Pest Megyei Hírlap, 1990. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-18 / 167. szám
AfcG . PEST MEG Y El XXXIV. ÉVFOLYAM, 1C7. SZÁM POLITIKAI NAPILAP Ára: 5,80 forint 1990. JÜLIUS 18., SZERDA MSZBP kontra Pest Megyei Hírlap :;.HADD LEGYEN PER Meglepő tartalmú levelet kapott szerkesztőségünk a Magyarországi Szociáldemokrata Párt országos vezetőségétől. Arról értesítenek, hogy az MSZDP július 14-én tartott országos értekezletéről, valamint az ugyancsak ekkor rendezett debreceni szoedem tanácskozásról szóló tudósításunk miatt a BTK 266-os paragrafusa alapján 10 millió forintos kártérítésre tartanak igényt, követelik az írás szerzőjének megbüntetését, valamint helyreigazításként az MTI-közlemény megjelentetését. Az MSZDP levele olvastán először meglepődtünk, de később — mit tagadjuk — aggódni kezdtünk. Meglepődtünk, mert a szociáldemokrata rendezvényekről éppen a távirati iroda tudósításai alapján számoltunk be. Ugyanezen okból, ha akarnánk, se tudnánk megbüntetni a szerzőt, ő ugyanis az MTI alkalmazottja. Ami a 10 milliót illeti, az összeg nemcsak meglepő, de kifejezetten hízelgő ránk nézve. Sose gondoltuk volna, hogy egy néhány soros Pest Megyei Hírlap-tudósítás ilyen sokat ér. Pont annyit, mint amennyire az MSZDP hasonló okból, a mindeddig nálunk sokkal tekintélyesebbnek hitt Magyar Televíziót is perli. Aggodalmunk oka azonban nem a tekintélyes summa, még csak nem is a jogi procedúra. A levél szerzőiért aggódunk. Az MSZDP ugyanis, ki tudja, miért, éppen a BTK 266. paragrafusa alapján idéz bennünket bíróság clé, s ráadásul azzal vádol, hogy tettünket aljas indokból, a választópolgárok félrevezetésének szándékával követtük cl. No de. mit is tettünk aljas indokból, a választópolgárok félrevezetésének szándékával? A Büntető Törvény- könyv 266. paragrafusa szerint, ha igaz az MSZDP állítása, közveszélyes munkakerülők vagyunk. Ami azért népi tréfadolog, hiszen az ilyesmiért akár kétévi szabadságvesztés is kiszabható. Mi azonban, isten bizony, szorgalmas, dologszerető emberek vagyunk. Még a hétvégén is dolgozunk, hogy beszámolhassunk például arról, mennyi zűr van az MSZDP-ben. De ha történetesen nem így lenne, akkor sem lehetne bennünket bántani. A szóban forgó paragrafust az 1989. évi 23. törvény hatályon kívül helyezte. Ezek szerint magunkat már nem kell féltenünk. Annál inkább aggódhatunk az MSZDP-ért. Ugyan, mi történhetett náluk? Túlságosan nagy a meleg? A kelleténél sokkal jobban megviselte a vezetőséget a hétvégi viharos értekezlet? Esetleg éppen azoknak a hiányzó millióknak a pótlása billentette ki lelki egyensúlyából a levél szerzőit, amelyről az ominózus tanácskozáson sehogy sem tudtak elszámolni tagságuknak? Egyszer talán ez is kiderül. S az is, hogy eshetett meg ezzel a nagy tekintélyű, történelmi párttal: azt sem tudja, miért perel. De ha nincs jobb ötletük: hadd legyen per. , .... Csulák András HŰVÖS SELYEM HELYETT BOLYHOS PAMUT Szimulált önállóság Pattanásig feszült a hangulat a Magyar Selyemipari Vállalat váci bélésszövőgyárában. A dolgozók tudják, hogy az elkövetkező hónapokban dőlhet el a sorsuk, sikerül-e talpon maradniuk. Az előzményekhez tartozik, a nagyvállalat, az MSV úgy ítélte meg, hogy a bélés- selyemgyártás Vácott nem kifizetődő. Ezért a központban úgy döntöttek, az év utolsó negyedévétől a selyemszövet készítését beszüntetik a váci gyárban. Saját maguknak kell olyan terméket