Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-30 / 152. szám
2 1990. JŰNIUS 30., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS Zavar a csúcsszinteken Véleményeltérések a szovjet belső folyamatok megítélésében Megegyeztek a „23-ak" a szárazföldi fegyverzetek csökkentéséről Magyar diplomáciai siker a koppenhágai emberjogi konferencián Altalanos PILLANATKÉP Alig fejeződött be az Európai Közösség dublini csúcsértekezlete, már újabb magas szintű találkozóikra készülnek. Jövő héten Londonban tartják az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének állam-, illetve kormányfői tanácskozását, majd nemsokára a texasi Houstonban összeül az iparilag legfejlettebb országok legfőbb vezetőinek immár évente is-. métlődő eszmecseréje. Ami pedig az úgynevezett „keleti világot” illeti — ha minden igaz — hétfőn Moszkvában összeül az SZKP 28. kongresszusa, amely iránt nem ok nélkül oly rendkívüli az érdeklődés. Bárhogyan is alakuljanak a dolgok, ez már világos, a Szovjetunióban olyan erők hatnak, amelyek küzdelme és a harcuk kimenetele, meghatározó lesz e jelenleg forrongó birodalomban, miként alakulnak az elkövetkező évtizedben az események. A változások felgyorsulása az egykorú „keleti tömbben” nézeteltéréseket robbantott ki a nyugati szövetségen belül is. S ezekben döntő szerepet játszik a földrajzi helyzet is. A kontinentális nyugat-európai államok, vagyis azok, amelyek a La Manche csatorna, illetve az óceán innenső oldalán fekszenek, úgy ítélik meg, hogy Gorbacsov helyzetének megszilárdítására áldozni kell- anyagiakban, lia nem akarják, hogy esetleg holnapi már Jcéső legyen, s „egy tábornok a Kremlben hidegháborús visz- szarendezést kíséreljen meg.’’ Mitterrandnak a szovjet államelnök egy ízben ki is fejtette azt, amikor figyelmeztette a francia államfőt: veszélyes dolog, ha a NATO vezetői a tűzzel játszanak, s engedményt engedmény után akarnak kicsikarni a szovjet peresztrojka irányítódtól. Ezért született meg a Mitterrand—Kohl javaslat, hogy Gorbacsov „megmentésére” sürgősen nyújtsanak 15-20 milliárd dolláros hitelt. Ezzel a szovjet vezetés feltölthetné az üzletek üres polcait, hozzáláthatna az elavult szovjet ipari technika megújításához, és átállíthatná gyorsan azokat a váltókat, amelyek a piacgazdaság sínéire irányítanák a gazdaságot. Ez a pénzügyi injekció a francia— NSZK-vezetés véleménye szerint alkalmas lehetne arra is, hogy a Szovjetunióban zöld utat kapjon a demokratizálási folyamat, amely elvezethetne a jogállam kialakulása felé. Európának az az érdeke — vélekedik Kohl és Mitterrand —, hogy a keleti nagyhatalom bevonuljon a közös Európa Házba. A dublini csúcson azonban szeptemberre halasztották a Közös Piac döntését arról, hogy megadják-e vagy sem Moszkvának a 15 milliárd dollárt. Thatcher asszony, az azonnali intézkedés ellenzőinek egyik fő hangadója, arra hivatkozott, hogy Moszkvában nincsenek még meg a kellő feltételek ahhoz, hogy ezek a mil- liárdok ne a visszarendeződést segítsék elő. A dublini döntésben kétségtelenül szerepet játszott az is, hogy az Oroszországi KP, amely az SZKP párttagságának több mint felét teszi ki, kongresszusán Polozkov személyében konzervatív, a változásokkal nem rokonszenvező első titkárt választottak, s megerősödött befolyásos moszkvai körökben a hideg- háborús hangnem. A bonni kancellár azonban — aki különösen érzékenyen reagál minden szovjet hangsúlyra, hiszen július 1-jétől már kész ténnyé válik a német gazdasági, szociális és valutaunió, és Kohl szeretné felgyorsítani a politikai egyesülés folyamatát is — függetlenül szövetségeseitől, jónak látta, ha ötmilliárd márkás bank- garanciát biztosít, s ezzel megnyitja a lehetőséget a moszkvai