Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-04 / 155. szám
PKST MfS YE 1999. JÚLIUS 4„ SZERDA A rendszerváltozás nem fog a stégeken Egy vödör szenny ezer köbméterekhez képest? Évről évre fellángolnak a viták a Uáckevei-Dunán elhelyezett stégek körül. A nyár közeledtének legbiztosabb jele, hogy megszaporodnak a szerkesztőség napi postájában a stégekkel vagy éppen azok bontásával foglalkozó levelek. Annak ellenére, hogy lapunk és egyéb sajtóorgánumok is szép számmal foglalkoztak ezzel a témával, úgy tűnik, számos tévhit él a Duna-ág két partján élők, illetve az itt pihenni vágyók között. Ezekről beszélgettünk dr. Varga Árpáddal, a Közép-Du- na-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hatósági osztályának vezetőjével. — Sokan még ma is azt hiszik, hogy azokat a stégeket és felépítményeket, amelyekből mintegy kétezernyi található a Soroksári-, illetve a Ráckevei- Dunán, kivétel nélkül le kell bontani. Erről azonban szó sincsen! A jogszabály értelmében felülvizsgáltuk valamennyi építményt, s ennek alapján három csoportba soroltuk azokat. Mind magántulajdon Eszerint mintegy hatezer olyan partról megközelíthető stég van a Duna-ágban Soroksártól Tassig, amelyen nincs felépítmény, kis bódé vagy házikó. Az 1979 és 1985 előtt épültek tulajdonosai megkapták a stégekre a fennmaradási engedélyt 1996-ig vagy 2001-ig. A másik csoportba azokat az építményeket sorolták, amelyek, akárcsak az előzőek, a partról megközelíthetőek, de felépítmény áll rajtuk. Ezekből mintegy hatszáz található a vízen. Az eljárás nagyjából megegyezik az előbbivel, bár a közegészségügyi előírások itt már szigorúbbak. — Hivatalosan a legnagyobb gond azokkal a „pottyantós” stégekkkel van, amelyek a partról csak csónakon köze- líthetőek meg. Hiszen ezek tulajdonosai ténylegesen a vízen laknak, s nehezen képzelhető el, hogy egy tálnyi krumplihéjjal, más szeméttel, vagy ha éppen szükséget éreznek ... partra fognak evezni. Száznál is kevesebb ilyen stég áll a Rác- kevei-Dunán. Ha az ezek lakói által okozott vízszennyezést összehasonlítjuk a Dél- Pesti Szennyvíztisztító nyolcvanezer köbméternyi tisztítatlanul a Duna-ágba ömlő szennyvizével, csak mosolyogni lehet. Ennek ellenére ezekre a stégekre, illetve vízi házakra kiadtuk a bontási határozatot. — És hányat bontottak le? — Egyet sem, mert másodfokon a minisztérium megsemmisítette a határozatokat. Űj vizsgálatok lefolytatására köteleztek. Ezek megtörténtek, az újabb bontási határozatokat most postázzuk. — Szavaiból úgy tűnik, lelke mélyén nem ért egyet igazából ezzel a döntéssel. — Az igazgatóság négy megye vízügyeit intéző regionális szervezet. De én az irodám ablakából nem a Dunát, hanem a Blaha Lujza teret meg a Rákóczi utat látom — válaszol az osztályvezető. — Innen kell döntenünk egy meglehetősen vitatható jogszabály alapján emberek vagyontárgyainak sorsáról. Mert ez a hétezernyi stég egytől egyig valakinek a magántulajdona. Saját pénzén építette, vagy vette. — Amikor felülvizsgálták a stégeket, a közvélemény azt mondta: azért adtak fennmaradási engedélyt valamennyire, mert néhány fontos elvtárs vízi házikóját úgysem merték volna elbontatni, s ez precedens volt a többiek számára is. Érthető hát, hogy most arról beszélnek: már nincsenek kegyelt emberek, tehát érvényt lehet szerezni a rendelkezéseknek. Elvtársak vízi házikói * — Amelyik stég akkoriban épült, amikor nem kötötték engedélyhez, az megkapta a fennmaradási határozatot, függetlenül attól, hogy mekkora ember volt a tulajdonosa. Természetesen minden évben lebontatunk néhány tucatnyi horgászállást. Olyanokat, amelyek mostanában épültek. Ne kérdezze, hogyan jutunk az illegálisan építkezők nyomára. A régi magyar mentalitás segít; a jóakaratú szomszédok levelei. — Véleménye szerint hoz- hat-e valamilyen kedvező változást az