Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-23 / 146. szám
MEGTANULHATÓ Ing«] módszer Nem szidják a beosztottak, nem tévesztik meg a partnerek, nem fog mellé, s talán még a felettesei is másképp néznek majd arra, aki egy viszonylag rövid tanfolyam keretében elsajátítja a legkorszerűbb vezetési módszereket. Vagyis: a monori családi intézetnél ismét kitaláltak valamit. Nevezetesen azt, hogy az Omegaglen Kft. szakemberei megtanítják a jelentkezőket, hogyan válhatnak jó vezetőkké. Az angol tapasztalatokat állítólag jól kamatoztathatják, kis- és nagyfőnökök, régi és új vállalkozók. S mindez nem is kerül sokba, csak 7 ezer forintba. Elgondolom: mennyivel olcsóbban megúszta volna az ország a mostani gazdasági válságot, ha az illetékes vezetőket idejében beiskolázhatta volna ez a kft.... (vereszkl) ŐRI utam Faluvédők Sülysápon Éjszaka is őrjáratok A televízió bekapcsolva működött, következésképp minden jel arra mutatott, hogy a lakásban tartózkodik valaki. Ez sem riasztotta el azonban a betörőket, akik csendben beosontak, magukkal vittek értékes tárgyakat, meg egy kis trezort is. Abban szerencsére nem sok pénz volt. Még aznap éjjel előkerültek az ellopott értékek, egy részük a tóvárosi lakásból. A kárvallott ugyanis tudta, hogy kik lehettek a hívatlan késő esti látogatók. MOST ELŐSZÖR Iskolai évkönyv Történetében először évkönyvet adott ki a tanév végén az Üllői Általános Iskola. A hagyományteremtés szándékával elkészült kiadvány rövid áttekintést ad az intézmény múltjáról, a tanulmányi eredményekről, s megtalálható benne minden osztály csoportképe. Aggasztóan romlik a köz- biztonság országszerte. Nap mint nap látjuk, halljuk környezetünkben a közös aggodalomra okot adó eseményeket. A rendőrségek munkatársai szinte éjjel-nappal dolgoznak, mert erre kényszeríti őket ez a rohanó, gyorsan változó világ, no meg a bűnözési hullám már-már katasztrofális terjedése. Segítőik egyelőre nincsenek, illetve most vannak alakulóban Pest megyében is. A monori körzetben elsőként Sülysápon alakult meg a napokban a Faluvédő Egyesület, amelynek elnökévé Ben- kó Lászlót, a 21. számú kisvendéglő vezetőjét választotta meg az egyelőre öt és féltucatnyi csoport. Vele beszélgettünk elképzeléseikről, közeli s távolabbi terveikről. — A bűnözési hajlam egyre nagyobb az emberekben, s ez sajnos a mi településünkre is érvényes. Ügy gondoltuk, nem nézhetjük tétlenül a rendőrök vergődését, akik tényleg nagyon nehéz körülmények között, rendkívül rossz technikával próbálnak gátat vetni Azt beszélik... Azt beszélik, hogy a mai szombat Monor térségében a juniálisok, s egyéb nagy rendezvények napja. Üllőn például hazai és külföldi tűzoltók humanitárius és katasztrófaelhárító szervezetek vezetői találkoznak. A kisiparosok Monoron az úgynevezett Széles út menti kiserdőben ' szándékoznak eltölteni egy vidám napot. Az SZDSZ megyei juniáü- sát a 4-es műút melletti Katalin csárdánál tartják. A résztvevők ott egy alkalmi totószelvényt is kitölt- hetnek, aminek utolsó kérdése: mit nem ígért meg a helyi szervezetnek Kovács Benő tanácselnök? Rossznyelvek szerint sok mindent, de mi biztos tippet kértünk az érintettől. Tehát segítünk: a helyes válasz a 2-es, vagyis a — pénzt... Azt beszélik, hogy a gyomrai rendőri állomás dolgozói nagyszabású betöréssorozat ügyében folytatnak nyomozást. A két évre visszanyúló bűncselekményeket egy maglódi illetőségű férfi irányította, abban sok környékbeli fiatal vett részt, igen aktívan. Azt is beszélik, hogy állítólag még NSZK-beli autólopások is terhelik a gyanúsítottak számláját, ezért várhatóan az Interpool segítségét is igénybe fogják