Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-29 / 151. szám
1990. JÚNIUS 29., PÉNTEK mt Mh f. ¥ Élelmiszercsomagolás felsőfokon Ipar és tudomány találkozása Tudományos kollokviumot tartanak ma a Magyar Élelmezéstudományi Egyesületben. A szakmai tanácskozás előadói tájékoztatást adnak egyebek között az élelmiszer- ipari műanyag fóliák záróképességének vizsgálatáról és az aszeptikus bag-in-box csomagolás elemző vizsgálatairól. A korszerű csomagolástechnika lényegében mindinkább a termékek eladhatóságának fokmérőjeként is jelentkezik. Ezért válthat ki különösen nagy érdeklődést az az előadás, amely bepillantást enged az élelmiszer-csomagoló anyagok vízgőzáteresztésének ösz- szehasonlító vizsgálataiba. Jelen lesznek ezen a kollokviumon a Budapesti Műszaki Egyetem biokémiai és élelmiszer-technológiai tanszékének vezető képviselői is, akik előadásaikban az édesipari termékek tárolása és csomagolása terén eddig elért eredményekről szólnak. A csomagolástechnika mint vezértéma végigvonul az előadásokon. A Papíripari Vállalat csomagolóanyagok gyárának képviselői az új típusú fényzáró csomagolóanyagok élelmiszeripari alkalmazhatóságával kapcsolatos tudnivalókat kívánják közreadni. A tanácskozás rangját, a tárgyalt témák fontosságát jelzi, hogy rendezéséből egyebek között kiveszi részét a Magyar Tudományos Akadémia és az FM élelmiszertudományi komplex bizottsága, valamint a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület. Azoknak a hazai iparvállalatoknak, amelyek képesek versenyre kelni a honi és nemzetközi piacon konkurensként jelen levő cégekkel, tisztában kelj lenniük azzal, hogy gazdálkodási sikereik záloga a korszerű termékek színvonalas forgalmazásában, esztétikus megjelenítésében rejlik. Gy. L. „Ä kormányt fölülmúlja a foci-vb ft Ön elmegy a népszavazásra? megmondani, hogy mit kellene csinálniuk. Ha tudnám, ott ülhetnék én is az Országházban. Valami olyasmire várok, ami elindítaná a gazdasági fejlődést, hogy valamikor, egyszer kijussunk majd a válságból. □ Ez inkább kormányzási feladat volna. — A kormányról nemigen tudnék mit mondani. Egy biztos, a foci-vb fölülmúlja. Ifjabb Donkó Lajosné, gondnok. — Nem vagyok híve a népszavazásnak. Sokba kerül, amit ebben a helyzetben nem lenne szabad megengednünk magunknak. Nem is megyek el, a választásokra se mentem. Akik ott ülnek a Parlamentben, biztos, hogy jobban értenek hozzá, döntsék el ők. Tudja, messze esnek tőlem ezek a dolgok, a rádiót szoktam néha hallgatni, de azt is csak inkább háttérként. Meg aztán a Börzsönyben dolgozom, Ürömön van az állandó lakóhelyem, bonyolult elintézni a szavazási igazolást. □ Ha nem akar beavatkozni a dolgokba, akkor talán úgy véli, hogy minden rendjén van? — A Parlamentben, ameny- nyire én figyelem, csak magyarázkodnak, civódnak, közben pedig nem történik semmi. Csak jön megint az áremelés. Mi lenne akkor rendjén? Egy idős hölgy, karján sovány szatyorral. — Engem már nem érdekel ez az egész. Nem akarói* népszavazni, és elnököt serr akarok választani. A férjen szokta nézni a tévét, de nek: is mindegy már. Mi van méj nekünk hátra? A nyugdíjunkat emeljék föl, hogy tudjunk vásárolni. Horváth Ernő, nyugdíjai üzemvezető: — Föltétlenül elmegyek i népszavazásra, különösen hogy a Nyugat megbélyegzet minket a múltkor az alacsonj részvételi arány miatt. □ ön novemberben nerr, volt? — Dehogynem. De hát, hí a többiek most is szavazás* akarnak, akkor nekem is kötelességem elmenni. O Tudja már, hogyai voksol majd? — Persze. Döntsön a Parlament, végül is azt a nép vá lasztotta, rábízhatjuk az elnökválasztást is. □ önnek