Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-04 / 155. szám

2 1990. Jt'TLTUS 4., SZERDA Zsúfolt követségek Menekülő albánok Mintegy 150 ember menekült hétfő éjjel óta az albán biz­tonsági erők golyózáporában az NSZK és más nyugati ál­lamok tiranai nagykövetségé­re. Egyedül a nyugatnémet diplomáciai képviseletre 84 személy érkezett. Görögország, Franciaország, Olaszország képviseletén mintegy 60-80 me­nekült tartózkodik — hangoz­tatta becsléseire hivatkozva Schumacher. A tömegmenekülésre kiter­jedt tüntetések és zavargások nyomán került sor. Az elége­detlenség okaként megfigye­lők a változatlan politikai el­nyomást és a nem kielégítő út­levéltörvényt említik. Az olasz külügyminiszté­rium is bejelentette, hogy hét­főn hat albán menekült ha­tolt be egy teherautón Olasz­ország tiranai nagykövetségé­re és kért menedéket. Veiük mintegy 20-ra nőtt azoknak az albán menekülőknek a száma, akik Olaszország tiranai diplo­máciai képviseletén tartózkod­nak. A többiek korábban me­nekültek a misszióra. Athéni hírforrások szerint hétfőn öt albán menekült Ti­ranában Görögország nagykö­vetségére is. Az MTI diplomáciai forrá­sokból szerzett értesülései sze­rint négy albán férfi behatolt a tiranai magyar nagykövet­ségre is, és ott menedékjogért folyamodott, illetve azt kérte, hogy onnan külföldre távoz­hasson. Az ügy rendezésére a tiranai magyar nagykövetség felvette a kapcsolatot az albán hatóságokkal. Ai SZKP 28. kongresszusa „Nem a legfelsőbb vezetésben •// A párt politikai bizottsági tagjainak húsz-húsz perces beszámolóival .kezdődött meg kedden reggel az SZKP 28. kongresszusának második munkanapja. Bár egyes kül­döttek az elnökséghez küldött cédulákon nehezményezték, hogy a testületi tagok több­nyire az általuk irányított bi­zottságok tevékenységéről szá­molnak be, s kevésbé önnön személyes szerepükről, a kedd délelőtti öt felszólalás közül is csupán kettő vált személyes hangúvá, Jegor Ligacsové és Eduard Sevardnadzéé. Ligacsov egyértelműen ki­állt a közösségi, társadalmi tulajdonformák mellett, mond­ván, hogy azok egyesítik, míg az általa elutasított magántu­lajdon eltávolítja egymástól az embereket. Álláspontját azért tartotta fontosnak egyértel­műen kifejteni, mert — mint mondta — a tulajdon kérdése nem taktikai, hanem straté­giai kérdés. Nagy tapsot vál­tott ki a terem egyik részé­ből felszólalásának az a része, amelyben az Oroszországi KP-t és a hadsereget táma­dókkal szállt szembe. Majd le­szögezte, hogy nem lát alter­natívát az átalakítás politiká­jával szemben, önmagát pedig sem konzervatívnak, sem ra­dikálisnak nem tartja, úgy véli: ő realista. Akkor, amikor a fokozatosságot hirdeti, nem a lassúságnak fogja pártját. Litvánia — üzemrnyagmone trend QMédá szorítás Az elmúlt napokban megin­dult az üzemanyag-szállítás Litvániába, miután a szovjet kormány feloldotta a gazdasá­gi megszorító intézkedéseket a balti köztársasággal szemben — jelentette kedden az Iz­vesztyija az ellátási miniszté­rium illetékesére hivatkozva. A szállítmányokat a harma­dik negyedévi ütemterv sze­rint indították útnak, vasúton és vezetéken. Amint a minisz­térium illetékese elmondotta, a napi szokásos mennyiség 38 ezer tonna olaj lenne, ám ilyen mennyiség szállítására egyelőre nincs szükség, hiszen 'di első feladat a litvániai fi­nomító