Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-18 / 194. szám

VF—sr- H PEST MEG YES XXXIV. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ára: 7,20 forint 1990. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT A kuvaiti magyar koló­nia arra készül, hogy — a korábban ismertetett elkép­zeléseknek megfelelően —• augusztus 19-én elindul Bagdadba — válaszolt az MTI kérdésére pénteken késő délután Hermán Já­nos, a Külügyminisztérium szóvivője. „...én vagyok!” Királyhoz illő szavak. U État c’est moi! Az ál­lam én vagyok! Ezt mondotta volna XIV. La­jos, 1655-ben, a parlament előtt. Vadászruhá­ban, lovaglóostorral a kezében, pökhendien letorkollva az elnököt, aki az állam érdekeiről be­szélt. A szállóige él, a története azonban nem igaz. Az akkor tizenhét esztendős király még — hiteles történelmi forráskutatások bizonyítják — nem vél­te magát az államnak, még nem akaszkodott össze a parlamenttel... Királyok könnyen hiszik mindenekfölött állónak magukat. Forma szerint századunkban még király­nak sem kellett lenni hozzá ... A keserves törté­nelmi tapasztalatok ellenére jogos a kérdés: ki az állam? Nem a király. Az első magyar királyra emlékezünk. A múlt században élt krónikás, Kerékgyártó Árpád így írt erről a napról: „1083. Augustus 20. Szent István ki­rály első ünnepélye. A Rómában szentté canonizált István király tetemei Székesfejérvárott a sírból nagy ünnepéllyel fölvétettek, mely alkalommal Sa­lamon király is kibocsáttatott a fogságból, ki az elő­ző évben azért záratott el Visegrádon, mert fondor- kodott László király élete ellen.” Igen, tetem, fon- dorkodás, megbocsátás ... személyes ismerősünk az ilyen történelem. S hanyadszorra már! S meglehet: hányszor még? Ma ismét új sors, új államszerkezet, új történe­lem kapuit nyitjuk meg. Telve hittel, telve bizony­talansággal. Szent István emléknapja. A magyar államiságé. Az alkotmányé. Az új kenyéré. Ez az egyetlen nap is zavarba hoz bennünket, hogy mi is, minek a köszöntése, nem hagy a napok serege, mely körülfon bennünket, testünkről, lelkűnkről letép- hetetlenül. Mögöttünk a tegnap. Előttünk a holnap. De a ma, a most, azzal mi van?! Mindenki minden­kori élete: a most. A tegnap az elődöké. A holnap az utódoké. A most a mienk. S ezzel a mindenkori mosttal, ezzel a mienk darabka történelemmel vá­lunk tegnapi elődökké holnapi utódaink szemében, ezzel kell majd elszámolnunk, de minden ilyen számadás igazságtalan, mert ma kérdi azt, miért nem így és úgy volt tegnap. Valójában valamennyi történelmi, társadalmi for­máció, valójában minden hatalom arra kereste és adta meg a választ, ki az állam. Voltak szép vála­szok erre a kérdésre és voltak kegyetlenek, lesz­nek szépek és lesznek kegyetlenek. Melyiket vá­lasztjuk? Módunkban áll egyáltalán választani? Hi­szek abban, hogy igen! Ezerévnyi történelmünk ha­talmas időfolyamának ez az a pillanata, amikor le­hetne, amit eddig nem lehetett: magunkról magunk­nak dönteni. Véglegessé tenni az egyetlen helyes, igaz választ a kérdésre, ki az állam, azt felelve, az állam én vagyok! Én, a sok millió polgár, a nép, a legfőbb hatalom. Történelmünkben kurta pillanatok, amikor éppen soron levő uraink nem verik a demagógia