Pest Megyei Hírlap, 1990. augusztus (34. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-15 / 191. szám
1990. AUGUSZTUS 15., SZERDA kútiem 3 A VÁDLOTTAK PADIAK A HELYÜK? Kinyitnák a paragrafusok kiskapuit Nem elég a bacilus, könyvtár is kell hozzá. Az igazságügyi szakértők ugyanis azt tartják, aki az ő pályájukra lép, az fertőzött ember. Fertőzött igazságérzettel, elhivatottsággal. Mert ha a közlekeflési mérnök, ha éjszaka csörög a telefonja, nem azért ugrik saját kocsijába, s vágtat a baleset helyszínére, hogy a százötven forintos igazságügyi szakértői alapdíjat zsebre vágja. Ha egy könyvvizsgáló, árszakértő, pénzügyi szakértő éjszakákon át virraszt szándékosan kisilabizálhatatlan iratok kisila- bizálásával. szintén nem eme alapdíj behabarásának szándékától vezérelve teszi. Ezért nevezik hát magukat fertőzött embereknek az igazságügyi szakértők: az igazság keresése hajtja őket. Csakhogy igazságos Mátyás király salamoni ítéletei óta a valóság feltárása kissé bonyo- lutabbá vált. Az igazságügyi szakértőknek ma már nemcsak fertőzöttSégre, hanem folyamatos továbbképzésre, információcserére, szakkönyvtára is szükségük van. Hiszen pár esztendeje még a közlekedési szakértő könnyedén meg tudta állapítani egy féknyom hosszúságából a Trabant vagy a Lada sebességét, de hogyan következtessen ma egy blokkolásgátlóval ellátott Porsche tempójára? S igaz ez a könyvvizsgálókra is: a mai jogszabálydzsungelban, a privatizációk és reprivatizációk útvesztőjében ma már könnyű eltévedni segédeszközök híján egy- egy agyafúrt vállalati könyvelő papírjai között. Többmilliós sikkasztások Ezért jött létre az Igazságügyi Szakértők Fővárosi és Pest Megyei Egyesülete. S nemcsak ezért. Tömörülésük célja többek között, képviselni a tagok szakmai.és gazdasági érdekeit, gondoskodni a megjelent jogszabályok és szakmai előírások jegyzékének terjesztéséről. kapcsolatot tartani a területileg illetékes hatóságokkal és szakmai szervezetekkel. E sorok írója örül, hogy létrejött ez az egyesület, mivel eddig úgy tapasztalta, hogy az igazságügyi szakértők között sem alakult ki a megfelelő együttműködés. Hiszen eddig, ha valamelyik tsz elnöke bemutatta főkönyvüket a könyvszakértőnek, nem derülhettek ki a többmilliós sikkasztások. A könyvvizsgáló ugyanis csak azt tudta regisztrálni, hogy az útépítésre előirányzott sóder, földmunka számlái rendben iktatva vannak. De soha nem volt ott a vizsgálatnál egy útépítésben jártas szakértő, aki rákérdezhetett volna: de hol az aszfalt? S ha nincs aszfalt, hol az út? A sóder esetleg csak a tsz-elnök hétvégi házába kellett? Irritálja a közvéleményt — Ezentúl jobban együttműködünk mi is — mondja a budapesti—Pest megyei egyesület elnöke, aki egyébként az igazságügyi szakértők országos szövetségének elnöke is. Mittermayer Ödön szavaira rábólint dr. Láposi Sándorné, a számvizsgáló bizottság elnöke és Cömöri Géza is, aki a gazdasági szakosztályt képviseli. . ........ . Tévedés volna azt hinni, az' egyesület megalakulása kizárólag a tagok és a leendő tagok érdeke. Ma a jogállamiság felé haladó Magyarországon igen nagy változásokat él meg az igazságszolgáltatás, ezek a változások azonban „felülről” irányítottak. Szükség volna úgynevezett „alulról”, a szakma végváraiból induló kezdeményezésekre is, hiszen az sitésének” árát. Kézenfekvő gondolat, hogy az épület tulajdonosa próbált ezzel a módszerrel néhány százezer forintot kicsikarni az amúgy használhatatlannak ítélt sertéshizlaldából. Márpedig a major a pátyi telephelyű Zsámbéki. Medence Termelő- szövetkezet tulajdona. Az elnök, Szín Béla nem sokat magyarázkodhatott a televízió híradójában. Megkérdezte tőle a riporter, tudott-e a méreg tárolásáról, amire azt válaszolta, eleinte nem. Többre nem jutott idő. Pedig szívesen elmondta volna még, hogy bizonyítani tudja: a szövetkezetei nem terheli semmiféle felelősség. A majort ugyanis 1989. december hato- dikától kibérelte a budapesti központú Vegyipari és Szolgáltató Kisszövetkezet. A tízpontos szerződés értelmében a kisszövetkezet felel mindenért. többek között a Köjálelőírások