Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-02 / 128. szám
Albertirsán Zenebarátok köre Albertirsán a napokban megalakult a zenebarátok köre. Az alakuló megbeszélésen a nagyközség lakói közül mintegy fél- százan vettek részt. A kör titkárává Gutái Pálnét, a helyi zeneiskola igazgatóját választották meg. Hidroglóbuszok sonkaüzemhez A világbanki beruházásban épülő fóliás sonkaüzemhez több kapcsolódó létesítmény is készül a Penomah ceglédi gyárában. Mostanában állították fel a két új hidroglóbuszt, bővítik a vízrendszert, s épül az új szennyvíztisztító is (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Vadászpuskával lőttek rá Tengerkutató a homoksivatagban $ Nyárfa- és akácerdök. Tanya- S bokrok. Homoktenger. Az Al- S bertirsa—Mikebuda útról bal- ^ ra letérünk. A földúton mint- ^ egy két kilométert rázkódunk. ^ Feltűnik egy hatalmas legelő. ^ Friss drótkerítés. Faház, félig $ kész téglaház. Két markoló- S gép, teherautó. A kis akácos N alatt NSZK-rendszámú mik- S robusz. Különböző szerkeze- § teket pakol ki belőle Hollóssy ^ úr. Alacsony, kopaszodó, erős ^ férfi, aki 10 évet vígan leta- ^ gadhatna korából. Távol a vi- S lég zajától, erdők övezte le- S gelőn birtokot készít. De hol S a kutya? — Ne is mondják — legyint. — Nincs rend errefelé mostanában. A farkaskutyámat láncostul ellopták, miként egy drága kompresszort is. Az ősszel 152 akácfámat kivágták. Az egyik éjjel egy banda megtámadott. Pisztoly- lyal megriasztottam őket, mire vadászpuskából lőttek rám. A kalandos sorsú Hollóssy János persze nem ijed meg a saját árnyékától. Erdélyben született. Heten voltak testvérek. Menhelyre adták. Gazdáknál szolgált. Kútásásból is élt. Istállóban aludt. Viszont óriási akaraterő munkált benne. Jött a világháború. Ejtőernyősként szolgált. Elvonult a vihar. Testnevelő tanár lett. Az ócsai gimnáziumban tanított. Ám jött 1956. október 23. A" rádió ostromának egyik vezetője volt. A bukás után öccsével Nyugatra menekült. Az NSZK- ban telepedett le. Ulmban .épített szép családi házat. A feleségétől elvált. Leánya az Egyesült Államokba ment férjhez egy orvoshoz. Szórakozásból — Testnevelő voltam, olimpiai bajnokot is neveltem. De a tenger gyermekkorom óta vonzott. Belekóstoltam a tengeri búvárkodásba. Tengeri biológussá képeztem magam. Kezdetben csak szórakozásból csináltam. Az évtizedek során páratlan gyűjteményre tett szert. A 94 tengeri expedíció során 165 országban, jánt, több isten háta mögötti szigetvilágban. A mélység mámorában 16 ezer órát töltött a tengerben, 42 órányi színes filmet forgaitot/t három kamerával, Mi kerül a gyűjteménybe ? Â csigák is ínyencek Két-három esztendeje a „nagy népi divat” egyik új megnyilvánulása az éti csigák gyűjtése lett. E különleges állatka húsa bizony finom, egyes országok népeinek kedvenc ételei készülnek a csigából. Franciaországban évente csaknem nyolcezer tonna csigát fogyasztanak, amelynek nagy részét importból szerzik be. Azért, mert a gyűjtögetés miatt egyes körzetekből ott is szinte eltűntek az éti csigák, s a tenyésztés sem éri még el a kívánt színvonalat. A ceglédi sikeres „vadászatok” is arra hívják fel a figyelmet, hogy az itteni populációkat a nagymérvű gyűjtés erőteljesen csökkenti. Már 1990-ben is kevesebbet