Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-31 / 178. szám
4 rrvr « Mf.t, I El 1990. JÜLIUS 31., KEDD Kiállító ter m ékből Beczásy Antal képei Pilisborosjenőn ^ A nemrég fölavatott új mű- § v.elődési házban érdekes hely- ^ történeti anyag látható, me- ^ lyet a Duna-kör helyi csoport- S ja rendezett. Külön elismerés S illeti Tóth Gáspárt, aki à gyüj- s tést hosszú, alapos munkával, S általános iskolások közremű- § ködésével szervezte. Oklevelek K másolatai, régi pilisborosjenői tárgyi emlékek sorakoznak a S falakon, tárlókban, idézve a ^ hajdani hétköznapokat. ' Július végéig tekinthették meg az érdeklődők Beczásy Antal festményeit, ő Csíkszeredáról érkezett hozzánk, tekintélyes festő, aki Zsögödi Nagy Imre nyomdokán haladva szerzi meg kincseit. Nemes lelkülettel, tiszta emberséggel, pallérozott ízléssel és finom műgonddal. Egyéni karakterre vall, hogy figuráit azonos arányban, dőlési szöggel mozgatja együtt a táj motívumaival, így minden erdélyi vedu- tája egyben életkép. Megnyitó szavaiban dr. Végvári Lajos professzor „hűségét a múlthoz, következetességét az újhoz" emelte ki. Szépségeinek igazsága e kettősség egysége, lelke is van portréinak, hegydombokat idéző lapjainak, nemcsak egyedi formája. Úgy igaz, ahogy a vendégkönyv egyik jegyzője jelezte, Baczásy Antal „álombéli színeket” varázsol elénk. Az új művelődési háznak első képzőművészeti kiállítása értékének megfelelően, szép közönségsikerrel zárult. Mivel e kis településen a Kévéig lábánál sok művész él, alkot, azt tervezik, hogy tárlatsorozatot indítanak az itt munkálkodó Bartha Ágnes ötvöstárgyaiból, Takács Zoltán kovácsoltvas alkotásaiból, Léderer Tamás szobraiból, Máger Ágnes festményeiből, Takács Árpád és Bereczki Antal fafaragásaiból. Nincs vége a névsornak, hiszen Bozsodi Zsolt belső építész, Szegedi Katalin grafikus, Csik- szentmiliályi Réka és Virág Erzsébet textilművész szintén borosjenői illetőségű. Az is fölemelő, hogy Malgot István, aki szobrászként indult és a mai magyar színház egyik újítója lett, a „Hold-színház” alapítója, az általa fölújított Árgyélus királyfival komoly tetszést aratott az itteni gyerekek körében. Az ő színházi plasztikáinak és Németh Ilona jelmezeinek, bábjainak bemutatása szintén az ősz eseménye lehetne. Mdré-vári vigasságok . Látványosság A régi várünnepélyekre emlékeztető látványos programot rendeztek az egyik legszebb fekvésű középkori várunkban, a Mecsek hegyei között emelkedő Máré-várban. Az erdők rengetegéből kimagasló reneszánsz lovagvár a török elleni harcokban pusztult el. Az Országos Műemléki Felügyelőség feltárta és helyreállította az ötszöletű erődítményt. s a napvilágra került reneszánsz emlékekből állandó kiállítás nyílt a várban. A félezer éves műemlék ismertebbé tétele, látogatottságának növelése végett „Máré-vári vigasságok” elnevezéssel szervezett egész napos ünnepélyt a komlói művelődési központ. A 340 méter magas csúcson álló vár fellobogózva fogadta a vendégeket, akik verset, dalt, zenét, táncot és bábjátékot láthattak- hallhattak. A komlói bányász fúvószenekar szabadtéri koncertet adott. Losonci Miklós A Dunakeszi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdet a Költségvetési Üzem műszaki vezetői állásának betöltésére Alkalmazási feltétel: — városgazdálkodási szakmérnöki vagy gépészmérnöki végzettség — tízévi szakmai gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint. Az állás azonnal betölthető. Jelentkezés a Dunakeszi Városi Tanács V. B. személyzeti vezetőjénél, telefon: (27)-41-559. Jogi tanácsok üi fizeti a kisajátítási kártalanítást? • Özvegyi nyugdíjrendszer és az alkotmány A fizetés nélküli szabadság megítélése • Kisajátítását tervezik egy gyömrői olvasónk vidéki telkének. Az ingatlanon egy vállalati beruházást terveznek, de igen hosszú idő óta elhúzódik az építkezés, ezért már húsz éve építési tilalom alatt áll a telek. Szeretném, ha döntenének az ügyemben, vagy vegyék el a telket, vagy oldják fel a tilalmat. A leírt eset sajnos elég gyakori, mivel a beruházási eszközök szűkös volta miatt igen hosszú időn keresztül az állampolgár viselte a döntések következményeit. Ezért módosították az építési törvényt és ennek következtében a jogos magánérdeket sértő korlátozásra csak igen szűk körben kerülhet sor. Akit mégis érint ez a rendelkezés, az korlátozási kártalanításban