Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-29 / 151. szám

2 ftgp 1990. JÜNIUS 29., PÉNTEK Az Alsó-Tápió-menti ÁFÉSZ megvételre felajánlja Sülysápon, a Malom u. 26. sz. alatt és Gyomron, a Sallai Imre utcában levő üzlet­helyiségét, valamint Gyomron, a Táncsics Mihály u. 54. sz. alatti 1574 nm-es telkét, a félkész állapotban levő épületekkel együtt. Érdeklődni lehet a helyszínen. Vessen véget a taktikázásnak Az OSZSZSZK Kommunista Pártjának kongresszusa a párt konzervatív erőinek nagy elő­retörését hozta, s ennek arra keli kényszerítenie Gorbacso- vot, hogy az egész ország ér­dekében az SZKP 28. kong­resszusán, a taktikázásnak vé­get vetve, a párton belüli de­mokratikus erőkkel, a radiká­lis-reformerek csoportjaival kössön szövetséget. így véle­kedtek csütörtöki moszkvai sajtóértekezletükön az SZKP-n belüli demokratikus platform vezetői. Bevásárlószatyorral és isko­latáska méretű kopott válltás­kával utazott kedden a MA­LÉV menetrendszerű moszk­vai járatával a Szovjetunióból haza Kulcsár Antal. A 67 éves, kék szemű, borostás, ap­ró embernek ez a teljes úti­poggyásza. Hosszú útról tér meg — re­ményei szerint végleg — Ma­gyarországra. Életének leg­fontosabb állomásairól a ha­zaindulás előtti órákban a moszkvai repülőtéren mesélt az MTI tudósítójának, A mosolygós, csibészes te­kintetű öregár 46 esztendei kálvária után végre hivatalos papírok birtokában térhet meg oda; ahova a háború vége óta vágyakozott — de újból és új­ból börtön és száműzetés volt az osztályrésze. Története tipikus (?) ma­gyar sors: 1944-ben, szovjet fogságba esett. Türkmenisz­tánba került német, japán és finn katonákkal együtt, ahon­nan a kazahsztáni Karagan- dába került. Magyar társai — mint később megtudta — 1949- ben szabad emberként térhet­tek innen haza. Öt azonban hajtotta a vére, nem tudta ki­várni a szabadulás napját. 1948-ban megszökött — ezzel kezdetét vette a magyar „Pil­langó” négy és fél évtizedes „röpülése”. A Kárpátaljára ment — on­nan már csak egy ugrás az otthon, mert Kulcsár Nyíregy­háza szülötte. A határőrök el­fogták, Ungvárra vitték (hogy hívják oroszul?), két évet sóz­tak rá. A világ túlfelére vit­ték, a messzi és hideg Csukcs- földre. Büntetése után került kénv- ■szer lakhely éré, a Szibéria kel­lős közepén elterülő kraszno- jarszki Minuszinszk városába. Mint a száműzötteknek, neki sem volt semmilyen okmánya, alkalmi munkákból élt. Amíg Levélbomba Tegnapelőtt megérkezett az a vaskos paksaméta a Legfőbb Ügyészségre, ame­lyet a belügyminiszter, Horváth Balázs postázott. A csomagot olyan óvatosan kezelik, mintha bomba vol­na. Ha jobban belegondo­lunk, illik is rá ez a jelző, mert ebben találhatóak azok a dokumentumok, amelyek a nemzetközi ter­rorista Carlos és csoportjá­nak magyarországi tartóz­kodását valószínűsítik. A legfőbb ügyész a kor­mány ülésén tartózkodott, távollétében helyettese. Nyíri Sándor tájékoztatott a „küldeményről”. A helyet­tes sem hajlandó semmit elárulni a tartalmáról s a papírok hitelességéről. Mindössze annyit mond. tanulmányozni lógják az iratokat. Ügy gondolja, előtte felelőtlenség volna bármit is nyilatkozni. Meg­ígéri, a papírok átvizsgálá­sa után tájékoztatni fogják a sajtót a várható fejlemé­nyekről. Ha a bűncselek­mény alapos gyanúja me­rülne fel, rendőrségi vagy más szervezet pótnyomo­zását rendelhetik el. Ha vi­szont úgy találják