találtak a szorgos emberek Cegléden, s a „félvad” fajok is gyűjteménybe kerültek, amelyek nem annyira értékesek. Elsősorban nem úgy érdekes a csigafaj, mint faj, hanem hogy május vége felé nálunk a Helix aspersa és a Helix poma- tia meszesedni kezd, a húsuk kevésbé ízletes. A Helix luco- rom populációk pedig elég gyengék. A közeljövőben tehát, aki meg akar élni az éli csigából, kénytelen lesz megtanulni a tenyésztést. A félintenzív tartás olyan helyet igényel, ahol gyakoriak a csigák, talajművelésben részesült területen értékes gyepszint díszük, és a cserjék sem hiányoznak onnan. Természetesen az éti csiga is ínyenc jószág. A kedvenc csemegéket kívánatos elszaporítani ott, de bizonyos létesítményeket azért szükséges elhelyezni. Tapadófelületek, öntözőberendezések, etetők és a visszahajlő raspe-háló a csigák kordába tartásához feltétlen szükséges. Gyengén lúgos, meszes talajokon érzi jól magát az éti csiga, és 4-15 százalékos mész- tartalom azért is kell, hogy az állatok jó házat tudjanak készíteni. Legalább ennyire fontos a talajfelszín harmatképző képessége, amely elsősorban a növényzet függvénye. Leginkább ezt védik a csigatartók, tenyésztő szakemberek, mert a csigák nem a tócsavizet, hanem a harmatos növényzetet igénylik. Különben helyváltoztatásuk rendkívül sok energiát és táplálékot von el. A csigák május-júniusban rakják le a tojásokat. Hímnős lévén mégis kívánja a társat. A tökéletes párzás után három héttel öt centiméter mélységű verembe kerülnek a tojások, majd újabb három hét után kelnek ki az állatkák. A napraforgó, csicsóka, cikória, csalán, fodroskel, tarlórépa, bimbóskel, ragadványfű, keserű lapu és a salátaféleségek levele és hajtása az éti csigák fő táplálékai. _____ T úl magas növényzetet nem szabad hagyni, mert a nagy- felületű árnyékolás elnyomja a gyepet és a cserjeszintet. A csigakert növényei nemcsak táplálékot, hanem védelmet, búvóhelyet és mikroklímát is teremtenek. A fák, cserjék ifjító nyesése előnyös, nedvdús, és a sokféle zöldanyagot könnyű előállítani. A csigatelep etetők nélkül nehezen képzelhető el, de az ivóhely fontos, közvetlen az etető tálcák közelében. A csigák 7 Celsius fok alatti hőmérsékleten aktivitásukat leállítják, s önmagukat a laza talajban kb. 20 cm mélyre ássák. A puha talaj fontos, mivel a laza talajban könnyű télire vac- kolnia a csigáknak. Burányi Dezső Hollóssy-féle produkció a Vörös-tengeren melyből a Magyar Televízió Is vetített. A gyűjteményében mintegy 6000 darab különféle tengeri állat található. Akadnak 6—7 méteres preparált cápák, bálnák, kagylók, különleges ko- rallok. Az NSZK-ban feltűnést keltő vándorkiállításokon mutatta be „A titokzatos tenger” címmel gyűjteményét. Hatvanhét német városban 10 millió néző látta tengeri állatait. Mégsem volt boldog. Gyötörte a honvágy. Immár öt esztendeje dédelgette álmát: hazatelepül. Azóta 61- szer járt itthon. De az akadémikus címet is megszerzett kettős állampolgárságú Hollóssy János miként kötött ki a mikebuda! tanyavilágban? — Itthoni barátaimmal jártuk az országot. Földet akartam venni. Egy hektárnál többet sehol nem akartak eladni. A minisztériumban ekkor javasolták, hogy keressem meg Albertirsán Nagy Gábort, a Szabadság Termelőszövetkezet elnökét. Így is