tetszik ez az új Parlament? — Hogyne. A többpártrendszer mindenképpen jobb, demokratikusabb, csak időt kell hagyni nekik. Teremtsék meg először az alapot, a politikai alapot a gazdasági átmenethez. örülök neki, hogy végül is nem jött létre a nagykoalíció, de ezzel a paktummal az MDF és az SZDSZ között részleges megegyezés született. Ezzel tényleg megteremtették az ország kormányozhatóságá- nak föltételeit. □ Ezek szerint nagyon figyeli a T. Házat. — Igen, hiszen ráérek. Nyugdíjas vagyok, hatezer-négyszáz forintot kapok, és nagyon szeretném már, ha történne valami. Mégis türelmes vagyok, hiszen azt senki sem gondolta, hogy egyik hétről a másikra meg lehet mindent változtatni. A kormánynak is kijár a türelem, a Parlamentnek is. Megvárjuk. J. A. ★ A* MTI értesülése szerint a Július 29-re tervezett országos népszavazás előtt a választópolgárok nem kapnak kopogtatúcédulát, mert Így a népszavazás költségei közel 100 millió forinttal csökkenthetők. Ehhez azonban szükség van a népszavazásról szóló törvény módosítására. Törvénymódosítás esetén a szavazáshoz elegendő a személyi Igazolvány felmutatása. Természetesen a jövőben is mindenki csak az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben adhatja le voksát. Fontos tudnivaló azonban, hogy népszavazás esetén az egész ország egy választókerületnek számit. Ez azt jelenti, hogy ha valaki ideiglenes tartózkodási helyén kíván szavazni, például a nyaralók, akkor előzőleg az állandó lakóhely szerint illetékes tanácstó' kell igazolást kérni arról, hogy az illetőt törölték a választók névjegyzékéből. Az igazolólap és a személyi igazolvány egyidejű felmutatásával aztán az ország bé melyik szavazókörében lehet voksolni. Várhatóan Jelentős vita lesz a Parlament jövő heti ülésén arról, hogy a szavazólapon hogyan fogalmazzák meg azt a kérdést, hogy közvetett vagy közvetlen módon válasszák majd meg a köztársasági elnököt. Az aláírásgyűjtéskor az iveken ugyanis legalább ötféle módon fogalmazták meg a kérdést. A népszavazás csak akkor lesz érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele — több mint 3,8 millió állampolgár — érvényesen szavaz, s az érvényesen szavazók több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Ismét fölbolydultak a kedélyek: a nép válasszon-e köz- társasági elnököt, avagy döntsön a Parlament? Erre a kérdésre várják á választók válaszát azon a népszavazáson, amelyet az MSZP, az MSZMP és Király Zoltán kezdeményezett. A köztársasági elnök — a népszavazási törvénynek eleget téve — július 29-ére kiírta a szavazást. Valószínűleg akkor is ilyen rekkenő hőség lesz, mint most. Ürömön, az ABC előtt megkérdeztünk néhány embert, vajon elmennek-e, s ha igen, hogyan fognak voksolni? Gavallérné Vincze Enikő, gyesen lévő tanítónő. — Persze, hogy elmegyek, de nemmel fogok szavazni. Ha már megválasztottuk a képviselőket, akkor legyen annyi bizalmunk, hogy rájuk bízzuk a döntést, ök különben is jobban ismerik egymást, jobban el tudják dönteni, hogy kiből lesz jó köztársasági elnök. □ Az új Parlament működését is ilyen bizalommal figyeli? — Nem követem szóról szóra az eseményeket, bár, ha a gyerekek engedik, leülök a tévé elé. Elég sokat beszélnek, vitatkoznak, de hasznát még nem láttuk. □ Mire gondol? — Nem tudnám pontosan Manipulált építőanyag-elosztás, méregdrágán Ha nem veszik, télen bedöglik Aggódó telefonáló hívott fel bennünket Kemencéről. A faluban néhányan sok mérőkocsit láttak a csehszlovákiai Léva mellett. Az emberek attól tartanak, hogy az ottani atomerőműben valami baj történt, s most sugárveszélynek vannak kitéve. Az Országos