keresniük, amit értékesítve megélhetnek a piacon. Való Gábor igazgató elmondta, hogy a teljes önállóságnak nem látták reális esélyeit, hiszen, ha elszakadnának az anyavállalattól, a rájuk eső hitelállományt és annak kamatait is fizetniük kellene. Ez a jelen körülmények között pedig biztos bukást jelentene. A mostani állapot amolyan szimulált önállóság, rájuk van bízva, mit tesznek azért, hogy működőképességüket fenntartsák. Nem volt más kiút, mint hogy fokozatosan átálljanak a pamut alapanyagú termékek gyártására. Egyelőre csak a selyembélés mellett, készülve arra,, hogy az év utolsó hónapjaiban már ez lesz a fő profiljuk. Az igazgató elmondta, hogy már van megrendelésük, bérmunkában a Rába- textnelc pelenkát, a FOKI- nak pedig sebkötöző mullpólyát készítenek. A Fonalkikészítőgyár ígérete szerint a három hónapos előszerződés után annyi megrendelésük lenne, hogy akár az egész szövődét elláthatnák munkával. A szövődében dolgozók egyelőre küzdenek, hogy megszokják az új profilt. A textiliparban már több évtizedet eltöltött asszonyoknak bizony nincs könnyű dolguk. A hűvös selyem helyett most a bolyhos pamut alapanyaggal küszködnek, tróHárom kérdés — három válasz Számítunk-e földrengésre? A tőke kopogtat Alkerthsán Vissza a kertészethez Egy-másfél évtizeddel ezelőtt gazdaságilag indokolt és szükségszerű lépés volt a mezőgazdasági nagyüzemek kebelén belül kialakítani az ipari melléküzemágakat. A növénytermesztés gépesítettsége s a felszabaduló munkaerő lehetővé tétté a jobbára a földműveléshez és állattenyésztéshez szokott tagság átképzését ipari munkára. Albertirsán járva dr. Nagy Gábor, a Szabadság Tsz elnöke beszélt arról, hogy ajtajukon kopogtat a tőke, jönnek és érdeklődnek a nyugati vállalkozók, hogy milyen üzleti lehetőségeket kínálnak számukra. Az osztrák Allinger Matner cég vezetője a nyárja forgalmazásában, illetve feldolgozásában venne részt egy kft. keretében, de nagyon óvatos. Legutóbbi jelentkezésekor el is mondta, hogy még mindig bizonytalanságot tapasztal a kormány részéről a vállalkozásokat, a tőke fogadását és útjának egyenge- tését illetően. Jelentkezett a Kaliforniában székelő Medical Analysis Syster cég magyarországi képviseletének vezetője is, aki érdeklődött, vajon partnerek tudnának-e lenni humángyógyászati alapanyagok közös gyártásában. A kaliforniai cég képviselője ezért legutóbb egy olyan levelet küldött dr. Nagy Gábornak, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy változatlanul fantáziát látnak egy közös gazdálkodási tevékenység megvalósításában. A Szabadság Termelőszövetkezet számos ipari melléküzemágában szabadul fel munkaerő. Az elnök határozottan kijelentette, hogy minden munkáskézre szükségük van, nem lesznek elbocsátások. Gy. L. Tegnap délelőtt két földrengésről is hírt kaptunk. Hétfőn a Fülöp-szigetek északi területein a természeti csapás következtében épületek sokasága omlott össze, több százan maradtak a romok alatt. Ugyancsak hétfőn, este 22 óra 13 perckor Somogy megyében észleltek ennél jóval kisebb erősségű, a 12 fokozatú Mercalli-skála 3-as fokozatának megfelelő rengést, melynek centruma Kaposvár volt. A földmozgást ezen a területen sokan érzékelték, de károkról nem érkezett jelentés. — Milyen gyakori a földrengés hazánkban? — erre kértünk választ Zsíros Tibortól, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofozikai Kutató- intézete tudományos munkatársától. — Ebben