kapacitásának „felfut­tatása” lesz. Az egész negyed- év során összesen 3,4 millió tonna olajat kap a köztársa­ság. Az ellátási minisztérium illetékesének tájékoztatása szerint a szállításokat igye­keznek a tartalékokból s nem a többi köztársaság rovására megoldani. A román külügyminisztérium jegyzéke Sevardnadze figyelmeztet Ligacsov után kapott szót Eduard Sevardnadze. A szov­jet külügyminiszter érzelmek­től fűtött beszédben jelentette ki: nem tart igényt feltétle­nül arra, hogy ismét bevá­lasszák a legfelsőbb vezetés­be, mert „nem kötelező ott ülnie”. Reagálva a hadsereghez való politikai viszony problé­májára, a miniszter leszögez­te, hogy szükségesnek tartja az erős hadsereg létét. De a hadseregnek nincs szüksége arra, hogy állig fel legyen fegyverezve. Külügyminiszté- riumi dokumentumok tanul­mányozásakor döbbent rá ar­ra, folytatta, hogy az elmúlt két évtized katonai szemben­állása a Nyugattal az egyen­súly fenntartásához szükséges összegen kívül további 700 milliárd rubelt emésztett föl. Az afganisztáni háború a fáj­dalmas emberáldozatokon túl 60 milliárd rubelnyi kárt oko zott. A fegyveres szembenál­lás infrastruktúrája a szovjet —kínai határ mentén — Se­vardnadze szerint — 200 mil­liárd rubelt vitt el. — E sú­lyos problémákat a mostani politikai bizottság munkája segített felszámolni — állapí­totta meg. A beszámolók elhangzását követően a terjengő pletykák kapcsán tájékoztatást igényel­tek a küldöttek arról, a pártve­zetők közül kik akartak le­mondani a kongresszus előtt. Mihail Gorbacsov e felvetésre válaszolva bejelentette, hogy egészségi állapotára hivatkoz­va Nyikolaj Szljunykov kérte felmentését (jelenleg is kór­házban ápolják, ezért nem tu­dott beszámolni munkájáról a kongresszusnak), valamint Vi- talij Vorotnyikov és Gumer Uszmanov, továbbá Alek- szandra Birjukova nyugdíjaz­tatását kérte. A főtitkár ma­gyarázata szerint az elvtársa­kat megkérték arra, hogy erre a kis időre, a kongresszusig még maradjanak meg tisztsé­gükben. Ma folytatja munkáját az SZKP 28. kongresszusa. Megalapozatlan magyar vádak A román külügyminiszté­rium kedden Bukarestben a Rompres sajtóügynökség út­ján nyilvánosságra hozta szó­beli jegyzékét, amely választ jelent a magyar külügymi­nisztérium június 26-i jegy­zékére. Állásfoglalásában a román külügyminisztérium azzal vá­dolja a magyar külügymi­nisztériumot, hogy tendenció­zusan értékelte a júniusi bu­karesti eseményeket, kiraga­dott tényekből indult ki, és csupán csak a június 14—15-i eseményekre utalt, „szándéko­san nem említve a június 13-i erőszakos cselekedeteket, ame­lyek az események kiinduló­pontját képezték”. A magyar jegyzék nyelvezete román ál­lítás szerint nem felel meg a diplomáciai dokumentumok hangnemének, ellentétben áll az európai enyhülés szellemé­vel. A román válasz azt hangoz­tatja: a magyar kormány, mi­előtt megkapta volna a román féltöl igényelt információkat, végleges értékelést alkotott az eseményekről és megalapo­zatlan vádakat hangoztatott. A jegyzék a továbbiakban hang­súlyozza: a magyar kormány célját még jobban aláhúzza az, hogy a június 13—15-i tragi­kus eseményekből kiindulva — amelyek semmilyen kapcso­latban nem állnak a kisebb­ségek problémáival — a ma­gyar fél a figyelmet a márciu­si marosvásárhelyi események­re irányítja egy olyan idő­szakban, amikor