majd, hogy jogi értelemben nem követlek el a gyanúsítottak semmit, „megtagadó hatá­rozatot” hozhatnak. Korai volna találgatni, miféle ítéletre számíthat­nak az eset ma is élő gya­núsítottjai, ha rájuk bizo­nyosodik a bűncselekmény. Az egyik napilap tudni vél­te, hogy akár halálos ítéle­tet is hozhat a majdani bí­ró. A legfőbb ügyész he­lyettese azonban tartózko­dik az efféle kijelentések­től, mert szerinte nem sza­bad hangulati elemekkel eleve befolyásolni a közvé­leményt. Sajnos, még az sem tud­ható, ménnyi időt vesz majd igénybe az iratok ta­nulmányozása. Nem marad más hátra, várni kell. — mt — Magyar bírta, építkezéseken dolgozott. (Egyetlen „papírja” a fogság­ba eséskor „dögcédulája” volt.) 1955-ben ismét szökésnek adta a fejét: az útirány ezút­tal is a nyugati határszél, de megint elfogták. Üt évre ítél­ték. Harmadolták büntetését, három év és két hónap után viszontláthatta Minuszinszk városát. 1961-ben (!) innen szökött meg újból. Lettországba, ahová — me­gint dokumentumok nélkül — szerencsésen eljutott vasúton. Munkát vállalt, építkezéseken kereste meg a kenyérrevalót. A háborúban a szovjethata­lom ellen harcoló Erdei Test­vérek nevű szervezet illegali­tásban tevékenykedő tagjai bújtatták és segítették újabb szökését. Gumicsónakot sze­reztek, motorral. Evezőket is adtak, hogy az út első szaka­szán a motorzaj ne riassza a határőröket. Indulás előtt az erdeiektől még 50-60 svéd koronát is kapott. Kétszáz ki­lométeres út várt rá a Balti­tengeren, de a területi vizek határát őrző katonák elfogták. Rigából tíz napra bolondok­házába („pszichiátriai klinika") vitték. A bíróság tiz évre ítél­te. A börtönben olyan neveze­tességgel hozta össze a sors, mint Alekszandr Szolzsenyi- cin. Kulcsár a börtönre hamar ráunt, a csatornán keresztül leszökött a közeli folyóhoz, s a túlparton próbált köddé vál­ni. Két hétig volt úton, azt evett, amit talált, vagy kapott azoktól, akik megszánták. El­kapták — egy évet még rá­adásként rásóztak. Két évig volt nyugta, majd Megalakult az új román kormány Tükrözi a politikai erőviszonyokat Megalakult az új román kor­mány: Petre Roman kijelölt miniszterelnök csütörtökön a képviselőház és a szenátus együttes ülésén beterjesztette kormányának névsorát. A ka­binetnek 23 tagja van. A kormány összetétele tük­rözi a május 20-án megtartott választásokon kialakult politi­kai erőviszonyokat, a Nemze­ti Megmentési Front abszolút többségét. Nem koalíciós kor­mány alakult, mint arról ko­rábban a Front vezetői nyilat­koztak. Egyszínű kabinetet hoztak létre, amelyben füg­getlen politikusok is helyet kaptak, összetételében vi­szonylag fiatal kormány jött létre, átlagban 40-55 év közöt­tiek a kormánytagok. Meglepetést keltett, hogy az előző, ideiglenes kormányból kevesen maradtak. Nem került vezető tisztségbe Voican Voi- culescu, aki' eddig miniszter­elnök-helyettes volt, és kima­radt a kormányból Sergiu Ce- lac külügyminiszter. Túlélte a kormányalakítást Victor Stanculescu, aki meg­tartotta honvédelmi miniszte­ri tárcáját. A belügyminisz­Történelmi dokumentum Emberi dimenzió Történelmi dokumentum­nak nevezték az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet (EBEÉ) emberi di­menziójával foglalkozó kop­penhágai értekezleten elfoga­dott egyezményt az amerikai, a dán, a csehszlovák és a szovjet küldöttség vezetői. A diplomaták csütörtökön este