Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-30 / 152. szám
1990. JÚNIUS 30., SZOMBAT Lezuhant egy MIG-21-es Lezuhant a Magyar Honvédség egy MÍG—21-es típusú repülőgépe. A honvédség Kapos nevű vadászrepülő-osz- tályához tartozó, gép kiképzési feladatot hajtott végre pénteken, a kora délutáni órákban. A pilóta, Kilián Nándor főhadnagy repülés közben a gépen rendellenességet észlelt, ezért 3400 méter magasságban katapultált, majd lakott területen kívül szerencsésen földet ért. A katonatisztet a kecskeméti katonai kórházba szállították. A repülőgép Komló külterületére zuhant, de személyi sérülést, anyagi kárt nem okozott. Ülésezett a megyei tanács Nyugdíjba megy az elnök Bár a nyári szabadságok miatt tartani lehetett attól, hogy a testület sok tagja nem jön el, határozatképes volt a megyei tanács tegnapi ülése. A résztvevők elfogadták a végrehajtó bizottság döntéseiről és a legutóbbi tanácsülés óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót. Új rendeletet szavaztak meg, nevezetesen arról, hogy egyes községi és nagyközségi tanácsi szervek tevékenysége közvetlen megyei felügyelet alá tartozzon. A Drasztikus áremelésekről döntött a kormány Ésszerű gazdasági gyorsprogram Mint arról lapunk első oldalán olvashattak, drasztikus központi áremelésekről döntött a kormány ülésén. Az áremelésekkel párhuzamosan jelentősen csökkentik az állami támogatások körét, illetve mértékét. Erősen mérséklik — összesen 2,6 milliárd forint értékben — a nyugati exportra kerülő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek esetében az exporttámogatási kulcsot. A gabonaexport extra jövedelmének 80 százalékát elvonja a költségvetés. A költségvetési intézményekben csaknem 500 millió forinttal csökken az állami támogatás összege. A vállalkozói nyereségadó kedvezményeinek mérsékléséből közel 2 milliárd forintnyi megtakarítás származik majd. A tervezett áremelések némelyikéhez törvénymódosításra' is szükség van, ezért a kormány a tervet jövő héten a Parlament elé terjeszti. A kormány egy gazdasági gyorsprogramot is elfogadott. A terv nem lesz válságkezelő, sem sokkterápiás jellegű. Céljai közé tartozik a kölcsönös vállalati követelések, az úgynevezett sorban állás megszüntetése. Ennek keretében csődeljárás indul 30-34 nagyvállalat ellen, további 500-600 vállalat kölcsönös tartozásait pedig banki beavatkozás útján próbálják rendezni. A vagyonügynökség programja alapján — elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátóiparban — úgynevezett előprivatizációt hajtanak végre, amelynek célja, hogy a bérleti és szerződéses rendszer adja át helyét a magántulajdonnak. A kormányülésen megállapították, hogy a régi elismerési formák döntő többsége nem alkalmas az értékek megbecsülésére, ezért ezeket — így például a különböző csillag- és zászlórendeket — eltörlik. Megmarad ugyanakkor a Kossuth- és a Széchenyi-díj, valamint a kiváló és az érdemes művész kitüntetés. Több régi érdemrendet, illetve rendjelet visszaállítanak. A leendő címerről Is szó volt a kormányülésen. Megállapodtak, hogy a kormány a Parlament ülésén csak a koro nás címerről szóló határozatot terjeszti elő. Nem lesz új piac Szentendrén Kútba fulladt pályázat Az esztendő elején Szentendrén kitört a bevásárlóközpont-építési láz. Ezzel egy időben a városi tanács pályázatot hirdetett a vásártér új helyszínének a kialakítására és üzemeltetésére. A vállalkozó jelentkezőt a műszaki osztályra várták és várják ma is. Ugyanis a határidő még nem járt le. Dr. Biró Zoltántól, a műszaki osztály vezetőjétől tudtuk meg, hogy eddig még senki sem jelezte vásártér-építési szándékát. A tanács nem rendelkezik saját tulajdonú területtel, de közvetlenül a település határán van egy akkora szabad tér, amely éppen alkalmas lenne egy vásártér kialakítására. A város déli határán, a volt szeméttelep átépítésére sem vállalkozik senki. A területen nincs ivóvíz és a szennyvízelvezetést is meg kellene oldani. Szükség