az országnak ebben a térségében helyreállt a nyugalom, és amikor mind a románok, mind a magyarok igyekeznek megértésben élni. Hozzáfűzi: a magyar fél érté­kelése, amely a marosvásár­helyi eseményeket „pogrom- jellegű. magyarellenes meg­nyilvánulásnak” minősítette, teljes mértékben ellentmond a tényeknek. A továbbiakban a román fél sajnálkozását fejezi ki, hogy „miközben Románia erőfeszí­téseket tesz azért, hogy ebben a szellemben közeledjenek, ér­telmezzék és oldják meg a problémákat, a magyar fél ré­széről továbbra is hiányzik a megértés óhaja, s inkább a konfrontációt hangsúlyozza, mint a párbeszédet”. Külföldi események - egy mendetban Valószínűleg december másodikén tartják meg az össznémet választásokat. A A szélsőséges libanoni síita szervezet, a Hezbollah vezetője az NSZK-ban terrorcselekmények miatt fogvatartottakért két nyugatnémet túszt ígért cserébe. A Szerdán hivatalos diplomáciai levélváltással helyezi érvénybe Franciaország és Magyarország a vízumkényszer megszünte­téséről létrejött megállapodást. A Amerikai magyar egyesü­letek a SZER felügyelő szervéhez írt levélben bírálták a Szabad Európa Rádió szerkesztését, cenzúraintézkedéseit a marosvásárhelyi eseményekkel, Tőkés Lászlóval, az erdélyi magyarsággal kapcsolatban. A Rómában rendezik meg az idén november 5-én az emberi jogok második miniszteri ér­tekezletét. A Az Elysée-palota szóvivője kedden visszauta­sította azokat a híreszteléseket, hogy jelentős nézetkülönbsé­gek merültek volna fel Párizs és Washington között a NATO- csúcstalálkozóra előterjesztett amerikai javaslatok miatt. A Magyarország áll a legközelebb az Európa Tanácsba való be­lépéshez a felvételre jelenleg pályázó három kelet-közép-eu- rópai állam közül. A Feszült politikai helyzet alakult ki Ju­goszláviában, a Koszovóban és Szlovéniában elhatározott egy­oldalú elszakadásról, illetve szuverenitásról szóló hírek mi­att. A London ellenzi „a vörös segélyt”, a Szovjetuniónak nyújtandó, Bonn által kezdeményezett nagyszabású „anyagi támogatást”. A Egyre több menekült érkezik az NSZK-ba, elsősorban Romániából, Törökországból és Libanonból. PGM és PET meg a társai Táguló zsugorfólia-gyártás ge, kopásállósága és szívóssá­ga miatt fogaskerekek gyártá­sára, valamint csúszó- és súr- lódó igénybevételnek kitett műszaki termékek készítésére alkalmas. A másik műszaki műanyagfajta, a PÉT pedig fröccsönthetö poliészter, ame­lyet dobozgyártásra, mikrohul­lámú tálcák készítésére lehet fölhasználni. A két új műszaki műanya­got a Qualiplastic társtulajdo­Késik az apanázs 1 pállok nosai, a világrangsorban a ha­todik legnagyobb amerikai DOW Chemical és a Du Pont máris kedvezően tesztelte, ez­által új lehetőségek nyíltak a hazai gyártásra és felhaszná­lásra. Ha akár a hazai, akár a két amerikai cég szerződést köt a kft.-vei e termék gyár­tására, ez igen jelentős ha­zai importalapanyag-kiváltást eredményez. K. K. pénze Üj zsugorfólia-fajta és cso­magolóeszköz gyártását kezd­ték meg a zsámbéki Pemü Qualipack Kft.