Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-12 / 162. szám

1990. JÜLIUS 12., CSÜTÖRTÖK 3 Nagymarosra se terv, se pénz Az elmúlt évek politikai döntéseinek nagy vesztesei a nagymarosi vízlépcső környékének Duna menti települései vol­tak. Ám a leállított beruházás hatásai ennél sokkal széleseb­bek, Esztergomtól és Szobtól Budapestig terjednek. A Közép- dunavidéki Intéző Bizottság elnöksége szerdai ülésén a nagy­marosi vízlépcső építésének elmaradása nyomán kialakult helyzetet vitatta meg. A közvetlenül érintett települések leg­súlyosabb gondja, hogy az építkezések leállításával a térség évek óta halogatott infrastrukturális fejlesztése is megsza­kadt, s ez az amúgy is hátrányba került települések elmara­dottságát növeli. A csatorna-, víz- és úthálózat kiépítése mintegy 18 milliárdba kerülne, viszont pénz mindössze nyolc- milliárd van, ám az is csak papíron. Az összeg javát ugyanis a kamat és az adó viszi el. Alig két és fél milliárd forint ma­rad, amelyet azonban elsősorban az árvízvédelmi munkála­tokra kellene fordítani. El A nagymarosi vízlép­cső építésének környékén hosszú partszakaszokon maradt félbe az árvízvédel­mi munka. A visegrádi munkagödör ugyancsak po­tenciális veszélyforrás lehet egy árvíz idején. Szeren­csére nem következett be, de mi lett volna, ha az el­múlt télen jön egy jeges ár? — Ezt nagyon nehéz meg­mondani — válaszol Konkoly János, a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. — Mert míg a zöldár kiszámítható, ad­dig a jégtorlaszok egészen meglepő, váratlan helyzeteket produkálhatnak. Az igazgató­ság természetesen elkészítette a jégelhárítási tervet. A mun­kagödör környékén három év­re tervezték a mai veszélyes helyzetet. Ebből egy esztendő letelt, s a munkálatok leállí­tása után nincs még terv a helyreállításra. Minket már felszólítottak, hogy elkezdhet­jük a munkagödör elbontását, no de, hogyan, milyen tervek alapján? A Széchenyi jégtörő, amely télen a jégtorlaszok ki­alakulásának megakadályozá­sára lett volna hivatott, most a munkagödör melletti szaka­szon a fölfelé tartó hajókat húzza. Hiszen ezen a mintegy 1800 méteres részen — a le­szűkített hajózóút fölött — tu­lajdonképpen duzzasztott a Duna. A vízszintkülönbség legalább hatvan centiméter, ezért kell a vontatás. Ennek a napi költsége három-négy- szizezer forint. Évente sok millióba kerül a munkagödör­ből a víz kiszivattyúzása is. Az osztrák kivitelező annak ide­jén saját felelősségére vállal­ta a körtöltés megépítését a puha mészkőből. A következ­ményeit most mi viseljük. B Milyen veszélyeket rejt a visegrádi munkagö­dör a felső szakasz, illetve a Szcntcndrei-Duna és a főváros számára? — Sokan festettek rémséges képeket a Budapestet fenye­gető árvízveszéllyel kapcsolat­ban. Az igazság az, hogy a megépült vízlépcső annyi vi­zet duzzasztott volna, amely­nek a levonulása csupán né­hány centiméteres vízszint- emelkedcst eredményezett volna a rakpartoknál. Buda­pestnél naponta G40 millió köbméter levonuló víz sem okozna vészhelyzetet. Árvíz- veszély a Visegrád fölötti Du- na-szakaszon lehetne, hiszen mindenütt megbontották a partot, az az enyhe árhullám, amely most vonul le a folyón, Budapesten szinte nem is ész­lelhető, Szob környékén azon­ban árvízvédelmi munkaterü­leteket önt el. A jeges ár is a vízlépcső munkagödre fölötti területek számára lenne tragi­kus. f] S milyen hatásai len­nének az áradásnak a Szcntcmlrci-szigct térségé­ben? — Néhány árhullám hatal­mas