Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-04 / 155. szám

PEST MEG XXXIV. ÉVFOLYAM, 155. SZÄM Ára: 5,80 forint 1990. JŰLIUS 4., SZERDA R Magycr Közlársaság mától érvényes címszót tegnap hosszú és szenvedélyes vita után 258 Égen, 28 nem szavazattal, 35 tartózkodással fogadta el ez Országgyűlés, 64-en nem veitek részt a szavazáson. (Országgyűlési tudósításunk és jegyzetünk a cí­mervitáról a 3. oldalon.) Megégett ötszáz ember kenyere Gondatlanság vagy gyújtogatás Minden bizonnyal pontat­lan, de mégis megközelítő számítás szerint ötszáz em­ber egyéves élelmiszerkész­lete égett el Pest megyében mindössze négy nap alatt. A Tűzoltóság Pest Megyei Parancsnokságának tájé­koztatása szerint június 29. és július 2. között több mint 70 hektár gabona lett a tűz martaléka. Nagykörösön egyhektáros árpás, Gyálon 20 hektáros, Tápiószentmár- tonon 50 hektáros búzatáb­la lett üszkös tarló. A szö­vetkezetek szerint a kár te­temes, eléri az 5 millió forin­tot, míg a biztosító és a tűz­védelmi szervezet szakem­berei a veszteséget ennél ki­sebbre — bár egyáltalán nem csekélynek becsülik. Annál is inkább, hiszen tavaly egész aratásidő alatt kisebb volt az ilyen jellegű kár, az idén pedig még jófor­mán meg sem kezdődött a gabona betakarítása. Könnyű lenne a vesztesé­get a tartós kánikulára, majd az időváltozást kísérő égi há­borúra, villámlásra fogni, de sajnos nem ez a valós ok. Igaz, a tüzeket követő vizs­gálat még nem fejeződött be, a tetteseket sem sikerült le­leplezni, mégis valószínűnek látszik, hogy a kár tetemes részét gyújtogatás, gondat­Béreme'és több menetben Véget ér a bányászsztrájk Több mint nyolc órán át tartó kemény tárgyalások nyomán estére mind a 16 pontban megállapodásra ju­tottak a sztrájkoló bányá­szok képviselői az ipari ve­zetéssel. Ezek közül talán a leglényegesebb pont, hogy szeptember 1-jétöl 10 száza­lékkal emelik a márkushe- gyiek bérét. Novembertől to­vábbi 20 százalékos béreme­lésre kerül sor, ennek felté­tele, hogy addig az ipari ve­zetés elfogadtassa a kor­mánnyal a bányavállalatok adósságainak leírását,, vagyis megszabadítsák anyagi ter­heitől a bányászatot. Jövő februárban pedig az újabb termelőiár-emelések nyomán lehető válik további 20 szá­zalékos béremelés. A bérkér­désben a vezérigazgató és a sztrájkolok, pontosabban a munkástanács között szüle­tett megállapodás — a mi­nisztérium csak „asszisztált”. Az ipari vezetés az adókö­vetelések jó részét is támo­gatta, kivéve a szakmai pót­lékok adómentességét. Az ipari és kereskedelmi minisz­ter elismerte azok nyugdíj- jogosultságát, akik 25 évig föld alatt dolgoznak. A bányászok a tárgyalások után hazatértek, és megígér­ték, hogy a sztrájk felhagyá­sára kérik társaikat. Cikkelyezés előtt Jog a haléihoz Á gyógyíthatatlan bete­geknek az önkéntes halálhoz való jogáról első ízben sza­vaztak meg törvényt az Egyesült Államokban. A vasárnap New York állam törvényhozásában megsza­vazott paragrafusok értelmé­ben a gyógyíthatatlan beteg­ségük végső stádiumába ér­kezett betegeknek jogukban áll megnevezni egy harma­dik személyt, aki nevükben az állapotukkal kapcsolatos döntéseket hozhat, beleértve a gyógykezelés leállítását is. A beteg szándéknyilatkoza­tának tartalmaznia kell azt, hogy visszautasítja a mester­séges táplálást, s erről meg­bízottja tájékoztatja az or­vosokat. A törvénytervezet becik­kelyezésének immár egyet­len feltétele, hogy azt New York állam kormányzója is jóváhagyja. Mario Cuomo szóban támogatásáról bizto­sította a törvényt. BMIPOIITIKAI KRÓNIKA Az ország számos településén eladják, illetve nem kulturá­lis célra adják bérbe a művelődési intézményeket. A mi­nisztérium