Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-13 / 137. szám

1990. JÜNIUS 13., SZERDA &fáaüm 3 Jövő héttő! rendkívüli ülésszak Differenciált közkegyelem Szabad György, a Parlament megbízott elnöke június lS-án 10.30 órára összehívta az Országgyűlés rendkívüli ülésszakét. Ezt a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke és a miniszterel­nök kezdeményezte, de a javaslat nyilvánvalóan találkozott a képviselők szándékaival is. A keddi plenáris ülés végén Szabad György bejelentette, hogy a Házbizottság csütörtöki ülésén át­tekinti a rendkívüli ülésszak előkészítésével kapcsolatos teen­dőket. és javaslatokat tesz a Parlament elé a napirendről. A Parlament keddi munka­napján egyébként megvitat­ták az országgyűlési bizottsá­gi tagságra vonatkozó össze­férhetetlenségről szóló ország­gyűlési határozati javaslatot, valamint a közkegyelem gya­korlásáról szóló törvényterve­zetet. A napirend előtt szót kérők közül Grezsa Ferenc felolvasta az MDF parlamen­ti frakciójának nyilatkozatát, mely szerint az MDF-es kép­viselők úgy látják, hogy je­lenleg kettős hatalmi rend­szer van hazánkban, mivel a városokban, településeken, az egyes kerületekben, a gyárak­ban és az üzemekben még mindig él a régi rendszer. En­nek jegyében ugyancsak to­vább folyik a közvagyonnal való felelőtlen gazdálkodás és a hatalmi átmentés. Mindezek tükrében az MDF képviselő- csoportja különösen fontos­nak tartja az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotá­sát. Ezért leszögezi, hogy a nyári időszakban is folytatni kívánják a parlamenti mun­kát, mindaddig, amíg megszü­letik az önkormányzati tör­vény. A fentiekhez Grezsa Fe­renc még hozzáfűzte: minden olyan kísérlet, amelynek nyílt vagy burkolt célja a helyha­tósági választások megtartá­sának hátráltatása, súlyos tá­madás a kibontakozó demok­rácia ellen. E körbe sorolta azt a jelenleg folyamatban lévő népszavazási kezdeményezést is, amelyet a köztársaságiel- nök-választás módjával kap­csolatban az MSZP, az MSZMP, illetve a pártokkal akarva vagy akaratlanul együttműködő szervezetek, magánszemélyek folytatnak. A nyilatkozat elhangzása után azonnal szót kért Pozs- gay Imre, az MSZP parlamen­ti frakcióvezetője. Bejelentet­te: a szocialista képviselők is csatlakoznak az MDF in­dítványához, ám határozottan visszautasítják azokat a poli­tikai gyanúsítgatásokat, ame­lyeket a nyilatkozatban érzé­kel. Torgyán József, a kisgazda- párt frakcióvezetője ugyan­csak lelkesen csatlakozott az MDF felhívásához, bejelentve, hogy akár egész nyáron át hajlandók dolgozni annak ér­dekében, hogy ne csupán az önkormányzatok ügyét rende­ző törvény, hanem a földtör­vény is megszülethessen. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően az országgyűlési bizottsági tag­ságra vonatkozó összeférhetet­lenségi határozattal foglalko­zott a plénum. Eszerint a kép­viselők jogállásáról szóló tör­vény hatályba lépéséig mi­niszter, illetve politikai állam- titkári tisztséget betöltő kép­viselő nem lehet tagja ország- gyűlési bizottságnak. A képvi­selők 316 igenlő szavazattal el­fogadták az indítványt. Déltájban kezdte meg a plé­num a társadalomban koráb­ban nagy érdeklődést kiváltó téma, a közkegyelem gyakor­lásáról szóló törvényjavasla­tok tárgyalását. A törvényja­vaslatot a szabadon választott Országgyűlés megalakulása alkalmából terjesztette elő a kormány. Balsai István igaz­ságügyminiszter szóbeli in­doklásában egyebek között ar­ról szólt, hogy a közkegyelem valódi célja a megbocsátás, ám a realitásoktól szakadna el az a törvény, amely differen­ciálás nélkül részesítene ke­gyelemben minden elítéltet. A miniszter hangoztatta, hogy a törvényjavaslat kidolgozásá­nál nem