venni. Azt beszélik, készülődnek a (haza) költözésre a Vecsés közeli szovjet laktanya katonái is. Mindent természetesen nem vihetnek magukkal, ezért a fölöslegessé vált kacatokat, szemetet és más ismeretlen eredetű hulladékot állítólag a Felsőbabád! Állami Gazdaság hozzájárulásával egy olyan területre szállítják, aminek már eddigi fertőzöttségé is hozzájárult a vecsési vízadó réteg szennyezéséhez. A takarítás után takarás következik. de ki issza meg ennek a levét? — tehetik fel száraz torokkal a költői kérdést a vecsésiek. Azt beszélik. hogy a Gvömrői Visszhang című időszakos kiadványnak megjelent a második száma is. Azt is beszélik, hogy a művelődési, ifjúsági és sportin térmén vek továbbra is a Gyomrot Kurír című kiadványt akarják megjelentetni,. Elhatározásuk oka, nem értenek egyet a Visszhang irányvonalával, mivel a szerkesztő munkaközösség a gyakorlatban felrúgta az eredeti szóbeli megállapodást. Azt beszélik, hogy Monoron hiába igyekszik a költségvetési üzem csinosítani a várost. Az utóbbi napokban különösen nagy károkat okoztak a vandálok az út széli virágágyásokban. Legutóbb a főtéren lánckorlátokat helyeztek el a zöld pázsit és virágok védelmében. Nem sokáig maradtak azonban a helyükön, mert a betonalappal együtt kirángatták a földből. S történt mindez közvetlenül a rendőrség közvetlen szomszédságában, a Forrás áruház előtt... Ügy hírlik, hiába volt a fellángolás, a vecsési Kun Béla téren semmi jele, hogy az iskola rég várt bővítésébe kezdenének. Pedig a múlt év végén a helyi tanács eltökélt szándéka volt, hogy a Halmi telepi áldatlan iskolakörülményeken is javítani fog. Lehet, hogy a tanács más célt helyezett előtérbe? Vagy talán a tanácsiaknál várható változások, a polgármesteri székért folyó hatalmi verseny szorította a háttérbe ezt a fontos kérdést? Mindez azonban egyelőre szóbeszéd. A 4. sz. iskolába járók: gyerekek és pedagógusok örülnének a legjobban — no és természetesen az érintett szülők —, ha végre emberi körülmények között folyna a tanítás a főváros határától alig pár száz méterre. Azt beszélik, fölháboro- dottan tiltakoznak — persze csak csendben — a Monori Tanács dolgozói egyes pártok, szervezetek képviselőinek beavatkozási kísérletei ellen. A közelmúltban ugyanis a szoedemek egyik illusztris megyei képviselője állítólag MSZMP-s módszereket felidéző stílusban kísérelte meg telefonon arra „utasítani” az illetékes előadót, hogy soron kívül utaljon ki lakást az egyik párt egyik helyi szervezőjének, s ne azzal foglalkozzon, dolgozik-e, vagy sem ... ezeknek a kedvezőtlen folyamatoknak. Éppen ezért mi úgy éreztük, lépnünk kell. Szervezőmunkánk eredményeként egyelőre hatvanötén jelentkeztek a faluvédő egyesületbe, de szeretnénk a létszámot legalább százra emelni. Ügy érezzük, Sülysápon sem jobb a közrend-közbiztonság, mint másutt. Vannak helyi s utazó bűnözők, akik békés állampolgárokat molesztálnak, akik betörnek, akik rendszeresen lopnak. A közelmúltban például egy szőlőstelepi telekről több tízezer forint értékű építőanyagot loptak el egy Kamaz típusú teherautóval. — Egyesületünk igyekszik rendet teremteni Sülysápon — ezzel is segítve a helyi rendőr munkáját, ö egyedül csodákra nem képes, most sincs autója, amivel közlekedhetne. Hozzánk sok elkövető Tápiószecsőről, a szomszéd községből érkezik. Otthon nem nagyon mernek „dolgozni”, ezért átruccannak Sülysápra. A mostani amnesztia miatt ismét fókuszba kerül jó pár ember. Véleményem szerint olyanok is szabadlábra kerültek, akik ezt a gesztust nem érdemelték meg. De most rajtuk fogjuk tartani a szemünket. Együttműködési szerződést kötünk majd a helyi gazdálkodási