Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-23 / 146. szám

MEGTANULHATÓ Ing«] módszer Nem szidják a beosztot­tak, nem tévesztik meg a partnerek, nem fog mellé, s talán még a felettesei is másképp néznek majd ar­ra, aki egy viszonylag rö­vid tanfolyam keretében elsajátítja a legkorszerűbb vezetési módszereket. Vagyis: a monori csalá­di intézetnél ismét kitalál­tak valamit. Nevezetesen azt, hogy az Omegaglen Kft. szakemberei megta­nítják a jelentkezőket, ho­gyan válhatnak jó veze­tőkké. Az angol tapasztalatokat állítólag jól kamatoztathat­ják, kis- és nagyfőnökök, régi és új vállalkozók. S mindez nem is kerül sok­ba, csak 7 ezer forintba. Elgondolom: mennyivel olcsóbban megúszta volna az ország a mostani gazda­sági válságot, ha az illeté­kes vezetőket idejében be­iskolázhatta volna ez a kft.... (vereszkl) ŐRI utam Faluvédők Sülysápon Éjszaka is őrjáratok A televízió bekapcsolva működött, következésképp minden jel arra mutatott, hogy a lakásban tartózkodik valaki. Ez sem riasztotta el azonban a betörőket, akik csendben beosontak, magukkal vittek értékes tárgya­kat, meg egy kis trezort is. Abban szerencsére nem sok pénz volt. Még aznap éjjel előkerültek az ellopott érté­kek, egy részük a tóvárosi lakásból. A kárvallott ugyanis tudta, hogy kik lehettek a hívatlan késő esti látogatók. MOST ELŐSZÖR Iskolai évkönyv Történetében először év­könyvet adott ki a tanév vé­gén az Üllői Általános Isko­la. A hagyományteremtés szán­dékával elkészült kiadvány rövid áttekintést ad az intéz­mény múltjáról, a tanulmányi eredményekről, s megtalálha­tó benne minden osztály cso­portképe. Aggasztóan romlik a köz- biztonság országszerte. Nap mint nap látjuk, halljuk kör­nyezetünkben a közös aggo­dalomra okot adó eseménye­ket. A rendőrségek munka­társai szinte éjjel-nappal dol­goznak, mert erre kényszeríti őket ez a rohanó, gyorsan változó világ, no meg a bű­nözési hullám már-már ka­tasztrofális terjedése. Segítőik egyelőre nincsenek, illetve most vannak alakulóban Pest megyében is. A monori körzetben első­ként Sülysápon alakult meg a napokban a Faluvédő Egye­sület, amelynek elnökévé Ben- kó Lászlót, a 21. számú kis­vendéglő vezetőjét választot­ta meg az egyelőre öt és fél­tucatnyi csoport. Vele beszél­gettünk elképzeléseikről, kö­zeli s távolabbi terveikről. — A bűnözési hajlam egyre nagyobb az emberekben, s ez sajnos a mi településünkre is érvényes. Ügy gondoltuk, nem nézhetjük tétlenül a rendőrök vergődését, akik tényleg na­gyon nehéz körülmények kö­zött, rendkívül rossz techniká­val próbálnak gátat vetni Azt beszélik... Azt beszélik, hogy a mai szombat Monor térségében a juniálisok, s egyéb nagy rendezvények napja. Üllőn például hazai és külföldi tűzoltók humanitárius és katasztrófaelhárító szerve­zetek vezetői találkoznak. A kisiparosok Monoron az úgynevezett Széles út menti kiserdőben ' szándékoznak eltölteni egy vidám napot. Az SZDSZ megyei juniáü- sát a 4-es műút melletti Katalin csárdánál tartják. A résztvevők ott egy alkal­mi totószelvényt is kitölt- hetnek, aminek utolsó kér­dése: mit nem ígért meg a helyi szervezetnek Kovács Benő tanácselnök? Rossz­nyelvek szerint sok min­dent, de mi biztos tippet kértünk az érintettől. Tehát segítünk: a helyes válasz a 2-es, vagyis a — pénzt... Azt beszélik, hogy a gyomrai rendőri állomás dolgozói nagyszabású betö­réssorozat ügyében folytat­nak nyomozást. A két évre visszanyúló bűncselekmé­nyeket egy maglódi illetősé­gű férfi irányította, abban sok környékbeli fiatal vett részt, igen aktívan. Azt is beszélik, hogy állítólag még NSZK-beli autólopások is terhelik a gyanúsítottak számláját, ezért várhatóan az Interpool segítségét is igénybe fogják venni. Azt