a térségben 5-ös fokozatú vagy ennél erősebb földmozgásokat általában 20 évente észlelünk, ennél kisebbeket azonban sokkal gyakrabban. A legerősebbet BELPOLITIKAI KRÓNIKA Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke fogadta Thürmer Gyulát, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökét. A találkozót a pártvezető kérte. • Azonnali hatállyal leváltották a Hanglemezgyártó Vállalat és az Országos Filharmónia vezetőjét. Helyükre Ella István orgonaművészt, illetve Rátki András zeneszerzőt nevezték ki. O A néppel szembeni felelőtlenségnek tartja a júliusi szavazást a köztársasági elnök választásáról a Vállalkozók Pártja. Egyébként a közvetlen választást támogatják. 9 Orvosok, társadalmi kutatók és újságírók Egészség Klubot alakítottak. 9 A tudnivalókat tartalmazó plakát már kész, a választási névjegyzék pénteken kerül a tanácsokhoz a júliusi népszavazásról. © Eddig 150 ezer ember jelentkezett kártérítésért, akik úgy vélik, hogy 1945. és 1963. között jogsértést követtek el velük szemben. © Alternatív Nerrt- zeti önsegély Alapítványt hoztak létre szociálpolitikai és környezetvédelmi céllal. Az alapítvány tőkéjét sorsjátékkal gyarapítják,. . a múlt század végén mérték, ez 6,5—7 fokozat közötti intenzitású volt. — Ês mi a helyzet Pest megyében? — Magyarországon évente két-három kisebb észlelhető rengés történik. Pest megyében eddig a legerősebb földrengést 1956. január 12-én mérték Dunaha- rasztiban, ahol az epicentrumban 8-as erősségű volt a rengés, ám ekkor az országban igen nagy területen észlelhetők voltak még a földmozgások. A legutolsó, viszonylag kisebb erősségű 1983. január 23-án történt Budakeszin. Az utóbbi idők legnagyobb magyarországi földrengése az 1985. augusztus 15-i berhidai volt, 7-es intenzitású. — Hányas intenzitás fölött mondható veszélyesnek egy földrengés? — 5-östől fölfelé. Ez már épületsérülésekkel jár, az emberek ilyenkor félelmükben kiszaladnak a házakból, amit egyébként helyesen tesznek. Ennél többet nemigen lehet a földrengés elleni védekezés érdekében .ajánlani. Sz. K. pusi melegben, nyolcvanszázalékos páratartalomban. A nehéz időszak ellenére a vezetők 'tízszázalékos bér- fejlesztést is szeretnének végrehajtani. Tudják, hogy ez a 30-35 százalékos infláció mellett nem igazán vigasztaló, de, a jelenlegi helyzetükben többre nem futja A fizikai dolgozóikat mindenképpen . szeretnék megtartani, hiszen nélkülük a megkapaszkodás lehetetlen. A gyár vezetői úgy vélik, hogy a százötven embert foglalkoztató gyárnak érdemes küzdeni a létéért. Ideális helyen fekszik, jó az infrastruktúrája, a műszaki gárdája. Ezeket az értékeket vétek lenne veszendőbe hagyni. H. Ê. Nem bűncselekmény, szerelmi bosszú áldozata lett, hanem önmagát fosztotta meg férfiasságától Rózsa Géza 49 éves székesfehérvári lakos. Mint Paudits Sándor rendőr alezredes kedden a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon megtartott sajtó- tájékoztatón elmondta, az öncsonkító nehézgépkezelő, akinek egyébként felesége és két felnőtt gyermeke van, csaknem egy hónapig félrevezette a rendőrséget. Miután súlyos sérülésével a kórházba került, azt állította, hogy Székesfehérvár külterületén két ismeretlen férfi megtámadta, leütötte, s míg egymásfél óráig eszméletlen volt, megfosztotta férfiasságától, és elrabolta hétezer forintját. A tetteseket a nagy erővel végzett nyomozás és a Rózsa Géza által adott ,.pontos” személyleírás