Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-12 / 162. szám
4 1990. JŰLIUS 12., CSÜTÖRTÖK • e STICHTBNG VRIEDEN HONGARIJE Nevelőotthon nélkül Szégyen, nem szégyen, be kell vallanom: szinte semmit nem tudok arról, hogy hogyan kezdődtek az 1920-as években a kapcsolatok a holland családok és a magyar gyerekek között. Annyi biztos — legalábbis a nagyszü- leim így mesélték —, hogy akkoriban szegény sorsú magyar gyerekek mentek ki nyaranta Hollandiába. Ott töltötték a vakációt, nyelvet tanultak, pihentek, felerősítették, feltáplálták őket — természetesen a vendéglátók költségére. Ezek a kapcsolatok hosszú éveken át megmaradtak, a holland családok fogadott gyermekeiknek tekintették az esztendőről esztendőre kilátogató kis vendégeket. Nem egy árva gyereket örökbe is fogadtak, de akiknek éltek a szülei, azok közül is sokan tanulhattak kint, Hollandiában. Akadtak olyanok, akik végleg ott maradtak, menekülve az itthoni szegénység elől. A holland állam támogatott magyar oktatási intézményeket, árvaházakat, nevelőotthonokat. Ezek a szálak a II. világháború alatt meglazultak, majd a háború után, az ötvenes években pedig — néhány kivételtől eltekintve — végleg meg is szakadtak. S most újra feléledni látszik a régi kapcsolat. Ennek egyik első jele, hogy július 7-én 44 Pest megyei állami gondozott utazott három hétre Hollandiába. A gyerekek július 28-án jönnek haza, addig 42 holland családnál vendégeskednek. A költségeket az utolsó fillérig a vendéglátók fizetik, sőt, a gyerekek még a vízumot is ingyen kapták — a holland állam ajándékaként. Ahogy Sima Antal, a pomázi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatója meséli, mindez azzal kezdődött, hogy tavaly a De Steeg nevű holland városkában létrejött egy egyesület. A neve Stichting Vrieden Hongarije — Magyar Barátok Egyesülete. Az utóbbi időben Hollandiában is — ahogy Nyu- gat-Európában szinte mindenhol — élénken érdeklődnek hazánk iránt. Az általános érdeklődésen túl De Steegben élnek olyanok, akik emlékeznek a két világháború közötti jó holland—magyar kapcsolatokra, s letelepedtek a kisvárosban magyar származású emberek is. Ök hozták létre az egyesüCsak személyesen kaphatunk igazolást így voksolhatunk • Akadtak jócskán heves ellenzői is annak a kezdeményezésnek, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának mikéntjéről, de az összegyűlt több mint százezer érvényes aláírást nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Az Országgyűlés július 4-i rendkívüli ülésszakán a képviselők úgy döntöttek, hogy július 29-re tűzik ki a népszavazást. A kérdés tehát a következő: Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg? Mivel a szavazásra nyár derekán kerül sor, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a választópolgárok ott voksolhassanak, ahol üdülnek. Ehhez az elutazás előtt be kell menni az állandó lakhely szerinti tanácsra, és ott igazolást kérni arról, hogy az illető szerepel a névjegyzékben. Fontos tudni, hogy — míg a korábbiakban levélben is lehetett kérni — most csak személyes megjelenés esetén kaphatnak igazolást! A papírt július 28-án délután 16 óráig adják ki a tanácsok. A katonákat lehetőség szerint hazaengedik majd július 29-én, vagy még július hónap folyamán valamikor kimenőt kapnak, hogy igazolást kérhessenek lakhelyükön. A törvény szabta feltételek alapján nem szavaznak a rabok és valószínűleg azok sem, akik nem az első állandó lakhelyük szerinti