Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-18 / 167. szám

2 1990. JÚLIUS 18., SZERDA Meddig marad Antall József Brüsszelben Pencnek vallanak a műholdak Talán nem is gömbölyű a Föld? a kormány? Év végén bukás Elképzelhető, hogy az új. de­mokratikus çsehszlqyàk kor­mány a súlyosbodó gazdasági gondok miatt az év végére le­mondásra kényszerül — jelen­tette ki Michael Zantovsky csehszlovák elnöki szóvivő a Financial Times című újság­nak adott nyilatkozatában. A kedden megjelent inter­júban Zantovsky közölte, hogy Marian Calfa miniszter- elnök, az egykori kommunista politikus a várakozások sze­rint nem marad sokáig hivata­lában. ,,Calfa csak ügyvezető miniszterelnök” — jelentette ki a szóvivő. „A demokráciát kivívtuk, azonban még egyet­len gazdasági problémánkat sem oldottuk meg” — jelentet­te ki végezetül Michael Zan­tovsky. Úttörő szersp a VSZ megújításaién Magyarország arra törek­szik, hogy 1992-ig társulási megállapodást kössön az Európai Közösségekkel, és 1995-öt követően eséllyel pá­lyázzon a teljes jogú tagságra — jelentette ki kedden Brüsz- szelben Antall József minisz­terelnök abban a beszédében, amelyet az Európai Parlament vezető tisztségviselői, a par­lamenti csoportok kiemelkedő személyiségei előtt mondottéi. A miniszterelnök kijelentet­te: Magyarország a jelen tör­ténelmi korszakában is min­dent el fog követni annak ér­dekében, hogy csatlakozhas­son az integrálódó Európához. Magyarországnak megvan az esélye a gazdasági válságból történő kilábalásra. Történel­Román Javaslat a párbeszédre Kétoldalú találkozó Kétoldalú találkozókat ja- Vasoltu nk Magyarországnak, hogy nyíltan tárgyaljunk kül­ügyminiszteri, vagy kezdetben külügyminiszter-helyettesi szinteken. Reméljük, ezekre a megbeszélésekre mielőbb sor kerül, éppen azért, hogy tisz­tázzunk bizonyos kérdéseket, amelyek a párbeszéd hiányá­ban súlyosbodhatnak — jelen­tette ki Adrián Nastase. A ro­mán külügyminiszter a ma­gyar—román kapcsolatokról, Románia külpolitikájáról adott nyilatkozatot a bukaresti rádiónak, amely azt külföldre szóló adásában kedden sugá­rozta. A romániai magyar kisebb­ség kérdéséről szólva hangsú­lyozta. hogy Románia szélé1, sebb, általánosabb távlatból,"a -román társadalom demokrati­zálódásának1 távlatá ból szem­léli a problémát és úgy véli, ebben az irányban már sok eredmény történt. De soha­sem fogadjuk el, hogy a ki­sebbségek kérdését arra hasz­nálják fel, hogy olyan zavaros nemzetközi légkört teremtse­nek, amely esetleg területi kér­désekről folyó vitákhoz vezet­het. Magyarország álláspontja kormányszinten rendkívül vi­lágos abban az értelemben, hogy nincsenek területi köve­telései, ám ugyanakkor a ma­gyar emigráció külföldön tett nyilatkozatainak, a romániai valóság hamis beállításának lehetünk tanúi. Szeretném hangsúlyozni : nagy f igyelem­mel és aggodalommal követ­jük nyomon ezeket a fejlemé­nyeket, amelyek nem szolgál­hatják a kétoldalú kapcsola­tok fejlődését.” ASZU-bólazNSZK-ba Földgázimport Az NSZK évi 3 milliárd köb­méterrel növeli földgázimport­ját a Szovjetunióból és hama­rosan egyezményt ír alá Moszkvával a beruházások kölcsönös védelméről — kö­zölte- Theo Waigel nyugatné­met pénzügyminiszter a Kohl- látogatás gazdasági eredmé­nyeiről. tájékoztatva, az újság­írókat. A földgázimport növelésé­nek hírét már a houstoni tő­kés csúcstalálkozón bejelen­tették, de akkor még nem le­hetett tudni, milyen nagyság- rendű növekedésről van szó. Waigel kijelentette, hogy a Kohl kancellárral folytatott tárgyalásain Gorbacsov „nem nyújtotta be a német