volna betonúira és egy körülbelül 200 autó befogadására alkalmas parkolót is ki kellene alakítani. A szakemberek szerint az új vásártér kiépítése körülbelül 2-3 millió forintba kerülne. A pályázat kiírása után telt-múlt az idő, de a földtörvénnyel kapcsolatos módosítások elriasztották a vállalkozókat. Egyetlen egy kft., kisszövetkezet, vagy magán- személy sem meri vállalni azt a kockázatot, hogy miután több millió forintot fektet be egy új, tágasabb, s az igényeknek megfelelőbb vásártér kiépítésébe, végül egy tollvonással bármikor elvehe- tik a tanácstól bérelt területet. «I A Dunakanyar kapujában a megye turistaparadicsomában így hát még jó darabig várni kell arra, hogy a szűkös piacból a célnak igazán megfelelő vásárterületet varázsoljanak a magánvállalkozók. m. 1. megyei tanács végrehajtó bizottsága még 1988-ban fogadta el a kétszintű helyi-területi igazgatás bevezetéséről szóló programtervet, amelynek első két üteme már megvalósult. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kétszintű irányítás bevált, a városok közreműködésének kiiktatása nem okozott fennakadást a testületek munkájában. Közvetlenebbé vált a kapcsolat a helyi tanácsok és a szakigazgatási szervek között. Az ön- kormányzati rendszerre történő átállás előkészítése indokolja a kétszintű igazgatás teljes körű bevezetését. Tekintettel minderre, a testület megszavazta a program harmadik és negyedik ütemének megvalósítását. Hatályon kívül helyeztek a tanácstagok öt régebbi rendeletet is, többek között a „Pest megye kiváló állattenyésztője’’ kitüntető jelvény adományozásáról és a településfejlesztést végző társadalmi munkáról szólót. A személyi ügyek között tárgyalta a testület a végrehajtó bizottság javaslatát, amely a megyei tanács elnökének korengedményes nyugdíjazására vonatkozott. Balogh László a közelgő helyhatóság! választásokra Is tekintettel kérte nyugdíjazását. Ezzel a Minisztertanács előzetesen egyetértett, s vállalta a pénzügyi fedezet 50 százalékát. A másik 50 százalék a megyei tanácsot terheli. A feltételek a végrehajtó bizottság határozata alapján létrehozott pénzügyi alapból biztosíthatók. A nyugdíjazás időpontja azonos a tanács- elnöki megbízatás törvényes lejártával, tehát az új ön- kormányzatok létrejöttéig még Balogh László áll a megyei tanács élén. Petrik János, a végrehajtó bizottság titkára a legfrissebb hírekről is tájékoztatta a tanácstagokat. Létrejött a megyében a vagyonellenőrző kormánybizottság. A héttagú testület az önkormányzatok megalakulásáig működik, feladata az állami ingatlanok adásvételének ellenőrzése. Az Országgyűlés hétfői vagy keddi ülésén tárgyal a nép szavazás kérdéséről. Amany- nyiben a július 29-re terve zett szavazást megtartják, az újabb feladatokat jelent majd az önkormányzati választások előkészítését Is végző tanácsoknak. K. A. Menedzserképzés a megyének is Felszínre kerül a talentum Akik meg akarják tanulni a közélet ábécéjét, tanácstagok, önkormányzatok tagjai, vagy országgyűlési képviselők akarnak lenni, esetleg a politikai pályát választanák, azok számára a Talent Kft. bentlakásos tanfolyamot szervez. Pest megyeieknek július 12. és 15. között, a budai Normafa Hotelben. A 35 évesnél idősebbeknek 12100, a 25-35 közöttieknek 3000 forintért, a 25 évesnél fiatalabbaknak ingyen. Bővebb tájékoztatást dr. Kapás Férenc, az ügyvezető igazgató adott: Mindennap reggeltől estig, gyakran éjszakába nyúló beszélgetésekkel zajlik egy-egy ilyen foglalkozás. Ezért bentlakásos, teljes ellátással. A program három fő témaköre: a fiatalok a politológia alapfogalmaival, a szociológiai felmérések legfrissebb eredményeivel, valamint személyiség- és önismerettel foglalkoznak. Neves közvélemény-kutatók (Gallup Intézet), pszichológus professzorok csak felvillantanak kérdéseket, mert a 4-5 nap csak ennyire elég, inkább iránymutatással szolgálnak. A többi a résztvevőkön múlik. Tanfolyam Zalaegerszegtől Békéscsabáig, majd mindenhol volt már