Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-09 / 134. szám
Az Akainak készül A takarításban manapság már nélkülözhetetlen segédeszköz a porszívó. A közismert Akai cégnek gyártanak alkatrészeket Ecseren a Polytoys üzemében. Képünkön porszívófogantyúkat fúrnak (Erdős! Agnes felvétele) SZENT FLORIAN Alapítvány? Ügy hírlik, rangos tanácskozást szervez június 23-ra az üllői önkéntes tűzoltóegyesület, amelyre meghívják a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek országos vezetőit. Szó van egy Szent Flórián-alapít- vány létrehozásáról, s szeretnék vendégül látni dr. Horváth Balázs belügyminisztert is. ŐRI íiíctp A Átmeneti kuszaság A tűrőképesség határán ^ Remélem, pontosan meg- ^ értettem mindent. Mert ^ azért ez nem is olyan egy- ^ szerű ám. Ez jogja a batyú- ^ ját és költözik, az meg még marad, de jövőre már nem, ^ ellenben, aki most költö- ^ zik, az jövőre esetleg visz- ^ szaköltözik ... A monori is- $ kolások szüleinek egy ré- ^ szében ez idő szerint ha- \ sonló kuszság dúl. Pintér ^ Erzsébet, a Monori Városi \ Tanács MES osztályának ^ vezetője viszont pontos tá- ^ jékoztatással, adatokkal és ^ térképpel szolgál a város ^ iskolásainak nagy hurcol- \ kodását illetően. Beszél az i előzményekről is. — A hetedik ötéves tervben már számoltunk a 12 tantermes új iskola felépítésével, de arra is számítottunk, hogy még ennek átadása után is váltott műszakban kell járnia az általános iskolások 25 százalékának. Monoron ezt a terhet hosszú ideje hurcoljuk. A vonzáskörzetben már mindenütt. sikerült túljutni a gondon, a nyáregyházi és két monori iskola kivételével. Most adódott egy olyan alkalom a változtatásra, amit kár lett volna kihagyni. Talán közismert, hogy a szakmunkásképző iskolát hat új tanteremmel bővitjük — amire tavaly még nem is igen mertünk gondolni. December végéig el kell készülnie az új szárnynak, a szerződés szerint legalábbis. Az Ady Úti Iskola pedig, hogy úgy mondjam, egy az egyben kiköltözik a telepi új iskolába. Lesz tehát — egyelőre — 7 üres tanterem, amit az egy műszakos oktatás megoldásának szolgálatába állíthatunk. Amíg az Ady Üti Iskolából a szakmunkásképző nem megy ki, addig felszabadítjuk a gyerekkönyvtárat és a nagy könyvtárat — miután Azt beszélik... Azt beszélik, hogy a legutóbbi gyermeknapot nem kis csetepaték előzték meg Nyáregyházán, az általános iskolában. Űttörőavatással kötötték ugyanis egybe az eseményt, ami ellen Maszel Pál tanár, az SZDSZ helyi szervezetének vezetője erőteljesen tiltakozott. Ennek ellenére — amint hallottuk — az úttörőavatás megtörtént, a piros nyakkendőket felkötötték a leendő ötödikeseknek. Az esemény azonban azóta is beszédtéma Nyáregyházán. Azt beszélik, hogy Monoron a kórházlétesítés — erről korábban már írtunk ezeken a hasábokon — mégsem volt egészen kacsa. Most — legalábbis erről beszélnek az emberek — kiderült, hogy az egészségház mellett vagy fölött (a padlástér beépítésével) lett volna lehetőség egy kis kórház kialakítására. Az elindított több irányú kedvező folyamat dr. Csernus J. Alánnak, a szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosának ellenállásán akadt el — mondják sokan. Azt beszélik, hogy Monoron, az Űjtelepen Bognár János egyéni vállalkozó új piacot kíván létesíteni. Egyelőre azonban némi akadálya van a dolognak. mert a jelenleg általa üzemeltetett kereskedelmi egység is állami földterületen van, csak a felépítmény az ő tulajdona. A legutóbbi kihelyezett mo- nori-erdei tanácsülésen is szóba került ez a téma. s