Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-09 / 134. szám
1990. JÜNIUS 9., SZOMBAT ^£Map 9 Hol nyml & gyerek ? hl IDEOLÓGIA ÉS A PÉNZ KIVONULT A TÁBOROKBÓL — Ha az egypártl hatalom minden tömegszervezete olyan elegánsan tudott volna lemondani az egyeduralmáról, mint az Üttörőszövetség, sok minden másképpen alakult volna — sommázta véleményét a gyermekmozgalom változásáról egy nyugdíjas pedagógus. Az idős tanár úr életútja is érdekes, sőt Igen jellemző. Fiatal pedagógusként cserkészvezető lett. Srácaival bebarangolták az országot. Amikor fordult a politika kockája, egy ideig termé:ze>;iesen a vörös nyakkendős diákok közelébe sem engedték.^ Am amikor enyhültek a politikai szelek, ő is út- törővezető lehetett. Jól kiéheztettek, mondja mosolyogva. S amikor végre újra egy csapatnyi srácot bíztak rá, ott folytatta, ahol a zöld nyakkend ősöknél abbahagyta. Nem eszmékre, ideológiákra, hanem örök érvényű emberi értékek tiszteletére nevelte őket. Most újra cserkészcsapata van. Ma sem gondol rossz szívvel az úttörőmozgalomra, hiszen neki sem amott, sem a cserkészeknél nem az ideológiai tartalom, hanem a gyerek volt a fontos. A tanár úr vargabetűje egészen tipikus. Pest megye sok cserkészcsapatában jutottak kulcsszerephez a volt úttörővezetők. Így a legtöbb helyen viszonylag kiegyensúlyozott a kapcsolat az úttörő- és cserkészvezetők között. Ám az Üitörőszövetségen ma is ott a stigma, pedig apparátusát felszámolták, a direkt politikai, ideológiai célokat kigyomlálta programjából. Eszközrendszerét, táborait felkínálta és az 1971-es oktatási, illetve az 1985-ös ifjúsági törvényben a gyermeki érdekvé- delemrhel kapcsolatban kapott jogosítványairól is lemondott. Ám ezután derült ki, hogy ez a társadalmi szervezet mennyi feladatot is ellátott, amelyek megszűnése után egyfajta vákuum keletkezett a gyermekekkel való foglalkozásban. Tavaly év végén még a megye hajdani kétszázötven úttörőcsapatából 200 működött, s a diákok mintegy 90 százaléka — közel 100 ezer gyerek — kisdobos, illetve úttörő volt. Sok iskolából kiparancsolták az őrsöket, rajokat, vagy egyszerűen a pedagógusok nem vállalták tovább a mozgalmi munkát, s ezzel fejezték le az úttörőcsapatot. Az efféle akciók szinte kivétel nélkül az érdekeltek, a gyerekek megkérdezése nélkül zajlottak. Ám igen hamar kiderült, hogy legföljebb az úttörőcsapatnak lehetett ajtót mutatni, a gyermekek csoportosulási kedvének — amely életkori sajátosság — már nem. Talán napjainkra valamelyest visszaállt az egyensúly. Köszönhető ez annak, hogy végre magukat az úttörőket is megkérdezték, mit is akarnak tulajdonképpen. A felmérés eredménye, hogy a régi tagságnak körülbelül a fele továbbra is viselni szeretné a vörös nyakkendőt. De ma már azok a társaik sem kell. hogy gyermek- szervezeteken kívül rekedjenek, akiknek nem szimpatikus az úttörőmozgalom. Sorra alakultak a cserkészcsapatok, az érdeklődési körök szerint szerveződő gyermekegyesületek. Ha megnézzük például az idei táborozási kínálatot, kiderül, hogy a nyári szabadidős programoknak csupán ötven-hatvan százalékát szervezik az úttörőcsapatok, illetve a gyermekönkormányzatok. A fennmaradó részt egyházak, különféle egyesületek, baráti körök, s a cserkészek töltik ki. A Pest Megyei Tanácshoz év elején rengeteg pályázat futott be. Valamennyi gyerekek nyári táboroztatásához kért támogatást, 'összesen hatmillió forint értékben. Am az