károkat okozhat a meg­bontott partszakaszokon. A kotrással és a gödör építésé­vel sok helyen megbontották a mederfenéket. Áradáskor a hordalék Budapest ivóvizét veszélyeztetné. A vízbázisokra ráterülő üledék napi kétmillió köbméter ivóvizet szennyez­hetne el. KJ Tehát az árvízvédelmi munkálatok összehangolása nem tűr halasztást, de hoz­zákezdeni sem lehet, amíg nincs terv a nagymarosi vízlépcső munkagödrének elbontására és az eredeti helyzet • visszaállítására. — Az eredeti helyzetet visz- szaállítani szinte lehetetlen, amellett például hajózási szempontból az nagyon rossz is lenne. De csupán egy olyan koncepció, amely az elbontás utáni hatásokat mérné fel, nyolcvanmillió forintba kerül­ne. A kiviteli tervezés költsé­ge pedig milliárdokban mér­hető. Erre nem tudni honnan lesz pénz, mint ahogy tartha­tatlan a beruházás által érin­tett települések helyzete, hi­szen az ő infrastrukturális el­látásuk, például a jobb parti községek szennyvízátvezetése a másik oldalra, a beruházás­hoz kötődött. Móza Katalin ★ A jelek szerint az osztrákok nem értékelték a magyar kormány leg­utóbbi lépését, miszerint elismer­tük a mintegy 900 millió schilling kifizetésének jogosságát, ugyan­akkor fenntartottuk a teljes kár­térítési követelés jogalapjának és összegszerűségének vitathatósá- gát. Mindezt azért tettük, hogy szeptemberig alaposan felkészül­hessünk a kártérítési ellenajánlat­ra — mondotta Keresztes K. Sán­dor környezetvédelmi miniszter az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának szerdai ülésén. A szomszédos ország ragaszko­dik ahhoz, hogy július 31-ig meg­állapodás történjen kártérítés ügyében, ellenkező esetben a sváj­ci választott bírósághoz fordulnak. A magyar kormánynak tehát még ebben a hónapban döntenie kell erről a kérdésről — mondotta. Ki­tért arra is: a már kinevezett új kormánybiztos kiválasztásakor szempont volt, hogy ne legyen sem a környezetvédő mozgalomnak, sem a . vízügy elkötelezettje, így számítani lehet objektivitására. A csehszlovákokkal a nyár folya­mán kell megállapodni arról, hogy milyen kutatásokat végeztessen e! a két ’ország a közösen kiválasz­tott, függeücn nemzetközi szakér­tők bevonásával a bösl létesít­mény üzembe helyezhető sédére vonatkozóan. Ezután kérhetnék fel az előzetes jelzés után hiva­talosan is az Európai Közösség szakértői testületét, hogy kapcso­lódjon be a munkába. Az ülésen Ráday Mihály (SZDSZ), a bizottság alelnöke felvetette, hogy a testület továbbra is ra- gaszkodjpn a bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszer íigvének sürgős parlamenti tárgyalásához. Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Titkárokra pedig szükség Nem csak a tanácselnökök, de a vb-titkárbk is félnek a bizonytalan jövőtől, ezért so­kan közülük állást változtat­nak — hangzott el a Pest Me­gyei Tanács végrehajtó bizott­ságának tegnapi ülésén. Pedig a községek, városok lakosságá­nak közös érdeke, hogy a ta­nácsapparátus ne maradjon szakmai irányítás nélkül. A fejetlenséget ebben az átme­neti időszakban is el kellene kerülni, hiszen az élet nem állhat meg a választásokig. Mindez azzal kapcsolatban merült fel, hogy újabb két vt-titkár kért hozzájárulást felmentéséhez. Napirendi pontként szere­pelt a megbeszélésen az augusztusi tanácsülés előké­szítése is. A megyei tanács­testület összejövetelén dönte­nek. majd természetvédelmi területek védetté nyilvánítá­sáról, illetve egyes helyeken a védettség megszüntetéséről. Tervek