elhangzott, hogy Bognár úr létesíthet ugyan piacot, de csakis a saját inoatlanán. S mivel rendelkezik ilyenekkel. valószínűleg megvalósíthatja elképzeléseit. Azt beszélik Pilisen, hogy pár hónán után ismét nincs tmâc'cleëk a községben. Az évek óta üres posztot néhány hónapja betöltötték, Balázsné dr. lVlihalccz Ilona vb-tit- kárt bízták meg az elnöki teendőkkel. Időközben az elnök asszony a Pest Megyei Tanács közreműködésével „visszarepült” eredeti beosztásába, a vb-titkári székbe. Az önkormányzatok megalakulásáig, szeptember 23-ig tehát úgy tűnik, nem lesz tanácselnöke Pilisnek. A lapunkban is megjelent hirdetés szerint a Monori Állami Gazdaság bérbe kívánja adni a 4. számú út melletti szervizüzem épületét, valamint az autómosót. Azt beszélik, akadt volna vállalkozó „házon belülről” is, mégpedig a szolgáltató kerület vezetője, Klenszner József személyében. Az üzemben megtartott munkahelyi tanácskozáson azonban — állítólag — a dolgozók élesen tiltakoztak ez ellen a megoldás ellen, mivel nem értik, ha valaki eddig nem tudta elősegíteni a gazdaságos működést, mitől tudja majd ezután? Azt beszélik, hogy a közművelődésben dolgozók valóságos pánikba estek ez utóbbi hónapokban a pénztelenség miatt. Ezért bérbe adják különféle napokon a művelődési házakat. Monoron a Vaklgrma diszkó „tört be” at művelődési házba, s mint hírlik, Gyömrőn is hasonló programok lesznek a jövőben. Amint hallottuk, a jelenleg zárva tartó presszót és az összes termet kibérli — ez utóbbiakat minden pénteken és szombaton — a monori Vigadó étterem vezetője. Azt tervezi, hogy sztriptízzel egybekötött diszkókat rendez ezen a két napon a nagyteremben, neves fővárosi vendégeket fog meghívni a rendezvényekre. ezek a korábbi tanácstestületi döntés nyomán a volt pártbizottságra költöznek — sa helyiségekbe átkerülnek a Kos- suth-iskolások. Különösebb átalakítás ehhez nem kell, de megoldódik a Kossuth-iskola egy műszakja, egy évre. Az igazgatói munkaközösséggel, a tanácstestülettel megbeszéltük a változást. Az iskolák maguk — természetesen a szülőkkel együtt — dönthettek a megüresedő termek hasznosításáról. A Munkásőr úti például a harmadik és negyedik osztályosait telepítené át az Ady útra, egy esztendőre. Minden körülményt alaposan szemügyre véve ez így a legésszerűbb. — Miért csak egy évről beszélünk? S ha már igen: érdemes-e egy évre megbolygatni a több száz gyerek által megszokott rendet? — Háromszáz diáknak előnyére változik a helyzet, százötvennek esetleg átmeneti kényelmetlenséggel jár. Kinek az érdekében járjunk el? A háromszázéban vagy a százötvenében?... Az egy év feladata lesz, hogy utcánként, családonként, gyerekenként felmérjük, hogyan is alakítsuk majd ki a végleges rendet, az Ady Üti Iskola függvényében leginkább, ahová — ha teljesen felszabadul — a Kossuth-iskolából legalább nyolc, a Munkásőrből hat osztályt kell áttelepítenünk. — Ez a körzethatárok átrajzolásával is jár. Ahogyan most a térképet nézegetjük, a korábbi körzethatárok meglehetősen logikátlannak tűnnek ... A Munkásőr utcai iskola pirossal jelölt körzetében álldogál egy szál egyedül a kék Ady-iskola, s összes „kék” diákja a sorompón túlra, a telepről ingázott ide, miközben például az Ady utcai intézmény közvetlen környékéről a föszögi intézménybe jártak a diákok ... — Igen. At kell rajzolnunk a határokat, s meg kell beszélünk minden egyes szülővel, hogyan látja ő, s hogyan gondoljuk mi a változtatást. Ez nem kis munka. De a két műszakos oktatáson végleg túl kell jutnunk. Szülő