egyesí­tés számláját”. Az NSZK mindamellett felajánlotta el­sősorban technikai jellegű se­gítségét a Szovjetuniónak. Auschwitz — új adatok Végső bizonyíték az archívum Az auschwitzi haláltábor áldozatainak száma jóval ke­vesebb, mint eddig hitték — állítja az a lengyel kulturá­lis minisztérium megbízásából készült tanulmány, amelynek egyes részleteit kedden ismer­tette a Gazeta Wÿborcza. A varsói lap szerint az egész tanulmányt a jövő év elején közösen hozza nyilvánosságra az auschwitzi múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem Inté­zet, Mint Frantiszek Piper, az auschwitzi múzeum történel­mi osztályának igazgatója a varsói újságnak elmondta, az 1980 és 1986 között végzett vizsgálatok tanúsága szerint a náci haláltáborban legke­vesebb 1,1 millió és legfel­jebb másfél millió ember lel­te halálát. Eddig négymillió­ra tették az áldozatok szá­mát, mert ezt az adatot közöl­te a tábor felszabadítása után 1945-ben közzétett szovjet je­lentés. „Legkevesebb 1,3 millió errt- bert deportáltak Auschwitz­ba: 1,1 millió zsidót, 150 ezer lengyelt, 23 ezer cigányt és 15 ezer szovjet hadifoglyot” — írta a Gazeta Wvborcza. 223 ezer auschwitzi fogoly túlélte a borzalmakat. — „így az ál­dozatok száma 1,1 millióra tehető: 960 ezer zsidó, 70—75 ezer lengyel, 21 ezer cigány és 15 ezer szovjet hadifogoly pusztult el a táborban.’’ A kutatási eredmények bi­zonyítását nagymértékben megkönnyítené, ha a Szov­jetunióból visszajuttatnák a tábor felszabadulásakor talált és elszállított archívumot. mi kísérletnek nevezte az ál­lami tulajdon arányának 30 százalékos részesedésre irá­nyuló leépítését. Szólt arról isj hogy megújításra van szükség az állami iparvállalatok veze­tői posztjain. Magyarország — fejtette ki — úttörő szerepet vállalt a VSZ megújításában, és beje­lentette, hogy legkésőbb a jö­vő év végéig kilép a VSZ ka­tonai szervezetéből. Az a cent­rumkoalíció, amely most Ma­gyarországot kormányozza — minden nehézsége és hibája ellenére — nagyon egyértel­mű európai biztonsági politi­kát tűzött programjára — mutatott rá Antall József. Az Európai Közösségekkel kapcsolatban Antall József be­jelentette: Magyarország azt tűzte ki célul, hogy az EK-val folytatandó tárgyalások ered­ményeként 1992. január else­jétől érvényes kétoldalú meg­állapodást kössön vele, s ezt kővetően, „1995-től eséllyel pályázzon a tagságra is”. Ma­gyarország — fejtette ki a kor­mányfő — Ausztria után sze­retne taggá válni. Antall József olyan integrá­ció mellett foglalt állást, amely nem ellentétes az at­lanti gondolattal. Felszólalását követően Habsburg Ottó beje­lentette, hogy az Európai Par­lament Politikai Bizottsága hétfőn egyhangú határozati ja­vaslatot fogadott el Magyar- ország és az Európai Parla­ment kapcsolatairól. Habs­burg Ottó ennek hiteles szöve­gét átadta a magyar kor­mányfőnek. A jelen lévő neves személyi­ségek közül többen kérdéseket tettek fel Antall Józsefnek. Claude Cheysson volt francia külügyminiszter a regionális együttműködéssel kapcsolatos magyar álláspont iránt érdek­lődött. Antall József kifejtet­te, hogy Magyarország fontos­nak tartja a regionális és szubregionális kezdeményezé­seket. Igyekszik egyúttal kap­csolatai javítására a szomszé­dos országokkal. Említést tett Csehszlovákiáról és Romániá­ról, mely utóbbival „a legin­kább feszült a viszonyunk”. Az erőfeszítések eredményes­sége attól függ, hogy „milyen belső fejlődésen fognak át­menni ezek az országok, és valóban megjavítják-e a ki­sebbségek helyzetét”. „Ha ro­mán részről is tapasztaljuk a belső