kórházban fekszenek — mert az nem valószínű, hogy egy súlyos beteg ember hazautazik igazolásért. A választók névjegyzékét az Állami Népességnyilvántartó Hivatal legkésőbb július 20-ig elkészíti, s ezt kifüggesztik a tanácsokon, ahol bárki megtekintheti. Senki ne várja azonban a kopogtatócédulát, mert nem fog kapni! Július 29-én külön cédula nélkül is mindenki ott szavazhat, ahol a március 25-i országgyűlési képviselőválasztáskor voksolt. A szavazókörök most is reggel hattól este hatig tartanak nyitva. A szavazatszámláló bizottságokat a tanácsok július 16- ig szervezik meg. Sokan attól tartanak, hogy a nyári szabadságok miatt nehéz lesz minimum öt tagból álló bizottságokat létrehozni. A választási szervekbe tagot delegálhatnak a népszavazás kezdeményezői — az MSZP, az MSZMP és Király Zoltán —, de lehetősége van erre valamennyi, bíróság által bejegyzett pártnak is. letet, és azt az alapítványt, amelynek célja a magyar nevelőintézetek támogatása, az állami gondozott gyerekek segítése, és a velük foglalkozó szakemberek továbbképzése. Tulajdonképpen véletlenül, személyes ismeretségek révén került az egyesület pont Pest megyével kapcsolatba. A megyei tanács egészségügyi osztályának és a pomázi gyivi- nek a munkatársai idén áprilisban kint jártak Hollandiában, s a Vrieden Hongarije segítségével me gismerkedhettek az ottani állami gondozás szisztémájával, annak módszereivel és tapasztalataival. Sima Antal szerint legdöntőbb különbség módszereink között talán az, hogy Hollandiában nincsenek a magyarhoz hasonló gyermekvárosok, nevelőotthonok. A gyerekek lakásokban, családi házakban laknak, kisebb csoportokban, így az állami gondoskodásra szorulók sem a mindennapi élettől elszigetelten szerzik meg a felnőtt, önálló élethez szükséges tapasztalatokat. Ez a módszer nagyon hasonlít ahhoz, amit Pomázon is követnek, a gyivi-nek ugyanis már tizenegy lakása van a megye és a szomszédos területek településein, ahol nevelői felügy: - lettel körülbelül száz gyerek él. A holland gyermekvédelmi szakemberek várhatóan októberben látogatnak el Magyar- országra, s megtekintenek néhány Pest megyei intézetet. Megismerkednek a magyar módszerekkel, törekvésekkel, s utána a két ország szakemberei közösen megbeszélik, miben tudna segíteni Hollandia. Annyi mindenesetre biztos, hogy a 44 magyar gyerek most ott nyaral. Az őket vendégül látó családok tulajdonképpen nem csak ezt a három hetet vállalták, szeretnének hosszú távú kapcsolatot kialakítani a gyerekekkel. Máskor is meghívnák őket, néha eljönnének hozzájuk Magyarországra, sőt, a távlati tervek között szerepel, hogy támogatnák, segítenék azt a magyar gyereket, aki esetleg a későbbiekben Hollandiában szeretne tanulni. Vendégek Itáliából Ötventagú, vállalat- és intézményvezetőkből álló delegáció látogatott július 11-én a Pest Megyei Tanácsra. A Pá- duából érkezett vendégek elsősorban a magyarországi változásokra voltak . kíváncsiak, erről tájékoztatta őket Balogh László, a megyei tanács elnöke. Olaszországban is élénk érdeklődéssel figyelik a magyar rendszerváltást, amit az is mutat, hogy ez már a harmadik olasz delegáció, amely a közelmúltban a megyeházán járt. Testvérmegyénk, Umbria küldöttsége mellett nemrégiben milánói vendégek is felkeresték a tanácsot, azzal a céllal, hogy közelebbi kapcsolatot létesítsenek Pest megyével. Helyreigazítás Július 5-i számunkban az önkormányzatok oldalán, Pi- lisszentlászlón költözik a tanács címmel