elosztható pénz csupán egymillió volt. Ha végignézzük, mennyiféle nagyszerű programot kínáltak a vakációzó gyerekeknek, akkor nggyon ideális a kép. Szerveztek, tábort Csömörön az evangélikus templom kertjében, természetvédelmi csapatokat a Börzsönyben és a Pilisben, alkotó gyermekműhelyt Gödöllőn, Szadán, Szentendrén. Kiskun- lacházán a vízbázis egyszerre ad otthont a vízi úttörőknek és a vízi cserkészeknek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen erdélyi diákokat nyaraltatnak Dabason, Gyá- lon, Lacházán, Tökölön. Több művelődési központ is „beszállt” a vakációs programok szervezésébe. És végre táborozhatnak a mozgássérült gyerekek. Pest megye 26 táborral rendelkezik helyben, illetve az ország több pontján. Ezek többsége 1973 óta tanácsi kezelésben van. A mostanában sokszor emlegetett nemzeti ifjúsági alapítvány kapcsán viharok dúlnak a DEMISZ által felajánlott hatvanegy ingatlan körül. Ezek közé tartozik a sződligeti, a zamárdi és a kismarosi ifjúsági tábor. Szakemberek szerint az a baj, hogy túl nagy figyelem fordul most erre a néhány objektumra, pedig ezek csupán néhány százalékát jelentik az ifjúsági nyaraltatásra használható létesítményeknek. A legnagyobb gond a tanácsok kezelésében lévő ingatlanokkal van. Például a gödi vagy a szobi táborral, amelyek felújítására a településfejlesztésre szánt pénzből kellene költeni. Idén nyáron minden eddiginél több lesz a csellengő, kulcsos gyerek. Nem vállal túl nagy rizikót ezzel a kijelentéssel az ember. Elég végignézni az újságok nyári gyer- mekprogram-ajánlatát. A legközönségesebb iiszótáborok is három-négyszáz forintba kerülnek naponta, az idegen nyelv gyakorlását, számítás- technikai ismereteket vagy igényesebb sportot — teniszt, vitorlázást, lovaglást — ígérők a kétszeresébe. Természetesen lesznek idén is olyan gyermekek, akiket két-három ilyen nívós programra is be tudnak fizetni szüleik. Am a többségnek a poros iskolaudvaron, az unalomig ismert tanárok felügyelete alatt megtartott napközi jut a vakációban, vagy még az sem, mert szüleik nem tudják vállalni az étkezési díjat. Az ilyen hátrányos helyzetű gyermekek nyári foglalkoztatását támogatják anyagilag a helyi tanácsok, illetve pályázati úton a megye is. Ám ami látható, az csupán a jéghegy csúcsa. A legnomádabb gyermek- tábor — a sátras, vagy vándortúra — is belekerül napi kétszázötven, háromszáz forintba. Egyedül a Nagycsaládosok Egyesületének váci csoportja tudta kihozni a bakonyi táborozást napi százszázötven forintból, ám ez náluk természetes, hiszen otthon sem jut több pénz a hat-nyolc csemete étkeztetésére. Választék, kínálat tehát van, s úgy tűnik, a gyermek- és ifjúsági mozgalom nem lett politikai csatározások színtere. De a legtöbb család számára a gyermekek nyári vakációjának megoldása ma kényszerpálya, ahol pénz diktál. S, míg egyfelől örvendetes, hogy félszáz nyári program egymillió forintnyi állami támogatáshoz juthatott, ez a gyakorlatban — mivel a megyében vagy kétszázezer általános és középiskolás, illetve felsőfokú oktatási intézménybe járó fiatal él — fejenként öt forintot jelent. Móza Katalin Kistelepülések régi-új iskolái Szabadságra ment az iskola. Ám a szünidő csak a diákoknak jelent felhőtlen, gondtalan hónapokat. Akadnak azonban jó néhányon, akiknek be kell osztani az elkövetkező heteket! Hiszen az oktatás nemcsak tartalmában, hanem formájában is sokat kell változzon