közös sajtóértekezleten érté­kelték a találkozó négyhetes munkáját. A magyar diplomácia aktív tevékenységének köszönhe­tően a dokumentum szövegébe bekerült dz, hogy a szabadon választott polgári, politikai, társadalmi, gazdasági és kul­turális rendszerhez való jogot egy-égy állam „a nemzetközi joggal összhangban és az EBEÉ-ben vállaltaknak meg­felelően gyakorolja”. Először szerepel egy EBEÉ-dokumen- tümban a nemzeti kisebbségek autonómiájára vonatkozó uta­lás. Ugyancsak most utaltak elő­ször az antiszemitizmusra, il­letve az antiszemitizmus elleni küzdelem fontosságára. A 85 állam elítéli a totalitarizmust, a faji, vallási vagy ideológiai alapon álló megkülönböztetést. Elismerik továbbá a cigányság problémáit — szögezi le a do­kumentum. A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó részben az foglalta­tik, hogy ezt a kérdést csak a jogállamiság alapján működő demokratikus politikai rend­szerben lehet eredményesen megoldani. Fontosnak tartják, hogy a nem kormányzati szer­vek, pártok, vallási csoportok is folytathassák a nemzeti ki­sebbségek jogainak védelmére tett erőfeszítéseiket. Leszöge­zik: nem érheti hátrányos megkülönböztetés a nemzeti kisebbségek tagjait. Az államok egyebek között a következő jogokat ismerték el ezeken a területeken: az anyanyelv szabad használata a köznapi életben és a közhiva­talokban, az egyes országok törvényeinek megfelelően ki­sebbségi kulturális, oktatási és vallási intézmények, szerve­zetek alapítása és működte­tése, korlátlan kapcsolat az anyaországgal. Osztrák gimnázium Magyarországon Budapest—Becs világkiállítás Magyarországot is érintő döntéseket hozott csütörtökön az osztrák képviselőház. A testület az idei költségvetésből az eddigi előirányzaton felül csaknem 800 millió schiüinget szavazott meg az Ausztria és a kelet-európai országok kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek céljaira. A képviselők ugyancsak jóváhagyták azt a tervet, hogy a Bées—Budapest vi lágkiállí tás előkészítésével foglalkozó osztrák részvény- társaság, az Expo Vienna tu­lajdonának állami telét a má­sik jelenlegi társtulajdonos, Bécs főváros vegye át addig is, amíg a cég’ részvényeinek többségét nagyvállaikozási alapon magánkézbe adják majd. A programban külön szere­pel, hogy Magyarországon osztrák gimnáziumot és — ugyancsak Ausztria támogatá­sával — szállodaipari és tető­fedő-szakiskolát hoznak létre. A kulturális kapcsolatok elmé­lyítésének pénzelőirányzata meghaladja a hatvanmillió schillinget. Ebből jut majd a Szegeden és Szombathelyen tervezett osztrák olvasóterem létrehozására, valamint a pé­csi egyetem könyvtárának fej­lesztésére is. Az új költség- vetési forrásból Ausztria 106 millió schillinget fordít határ menti területein a szomszéd­kapcsolatok miatt szükségessé vált létesítményekre, például új határátkelőhelyek Uiépíté­Még nincs döntés A litván parlament csütör­tökön nem hozott semmiféle döntést a függetlenségi nyilat­kozat felfüggesztését célzó ja­vaslatokról. A tanácskozás az esti órákban, a tervezettnél később fejeződött be, de a kép­viselők nem jutottak egyetér­tésre a függetlenség befagyasz­tásával kapcsolatos kérdések­ben — jelentette a szovjet te­levízió esti híradója. A litván legfelsőbb tanács pénteken folytatja a vitát. térium élén néhány nappal ez­előtt megtörtént, a váltás, ami­kor a tömegek nyomására