demokratizálódást, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítését, nyitottak va­gyunk a kapcsolatok javítá­sára” — mutatott rá Antall József. Magyarország számá­ra azonban rendkívül fontos egyrészt az, hogy ne sorolják egy tömbbe más országokkal együtt. Másrészt nem ért egyet azzal sem, ha a regioná­lis szemlélet következtében csak más „exkommunista or­szágokkal együtt” kívánják őt kezelni — fejtette ki a magyar kormányfő. I Külföldi események egy mondatban Antall József miniszterelnök szerda reggel látogatást tesz a NATO főhadiszállásán — jelentették be tegnap Brüsszelben. A Svédország kedden kiadta a Szovjetuniónak azt a tizenhét éves szovjet állampolgárságú géprablót, aki június 9-én Svéd­országba térítette az Aeroflot egyik belföldi járatát. A A len­gyel minisztertanácsnak a diákszövetségnél optimálisabb becslé­se szerint is idén mintegy 150 ezer érettségizett és diplomát szerzett fiatal marad munka nélkül Lengyelországban. A Li­banonból csempészett Franciaországba kézifegyvereket két francia rendőr, hogy bűnözőknek értékesítse —, lebukásukat egy harmadik terhelő vallomása, akit luxusautók ellopásában találtak bűnösnek, buktatta le. A George Bush amerikai elnök kedden felhívta telefonon Mihail Gorbacsovot, hogy szemé­lyesen biztosítsa: a nyugati szövetség kapcsolatokat akar léte­síteni a Szovjetunióval. A A genfi leszerelési konferencia hét év szünet után újra felállított egy bizottságot, hogy vizsgálja meg a nukleáris kísérletek betiltásának lehetőségét. A Az af­gán kormány elutasít minden olyan rendezési tervet, amely kizárná Nadzsibullah elnököt a politikai reformokban való részvételből. A Kiújultak a harcok hét elején két síita frak­ció között Dél-Libanon ellenőrzéséért. A A japán Nomura Konszern, a világ egyik legnagyobb befektető cége, az előze­tes tárgyalások után szándéklevélben jelentette be, hogy pénz­ügyileg közre akar működni a Bécs—Budapest világkiállítás osztrák részének megrendezésében. A A gazdaság teljes „ál- lamtalanítását”, privatizációját tartalmazó reformprogramot vázolt fel kedden a litván parlament ülésén Kazimiera Pruns- kiene kormányfő. Váctól 15 ljilométerre egy kis település Penc. Lakói kö­zül sokan talán nem is tud­ják, hogy tőlük három kilo­méterre, a Cserhát sűrűjében található egy kozmikus geo­déziai obszervatórium. A fő­ként műhold-megfigyelések­kel foglalkozó állomás 1972 óta készít felvételeket, fény­képeket, lézeres távmérése­ket műholdak földtől és egy­mástól való távolságáról. A helymeghatározáshoz használt műszerek és technikák az idők folyamán elavultak. Dr. Borza Tibor csoportve­zetőtől megtudtuk, hogy az obszervatórium — mely a Földmérési és Távértékelési Intézet egyik osztálya — több kutatási témával foglal­kozik. Munkacsoportjának tagjai egy GPS elnevezésű amerikai rendszer holdjait, speciális műholdjait figyelik, vizsgálják a nemzetközi szer­ződés alapján. A navigációs célokat szolgáló rendszer se­gítségével néhány tíz méteres tévedési lehetőséggel meg tudják határozni például egy hajó helyzetét az Atlanti­óceánon. — A feladatunk geodéziai mérések elvégzése. Mi ezek­kel a műholdakkal akár mil­liméteres, centiméteres pon­tossággal tudjuk vizsgálni Magyarország felszínét — ma­gyarázta dr. Borza Tibor. El­mondta, hogy ezen kívül kü­lön team foglalkozik geoid témákkal, például a Föld alakjának elméleti meghatá­rozásával, figyelésével. A GPS munkacsoportjának a vezetőjétől azt is megtud­tuk, hogy jó néhány magyar és nyugat-európai műszer se­gíti munkájukat. Ez év júniu­sában ez az eldugott