vezetésnek magánpénzintézetektől való gyors hitelfelvételre. BUSH „CSIGAHÁZBA" VONUL? Washington viszont a jelek szerint azt a következtetést vonta le az e heti moszkvai hírekből, hogy a peresztrojka híveinek árfolyama ugyancsak alacsonyra zuhant, s az átalakítási politika teljes bukása nem kizárt dolog. Az amerikai elnök először csak annyit mondott, hogy Washington egyelőre nem csatlakozik semmiféle Gorbacsov-mentő 15-20 milliárd dolláros közös piaci programhoz. Ezután látványosan Latin-Ameriika felé fordult, s Bush az adósságok szorításában vergődő dél-amerikai pénzügyi köröknek néhány milliárd dolláros leírással kedveskedett, s meghirdette a nyugati félteke szabadkereskedelmi övezetének programját. Ezután már „arccal a houstoni csúcs felé”, szorgalmazta, hogy Japánnal még e magas szintű tanácskozás előtt egyezményt érjenek el. Erre azért van szükség, mert Washington és Tokió között alig leplezett kereskedelmi háború dúlt az .elmúlt években. Csak a múlt esztendőben a távol-keleti szigetországnak 49 milliárd dolláros többlete volt az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmében. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a washingtoni kormányzatnak 160 milliárdos költségvetési deficitje legyen, amely aggasztja immár az egész nyugati pénzügyi világot. Bush elnök választási programját feledve, adóemelést is helyezett e héten kilátásba, mint egyik kiutat a válságból. A másik eredmény az volt, hogy Tokióval folytatott tárgyalásokkal a houstoni csúcs előtt sikerült megállapodnia, hogy az elkövetkező évtizedben a japán kormány pontosan meg nem határozottan, elősegíti bizonyos 2,3 milliárd dolláros közmunkákkal az amerikai hiány csökkentését a külkereskedelemben. Egyes kommentátorok ennek láttán arról cikkeztek, hogy Bush szándékosan „csigaházba” vonul, azaz úgy tesz, mintha az „óvilágban" történtek iránt immár Washington kevesebb figyelmet tanúsítana ... WASHINGTON FELTÉTELEKET FOGALMAZ Ekkor történt, hogy Bush európai és japán újságíróknak nyilatkozott a londoni NATO- csúcs előtt. A Fehér Ház ura azzal lepte meg a tudósítókat, hogy kijelentette: Gorbacsov maradása és távozása pusztán a Szovjetunió belügye, s Washington semmiféle őt megmentő pénzügyi programhoz nem kíván csatlakozni. Megjegyezte, hogy Moszkva azonnal ötmilliárd dollárt szerezhetne évente azzal, ha megvonná támogatását Castro Kubájától. Az elnök érthetetlennek nevezte, hogy a moszkvai vezetés ennyi pénzzel támogatja a karito szigetország változásokkal dacoló kormányzatát. Bush arról is beszélt, hogy Gorbacsov javaslatával ellentétben, amelyet a legutóbbi washingtoni csúcsértekezleten fejtett ki, nem látja értelmét annak, hogy a NATO és a VSZ kössön egymással megnemtámadási szerződést. Az elnök szerint elegendő lenne egy olyan közös nyilatkozat, hogy a két tömb nem táplál egymással szemben semmiféle ellenséges érzületet. Ami a londoni értekezletet illeti, ennek Bush szerint azt kell megerősítenie, hogy a NATO fenntartja azt a tételét, hogy kész elsőnek alkalmazni atomfegyvert, „mivel nem akarja, hogy Európa a hagyományos fegyverek csataterévé váljék.” Arról is beszélt, hogy az óvilágban kívánják tartani jó ideig az amerikai csapatokat, mivel a tervezett csapatcsökkentések ellenére a Szovjetunió továbbra is a legnagyobb hadsereggel rendelkezik, s ki tudja hova vezetnek az események ... Az amerikai elnök kitért Ismét a Moszkvának nyújtandó „pénzügyi injekcióra,” s kijelentette; nem kívánják a Szovjetunió viszonylatában a 70-es években Lengyelországgal szemben elkövetett hibát megismételni. Csakis akkor, ha a Szovjetunió a piacgazdaság útjára tér, van értelme annak, hogy pénzt pumpáljanak gazdaságába, különben