beszélik, készülődnek a (haza) költözésre a Vecsés közeli szovjet laktanya ka­tonái is. Mindent természe­tesen nem vihetnek maguk­kal, ezért a fölöslegessé vált kacatokat, szemetet és más ismeretlen eredetű hul­ladékot állítólag a Felsőba­bád! Állami Gazdaság hoz­zájárulásával egy olyan te­rületre szállítják, aminek már eddigi fertőzöttségé is hozzájárult a vecsési vízadó réteg szennyezéséhez. A ta­karítás után takarás követ­kezik. de ki issza meg en­nek a levét? — tehetik fel száraz torokkal a költői kérdést a vecsésiek. Azt beszélik. hogy a Gvömrői Visszhang című időszakos kiadványnak megjelent a második száma is. Azt is beszélik, hogy a művelődési, ifjúsági és sportin térmén vek továbbra is a Gyomrot Kurír című kiadványt akarják megje­lentetni,. Elhatározásuk oka, nem értenek egyet a Vissz­hang irányvonalával, mivel a szerkesztő munkaközösség a gyakorlatban felrúgta az eredeti szóbeli megállapo­dást. Azt beszélik, hogy Mono­ron hiába igyekszik a költ­ségvetési üzem csinosítani a várost. Az utóbbi napok­ban különösen nagy káro­kat okoztak a vandálok az út széli virágágyásokban. Legutóbb a főtéren lánc­korlátokat helyeztek el a zöld pázsit és virágok vé­delmében. Nem sokáig ma­radtak azonban a helyükön, mert a betonalappal együtt kirángatták a földből. S történt mindez közvetlenül a rendőrség közvetlen szomszédságában, a Forrás áruház előtt... Ügy hírlik, hiába volt a fellángolás, a vecsési Kun Béla téren semmi jele, hogy az iskola rég várt bővítésé­be kezdenének. Pedig a múlt év végén a helyi ta­nács eltökélt szándéka volt, hogy a Halmi telepi áldat­lan iskolakörülményeken is javítani fog. Lehet, hogy a tanács más célt helyezett előtérbe? Vagy talán a ta­nácsiaknál várható változá­sok, a polgármesteri szé­kért folyó hatalmi verseny szorította a háttérbe ezt a fontos kérdést? Mindez azonban egyelőre szóbe­széd. A 4. sz. iskolába já­rók: gyerekek és pedagógu­sok örülnének a legjobban — no és természetesen az érintett szülők —, ha végre emberi körülmények között folyna a tanítás a főváros határától alig pár száz mé­terre. Azt beszélik, fölháboro- dottan tiltakoznak — persze csak csendben — a Monori Tanács dolgozói egyes pár­tok, szervezetek képviselői­nek beavatkozási kísérletei ellen. A közelmúltban ugyanis a szoedemek egyik illusztris megyei képviselő­je állítólag MSZMP-s mód­szereket felidéző stílusban kísérelte meg telefonon ar­ra „utasítani” az illetékes előadót, hogy soron kívül utaljon ki lakást az egyik párt egyik helyi szervezőjé­nek, s ne azzal foglalkoz­zon, dolgozik-e, vagy sem ... ezeknek a kedvezőtlen folya­matoknak. Éppen ezért mi úgy éreztük, lépnünk kell. Szervezőmunkánk eredmé­nyeként egyelőre hatvanötén jelentkeztek a faluvédő egye­sületbe, de szeretnénk a lét­számot legalább százra emel­ni. Ügy érezzük, Sülysápon sem jobb a közrend-közbiz­tonság, mint másutt. Vannak helyi s utazó bűnözők, akik békés állampolgárokat mo­lesztálnak, akik betörnek, akik rendszeresen lopnak. A közelmúltban például egy sző­lőstelepi telekről több tízezer forint értékű építőanyagot loptak el egy Kamaz típusú teherautóval. — Egyesületünk igyekszik rendet teremteni Sülysápon — ezzel is segítve a helyi rendőr munkáját, ö egyedül csodákra nem képes, most sincs autója, amivel közle­kedhetne. Hozzánk sok elkö­vető Tápiószecsőről, a szom­széd községből érkezik. Ott­hon nem nagyon mernek „dolgozni”, ezért átruccan­nak Sülysápra. A mostani amnesztia miatt ismét fó­kuszba kerül jó pár ember. Véleményem szerint olyanok is szabadlábra kerültek, akik ezt a gesztust nem érdemel­ték meg. De most rajtuk fog­juk tartani a szemünket. Együttműködési szerződést kötünk majd a helyi gazdál­kodási szervezetekkel, ame­lyek — remélem — támogat­ni fogják egyesületünket. Kovács György főhadnagy • gyömrői rendőrállomás ve­zetője: — Mi örömmel nyug­táztuk a sülysápi egyesület megalakulását. Ügy érezzük, nekünk is sokat tudnak majd segíteni. Örömmel hallottam, hogy már Úriban is szervező­dik hasonló egyesület. Sze­retnénk, ha minél előbb meg­alakulnának Mendén, Gyom­ron, Maglódon és Ecseren is. A lakossággal közösen össze­fogva tudunk csak gátat szab­ni az elszabaduló indulatok­nak, bűncselekmény-soroza­toknak. Gér József Körülöttünk az alvilág Az ügyészek magányossága Igazságkereső és igazság- osztó korban élünk. Nem cso­da, hogy mostanában erősebb reflektorfénybe kerültek az ügyészek, bírák, ügyvédek. Dr. Lévai Sándorral, Monor város vezető ügyészével arról beszélgettem, hogyan élik meg ők és kollégái a rendszervál­tás időszakát? — Azt hiszem, jól, ha arra gondolok, hogy a szakma örömmel fogadta a kötelező politikai pártatlanság igényét. Ideje volt ehhez visszatérni. Aggasztó viszont, hogy ismét fölmerült annak a lehetősége, hogy mind az ügyészek, mind a bírók, mind az ügyvédek egy irányítás alá, az Igazság­ügyminisztériumhoz tartoz­nának. S azért sem tapsolunk, hogy megkaptuk a megszűnt NEB, meg a katonai ügyészsé­gek bizonyos ügyeit. — Meg tudná mondani, miért épppen abból a két szóból alkották az önök hi­vatásának nevét, hogy : ügy és ész? — Érdekes, ezen soha nem gondolkodtam. Nyilván, mert ügyeket intéző, hitem szerint hozzáértő emberekről van szó. — S önöknek Itt Mono­ron most miből van több? Az ügyből vagy az észből? Sértődés ne essék: az ügyek­ből vagy a szellemi kapa­citásból? — Ügyből messze több van. Meg a fáradtságból. Tavaly is, meg az idén is eddig körül­belül 350 ügy érkezett. De míg a múlt évben a többségük egyszerű megítélésű, egy-két mozzanatos volt, az utóbbi fél­évben rendkívül megszaporod­tak a nagyon nagy terjedelmű, szervezett, komoly felkészült­ségű bűnözők által elkövetett bűncselekmények. — De ez csak az egyik oldal... — Ami a másikat, a szelle­mi kapacitást illeti, mi azt hi­szem szerencsés helyzetben vagyunk, mert a monori kis stábban három nemzedék van képviselve: az öreg rókák, a középgeneráció és — jó érte­lemben — a feltörekvő ifjú zsenik. Sajnos dr. Szőcs Ár­pád kollégám nyugdíjba ment, bár négyórásként visszajön majd. Most kapta meg viszont a kinevezését dr. Dósa Imre, aki summa cum laude vé­gezte az egyetemet, kiválóan tette le a bírói szakvizsgát és megnyerte az országos vádbe- szédmondó versenyt. Tehát így együtt van a tapasztalat és a fiatalos lendület. — Melyik ügyük foglal­koztatja most leginkább a közvéleményt? — Természetesen a gyömrői szociális otthonban történtek. Ezzel kapcsolatban is sok pletykát hallani, hogy például valakik el akarnák simítani az ügyet. Ezért szeretném, ha legalább a Monori Hírlap ol­vasói pontosan tudnák, mi a valóság. A monori bíróság el­nöke kérésére a megye több nagy ügyet átvett, így ezt is. A bírónő ki is tűzte a tárgyalást július 5-re Budapestre és jú­lius 9-10-re a gyömrői helyszínre. Most nagy meg­döbbenéssel értesültünk a bí­rónőtől, hogy az egészet elha­lasztotta augusztus végére, mert a meghatalmazott védő­ügyvédek már korábban be­tervezett elfoglaltságukra hi­vatkozva ezt kérték. Ha ugyan­is nem méltányolja a kérésü­ket. akkor ráfoghatják, hogy nem engedi érvényesülni a védelem jogait. — Többször szóba hozta a pletykákat. Egy ilyen kisvárosban nem jelent túl nagy erkölcsi terhet, hogy mindenki ismeri? — Nem könnyű. Ér 62 óta dolgozom, és ’72 óta élek itt. Magam is szembetalálkoztam a dilemmával: ha az ügyész kö­vetkezetesen betartja a há­rom lépés távolságot, azt mondják, beképzelt, ha túlsá­gosan bekapcsolódik a társasá­gi