arra figyelmeztet, hogy az intézményekre to­vábbra is szükség van, elidegenítésük csak a megyei ta­nács engedélyével lehetséges. ® Elviselhetetlennek tartják a magas árakat és az alacsony juttatásokat a nyugdíjasok, ezért országos választmányuk panaszos levelet írt a mi­niszterelnöknek. ® Az SZDSZ sajtótájékoztatón fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a kormány életszínvonal-csök­kentő intézkedéseivel egy időben nem született egyértelmű döntés a leginkább sújtott rétegek védelmére, s a gazdaság élénkítésére sem születtek hathatós intézkedések. ® A Wallenberg Egyesület pártok és egyházak számára szervez találkozót július 14-én a hitoktatásról. © Az idei birka­gyapjú felére nincs vevő, jelentették ki a termelők és felvá­sárlók tanácskozásán. Az érdekeltek a kormány segítségét kérik. © A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szerint mindenki számára lelkiismereti kérdés, megvallja-e a ma­ga zsidóságát. Éppen ezért nem csatlakozik ahhoz az alá­írásgyűjtő kampányhoz, amely a zsidó nemzetiségi képvi­selet ellen foglal állást. © A Komárom megyében működő pártok tiltakoznak az ellen, hogy az önkormányzatokkal fizettessék meg az elhagyott, sokáig hasznosítatlan szovjet laktanyák őrzésének költségeit. ® A Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetsége követeli, hogy a legröviebb időn belül kezdődjenek tárgyalások a szakszervezetek és a kor­mány között. © Vörös Vince, az Országgyűlés alelnöke Luxemburgba utazott, ahol részt vesz a „Keresztényde­mokraták — a 200. év Európájának építőmesterei” című konferencián. Kedvező mutatók Forog az idegen Az Országos Idegenforgal­mi Hivataltól kapott tájé­koztatás szerint az év első öt hónapjában 10,9 millió kül­földi látogatott Magyaror­szágra, 83,5 százalékkal több, mint az előző év hasonló idő­szakában. A konvertibilis el­számolású országokból 2,7 millióan érkeztek, például Ausztriából csaknem 1 mil­lió 700 ezren, az NSZK-ból 446 ezren, Olaszországból 121 ezren, a skandináv országok­ból 49 ezren, s az Egyesült Államokból pedig 55 ezren. A MNB által kimutatott állami devizabevétel az első négy hónapban (a májusi adat még nem áll rendelke­zésre) elérte a 15,3 milliárd forintnak megfelelő valuta­összeget, ez 82 százalékkal haladja meg a tavalyi hason­ló időszakét. Ezen belül a ru­bel relációjú bevétel 60,9 millió transzferábilis rubelt tett ki; a konvertibilis elszá­molású bevétel pedig 209,4 millió dollárt, ami 97 száza­lékkal több, mint az előző év hasonló időszakában volt. A külföldre utazó magya­rok száma az első öt hónap­ban 4,6 millió volt, 14,1 szá­zalékkal kevesebb, mint a múlt év első öt hónapjában volt. A devizakiadás az első négy hónapban 13,6 milliárd forint volt, ebből 104,9 mil­lió transzferábilis rubel és 159,1 millió dollár. lanság okozta. Elképzelhető az is, hogy a tulajdonosokat nem éri horribilis veszteség a mostani árvitás időszakban, hiszen fizet a biztosító. Az igazi kár valamennyiünké. Valaha jobban becsültük kenyerünket. A határt ara­tásidőben éjjel-nappal pol­gárok tűzőrsége vigyázta, készenlétben voltak a szi­vattyúk, az önkéntes csapa­tok. A szövetkezetek termé­szetesen többé-kevésbé most is eleget tesznek a tűzvédel­mi rendszabályoknak. Ha dolgozik a kombájn, mindig készenlétben van az eke, hogy ha kell, lokalizálhassa az égő táblát, tűzőr is van, aki körbejárja a határt, hogy vigyázza a szabályok betar­tását. Mindez azonban úgy látszik kevés. Ezért a tűzoltóság arra kér mindenkit, az aratás most következő napjaiban legye­nek gondosak, tartsák be a tűzvédelmi szabályokat. Mil­liós, milliárdos értékeket menthetünk meg. — a — A Független Rendőrszak­szervezet