Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-09 / 159. szám

2 &£Mod 1990. JtLIUS 9, HÉTFŐ Libéria — polgárháború Doe szorong at Gíts ág a Libéria fővárosában vasár­nap eluralkodott a zűrzavar. Sámuel Dpe elnök katonái még tartják magukat, ám dip­lomaták szerint felettébb két­séges, hogy meddig. Charles Taylor felkelői, a Libériái Nemzeti Hazafias Front ka­tonái egyre jobban szorongat­ják Monrovia központját, Doe pedig tengerparti rezidenciá­jára húzódott vissza több száz elit katonával és testőrrel. Nyugati diplomaták szerint kérdéses, hogy az elnök tudja-e magát tartam keddig, amikor is a korábbi tervek szerint bé­ketárgyalások kezdődnének Sierra Leonéban a szemben állók között. A kormánycsapatok harci szelleme mind alacsonyabbra süllyed. Sokan részegen lövöl­döznek összevissza Mörífovid­ban, üzleteket fosztogatnak. A felkelők jóval fegyelmezetteb­bek, jóllehet kiképzésük sebti­ben történt, mondhatni „me­zítlábas gyorstalpalók”, ruhá­zatuk szerint pedig a világ talán legtarkább hadseregét képezik. A szemtanúk elmond­ják, hogy kaliforniai sortok­ban, fürdőruhákban és reggae- zénére menetelnék széles mo­sollyal Monrovia utcáin. Lezárt tiranai utca Katonai és rendőrkordon Katonák és rendőrök va­sárnap lezárták a járókelők elöl azt a tiranai utcát, ahol a legtöbb külképviseleti épü­let áll, és biztosítják a misz- sziók — közöttük a magyar nagykövetség — nyugalmát. Ezáltal a menekültáradatnak is véget vetettek — közölte az MTI telefonon feltett kérdé­sére Kornidesz Mihály nagy­követ. Egyes diplomáciai hír­források 600 főnyi karhatalom bevetéséről tudnak. Korábban az albán katonák és rendőrök szemet hunytak a tömeges szökések fölött, ami viszont szinte elviselhetetlen körülmé­nyeket teremtett a menekül­tekkel zsúfolt képviseleteken. Az MTI bonni tudósítója Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszternek a hesseni rá­dióban vasárnap elhangzott nyilatkozatára hivatkozva ar­ról tájékoztatott, hogy egyedül az NSZK nagykövetségén há­romezerre emelkedett a mene­kült albánok száma. Kornidesz nagykövet elmon­dotta még, hogy a magyar misszión levő negyven mene­kült kitöltött útlevélkérő űr­lapjával a magyar fél már be­jelentkezett az illetékes ható­ságoknál és jelzésre várnak, hogy az iratokat — az ígért Bush—Gorbacsov levélváltás A houstoni csúcs előtt Mihail Gorbacsov levelet in­tézett George Bush amerikai elnökhöz, amelyben ismertet­te gazdasági reformterveit, s azokhoz támogatást kért. Ezt közölte szombaton John Su- nunu, az amerikai elnök ka­binetfőnöke. Bush a londoni NATO- csúcstalálkozóról a houstoni gazdasági csúcsra repülve vá­laszolt a szovjet vezető leve­lére. Üzenetében elsősorban a NATG-találkozóval. foglalko­zott, a gazdasági kérdésekre majd később tér vissza— kö­zölte a Fehér Ház. A hét vezető nyugati állam houstoni tanácskozásán a Szovjetunió támogatásának kérdésében megoszlanak az álláspontok. A nyugatnémet, a francia és az olasz kormány 15-20 milliárd dolláros nyuga­ti pénzügyi támogatást sürget Mihail Gorbacsov és reform­ja érdekében, míg az amerikai és a japán kormány határo­zottan elutasítja a tervet. Wa­shington gazdasági és politikai meggondolásokból, a japán kormány pedig a Szovjetunió által a háború után birtokba vett északi szigetek visszaadás sa előtt nem kívánja támogat­ni Moszkvát. Houstoni hírek ■ szerint a Hetek záróközleményükben támogatni fogják majd a gor- bacsovi reformokat azzal a ki­kötéssel, hogy azok pénzügyi támogatása az egyes államok döntésétől függ. Külföldi események egy moeidaflifli« «« ■ Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov vasárnap a moszkvai kongresszusi palotában az SZKP XXVIII. kongresszusán kül­döttként részt vevő munkásokkal, kolhozparasztokkal az ország gazdasági helyzetéről, az SZKP-nak a társadalomban betöltött szerepéről folytatott eszmecserét. A Heves légitámadást intéz­tek vasárnap izraeli harci