életbe, akkor meg elterjed: persze, a Strázsamesterhegyen mindent el lehet intézni. Szó­val nagyon nehéz volt a vá­lasztás. s nem tagadom, egy- szer-kétszer kerültem is kelle­metlen helyzetbe. így azután hamar kialakult bennem egy mérce. Úgyhogy bár 28 éve vagyok itt. de elmondhatom, én nem tudom, hol van X. vagy Y. pincéje, de még a rendőrkapitányét sem isme­rem. Ezért van, hogy az ügyészek egy kicsit magányos farkasok. — Éppen emiatt, meg mert úgy tűnik, a rendszer- váltás az „ügyvédek kora”, ha most végzős joghallga­tóként választana, nem áll­na át a másik oldalra? — . Anyagilag nem vitás, hogy jobban járnék. De még­sem mennék át. Ügyvédnek ugyanis születni kell. Nem el­ítélően mondom, de én nem tudnék itt gazsulálni, ott híze­legni, osonni, talpalni, lohol­ni, rohangálni... Magyarul: alkatilag nem vagyok ügyvéd­típus. Nekem ezen az oldalon van a helyem... V. J. Kinyit-e az erdei strand? Ha a medencék szárazak A monori-erdel strand be­járatát beszögelték, s mögöt­te sem látszik semmiféle ké­szülődés. Az idén is szárazak maradnak a medencék? — kérdeztük Kiss Zoltánt, a vá­rosi tanács mütef-osztályá- nak megbízott vezetőjét. — Sajnos igen — válaszolta. — A strand jelenleg az Épí­tésügyi és Költségvetési Üzem kezelésében van, de nekik a szükséges állagmegóvás is nagy gondot jelent. A szigorú közegészségügyi előírások teljesítése pedig — amik nél­kül lehetetlen a nyitás — meghaladja az anyagi lehető­ségeiket. — Akkor bele kell törőd­nünk, hogy a körzet egyetlen üdülőfalujának közepén las­san sorimd egy valaha virágzó intézmény, s a közel 7 mil­lió forintba került 40 fokos­nál melegebb vizet adó ter­málkutat pedig lakat zárja le? — Nem. Fölvettük a kap­csolatot a MEDINVEST Kft.- vel. Ez a cég foglalkozik az összes hazai hévíz- és gyógy­vízlelőhely feltárásával. Fel­térképezik a Magyarországon fellelhető összes termálkutat, a körülöttük fellelhető infra­struktúrát, s ennek, valamint •az egyéb lehetőségek ismere­tében kiajánlást készítenek a tőkeerős nyugati piacra, hát­ha akad vállalkozó a hasz­nosításra. — Mennyibe kerül ez a ta­nácsnak? — Kettőszázharmincezer fo­rintba, de ezért olyan tervet készítenek, ami a meleg vízen és a strandon túl tartalmaz­za egy körülbelül 100 szemé­lyes motel, egy gyógyfürdő építésének lehetőségét, foglal­kozik a szórakozási, kirándu­lási, sportolási lehetőségek feltárásával. így például a monori-erdei camping hasz­nosítási lehetősége is szere­pel a kiajánlásban. — De mikor lehet a ter­vekből valóság? — Nagyon bízunk a MED­INVEST jó propagandájában. Természetesen nem kiárusí­tani akarjuk az értékeinket, hanem azokat apportként kí­vánjuk bevinni egy vállalko­zásba, ami az egész környék számára hasznot hozna. —ki Elszalasztható lehetőség Kórház az álmok mélyén Dr. Cemus J. Alán, a Monor Városi Tanács V. B. egyesített gyó- gvító-megelóző intézményének igazgató főorvosa valószínűleg mé­lyen meg van győződve arról, hogy személyében kívánjuk megbánta­ni, amikor lapunkban Ljlyt adunk az általa vezetett rendelőintézettel kapcsolatos panaszoknak, kritikáknak. Igaz, pontosan két hete „Azt beszélik...” rovatunkban viszont olyan információt közöltünk, mi­szerint egy monori kónház építésének gondolata miatta hiúsult volna meg ... Hogy így volt-e vagy sem, azt ezen írás végén eldönti az olvasó. De egyáltalán fölmerült-e a városban vala ilyen terv? Nem sokan hallottak eddig arról, hogy a monori város­házán több megbeszélés is volt a közelmúltban ez ügyben. Dr. Csernus J. Alán, miután valótlannak minősíti a la­punkban megjelent állítást, erre csak nagyon áttételesen utal: „... a Monori Tanács elnöké­nél e tárgyban folytatott tá­jékozódó beszélgetés alkalmá­val a kérdést illetően