tévesztették szem elől a társadalom szempontjait, azt, hogy emelkedik a bűnö­zés tendenciája, romlik a köz- biztonság. Éppen ezért a ke­gyelmi rendelkezés során fi­gyelembe veszik az elítélt sze­mélyiségét, továbbá az elköve­tett bűncselekmény súlyát és jellegét. A törvényjavaslat meghatá­rozza azokat a körülménye­ket, amelyek a kegyelem gya­korlását kizárják. Nem része­sülhetnek kegyelemben azok, akiket kémkedés, államtitok, vagy katonai titkok kiszolgál­tatásának bűntette miatt ítél­tek el. a többszörös visszaeső, valamint az emberölésért el­ítélt. Ugyancsak nem számít­hatnak kegyelemre azok, aki­ket maradandó fogyatékossá­got, súlyos egészségromlást, életveszélyt vagy halált oko­zó testi sértés, illetőleg külö­nös kegyetlenséggel elkövetett testi sértés, erőszakos közösü­lés, szemérem elleni erőszak, természet elleni erőszakos fajtalanság, terrorcselekmény, légi jármű hatalomba keríté­se. kábítószerrel elkövetett ső botladozásai fölött, kedves Brezovich úr. Azt írja, „ .. .át­menetileg akadozik a parla­menti munka ügyrendi része, de az a lényeg, hogy a parla­menti demokrácia ne csorbul­jon. A többibe majd csak be­letanulnak ...” Ezt viszont már nem értem, kedves Brezovich úr. Ha aka­dozik, meg tanulgatnak, ak­kor a demokrácia óhatatlanul megcsorbul itt-ott, ideig-óráig. Vagy úgy gondolja, hogy az „ügyrend” most nem fontos, csak a demokrácia? De ak­kor, mire föl ez az egész haj- cihő? Nem azért kellene a de­mokrácia, hogy rendbeszedjük végre ügyeinket? Ön beéri azzal, ha vitrinben látszik a demokrácia, miközben van­nak még hibák? „Elvtársak” tettek így, a látszattal nem is volt baj sosem. Igaza van Brezovich úr, az újságírókkal sem volt ennyi baj, mint manapság. Kapunk is szidásokat, fejmosást, ku­ratóriumokat, meg miegyebet. Most ezek mennek. Eddig te­lefonok jöttek. Meg ilyen leve­lek, mint az öné. kedves Bre­zovich úr. Azoktól, akik a nyilvánosságtól, a vélemé­nyektől, a kritikától, az egyes emberektől féltik a többséget. Önök, Brezovich úr, a démosz- tól féltik a demokráciát. Talán azért is veti szememre, hogy minden véleményemet, csip­kelődésemet, kritikámat, meg­jegyzésemet aláírom. Nem tudom, megérti-e, Bre­zovich úr, arctalan tömegek­kel, egyforma szürke politi­kusokkal, ugyanazt szajkózó újságírókkal miért nem lehe­tett messzire menni? Sejti-e, hogy ha a tömegből emberek lesznek láthatóvá, ha a politi­kusokról színes vonások derül­nek ki, ha újságcikkek alá ér­demes neveket is írni, akkor itt nemhogy akadozna, hanem éppen működik az „ügyrend”. Leánykori nevén: a demokrá­cia —, amitől ön meg akar óvni mindannyiunkat. De fő­leg pártjainkat és kormá­nyainkat. Azért a többesszám, kedves Brezovich úr, mert én biza­kodva továbbra is várom le­veleit. Bízom abban, hogy az újságírók összes jelenlegi pár­tunkról, összesen jelen és jö­vőbeli kormányunkról megír­hatják a véleményüket. Bízom abban, hogy eleget téve a szakma legalapvetőbb sza­bályának, azt örömmel aláír­ják. És nem vagyok hitetlen abban sem, hogy ön, kedves Brezovich úr, ezentúl is meg fogja írni a leveleit. Remélem, úgy mint mostani levelében, önnek is mindannyiszor ott lesz a teljes neve. Maradok tisztelettel tovább­ra is Jakubovits Anna visszaélés, pénzhamisítás, rab­lás, kifosztás, halált okozó vagy különösen súlyos követ­kezménnyel járó zendülés, szándékos emberöléssel vég­ződött, elöljáró vagy szolgála­ti közeg elleni erőszak, zseb­tolvajlás bűntette miatt ítél­tek el. illetve ellenük bünte­tőeljárást folytatnak. Balsai István hangoztatta: bár a lo­pás és a zsebtolvajlás nem tar­tozik a legsúlyosabb bűncse­lekmények közé, mégis kezde­nek olyannyira elterjedni, hogy egyre inkább irritálják a lakosságot. Ezek az elsza­porodó