önkormányzatok megalakulása? Elképzelhető, hogy egyszer majd felfedezik maguknak a helyhatóságok a felségterületük előtt folydogáló vízfelületet is? — Tavaly nyáron még a Ma- róthy László vezette minisztériumnak készítettünk egy tanulmányt. Eszerint, csupán a vízfelület-használati díjakból éventé hat-tíz millió forintot A megyében először Vácott Ingyenkonyha tényleg ingyen Ebben a hónapban az ország több településén megnyitják az újabb ingyenkonyhákat. Ám a minap kiderült, hogy jó néhány helyen fizetni kell ezért az eredetileg ingyenes szolgáltatásért. E szerint, ha egy rászoruló, idős ember betér egy tál ételre, de a nyugdíja meghaladja az ötezer forintot, akkor tíz forintot kell fizetnie az ebédért. (Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy miért ez az összeg a határ, amikor a nyugdíjak legalsó határát most ugyancsak ötezer forintban állapították meg!) A megyében az első, igazán ingyenes konyhát Vácott nyitják meg július 9-én, hétfőn. Remső Zoltánné, a Vöröskereszt városi titkára elmondta, hogy nálunk egyáltalán nem kell fizetni az ingyenkonyhán, melynek megnyitását eredetileg márciusra tervezték. A2 olasz cég által felajánlott lio- filizált leveszöldség és marhahús-granulátum sajnos még mindig nem érkezett meg. A városi szociális otthon dolgozói vállalkoztak arra, hogy — amíg a konyha végső helyére nem kerül és a félig kész ételek meg nem érkeznek — naponta 20-25 adag ételt elkészítenek. A Vöröskereszt munkatársai először arra gondoltak, hogy csak egytálételeket rendelnek meg az otthontól, de ők több- fogásos menüt ajánlottak. Az igények felmérésénél a helyi családépítő központ munkatársai segítettek. A helyiségeket a tanácstól kapták. Előreláthatóan az első időszakban naponta 20-25 rászorulót fognak kiszolgálni, a későbbiekben pedig 50-60 emberre számítanak, de az igények alakulásával több idős és munkanélküli ellátására is felkészülnek. M. I. lehetett volna beszedni. Eny- nyi pénz három-öt kilométernyi meder kotrására elegendő. Talán mondanom sem kell, erre az anyagra választ sem kaptunk. Tény, hogy az alakuló önkormányzatoknak anyagi és erkölcsi hasznuk is lenne azon, ha nemcsak a part, hanem a vízfelület ügyeivel is törődnének. Áttanulmányoztam az ön- kormányzati törvény tervezetét. Ebben a vízfelületről természetesen nincs szó. A közelmúltban a Ráckevei-Duna érintett tanácselnökeivel egy hajókiránduláson vettünk részt. Itt a ráckeveiek kivételével minden vezető egyetértett abban, hogy a vízfelület ügyeivel is nekik kellene foglalkozniuk. Végrehajtható jogszabályt — Vajon a ráckeveiek miért zárkóztak el? — Talán mert ott van a legtöbb felépítményes stég és protekciós, kiváltságos tulajdonos. De meggyőződésem, hogy a Duna-ágnak nem ez a legnagyobb gondja. Addig, amíg ilyen égbekiáltó a különbség a Dunakanyar és a Ráckevei- Duna-ág infrastrukturális fejlettsége között, amíg nincs csatorna, út, tisztességes közlekedés, addig nem a házikós stég a fontos. Vagy, ha azért kellene a hétezer horgászállást lebontani, mert zavarja a másik hetvenezer ilyennel nem rendelkező horgászt, akkor ezt kellene kimondani. Pontos és főleg végrehajtható jogszabály kellene, amely meghatározza azt is, ki fizessen kártérítést a megsemmisítésre ítélt magán- tulajdon fejében. Móza Katalin Folytatja munkáiét a Parlament Heves szócsaták, elhalasztott döntések Tegnapi ülésén a Parlament a népszavazással, az országgyűlési képviselők választásával, az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációjával, a létbiztonság kérdésével, az Állami Vagyonügynökséggel és a kezelésében lévő vagyonnal szándékozott foglalkozni. Az eredeti programot csak részben sikerült megvalósítani, ezért a plenáris ülést ma délután 2 órától folytatják. Mivel az Országgyűlés egy korábbi ülésén a T. Ház sehogy se tudott dönteni a címer kérdésében, a