megfi­gyelőállomás, a Földművelés- ügyi Minisztérium közben­járásával, egy 12 millió forin­tot érő műszerpárt kapott Amerikából. A két gépre azért volt szükség, mert csak párban lehet azokat használ­ni. Ezekkel a műszaki csoda­masinákkal — melyekhez egy kétmillióba kerülő számítógé­pet is meg kellett venni — Magyarország kutatói először Kelet-Európábán, nélkülözhe­tetlen fontosságú vizsgálatok elvégzésére lesznek képesek. Földi dolgokra is kíván­csiak voltunk. Történetesen arra, hogyan közelítik meg az ott dolgozók a legközelebbi lakott településtől három ki­lométerre levő állomást. Kér­désünkre dr. Borza Tibor el­mondta, hogy a Pencen és Vácott lakók saját gépkocsi­jukkal, a fővárosiak a Föld­mérési és Távértékelési Inté­zet autóbuszával járnak mun­kahelyükre. A Cserhát varázslatos tá­ján, az eldugott obszervató­riumban dolgozó kutatók, szakemberek, nemzetközi kapcsolataik révén, gyakran jutnak el Hollandiába, Né­metországba és Csehszlová­kjába. Tapasztalatok, újabb ismeretek szerzésére mindig szükség van — fejezte be mondanivalóját a GPS-mun- kacsoport vezetője. — molnár — KUKORICA HELYETT SZÁRAZBORSÓ Visszatér a lencse Kiváló termést takaríthat­tak be étkezési szárazborsóból Albertirsán, a Szabadság Ter­melőszövetkezetnél. A hektá­ronkénti 30 mázsás hozam egyúttal azt is jelenti, hogy a Monori Állami Gazdaság mint a termés felvásárlója, kedvező feltételek között ké­szülhet fel a borsó külpiaci forgalmazására, hiszen annak jelenleg rendkívül jó az ára. A szövetkezet növénytermesz­tési ágazatán belül a növek­vő vállalkozási kedvnek tud­ható be az, hogy idén csök­kentették a kukorica vetés- területét, mert a már emlí­tett szárazborsóban és napra­forgóban látnak nagyobb fan­táziát. A vezetőt már kijelölték, de... Kormányerdőből mindenki pihenője A Gödöllői Dombvidék Táj­védelmi Körzet vasárnaptql létezik. Alikon. lépett, .hatály­ba ugyanis a létrehozó ren­delet. Vajon mit szól ehhez a terület legnagyobb részének gazdája, a Pilisi Parkerdőgaz­daság? A közjóléti csoport vezető­je, Dobó István elmondta, hogy nem öröm, de nem is bosszúság a védetté nyilvání­tás, mert folyamatos és foko­zott figyelemmel, csak egyez­tetések után lehet gazdálkodni a körzetben. Ám gyakorlot­tak ebben, hiszen a budai, az ócsai és a pilisi tájvédelmi körzet régóta hozzájuk tarto­zik. A dombvidéki, száraz ko- csánytalan tölgyes-cseres fa­állomány jellemző a vidékre. Ez egyszerű erdötársulás, nem nagy érték, de a termé­szetvédelem célja nem csak a gazdasági értékvédelem. Tar­vágást — ez a leghatéko­nyabb, viszont a legcsúnyább fakitermelés — az érintett erdőkben nem tervezhetnek, csak különféle felújító vágá­sokat. A vadvédelem és a vad el­leni védelem már napjaink­ban is sok fejtörést okoz. Itt kormányerdö volt, egészség­telenül felszaporított vadál­lománnyal. Ezt a harmadára kell. csökkenteni. Nem me­chanikus, egyszerű szám sze­rinti apasztás lenne célszerű, sokkal inkább a minőségi vá­logatás. Főleg a szarvasokat és a vaddisznókat kell gyérí- teni, mert ezek okozzák a legtöbb kárt. Az egészséges arányok beállítására két év áll rendelkezésükre. Azután közjóléti teendő is akad bőven. Amíg itt kor­mány vadászterület volt, sem­miféle közhasznú szerepről nem beszélhettünk. A parker­dőgazdaság illetékesei máris felvették a kapcsolatot a ter­mészetbarát szövetségekkel, és léteznek hosszú távú tervek is. Turista útjelzéseket fel­festeni, eligazító táblákat ki­helyezni, pihenőhelyeket ki­alakítani, ez is feladat. Ez utóbbi eleddig egyetlen egy létezett a területen, a Pop Miska