olyan az egész, mintha feneketlen zsákba öntenék a dollármilliárdo- kat. KEVESEBB PÁNCÉLOS A hagyományos európai haderő csökkentésével foglalkozó bécsi értekezleten áttörés következett be a héten. Sikerült a két katonai szövetség 23 küldöttségének megegyeznie az eddig legvitatottabb problémában, a harckocsik és páncélozott járművek csökkentésében. Eszerint mind a NATO, mind a VSZ legfeljebb húszezer harckocsit és harmincezer páncélozott jármüvet tarthat fenn. Az elfogadott felső határ arra kötelezi a Szovjetuniót, hogy harckocsijainak számát a jelenleginél harmincezerrel alacsonyabb szintre helyezze. Ezzel teljessé vált a megállapodás a szárazföldi hagyományos fegyverzet felső szintjében. Még problémát okoznak a harci repülőgépek és helikopterek. Ha ebben is megállapodnak, nem lesz immár akadálya annak, hogy a 35 állam még ez évre tervezett csúcstalálkozóján létrejöjjön az első ünnepélyes szerződés a hagyományos haderők és fegyverzetek európai csökkentésé- rőL _________________________ I JÖVÖRE: TANÁCSKOZÁS J A KISEBBSÉGEKRŐL A világsajtó nem véletlenül nevezi az 1975-ös helsinki dokumentum utáni legnagyobb hasonló eseménynek, hogy csütörtökön elfogadták a koppenhágai emberjogi nyilatkozatot. Ez az okmány megerősíti a már említett helsinki záróokmány idevonatkozó cikkelyeit. De túl is megy azokon. Első ízben ugyanis — magyar javaslatokra — rögzíti a kisebbségi jogokat. A dokumentumban szerepel, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon élhetnek nyelvi és kulturális értékeikkel, és egyenlőek ezek azon állam többségben levő lakóinak jogaival, amelynek állampolgárai. Az ügy egyébként jóváhagyásra az őszi párizsi összeurópai csúcsértekezlet elé kerül. A gyakorlati rendszabályok a kisebbségek jogainak védelmére a jövő évben megrendezésre kerülő külön speciális értekezleten kerülnek megvitatásra. Még a mai realitások sem csökkenthetik örömünket a mostani kisebbségi nyilatkozatok felett. Jellemző ugyanis például, hogy a román kormány nyilatkozatában — amely pedig megalakulása alkalmából fogant —, még csak említés sem történt arról, hogy a kisebbségek jogait érvényesíteni kívánják... Árkus István Ham halasztják el az SZKP kongresszusát Kikerülte a konkrét választ A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVIII. kongresz- szusa a terveknek megfelelően július 2-án, hétfőn délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját a moszkvai Kremlben — jelentette be Alekszandr Kapto. Az SZKP KB ideológiai osztályának vezetője, a pártkongresz- szusi sajtóközpont vezetője péntek este sajtóértekezleten ismertette a KB aznapi — bő három és fél órás — ülésének eredményeit. Elmondta, hogy az ülésen nem merült fel a kongresszus elhalasztásának kérdése, a KB- tagok egyhangúlag a hétfői kezdés mellett szavaztak. Az MTI tudósítójának kérdésére közölte, hogy a szavazásban részt vett Borisz Jelcin is, és ő is a hétfői kezdés mellett voksolt. (Az Oroszországi Legfelsőbb Tanács elnöke keddi sajtóértekezletén még arról beszélt, hogy a jobb előkészítés érdekében támogatja a kongresszus elhalasztásának a gondolatát.) A pénteki KB-ülésen Mihail Gorbacsov főtitkár egyórás beszédben foglalta össze annak a beszámolónak a fő gondolatait, amelyet hétfőn terjeszt majd a kongresszus elé. A Központi Bizottság a főtitkári téziseket elfogadta, így Mihail Gorbacsov a mintegy háromórásra tervezett beszámolót a KB nevében terjeszti majd elő. Az Alekszandr Kapto által építő szelleműnek, elvinek és jó szándékúnak minősített légkörben lezajlott ülésen összesen kilencen szólaltak föl, elsősorban a főtitkári beszámolóval kapcsolatban fejtve ki véleményüket. A piacgazdaság bevezetésével összefüggésben többen