Mi- hai Chitacot leváltották és he­lyére a bukaresti katonai tör­vényszék elnökét, Doru-Viorel Ursut nevezték ki, aki a jú­nius 13-i események egyik „rendcsinálója” volt. Petre Roman a kabinet prog­ramját beterjeszve a fő hang­súlyt az ország gazdasági hely­zetének átalakítására, a piac- gazdálkodás bevezetésére he­lyezte. Közölte, hogy a kor­mány fejleszteni kívánja az energiaszektort, az alapanyag­kitermelő ipart, nagyszabású technológiai korszerűsítések­re törekszik, támogatja a ma­gánkezdeményezéseket, a ma­gángazdálkodás kibontakozá­sát. Nem zárkózik el attól, hogy a nemzetgazdaságot kül­földi tőkével fejlesszék, s akár a tőzsdét is megnyithatják az országban. Oktatási területen új. utakat kell keresni, az is­kolákban növelni kell a kép­zés szintjét, arra kell töreked­ni, hogy az ifjúság általános képzésben részesüljön, s ugyan­akkor emelni kell a kulturá­lis színvonalat is. A kormányfő expozéja csak érintette az emberi jogok ál­talános elveit. Nem tért ki kü­lön a kisebbségi jogokra, így a nemzetiségi kollektív jogok kérdése sem szerepelt a prog­ramban. Csehszlovák korona — von, forint, zloty, lej A Csehszlovák Nemzeti Bank és a szövetségi pénzügymi­nisztérium csütörtökön beje­lentette, hogy július 1-jei ha­tállyal. a koreai vonhoz, a ma­gyar forinthoz, a -lengyel zlo­tyhoz és a román lejhez ké­pest felértékelik a csehszlovák korona nem kereskedelmi ár­folyamát. Eszerint vasárnaptól a ko­rona a forinthoz viszonyítva 12 százalékkkai lesz drágább. Az új árfolyam szerint 100 fo­rint a korábbi 45 helyett 39,60 koronát ér. TfrmMcasJféff MossoSuduig Konok következetességgel A Pest Megyei Tanács Sem- . mehveis Kórház tudományos bizottsága tegnap emlékezett meg Semmelweis Ignác szüle­tésének 172. évfordulójáról. A bensőséges ünnepségen a kór­ház dolgozói megkoszorúzták névadójuk szobrát, Majd dr. lncze Ferenc osztályvezető fő­orvos ünnepi beszédet mon­dott. Ezután az aulában dr. Mun- di Béla főigazgató főorvos ki­tüntetéseket, kinevezéseket és törzsgái'daokleveleket adott át a kórház számos munkatár­sának, végül az első emeleti ebédlőben tudományos elő­adást hallgathattak az érdek­lődők. Amint dr. lncze Ferenctől megtudtuk, a Pest Megyei Ta­nács kórházának névadója, Semmelweis Ignác Fülöp egy­kor öt éven át osztályvezető főorvosa volt ennek az intéz­ménynek. Nevét a Trinidad­ban született és Svédországban dolgozó doktornő ugyanúgy ismeri, mint a Honoluluban praktizáló, kínai nemzetiségű orvos. Semmelweis Budán szüle­tett, Bécsben tanult, és később itt is dolgozott, itt fedezte fel pusztán tapasztalati úton azt az elvet, amelyet a tudomány ma az aszepszis elvének nevez. „Nehéz” embernek tartották, mert miután megtalálta gya­korlati (Megvalósítási módját annak, fiogyan menthetik meg fiatal anyák ezreit, nem nyu­godott bele, hogy tanait fölé­nyes kézlegyintéssel intézzék el. Egyéni tragédiája volt, hogy a szepszis tüneteit épp őrajta nem ismerték fel, és egy szeptikus delíriuma után elme­gyógyintézetbe szállították. Döblingben halt meg. Sz. K. Maffycr-amsríkai Glóbus Biztos, ami biztos... Magyar—amerikai biztosító- társaságot alapít a vasasszak­szervezet,. ,és,f megy,gUp,§tatia tagsági viszonyát'a.nemzetközi szervezetekben — közölte Paszternák László, a szqvetgíjg elnöke. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb biztosítótársasá­gával. valamint két másik, ki­sebb ágazati szakszervezettel és a szövetkezeti bankkal, vár­hatóan még az idén, Globus Pillangó Ü irány Üzbegisztán, ahonnan átszökött Afganisztánba. Ab­ban bízott, hogy a kabuli brit nagykövetség segítségével vég­re hazajuthat Magyarországra. A dolog „nem jött össze”. Az afgánok elfogták, s visszaad­ták a Szovjetuniónak. A tas- kenti bíróság tíz évet szabott ki rá, amelyet büntetőtábor­ban kellett letöltenie — külö­nösen veszélyes államellenes bűnözőként. Tessék figyelni: 1980-ig bírta egy helyben. A büntetés letöltése után Kárpátaljára került, ahol vég­re megkapta a szovjet állam- polgárságot, a személyi ok­mányokat — több mint 15 éve az országban élő hontalan­ként. Kulcsár mosolyogva teszi hozzá: ő sosem kérte a szov­jet állampolgárságot. 1981 tavasza ismét a magyar határon találja. Át nem jut, a Ivovi börtön vendégszeretetét „élvezi” három évig. Szabad emberként 1984-ben kerül vissza Minussinszkbe. Itt végül lakást kapott, amit szerényen be is bútorozott. Ekkor kenyerét már utcasep­rőként kereste, hajlott kora más munkát már nem enge­deti. Négy év után engedély nél­kül vonatra ült, elindult Moszkvába. Leszedték — em­lékei szerint visszakapta a jegy árát —, visszavitték Mi- nuszinszkbe. Egy idegenfor­galmi intézménynél kapott munkát. Legközelebb 1988-ban — Reagan elnök moszkvai láto­gatása idején — ül vonatra, el is jut a fővárosba. Ekkor fel­gyorsulnak a hazatérés esemé­nyei, hivatalos mederbe jut néven magyar—amerikai biz­tosítótársaságot alapítanak. A „vasasok egy, jcjbb mint 100 millió forint értékű épülettel, apportként szállnak be a vál­lalkozásba. A .biztosító a ha­gyományos biztosítási tevé- kenys'égen túl nvugdíj-előbiz- tosítással. rehabilitációs bizto­sítással, és több más újszerű kezdeményezéssel foglalkozik majd. az ügy, Kulcsár sorsát a ma­gyar főkonzulátus vette a ke­zébe. Megindult a hazatelepí­téssel kapcsolatos „ügymenet”, de annak végéig — a szov­jet belügyminisztériumtól ka­pott ingyenjegy segítségével — visszautazott Minuszinszkbe. A budapesti hivatalos intéz­nivalók után reméli, hogy a 46 évet elismerik munkavi­szonynak, s nyugdíjat, talán valami kártérítést is kaphat. Nyíregyházára tart, felkutat­ni valakit az övéi közül. Mint elmesélte, a minu- szinszki életét 1983-ig, halá­láig megosztotta vele egy uk­rán asszony, akit ugyancsak oda száműztek. Sztálintól Gorbacsovig meg­élte a szovjet párt összes ve­zetőjét, mégis, a politikai vál­tozások vajmi kevéssé hatot­tak sorsára. Derűjét — mondja moso­lyogva —• akaratereje, türelme és kitartása révén sikerült mindvégig megőriznie. Harag nincs a szavaiban, sőt a bör­tönévek emlegetésekor sietve teszi hozzá, hogy sosem bán­tották, évtizedeken át tiszte­letben tartották, hogy ő hadi­fogolyként esett fogságba. A hosszú érek alatt sikerült megelőznie a száműzöttek tő „nyavalyáját”. Nem szokott iá az italra, mert — „szerencsé­re” — szervezete nem bírja az alkoholt. Ferihegyre az apró ember mást nem visz magával, mint a 46 év legfontosabb doku­mentumait; az emlékeket, a használati tárgyakat hátra­hagyta Minuszinszkben, Fogalma sincs, mire megy haza, csak annyit tud, hogy „már nem az van, ami Hor­thy idejében volt”. — De bár­mit találok is otthon, köny- nyebb lesz, hiszen mégiscsak az enyéim között és nem ide­genek között leszek — '•mondja búcsúzóul. Sz. A. r

Next

/
Thumbnails
Contents