betartásáért is. Az eredeti cél a cipőipari hulladék feldolgozása volt, szó sem esett vegyszerek, mérgek tárolásáról. A bőrhulladék özönlött is az istállóépületbe, csak éppen a válogatás, feldolgozás maradt el. Egyszer ugyan beállítottak három asszonyt a sökkazalnyi bőr szortírozására, ám a Köjál nem találta megfelelőnek a munkakörülményeket — így a melléküzemág meg sem indulhatott. TovábLi sorsa ismeretlen A szövetkezet vezetői — amikor tudomást szereztek a környezetszennyezésről — levelet küldtek a szerződésszegő kisszövetkezetnek, s felmondták a bérleti viszonyt. Az ottaniak haladékot kértek december végéig, mert a rengeteg bőrhulladék és méreg elszállítása időbe kerül. Nyomatékül egy előszerződést lobogtattak, amelynek értelmében — ha az anyaga megfelelőnek bizonyul — megveszi a bőrhulladékot egy külföldi cég. A méreg további sorsa ismeretlen. Nem ártana, ha nemcsak az elszállítására ügyelnének a szakemberek, hanem arra is, hová érkezik. Mátrai Tibor igazságügyi szakértők nagy tudású és tapasztalaté apparátust alkotnak. — Ha meghallgatnának minket, számtalan olyan jogszabályi hézagot tudnánk feltárni, amelyek léte egyre inkább irritálja az ország közvéleményét — mondja Gömöri Géza, s elmondja, az osztrák igazságszolgáltatás nem is hoz fontosabb döntést az igazságügyi szakértők véleményének kérése nélkül. A mi szakértőink is keresik a kapcsolatot a jog alkalmazóival, a Vagyonügynökséggel, a jogalkotókkal, sajnos egyelőre nem sok eredménnyel. A hírlapíróban felmerülhet a kérdés: a minisztériumi, hivatali székekben ülők esetleg nem úgy hozzák döntéseiket, hogy előtte az objektív szakértői vélemény alapján tájékozódnak, hanem aszerint járnak el, ami „fönt” dicséretes lehet? Talán nemcsak jelképes, hogy ma a bírósági tárgyalásokon nincs helye az igazságügyi szakértőnek — ha le akar ülni, legfeljebb helyet kérhet a vádlottak padján. Pedig — szerencsére — az ítéletek meghozatalában egyre nagyobb súlyt kap a szakértők véleménye. Sajnos a társadalom munkamegosztásában eme súlyt már nem tapasztaljuk. Az átlag feletti szakértelemmel rendelkező igazságügyiek ma még képtelenek főállásban végezni munkájukat, hiszen százötven forintos órabérük nem teszi ezt lehetővé. Ezért a főállás mellett látják el feladatukat, s ennek végzése során rá is vannak utalva kenyéradó munkahelyük telefonjára, telefaxára. Az igazság is érték Az igazi az volna, ha főállásban is lehetne a szakember igazságügyi szakértő, mert ez a munka jóval komolyabb annál, semhogy félállásban lehessen végezni —, egy-egy hibás szakértői vizsgálat a bíróság ítéletét a peres ügyekben képes teljesen megváltoztatni. Hogy az egyesület megalakulásával közelebb kerültek-e a professzionizmushoz az igazságügyi szakértők? Reméljük, bár kissé pesszimistává tesz, hogy a tagsági díj mindössze az egyesület postájának költségeit fedezi. A megoldás az lehetne talán, ha a társadalom rájönne: az igazság is érték, s igazság ma már nem létezhet az objektív szakértői vizsgálatok eredményének mellőzésével. Biokémikusok Budapesten Világhírű vendégek Huszadik kongresszusát augusztus 19—24. között fővárosunkban tartja az Európai Biokémiai Egyesületek Szövetsége (FEBS) a Magyar Biokémiai Egyesület szervezésében. A tudományos tanácskozásra a világ minden tájáról mintegy 2600 szakembert várnak, akik több mint 300 szóbeli és körülbelüli 2000 poszter előadásból tájékozódhatnak szakterületük legújabb eredményeiről. A szorosan vett szakmai témákon kívül számos olyan referátum is elhangzik a szimpóziumokon, illetve kollokviumokon, amely a szélesebben vett „nagyközönség” érdeklődésére ugyancsak számot tarthat. így például előadást tart Harold Varmus Nobel-díjas amerikai professzor, aki a rákos megbetegedésekben kiemelkedő szerepet játszó onfcogénekről ad tájékoztatást. Az AIDS-vírus egyik felfedezője, Robert Gallo professzor ugyancsak ezen a szakmai összejövetelen ismerteti az AIDS-kuta- tásban elért legújabb eredményeket. Emellett szóba kerülnek még olyan fontos kérdések is, például a növényi és állati nyersanyagok átalakítása tápanyagokká, amelyek