forrásnál. Az is fel­újítást igényelne. Ám mindehhez pénz szük­ségeltetik, az pedig nincs ele­gendő. Mivel a tájvédelmi körzethez való tartozás, és az ezzel járó teendők nem ne­vezhetők a parkerdőgazdaság kifejezett gazdasági érdekei­nek, a költségvetés támoga­tását igényelték. Főleg a köz­jóléti beruházásokra. A természetvédelmi fel­ügyelettel megbízott Bükki Nemzeti Park igazgatója ki­jelölte a tájvédelmi körzet vezetőjét. Sára Jánosra esett a választás, akiről egyelőre csak annyit sikerült kideríte­ni, hogy dabasi lakos. Egy hónappal ezelőtt je­gyezték be a cégbíróságon az ötven Pest megyei és fővárosi mérnök és agrár szakember alakította klubot. — Manapság egyre több az alakuló szervezet, közösség — magyarázta dr. Tunyogi And­rás megyei tanácsos, a klub egyik alapító tagja. Mi nem­csak a műszaki és mezőgazda- sági dolgozók érdekeit) e két szakma érdekeit képviseljük, hanem az ország lakosságának a véleményét is továbbadjuk, mindenféle nagy elvek és sza­vak nélkül. A magyar mérnökök és ag­rár szakemberek úgy érzik, ebben a kemény történelmi, gazdasági időszakban rájuk dobták és dobják a legtöbb követ. Az újonnan alakult Pest Mégyei Műszaki és Agrárklub arra vállalkozott, hogy ebben a megváltozott időszakban a reményét vesztett értelmiség mellé álljon. Dr. Tunyogi András szerint ez az új típusú szerződés be szeretné bizo­nyítani, hogy ennek a társa­dalmi rétegnek nem elsősor­ban az Európához való felzár­kózást kellene szem előtt tar­tania. hanem az országban ki­alakult sajátos viszonyokhoz alkalmazkodnia. A klub alapító tagjai — köz­tük több fővárosi, csemői, gö­döllői, valamint váci szakem­ber — már két esztendővel ez­előtt elkezdték a munkát sza­bad idejükben, 1988 végén ta­nulmányt írtak a romániai falurombolási tervről. A me­gyei tanácsos elmondta, hogy Az albertirsai növényter­mesztők mind jobban igyekez­nek, hqgy a tsz^ egykor elsor­vasztott kertészeti ágazata is­mét lábra álljon. Debütálás­ként 3 és fél hektárén' még­próbálkoztak a pritamin ne­vű paprikával, a várható ter­més több mint biztató. Sze­retnék ismét kipróbálni a len­csét is, amely egykoron ezen a környéken ismert és hasz­not hozó kultúrnövény volt. Gy. ennek a dolgozatnak az elké­szítése nem volt egészen koc­kázatmentes. A tanulmány néhány hónap alatt elkészült, és először a Die Zeit nyugatné­met lap hasábjain látott nap­világot, majd a Világtükör című újságban, 1989 márciusá­ban már magyarul is olvas­hatták. Hogy a cikk miért nem lett igazi szenzáció, azt az akkori romániai helyzet ma­gyarázza. A szervezetbe azoknak a bu­dapesti és Pest megyei mérnö­köknek és agrár szakemberek­nek a jelentkezését várják, akik munkaidő után, szabad idejükben olyan témák iránt érdeklődnek, mint Magyaror­szág ki nem használt lehetősé­gei, helye Eurójiában, hogyan képződnek a veszteségek a ter­melés előkészítésétől a ter­mék piacra juttatásáig. Már most foglalkoznak olyan kér­désekkel, hogy miként ütköz­nek az országos érdekek a földkérdésben. Néhányan már azt is felvállalták, hogy fel­kutatják az országban lehetsé­ges valamennyi nyelvtanu­lási módszert, s az ebből el­készített tanulmányból min­denki kiválaszthatja a magá­nak megfelelő módszereket, tanfolyamokat és természete­sen ezek .árait is tanulmá­nyozhatja. A klub tagjai figyelemmel szeretnék kísérni és tanácsaik­kal, javaslataikkal segíteni az országban folyó gazdasági át­alakulást, valamint a környe­zet- és természetvédelmet. M. I. K. M. Mérnökök és agrár szakemberek klubja Tanulmány a falurombolásról

Next

/
Thumbnails
Contents