is, gyerek is, pedagógus is, a tűrőképessége határához érkezett. K. Zs. Egy vállalkozás nyomában Sutba vágta a diplomáját Vállalkozókat kerestem Vasadon, gazdálkodási körülményeiket tudakolva. Amikor az általam soha nem látott fiatalasszony dr. Fodorné Varga Györgyi néven bemutatkozott, érdeklődésem hirtelen megnőtt mondanivalója iránt. Elmondta, hogy három éve csirkéznek. Otthon, a háznál egyedül nevel turnusonként hétezer szárnyast, a férje pedig kint a tanyán még tizenkétezret. Az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezettel kötöttek szerződést. A tápot eddig a téesz adta, a napos csibét az egri és a hernádi keltető szállítja, s a felnevelt baromfit a törökszentmiklósi vágóhíd dolgozza fel, szintén az ócsaiakkal kötött szerződés értelmében. Kellett a pénz A vállalkozói kölcsönt 28 százalékos kamatra kapták. Csak úgy mellesleg jegyzi meg Fodorné, hogy az NSZK-ban a vállalkozók csupán 4,5 százalék kamatot fizetnek a bankkölcsön után! Nemrég otthagyták a dabasi keverőt, s most a tápióbicskei új üzemből szállítják a tápot. A hernádi napos csibének legutóbb húsz százaléka volt selejtes, a „megengedett” kettő százalék helyett. Még ilyen feltételek mellett is szívesebben foglalkoznak a baromfineveléssel, mert többé nem kényszerülnek olyan megalázó és veszélyes kompromisszumokra, mint férje, dr. Fodor János, aki az elmúlt év decemberéig volt körzeti állatorvos Vasadon ... Hét éve költöztek ki a fővárosból. Albérletben kezdték, s mert esélyük sem volt szolgálati lakásra, családi házat építettek, milliós adóssággal. Kéllett hát a pénz. így mi mást tehetett a fiatal állatorvos, mint hogy abbahagyta a „széllel szemben járást”, s beállt ő is a „sorba” ... Nem tagadta Fodor János, hogy „saját” árakkal dolgozott — mint a körzeti állatorvosok általában. Ugyanis a munkadíjat csak a negyed- százada megállapított árjegyzék szerint számolhatta volna el. Egy sertés ivartalanításáért öt forintot, egy hétezer forint értékű hízó kezeléséért harmincat, s egy éjszakai kiszállásért két piroshasú bankót kérhetett volna. Azonban ilyen kis pénzekből nem lehetett tisztességesen megélni. Végül is Fodor úr szerint az állatorvosok munkája az „árszabályozatlanság” miatt illegális volt! Ezekről a kis csalásokról jól tudtak az állategészségügy vezetői, a legalsó szinttől a minisztériumig. Hallgatólagosan beleegyeztek az árdrágításba, mert a szakma merev, feudális felépített- sége nem tette lehetővé a terhelés szerinti differenciált bérezést. Nem kevés gondot okozott az aránytalan jövedelem-elosztás, illetve az egyes munkaterületeken a leterhelés különbözősége miatt a privilégiumaikat féltő körzeti állatorvosok és üzemi kollégáik között. Mert ha a körzeti állatorvos a nagy területen felgyülemlett sok munkája miatt nem tudott időben házhoz menni, akkor a gazda valamelyik üzemi kollégáját hívta a beteg jószághoz. Ilyenkor nem kis lelkiismeretfurdalást okozott a kérdés: följelentse-e „bedolgozó” kollégáját, akinek ugyanolyan diplomája volt, mégis, csak fele annyi fizetést kapott. Igaz, az üzemi kolléga kevesebbet dolgozott, de ő is szeretett volna pénzt keresni... A körzeti állatorvosnak hatósági munkaként élelmiszer-ellenőrzést is kellett végeznie. Ám mindkét szolgálatot nem lehetett — Fodor úr szerint — egyformán jól ellátni, mert a kétféle tevékenység erkölcsi alapon ösz- szeegyeztethetetlen volt. Akikből éltek Ez a hatósági munka kifejezetten hálátlan voit a kisebb településeken. Mégpedig azért, mert ha a körzeti állatorvos elkobozta