Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-29 / 151. szám

1990. JÚNIUS 29., PÉNTEK mt Mh f. ¥ Élelmiszercsomagolás felsőfokon Ipar és tudomány találkozása Tudományos kollokviumot tartanak ma a Magyar Élel­mezéstudományi Egyesület­ben. A szakmai tanácskozás előadói tájékoztatást adnak egyebek között az élelmiszer- ipari műanyag fóliák záróké­pességének vizsgálatáról és az aszeptikus bag-in-box csoma­golás elemző vizsgálatairól. A korszerű csomagolástechnika lényegében mindinkább a ter­mékek eladhatóságának fok­mérőjeként is jelentkezik. Ezért válthat ki különösen nagy érdeklődést az az elő­adás, amely bepillantást enged az élelmiszer-csomagoló anya­gok vízgőzáteresztésének ösz- szehasonlító vizsgálataiba. Jelen lesznek ezen a kollok­viumon a Budapesti Műszaki Egyetem biokémiai és élelmi­szer-technológiai tanszékének vezető képviselői is, akik elő­adásaikban az édesipari ter­mékek tárolása és csomagolá­sa terén eddig elért eredmé­nyekről szólnak. A csomago­lástechnika mint vezértéma végigvonul az előadásokon. A Papíripari Vállalat csomagoló­anyagok gyárának képviselői az új típusú fényzáró csoma­golóanyagok élelmiszeripari alkalmazhatóságával kapcso­latos tudnivalókat kívánják közreadni. A tanácskozás rangját, a tárgyalt témák fontosságát jel­zi, hogy rendezéséből egyebek között kiveszi részét a Magyar Tudományos Akadémia és az FM élelmiszertudományi komplex bizottsága, valamint a Magyar Élelmezésipari Tu­dományos Egyesület. Azoknak a hazai iparvállalatoknak, amelyek képesek versenyre kelni a honi és nemzetközi piacon konkurensként jelen levő cégekkel, tisztában kelj lenniük azzal, hogy gazdálko­dási sikereik záloga a korsze­rű termékek színvonalas for­galmazásában, esztétikus meg­jelenítésében rejlik. Gy. L. „Ä kormányt fölülmúlja a foci-vb ft Ön elmegy a népszavazásra? megmondani, hogy mit kelle­ne csinálniuk. Ha tudnám, ott ülhetnék én is az Ország­házban. Valami olyasmire vá­rok, ami elindítaná a gazda­sági fejlődést, hogy valamikor, egyszer kijussunk majd a vál­ságból. □ Ez inkább kormány­zási feladat volna. — A kormányról nemigen tudnék mit mondani. Egy biz­tos, a foci-vb fölülmúlja. Ifjabb Donkó Lajosné, gond­nok. — Nem vagyok híve a nép­szavazásnak. Sokba kerül, amit ebben a helyzetben nem lenne szabad megengednünk magunknak. Nem is megyek el, a választásokra se men­tem. Akik ott ülnek a Parla­mentben, biztos, hogy jobban értenek hozzá, döntsék el ők. Tudja, messze esnek tőlem ezek a dolgok, a rádiót szok­tam néha hallgatni, de azt is csak inkább háttérként. Meg aztán a Börzsönyben dolgo­zom, Ürömön van az állandó lakóhelyem, bonyolult elintéz­ni a szavazási igazolást. □ Ha nem akar beavat­kozni a dolgokba, akkor talán úgy véli, hogy min­den rendjén van? — A Parlamentben, ameny- nyire én figyelem, csak ma­gyarázkodnak, civódnak, köz­ben pedig nem történik sem­mi. Csak jön megint az ár­emelés. Mi lenne akkor rend­jén? Egy idős hölgy, karján so­vány szatyorral. — Engem már nem érde­kel ez az egész. Nem akarói* népszavazni, és elnököt serr akarok választani. A férjen szokta nézni a tévét, de nek: is mindegy már. Mi van méj nekünk hátra? A nyugdíjun­kat emeljék föl, hogy tudjunk vásárolni. Horváth Ernő, nyugdíjai üzemvezető: — Föltétlenül elmegyek i népszavazásra, különösen hogy a Nyugat megbélyegzet minket a múltkor az alacsonj részvételi arány miatt. □ ön novemberben nerr, volt? — Dehogynem. De hát, hí a többiek most is szavazás* akarnak, akkor nekem is kö­telességem elmenni. O Tudja már, hogyai voksol majd? — Persze. Döntsön a Parla­ment, végül is azt a nép vá lasztotta, rábízhatjuk az el­nökválasztást is. □ önnek tetszik