bűncselekmények kel­tik főként azt a benyomást, hogy romlik a közbiztonság. Ez a szempont indokolja, hogy az ilyen bűncselekmények el­követőit is kizárják a közke­gyelemből. Balsai István a társadalom megnyugtatására hangoztatta: a kegyelemben részesülő el­ítéltek nem egyszerre, hanem fokozatosan kerülnek szabad­lábra. Ha három éven belül újból bűncselekményt követ­nek el, a kegyelem hatályát veszti. A fentieket kiegészítendő, Szokolay Zoltán MDF-képvi- selő javasolta, hogy a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűntettének há­rom évig terjedő szabadság- vesztése büntetendő eseteire az eljárási kegyelem ne ter­jedjen ki. A miniszter ezt a módosító indítványt elfogad­hatónak tartotta és így az Or­szággyűlés ezzel a változtatás­sal fogadta el a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- javaslatot. A 71. OMÉK és a vállalkozók Áztató” Bor atca is lesz Idén augusztus 31. és szep­tember 9. között 71. alkalom­mal rendezik meg, a BNV te­rületén a Nemzetközi Élelmi­szer-ipari Kiállítást és Vásárt. Az eseménnyel egy időben kerül sor a Nemzetközi Anyag- mozgatási és Csomagolási Szakkiállításra is. Az OMÉK-kal kapcsolatos sajtótájékoztatón elhangzott, hogy jelentős helyet Icapnak a magyar falu megújulási törek­véseit, az ember és a környe­zet szoros kapcsolatát, a gaz­dag hagyományok felélesztésé­nek szükségességéi s a válto­zó társadalmi és gazdasági helyzetben a falu új funkció­jának kialakulását bemutató rendezvények. A kiállítás és vásár szerve­zői legalább egymillió látoga­tóra számítanak. Látványos­ságban nem lesz hiány. Az ál­lattenyésztést bemutató, a Ma- kovecz Imre tervezőintézeté­ben megálmodott házakban tekinthetik meg az érdeklődők a bemutatásra kerülő több. mint 400 szarvasmarhát. 360 sertést, a félezer juhot s a félszáznál több lovat. A köz­ponti bemutatón egyes nyúl- fajták is láthatók lesznek. Az érdeklődők megismerkedhet­nek a korszerű hal tenyésztés biológiai lehetőségeivel, s he­lyet kap a szuperintenzív hal­tenyésztésben kiemelt szerepet játszó angolna, pisztráng és az afrikai harcsa. Az OMÉK szervezői 63 or­szág kiállítóit hívták meg, s közülük már többen jelezték részvételi szándékukat. A vá­sáron előtérbe kerül a nem­zetközi jelleg. A megnyitó napján kerül sor a magyar ag­rár szakemberek világtalálko­zójára, amelyre száz neves vendéget várnak. A gépészeti bemutatón a farmergazdaságok kisgépszük- ságleteire helyezik a hang­súlyt. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Nagygombo­son levő gazdaságában bemu­tatót tartanak az őszi érésű növények termesztésével és gépi betakarításával kapcso­latban. Az OMÉK-on megrendezik a magyar szőlő és bor napját. Ehhez kapcsolódóan stílsze­rűen lesz Bor utca is. A Ma­gyar Lovasszövetség előrelát­hatóan napi kétszer 50 perces látványos programmal áll a nagyközönség elé. Minden bi­zonnyal sokakat érint a föld­kérdés. Ebben a témakörben az érdeklődőknek pénzügyi és jogi tanácsadást biztosítanak. A kiállítók nagy számát és a felvonultatott termékek mennyiségét jelzi, hogy a ter­vezett 10 ezer négyzetméteres kiállítási terület két és félsze­resére lesz szükség. A közpon­ti D pavilonban A magyar falu és a vállalkozó mezőgaz­daság címmel rendeznek be 450 négyzetméteres kiállítási részt. Ezzel párhuzamosan ke­rül sor A vállalkozó mezőgaz­da ság című bemutatóra. A rendezők új vállalkozási és belső érdekeltsági formákat kívánnak bemutatni fotók, ábrák és tájékoztatók segítsé­gével. Gy. L. Együttműködés tsz EFTR-val Magyar beilleszkedés Előreláthatóan június 13-án, szerdán aláírják Magyarország és az EFTA-országok (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc és Svédország) közös együttműködési nyilatkozatát, amely intézményes kapcsolatot teremt hazánk és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között. Az aláírást megelőzően a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumában el­mondották: a közös nyilatko­zat aláírásával Magyarország jelentős lépést tesz a nyugat­európai integrációs folyamat­ba való beilleszkedés felé. A A KULCS AZ ÖNKORMÁNYZAT KEZÉBEN LESZ Budakeszinek is a saját lábán kell megállnia Szűkebb pátriájuk jövőjéért aggódó emberek gyülekeztek Budakeszin a művelődési központban, hogy meghallgassák a tanácselnök beszámolóját az elmúlt évi gazdálkodásról, az idő­szerű feladatokról. Lehet, hogy ilyen formában utoljára tar­tottak falugyűlést a községben. Elképzelhető, hogy a helyha­tósági választások után már más lesz a módi. A hallgatóság — melynek soraiban a pártok képviselői is helyet foglaltak — jó és kevésbé szívderítő híreket hallhattak. Szomorú, hogy az ezredfordulóhoz közeledve még mindig az infrastruktú­ra elmaradottságán kell sirán­kozni. Farkas Gyula tanácsel­nök elmondta, hogy a község­nek még egy közműtérképe sincs. A tanács tíz építési tel­ket nem tud értékesíteni, mert a vízhiány megköti a kezüket. A Fővárosi Vízművekkel a tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért más meg­oldás után kell nézni. Sok he­lyen még a szennyvízcsatorna sem épült meg. Ennek meg­oldása is sürgős feladat lenne, hiszen a talaj már erősen nit- rátos. Ezek után aligha cso­dálkozhatunk azon, hogy nincs elég telefon sem a köz­ségben, s előfordul, hogy még a körzeti orvosnak sem tud­nak vonalat biztosítani. A budakeszi lakosok nyil­ván annak sem örülnek, hogy várhatóan az idén nyáron sem lesz jobb az ellátás, mint ta­valy. Az ABC-ket üzemeltető kereskedelmi vállalat vezetői­vel nem sikerült megegyezés­re jutni, s az állami élelmi­szerboltok az idén is egy-egy hónapra bezárnak. A magán- kereskedők ígéretet tettek ar­ra. hogy hosszabb nyitvatar­tási idővel igyekeznek enyhí­teni a gondokon, ám kevés a maszek bolt is. Nem a vállal­kozókedv, hanem a szabad üzlethelyiség hiányzik. Egye­lőre a szolgáltatóiparban sem alakult ki igazi versenyhely­zet. Egyes szakmák művelőit bizony lámpással kell keresni. A tanácselnök elmondta, a község lakói közül sokan ag­gódnak, mert felröppent a hír, hogy gyárakat telepítenek a faluba, s a létesülő üzemek szennyezik a környezetet. A Styl Szövetkezet szeretne egy harminc munkást foglalkoz­tató bútorüzemet nyitni Bu­dakeszin. Természetesen csak akkor lehet szó a beruházás létrejöttéről, ha az üzem kör­nyezetbarát lesz. Nyugati pél­dák bizonyítják, hogy ez le­hetséges. Az sem elhanyagol­ható szempont, hogy az újon­nan létesülő üzem munkát ad­hatna a falubelieknek. A kör­nyezetre egyébként maguk­nak a község lakóinak is job­ban kellene vigyázniuk, mert mostanában vészesen elszapo­rodtak az illegális szemétlera­kók. S hogy minek örülhetnek a budakesziek? A volt pártház épületében a Családsegítő Központ kap helyet, a Mun­kásmozgalmi Múzeum pedig a Szépítő Egyesület otthona lesz. A hagyományőrzést is fontos­nak tartják, s egy régi sváb­házat hamarosan tájháznak rendeznek be. A Bagolyvár felújításához — amely a cser­készek otthona lesz — három­millióval járult hozzá a ta­nács. Jövőre sokak óhajára meg­nyitja kapuit az egyházi is­kola, igaz a kápolnát már nem tudják visszaállítani. Az or­vosi rendelőben az egysze­rűbb laborvizsgálatokat hely­ben elvégzik, s egy vércukor- vizsgálathoz nem kell majd a János kórházba, Budapestre menni. A beszámolót követő hozzá­szólások után forrósodott fel igazán a levegő a falugyűlé­sen. Pró és kontra vélemé­nyek hangzottak el arról, hogy mi legyen Budakeszi sorsa. Nem titok, hogy több külföldi cég is érdeklődik a község iránt. A Pán-európai Ingat­lanfejlesztő Kft. a lőtér mel­letti szántón egy médiacent­rumot szeretne építeni. A Pi­lisi Parkerdőgazdaság veze­tőit angol üzletemberek ke­resték meg, s szállodát, golf­pályát létesítenének. Azzal mindenki egyetértett, hogy a Budakeszit megillető területek kerüljenek vissza a község tu­lajdonába. Azon sem volt vi­ta, hogy a földdel ne lehessen üzletelni, s az állami tulaj­dont ne kótyavetyéljék el fil­lérekért. A külföldi beruházá­sok létén vagy nemlétén már megoszlottak a vélemények. Voltak, akik a zöldterület be­építése, az erdő kivágása mi­att aggódtak. Mások azt hang­súlyozták, hogy a természet- védelmi szempontok mellett a gazdasági kérdéseket sem le­het elhanyagolni. Ha Budake­szi magára marad, s a saját lábán kell megállnia, akkor gondolni kell arra is, hogy miből tartja el magát, miből telik majd közműfejlesztésre, iskolaépítésre? Szerencsére nem ezen az estén kellett eldönteni, mi lehet a Jó megoldás, hogyan lehet az érdekeket összehangolni. Farkas Gyula hangsúlyozta, hogy a tanács semmiképpen sem lép ezek­ben az ügyekben. A helyhatósági választások után — a tervek ismeretében — lehet eldönteni, milyen megoldást részesítenek előnyben. A kulcs — ahogy az egyik felszólaló mondta — az önkormányzat kezében lesz. II. É. kormány programjában fontos célként tűzte ki mind az Euró­pai Közösséggel, mind az EFTA-val kialakított kapcso­lataink szarosabbra fűzését. Az EFTA ugyan korlátozot­tabb jogkörű, mint a Közös Piac, tagországai azonban egy­más közötti forgalmukban le­bontották az adminisztratív akadályokat, a vámokat és mennyiségi korlátozásokat, s már Í968-ra kialakítottak egy szabadkereskedelmi övezetet. Hazánk és az EFTA további együttműködésében fontos sze­repet játszik az a tény is, hogy ezen országokkal bonyolítjuk konvertibilis külkereskedel­münk egyharmadát. Ezek az országok — különösen Auszt­ria — a tőkebefektetés és a technológiatranszfer szempont­jából is jelentősek számunk­ra. A nyilatkozat aláírásától várható, hogy az együttműkö­dés az ipari-gazdasági kapcso­latokban, valamint az idegen- forgalom, a közlekedés, a táv­közlés és a környezetvédelem terén is javulni fog. A nyilat­kozat magyar—EFTA vegyes bizottság felállítását is előirá­nyozza, melynek feladata az együttműködés konkrét terüle­teinek és az előrelépés lehető­ségeinek vizsgálata lesz. Pályázik-© a főkapitány? Hétfői sajtóértekezletén Hor­váth Balázs belügyminiszter megerősítette: a megyei, illet­ve a budapesti főkapitányok szolgálati viszonyát a közeljö­vőben felfüggesztik, és nyilvá­nos, de zárt pályázatot írnak ki e tisztségek betöltésére. Mint elhangzott, e főkapitá­nyt posztokra büntetőgya kor­lattal rendelkező rendőrök, bírák, illetve jogászok pályáz­hatnak. A belügyminiszter szerint a jelenlegi főkapitá­nyok mintegy felének reális esélye van arra, hogy ismét elnyerje a tisztséget. Megkérdeztük a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezető­jét, dr. Németh Ferenc ezre­dest, pályázik-e a fökapitányi beosztás újbóli elnyerésére? — Erről még nem tudok mondani semmit. Nem isme­rem a pályázati feltételeket, és majd csak azok ismeretébep döntöm el, hogy indulok-e vagy sem. Tudomásom szerint egy öt személyből álló bizott­ság bírálja majd el, ki legyen a főkapitány. — Esetleg e bizottság össze­tétele is befolyásolja az ön döntését? — Semmit sem tudok a pá­lyázat körülményeiről. Sőt hi­vatalosan magáról a pályázat­ról sem, mert ez mindeddig csak a hétfői belügyminiszteri sajtótájékoztatón került szóba. Ugyanaznap voltam parancs­noki értekezleten a BM-ben, ott azonban senki sem érintet­te ezt a témát. "I. B. E.

Next

/
Thumbnails
Contents