az üzletben talált megromlott élelmiszert, nem tudhatta, hogy a kereskedő családi, baráti kapcsolatai révén nem veszít-e el akár több tucat jól fizető kuncsaftot. Ezért mondta dr. Fodor János, hogy a lakossági ellátást és a hatósági munkát szét kellett volna választani, s az utóbbit végző állatorvost magas fizetéssel függetlenített állami alkalmazottként foglalkoztatni. Erkölcstelen dolog volt rákényszeríteni őt és munkatársait arra, hogy azokkal az emberekkel szemben alkalmazzanak szankciókat, akikből éltek! Bizony őt is többször megpróbálták megvesztegetni, biztosítási csalásokba belerángatni. Dr. Fodor János már nem tér vissza a szakmához. Megelégelte az állandó kiszolgáltatottságot, a lebukástól való örökös rettegést. Idéntől hiába rendezték az árszabályzatot, s válik lehetővé a magánpraxis állatorvosoknak is. Nem valamiféle sértődés miatt döntött így. Nem is sírja vissza a „doktor uras” időket. Még ilyen tapasztalatok ellenére is bízik a jövőben — igaz, nem mint állatorvos —, és az egészséges piacgazdálkodásban. Csak reménykedem Nos, ezek után azt kell mondanom, hogy dr. Fodor János nem elveszett ember. Egyetemi tanulmányai s diplomája sem vész kárba. Mégis! Számomra az (volna) a természetes állapot, ha az állatorvos jószágot gyógyítana, ha gz építészmérnök házakat tervez,, ne, s nem culágerkodna kőműves mellett, s a tanár nem nyergelne át a taxi volánjához. Csak reménykedem, hogy eljön az az idő, amikor ki-ki a szakmájában keresheti meg kenyerét tisztességes munkával. Csak hát kérdés, hogy mikor kapja meg a közszolgálati munka azt az elismerést, megbecsülést, amelyet művelői méltán elvárhatnak? Aszódi László Antal Mi terem a Strázsahegyen ? Borversenyre készülve Telefonon tájékozódtunk Balogh Sándor kertészmérnöknél, a Monori Kertbarát Kör vezetőjénél, milyen az érdeklődés a városban a megyei borverseny iránt? — Korántsem olyan, amilyen korábban volt, pedig plakátokon is meghirdettük a verMég mindig így vagyunk A bürokrácia és a biztos» A minap igen megróttak minket a Hungária Biztosító monori kirendeltségétől, mert írtunk valamit, de nem hallgattuk meg a másik felet, a Hungáriát. Igaz, , hogy az nem is akart nyi- $ latkozni. Most megint van valami, amit meg kell írni. Még sincs szándékomban felhívni a biztosító helyi kirendeltségét. Holott egészen biztosan meg tudnák magyarázni, ami az ügyben megmagyarázható. Számomra azonban a lényegen ez mit sem változtat. Ügy kezdődött, hogy egy kisember — mert nem mindenki nagy ember, akinek kocsija van, ezt tudjuk — szenvedő alanya lett egy koccanásnak. Meghúzták a kocsija ajtaját. Ment a monori Hungáriába, rendkívül udvariasak voltak vele mindvégig, ellátták jó tanácsokkal, sűrűn elnézést kértek. hogy esetleg nem jut majd olyan gyorsan a pénzhez, mint szeretné, de sajnos rengeteg az ügy ... Az ügyfél nyugodt volt és türelmes. A kárfelvételi jegyzőkönyvvel a birtokában februártól csendesen várta a pénzt, amely a jegyzőkönyv „kifizetendő” rubrikájában 9 ezer 322 forinttal jelölődött. Ennyi pénz egy kisembernek nem semmi. Megcsináltatta az ajtót — mivel azt is mondták neki, a fotó már megvan a sérülésről, nyugodtan hozassa helyre a kocsit. Májusig nem történt semmi. Ekkor fordult szerkesztőségünkhöz: ugyan, néznénk már meg, miért is nem jön a pénze. ömaga ugyanis nem szeretne a reklamáló ügyfél hálátlan szerepében rohangálni, ideje is, pénze is kevés. No, erre mi megnéztük. Pontosabban felhívtuk telefonon a monori Hungáriát, ahol megint csak udvariasan és igazán