a mező- gazdaságot és az élelmiszer-termelést, továbbá — mint a szennyező anyagok biológiai hatása elleni védekezés — a környezetvédelmet érintik. Budapest az első olyan város, ahol másodszor rendezik meg az Európai Biokémiai Egyesületek Szövetségének kongresz- szusát — először 1974-ben volt ilyen találkozó fővárosunkban —, ezzel is elismerve a magyar biokémikusok kiemelkedő tevékenységét az európai régióban. PRIVATIZÁCIÓ A TŐZSDE SEGÍTSÉGÉVEL Találkoxó lista né Továbbra sincs a magyar kormánynak listája a privatizálandó vállalatokról — közölték egybehangzóan a Pénzügyminisztériumban, a Magyar Nemzeti Bankban és az Ipari Minisztériumban. Ezt azzal ellentétben állítják, hogy Washingtonban, á Világbank egyik fiókintézetének, a MIGA-nak (Multilaterális Beruházások Biztosítási Ügynöksége) a képviselői (az AFP, a DPA/VWD útján) bejelentették: összeállították azoknak a vállalatoknak a listáját, amelyeket külföldi tőkebevonással fognak privatizálni Magyarországon. A két hírügynökség jelentése szerint szeptember 10-12. között a MIGA és a Pénzügyminisztérium Budapesten külföldi befektetők számára konferenciát szervez, hogy a helyszínen megismerkedhessenek az eladásra kiszemelt vállalkozások vezetőivel. A konferenciára valóban sor kerül, s ezen mintegy 30- 40 hazai vállalat, exportőr élelmiszeripari cégek, boripari vállalatok, elektronikai cégek vezető szakemberei vesznek részt. A vállalatok valóban érdekeltek abban, hogy külföldi befektetőkkel közös vállalkozásokat hozzanak létre, ám szó sincs arról, hogy az említettek valamiféle kormánylistán szerepelnének. Jelenleg a kormány csupán egyetlen listát készített el. Ez annak a hét cégnek a nevét tartalmazza, amely ellen fel- számolási eljárást indít az APEH, illetve a Társadalom- biztosítási Főigazgatóság. A, szakértők most azon dolgoz-: nak, hogy kritériumrendszert állítsanak össze arról: a különböző eredményességű -cégek milyen formában privatizálhatok. A kormány elképzelése az, hogy elsőként az állami kiskereskedelemben, szolgáltatásban adják magántulajdonba a különböző egységeket'. A jól működő iparvállalatok, pénzintézetek körében azt tervezik, hogy a privatizációt a tőzsde segítségével végzik el. Emellett tovább folytatódik a spontán privatizáció is, amelynek nem szab gátat az, hogy az Állami Vagyonügynökség közvetlenül a kormány irányítása alá került. Amikor a kritériumrendszer elkészül, akkor válik lehetővé a privatizációs elképzelések véglegesítése. Ö ÍRTA A NÉPMŰVELŐKNEK MAR NINCSEN NAPJA Némi elismerés a hét végén Az előző évek szokásához hasonlóan idén is kitüntetik azokat a Pest megyei népművelőket, népművelődési dolgozókat és könyvtárosokat, akik tíz, húsz, harminc, sőt negyven éve végzik áldozatos munkájukat. A törzsgárda-kitün- tetéseket augusztus 17-én, pénteken, a 10 órakor kezdődő ünnepségen, az ócsai Egressy Gábor szabadidőközpontban adják át 38 meghívottnak. A tízéves tagságról szóló oklevelet és az azzal járó pénzjutalmat huszonhármán, a húszéveset tízen, a harmincéveset ketten, és a negyvenéves közművelődési tevékenységért szólót pedig hárman kapják meg. A rendezvényen műsorral köszöntik az ünnepeiteket. Meghívták azoknak a tanácsoknak a képviselőit is, amely városban, községben a kitüntetettek dolgoznak. Köszöntőt Vadász János, az egy éve alakult Közművelődési és Könyvtári Dolgozók Szakszervezetének országos titkára, valamint dr. Végh Károly, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója mond. Korábban a népművelőket és a könyvtárosokat jó munkájukért mindig augusztus 20-án tüntették ki. Ez a nap egyúttal a népművelők napja is volt. Az alkotmány ünnepére adományozott elismerő kitüntetések — például a Szocialista Kultúráért — és a Kiváló Dolgozó kitüntetés — azóta megszűntek. Az évenként szeptemberben esedékes törzsgárda-kitüntetések időpontját most előrehozták augusztus 17-ére. Az ócsai ünnepséget a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a Magyar Népművelők Egyesületének Pest megyei szervezete, a Pest Megyei Tanács művelődési osztálya és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Pest