-nél. Az ápri­lisban alakult kft. a hat éve alapított magyar—amerikai Pemü Qualiplasticból vált ki, és kizárólag a kereskedelem­ben, az élelmiszeriparban használatos műanyag csoma­golóeszközök gyártására sza­kosodott. Az új zsugorfólia speciális tulajdonságokkal rendelkezik. Elsősorban azoknak az élelmi­szer-csomagolási szempontok­nak kell megfelelnie, amelyek megkövetelik, hogy a belétett élelmiszer vegyi hatásaira szinte rázsugorodjon a termék­re, felvegye annak formáját. A zsugorfólia iránt a hazai tej -, hús- és sütőipar máris élénken érdeklődik. A tejipar olyan fóliát igényel, amelybe csomagolva a sajt nem szá­rad ki, egyúttal oxigén- és vízzáró tulajdonságokkal ren­delkezik, viszont a szén-dioxi- dot átengedi. A hús- és sütő­ipar szintén a saját jellegéből adódó követelményeket tá­masztott a zsugorfóliával szemben, amelyeket a kft. ma­radéktalanul kielégít. A cso­magolóanyag egyelőre a null­szériagyártásnál tart, de még ebben az évben a tervek sze­rint 100-150 millió forintnyi készáru gördül le a korszerű amerikai és olasz gépsorokról. A zsugorfóliával párhuza­mosan a Qualiplastic két új műszaki műanyagot dobott pi­acra: az egyik a POM. amely jó formatartó és ütésálló ké­pessége, nagyfokú keménysé­Valószínűleg több pártot is csalódás ér, hogy a választáso­kat követően részükre járó e>- ső költségvetési támogatást nem július, hanem csak szep­tember végén kapják meg. A pártok ez évre megálla­pított 700 millió forintos költ­ségvetési támogatásából a vá­lasztások előtt 228 milliót utal­tak ki, így 472 millió forint maradt. A törvény értelmében az összeg 25 százalékát (118 millió forintot) a parlamenti képviselettel rendelkező pár­tok között egyenlő arányban kell felosztani. Ez hét párt szá­mára, egyenként 16,8 millió fo­rintos támogatást jelent. (A hat ismert parlamenti párton kí­vül az Agrárszövetséget is megilleti ez az összeg, ugyan­is a választások során e párt­nak is bejutott egy képviselő­je a Parlamentbe, egy másik képviselője pedig közös jelölt­ként került be az Országgyű­lésbe.) A? állami támogatást 75 szá­zalékát, összesen 354 millió fo­rintot a szavazatok arányában azok a pártok kapják meg, amelyek a szavazás során 1 százalék feletti eredményt ér­tek el. Ez összesen 11 pártnak sikerült. A legtöbb támogatást, 89,9 milliót a Magyar De­mokrata Fórum kapja, a Sza­bad Demokraták Szövetsége 81,7, a Kisgazdapárt 42,3, Ma­gyar Szocialista Párt 39,8, Fi­desz 26,5, a KDNP 23,1, az MSZMP 12, az MSZDP 10,6, az Agrárszövetség 11,6, a Hazafias Választási Koalíció 9,6, a Vál­lalkozók Pártja pedig 6,5 mil­lió forintos támogatásra jogo­sult. Rendben er vámon — hihádzik er tévén A csigáknak még nem rendeltek Mercit Tulajdonképpen mik ala­kulnak Pest megyében vegyes tulajdonú korlátolt felelőssé­gű társaságok, vegyes válla­latok címszó alatt? A Pest— Fejér— és Nógrád Megyei Vám- és Pénzügyőrség pa­rancsnokságán egybegyűlt vámtiszteket kérem: mint magánemberek, az ország jö­vőjéért felelősséget érző ál­lampolgárok mondják el, mi minden fér a kft.-alakítás joghézagaiba? Au fők vám­és át um en te sen — A joghézagba belefér például néhány Mercedes — néznek össze a vámosok. — A jelenlegi szabályozás sze­rint ugyanis ha magyar-kül­földi tulajdonú kft. aiakul, az idegen fél vám- és áfamen­tesen hozhat be termelő ap­portként személygépkocsit, sót gépkocsikat. A feltétele en­nek mindössze annyi, hogy az autókat termelőeszközként tüntessék fel a társasági szer­ződésben. Ettől meglódul a fantáziánk. Ezek szerint az a megyénk fia. aki vámmentesen akar egy Mercedest behozni kül­földről, elég, ha megkér egy, a Mariahilferen csellengő idegent: alakítsanak kft.