repülőgépek a Hezbollah nevű szél­sőséges Irán-barát iszlám szervezet dél-libanoni állásai ellen. A Eredménytelenül végződött a lengyel kormány és a parasz­tok képviselői között folytatott hétvégi tárgyalás: a kormány nem hajlandó segíteni a termelők gondjain a piacgazdaság szabályaival és a fogyasztók érdekeivel ellentétesen. A Az Af­rikai Égységszervezet miniszteri tanácsa azt javasolja a szer­vezet hétfőn kezdődő csúcsértekezletének, hogy ítélje el Ma­gyarországot a Dél-afrikai Köztársasággal való kapcsolatfel­vétel miatt. A A bolgár diákok sztrájkbizottságainak szomba­ton késő este kiadott nyilatkozata hivatalosan is bejegyzettnek nyilvánítja az egyetemi épületek megszállását jelentő ülő- sztrájkot. A Előremutató eredményként méltatta Mihail Gor­bacsov szovjet elnök a londoni NATO-csúcs eredményeit. A Újabb erőteljes földrengés rázta meg hétvégén Irán észak- nyugati térségét két héttel azután, hogy. 40 ezren haltak meg ugyanitt az ország újkori történetének eddig legsúlyosabb csapása következtében. A A jugoszláv államelnökség alkot­mányellenesnek és az ország érdekeivel ellentétesnek nevezte a • szlovén képviselőháznak Szlovénia szuverenitásáról kiadott hétfői nyilatkozatát. A Hét nyugat-afrikai ország gazdasági kö­zösségének (ECOWAS), külügyminiszterei találkoztak pénteken Sierra Leone fővárosában, hogy megtalálják a libériái polgár- háború befejezésének lehetséges módjait. Donyecki munkásgyütés Érvek csatája Az utolsó pillanatokig foly­nak a politikai erőfeszítések, hogy megelőzzék a kilátásba helyezett bányászsztrájk jelez­te válság mélyülését. Az ukrajnai ipari központ­ban, Donyeck városában va­sárnap a „Sahtyor” (bányász) sportegyesület stadionjában több szakma képviselői tartot­tak munkásgyűlést. A cél az •volt, hogy megismerjék, mi­ként vélekednek a munkások a július 11-re tervezett egy­napos sztrájkról, valamint a bányászkongresszus határoza­táról. A résztvevő bányászok, fémmunkások, vasutasok, ku­tatók alapvetően támogatták a bányászok politikai követelé­seit. A sztrájk célszerűségét illetően azonban megoszlottak a vélemények. Egyesek ragasz­kodtak a tervezett akció meg­tartásához, míg mások azzal érveltek, hogy el kellene ke­rülni a város amúgy is nehéz helyzetének további romlását. feltételek szerinti intézkedés reményében — elju .tathassák. Az eseményekhez tartozik, hogy kemény hangú kommen­tárt tett közzé vasárnap az ATA albán hírügynökség. — Bizonyos országok — állítja — brutálisan beavatkoznak Albá­nia belügyeibe azzal, hogy megengedik nagykövetségei­ken albán állampolgárok tar­tózkodását, jóllehet az albán állampolgároknak országuk büntetlenséget ígért. A kom­mentár szerzője (vagy szerzői) csodálkozik azon, hogy miért maradnak még mindig albá­nok a külföldi követségeken, hiszen az albán népi gyűlés elnöksége szombaton dekré­tumban biztosította őket arról, hogy nem fogják felelősségre vonni őket tettükért. Az ATA megjegyzi, hogy a külföld be­avatkozása az albán belügyek- be megengedhetetlen és bün­tetendő. „Albániában az albá­nok az egyedüli urak, nem olyan ország ez, amelyre kül­ső akaratot lehet kényszeríte­ni” — így az ATA. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár vasárnap Staf- fan de Mistura személyében svéd megbízottat küldött Al­bániába azzal a feladattal. hog3r segítsen megoldani a nagykövetségek válságát. Pérez de Cuellar vasárnap Genfben kijelentette: reméli, hogy sok albánt távozni en­ged országa, ám az lenne a kí­vánatos, ha többségük hazájá­ban maradna családjával együtt. Mistura, aki Afganisztánban szolgálja az ENSZ politikáját, két-három naoon belül vissza­tér a főtitkárhoz, hogy beszá­moljon az albán helyzetről. El­mondta: követe arra nem ka- vott megbízást., hogy a he­lyi hatóságokkal tárgyaljon. Az ügyet Albániának, illetve ama országok kormányainak kell rendezni, amelvek nagy- követségein a legtöbb mene­kült' van. Mistura csuoán