ez az új Parlament? — Hogyne. A többpártrend­szer mindenképpen jobb, de­mokratikusabb, csak időt kell hagyni nekik. Teremtsék meg először az alapot, a politikai alapot a gazdasági átmenet­hez. örülök neki, hogy végül is nem jött létre a nagykoalí­ció, de ezzel a paktummal az MDF és az SZDSZ között részleges megegyezés született. Ezzel tényleg megteremtették az ország kormányozhatóságá- nak föltételeit. □ Ezek szerint nagyon figyeli a T. Házat. — Igen, hiszen ráérek. Nyug­díjas vagyok, hatezer-négyszáz forintot kapok, és nagyon sze­retném már, ha történne va­lami. Mégis türelmes vagyok, hiszen azt senki sem gondol­ta, hogy egyik hétről a másik­ra meg lehet mindent változ­tatni. A kormánynak is kijár a türelem, a Parlamentnek is. Megvárjuk. J. A. ★ A* MTI értesülése szerint a Jú­lius 29-re tervezett országos nép­szavazás előtt a választópolgárok nem kapnak kopogtatúcédulát, mert Így a népszavazás költségei közel 100 millió forinttal csökkenthetők. Ehhez azonban szükség van a nép­szavazásról szóló törvény módo­sítására. Törvénymódosítás esetén a sza­vazáshoz elegendő a személyi Iga­zolvány felmutatása. Természete­sen a jövőben is mindenki csak az állandó lakóhelye szerinti sza­vazókörben adhatja le voksát. Fontos tudnivaló azonban, hogy népszavazás esetén az egész or­szág egy választókerületnek szá­mit. Ez azt jelenti, hogy ha vala­ki ideiglenes tartózkodási helyén kíván szavazni, például a nyara­lók, akkor előzőleg az állandó la­kóhely szerint illetékes tanácstó' kell igazolást kérni arról, hogy az illetőt törölték a választók név­jegyzékéből. Az igazolólap és a személyi igazolvány egyidejű fel­mutatásával aztán az ország bé melyik szavazókörében lehet vok­solni. Várhatóan Jelentős vita lesz a Parlament jövő heti ülésén arról, hogy a szavazólapon hogyan fo­galmazzák meg azt a kérdést, hogy közvetett vagy közvetlen módon válasszák majd meg a köztársa­sági elnököt. Az aláírásgyűjtés­kor az iveken ugyanis legalább ötféle módon fogalmazták meg a kérdést. A népszavazás csak akkor lesz érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele — több mint 3,8 millió állampolgár — érvényesen szavaz, s az érvényesen szavazók több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. Ismét fölbolydultak a kedé­lyek: a nép válasszon-e köz- társasági elnököt, avagy dönt­sön a Parlament? Erre a kér­désre várják á választók vá­laszát azon a népszavazáson, amelyet az MSZP, az MSZMP és Király Zoltán kezdeménye­zett. A köztársasági elnök — a népszavazási törvénynek ele­get téve — július 29-ére kiírta a szavazást. Valószínűleg akkor is ilyen rekkenő hőség lesz, mint most. Ürömön, az ABC előtt meg­kérdeztünk néhány embert, vajon elmennek-e, s ha igen, hogyan fognak voksolni? Gavallérné Vincze Enikő, gyesen lévő tanítónő. — Persze, hogy elmegyek, de nemmel fogok szavazni. Ha már megválasztottuk a képvi­selőket, akkor legyen annyi bizalmunk, hogy rájuk bízzuk a döntést, ök különben is job­ban ismerik egymást, jobban el tudják dönteni, hogy kiből lesz jó köztársasági elnök. □ Az új Parlament mű­ködését is ilyen bizalommal figyeli? — Nem követem szóról szó­ra az eseményeket, bár, ha a gyerekek engedik, leülök a té­vé elé. Elég sokat beszélnek, vitatkoznak, de hasznát még nem láttuk. □ Mire gondol? — Nem tudnám pontosan Manipulált építőanyag-elosztás, méregdrágán Ha nem veszik, télen bedöglik Aggódó telefonáló hívott fel bennünket Kemencéről. A fa­luban néhányan sok mérőko­csit láttak a csehszlovákiai Lé­va mellett. Az emberek attól tartanak, hogy az ottani atom­erőműben valami baj történt, s most sugárveszélynek van­nak kitéve. Az Országos Atomenergia