vannak arról is, hogy két nyugatnémet sörgyár szál­lodát építene Leányfalun, s a leendő vegyes vállalatba — a tanácstagok döntésétől füg­gően — a Pest Megyei Ta­nács is beszállhatna részvé­nyesként. Elfogadta a végrehajtó bi­zottság a Pest Megyei Közle­kedési Felügyelet és az Autó- közlekedési Tanintézet mun­kájáról szóló beszámolói Mindkét intézmény 1983-bar alakult, de azóta még egyil sem számolt be önállóan te vékenységéről a végrehajtó bizottságnak, bár munkájukat a megyei tanács illetékes osz­tályai rendszeresen ellenőriz­ték. Megváltoztatták a vb-tagok azt a döntést, amelyet a szak­mai bizottság hozott az „Év la­kóháza 1990” megyei nívódíj adományozásával kapcsolat­ban. Az eredeti javaslat sze­rint a Nagykovácsi, Kossuth u. 66., a Nagykörös, Gyopár u. 6194/1 helyrajzi szám és az Arany János u. 21. szám alat­ti lakóházak építtetői, terve­zői, kivitelezői kaptak volna díjat, illetve dicséretet és pénzjutalmat. A jelenlevők úgy döntöttek, hogy a Sziget- szentmiklós, Erkel u. 29. szám alatti hatlakásos sorház épít­tetőinek is külön pénzjutal­mat ad. A tanács májusi ülésén ha­tározott a Megyei Foglalkoz­tatási Központ alapításáról. Az igazgatói állás betöltésére pályázatot írtak ki. A szak­mai bírálóbizottság döntése alapján a végrehajtó bizottság tegnap kinevezte Peráth Béla megyei főtanácsost a foglal­koztatási központ igazgatójá­nak. s egyben elfogadta az új intézmény költségvetését. K. A. Károsodás nélkül Helyrebillentik a hétemeletest „Helyrebillentenek”, függő­leges helyzetbe hoznak egy hétemeletes lakóházat Duna­újvárosban. A mintegy 20 millió forintos költséggel já­ró munkálatokat az tette szükségessé, hogy a 62 laká­sos, 1975-ben épült ház az el­múlt másfél évtizedben -a lösztalaj megcsúszása miatt mintegy 18-20 centiméterrel megdőlt. A műszaki szakem­berek szérint ezt a lakók nem vették észre, de a biz­tonság, a károk megelőzése miatt elkerülhetetlen volt a helyreállítás. A munkát úgy­nevezett réselési módszerrel végzik, azaz a ház egyik ol­dalán az alapok alól kiszedik a talajt, s amikor az épület a helyére billent, a gödröt új­ra feltöltik. A „billentés” ide­jére a házat kiürítették, a lakókat IBUSZ-lakásokban helyezték el. Várhatóan a hét végére végeznek a mun­ka nehezével. A beavatkozás semmilyen károsodást nem okoz a lakásokban. Dunaújvárosban egyébként ez már a második lakóház, amit a megdőlés miatt kény­telenek voltak helyrebillente­ni. Időközben a városban partvédelmi munkákat végez­tek, amelyek eredményeként további épületmegdőlésekre már nem kell számítani. Nyugi, a boszorkányok maradnak Nem lesz B-listázás, nyug­tatta meg ■ két napja • Antall József kormányfő a külföl­dön szolgálatot teljesítő ke­reskedelmi tanácsosokat, ugyaris a boszorkányokat (b mint boszorkány) nem fog­ják üldözni. Lesz ellenben személycsere (sz mint sze­mélycsere), mégpedig azok­nál, akik nem viselték jól magukat, nem dolgoztak eredményesen. A boszorkányoknak tehát nincs mitől tartaniuk. Hoz­záértéssel és eredményekben Nincs titkos jelvény a kabát- hajtókája mögött, mint Jamos Boridnak, ds van sajátos név­jegykártyája, ami „Dr.”-ral kezdődik, s ,,fegyverviselésre jogosult”-tal végződik. Dr. Si­pos István ezredes, a Nemzet­biztonsági Hivatal Pest megyei kirendeltségének vezetője mu­tatkozik be alkalomadtán, hi­vatása gyakorlása közepette a kis lapocskával, olvasóink azonban azt is megtudhatják róla. hogy 46 éves, 1964-ben a rendőri ranglétra legaljáról kezdte pályáját. Járőr, körzeti megbízott volt, majd bűnügyi nyomozó. 1983-tól a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság vizs­gálati osztályának vezetője, ráckevei és budai rendőrkapi­tány, 1988-ban nevezték ki az akkor még a rendőrség kötelé­kébe tartozó állambiztonsági szervezet megyei vezetőjévé. Ez volt a megye romantikus tit­kosrendőrségének nevezett szer­vezete főnökének rövid bemu­tatása. Munkájáról, felada­tairól viszont nem lehet ilyen röviden szólni. Sőt. akárhogyan sem lehet szólni, lévén, hogy Sipos ezredes az országban ta­lán az első olyan nemzetbiz­tonsági vezető, aki újságnak nyilatkozik. B&muSaikosik a iiikosrendőr Kémek, terroristák lefülelése lyen eszközökkel végzik mind­ezt a munkát. Sipcs ezredes válaszából úgy értékelem, szer­vezetük hatósági jogköre je­lentősen szűkült. Nem igazol­tathatnak, nem végezhetnek házkutatást, kihallgatást, őri­zetbe sem vehetnek senkit. Ez persze — jogállam felé törek­szünk — rendben is volna, az azonban már kevésbé, hogy — a közhiedelemmel ellentétben — technikai felszereltségük közel sem pazar. Ugyanolyan Ütött-kopott. lestrapált Zsigu­likkal üthetik a kémek nyo­mát, mint a közlekedésiek a gyorshajtókét. No és a szemé­lyi feltételek? — A megyei kirendeltség ál­lománya a volt állambizton­sági szerv kémelhárítási osz­tályának beosztottjaiból áll. Így most jelenleg, nem csök­kent mennyiségű feladatainkat fele létszámmal hajtjuk végre, mint az átszervezés előtt. A megyei xállambiztonsági szerv állományába tartozó volt 3,3-as osztály dolgozóit a kapott uta­sítás értelmében el kellett bo­csátani, — függetlenül attól, hogy a Duna Gate ügy nem érintette őket. Néhányan kö­zülük nyugdíjba mentek, leg­többjük leszerelt, és tudtom­mal négy személy került bűn­ügyi területre. Pontosan, kimérten beszél a nemzetbiztonsági főnök erről a Es James Bond sehol — Ez év februárjában kelt az a minisztertanácsi rendelet, amely alapján létrehozták a Magyar Köztársaság Nemzet- biztonsági Hivatalát, majd a hivatal centrális alárendeltsé­gébe tartozó megyei kirendelt­ségeket. Feladataink: az ország szuverenitását, nemzeti érde­keit sértő titkosszolgálati te­vékenység felderítése, a kor­mányzati szempontból fontos népgazdasági objektumok vé­delme. Ezenkívül még állam elleni, emberiség elleni terror, légi jármű hatalomba kerítése, közösség elleni izgatás, rém­hírterjesztés elkövetésének fel­derítése, ezen cselekmények megelőzése, megakadályozá­sa. Feladatunk még a hazánk­ba bevándorló, s itt menekült státust kérő személyek bizton­sági ellenőrzése is. E hosszú felsorolást igen rö­vid követi, ha azt kérdem, mi­romantikusnak tűnő hivatásról, de hol lehet itt a romantika? Sipos ezredes asztalán sem James Bond-kellékek sorakoz­nak, hanem egy tucat Magyar Közlöny. Pedig nem lehet iz­galom nélküli — például — a kémelhárítás, hiszen a nem­zetbiztonságiak tapasztalják, hogy hazánkban, megyénkben felélénkült a titkosszolgálati tevékenység, magyarán szólva kémek járnak-kelnek közöt­tünk. — Pest megyében sok nem­zetgazdaságilag stratégiai je­lentőségű intémény működik, ezek zavartalan működését biztosítani alapvető felada­tunk. A privatizálás, a nyugati tőke bevonása is élénkíti a hírszerzést, egyes államok is így győződnek meg arról, hogy mennyire biztonságos hazánk tőkebefektetést illetően — mondja az ezredes, majd egy kávé után folytatja: — A terrorelhárítás is ki- rendeltségünk hatáskörébe tartozik. Tudomásul kell ven­nünk, hogy már nem vagyunk kiváltságos helyzetben, a nem­zetközi terrorizmus hazánkat sem kíméli többé. Ez a nem­zetközi terrorizmus jól felké­szített szervezetekből áll, bár­milyen terrorjellegű cselek­ményt végre tudnak hajtani, s ehhez megfelelő anyagi bázis­sal is rendelkeznek. Kérdezném konkrét fenye­getésekről, konkrét személyek­ről az ezredest, választ azon­ban nem kaphatok — állam­titkot még a Pest Megyei Hír­lapnak sem árulhat el. Hyomezó — nem jós — Hazánk lakói bizonyos fá­ziskieséssel mindig követték a nyugati divatot. Lehet, elérkez­tünk oda is, hogy magyar fia­talok alakítanak Vörös Brigá- dok-szerü kommandót? — kér­dezem, de igen naivan. Hiszen megyénkben az utóbbi időben már ugrásszerűen megnőtt a robbantást, gyújtogatást kilá­tásba helyező ismeretlen te­lefonálók száma. Igaz, ezen bejelentések mind alaptalan­nak bizonyultak, a nemzetbiz­tonságiak azonban a jövőben sem hagyhatják őket figyel­men kívül. — Ezek a telefonálók, aho­gyan én tudom, főként iskolás gyerekek voltak, akik így akar­ták megúszni a feleltetést. Szá­mítanak-e arra, hogy a jövő­ben már viszont a rendszer­váltás vesztesei, a többpárt­rendszert el nem ismerők is fenyegetőzni kezdenek? — Jós nem vagyok, de fel­adatunk az is, hogy felderítsük azon személyek kilétét, akik törvénytelen eszközökkel tá­madnak az alkotmányos rend ellen. Ezek mindkét oldalon álló szélsőségesek lehetnek. Nyílt politikai megmozdulások elleni fellépés viszont nem tartozik a kirendeltség hatás­körébe. — Gondolom, az ilyen em­berek lefülelése nem lehet egy­szerű. Milyen titkosszolgálati eszközök állnak az önök ren­delkezésére? — A titkosszolgálati eszkö­zök, módszerek alkalmazását a 10/1990. törvény szabályozza. Meghatározza, hogy a Magyar Köztársaság szuverenitását, nemzeti érdekeit súlyosan sér­tő bűncselekmények elkövetői­nek felderítésére alkalmazha­tunk ilyesmit azon esetekben, ha az adatok más módon nem szerezhetők be. — Mik ezek? — Amiket az érintett tudta nélkül alkalmazunk, a magán­lakás sérthetetlenségéhez, a magán-, illetve levéltitkokhoz fűződő jogokat sértik. Az en­gedélyezésre az igazságügyi miniszter jogosult, ilyen esz­köz tehát a lehallgatás, tele­fonbeszélgetések rögzítése, le­vélfelbontás ... A bürokrácia útjain — Feltételezem, mire végig­halad a bürokrácia útján egy ilyen lehallgatási kérelem a minisztertől, a terrorista már régen elérte a célját — mon­dom. — Sipos ezredes ezt nem erősíti meg, bár nem is cáfol­ja, majd azzal fejezi be: — A szolgálat itt a megyé­ben már rég túl volt azon, hogy ellenséget lásson a más­ként gondolkodókban, Amióta pedig Nemzetbiztonsági Hiva­tallá lettünk, senki ellen sem alkalmaztuk a titkos eszközö­ket, de hangsúlyozom, hogy mint említettem; a nemzet biztonságát, alkotmányos rend­jét súlyosan veszélyeztető tet­tek esetén sor kerülhet az al­kalmazásukra. Tóth Béla Endre gazdagon tevékenykedtek a múltban, s várhatóan a szép új jövőben sem váltják ap­rópénzre tehetségüket. A varázslásra, kuruzsldsra, a csiribukra és csiribákra ezentúl is nagy szüksége lesz a hatalomnak, ha nem job­ban,. mint eddig. Am, ha ne­kik sem jön bé, akkor is a boszorkányok tehetik a leg­nagyobb szolgálatot: söprűre pattanva messzire röpülhet­nek, tán még utast is vihet­nek. A söprűk egyelőre marad­nak a szekrényben, dz ered­ményes boszorkányok a szé­keikben, a B-lista pedig a belügyi széfben. A gond ésak az, hogy a magyar ábécében harminckét betű van. És nem is a bével kezdődik...- ja

Next

/
Thumbnails
Contents