szorgalmazták, hogy ne csak általánosságok hangozzanak el, hanem konkrétan szóljanak egyebek között a megvalósítás mechanizmusáról is. Alekszandr Kapto szerint rövid vita folyt csupán a kongresszus elé terjesztendő dokumentumokról. A programnyilatkozat és a szervezeti szabályzat tervezete abban a formában kerül a küldöttek elé, amilyenben azt a héten a Pravda nyilvánosságra hozta. A dokumentumokat a KB-ülés elé a szerkesztő bizottságok terjesztették, és a vita után döntöttek úgy, hogy mindkét dokumentum a Központi Bizottság tervezeteként kerüljön megvitatásra. A hétfőn kezdődő pártkongresszust először egyhetesre tervezték, de az előkészületek megmutatták, hogy ez kevés lesz. Kapto közölte, hogy a mostani elképzelések szerint a tanácskozás tíznapos lesz. De a végső döntést erről is maga a kongresszus hozza majd meg. Az osztályvezető a sajtóértekezleten igyekezett megkerülni a konkrét választ minden olyan kérdésre, amely a párt egyre nyilvánvalóbbá váló megosztottságát feszegette. A kilenc felszólaló nevét felolvasva világos volt, hogy a párton belüli platformok, irányzatok markáns képviselői közül senki sem szólalt fel. Vélhetőleg most már a kongresszusig egyikük sem akarja kiteríteni „kártyáit”. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Alekszandr Kapto szavaiból olyan kép rajzolódik ki, mintha a KB teljes egységben indulna neki a párt jövője, fennmaradása, politikai súlya szempontjából sorsdöntő fontosságú kongresszusnak. Száz napra Litván moratórium A litván legfelsőbb tanács péntek este úgy döntött, hogy a moszkvai vezetéssel folytatandó tárgyalások előmozdítása érdekében száz napra felfüggeszti a köztársasági parlament március 11-én hozott függetlenségi nyilatkozatának érvényességét — közölte az MTI moszkvai tudósítójával telefonon a litván parlament sajtóirodájának egyiik munkatársa. A vilniusi nemzetgyűlés tagjai közül hatvankilencen szavaztak a moratórium meghirdetése mellett, harmincötén ellene. Két képviselő tartózkodott a szavazásnál. Világbanki kölcsön a mezőgazdaság fejlesztésére A mezőgazdaság korszerűsítési programjának finanszírozására szolgáló hitelt nyújt Magyarországnak a Világbank egy pénteken Washingtonban aláírt megállapodás alapján. A Magyar Nemzeti Bank a magyar állaim garanciavállalása mellett 100 millió dollár kölcsönt vesz fel a Világbanktól 15 éves lejáratra, ezen belül öt év türelmi idővel, és félévenként változó, a Világbank hitelfelvételi költségeihez igazodó kamattal (a jelenlegi kamatláb 7,75 százalék). ~ Afc új világbanki program a növénytermesztés, az állat- tenyésztésI,. a kertészet, az ej- dögazdaság és — kisebb hangsúllyal — az élelmiszer-feldolgozás hatékonyságának, külpiaci versenyképességének növelését célozza. A várható beruházói kört a mezőgazdaságban működő nagyüzemek, szolgáltatási vállalkozóik és marketingtársaságok alkotják. A program megvalósító sában jelentős szerep vár a mezőgazdasági magánvállalkozókra, kistermelőkre. Haté kony működésük, üzleti vállalkozásokká történő átalakításuk elősegítése, eszközellátottságuk javítása a program elsődleges, kiemelt célkitűzései között szerepel. A program az élelmiszer- gazdaság hátterének fejlesztését célzó technikai segítségnyújtási és képzési elemeket is tartalmaz, úgy minit a mező- gazdasági termékek és élelmiszerek bel- és külpiaci értékesítésének elősegítése, a magángazdálkodók gazdálkodási ismereteinek bővítése, üzleti tervezési konzulensi iparág kialakítása, az állattenyésztés fejlesztését célzó műszaki szolgáltatások bővítése és a mezőgazdasági biztosítási rendszer felülvizsgálata. Konvertibilis valutában A Szovjetunió 1991. január 1-jétől kilép a KGST transzferábilis rubelben működő sokoldalú