az országban. Nemrégiben 130 kérdőív érkezett vissza, kedyező véleményekkel. Nem egy korábbi résztvevő kiváló politikustehetségnek, üzletembernek bizonyult. A tandíjat pártok, cégek és magánszemélyek egyaránt fizethetik, de főként kedvezményezett fiatalok végeznek itt. Van rá fedezet. A kft. ugyanis az ifjúsági kormánybiztosságnál pályázott, és kapott e célra 10 millió forintot. A keret körülbelül év végéig elegendő. A megyei tanfolyamra 25 fiatalt vesznek fel, de máris túljelentkezés van. Ennek el lenére jelentkezni még min dig lehet, mert ha valaki most nem kerül be a csoportba, de vállal hosszabb utazást, akkor a következő tanfolyamon már részt vehet Zánkán. —kántor— HÉT HIRE HÍ MES HÍMEM Budapesten nemzetközi szemináriumot rendeztek Szakszervezetek a szociális piacgazdaságban elnevezéssel. $ Régészeti diáktábor nyílt meg Sarkadkeresztú- ron. § Pécsett megkezdte munkáját a II. pedagógiai nyári egyetem. & Kecskemét volt a színhelye a nemzetközi szőlészeti és borászati konferenciának. @ Békéscsaba fogadta a nemzetközi bábfesztivál résztvevőit. © Veszprémben került sor a városi televíziók jövőjéről rendezett tanácskozásra. Q A hét híre az is, hogy kiállítás nyílt a debreceni Déri Múzeumban, ViselethímyoQolf pímmpl Különbözni ! létezése kezdetétől törekvése az embernek. Ezernyi formáját kereste, lelte meg ennek, s közülük egyik a hímzés. A világ minden táján hímeztek és hímeznek ma is, Magyarországon azonban kitüntetett helye volt a népművészetben. Csak éppen a haza egy-egy tája keveset, a másik sokat törődött ezzel a díszítési formával. Lettek tehát híresek, s maradtak névtelenek a települések, településcsoportok. A megyében ennek szemléletes példáját adják a Börzsöny vidékének falvai, ahol az egyikben gazdag hagyományai vannak a hímes öltözéknek, a másikban viszont nyomait is alig találni meg. Hasonló a helyzet a Tápió mentén, míg a Galga- vidéken a külön iskolát adó Túra mellett a többi település is büszkén mutathatja fel a hímzett cingombos lajbikat, bükkfagatyákat, bükkfaingeket, a zöld selyemfonallal hímzett ködmönöket, Az említettek és a hasonlók között melyek a legszebbek? A női vállkendők, a férfiak esetében pedig — furcsa módon — a halottra adott ingek a leggazdagabban díszítettek. S ha az elhunyt férfi fiatal volt, akkor a ravatalt fedő szövetek hímes munkák voltak, amint a halállepedő, a tetem alá terített anyag szintén az. Nagyon régi leleménye az embernek a bőrre, pamut-, gyapjú-, len-, kenderszövetre, selyemre rávarrott hím, amit soha nem szabad összekeverni a hímek űzte foglalatossággal, a szűcs-, továbbá a szűr- hímzésekkel. Ez utóbbiak mesterségek, mintakincsük is egészen más, amint az egyházi szertartások viseleti darabjainak a díszítése is egészen más világ. A megyében a 19. század . elejétől figyelhetjük meg az ún. pompaigény gyors növekedését a paraszti népesség körében, ahol egyébként sok helyen a hímzést varrásnak, a kiemelkedő tudású leányt, asz- szonyt varrónak is nevezték. Érdekes módon, a vállkendő- ket kivéve, elsőnek a hímeket öltöztették szépbe az asszonyok, az anyák. Az ing, a gatya, az ujjas, a zsebkendő mind-mind teret kínált a szárnyaló fantáziának. A középkori. „uras” mintákat, a liliomot, a tulipánt, a szegfűt, a rozettát, a gránátalmát, a pávát mások váltják fel. Egyre több az olyan hímzőasszony a Tápió mente, a Galga-vidék falvaiban, aki egy-egy darabon belül is variálta a hímzőtechnikákat, négy-hat félét is alkalmazott. Palotay Gertrúd 1940-ben megjelent Hímzőmesterség című könyve óta ugyanis tudhatjuk: négy nagy csoportot alkotnak a lapos-, a kereszt-, a hurok és láncöltéssel, valamint az áthúzásos, átcsavará- sos és szálöltéses technikával készült munkák. Kevélység lenne persze az előbbiek olvastán arra gondolni, most már sokat tudunk. Az említetteket ugyanis nem szabad összekeverni a nyargalás- sal készített darabokkal. Az Aszódon és környékén, a főváros közelében, Maglódon, Csornádon, Pomázon