szervezetekkel, amelyek — remélem — támogatni fogják egyesületünket. Kovács György főhadnagy • gyömrői rendőrállomás vezetője: — Mi örömmel nyugtáztuk a sülysápi egyesület megalakulását. Ügy érezzük, nekünk is sokat tudnak majd segíteni. Örömmel hallottam, hogy már Úriban is szerveződik hasonló egyesület. Szeretnénk, ha minél előbb megalakulnának Mendén, Gyomron, Maglódon és Ecseren is. A lakossággal közösen összefogva tudunk csak gátat szabni az elszabaduló indulatoknak, bűncselekmény-sorozatoknak. Gér József Körülöttünk az alvilág Az ügyészek magányossága Igazságkereső és igazság- osztó korban élünk. Nem csoda, hogy mostanában erősebb reflektorfénybe kerültek az ügyészek, bírák, ügyvédek. Dr. Lévai Sándorral, Monor város vezető ügyészével arról beszélgettem, hogyan élik meg ők és kollégái a rendszerváltás időszakát? — Azt hiszem, jól, ha arra gondolok, hogy a szakma örömmel fogadta a kötelező politikai pártatlanság igényét. Ideje volt ehhez visszatérni. Aggasztó viszont, hogy ismét fölmerült annak a lehetősége, hogy mind az ügyészek, mind a bírók, mind az ügyvédek egy irányítás alá, az Igazságügyminisztériumhoz tartoznának. S azért sem tapsolunk, hogy megkaptuk a megszűnt NEB, meg a katonai ügyészségek bizonyos ügyeit. — Meg tudná mondani, miért épppen abból a két szóból alkották az önök hivatásának nevét, hogy : ügy és ész? — Érdekes, ezen soha nem gondolkodtam. Nyilván, mert ügyeket intéző, hitem szerint hozzáértő emberekről van szó. — S önöknek Itt Monoron most miből van több? Az ügyből vagy az észből? Sértődés ne essék: az ügyekből vagy a szellemi kapacitásból? — Ügyből messze több van. Meg a fáradtságból. Tavaly is, meg az idén is eddig körülbelül 350 ügy érkezett. De míg a múlt évben a többségük egyszerű megítélésű, egy-két mozzanatos volt, az utóbbi félévben rendkívül megszaporodtak a nagyon nagy terjedelmű, szervezett, komoly felkészültségű bűnözők által elkövetett bűncselekmények. — De ez csak az egyik oldal... — Ami a másikat, a szellemi kapacitást illeti, mi azt hiszem szerencsés helyzetben vagyunk, mert a monori kis stábban három nemzedék van képviselve: az öreg rókák, a középgeneráció és — jó értelemben — a feltörekvő ifjú zsenik. Sajnos dr. Szőcs Árpád kollégám nyugdíjba ment, bár négyórásként visszajön majd. Most kapta meg viszont a kinevezését dr. Dósa Imre, aki summa cum laude végezte az egyetemet, kiválóan tette le a bírói szakvizsgát és megnyerte az országos vádbe- szédmondó versenyt. Tehát így együtt van a tapasztalat és a fiatalos lendület. — Melyik ügyük foglalkoztatja most leginkább a közvéleményt? — Természetesen a gyömrői szociális otthonban történtek. Ezzel kapcsolatban is sok pletykát hallani, hogy például valakik el akarnák simítani az ügyet. Ezért szeretném, ha legalább a Monori Hírlap olvasói pontosan tudnák, mi a valóság. A monori bíróság elnöke kérésére a megye több nagy ügyet átvett, így ezt is. A bírónő ki is tűzte a tárgyalást július 5-re Budapestre és július 9-10-re a gyömrői helyszínre. Most nagy megdöbbenéssel értesültünk a bírónőtől, hogy az egészet elhalasztotta augusztus végére, mert a meghatalmazott védőügyvédek már korábban betervezett elfoglaltságukra hivatkozva ezt kérték. Ha ugyanis nem méltányolja a kérésüket. akkor ráfoghatják, hogy nem engedi érvényesülni a védelem jogait. — Többször szóba hozta a pletykákat. Egy ilyen kisvárosban nem jelent túl nagy erkölcsi terhet, hogy mindenki ismeri? — Nem könnyű. Ér 62 óta dolgozom, és ’72 óta élek itt. Magam is szembetalálkoztam a dilemmával: ha az ügyész következetesen betartja a három lépés távolságot, azt mondják, beképzelt, ha túlságosan