elszámolási rendszeréből, s a tagországokkal áttér a konvertibilis valutában történő elszámolásra. A szovjet kormány megbízásából a döntésről a Szovjetunió Állami Bankja pénteken értesítette a KGST bankját és a tagországokat. A kormánydöntés előzményei a népi küldöttek második kongresszusáig nyúlnak vissza: a szovjet törvényhozás tavaly úgy döntött, hogy a „szocialista országokkal” fenntartott külgazdasági kapcsolataiban a jövőben világpiaci áraikat alkalmazva áttér a konvertibilis valuták alkalmazására. A szovjet bank egyidejűleg azt is bejelentette, hogy továbbra is tagja marad a Nemzetközi Gazdasági Együttműködés Bankjának. Jeszenszky Géza a NA TO-ban tett látogatásáról Hazánk a holnap Európájában Az alapvető biztonságpolitikai kérdésekről, a Varsói Szerződésről kialakított magyar álláspontról, Magyarországnak a holnap Európájában betölteni kívánt szerepéről hangzott el a legtöbb kérdés a NATO központjában tett látogatás során — mondta az MTI tudósítójának Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter. — A látogatás alkalmat adott a magyar álláspont részletes ismertetésére, többek között annak a beszédnek alapján, amelyet Antall József mondott Moszkvában: ez hasznos volt, és többen kérték, hogy a beszéd részletes szövegét juttassák el hozzájuk. Megkérdezték, szó volt-e arról a magyar igényről, hogy Lemondott a csehszlovák kormány Másfél nap után kénytelen volt lemondani a csehszlovák kormány. Az alkotmányos előírásokkal ellentétben ugyanis a régi kabinet az új parlament alakuló ülésének befejeződése előtt mondott le, és Havel elnök ugyanakkor nevezte ki az új kormányt. Az eljárási hiba miatt péntek reggel ugyanabban az ösz- szetételben ismét kinevezte az elnök a Calfa-kabinetet. nyugati katonai főiskolákon képezzék ki a magyar katonatiszteket, és a magyar honvédség nyugati fegyvereket szerezzen be. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta: „Ez a törekvés teljesen érthető, ami nem jelenti azt, hogy átmegyünk az egyik tömbből a másikba. Viszont minden függetlenségére kényes ország arra törekszik, hogy több forrásból szerezhesse be nemcsak például az olajat, hanem bizonyos katonai berendezéseket is”. A NATO-val való kapcsolat- építés előzményét jelentették a tagállamok parlamenti képviselőiből álló észak-atlanti közgyűléssel kialakított kapcsolatok — ezek áttekintésére nyílt mód Peter Corterier, a közgyűlés főtitkára és Jeszenszky Géza péntek délben lezajlott megbeszélésén, majd ebédjén. Az utóbbin részt vett Henning Wegener NATO-fő- titkárhelyettes is. Mód nyílt arra is, mondta a külügyminiszter, hogy „felvessük az európai biztonsággal összefüggésben a nemzeti kisebbségek számunkra nagyon fontos kérdését”. — Igen fontos, hogy a kívülállók, a nyugati államok, NATO-orszá- gok az eddiginél határozottabban álljanak ki a két- és sokoldalú tárgyalásokon ebben a kérdésben, befolyásolják a most létrejövő, álláspontjukat most kialakító parlamenteket — hangoztatta. Erich Honecker Gyilkossággal vádolják Az NDK megbízott főállam- ügyésze pénteken hivatalból följelentést tett Erich Ho- necker egykori államfő ellen gyilkosság gyanújával. Az egy hónapja megbízott főügyész az NDK német-német határőrizetének kiadott és több halálos áldozatot szedő tűzparancsra, a határra telepített aknákra és automata robbanószerkezetekre hivatkozva tette följelentését Ho- necker ellen, aki annak idején a nemzetvédelmi tanács elnökeként fő felelősséget viselt a határok biztonságáért. Mint az ügyész közleményéből kitűnik, a Honecker elleni eljárástól függetlenül tovább folyik a vizsgálat a halálos lövéseket leadó határőrök kilétének megállapítása, illetve büntetőjogi felelősségre vonása érdekében.