szeptemberig. A megújítás igényével — majdhogynem párhuzamosan — a megvalósítás előjeleit is tapasztalhatjuk Pest megyében. Zökkenő- mentesen halad az a kétlépcsős program, amelyet két esztendővel ezelőtt kezdtek el. Ennek célja az, hogy közvetlenül a megyei tanács irányítsa a községi általános iskolákat. Ily módon megszűnik a körzet- központok közvetítő szerepe. Ugyanakkor könnyűének a kistelepülések tanácsainak pedagógiai felkészültségű szakemberhiányán is. Első lépcsőben négy nagyközség — Kerepestar- csa, Gyál, Pilisvörösvár és Vecsés — alapfokú oktatási intézményei igényelhették a megyei tanács közvetlen segítségét. Az idei tanévzáráskor viszont már negyvenkilenc település nyolcvanhét általános iskolájára terjed ki szakmai irányításuk. Az oktatás szervezeti fejlődésének ez csupán egy része. Köztudott, hogy a körzetesítés a legtöbb helyen nem járt szerencsével. Éppen ezért a megyei tanács tízmillió forintos alapot teremtett a megszüntetett iskolák visszatelepítésére, illetve újak létesítésére. Ahhoz, hogy az alsó tagozatot mindenütt helyben végezhessék el a kisdiákok. A következő feladat, hogy az 1990-91-es tanévben az ötödikesek és a hatodikosok számára lakóhelyükön biztosítanak tanulási lehetőséget. Hogy ehhez támogatást kapjon egy település, három feltételnek kellett megfelelni. Ezek között szerepelt a szülők szándékának ismerete, a lakossági igény — s természetesen a szükséges idő is. A kilenc falu közül három — Csornád, Kisoroszi és Pócsmegyer — visszavonta a pályázatát, hat község viszont összesen 8 millió forint segítséget kapott. Mégpedig a felső tagozatos oktatás visszaköltözte- tésére, illetve a körülmények javítására. Mikebudán és Galga- györkön két-két tanteremmel, Kismaroson pedig néggyel bővül az iskola. Pilisszentlászlón egy tanterem épül a hatodikosok számára. Megoldódik Tahi- tótfalu nagy gondja, hogy öt tantermet létesítenek az alsósoknak és a felsősöknek. Kóspallag különösen hátrányos helyzetben volt eddig. Éppen emiatt nemcsak ebből az egy alapból juttatnak számára, hanem az elmaradott térségek infrastruktúrájának javítását szolgáló keretből is. Ez utóbbiból azonban többen részesültek céltámogatásban: iskola-, óvodaépület fejlesztéséhez. Ebből létesítettek tornatermet Tá- piószőlősön, Kocséron, Szo- kolyán és Letkésen. Am iskolaalapításra és -visszaállításra maradt még kétmillió forint. Július végéig lehet még pályázniI V. A. A táborban ezernyi élmény várllT (Erdősi Ágnes felvétele) Háromszázmillióért menedzserképzés A pornál csak az éktelen kutyazslnat az elviselhetetlenebb, a port felkapja a szél és ránk hordja, szerencsére Lajosnak — és esy alkalmi besegítőnok — csak az ugatását kell eltűrnie, fogaitól megvédi a drótháló. A munkatelepe i sehol egy lélek, miért Is volna? Hétvégén és ilyen késői órában egy valamirevaló kőműves maszekban fusizik, vagy sört vedel a presszóban. Lajos, az más. ő ilyenkor lép műszakba. Jellemző az építők humorára: javaik bősz védelmezőjét Lajosnak keresztelték, noha megereszkedett hasából ítélve jó néhány almot felnevelt a négylábú portás. — Remélem, a határidőket illetően nem lesznek ilyen „tréfásak” — mondja kis malidéval László István, aki műszaki osztályvezetőként jó néhány beruházást megélt az utóbbi húsz évben, s ezek során nem csak kedvező tapasztalatokat szerzett az építőiparról. Nem véletlenül vetődtünk erre, az én kívánságom volt, hogy kijöjjünk. Személyesen