Atomenergia Bizottsághoz fordultunk tájékoztatásért. Czoch Árpádné dr. főosztályvezető-helyettes a következőket mondotta: — Léva közelében, Mochov- céban épül egy atomerőmű, amelynek első blokkját egykét év múlva fogják üzembe helyezni. Jelenleg tehát sem üzemanyagot, sem pedig radioaktív forrást nem helyeztek el még ott. Ebből következik, hogy nukleáris baleseti veszély egyelőre nincs. Ugyanakkor tudunk arról, hogy a szomszédos ország szakemberei is jártak Bernecebarátiban, s falugyűlésen részletesen beszámoltak terveikről, az építkezésről. Amennyiben a kemenceiek valóban mérőkocsikat láttak Léva közelében, akkor azok háttérmérést végeztek. • Mit takar ez a fogalom? — Mind a talajnak, mind pedig a különböző kőzeteknek van egy csekély radioaktív tartalma. Ez alacsony, de mérhető, amit most azért jegyeznek föl a szakemberek, hogy az atomérőmű üzembe helyezése után rendelkezzenek bázisadatokkal. Ezek alapján össze lehet hasonlítani, ellenőrizni a legkisebb változást is. • Ha netán már működő atomerőműről lenne szó, hogyan értesülnénk egy esetleges balesetről? — A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében létezik egy sokoldalú egyezmény, amihez Csehszlovákia és Magyarország is csatlakozott. Ily módon a nemzetközi ügynökségen keresztül eljutna hozzánk az információ. Készül azonban egy csehszlovák—magyar kormányközi egyezmény is, amely lehetővé teszi, hogy a hírt közvetlenül nekünk továbbítsák. Mindezeken túl hazánkban működnek mérőállomások, és van egy országos nukleáris balesetelhárítási rendszer is. V. A. A legképtelenebb helyzet a fűrészelt faáruk háza táján alakult ki. Amíg — az úgyné- vezett — szocialista relációból beszerzett orosz és román fenyő köbméterenkénti ára 8000 —18 000 forint, addig a nyugati deszka, palló, gerenda 20 000—32 000 forint között van. Ezzel az árdifferenciával párosul az az ellentmondás, hogy az orosz fenyő féláron, kétszer annyi ideig szolgálja a házat, mint a dolláron vett. A beszerzésnél azonban a spekulánsok ügyelnek arra, hogy az állami és maszek Tüzép-veze- tők a drága, de rosszabb minőségű anyaghoz jussanak. Tiltakoznak is ellene, de ebben a hiánygazdaságban örülnek, ha ezt is kapnak. A Közép-Magyarországi Tü- zép Vállalat abonyi telepének vezetője, Kásái Istvánné arról tájékoztatta lapunkat, hogy a féktelen áremelések idáig 15 százalékkal (mintegy 6 millió forint értékben) csökkentették a forgalmat a tavalyihoz képest. Pedig az abonyiak abban a ritka helyzetben vannak, hogy művi (nagykereskedelmi) áron kínálhatják falazótégláikat. A vezető úgy látja, hogy a házépítés a közeljövőben drasztikusan csökkenni fog. Július 1-től például a téglagyárak kizárólag csórna golt árut adnak, ami azt jelenti, hogy ezer darabonként 2 ezer forinttal fog emelkedni egy-egy csomag ára. Mindkét szakember, Kásái Istvánné és Németh Zoltán is úgy gondolja, hogy a piac- gazdaság még nem szivárgott be a Tüzép-telepekre. Árak csökkenéséről csak akkor beszélhetünk majd, ha a raktárakban felhalmozódott árutól szabadulni akar a gyártó. Ezt az időpontot megjósolni nem lehet, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az átteleltetett ce ment bedöglik, a mész meg fagy, a nyílászárók megvete mednek. Az építési kedvet nemcsak az irreális árak. hanem a felelőtlen híresztelések is csökkentik. Ilyeneket lehet hallani az állami dotáció to vábbi csökkentéséről, a szociálpolitikai hozzájárulás végle ges eltörléséről. Azt a variációt. miszerint újra a többgenerációs együttélési forma lesz a jövő, a fiatalok fogják elvet ni. ŐK ÍRTÁK Civilizált Első oldalán, szerkesztőségi cikkben