaz. A diplomata bevezetőként felolvasott egy kilenc pontból álló nyilatkozatot, s ebben körvonalazta hazája álláspontját a legújabb fejleményekkel kapcsolatban. A nagykövet szavaiból kitűnt: Irak félreérthetetlenül fenntartja jogát az önvédelemhez, a Kuvaitban történteket pedig kizárólagosan iraki belügy- nek tekinti. Az Irakban és Kuvaitban rekedt magyar állampolgárok ügyét érintve a diplomata bejelentette: Bagdad ez idő szerint nem tesz különbséget európaink és nem európaiak, arabok és nem arabok között. A térségben rendkívül sok külföldi állampolgár él családtagként vagy munkavállalóként. Kuvait lakosságának kétharmada idegen állampolgár, Irakban pedig csupán az egyiptomiakat is kétmillió vándormunkás képviseli. Nyilvánvaló, hogy valamennyi ország kiáll a saját állampolgárai mellett, ám Irak úgy ítéli meg, hogy a különmegállapodásokmál fontosabb és eredményesebb lehet a kollektív rendezés. Ez a megoldás ugyanis nem állítja szembe egymással a különböző országúikat. A magyarokról konkrétan any- nyit mondott, hogy mindazoknak, akiknek érvényes munkavállalói, vállalkozói, üzleti és egyéb szerződéseik vannak, azoknak azt teljesíteniük kiíllj v^lük kapcsolat-‘ ban egyelőre nem Jöhet szóba' az evakuálás. Kubának csak dollárért A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (NGKM) kész tovább folytatni a tárgyalásokat Kubával az idei áruforgalomról. Amíg azonban nem születik erről megállapodás, addig a magyar cégek — kényszerűen — csak dollárért exportálhatnak. Erről Czibula János, a tárca főosztályvezetője nyilatkozott az MTI érdeklődésére. Elmondta, hogy Kubának az idén 60—65 millió rubel értékű árut —ennek 80 százaléka cukor — kellene Magyarországra szállítania, de ebből eddig szinte semmi sem érkezett meg, sőt a szigetországnak az elmúlt évről is van még 11 millió rubeles tartozása. Kuba átmeneti gazdasági nehézségeire hivatkozott, amikor az elmúlt napokban a magyar féllel az idei szállításokról tárgyalt. Azt javasolta, hogy az idén az áruforgalom a korábbinál alacsonyabb szintű legyen, mert az esedékes 30—35 millió rubeles kötelezettségét most nem tudja törleszteni. Kubának 1989 végéig ugyanis 100 millió rubeles adóssága halmozódott fel Magyarországgal szemben, s ez az idén — megállapodás hiányában — tovább növekedhet. Havanna csak a negyedik negyedévben szeretné tovább folytatni a tárgyalásokat, ezt az NGKM túl késői időpontnak tartja. Czibula János hangsúlyozta: Magyarországnak érdeke, hogy mielőbb megállapodásra jusson Kubával, hiszen addig az Ikarus nem tudja leszállítani az idén esedékes 650—700 autóbuszszettet és -alkatrészeket, ami mintegy 30—35 millió rubeles tétel. A magyar—kubai kereskedelem jövőjéről az NGKM illetékese egyelőre csak annyit tudott mondani, hogy jövőre áttérnek a szabad devizás elszámolásra, de a forgalom egy részét bizonyára a barterke- reskedelem jelenti majd. Törvénytervezet a piaci illemtanról A versenynek már van hivatala Hazánk alkotmánya közérdeknek tekinti a verseny szabadságát és a tisztességes versenyt. Ennek megvalósítására hamarosan a Parlament elé kerül a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvények tervezete, a kormány pedig rövidesen felállítja a Gazdasági Versenyhivatalt. Az új szervezet feladata a töryépy.tervezeteji, által is dek 1 ÜmasáffÏÏSÂWïy szabadságának és tisztaságának érvényre juttatása. IVfindezt sajtótájékoztatóján mondotta Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke, majd szólt arról: a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénytervezot fontos lépés a versenyjog kiépítése felé. A tervezet részletesen taglalja a versenykorlátozás tilalmát, meghatározza a gazdasági erőfölény fogalmát, és foglalkozik a gazdasági tevékenységet kifejtő vállalkozók versenyt veszélyeztető egyesülésével is. , Azt árak megállapításáról szóló törvénytervezet szakit az eddigi általános érvényű ár- szabályozás elvével, és az árak megállapítását az ügyletben részt vevő felek szabad megállapodására bízza. Hatósági árat — a törvény elfogadása esetén — csak néhány államilag támogatott szolgáltatásnál, valamint egyes, gazdasági és társadalmi szempontból