megyei szervezete közösen rendezi. Puktiun(ka) Majdnem száz nap után. Ezzel a címmel írt nagy terjedelmű, teljes három oldalt betöltő cikket a Beszélőbe (90/31.) Kis János, a Szabad Demokraták Szövetsége elnöke. A majdnem száz nap: az Antall-kor- mány, az MDF vezette koalíció eddig eltöltött ideje a csúcson. K. J. véleménye nem hízelgő, sőt... Kemény tények felsorakoztatásával bizonyítja a kormány této- vaságait, melléfogásait, az MDF ún. mozgalmi szárnyának hatását a miniszter- elnök magatartására, azaz — szokatlan manapság — imponáló stílusban és fegyverzettel vív a pártelnök, annyi kétbalkezes, botcsinálta párbajhős ellenében megmutatja: így kell(ene) ezt csinálni nektek is bik- ficek. Egyetlen esetben hőköl hátra a profi debatter, amikor a közös gyermekre kellene kardot rántani: a paktumra. Azt nem! Az helyes volt, az szükséges volt. Azt jól tették a szabaddemok ráták, hogy megkötötték. De: tényleg „a” szabadde mokraták kötötték meg „a” demokrata fórumosok- kal? K. J. elkottyant ugyan ezt-azt — különböző törvényeket „azért sikerült az Országgyűléssel... elfogadtatni, mert az MDF és az SZDSZ vezetése előzőleg már megegyezett róluk” —, ám állítja: így volt helyes. Mi meg azt állítjuk ha két párt vezetése (azaz vezetők szűk köre és nem a tagság által erre felhatalmazott irányító testület) köt paktumot a négy másik parlamenti párttal szemben, illetve azokat kirekesztve, akkor óhatatlanul a kimúlt állampárt gyakorlata jut eszünkbe, amikor a párton belüli sok párt „vezetése kiegyezett a Politikai Bizottságban, s mindenki másnak csak a bólintás jutott ... S persze, bizonyos kamarillapolitika címszó is eszünkbe jut a politikai lexikonokból, ám mint illet len gondolatokat, elhesse getjük magunktól. Kérdésünk azért marad. A paktumkának bizonyult paktummal ott van a kormány, a kormánykoalíció, ahol... S ez az ahol K. J. szerint alig valami plusz, de sok mínusz. Az tehát a kérdés: megérte? Mármint a népnek, a nemzetnek, a sokaknak. Mert némelyeknek bizonyára megérte. A vezetésen belül... KLIENS Passzus és betegség Már a kecske is marha A marhalevél újbóli bevezetését készíti elő a Földművelésügyi Minisztérium. Valószínűleg már e hónap végéig .megszületik a' döntés, s így még az idén kiállítják az első passzusokat. A marhalevél — vagy más, közkeletű elnevezése szerint: járlatlevél, járlat, passzus — olyan okirat, amely a hivatalos szervek előtt és a magán- személyek egymás közti kapcsolatában igazolja a papírra jegyzett állatok fölötti tulajdonosi jogot. Ezenkívül azt is igazolja, hogy az állatok forgalmazásának állategészségügyi szempontból sincs akadálya. Dr. Simor Ferenc, az FM állategészségügyi főosztályának vezetője elmondotta: a marhalevelet egy miniszteri rendelet 1977-ben szüntette meg, s ezt a döntést azóta számos bírálat érte. Az utóbbi időben igen sokan szorgalmazták az okirat visszaállítását, ennek is tulajdonítható, hogy a minisztériumban napirendre került az ügy. A legfontosabb ok az állategészségügyi követelmény, hiszen adott esetben — például járványos időszakban — csakis a járlatlevél- lel igazolható, hogy az állat származása helyén nincs megbetegedés. Nem mellékes indok a vagyonvédelem megszigorításának igénye sem, főként amiatt, hogy az utóbbi időben megszaporodtak az állatlopások. Ilyen helyzetben az állam köteles a károkozást megelőző megfelelő jogi rendszert kialakítani. A marhalevelet, csakúgy, mint korábban, ezúttal sem csak a szarvasmarhákról, hanem a sertésekről, lovakról, juhokról és kecskékről is ki kell majd állítani. Még kérdéses, hogy a levelek kiállítását, illetve kezelését kikre bízzák, legutóbb a tanácsok dolga volt ez. Vita van még afölött, hogy az állatokat milyen eszközzel jelöljék meg, hogy azonosíthatóak legyenek az okiratban foglaltakkal. Az új leveleket várhatóan a helyi önkormányzati szervek töltik ki és gondozzák folyamatosan. Mivel az önkormányzatok maguk is ezután alakulnak meg, az FM a marhalevelek bevezetésének előkészítése során tárcaközi egyeztetést folytat a Belügyminisztériummal és a Pénzügyminisztériummal.