tegnapi ülésen ismét napirendre tűzték az erre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot. Balsai István igazságügy-miniszter bejelentette, hogy a kormány a koronás kiscímert javasolja elfogadásra. A javaslatot támogatta az alkotmányügyi törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság, s ahogy az már korábban is történt, mellette foglaltak állást a koalíciós pártok képviselői. A vitában Kőszeg Ferenc kompromisszumos javaslattal állt elő, de sikertelenül. A hosszadalmas vita után az Országgyűlés a koronás kiscímert választotta a Magyar Köztársaság hivatalos jelképévé. Az előzőekhez képest nyu- godtabb mederben folyt az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről, hasznosításáról szóló törvénymódosító javaslat vitája. Balsai István igazságügyminiszter előterjesztése szerint a privatizációban meghatározó szerepe lesz a vagyonügynökségnek, s mert ezt a kormány vezérli, helyes lenne, hogy a vagyonügynökség közvetlen irányítását és ellenőrzését az Országgyűlés helyett a kormány lássa el. Az SZDSZ álláspontja szerint a vagyonügynökségnek minisztériumi jogállást kellene kapnia, más hozzászólók részlet- kérdésedben tettek módosító javaslatokat. Aggályok voltak azzal kapcsolatban is, hogy helyes-e a döntő fontosságú privatizációs eljárást csupán a vagyonügynökségre bízni. Délután, amikor az interpellációk és kérdések után folytatták a vagyonügynökségről szóló vitát, hevesebbé vált a szócsata, s végezetül a döntést is elhalasztották, mert túlságosan sok módosító indítvány gyűlt össze, s ezeket a gazdasági bizottságnak véleményeznie kell. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törNemigen A parlamenti számítógép adatai szerint a címerszavazáskor csak a .koalíciós pártok tartották be a pártfegyelmet de ők nagyon szigorúan. Bár személy szerint közöttük Is van, akinek szimpatikusabb a Kossuth-cí- mer, mégsem adtak le egyetlen szavazatot sem a koronás kiscímer ellen, és egyetlen képviselőjük sem élt a tartózkodás jogával. A kétharmados többségi szavazat csak úgy jöhetett ki, hogy az ellenzéki képviselők között is akadtak koronás-hívek. A három ellenzéki párt soraiban jócskán megosztott vélemények alapján nyomkodták a honatyák a gombokat: voksoltak igennel, nemmel, tartózkodtak, s volt, aki nem vett részt a döntésben. (Több variáció nem volt.) A koronás címerre az SZDSZ 39. a Fidesz 5, az MSZP 6 igen szavazatot adott le. Ellene 18 szabaddemokrata. 7 szocialista és 2 íi- deszes voksolt. vény módosításának vitája bevezetéseként Balsai István igazságügy-miniszter ismertette a kormány módosító javaslatait. Ezek közül a legfontosabb, hogy a törvényben rögzített 90 nap helyett 60 napra csökkentsék az országos választások és a népszavazás közötti időtartamot, azzal a céllal, hogy a köztársasági elnök választásáról szóló népszavazás miatt ne kelljen elhalasztani az önkormányzati választásokat. Döntésre ebben a témában sem jutottak a képviselők, a részletes vitára ma délután kerül sor. Záró napirendi pontként az ország- gyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosításával foglalkozott. Ennek lényeges eleme, hogy egyszerűsítsék a számítógépes szavazatösszesítő rendszert. Talán mondani se kell. hogy döntésre ' ebben a kérdésben sem jutottak a képviselők, az általános és részletes vitára valószínűleg holnap kerül sor. Elhangzott az ülésen néhány interpelláció, illetve kérdés. Például az, hogy az ígéretekkel ellentétben nemhogy javulna, de egyre inkább kedvezőtlenné válik a kül- és belföldi vállalkozáshoz szükséges gazdasági klíma. Egy SZDSZ- es képviselő a kiemelt nyugdíjakról kért információt. A válasz alighanem a kérdezőt is meglepte, hiszen az országban mindössze 323-an kapnak 25 ezer forintnál magasabb nyugdíjat. Közöttük egyaránt találhatók volt vállalatvezetők, fizikai