se­gíteni próbál — mondotta az ENSZ. főtitkára. M la de no v lemondása Alkotmányos válság A szombati szófiai lapok legfontosabb témája a Petur Mladenov köztársasági elnök lemondása nyomán kialakult új helyzet, amelyet „alkotmá­nyos válságnak” nevez a Bol­gár Szocialista Párt lapjában Velko Valkanov jogász, nem­zetgyűlési képviselő. Ugyanis Mladenovnak nincs helyettese, aki funkcióit átmenetileg el­látná, noha az alkotmány sze­rint lennie kellene. Nincs, ki megnyissa a nagy nemzetgyű­lés kedden összeülő alakuló ülésszakát, kiadja a kormány-. alakítási megbízást. A parla mentnek nyilvánvalóan e probléma megoldásával kell kezdenie munkáját. Környezetvédelem lassan mar papírén sincs Szovjet olaj magyar földben Környezetvédelmi botrányok voltak már a megyében. Aki viszont nyitott szemmel jár az utakon, erdőn, mezőn, az el­gondolkodik: lehet, hogy az apaji, biatorbágyi ügy csak apró petárdapukkanás volt ah­hoz. képest, amik néhány éven belül igazit robbannak? A Pest Megyei Tanács környe­zetvédelmi titkára, Meleg Zol­tán ezúttal a hulladékgondok­ról beszélt. A kommunális• szemét elmé­letileg nem lehet veszélyes. Ám óhatatlanul belekerül fes­ték és vegyszercsomagoló anyag, különféle elem, netán akkumulátor. És amikor ezek bomlása-bomlasztása elindul, máris veszélyes hulladékról beszélhetünk. Lerakóhelye minden telepü­lésnek van, sőt a főváros sze­metéből is sokat hordanak ki a megyébe. Tervek szerint az ezredfordulóig nem lesz elhe­lyezési gond. A valóság azon­ban mást ígér: az agglomerá­cióban 4-5 éven belül feltöl- tődnek a gödrök, de heteken múlik, hogy Szentendre sze­méttelepe is beteljen. Amellett, hogy környezet- rombolás, iszonyú a pazarlás is szemétügyben. Mert váloga­tás — és gondolkodás — nél­kül tömködjük az anyaföldbe a hulladékot. Kárba vész még sok mindenre alkalmas fém, papír és műanyag, de sok komposztáló szerves anyag is. Pedig a szemétből hasznos és hiány alapanyagok tömegét lehetne kivonni, sőt a megye sok helyütt sovány talaját is fel lehetne javítani. Az olajiszapot már kom- posztolják néhány helyen, saj­nos nem mindenütt szabályo­san. Az olaj nem természetide­gen, léteznek baktériumok, amelyek képesek lebontani. A megyében több téglagyár is hasznosítja, mert elsőrendű fű­tőanyag — szén helyettesíté­sére is alkalmas —, és tisztán elég. Viszont a szovjet had­seregben ilyesmikkel nem bajlódtak, az olajat általában egyszerűen kiöntötték. A váci, máriaudvari laktanya mellet­ti talajvízben 1000 milligramm olajat találtak a szakemberek. Innen négyszáz méterre 300- 400 milligrammos töménysé­get mértek a talajban. A szov­jetek térítési igényeket tá­masztva vonulnak ki az or­szágból. Az ilyen károkért ki és mit követeljen? Az is köztudott, hogy a me­gyében csatornarendszerről, egyáltalán csatornákról szinte nem beszélhetünk. Tehát szű­résről, tisztításról sem. A szippantott szennyvizek elhe­lyezését ki így, ki úgy oldja meg. Hogy abban mi minden van, azt most inkább ne rész­letezzük. De foszfor akad ben­ne bőven, ami rendkívüli táp­anyag a vízben élő mikroszer- vezeteknek. És mosó, kilúgo­zó anyagok tömege is előfor­dul e nemes keverékben, ami az élővizek természetes szű­rőrétegéről éppúgy leoldja az évtizedek alatt lerakodott szennyeződést, mint a ruháról. Ezért találtak máris olyan dolgokat a kutatók a Dunában, amire sosem számítottak. Ugye, a Duna vize ivóvíz is? És akkor milyen leket a ki­sebb folyók vagy a patakok vize? Ipari, mezőgazdasági hulla­dék? Ismeretes, hogy számta­lan üzem a telephelyein, több­nyire lemezhordókban renge­teg szemetet tárol. Nem egy éve. A hordókat előbb-utóbb megeszi a korrózió. Akkor mi lesz? Környezetvédelmet szabá­lyozó rendeletek vannak, de mit érnek, ha a főváros kör­nyéki erdőkben lassan bokáig ér a szemét. Ha nincs, aki a szemetelőt büntessen? Ha az emberek többsége csak a sa­ját kerítéséig vagy maximum a település határáig kívánja a tisztaságot? Ha