nagy­dobját. Szabadság, nép, nemzet, haza, hűség, szol­gálat: egyszer adassák meg nekünk, hogy ne csak hirdetni halljuk az igét, hanem megélni is lehes­sen. Most itt van az ideje ennek! Talán... A vihar előtti utolsó percben, 1843. március 14-én kelt leve­lében azt írta Pestre, Szontagh Gusztávnak Milánó­ból egy Mészáros Lázár nevű ezredes: „Mik tör­ténnek mindenhol az újságokból tudjátok, mi lesz belőle azt csak az Űr Isten tudja.” Bő egy hét eltel­tével — március 23-án — ez az ezredes Pesten a Batthyány-kormány hadügyminisztere ... Láthat­ta-e akkor Világost, Playnau bitóit?! Minden lépés­ben ott rejlik a bukás lehetősége is, de a lépni nem merni már maga a vereség. Soha nem volt ez any- nyira igaz, mint most, soha nem kellettek annyira a lépni merészek történelmi példái, mint most. S e* merészek közül az első: Szent István. M éltóságunk felelősségünkkel arányos: hatal­mas mind a kettő. Valamennyiünk méltósága legyen a tudat: az állam én vagyok! Vala­mennyiünk felelőssége legyen a tudat: az ál­lam én vagyok! Ez a méltóság, ez a felelősség sza­badságunk záloga és egyben alapköve a demokrá­ciának. Az annyira áhítottnak, az eddig soha meg nem éltnek. Mert csak hirdettetett, de meg nem adatott: az állam, én vagyok. Történelmi jussunk tehát e hazában birtokon belülre jutni, végre vala- hára érezni és tudni: otthon vagyunk. Mészáros Ottó HÁRMAS ÜNNEP FALUN ÉS VÁROSON Szent Istvánra emlékezve Államalapító királyunk, Szent István és az új ke­nyér ünnepére készül Ma­gyarország. Az ópusztasze­ri nemzeti történeti em­lékparkban augusztus 20-án reggel fél kilenckor öku­menikus istentisztelettel kezdődik a Csongrád Me­gyei Tanács és az emlék­park országos bizottsága által rendezendő ünnepség. Árpád vezér szobránál dél­előtt 10 órakor Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság elnöke lesz az ünnepi szó­nok. Egész napos népünne­pélyt szervez a Magyar De­mokrata Fórum Veszprém­ben és Szombathelyen; a két városban Antall József miniszterelnök mond beszé­det. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek délelőtt fél 11-kor Eszter­gomban tart istentiszteletet, délután 5 órakor pedig a budapesti Szent István-ba­zilikában mond misét. Fel­szenteli a templom Passau- ban öntött új harangját, amelyet a német nép aján­dékozott kiengesztelésül a déli toronyból 1944-ben el­vitt Szent Imre-harangért, és hálából a tavalyi határ­megnyitásért. A bazilikánál rendezik meg a szent jobb- körmenetet is. A főváros eseményeinek sorába tartozik a Magyar Honvédség tisztjeinek eskü­tétele 20-án délelőtt a Kos­suth téren. A Hősök terén egész nap díszőrség vigyáz­za a magyar hősök emlék­művét, s óránként lesz ze­nés őrségváltás. Az évfordulóhoz méltó ünnepségekre kerül sor me­NÍVÓDÍJAS MŰVÉSZIK Kitüntetések a Parlamentben Augusztus 20-a alkalmá­ból Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter kitüntetéseket adott át a Parlamentben. Eredményes népművelői munkájuk elismeréseként a Kiváló Népművelő címet húszán vehették át, közöt­tük Bicskei Gábor, a zsám- béki művelődési ház mű­vészeti vezetője. A magyar könyvtárügy és levéltárügy érdekében kifejtett mun­kásságáért mások mellett Szabó rErvin-emlékérmet Kányi Andrásné, a ceglédi városi könyvtár igazgatója kapott, a