részesül, amennyiben a telekalapítási, illetve építési tilalommal terhelt ingatlan kisajátítását a határozat kézhezvételétől kezdődően nem hajtják végre. A kártalanítás mértéke az ingatlan forgalmi értékének 20 százaléka. A kártalanítást a határozatot hozó hatóság köteles megfizetni, amely azonban ezt az összeget visszakövetelheti attól, akinek érdekében a tilalmat elrendelték. Amennyiben a kisajátításra a határozatot követően öt éven belül nem kerül sor, a kártalanítást mindaddig ismételten meg kell fizetni, amíg a korlátozást fenntartják, illetve az ingatlant nem sajátították ki. Ezt a kártalanítási kötelezettséget csak az 1991. január 1-jén fennálló, illetőleg ezt követően elrendelt korlátozások esetében lehet megállapítani. Az előbb közölt ötéves időtartamot a tilalmat elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától — illetve az ekkor fennálló korlátozás esetén 1991. január 1. napjától — kell számítani. P. L. péceli lakos nemrég megözvegyült, özvegyi nyugdíj folyósítását kérte, de kérelmét elutasították arra hivatkozással, hogy ez csak az árvaellátásban részesülő gyermeket gondozó férfit illeti meg. Ügy tudom, hogy ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság már megváltoztatta, ezért az eljárást lógszerütien- nek tartom. Az Alkotmánybíróság valóban megvizsgálta a társadalombiztosítási törvénynek és a végrehajtására kiadott jogszabályoknak a törvényességét a tekintetben, hogy a férfiak és a nők egyenjogúságának az alkotmányban biztosított szabályai az özvegyi nyugdíj esetében mennyiben érvényesülnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy as özvegyi nyugdíjrendszer jelenlegi szabályai nincsenek összhangban az alkotmány előírásaival, ezért azokat 1990. december 31-i hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint ezt az időpontot azért kell megállapítani. mert. a társadalombiztosítás átalakítás előtt áll, és eddig a határidőig lehetőség nyílik arra, hogy az alkotmánynak megfelelő szabályokat hozzanak. • Saját lakást kíván építeni N. S. mogyoródi gépírónö. Azt szeretné megtudni, hogy a fizetés nélküli szabadság megadása esetén ez az idő beszá- nut-e a nyugdíjba. Saját lakás magánerőből történő építése céljából, valamint közeli hozzátartozó ápolására, gondozására a jogszabályokban meghatározott esetekben a dolgozónak mérlegelés nélkül ki kell adni a kért fizetés nélküli szabadságot. A munkahelynek tehát nincsen lehetősége arra. hogy az ilyen igényt megtagadja. Ez az időtartam munkaviszonyban töltött időnek számít, azonban szolgálati időnek a társadalombiztosítási szolgáltatásoknál, így a nyugdíjnál is csak akkor számit, ha a biztosított az engedélyezett. egybefüggően legalább harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságának legfeljebb kétévi időtartamára havi 150 Ft (naptári .napokra számítva 5 B't) nyugdíj járulék fizetését vállalja. A nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig lehet a munkáltatóhoz befizetni, amely a többi biztosított nyugdíjjárulékával együtt azt az illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz átutalja. A biztosított mindezektől eltérően a nyugdíjjárulékot a fizetés nélküli szabadság lejártának napját közvetlenül követő harmadik hónap utolsó napjáig egy ősz- szegben is befizetheti. Dr. Sinka Imre Mse|d én megmutatom, ki vagyok! Védtelen1 hivatalos személyek A biztonságunkra ügyelő rendőr nia igencsak meggondolja, hogyan viselkedjen, milyen eszközökhöz és módszerekhez folyamodjon, ha rendet akar teremteni. Hiszen a tökrészegen másokat fenyegető személy is állampolgár, akinek jogait tiszteletben kell tartani. És az állampolgár azután másnaposságát kialudva panaszt tesz az illetékes fórumokon, s megkezdődik. a vizsgálat, melynek során a biztos úrnak bizonyítani kell. hogy helyesen cselekedett, és pontosan emlékeznie kell minden mozdulatra, szóra, helyzetre. S ha a biztos úr nem akarja vállalni ezt a tortúrát, előfordulhat (mint a közelmúltban Cegléden), hogy a törvényt nem tisztelő állampolgár, netán többszörösen büntetett garázda, egyszerűen leüti. Egyre gyakoribbak a hivatalos személy elleni atrocitások, melyeket úgy tűnik, bocsánatos bűnnek tekint a társadalom. De hát itt nem csak arról van szó — bár ez sem csekélység —, hogy Kovács XI, István őrmester sérelmet szenvedett. A védelmünkre rendeltetett szervezet