munkások, művészek és egykori politikai munkások. Rádai Mihály (SZDSZ) a gépjárművek ..káros környezeti hatásait mérséklő intézkedéseket követel. Nemhiába öltött Kéri Kálmán díszegyenruhát a tegnapi alkotmánymódosító vitára. Reggel ugyan még fölöslegesnek látszott ünnepélyessége, azonban a déli szünetre a képviselőház úgy döntött, hogy nem halogatja tovább a címer ügyét, s az alkotmányjogi bizottság ülése után a kora délutáni órákban részletes, rövid vita után megszavazták a koronás kiscímert államiságunk jelképeként. Kéri Kálmán vezérőrnagy, az MDF 89 éves képviselője könnyeit morzsolta, miközben a plénum az Isten, áldd meg a magyart énekelte. Másodszorra ugrott neki a Parlament, hogy válasszon a koronás kiscímer és a korona nélküli, úgynevezett Kossuth- címer között. Az első alkalommal három szavazat hiányzott, a koronához, most mindössze kettővel volt több a szükséges kétharmados többségnél. Furcsa is lett volna az elsöprő többség, ne adj’ isten, a teljes egyetértés, hiszen a címer nem csak egy államnak a jelképe — kifejezi annak tartalmát is. Ezért volt politikai kérdés, hogy melyik párt melyik változatot támogatja, s az eddigi vitákból ez kristály- tisztán tükröződött. A magyar királyi (szent) koronával ellátott kiscímert j- \u’('umcnti leauzel Korona a köztársaság fején azok támogatták, akik történelmi régmúltunkra gondolva próbálják legújabb köztársaságunk jövőjét föl- rajzolni. Ellenzőik véleménye szerint azonban kezdenek újraéledni a koronához tartozó vármegyék, a főispánok, a darutollas csendőrök, az iskolai hittanórák, a kisbirtokos gazdák, s a mai embernek a koronás címer a keresztény kurzust juttatja eszébe. A Kossuth-címer a függetlenségi törekvések, az önállóság szimbólumaként él a köztudatban, ezt azok a képviselők támogatták, akiknek pártja nem a múlthoz . visszakanyarodva akar előrejutni. Alapvető — ahogy mondani szokás — elvi kérdésekről van szó, amelyekre az adott válaszok kijelölik a társadalomban és a Parlamentben is egy-egy politikai csoportosulás helyét. Olyan lényegi válasz egy jelkép ürügyén a szavazás, amelyre hitünk szerint csak igennel vagy nemmel volna szabad válaszolni. Valószínűleg ezért is nem születhetett kompromisszumos javaslat a címerkérdésben, hiszen ha a megyeházán a koronás díszeleg, mit ér a hajtókára tűzött Kossuth? A képviselők azonban nem akarták tovább halogatni a döntést, hogy néz ki a frissen- sült demokrácia a Kádár-címerrel? így történhetett, hogy politikai megfontolások helyett az ízlésük szerint szavaztak a honatyák. (Ha az ellenzéki pártok tartják magukat elképzelésükhöz, és mindahányan a Kossuth-címerre szavaznak, akkor nem jött volna össze á kétharmados többség. Soha. Valakinek meg kellett alkudnia, esetleg átadni a döntés felelősségét a népre.) A vita utolsó fölszólalója, Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) azonban föloldozta a honatyákat a pártelvek kötelezettsége alól, s mindenkinek saját belátására bízta,, melyik jelképre szavaz. Lehet, hogy nein ezért, de imigyen szavaztak törvényhozóink, s a 258 igen mellett 28 nemet kapott a korona. 35 képviselő nem tartotta fontosnak, hogy válasszon, ők tartózkodtak, s 64-en nem vettek részt a döntésben. Az, hogy jelen esetben hogyan működött vagy nem működött a frakciófegyelem, hogy hogyan működik a többpártrendszerben a hárompárti ellenzék, az kiolvasható a számokból. Valakinek engednie kellett (a 48-ból): A kompromisszum megköttetett, az ülésnap elmúlt, a koronát föltették a köztársaság fejére. Jakubovits Anna A „Eákosi”-címsr 1949-től 1956-ig volt az ország hivatalos jelképe A „Kádár”-címer 1956-tól napjainkig a Magyar Népköztársaság címere Kossuth-címer. 1849-ben, 1918 —19-ben, és 1916—49 között a köztársaság címere A koronás kiscímer. 1895-ben alapították, s ma újra a Magyar Köztársaság jelképe