-t — mondjuk csigatenyésztésre —, s kössék ki a szerződésben, hogy a csúszómászókat a külföldi fél által apportírozott luxusautóban kell városné­zésre vinni, s máris megvan a Merd. — Ilyen esettel ugyan még nem találkoztunk — ingatják fejüket megyénk vámosai —, de az tény, hogy ahány ve­gyes tulajdonú vállalkozás ala­kul, majd mindegyike autót, autókat is hoz be termelőesz­közként, mondván, azzal jár a magyar fél üzletet kötni, árumintát szállítani. Sem a cégbíróságnak, sem nekünk, vámosoknak nincs jogalapunk arra, hogy megtagadjuk a pe­csétet az ilyen kérelmekre. A fentiek különösen akkor válnak érdekessé, ha hozzá­tesszük, hogy a megszűnő ve­gyes vállalkozások tárgyi ap­portja — nemcsak a személy­gépkocsik — továbbra is ha­zánkban maradhatnak, még­pedig vám- és áfamentesen. A hírek szerint erre már a várhatóan január 1-jétől életbe lépő új vámtörvény nem hagy lehetőséget. Lehet, hogy a fennmaradó időben a vegyes tulajdonú vállalkozá­sok viharos gyorsaságú ala­kulásának, majd pánikszerű feloszlásának s értékeinek azonnali áruba bocsátásának leszünk tanúi? — Azt azért le kell szögez­nünk — mondja a vámtisztek rangidőse —. hogy az alakuló vegyes kft.-k nagy többsége tisztességes üzleti szándékkal alakul. Még nem bísnuk a válfozás&un S milyen célból? Áramlik-e már a tőke a megyébe? To­vábbra is csak afféle kozme­tikai cikkeket forgalmazó vállalkozások kérelme fek­szik az asztalokon vagy vég­re a háttériparunkat fejlesz­tő, exportunkat elősegítő vállalkozók kopogtatnak a megye kapuján? Nos a vámosok úgy látják az engedélyezési okmányok­ból, hogy egyelőre nem a „hasznos” vagy a „haszonta­lan” címke illik a bejövő tő­kére. hanem az, hogy „óva­tos”. — Nagyon sok a külföldi érdeklődő, aki Pest megyében szeretné befektetni a pén­zét. Létre is jönnek üzletek — például Szentendrén tipligyár­tásra —, de mi látjuk, hogy a külhoni fél sok esetben csak az előirányzott összeg töredékével száll a vállalko­zásba. Félnek a tőkések, még most sem bíznak a változá­sokban. Volt, aki kimondta: attól tart, államosítani fog­ják az országba hozott vagyo­nát. A vámosok rejiélyes mosolya Példát is említenek, az egyik nyugati fuvarozó cég a kedvezmények ellenére sem meri magyar rendszám alatt futtatni tehergépkocsijait, in­kább a kedvezőtlenebb fel­tételeket is vállalva megtart­ja azokat saját tulajdonában — mondván, hogy ki tudja menekíteni az országból, ha le akarják foglalni a magyar hatóságok ... S mi olvasható még ki az itt megforduló papírokból? Találkoznak-e megyei gyár- igazgatók nevével, akik vál­lalatuk legjavát csapva a hó­nuk alá, alakítanak nemzet­közi kft.-t, mit sem törődve a maradék vállalat életképes­ségével? Felbukkannak-e a vegyes vállalat alakítását ké­relmezők között tanácselnökök nevei, akik érdekes módon azzal a nyugati céggel lép­nek szövetségre, mely részé­re hivatali székükből telepü­lésük legszebb földjét bizto­sították? Rejtélyesen mosolyognak a vámosok, ök sajnos, nem te­hetnek semmit. A fentiekhez hasonló vállalkozásokon már ott az engedélyező szervek pecsétje, ők csak a vámsza­bályok betartására ügyelhet­nek. A vámmal pedig általá­ban minden rendben van. Az pedig nem rajtuk múlik, hogy ami rendben van a vá­mon, az hibádzik a réven... Tóth Béla Endre

Next

/
Thumbnails
Contents