készségesen tájékoztattak minket: a kárrendezés nem Monoron történik. Írjon egy levelet az ügyfél Pestre, a Gva- dányi utcai igazgatóságra, de még jobb, ha személyesen bemegy, mert ekkora várakozási idő már tényleg soknak tűnik ... Az ügyfél kivett egy nap szabadságot, bement. Ott azt mondták neki: o dolog Ceglédhez tartozik! Mi sem egyszerűbb, ment Ceglédre. Ott újabb tanácsok várták az ügyfelet: ha még megvan a kocsi megsérült ajtaja, fogja a jóember, és vigye be a monori kirendeltségre... Mondtak még mást is, de az ügyfél szerint neki ez az egy mondat elég volt ahhoz, hogy innentől már ne jegyezzen meg semmit. Megmondom őszintén: innentől már nekem is elborult volna az agyam. A tisztességes. a normális ügyintézésnek ugyanis eleve feltétele, hogy ne az ügyfelet szaladgáltassák városról városra. Feltétele lenne még az is, hogy... De minek soroljam? Februártól június elejéig mindössze annyi derült ki: a biztosítás nem biztonság. Hanem leginkább bürokratikus huzavona. Persze nem csak a biztosítónál esnek meg hasonlók. Egy másik, dúlt gépkocsi-tulajdonosnak például a minap hozták tudomására: adóköteles az ő kis utánfutója. Meg mindenkinek az utánfutója. Visszamenőleg is. Fizessen. Ez ugyanis benne van az akármelyik tanácsi közlönyben. Az utánfutó-tulajdonos azt mondja; nem fizet. Visszamenőleg pláne. Elvégre nem állampolgári kötelessége, hogy közlönyöket olvasson. Miért nem szóltak neki idejében? Ha a kocsija adókötelezettségét nyil-, vántartja a tanács, miért nem volt képes senki felhívni a figyelmét arra, hogy ez az utánfutókra is érvényes? Hogyhogy most csak elkapják a frakkját, mivel valakinek eszébe jutott, hogy ez is egy eleddig kiaknázatlan bevételi forrás? S hányán nem is tudnak még erről — hanem majd utólag kamatostul fizetnek azért, hogy esti óráikban nem jogszabálygyűjteményeket tanulmányoznak? Nos. hát... így vagyunk. Még mindig így vagyunk. Koblencz Zsuzsa senyt. De még várunk nevezéseket. — Mi a célja a borversenynek? — Számunkra mindenekelőtt a monori Strázsahegy „leve” hírnevének öregbítése. Ugyanis a Cserhátnak ez az utolsó nyúlványa. A történelmi borvidék hagyományos emlékeit őrzi, hiszen sok száz szőlősgazda tölti itt aktív pihenéssel szabadidejét. Felmérésünk szerint mintegy száz-százhúsz Pest megyei, budapesti pincetulajdonos találta meg itt hétvégi időtöltését. — A nevezés határideje? — Június 10. Helye: Monor, Deák Ferenc u. 8. (magánház). A nevezési díj 300 forint, s mellékelni kell 3X7 deci saját termésű bort, azaz különböző borfajtákból — például csemege, likőr, asztali — ugyanezt a mennyiséget. — Eredményhirdetés? — Budafokon, június 20-án. Tizenkét tagú szakértőbizottság dönt, s biztosra veszem, igazságosan I (Hörömpő) Megyei találkozó Nyugdíjasok a pályán Ha nem is fognak futni, cselezni vagy kapura lőni, mégis a sülysápi sportpályán találkoznak ama délelőtt 10 órától Pest megye legaktívabb nyugdíjasai. Azt persze korántsem lehetne rájuk fogni, hogy nekik nincs szükségük nagy állóképességre, hiszen a megyei klubtalálkozóra benevezett 47 közösség közül 30 csoport műsorral is szerepel majd. összesen több mint 1 ezer 700 idős embert várnak ma Sülysápra, bízva a jó időben és abban, hogy sok érdeklődő Is ellátogat a sportpályára, így is megtisztelve a lelkes, energikus nyugdíjasokat, A klubok műsorai után egyébként a sülysápi idősek zenekara húzza majd a talpalá- valót. Végre tehát elmondhatják a jelenlévők, hogy íme egy alkalom, amikor nem csak az árakkal táncoltatják meg a nyugdíjasokat...