Bizottsághoz fordultunk tájé­koztatásért. Czoch Árpádné dr. főosztályvezető-helyettes a kö­vetkezőket mondotta: — Léva közelében, Mochov- céban épül egy atomerőmű, amelynek első blokkját egy­két év múlva fogják üzembe helyezni. Jelenleg tehát sem üzemanyagot, sem pedig radio­aktív forrást nem helyeztek el még ott. Ebből következik, hogy nukleáris baleseti veszély egyelőre nincs. Ugyanakkor tudunk arról, hogy a szomszé­dos ország szakemberei is jár­tak Bernecebarátiban, s falu­gyűlésen részletesen beszámol­tak terveikről, az építkezésről. Amennyiben a kemenceiek va­lóban mérőkocsikat láttak Lé­va közelében, akkor azok hát­térmérést végeztek. • Mit takar ez a fogalom? — Mind a talajnak, mind pe­dig a különböző kőzeteknek van egy csekély radioaktív tar­talma. Ez alacsony, de mérhe­tő, amit most azért jegyeznek föl a szakemberek, hogy az atomérőmű üzembe helyezése után rendelkezzenek bázisada­tokkal. Ezek alapján össze le­het hasonlítani, ellenőrizni a legkisebb változást is. • Ha netán már működő atomerőműről lenne szó, ho­gyan értesülnénk egy esetle­ges balesetről? — A Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség keretében léte­zik egy sokoldalú egyezmény, amihez Csehszlovákia és Ma­gyarország is csatlakozott. Ily módon a nemzetközi ügynök­ségen keresztül eljutna hoz­zánk az információ. Készül azonban egy csehszlovák—ma­gyar kormányközi egyezmény is, amely lehetővé teszi, hogy a hírt közvetlenül nekünk to­vábbítsák. Mindezeken túl ha­zánkban működnek mérőállo­mások, és van egy országos nukleáris balesetelhárítási rendszer is. V. A. A legképtelenebb helyzet a fűrészelt faáruk háza táján alakult ki. Amíg — az úgyné- vezett — szocialista relációból beszerzett orosz és román fe­nyő köbméterenkénti ára 8000 —18 000 forint, addig a nyuga­ti deszka, palló, gerenda 20 000—32 000 forint között van. Ezzel az árdifferenciával pá­rosul az az ellentmondás, hogy az orosz fenyő féláron, két­szer annyi ideig szolgálja a há­zat, mint a dolláron vett. A beszerzésnél azonban a speku­lánsok ügyelnek arra, hogy az állami és maszek Tüzép-veze- tők a drága, de rosszabb mi­nőségű anyaghoz jussanak. Tiltakoznak is ellene, de eb­ben a hiánygazdaságban örül­nek, ha ezt is kapnak. A Közép-Magyarországi Tü- zép Vállalat abonyi telepének vezetője, Kásái Istvánné ar­ról tájékoztatta lapunkat, hogy a féktelen áremelések idáig 15 százalékkal (mintegy 6 mil­lió forint értékben) csökken­tették a forgalmat a tavalyi­hoz képest. Pedig az abonyiak abban a ritka helyzetben van­nak, hogy művi (nagykereske­delmi) áron kínálhatják fala­zótégláikat. A vezető úgy lát­ja, hogy a házépítés a közel­jövőben drasztikusan csökken­ni fog. Július 1-től például a téglagyárak kizárólag csórna golt árut adnak, ami azt je­lenti, hogy ezer darabonként 2 ezer forinttal fog emelkedni egy-egy csomag ára. Mindkét szakember, Kásái Istvánné és Németh Zoltán is úgy gondolja, hogy a piac- gazdaság még nem szivárgott be a Tüzép-telepekre. Árak csökkenéséről csak akkor be­szélhetünk majd, ha a raktá­rakban felhalmozódott árutól szabadulni akar a gyártó. Ezt az időpontot megjósolni nem lehet, de a gyakorlat azt mu­tatja, hogy az átteleltetett ce ment bedöglik, a mész meg fagy, a nyílászárók megvete mednek. Az építési kedvet nemcsak az irreális árak. ha­nem a felelőtlen híresztelések is csökkentik. Ilyeneket lehet hallani az állami dotáció to vábbi csökkentéséről, a szoci­álpolitikai hozzájárulás végle ges eltörléséről. Azt a variá­ciót. miszerint újra a többge­nerációs együttélési forma lesz a jövő, a fiatalok fogják elvet ni. ŐK ÍRTÁK Civilizált Első oldalán, szerkesztő­ségi cikkben oktatja ki a