bekapcsolódik a társasági életbe, akkor meg elterjed: persze, a Strázsamesterhegyen mindent el lehet intézni. Szóval nagyon nehéz volt a választás. s nem tagadom, egy- szer-kétszer kerültem is kellemetlen helyzetbe. így azután hamar kialakult bennem egy mérce. Úgyhogy bár 28 éve vagyok itt. de elmondhatom, én nem tudom, hol van X. vagy Y. pincéje, de még a rendőrkapitányét sem ismerem. Ezért van, hogy az ügyészek egy kicsit magányos farkasok. — Éppen emiatt, meg mert úgy tűnik, a rendszer- váltás az „ügyvédek kora”, ha most végzős joghallgatóként választana, nem állna át a másik oldalra? — . Anyagilag nem vitás, hogy jobban járnék. De mégsem mennék át. Ügyvédnek ugyanis születni kell. Nem elítélően mondom, de én nem tudnék itt gazsulálni, ott hízelegni, osonni, talpalni, loholni, rohangálni... Magyarul: alkatilag nem vagyok ügyvédtípus. Nekem ezen az oldalon van a helyem... V. J. Kinyit-e az erdei strand? Ha a medencék szárazak A monori-erdel strand bejáratát beszögelték, s mögötte sem látszik semmiféle készülődés. Az idén is szárazak maradnak a medencék? — kérdeztük Kiss Zoltánt, a városi tanács mütef-osztályá- nak megbízott vezetőjét. — Sajnos igen — válaszolta. — A strand jelenleg az Építésügyi és Költségvetési Üzem kezelésében van, de nekik a szükséges állagmegóvás is nagy gondot jelent. A szigorú közegészségügyi előírások teljesítése pedig — amik nélkül lehetetlen a nyitás — meghaladja az anyagi lehetőségeiket. — Akkor bele kell törődnünk, hogy a körzet egyetlen üdülőfalujának közepén lassan sorimd egy valaha virágzó intézmény, s a közel 7 millió forintba került 40 fokosnál melegebb vizet adó termálkutat pedig lakat zárja le? — Nem. Fölvettük a kapcsolatot a MEDINVEST Kft.- vel. Ez a cég foglalkozik az összes hazai hévíz- és gyógyvízlelőhely feltárásával. Feltérképezik a Magyarországon fellelhető összes termálkutat, a körülöttük fellelhető infrastruktúrát, s ennek, valamint •az egyéb lehetőségek ismeretében kiajánlást készítenek a tőkeerős nyugati piacra, hátha akad vállalkozó a hasznosításra. — Mennyibe kerül ez a tanácsnak? — Kettőszázharmincezer forintba, de ezért olyan tervet készítenek, ami a meleg vízen és a strandon túl tartalmazza egy körülbelül 100 személyes motel, egy gyógyfürdő építésének lehetőségét, foglalkozik a szórakozási, kirándulási, sportolási lehetőségek feltárásával. így például a monori-erdei camping hasznosítási lehetősége is szerepel a kiajánlásban. — De mikor lehet a tervekből valóság? — Nagyon bízunk a MEDINVEST jó propagandájában. Természetesen nem kiárusítani akarjuk az értékeinket, hanem azokat apportként kívánjuk bevinni egy vállalkozásba, ami az egész környék számára hasznot hozna. —ki Elszalasztható lehetőség Kórház az álmok mélyén Dr. Cemus J. Alán, a Monor Városi Tanács V. B. egyesített gyó- gvító-megelóző intézményének igazgató főorvosa valószínűleg mélyen meg van győződve arról, hogy személyében kívánjuk megbántani, amikor lapunkban Ljlyt adunk az általa vezetett rendelőintézettel kapcsolatos panaszoknak, kritikáknak. Igaz, pontosan két hete „Azt beszélik...” rovatunkban viszont olyan információt közöltünk, miszerint egy monori kónház építésének gondolata miatta hiúsult volna meg ... Hogy így volt-e vagy sem, azt ezen írás végén eldönti az olvasó. De egyáltalán fölmerült-e a városban vala ilyen terv? Nem sokan hallottak eddig arról, hogy a monori városházán több megbeszélés is volt a közelmúltban ez ügyben. Dr. Csernus J. Alán, miután valótlannak minősíti a lapunkban megjelent állítást, erre csak nagyon áttételesen utal: „... a Monori Tanács elnökénél e tárgyban folytatott tájékozódó beszélgetés