a varrógéppel hímzett kötények, zsebkendők stb. az értőnek az első pillanatban elárulják: nyar- galással, azaz hamari módon géppel, s nem kézzel, öltés- ről-öltésre haladva lettek díszesek, hímesek. Amit csak tetéz, hogy a mintát cérna és nem fonál adja ki, holott... Az igazi hímzőfonal a rackajuh megfont, különböző növényi festékekkel színezett gyapja, állítják az értők, s csak utána következhet a selyem-, a pamutfonál, a gyári hímzőcérna. Megszédül az ember, ha múltunk e mélységesen mély kútjába pillant, mert elképesztő gazdagsággal ömlik eléje az, ami látszatra ráfér egy vékonyka hímzőfonálra. Mert említést sem tettem » terített házról, azaz a lakodalomkor bemutatott hímzéses kelengyéről, a megye nemzetiségek lakta településeinek kincseiről, a 18. században önálló mesterséggé vált és céhbe szerveződő hímvarrókról (akik hímek voltak, azaz férfiak). Avagy arról sem tettem hely híján említést, miként felesel egymással az egyik hímzőiskola mindent uraló vöröse, a másik iskola vörös, kék, zöld, sárga színeivel, amint érdekes lenne nyomon követni, miként vándorolt el a matyórózsa a Gal- ga-vidékre, s lett kedvence az íróasszonyoknak ... holott mindez egy picinek is csak a darabkája: a hímzésből a vi- seletek díszítése. Mészáros Ottó Április végére készült el a miniszterelnöki rezidencia, amelyet a budai Rózsadombon, a Várhalom tér 7. szám alatti villából alakítottak ki. A ház eddig a kormány vendégháza volt, s még a Németh- kormány döntése alapján — miszerint a mindenkori miniszterelnöknek legyen reprezentatív, fogadásokra is alkalmas lakhelye — szemelték ki ezt a házat. Az átalakítás és fölújítás nagyjából 16 millió forintot emésztett föl az államkasszából. Rózsadombi rezidencia Miért nem költözik be Antall József? Németh Miklós, amikor a rezidencia ötlete tavaly nyáron eszébe jutott, lakótelepi „állampolgári’’ lakásban lakott, s valószínűleg nem szívesen vitte haza külföldi kollégáit. Antall József lenne az a szerencsés, aki először beköltözhetne a rózsadombi villába, de ő eddig még a tájékára sem ment. Pedig már a látvány se semmi. Nyírott pázsit, örökzöldek, persze fotocella meg őrbódé is, s diszting- váltan elegáns, szolidan gyönyörű, sárga ház, olyan, mint a környék többi klasszikus villája. Bemenni nem lehet, a gondnok is sajnálja, de külön engedély kell hozzá, ö csak locsol, neveli a muskátlikat, takarít, szellőztet — nem lehet tudni, mikor toppan be a lakó. Jó lenne minél előbb, mert a gondnoknak így nincs állása, amit csinál, azt szerződésben, jóformán ingyen. Javadalmazása mindössze az, hogy hátsó lépcsőről nyíló kétszoba-összkomfortos lakást lakhatja családjával. A többi információt a Belügyminisztérium külügyi osztályán dr. Berderics József osztályvezetőtől kaptuk. Eszerint a ház a magyar állam tulajdona, a kezelői jog pedig a BM-é. Hogy miért éppen ezé a tárcáé a villa összes gondja, az, hogy berendezzék, az, hogy a kerítéstől a legkisebb szögig mindent rendben tartsanak — az valószínűleg a hagyomány miatt van. A biztonságról úgyis nekik kell gondoskodniuk, s akkor már miért ne legyen egy kézben a dolog. Természetesen a rezsi- költség is erre a tárcára hárul, de hogy mennyi lesz, még nem tudni. Ilyen formában ugyanis a villa még nem üzemelt, ezenkívül arról sincs még jogszabály, hogy ki fizeti a lakbért. És azt sem tudni, mennyi lesz a lakbér. A háromszintes épületben hat szoba van, ezek között van hatalmas fogadóterem és kisebb hálószoba is, van nagyszoba meg kis- szoba, meg dolgozó, nappali, továbbá étkező és konyha. Elegáns, reprezentatív — bizonyára belülről is —, kényelmes és üres. Na ja, Antall Józsefnek valószínűleg kisebb gondja is nagyobb most a költözködésnél. S az a tudat sem lehet valami lelkesítő, hogy ha közbejön valami malőr, nemcsak a miniszter- elnöki székét, de a rózsadombi villát is át kell adnia utódjának. Lehet, hogy ezért nem költözött még be? — jakubovits — Madártávlatból a miniszterelnöki rezidencia