akartam meggyőződni, mi igaz a városban terjengő híresztelésből, és mennyire létjogosult a Szadai Erzsébet optimizmusa. De előbb lássuk az előzményeket : Manapság kevesen vágnak bele nagy beruházásokba, kivált olyanba, mely elkészültével és üzembe helyezésével nemhogy hasznot hozna, de további tehertétele lesz az amúgy is megcsappant költségvetésnek. Ennek tudatában többszörösen is elismerés illeti a Szigetszen-tmiklósi Tanácsot, amiért 1988-ban úgy döntött, belevág egy új általános gimnázium és szak- középiskola építésébe, melyhez kollégium is tartozik. — Más helye is lett volna annak a háromszázmilliónak, de a lakosság már rég igényli, hogy legyen a városnak egy olyan iskolája is, mely középfokon közgazdászokat képez, olyan szakembereket, akik alkalmasak az új gazdasági formáknál alkalmazott ügyvitelre, használhatók a kft.-ben, ismerik a szövetkezetek pénzügyi ügyintézését. Ügy tűnik, Szadai Erzsébetnek különösen szívügye ez az iskola, mint fejlesztési-beruházási és pénzügyi osztályvezető, nagyon is tisztában van azzal, hogy mennyire „hiánycikk” még manapság is a jól képzett közgazdász, kivált az olyan, aki külföldi partnerekkel is tud tárgyalni. — Ebben az iskolában a nyelvoktatás főtantárgy lesz, úgy terveztük, hogy külföldről is hívunk majd vendégtanárokat, már folyik a tárgyalás egy skót tanár házaspárral, akik hajlandók eljönni Miklósra. A számítástechnika, r korA fentieket hallva és Szadai Erzsébet optimizmusától felvértezve emigyen búcsúztam a négylábú portástól: no Lajos, remélem szeptemberben már máshol csaholsz, máshol őrződ a gazdáid cuccát. Akkor biztos, hogy becsengetnek az első órára. Matula Gy. Oszkár szerű Irodagépek Ismerete és alkalmazása úgyszintén a főtantárgy kategóriába fog tartozni, nemkülönben a visel* kedéskultúra. A marketing ismerete magától értetődik, Szadai Erzsébet szerint idővel olyan menedzserek kerülnek majd ki a szigetszentmiklósi „közgáz suliból”, akik bárhol megállják a helyüket az életben. Az intézmény Infrastruktúrája legalább olyan grandiózus, mint a majdani oktatás, összesen 25 tanterme lesz, fizikai, kémiai és biológiai előadótermek, no és persze jól ellátott könyvtár is. A városi távfűtési vonalhoz és vezetékes gázhoz csatolják, ez utóbbira a konyhának lesz szüksége, melyet 1000 adagosra terveztek. Abból a meggondolásból, hogy a környék lakosságát is ellássák meleg étellel, mindenekelőtt a nyugdíjasokat. A gyermekintézményeket is bekalkulálták, végre megoldódik valamennyi óvoda éj iskola étkeztetése egy helyről. A kollégium 60 diáknak nyújt majd kényelmes ' bentlakást, valamint átmeneti lakást a Szigetszentmiklósra települő fiatal tanárok részére, béleértve a külhoni tanárokat is. — Ez mind szép, ám a városban azt suttogják, az építkezés megtorpant, nem készül el az iskola az őszi nyitásra. Ahogy így elnézem, nem egészen alaptalan a szóbeszéd, s a László úr aggodalma sem... — Szerintem minden időben elkészül, a szeptemberi becsengetéskor 16 tantermet birtokba vehetnek a gyerekek. Jelenleg 80-85 százalékos készültségnél tartunk, s már csak azért sem aggódom, mert a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat ezzel a beruházással akarja „belopni magát” a Pest megyeiek szivébe, ez a vizsgamunkájuk, ök tudják leginkább, hogy milyen nehéz manapság beruházóra lelni, az építő hibájából elhúzódó terminus nem a legjobb ajánlólevél egy építővállalatnak.