alapvető terméknél lehet megállapítani. A törvénytervezetek által deklarált jogok érvényesítésére állítják fel önálló intézményként a versenyfelügyeletet ellátó szervezetet, a Gazdasági Versenyhivatalt. Összefogtak a kívülállók Szocdemek keringője A Takács Imre vezette Szociáldemokrata Párt, a Révész András nevével fémjelzett Független Szociáldemokrata Párt, illetve a Petrasovits Anna irányítása alatt álló Magyarországi Szociáldemokrata Párt belső ellenzéke életre hívta a Szociáldemokrata Szövetséget, amelynek legfőbb célja, hogy véget vessen a honi szociáldemokrácia megosztottságának, s egységes fellépésre ösztökélje a mozgalom különféle irányzatait a közelgő önkormányzati választásokon. A különféle szociáldemokrata szervezeteket egységbe fogó tömörítés megalakítására azért volt szükség, mert az ország politikai-gazdasági rendszerváltozása közepette tűrhetetlenné vált a balközép erőinek szétforgácsolódása, illetve ezzel együtt járó politikai tér800 millió dollár értékű működő tőkét hozna Magyarországra az a dán konzorcium, amely az Öbudai-sziget hajógyári részének hasznosítására már meg is kötötte az előszerződést a Ganz Danubius és a Sziget Rt. vezetőivel — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Angyal Ádám, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Rt. vezérigazgatója. A vezérigazgató elmondta: a sziget sorsával kapcsolatban eddig csak elképzelésekről lehetett beszélni, most viszont megszületett az első kötelezettségvállalással is járó előszerződés. Jogi szempontból e2 annyit jelent, hogy amennyiben a hatóságok a szükséges engedélyeket megadják, az aláíró felek kötelesek az előszerződésben már leírt feltévesztése — fogalmazódott meg az alapító szervezetek sajtótájékoztatóján. Az új tömörülés irányítói a szociáldemokrata mozgalom gyengeségeiért nem titkoltan az MSZDP vezetését tették felelőssé. A sajtótájékoztatón elhangzott vélekedések szerint e csoport már csak azért sem képes a megújulásra, mert ez egzisztenciális érdekeivel ellentétben állna. Az új szociáldemokrata szövetség most a hagyományos értékekre alapozva tiszta lappal szeretné egységbe szervezni a hazai szociáldemokratákat. Soraikba várnak mindenkit, aki „a pártért és nem a pártból akar élni”. A szövetség tisztában van azzal, hogy hosszú, szívós szervező- munkával kell újjáélesztenie a magyarországi szociáldemokrata mozgalmat. telek mellett a végleges megállapodást is megkötni. A dán konzorcium — a Bal- tica pénzügyi csoport, a JPC beruházási iroda és a Kieler Architects építésziroda — vállalta, hogy az Óbudai-sziget déli részén fekvő 320 ezer négyzetméteres területen egy új városrészt épít, amelyben hotel, irodák, bevásárló- és konferenciaközpont, valamint lakóházak is helyet kapnának. A terv nem érinti a sziget északi részén elterülő pihenőparkot, az tehát továbbra is megőrizné funkcióját. A beruházást egyébként lépcsőzetesen valósítanák meg. Angyal Adám hangsúlyozta- a 800 millió dolláros működő tőke és az új városrész sorsa most már csak a kormány döntésén múlik. GAZDA KOMRA DOLGOZÓ? Földről- agráriusok nélkül Sajtótájékoztatón ismertették az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének állás- foglalását a kormány földtulajdoni törvénytervezetéről. Oláh István, az egyesülés igazgatótanácsának elnöke elmondotta: az állami gazdaságokban egyetértenek azokkal az alapelvekkel, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, így a földtulajdon és a földhasználat egységével, valamint a természetes személyek által szerezhető tulajdon intézményével. Az állami gazdaságiak véleménye szerint kifogásolható, hogy a törvénytervezet főleg a jóvátételre helyezi a hangsúlyt, és szinte feltétel nélkül bőkezűen kívánja rendezni az eredeti tulajdonosok és örökösök kártalanítását, ami bizonyos feszültséget okoz a jelenleg aktív dolgozók körében. Az állásfoglalás végezetül kifogásolja, hogy a privatizációs kormánybizottság munkájában nem vesz részt a mezőgazdasági ágazat képviselője, sőt a szakértők között sincs agrárközgazdász a Földművelésügyi Minisztérium részéről. Előszerződés kötelezettségvállalással Dán tőke a szigeten J 4