ellenére sem sikerült megtalálni, a vallomások során kiderült viszont, hogy a sértett nem egészen szavahihető. A csaknem félezer nyomozót, rendőrt, tanút igénybe vevő ügyben a bűncselekmény hiányában a nyomozást megszüntették. Rózsa Géza ellen a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság feljelentést tett a hatóság félrevezetése miatt, de az ügyre érvényes az amnesztiarendelet. Begyűrűzik a valutaunió A szerződés lett alma, nem a befőtt A német valutaunió létrejöttével és a KGST-országok egymás közti kereskedelmének csökkenésével egyre bizonytalanabbá válnak a magyar vállalatok keletnémet gazdasági kapcsolatai. Nehéz helyzetbe került emiatt a váci Forte-gyár is, mert az NDK-beli OR WO cég visszamondta ez évi 1,5 millió rubel értékű színespapír-meg- rendelését, a szerződésekben rögzített mennyiség 90 százalékát. Mint Kéri György, a váci Forte-üzem gazdasági igazgatóhelyettese az MTI tudósítójának elmondta, számiA- niuk kell azzal is, hogy a német exporttámogatások megvonása miatt az NDK-ból történő vásárlásoknál áremelésekre lehet számítani. Ez azért érinti érzékenyen a váci gyárat, mert eddig évente 1400 tonna alappapírt vásároltak az NDK-ból. Gondot okoz továbbá, hogy a váci Forte hűtőparkjának felújításához is keletnémet berendezéseket vásároltak, ám a szállítmányok, amelyeket még májusban vártak a váciak, mindmáig nem érkeztek meg. Emiatt az új hűtőparkot eddig nem helyezhették üzembe, ami már 32 millió forint kárt okozott a Forténak. Ügy tűnik, pereskedésre kerül sor, legalábbis a Forte a külkereskedelmi ügyletet lebonyolító Chemolimpexen keresztül bejelentette kárigényét az NDK-beli partnernek. Az exportőröket nem érinti „ilyen érzékenyen a valutaunió, az NDK piacának elvesztése. Különben is, ez sokkal kisebb csapás volt, nem is. kivédhetetlen, mint a szovjet piac megvonása. Edzetten fogadták a hírt például a Dunakeszi Konzervgyárban, ahol Pribil György főmérnök tájékoztatása szerint 400 tonna almabefőtt készült volna a keletnémet partnernek. Befőtt helyett azonban a szerződés lett alma, mivel a márkaegyesítés után a keletnémetek azonnal fölmondták az.államközi szerződéseket. Dunakeszin egy csöppet sem siratták az elveszett üzletet, bár a főmérnök szerint egyelőre nem igazán lehet tudni a valutaunió pontos hatását a hazai szállítókra. Egy azonban biztos: a konzervgyár nem mond le a német piacról, mindössze a hozzáállásán igazít: mint bármely más nyugati piac szerepel majd kereskedőinek listáján. Az almabefőtteket tehát már el sem készítik Dunakeszin, hiszen 400 tonnát a hazai piac nem igényel, s legfőbb partnerüknek, a Szovjetuniónak sem tudnák kiszállítani, a közismert export-elvonókúra miatt. Hasonlóan elenyésző tétel az NDK-export a szigetszent- miklósi Csepel Autógyárban. Szabó Zoltán kereskedelmi igazgató ezt olyan elhanyagolható tételnek értékelte, amely a gyár életét semmilyen irányban nem befolyásolja. Ám a valutauniónak mégis lesz hatása a szigetszentmiklósi gyárra is, ha áttételesen is. A gyár ugyanis a Mogürtön keresztül exportál alkatrészeket az NDK-ba is, évente 800 millió forintért, de hogy ezek az alkatrészek milyen piacon és milyen pénznemben kelnek el, az a külkereskedelmi vállalat gondja volt eddig is. S valószínűleg nem nőnek a gondok, ha az NDK továbbra is vevő marad a szigetszentmiklósi termékekre, és ráadásul egyesített márkában fizet értük ezentúl. . . .. ____ -Ja