megvétózta a civil foglalkozású rendőrségi al­kalmazottak szolgálati vi­szonyának megváltoztatásá­ra hozott belügyminiszteri utasítást, egyrészt, mert az a jogrendet sérti, másrészt pe­dig, mert annak következ­ményei sérelmesen érinthe­tik az állomány jelentős ré­szét. Rekvényi László, a Füg­getlen Rendőrszakszervezet főtitkára kijelentette: konf­liktusba keveredtek az új belügyminiszterrel. Horváth Balázs beiktatását követően a szakszervezet vezetőivel folytatott megbeszélésen még arról biztosította őket, hogy támogatja tevékenysé­güket, majd ezután egy or­szágos értekezleten olyan kijelentést tett, miszerint a szakszervezetet nem kívánja bevonni a döntések előkészí­tésébe. Amiből azonban konkrét ügy lett, az a július 1-jével életbe léptetett miniszteri utasítás, amely arról rendel­kezik, hogy az olyan polgári foglalkozású rendőrségi al­kalmazottak, mint például az orvosok, mérnökök vagy a gondnokok, ezután nem lesznek egyenruhás tagjai a testületnek, s ezzel együtt rendfokozatuk sem lesz. A szakszervezet az intézkedés­sel elviekben egyetért, de ki­fogásolja meghozatalának módját. A testület tagjainak szolgálati viszonyát ugyanis törvényerejű rendelet szabá­lyozza, amit alacsonyabb fo­kú rendelkezéssel, miniszteri utasítással nem lehet módo­sítani. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy ez az intéz­kedés különféle anyagi és egyéb hátrányokkal járna az érintettek számára. AZ ÁR ELLEN ÚSZVA NEM KÖTELEZŐ Tetőtől talpig a megtestesült felháborodás. „Mert a kormány engedett a nyomásnak!” Majd: „Nem erre számítottunk!” És a summázat: „Folytatódik a sztá- linista-kádárista tempó.” Az amnesztiáról van szó. Az idézettek hangoztatója igazán illetékes. Most jött ki. Illetve, nem most, hanem három napja. Most újra baj van. „Felnyomott” egy pavilont. Tetten érték. Be­hozták. Ezek a semmit nem értő, „sztálinista-kádáris- ta” rendőrök. A delikvens dühöng. A rendőrökre, a kormányra, a volt, van, lesz rendszerekre, a társada­lomra, „Mert úgy bánnak az emberrel, mint egy bű­nözővel.” Sértődött. Dühös. Mint az a parlamenti harcfi, aki kijelentette, ha minden elítélt amnesztiát kapna, az sem fenyegetné annyira a társadalmat, mint ameny- nyire teszik ezt a „hatalomátmentők”. Talán nem kel­lene így összekeverni a dolgokat. Talán ez sem, az sem tartozik a veszélytelenek közé. S ha a harcfi há­zát törnék fel sokadszor, az ő feleségét ütnék le fé­nyes nappal az utcán, ha az ő kocsiját fosztanák ki, akkor aligha beszélne arról, hogy a szociális bűnözés a múlt öröksége ... A rabló mint szociális bűnöző? A tökéletes szerve­zettségű betörőbanda úgyszintén? A megyében most már húszezer felett van az ismertté vált bűncselek­ményeknek a száma egy esztendő alatt. Meredek az emelkedő! Egyre több a profi, a szakosodott bűnel­követő. Nyolcezer felett azoknak a száma, akiknek az ügyében a nyomozás vádemeléssel fejeződött be. Jelentős részük büntetett előéletű, azaz visszaeső. Az alvilág elszemtelenedett, tagjai közül mind többen agresszív módon lépnek fel mind az eljáró, mind a büntetést végrehajtó hatóságokkal szemben. „Jogok!” Persze, vannak. Korlátozottak, az ítéletnek megfele­lően, de vannak. Ezt nem feledve kérdezem: ha a tár­sadalom döntő többsége törvényt tisztelő, akkor va­jon némelyeknek kötelező bűncselekményt elkövet­ni? Avagy szabadon választották, választhatták? (M) Dr. Kocsis Károly kapta a megbízást Új rektor Gödöllőn Göncz Árpád, a Magyar Egyetem rektori teendőinek Köztársaság ideiglenes elnö- ellátásával július 3-i hatály­ke dr. Kocsis Károlyt a Gö- lyal, hároméves időtartamra döllői Agrártudományi megbízta.

Next

/
Thumbnails
Contents