alkalmával a kérdést illetően egyetértőén foglaltam állást, sőt a Monori Tanács elnökének megbízásából informálódtam egy fekvőbeteg-osztályi ágy létesítésének, valamint a folyamatos üzemelésnek várható költségei felől, melyeket a monori tanács elnökével folyó év május 3-án kelt levelemben közöltem. A Monori Tanács pénzügyi helyzete nem május 3-a óta olyan amilyen. Oka kellett legyen hát annak, hogy a testület elnöke mégis megbízást adott a főorvosnak a tájékozódásra ... Kovács Benő tanácselnök akkurátus ember. Egy 1987 novembere óta pontosan vezetett spirálfüzetet vesz elő, az úgynevezett ügyfélfogadási naplót: — Tavaly november 8-án járt nálam egy csévharaszti illetőségű úr, névszerint Kovács János, aki nagy tisztelettel szólt az orvosi gyógyító munkáról, mert korábbi komoly betegségéből teljesen felépült. A Karolina úti ortopéd klinikán kezelték. Ö vetette fel a kórházépítés gondolatát, s felajánlotta — kapcsolataira, ismereteire alapozva — menedzseri közreműködését. Nekem és munkatársaimnak természetesen az objektivitásra kellett törekednünk. Mindenképpen a tanácsiak fogadókészségét bizonyítja az az 1989. december 28-ára ösz- szehívott megbeszélés, amin részt vett Kovács János és felesége, Mészáros László, a Budapest Bank Rt. monori fiókjának igazgatója és egy munkatársa, dr. Koczor János ortopéd sebész, dr. Csernus J. Alán és természetesen Kovács Benő. — A gondolatot jónak tartottuk, s kerestük a módját, hol, hogyan lehet elindulni, beszéltünk a méretekről. Mindehhez dr. Koczor úrnak is volt véleménye. Alapjában véve technikai oldalról nem láttuk a dolgot kilátástalannak. Én persze unos-untalan a pénzügyi problémákat emlegettem, vagyis hogy a Monori Tanácsnak erre belátható időn belül egy fillérje sincs ... Kovács Jánost azonban ez sem kedvetlenítette el, mindenesetre azt kérte, hogy Csernus főorvos is tájékozódjon a feltételekről, lehetőségekről. Ezt a tanácselnök meg is ígérte, számolva azzal, hogy esetleg szükségessé válhat annak a távlati rendezési tervnek a módosítása, amelyik a Kenderesalján jelölt ki területet egy majdani kórház építésére. A témára a választások után kívántak visszatérni, ám Kovács János január 31-én ismét megkereste a tanácselnököt egy jó hírrel: kórházépítésben jártas építész ismerőse elvégezné a vizsgálatokat, hogy lehetséges-e emeletráépítés, illetve épületbővítés a rendelőintézetnél. Szeretett volna tárgyalni dr. Csernus igazgató főorvossal is, ám ő a tanácselnöknek tett ígérete ellenére megvárakoztatta, nem fogadta. Utólag váratlan megyei vendégeire hivatkozott... — Kovács János urat én azóta nem láttam — mondja a tanácselnök. — Neki szóban a kórházépítési kalkulációkat 1990 áprilisára ígértem. Ez ért ide dr. Csernus J. Alántól május 3-án... A számítások szerint az első lépcsőben egy 520 négyzet- méteres hasznos terület kialakítása minimálisan 15,6 millióba kerülne ... — Tartalmazott-e a levél állásfoglalást? — Semlegesnek mondhatnám ... A kórházépítés ügye így hát mindenesetre lekerült a napirendről. A tanácselnök szerint a szükséges költségek előteremtésére helyi pénzekből belátható időn belül nem is lesz lehetőség. — Ezt mi is tudjuk — erősíti meg Vörös Zsuzsa, a helyi SZDSZ ügyvivője, az igazgató főorvos által kifogásolt hír egyik „terjesztője”. — De tudjuk azt is, hogy készül komplex hasznosítási terv egy Monortól Albertirsáig terjedő gyógyüdülő-terület kialakításáról. amibe szerintünk beleférne egy kisebbfajta kórház. Ezért akartuk felhívni a figyelmet egy könnyen elszalasztható lehetőségre. Az lehet ugyanis az ügyből, ha Csernus főorvos úr nem áll egyértelműen melléje ... Vereszki Janó«