Népművészet Ifjú Mestere címet Birinyi And­rás táborfalvai hangszerké­szítő is elnyerte. A miniszter a fentieken kívül Népművészet Mestere kitüntetést, Bessenyei György-emlékérmet, Móra Ferenc-emlékérmet és Élet­fa-díjat is átadott kulturá­lis életünk személyiségei­nek. gyénk • kis- és nagytelepü­léseinek legtöbbjében is! Az ünnep mindhárom nap­ján sok helyen tartanak kenyérszegő ünnepet és ren­deznek kulturális műsoro- kat. Budakeszin augusztus 20- án este 6 órakor a művelő­dési házban előadást tarta­nak Szent Istvánról, majd bemutatkozik a nagyközség gyermek színjátszó együtte­se. Cegléden augusztus 20- án délelőtt 10 órakor a Sza­badság téren az MDF, a Fi­desz, az FKgP és az SZDSZ rendez nagygyűlést, ' ahol a pártok szónokai mondanak beszédet. A vá­ros környékén, többek kö­zött Albertirsán, 'délelőtt" 10' órakor a központi ABC-áru- ház előtti parkolóban a helyi pártok és egyházak tartanak ünnepséget. Utána: ökumenikus istentisztelet lesz és helyi közreműködők­kel műsort mutatnak be. Jászkar aj enőn négy tante­remmel bővül az általános iskola, amelyet délelőtt 10 órakor avatnak fel. A volt alsókarai haranglábat, a harangot Szentirmai Endre római katolikus plébános szenteli fel. Kőröstetétlenen az 1896-ban emelt emlék­művet övező parkban 14 órá­tól a Zrínyi Miklós Katonai Főiskola művészegyüttese lép fel. Dömsödön augusztus 20- án délután 5 órakor külön­leges sportesemény színhe­lye lesz a labdarúgópálya. Itt a helyi öregfiúk csapa­ta mérkőzik meg a színész­válogatottal. Este a 7 óra­kor kezdődő körzeti nyug­díjas-találkozó vendégeként ott lesznek a váci és a pe­regi idős emberek is, akik­nek a helybeliek adnak vi­dám műsort. Dunakeszin augusztus 19- én délután 15.30-kor a Ma- kovecz Imre építőművész által tervezett haranglábat szentelik fel a városi te­metőben. Az ünnep tiszte­letére természetbeni támo­gatást szervezett a segélye­zésre szoruló , kis jövedel­műek javára a helyi tanács, a Tranzit Kft. és a helyi Vöröskereszt. A konzerv- élelmiszer-csomagot augusz­tus 15-én és 16-án közel 300 rászorulónak osztották ki. (Folytatás a 8. oldalon.) A szóvivő ismertette az evakuálást szervező tárca­közi bizottság Külügymi­nisztériumban tartott pénteki ülésének döntését. A magyar lépések tervezé­sét nehezíti a gyorsan vál­tozó iraki helyzet — mond­ta. A Kuvaitban élő ma­gyarok az öt bérelt ■ busz- szal indulnának az iraki fővárosba. A magyar diplo­mácia mindent megtesz an- hak érdekében, hogy továb­bi, Jordániába vezető út­jukat biztosítsa, s az ehhez szükséges engedélyeket megszerezze. A magyar fél kész arra is, hogy ha a ko­lónia együtt nem juthat át a határon, akár több cso­port számára szervezze meg a hazatérést. Herman János egy Jordániából származó információra hívta fél a fi­gyelmet: a jordán—iraki ha­táron eddig még csupán né­hány európai polgárnak si­került átkelnie. Egyes ke­let-európai országok kuvai­ti kolóniái már elindultak hazafelé, vannak, akik kö­zülük Bagdadban várakoz­nak, és több csoport már a jordán határ közelében tar­tózkodik. Minden rendelkezésünkre álló hír arról tanúskodik — fejezte be a szóvivő —, hogy a Kuvaitban és Irak­ban tartózkodó magyarok biztonságban vannak, egész­ségesek. ­i 0

Next

/
Thumbnails
Contents