Kis Újság (.90/25.) a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetségét, amiért merészel az Alkotmánybírósághoz fordulni, mert alkotmány- ellenesnek ítéli „azt a Kisgazdapárt kezdeményez­te törvényt, amely enge­délyhez köti a tsz-vagyon kiárusítását". Furcsa fin­tora a mai valóságnak, hogy egy olyan lap teszi ezt, amelynek a felelős szerkesztője nemcsak or­szággyűlési képviselő (a kisgazdák országos listá­ján jutott be a Parla­mentbe), hanem állam- és jogtudományi doktor is, diplomája szerint... Még furcsább, ha éz a lap, említett szerkesztősé­gi cikkében, a demokrácia és a jogértelmezés mai ál­lapotát illusztrálva, azt tudatja: „A jelenlegi ter­melőszövetkezeteket civili­zált ember nem ismerheti el valódi szövetkezésnek Óvatosan tehát Pest me­gyei szövetkezeti gazdák, mind a harmincegyezren, no meg hozzájuk számítva a nyugdíjasokat is, nehogy bárki közülük úgy vélje, maradjon, megújulva, a szövetkezet, mert akkor ki­kiáltotta magáról á bizo nyítványt: nem civilizált ember... na persze, Kis Újság-i mérce szerint. Nagy szerencséje a szö­vetkezeteiket megújítva megtartani akaró gazdák nak, hogy azért némely helyen — például az emlí­tett lapnál — lelni civili­záltakra, akik megmond ják-előírják-megszabják, kik és milyen ügyben for dúlhatnak az Alkotmány bírósághoz, akik teljes biz­tonsággal ítélkeznek — nem emlékeztet ez bizonyos ko rábbi ítészekre?! —, ki a civilizált, s ki nem az. Az ember azonnal tudja tehát mi a vonal ember, jog demokrácia, egyesülési elv ügyében, csak kézbe kell vennie a lapot... Persze azért ne féljenek ezek civilizálatlanok. Ott áll lapban: „Ami persze nem jelentheti azt, hogy nyom­ban szétverni, elpusztítani kellene őket’’. Nagyot só hajtottunk. Tehát: nyom­ban nem ...Sa nyomban után? Csak úgy, civilizá­latlan módra, a civilizál fáktól mire számítsunk?! KLIENS LAPSZELRE ÍRT ÉLETEK A FELRAKÓ Nagy esemény! Egy pillanatra még azt is háttérbe tolta, hogy a jövő héttől itt már nem lesz semmi, állnak majd a gépek, jön­nek a leltározók... Az Isti felakasztotta magát! Barna István volt a neve, de ezt legfeljebb a munkaügyi meg a bérosztá­lyon tudták, mindenki más Istinek nevezte. Harmincegy esztendeje tették ide őt is, másokat is, a terápiásokat. Munkaterápiás ideggondozás. Ez volt a próbálkozás hiva­talos elnevezése. A többiek kikoptak, visz- szakerültek az inézetbe avagy valahová el­tűntek, Barna, az Isti, maradt. Rettenete­sen igyekezett. Beszélni nem nagyon tu­dott, olykor nevetni-sírnivalóan furcsa hangok jöttek elő a torkából, de értett mindent. Hamar megtanulta a dolgát, fel­rakó lett, a köszörűgépekhez ő készítette fel az anyagot, ő vitte el a ládába rakott kész darabokat, a halomba gyűlt fémport az elszívók porzsákjaiból. Elég volt annyit kiáltani, „Isti!, Istii”, s már futott, ugrott, csinálta, amit kellett. Ha dicsérték, boldog mosoly árasztotta el nem csak az arcát, hanem az egész embert. Ha szidták, lehajtotta a fejét, dünnyögött va­lamit, soha senki nem volt képes megfejte­ni, mit mond ilyenkor. Könnyek jelentek meg a szeme sarkában, s aznap senki sem hallotta fütyörészni, holott máskor egész nap ezt tette, halkan, ne zavarjon vele senkit sem, kiismerhetetlen, sajátos dalla­mok hagyták el csücsörített ajkát. Akadt, aki azt mondta, „nem annyira bolond ez, mint mutatja magát”, ám a többiek lein­tették az ilyet, „hallgass már”! Ki lenne képes kiszámolni, a harmincegy év alatt Isti tonnák milyen regimentjét emelte meg a műhelyben, kilométerek mi­lyen végeérhetetlen szálait futotta be a műhelycsarnokban? S ha bárki kiszámolja. minek? Néhányan még emlékeztek rá, sok-sok éve milyen tágra nyílt szemmel csodálta Isti azt a kicsi, ugrifüles lányt, aki első nőként került a műhelybe, ám az ugratásra, „Isti, tetszik neked?”, legyintés­sel felelt, vörös lett a képe és hátat fordí­tott a kérdezőnek. Isti maga mosta a holmi­ját a munkásszálláson, mindene tiszta volt, ahogy műszak végén a csarnokot is Isti takarította fel, de hát ráért, nem várta senki, hová sietett volna? Valaki valamikor elintézte, kapott egy parányi lyukat a szállás második emele­tén, egyedül lehetett benne, senki sem tud­ta, mivel tölti ott az idejét a mosáson, fő­zésen meg az ilyen napi dolgokon kívül. Csak most, hogy megtörtént, ami megtör­tént, nyitották ki a szobáját, s furcsa, to­rokkaparó érzéssel látta a bizottság — mert bizottság kell az ilyesmihez —, hogy öt-hét éveseknek való, hatalmas betűs ké­pes mesekönyvekkel van tele a pici szoba egyik falára ügyeskedett, vasalódeszkákból készített polcrendszer. „Ó, szegény Isti!" Ez Limischné száján bukott ki, akinek már tegnap olyan rossz érzése volt, de csak Töröknek, a lakatosok művezetőjének szólt róla, hogy „ez az Isti olyan furcsán visel­kedik”. Török húzott egyet a vállán, azt fe­lelte, „furcsán viselkedik Magduska most az egész világ". Ahogy a többieknek, Istinek is ott kel­lett lennie a gyűlésen, ahol közölték, leál­lítják a műhelyt, valaki talán megveszi, ta­lán nem, belőle a gépeket... a termelés nem gazdaságos ... Istinek mondták, nyug­díjba megy, neki egyszerű, majd elintézik a papírjait... Bólogatott, senki nem vette észre, milyen furcsa, soha nem látott tüzek villannak fel a szemében, de miért vették volna észre, elég a saját baja ilyenkor min­denkinek ... Isti tegnap is műszak után ta­karítani kezdett, ki gondolta volna?! Ki gyanakodhatott arra, mire készül?! Kundér találta meg, ő jött be műszakra elsőnek, az orvos azt mondta, a halál tíz, tizenkét órája következett be ... Mészáros Ottó — radosza — Nincs balesetveszély Az atomerőmű még nem üzemel Lakáskoncepciója minden kormánynak volt, és lesz ezen­túl is, csakhogy koncepcióra nem lehet házasságot alapozni, gyermeket vállalni. Azoknak a fiataloknak, akik mégis épít­kezésre szánják el magukat, nincsen e terven kívül egyet­len fix pontjuk sem. A költ­ségvetés már akkor sem stim­mel, amikor kiszámítják, mert az építőanyag-gyártók heten­te módosítják a termékek árait. A fuvarosok sem egy­séges tarifa alapján számol­ják a szállítást, és a mesterek sem egy léptékkel mérik a munkadíjat. Németh Zoltán, a Közép- Magyarországi Tüzép Vállalat szigetszentmiklósi telepének helyettes vezetője elmondta, hogy nagymértékben csökken az építési kedv, pontosabban az építkezés lehetősége. A leg­elemibb anyag, a cement árát háromszor emelték az idén, s még csak a félévnél tartunk. Jelenleg már 420 forintba ke­rül mázsája. A burkolóanya­gokról elmondta, hogy azok négyzetmétere 500—1300 forint­ba kerül, de mire a fürdőszo­ba falára, padlózatára kerül a csempe, a költség megduplá­zódik. A nagyobb Tüzépek blokktégla-árusítással nem foglalkoznak, mivel sokkal ol­csóbb megvenni azt a gyárak­tól. Azok a falazótéglák, ame­lyekből kisebb mennyiség kell egy-egy házhoz, ma olyan áron kaphatók, amennyiért nemrét egy falazóblokkot is adtak. A tízes válaszfaltégla ára 36 fo­rint. Mérsékelt kölcsön Újrakezdés - kezessel Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank mérsékli az új­rakezdési kölcsön folyósítását. Eddig mintegy 3 milliárd fo­rint újrakezdési kölcsönt fo­lyósítottak. Ez az összeg a há­•omszorosa annak, amennyivel I bankvezetés egész évre szá­molt. Ezután már csak kezes­ségvállalás, illetve jelzálog fe­jezete mellett tudnak kölcsönt folyósítani.

Next

/
Thumbnails
Contents