szeméthaszno­sítással egyelőre csak a gube­rálók foglalkoznak? Egyáltalán, létezik itt kör­nyezetvédelem? —kántor— ItNHOSHíWSW» «y Cserélik, hegeszt ik. Pccel és Isaszeg között immáron 25 éves, elöregedett vasúti vágá­nyokat és azok talpfáit cserélik a napokban a miskolci MÁV Építési Főnökség dolgozói. A mintegy hét és fél kilométert július 14- én átadják a forgalomnak, majd hozzákezdenek a másik sínpár cseréjéhez. Képünkön az oszt­rák gyártmányú sínszabályozó gép a távolságot és a magasságot infravörös-érzékelővel állítja be, majd a hidraulikus kalapácsok végzik el a „krampácsolást”. A vasútépítés nehéz és pontos munkát igénylő feladatait így néhány ember végzi. (Kép és szöveg: Vimola Károly) OTTHONRA, CSALÁDRA TALÁLTAK (1) Nem a gyereket, a státust féltik A Pest Megyei Tanács szo­ciális és egészségügyi osztá­lya múlt év július 1-je óta látja el a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel kapcsolatos megyei feladatokat. Ez alatt az idő alatt azt tapasztalták, hogy a gyermekek megfelelő szocializációja csak családban biztosítható, ezért az intézeti elhelyezések időtartamát á le­hető legrövidebbre kell csök­kenteni. Ezt pénzügyi szem­pontok is alátámasztották, be­bizonyosodott ugyanis, hogy az intézményi ellátás drágább, mint a többi forma. Ennek megfelelően az elmúlt idő fo­lyamán elsősorban a hivatá­sos nevelőszülői hálózat fej­lesztésére kezdtek koncentrál­ni, és tavaly december 31-rea megyében a nevelőszülők szá­ma 6-ról 106-ra emelkedett. Ennek megfelelően Pest me­gye 2443 állami neveltjéből 1017 került nevelőszülőkhöz. — Nincsen ebben semmi kü­lönös — mondja Sima Antal, a pomázi Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Intézet igazgatója —, hiszen a világon a legter­mészetesebb dolog az, hogy a gyerekek családban nőjenek fel. A normális életvitelhez szükséges ismeretek nagy ré­sze kizárólag családban sajá­títható el. Jobban el vannak látva ezek a gyerekek, mint intézeti társaik, és ne feled­kezzünk meg arról sem, hogy Európának ezen a részén a családnak nagyon szép hagyo­mányai maradtak fenn. Meg­figyeltük, hogy a családokból kikerült állami gondozottak között nincsenek bűnözők. — Mivel sok gyerek él ne­velőszülőknél, a megyei gyer­mekvédelem elismerte ennek a formának a létjogosultsá­gát. Kivéve néhány csecsemő- otthon vezetőjét, ők azonban nem a gyerekeket, hanem sa­ját státusukat féltik. Pedig ez a korosztály, a születéstől • a három évig a legfogéko­nyabb. Az a kisgyerek, aki hosszú időt tölt csecsemőott­honban, az lelki és szomati­kus sérüléseket szenved. Amikor ezeket a gyereke­ket örökbe adjuk, vagy ne­velőszülőkhöz kerülnek, nem csupán a gyereket segítjük. Segítjük a családot is, hiszen tudvalevő, hogy a gyermek­telen házasságok nagy része felbomlik. Most több mint 300 örökbefogadást váró áll sor­ba. A jelentkezők nagyon ko­moly alkalmassági vizsgála­ton esnek át, amely környe­zettanulmányból, célzott be­szélgetésekből és pszicholó­giai tesztekből áll. Ezt kisebb szóbeli felkészítés és tájékoz­tatás követi. Az eddigi tapasztalatok alapján a gyerekek jól érzik magukat a nevelőszülőknél. Mi szeretnénk jobb ellátást biztosítani a családoknak, mert az az anyagi segítség, amit jelenleg nyújtani tudunk nekik, alig elég a megélheté­sükhöz. A hiba azonban nem csu­pán az anyagi elismerésben van, hanem társadalmilag sem becsülik kellőképpen ezt a nehéz munkát. A lakókör­nyezet általában nem az ál­dozatvállalását értékeli ezek­nek az embereknek, csalá­doknak, hanem megszólják őket, és ellenségesen fogad­ják az állami gondozásból hozzájuk kerülő gyermekeket. Hihetetlenül hasznos pedig, amit csinálnak, és nagyon szigorú alkalmassági feltéte­leknek kell megfelelniük mindazoknak, akik ezekkel a nem ritkán problémás, sérült gyerekekkel új családokat ala­pítanak, új életeket kezdenek. Szegő Krisztina (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents