Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-13 / 137. szám
4 1990. JÚNIUS 13., SZERDA Püspöki székhelyből török végvár Ásunk, ásunk — és azután? Félbehagyták? Befejezték? Hirtelenjében nem találja meg az ember a megfelelő szót. Hiszen egy régészeti feltárás esetére egyik sem illik igazán. Tettamanti Sarolta készségesen kisegít: Felfüggesztettük — mondja. Tizenkét esztendővel ezelőtt kezdte vallatni a föld mélyét Vácott, a Géza király téren a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának osztályvezető régésze. E téren állott ugyanis az uralkodó vára. Vajon mennyivel gazdagodott a kutatók ismerete a hosszú évekig tartó ásatások során, kérdezem Tettamanti Saroltától. Illetékesek válaszolnak Elsősorban hangulatkeltés ? — Mi csak a XIV. századtól találtunk építményeket — válaszolja —, Géza király korából nem. Az a hajdani vár minden valószínűség szerint elenyészett a tatárjárás, valamint a különböző átépítések miatt. Hogy a király csakugyan kötődött ehhez a helyhez, arra a Képes Krónikából következtethetünk. Valószínű azonban, hogy a váci püspökséget István király szervezte,, de Géza tevékenykedett aktívan első székesegyházuk befejezésén. Annyi bizonyos, hogy több. adományt juttatott részükre. — Feltételezések szerint ide temették el öt. Van-e remény arra, hogy sírját megtalálják? — Sajnos nem sok! A hajdani püspöki székesegyház maradványai fölött ma a ferences templom áll. A püspöki székhelyből ugyanis török végvár lett. Miután őket kiűzték az országból, az általuk teljesen szétdúlt romhalmazt 1719-ben a ferencesek kapták meg. ök viszont kiépítették itt a maguk birodalmát. — Tudhattak Géza király sírjáról? — Erről nincs adatunk. Ám sok feljegyzés szól arról, hogy főpapi sírokat leltek. Kénytelenek voltak azonban területrendezés közben a gödröket, romokat eltüntetni. Igaz, a csontokat összegyűjtötték, beszentelték és újra temették! — Mi mindent sikerült kideríteni a feltárások alatt? — A belső vár egész topográfiáját, legmaximálisabb kiterjedését. Megismertük a XIV—XV. századi részleteit megtaláltuk. A Géza király téri szakközépiskola udvarán kiástuk az északkeleti torony maradványait. Ettől százharminc méter távolságban a délkeleti torony nyomaira bukkantunk. — Ekkora lehetett a vár? — A belső kővár kilencvennyolc méter széles és százharminc méter hosszú lehetett. Tragor Ignác — az első váci múzeum alapítója — 1912-ben a bécsi Kriegs-archívumban talált egy 1680-as keltezésű térképet. Mellékesen szólva, a térkép korábbi állapotot örökít meg, ugyanis ezen még nincs jelezve a tizenegy szögű torony, amit periig 1626 után emeltek a törökök. Jól látható viszont a rajzon a DuA Pest Megyei Hírlap május 22-i Postabontásában Borna. István, Galgamácsa aláírással jelent meg a Mozgolódik a lakosság című levele. Kérem, tegyék közzé az alábbi tájékoztatást. A levélíró állításainak zöme nem fedi a valóságot, és saját véleményét a lakosság véleményeként tünteti fel. A galga- mácsaiak ugyanis az elmúlt év elejétől, amióta az Elektromos Művek átvette az Észak- Dunántúli Áramszolgáltató Vállalattól településünket, elégedettek az áramellátással. Azóta sem a lakossági szolgáltatásban,' sem a közvilágításban komoly probléma nem volt. Az ELMÜ szakemberei a bejelentést követő 1-2 órán belül kijavítják a hibát. Munkanapokon rendszeresen megjelennek a tanácson, és a bejelentőkönyvbe felírt elektromos zavarokat megszüntetik. Az elmúlt másfél évben többször is ellenőriztem a közvilágítást. A település 160 lámpája közül legrosszabb esetben is csak 5-6 volt rossz, s ezek javítása maximum 72 órán belül megtörtént. A levél megjelenésének napján is meggyőződtem arról, hogy az Újtelepen minden közvilágítási lámpa égett. A vasúti átjáró megvilágítása a MÁV kötelessége. Az egyébként szabályos: két 125 wattos higanygőzlámpa világítja meg, s ezeknek még egy községi lámpa is besegít. / Galgamácsa a település gazdasági erejéhez igazodó köz- világítással rendelkezik. Minden évben 5—15 darab új, korszerű lámpát szereltetünk fel, idén is így lesz. Szükség esetén a fák gallyazása is megtörténik. A levélíró fejedelmi többesben fogalmazta meg utolsó két mondatát. Javaslom a lakosságnak, hogy bővebb válaszként, olvassák el a Pest Megyei Hírlapnak a május 21-i, galgamácsai falugyűlésről szóló tudósítását. Tóth András tanácselnök ★ Ugyanerre a Postabontásban megjelent levélre a Budapesti Elektromos Művek észak-pesti üzemigazgatóságától is érkezett válasz. Abból idézünk. Az írás megjelenésének napján a tanáccsal közösen bejártuk a falut, és megállapítottuk, hogy a panaszos a közvilágításról valótlant állít. A községben felszerelt lámpatest- jeink üzemkészsége 98-99 százalékos, mely rendkívül jónak mondható. Vállalatunk, amikor a területet az ÉDÁSZ-tól átvette, azt ígérte, hogy pár éven belül — anyagiaktól függően — itt is az ELMÜ színvonalán fogja az áramot szolgáltatni. Az eltelt mintegy másfél évben sokat tettünk a hálózatok üzem- biztonságának fokozása érdekében. Lehet, hogy nem eleget, de annyit biztos, hogy a korábbi hosszabb áramszünetek ma már megszűntek. Felülvizsgáltuk a lakossági hibabejelentéseket tartalmazó könyvet is, melyből egyértelműen megállapítható volt, hogy a levélben közöltek a valóságnak nem felelnek meg. Azok elsősorban hangulatkeltésre voltak alkalmasak. Javaslom, hogy a levélíró, mielőtt a falu közössége érdekében a nyilvánosságot igénybe veszi, a felmerült problémával keresse fel az illetékes szolgáltató vállalatot. Amiért a kötelességünket teljesítjük, azért a lakosságtól dicséretet nem várunk, de reális , tájékoztatást igen. A valódi hibákat tegyék szóvá, de valótlan dolgokkal ne kívánják a lakosság, a tanács és vállalatunk között a kialakult jó kapcsolatokat mérgezni. A Pest Megyei Hírlap június hatodikai számában, „Buldó- zerprogram az oxigén ellen” címmel tudósítás jelent meg a Bajcsy-Zsilinszky Társaság környezetvédelmi szakosztályának sajtótájékoztatójáról. Az írás szerint a társaság egyik tagja, dr. Varga Miklós azzal vádolta cégünket, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaságot, hogy „anyagi problémáink” megoldása érdekében kiárusítani készülünk a Budakeszi környékén lévő zöldterületeket. A továbbiakban a nyilatkozó ezt állítja: „Érthetetlen, hogy miért terveznek ide két golfpályát (60 hektár kiirtandó erdő rovására), amikor a közelben van két másik. Ráadásul az eladott földek, erdők után járó pénzből nem is Budakeszi, hanem Visegrád részesülne, mivel e településen van a gazdaság központja.” A vádakból egy szó sem igaz. Először is: nincsenek anyagi problémáink, idén 60 KesionfiBk a vendéglátást Egy budapesti munkáskerületben, panellakásban felnövő gyerekeknek semmihez sem hasonlítható élmény látni a pusztát. A Kiskunsági Állami Gazdaság jóvoltából, jelképes összegért, egy felejthetetlen napot töltött a harmadikos osztályom Apajpusztán, június 6-án. Ugyanolyan megkülönböztetett figyelemben volt részünk, mint a pusztai csárdát felkereső nyugati turistáknak. Ez a mai világban, amikor már a gyerekek is érezhetik, hogy csak másodrendűek lehetnek saját hazájukban a pénzes turisták mellett, nagyon jó dolog. Az állami gazdaság ebédlőjében, különlegesen finom ebéd fogyasztása közben hallottam, hogy más fővárosi gyermekeket is vendégül látnak, egy zuglói óvodával többéves kapcsolatuk van. Ezt, mint pedagógus nagyszerű dolognak tartom, hiszen a kicsinyek ezáltal az országnak olyan tájaival ismerkedhetnek meg, amelyek ma még nem túl népszerű turisztikai célpontok. De bizonyos hogy az Apajon töltött szép nap okán sok diákom veszi rá a szüleit, hogy közösen látogassanak el a kiskunsági lovasnapokra. Köszönet a szíves vendéglátásért a Kiskunsági Állami Gazdaság vezetőinek! Müller Józsefné osztályfőnök, Budapest millió forint. körüli nyereségre számítunk, kötelezettségeinket pontosan teljesítjük. Másodszor:, semmiféle zöldterületet nem árusítunk ki. Vizsgálatok folynak annak érdekében, hogy Budakeszi környékén 2-3 szállodából, üdülőfaluból, a nemzetközi szabványnak megfelelő golfpályából és számos más sportlétesítményből álló üdülési komplexumot hozzunk létre egy angol tőkéscsoport segítségével. A terület továbbra is a magyar állam tulajdonában marad. A komplexum létesítése valóban szükségessé leheti 50-60 hektár erdő kitermelését azonban ezt még az építkezés kezdete előtt, illetve az építkezés során visszapótoljuk, sőt a jelenleginél több erdőt kívánunk telepíteni. Harmadszor: az üdülőkomplexum létesítéséből származó haszon nem Visegrádot, de még csak nem is parkerdő- gazdaságunkat fogja gyarapítani, hanem éppen azt a célt szolgálja, amelyért a társavság környezetvédői is küzdenek: a főváros környéki erdők gyarapítását. Ugyanis — még 1986-ban — létrehoztunk egy tájvédelmi-'erriővédrimi alapot, s minden ilyen jellegű bevétel ezt az alapot növeli, a fővárosi, főváros környéki, pilisi erdők telepítése, fenntartása érdekében. „Mellesleg” az üdülőkomplexum több száz magas színvonalú munkahelyet adna Budakeszi és környéke lakóinak. Végezetül: a Bajcsy-Zsilinszky Társaság helyesen tenné, ha tájékozódna, mielőtt efféle nyilatkozatokat ad. Igazán nem vádolhatnak minket azzal, hogy csak most adunk tájékoztatást. Már februárban. amikor az üdülőközpont. terve felmerült, több lapban ismertettük elképzeléseinket Állandó kapcsolatban állunk Budakeszi tanácsával is amely támogatja e nagyon is környezet- és természet- barát elgondolást. Pilisi Állami Parkerdőgazdaság különböző építkezési periódu- Itt állt az a palánksor, amely megtámasztotta az ágyúteraszt. sokat. A tatárjáráskor pél- A cölöpök ugyan már elkorhadtak, a régészeknek azonban még dául már erődítve volt a lé- így is sok mindent elmondanak a leletek tesítmény. Az erődítmények (Vimola Károly felvétele) na mentén húzódó nyugati várfal. Valószínűleg a XVI. század elején készíthették, amikor kezdett elhatalmasodni a török veszély — és a félelem. Az összes többi módosítást — várfalvastagítást, kiegészítést, pótlást — már a törökök végezhették el, 1540 és 1686 között. Ezt az egy méter széles nyugati falat sikerült nekünk feltárni! Ebből tudjuk a belső vármag egyik méretét, a kilencvennyolc métert. — Mi lesz a sorsa? — A legnagyobb részét dokumentálás után betemettük. Az előkerült leletekből kiállítást lehet rendezni. A rengeteg edénytöredék, padlótégla, reneszánsz kályhacsempe jól példázná, milyen lehetett az élet Báthory Miklós püspöksége idején. Szeretnénk egy kis helytörténeti tárlatot összeállítani a levéltárban. A várfalmaradvány kibontásakor egy rendkívül érdekes, kiszögelésszerű építményre bukkantunk. Valószínűleg ágyúterasz volt, amely tíz méterre benyúlt a Duna fölé. A többi oldalát pedig teraszosan képezték ki, s ezeket cölöoökkel, paiánkokkal erősítették meg. Mindezekét viszont döngölt földdel támasztották meg. A város 1987-ben fölajánlott kétmillió forintot, mert szeretné ezt a nyugati várfallal együtt helyreáilíttat- ni és bemutatni a Duna-part rendezése után. A rekonstrukciót az Országos Műemléki Felügyelőség öt szakaszra osztotta. Am az első máris hatmillióba kerülne. Egvelőre az a hétszázötvenezer áll rendelkezésünkre ehhez, ami még a kétmillióból maradt... Ha pedig ez a helyzet marad, félő, hogy a szép tervekből semmi nem valósul meg. S a teljes pusztulástól a föld menti meg a feltárt romokat. Vagyis eljutunk, ahová szoktunk. Ásnak, ásnak a régészek, azután betemetik. yennes Aranka Új iskola épül Monoron Mire becsengetnek Az ország egyik legkorszerűbb iskolája épül Monoron. Az intézmény belső kialakításánál figyelembe vették az új — alternatív — oktatási módszerek megvalósításának szempontjait. A tervezésbe ezért — szakértőként — bevonták az ELTE pedagógiai tanszékének munkatársait. Az új, tizenkét tantermes iskola, a családi házak lakóövezetében — a Jászai Mari téáHRXBTóTfg~YEL~Ömj Szelíd vaddisznók. A Pilisi Parkerdő Gazdaság peremkörzeteiből újabban Budapestre kalandoznak az erdők négylábú lakói. Mint a tegnap reggeli hírek között hallhattuk, az erdészet egyik felelős szakemberét nemrég vadkárok miatt hivatták a XII. Kerületi Tanács illetékesei. A budai városrész utcáin a kora reggeli órákban fel-feltűnő állatok vidáman csemegéznek a szemeteskukákból, mindenféle legendák keltenek félelmet a természettől távolabb élő emberekben. Az egyik alkalommal azt figyelhették meg, hogy két malac vicsorog egymásra egy szál lángolt kolbász miatt. A városban rendszeresen vizitelő kocák ellése az évente egyszerivel szemben folyamatos. Ha a MAVOSZ em- 'berei be tudják fogni egyi- ket-másikat, akkor a valkói vaddisznó-rezervátumba szállítják őket. Ennél azonban hatásosabb módszer lenne az elszaporodott és a termést dézsmáló szarvasok, vaddisznók vadászatának gyakoribbá tétele, rendszerének megváltoztatása. ren — külső megjelenésében is jól illeszkedik majd a városképbe. A tantermeket és a különböző szakoktatótermeket a földszinten és az első emeleten helyezik el. A földszinti épületrészben alakítják lei a szokásosnál nagyobb méretű tornatermet is. A későbbiekben sportiskolát kívánnak itt létesíteni. Ez az elképzelés érvényesül abban is, hogy az iskola udvarán úszásoktatásra alkalmas modern tanmedencét építenek. A tantermek kialakításánál arra törekszenek, hogy a pedagógusok és a tanulók között minél szorosabb kapcsolat alakulhasson ki. Ezért a tantermek inkább szélesek lesznek, mint hosszúak, hogy a tábla és a padok közötti távolság csökkenjen. A modern iskolában külön csoportszobák is lesznek, ahol az órák közötti szünetekben a tanulók tartózkodhatnak, korrepetálhatnak. Az alternatív oktatás feltételeinek biztosítására, az idegen nyelvek tanulására alkalmas audiovizuális termet is építenek. Lesz újságolvasó és több szakmai oktató kabinet. Annak érdekében, hogy az iskola és a lakosság, a szülők közötti kapcsolat minél szorosabb legyen, az iskola épületén belül — de az utcáról külön is megközelíthetően — 200 négyzetméter alapterületű könyvtárat létesítenek, ami a lakosságot r szolgálja. Az iskolát a Déva Kisszövetkezet építi. Ügy igyekeznek, hogy a terveknek megfelelően az épületet a szeptemberi tanévkezdéskor már birtokba vehessék a kisdiákok. K. Z. A szerkesztik êîsensk „Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy az írásokat rövidítve közölje.” Számos lap impresszumában olvasható ilyen vagy hasonló szöveg, míg mások nem is tartják fontosnak, hogy közzétegyék azt, ami egyébként is magától értetődő. Magától értetődő és természetes, hogy egyetlen lap sem közöl olyan írást, amelyet színvonaltalannak vagy érdektelennek ítél, esetleg mondandója, stílusa miatt nem találja alkalmasnak arra. hogy nyilvánosságra hozza Azt hittük, az is természetes, hogy az újságot a szerkesztőség munkatársai szerkesztik. Ez a szakmájuk, ez a dolguk, ezért kapják a fizetést. Ha most mégis szóba kell hozni ezt a kézenfekvő dolgot, annak az az oka, hogy egyre gyakrabban tapasztal juk, néhányan másként gondolják. Téved a kedves olvasó, ha azt hiszi, hogy a volt vagy a jelenlegi ellenzéki pártokkal, politikai szervezetekkel gyűlt meg a bajunk. Kisebb vitáink ugvan voltak, nem mindig a nem is mindenben értünk egyet, de mindeddig egyetlen szervezet, helyi vagy országosan ismert politikus sem akadt, aki ne értette volna meg, hogy minden mögöttes ok, csúsztatás, félreinformálás, átértelmezés szándéka nélkül is a lényeget. a .mondanivalót lehetőleg nem csorbítva kénytelenek vagyunk időnként megnyilatkozását rövidíteni, máskor a válaszok és a viszonválaszok után a lapunk hasábjain folyó vitának véget vetni. S bár mindez magától értetődőnek látszik, egyre többször kapunk figyelmeztető, felszólító, fenyegetőző levelet, melynek írója nyomatékosan ragaszkodik ahhoz, hogy sorait változtatás nélkül tegyük közzé. Kénytelenek vagyunk tehát megismételni.* kérésüknek nem, vagy csak kivételes esetben teszünk eleget Ellenállunk minden nyomásnak fenyegetőzésnek ami a szerkesztőségi önállóságot csorbítaná. Ezért, kéziratot, nem őrzünk meg. nem küldünk vissza, s közlés esetén a szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogv a beküldött írásokat — a mondandó lényegét persze hűen megőrizve, de — rövidítve közölje. Téglás István igazgató Hincs kiárusítás Mielőtt nyilatkozik, tájékozédjon!