egyet­értőén foglaltam állást, sőt a Monori Tanács elnökének megbízásából informálódtam egy fekvőbeteg-osztályi ágy létesítésének, valamint a fo­lyamatos üzemelésnek várha­tó költségei felől, melyeket a monori tanács elnökével fo­lyó év május 3-án kelt le­velemben közöltem. A Monori Tanács pénzügyi helyzete nem május 3-a óta olyan amilyen. Oka kellett le­gyen hát annak, hogy a tes­tület elnöke mégis megbí­zást adott a főorvosnak a tá­jékozódásra ... Kovács Benő tanácselnök akkurátus ember. Egy 1987 novembere óta pontosan ve­zetett spirálfüzetet vesz elő, az úgynevezett ügyfélfogadá­si naplót: — Tavaly november 8-án járt nálam egy csévharaszti illetőségű úr, névszerint Ko­vács János, aki nagy tiszte­lettel szólt az orvosi gyógyí­tó munkáról, mert korábbi komoly betegségéből teljesen felépült. A Karolina úti orto­péd klinikán kezelték. Ö ve­tette fel a kórházépítés gon­dolatát, s felajánlotta — kap­csolataira, ismereteire ala­pozva — menedzseri közre­működését. Nekem és mun­katársaimnak természetesen az objektivitásra kellett tö­rekednünk. Mindenképpen a tanácsiak fogadókészségét bizonyítja az az 1989. december 28-ára ösz- szehívott megbeszélés, amin részt vett Kovács János és felesége, Mészáros László, a Budapest Bank Rt. monori fiókjának igazgatója és egy munkatársa, dr. Koczor Já­nos ortopéd sebész, dr. Cser­nus J. Alán és természetesen Kovács Benő. — A gondolatot jónak tar­tottuk, s kerestük a módját, hol, hogyan lehet elindulni, beszéltünk a méretekről. Mindehhez dr. Koczor úrnak is volt véleménye. Alapjában véve technikai oldalról nem láttuk a dolgot kilátástalan­nak. Én persze unos-untalan a pénzügyi problémákat em­legettem, vagyis hogy a Mo­nori Tanácsnak erre belátható időn belül egy fillérje sincs ... Kovács Jánost azonban ez sem kedvetlenítette el, min­denesetre azt kérte, hogy Csernus főorvos is tájékozód­jon a feltételekről, lehetősé­gekről. Ezt a tanácselnök meg is ígérte, számolva azzal, hogy esetleg szükségessé vál­hat annak a távlati rende­zési tervnek a módosítása, amelyik a Kenderesalján je­lölt ki területet egy majdani kórház építésére. A témára a választások után kívántak visszatérni, ám Kovács János január 31-én ismét megke­reste a tanácselnököt egy jó hírrel: kórházépítésben jár­tas építész ismerőse elvégez­né a vizsgálatokat, hogy le­hetséges-e emeletráépítés, il­letve épületbővítés a rende­lőintézetnél. Szeretett volna tárgyalni dr. Csernus igazga­tó főorvossal is, ám ő a ta­nácselnöknek tett ígérete el­lenére megvárakoztatta, nem fogadta. Utólag váratlan me­gyei vendégeire hivatkozott... — Kovács János urat én azóta nem láttam — mondja a tanácselnök. — Neki szó­ban a kórházépítési kalkulá­ciókat 1990 áprilisára ígér­tem. Ez ért ide dr. Csernus J. Alántól május 3-án... A számítások szerint az első lépcsőben egy 520 négyzet- méteres hasznos terület ki­alakítása minimálisan 15,6 millióba kerülne ... — Tartalmazott-e a levél állásfoglalást? — Semlegesnek mondhat­nám ... A kórházépítés ügye így hát mindenesetre lekerült a na­pirendről. A tanácselnök sze­rint a szükséges költségek elő­teremtésére helyi pénzekből belátható időn belül nem is lesz lehetőség. — Ezt mi is tudjuk — erő­síti meg Vörös Zsuzsa, a he­lyi SZDSZ ügyvivője, az igazgató főorvos által kifogá­solt hír egyik „terjesztője”. — De tudjuk azt is, hogy készül komplex hasznosítási terv egy Monortól Albertirsáig terjedő gyógyüdülő-terület kialakítá­sáról. amibe szerintünk bele­férne egy kisebbfajta kórház. Ezért akartuk felhívni a fi­gyelmet egy könnyen elsza­lasztható lehetőségre. Az le­het ugyanis az ügyből, ha Csernus főorvos úr nem áll egyértelműen melléje ... Vereszki Janó«

Next

/
Thumbnails
Contents