veszti el ütőképességét, ha nem lesz változás. Két esetet idézünk fel a közelmúltból. ennek illusztrálására. Nagykörösön történt, hogy egy férfiú, ittas állapotban gépkocsijával nekiment a villanyoszlopnak. Személyi sérülés szerencsére nem volt, de az intézkedő rendőrök az autóvezetőt. vérvételre vitték, hogy az ittasság mértékét meg lehessen állapítani. Ekkor érkezett a helyszínre, a főszereplő testvére, ugyancsak nem színjózan állapotban. Rossznéven vette, hogy a bátyját „molesztálják”. és a következő szavakkal fordult az egyenruhásokhoz; „Ti paraszt rendőrök, szemetek, csavargók majd én megmutatom nektek, hogy ki vagyok!” Időközben a testvérpár édesanyja is megérkezett, aki két jókora pofont kiosztott húszéves fiacskájának. V. S. az anyai tettlegességtől feldühödve. ismét a rendőrök felé fordult. rájuk rohant, majd, mikor egyikük könnygázt akart ráfújni, megragadta a rendőr gumibotját. Ekkor lefogták, s megbilincselték. V. S. elleti, hivatalos személy elleni erőszak miatt indult büntetőeljárás, melyet azután hatóság megsértésére változtattak. Hiszen erőszakra, végül a jogos rendőri intézkedésnek köszönhetően nem került sor. A vádlottat egy év javító-nevelő munkára ítélték, ám a végrehajtásra — a közkegyelem folytán nem került sor. De legalább a mama adott két, pofont... S még egy kis történet, mely akár paródiának is minősíthető lenne, de sajnos nem az. íme: A Pest Megyei Bíróság 1990. június 26-án végzést hozott a hivatalos személy elleni erőszakkal vádolt B. M. ügyében. Az első fokon hozott végzést, mely D. F. tanút kétezer forintos bírsággal sújtotta, megváltoztatta. A rendbírság kiszabását mellőzte. Ami a tárgyalások menetét illeti, az a következő volt; D. F. a tanú. az 1989. október 4-i tárgyaláson nem jelent meg. November 6-án megjelent, ám ekkor az egyik népi ülnök nem volt ott. A következő alkalommal december 12-én jöttek össze az érdekelték, de D. F. megint hiányzott. Igaz, nemcsak ő, hanem a vádlott B. M., valamint két további tanú. és a népi ülnök sem tisztelte meg jelenlétével a bíróságot. Telt-múlt az idő, majd 1990. február 8-ra kitűzték az újabb tárgyalást. Egy tanú hiányzott, emiatt ismét halasztottak, jobban mondva elnapoltak. Egészen 1990. április 24-ig, amikor D F. valamint két másik tanú távolmaradt. A bíróság ekkor sújtotta D. F.-et (miért pont őt?) rendbírsággal. Amit a Pest Megyei Bíróság eltörölt, mondván, nem csupán ezen az egy személyen múlt. hogy nem működhetett zavartalanul az igazságszolgáltatás gépezete. Ami pedig B. M ügyét illeti, akit hivatalos személy elleni erőszakkal vádoltak — hát azt úgyis elvitte a közkegyelem. Gál Judit A meglopott ház tetején tárolta a holmit Rablótámadás a temetőben A fiatalember, akit tavaly bocsátottak szárnyra a fóti gyermekvárosból, jó szakmát tanult, festő-mázoló lett. Ám jelenleg foglalkozásnélküli — lakása sincs — és lopásból él. Nyilván nem rosszul, mert a rendőrségen tett vallomása szerint havi 30-40 ezer forint az ebből származó jövedelme Ahogy mondani szokás, nem szívbajos. Most úgy bukott le, hogy kirabolt egy öregasszonyt a temetőben. Fejős Gábor vallomása szerint pénzt akart szerezni. Dunakeszin. a közértben megfigyelt egy öregasszonyt, aki reklámtáskába tette a pénztárcáját. A nénike azután felült a biciklijére és elhajtott, a fiú meg követte. A fekete ruhás asszony a református temetőbe ment. Az egyik sírt gondozta gyomlálta, igazán nem számított arra, hogy itt valaki megtámadhatja. A fiú sprayt fújt a sír fölött hajladozó idős nő arcába, azutám — kihasználva néhány pillanatnyi látászavarát —kikapta a kezéből a szatyrot és elrohant. A pénztárcát, később — miután kivette a benne lévő nyolcszáz forintot — a szatyorral együtt elhajította. A rendőrök forró nyomon elfogták a temetőben támadó rablót, aki jelenleg előzetes letartóztatásban van. Fejős Gábor kihallgatásakor elmondta, hogy mindössze egy hónapig dolgozott, mióta eljött a gyermekvárosból. azután megunta. Lopásból, betörésből élt és főleg a fóti intézményeket látogatta. A tanácsházáról hi-fi- tornyot vitt el, és több helyi butikot is kifosztott. A gyermekvárosba is visszajárt, onnan például varrógépeket lo- -tpott, amelyeket a tetőn tárolt egy ideig, maid onnan vitte el értékesíteni. A lopott holmikat. rendszerint a Lehel piacon árulta. Az ügyben folyik a büntető- eljárás. Ga. J.