téves információt adtunk közre. A lapunkban megjelent kép az aláírással ellentétben azt mutatja, hogy a Pilisszentlászlói Tanács épületében levő, eddig raktárként használt helyiségből elszállítják a korábbi bérlő, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár bútorait. A bútorszállítás nincs összefüggésben a tanácsháza igazgatási célú helyiségeit érintő, ebben az időben zajló karbantartási (festési) munkálatokkal. Közös beru Jó ütemben halad az Országos Takarékpénztár Pest megyei igazgatósága és a Pest Megyei Tanács közös beruházása. A ház a budapesti Semmelweis utcában épül. A tervek szerint a megyei tanács emeletein a Számítástechnikai és Információs Központot helyezik majd el ÉTTEREM - HŰTŐSZEKRÉNY NÉLKÜL A színfalak mögött Talán nem árulok el titkot, hiszen az érintettek valószínűleg már úgyis tudják: átfogó kereskedelmi ellenőrzés folyik a Dunakanyarban. A Pest Megyei Tanács kereskedelmi és piacfelflgyelőségénel: munkatársai az idegenforgalmi főszezonban járják az éttermeket, ni üzleteket, a szállodákat, a kempingeket. Az akció július 1-jén kezdődött, és egészen a nyár végéig, augusztus 31-ig tart. Elsősorban a Duna menti üdülőterületeken jelennek meg a fogyasztók érdekeit védő ellenőrök, de ez nem jelenti azt. hogy a megye más részein nem fognak felbukkanni. Az ellenőrzésben részt vesznek a Kermi, a Köjál és az Országos Borminősítő Intézet szakemberei, de érkeztek kereskedelmi ellenőrök Zola, Komárom és Heves megyéből is. HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Cigány önkormányzat A hetvenes években még úgy tűnt, hogy a nehézségek elöbb-utóbb áthidalhatók. Ámbár a cigányságot több évtizedes előítéletek övezik — persze nem csak Magyarországon —, ezek tíz-tizenöt évvel ezelőtt még oldódni tűntek. A munkaképes cigány férfiak döntő többsége rendszeresen dolgozott, s a gyerekek egyre nagyobb százaléka végezte el az általános iskolát. Aztán a nyolcvanas években valami megtört. A magyar gazdaság gondjai az életszínvonal csökkenéséhez vezettek. Egyre szélesebb tömegek sze- gényedtek(nek) el, s a legrosszabb helyzetbe az eddig is nehezebb körülmények között élők kerülnek. Az alacsonyabb iskolázottságú, szakmával nem rendelkező emberek válnak legelőször munkanélkülivé. A család szinte reménytelen anyagi helyzete miatt nem tudja taníttatni a gyerekeket — egyrészt, mert az „ingyenes” oktatás nagyon is drága, másrészt, mert szükség van a gyerekek alkalmi munkájából származó pénzre is. Csakhogy az iskolázatlan gyerekeknek a jövőben még kevesebb lesz a lehetőségük arra, hogy szak- képzettség nélkül munkát találjanak. S ezzel a kör bezárul. Még szerencse, hogy nem mindenki ilyen pesszimista, mint én, Sándor Irén, a Pest Megyei cigányügyi koordinációs bizottságának titkára például tele van bizakodással. Ahogy elmondta, az optimizmusra leginkább az ad okot, hogy a cigányság az önszerveződés útjára lépett. Persze a cigány érdekképviseleti és kulturális szervezetek közötti ellentétek nem tesznek jót az ügynek, de a szerveződések megléte mégis jelzi, hogy a cigányság sorsáról, jövőjéről nem lehet az érintettek teje fölött határozni. Természetesen arról is a cigány lakosságnak kell döntenie, hogy akar-e helyi szinten cigány-önkormányzati bizottságokat létrehozni. A bizottságok működéséhez az alapszabály-tervezet mindenesetre elkészült. E szerint a cigány-önkormányzati bizottságok nem politikai szerveződések, ezért függetlenek min den politikai párttól, de az együttműködéstől nem zárkóznak el. Egy-egy helyi bizottság tagjai az ott élő cigányság közös érdekeit kell hogy képviseljék. A tervezet szerint a cél, hogy a bizottságok egyeztessék a cigány rétegek érdekeit, megszüntessék a belső konfliktusokat, Elengedhetetlen, hogy a cigány származású embereket a társadalom egyen- rangúként ismerje el, rendkívül fontos az előítéletek elleni küzdelem. A létrejövő bizottságok részt kívánnak venni lakóhelyükön a tanácsi határozatok előkészítésében, véleményezésében. A feladatok közé tartozna előadások, kulturális programok szervezése cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt, a cigány gyerekek óvodáztatásának és beiskolázásának segítése. Lényeges tevékenységük lenne a továbbtanulás fontosságának tudatosítása és a keresőképes korúak munkavállalásának támogatása is. Ez utóbbi azért fontos, mert a Pest megyei piacfelügyelőség munkatársait már sok üzletben felismerik. Márpedig a vizsgálatnak csak úgy van értelme, ha a kereskedők, vendéglátósok ugyanúgy fogadják az ellenőröket, mint az „egyszerű” vevőket. Természetesen sem a piacfelügyeleti csoportnak, sem a többi szervezetnek nincs any- nyi embere, hogy végig tudják járni az összes létező éttermet, gyorsbüfét, fagylalto- zót, zöldségest és ABC-áruhá- zat. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik. Az akció megkezdése óta eltelt alig két hét alatt több mint negyven helyen voltak a szakemberek. Jó hír a fogyasztóknak, hogy a tapasztalatok bizonyos szempontból kedvezőbbek, mint az előző években. Tisztábbak, ízlésesebbek például a vendéglők, s a kiszolgálás is udvariasabb, mint korábban. Persze mindez nem véletlen, hiszen az árakkal együtt az igények is nőttek — már azoké, akiknek egyáltalán még van pénzük étterembe járni. Korántsem ilyen rózsás a helyzet a „színfalak” mögött. A főzőkonyhák állapota — ahol az ételt elő- és elkészítik — több helyen nem felel meg az előírásoknak. A berendezések, konyhai segédeszközök általában igen rossz műszaki állapotban vannak. Nem egy étteremben hűtés nélkül, illetve nem az egészségügyi követelményeknek megfelelően tárolják a romlandó élelmiszereket. Sok a gond a bizonylatokkal, számlákkal, árkalkulációkkal, egészségügyi könyvekkel. Az üzletvezetőket ritkán lehet, a helyszínen találni, az alkalmazottak pedig nem tudják bemutatni az iratokat. Ilyenkor — ha szükségesnek látszik — az ellenőrök írásban szólítják fel az üzlet vezetőjét, hogy jelenjen meg a megyei tanácson, a kért papírokkal együtt. Egy időben gyakori volt az éttermekben a túlszámlázás, most viszont összesen két-há- rom esetben fordult elő, hogy a pincér a maga javára tévedett, s ez nagyon jó aránynak számít. Ami az üzleteket illeti, ott már igen nagy eltérések mutatkoznak. Akadnak „a vásárló álma.” típusú boltok is, sok helyen azonban kisebb-na- gyobb szabálytalanságokra bukkant az ellenőrzés. Hitelesítetlen mérlegekről, hiányzó bizonylatokról, túlszámolás- ról szólnak a jegyzőkönyvek. Kisebb szabálytalanságok esetén az ellenőrök 3000 forintig terjedő helyszíni bírságot róhatnak ki, súlyosabb esetekben szabálysértési eljárás a vevők megkárosításának „eredménye”. A szakemberek eddig a Szentendre és Visegrád közötti területet járták be. de hamarosan a másik partszakaszon, illetve a Ráckevei-DU- na-ág mentén folytatnak majd vizsgálatokat. Hz oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Kecskés Agnes Fotó: Erdősi Ágnes /