oktatja ki a Kis Újság (.90/25.) a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségét, amiért merészel az Alkotmánybírósághoz fordulni, mert alkotmány- ellenesnek ítéli „azt a Kisgazdapárt kezdeményezte törvényt, amely engedélyhez köti a tsz-vagyon kiárusítását". Furcsa fintora a mai valóságnak, hogy egy olyan lap teszi ezt, amelynek a felelős szerkesztője nemcsak országgyűlési képviselő (a kisgazdák országos listáján jutott be a Parlamentbe), hanem állam- és jogtudományi doktor is, diplomája szerint... Még furcsább, ha éz a lap, említett szerkesztőségi cikkében, a demokrácia és a jogértelmezés mai állapotát illusztrálva, azt tudatja: „A jelenlegi termelőszövetkezeteket civilizált ember nem ismerheti el valódi szövetkezésnek Óvatosan tehát Pest megyei szövetkezeti gazdák, mind a harmincegyezren, no meg hozzájuk számítva a nyugdíjasokat is, nehogy bárki közülük úgy vélje, maradjon, megújulva, a szövetkezet, mert akkor kikiáltotta magáról á bizo nyítványt: nem civilizált ember... na persze, Kis Újság-i mérce szerint. Nagy szerencséje a szövetkezeteiket megújítva megtartani akaró gazdák nak, hogy azért némely helyen — például az említett lapnál — lelni civilizáltakra, akik megmond ják-előírják-megszabják, kik és milyen ügyben for dúlhatnak az Alkotmány bírósághoz, akik teljes biztonsággal ítélkeznek — nem emlékeztet ez bizonyos ko rábbi ítészekre?! —, ki a civilizált, s ki nem az. Az ember azonnal tudja tehát mi a vonal ember, jog demokrácia, egyesülési elv ügyében, csak kézbe kell vennie a lapot... Persze azért ne féljenek ezek civilizálatlanok. Ott áll lapban: „Ami persze nem jelentheti azt, hogy nyomban szétverni, elpusztítani kellene őket’’. Nagyot só hajtottunk. Tehát: nyomban nem ...Sa nyomban után? Csak úgy, civilizálatlan módra, a civilizál fáktól mire számítsunk?! KLIENS LAPSZELRE ÍRT ÉLETEK A FELRAKÓ Nagy esemény! Egy pillanatra még azt is háttérbe tolta, hogy a jövő héttől itt már nem lesz semmi, állnak majd a gépek, jönnek a leltározók... Az Isti felakasztotta magát! Barna István volt a neve, de ezt legfeljebb a munkaügyi meg a bérosztályon tudták, mindenki más Istinek nevezte. Harmincegy esztendeje tették ide őt is, másokat is, a terápiásokat. Munkaterápiás ideggondozás. Ez volt a próbálkozás hivatalos elnevezése. A többiek kikoptak, visz- szakerültek az inézetbe avagy valahová eltűntek, Barna, az Isti, maradt. Rettenetesen igyekezett. Beszélni nem nagyon tudott, olykor nevetni-sírnivalóan furcsa hangok jöttek elő a torkából, de értett mindent. Hamar megtanulta a dolgát, felrakó lett, a köszörűgépekhez ő készítette fel az anyagot, ő vitte el a ládába rakott kész darabokat, a halomba gyűlt fémport az elszívók porzsákjaiból. Elég volt annyit kiáltani, „Isti!, Istii”, s már futott, ugrott, csinálta, amit kellett. Ha dicsérték, boldog mosoly árasztotta el nem csak az arcát, hanem az egész embert. Ha szidták, lehajtotta a fejét, dünnyögött valamit, soha senki nem volt képes megfejteni, mit mond ilyenkor. Könnyek jelentek meg a szeme sarkában, s aznap senki sem hallotta fütyörészni, holott máskor egész nap ezt tette, halkan, ne zavarjon vele senkit sem, kiismerhetetlen, sajátos dallamok hagyták el csücsörített ajkát. Akadt, aki azt mondta, „nem annyira bolond ez, mint mutatja magát”, ám a többiek leintették az ilyet, „hallgass már”! Ki lenne képes kiszámolni, a harmincegy év alatt Isti tonnák milyen regimentjét emelte meg a műhelyben, kilométerek milyen végeérhetetlen szálait futotta be a műhelycsarnokban? S ha bárki kiszámolja. minek? Néhányan még emlékeztek rá, sok-sok éve milyen tágra nyílt szemmel csodálta Isti azt a kicsi, ugrifüles lányt, aki első nőként került a műhelybe, ám az ugratásra, „Isti, tetszik neked?”, legyintéssel felelt, vörös lett a képe és hátat fordított a kérdezőnek. Isti maga mosta a holmiját a munkásszálláson, mindene tiszta volt, ahogy műszak végén a csarnokot is Isti takarította fel, de hát ráért, nem várta senki, hová sietett volna? Valaki valamikor elintézte, kapott egy parányi lyukat a szállás második emeletén, egyedül lehetett benne, senki sem tudta, mivel tölti ott az idejét a mosáson, főzésen meg az ilyen napi dolgokon kívül. Csak most, hogy megtörtént, ami megtörtént, nyitották ki a szobáját, s furcsa, torokkaparó érzéssel látta a bizottság — mert bizottság kell az ilyesmihez —, hogy öt-hét éveseknek való, hatalmas betűs képes mesekönyvekkel van tele a pici szoba egyik falára ügyeskedett, vasalódeszkákból készített polcrendszer. „Ó, szegény Isti!" Ez Limischné száján bukott ki, akinek már tegnap olyan rossz érzése volt, de csak Töröknek, a lakatosok művezetőjének szólt róla, hogy „ez az Isti olyan furcsán viselkedik”. Török húzott egyet a vállán, azt felelte, „furcsán viselkedik Magduska most az egész világ". Ahogy a többieknek, Istinek is ott kellett lennie a gyűlésen, ahol közölték, leállítják a műhelyt, valaki talán megveszi, talán nem, belőle a gépeket... a termelés nem gazdaságos ... Istinek mondták, nyugdíjba megy, neki egyszerű, majd elintézik a papírjait... Bólogatott, senki nem vette észre, milyen furcsa, soha nem látott tüzek villannak fel a szemében, de miért vették volna észre, elég a saját baja ilyenkor mindenkinek ... Isti tegnap is műszak után takarítani kezdett, ki gondolta volna?! Ki gyanakodhatott arra, mire készül?! Kundér találta meg, ő jött be műszakra elsőnek, az orvos azt mondta, a halál tíz, tizenkét órája következett be ... Mészáros Ottó — radosza — Nincs balesetveszély Az atomerőmű még nem üzemel Lakáskoncepciója minden kormánynak volt, és lesz ezentúl is, csakhogy koncepcióra nem lehet házasságot alapozni, gyermeket vállalni. Azoknak a fiataloknak, akik mégis építkezésre szánják el magukat, nincsen e terven kívül egyetlen fix pontjuk sem. A költségvetés már akkor sem stimmel, amikor kiszámítják, mert az építőanyag-gyártók hetente módosítják a termékek árait. A fuvarosok sem egységes tarifa alapján számolják a szállítást, és a mesterek sem egy léptékkel mérik a munkadíjat. Németh Zoltán, a Közép- Magyarországi Tüzép Vállalat szigetszentmiklósi telepének helyettes vezetője elmondta, hogy nagymértékben csökken az építési kedv, pontosabban az építkezés lehetősége. A legelemibb anyag, a cement árát háromszor emelték az idén, s még csak a félévnél tartunk. Jelenleg már 420 forintba kerül mázsája. A burkolóanyagokról elmondta, hogy azok négyzetmétere 500—1300 forintba kerül, de mire a fürdőszoba falára, padlózatára kerül a csempe, a költség megduplázódik. A nagyobb Tüzépek blokktégla-árusítással nem foglalkoznak, mivel sokkal olcsóbb megvenni azt a gyáraktól. Azok a falazótéglák, amelyekből kisebb mennyiség kell egy-egy házhoz, ma olyan áron kaphatók, amennyiért nemrét egy falazóblokkot is adtak. A tízes válaszfaltégla ára 36 forint. Mérsékelt kölcsön Újrakezdés - kezessel Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank mérsékli az újrakezdési kölcsön folyósítását. Eddig mintegy 3 milliárd forint újrakezdési kölcsönt folyósítottak. Ez az összeg a há•omszorosa annak, amennyivel I bankvezetés egész évre számolt. Ezután már csak kezességvállalás, illetve jelzálog fejezete mellett tudnak kölcsönt folyósítani.