történt. Megegyeztünk. Tőlük vettem három hektár legelőt, a Micsurin Termelőszövetkezettől bérelék 10 hektár földet. Remélem, hamarosan ők is eladják. Nagy Gábor másban is segített. A tengeri gyűjteményemet kilenc kamion hozta haza. Amíg állandó otthont nem találok, addig a szövetkezet egyik elhagyott istállójában tároljuk — szigorú őrizet mellett — hangsúlyozza Hollósy úr. Beázik A Fővárosi Allatkert elhagyott sziklabarlangja számára nem megfelelő, mert tönkrement és beázik. Az igazi megoldást abban látná, ha a budai várban, a volt Munkásmozgalmi Múzeumban nyithatná még a magyar tengeri múzeumot. A Fővárosi Tanácstól már némi reménysugár érkezett. Addig vár. És építi a birtokát. Az első ne kifutásra 200 ezer márkát költött, illetve költ a beruházás ra. Szó se róla, a tervek le- nyűgözőek. Az áramot földkábelen kapja, mert a villany- oszlop nem illik a táj képébe: zavarná az akácból készülő ősi magyar gémeskút látképét. A tetszetős faház csaknem kész. Képzelet ? — Más is készül. A 30-szor 9 méteres uszodában saját kis tengeralattjáróval búvárkodom. A biotó környékén kihalóban lévő ősi magyar ál lat- és növényfajokat honos! tok meg. Legyen sok béka és gólya a közelemben! Lesz biokertészet és halásztanya is Néhány év múlva itt akarom megrendezni a cserkész-világ találkozót — szárnyal a kép zelete Hollóssy úrnak. Mert reméli, hogy unokája egyszer átveszi birodalma irányítását. De mikor lesz az avatás? — A születésnapomon: 1991. június 25-én. Ezer vendéget hívok meg a világ minden tájárói. „Miszter János" meghívásának bizonyára eleget tesz nek, hiszen sokan ismerik: több könyvet írtak róla, és ezer újságcikket tart nyil ván. Büszke rá, hogy ismeri Cousteau kapitányt, őrzi leveleit és egyszer rá is cáfolt. — Az úgy történt, hogy egy halról azt állította: 69 éve ki halt. Filmemmel bebizonyítottam, hogy nincs igaza. Nem haragudott meg. Rozgonyl István Még az aranykorona is hiányos Termőföldek nélkül „Nálunk a munka azé, aki megműveli! Néhánynak még ez hamuka, de a többség Jól míveli. Nálunk a munka, hogy megyen. nem érdekes a földeken.” A Nálunk a munka című verset a négy esztendeje elhunyt Ladányi Mihály, József Attila-díjas költő írta. Az a poéta, aki 1975-ben a Cegléd melletti Csemő-Zöldhalomban kis földet és egy rogoza sző- lokunyhót vásárolt, ahová gyakran járt a fővárosból megpihenni, gazdafélének lenni, és végül meghalni, 1986. szeptember 21-én. A versíró inkább csendre és nyugalomra vágyott, mert látta, tudta, hogy a csemői föld milyen gyalázaitosan rossz minőségű. Homok mindenütt, amerre a szem ellát... Csak a rozs bírja E silány földön gazdálkodik a csemői Rákóczi Termelőszövetkezet. Nemrégiben még November 7. Termelőszövetkezetnek hívták, de hol van már a tavalyi hó — mondhatnánk a gyorsan változó világban. Csak a csemői föld minősége nem módosul: se nem javul, se nem romlik. Mindezt figyelembe véve szinte csodának tűnik, hogy a közös gazdaság a tavalyi évet 52 millió forint nyereséggel hagyta maga mögött. Persze nem a földből jött a haszon, hanem az ipari tevékenységből. — A földből mifelénk nem lehet megélni — szögezi le az 53 éves Telek József tsz-elnök, aki a nagykátai határban nevelkedett, gépészmérnöknek tanult, húsz éve mégis a mezőgazdaságban tevékenykedik. — Ugyanis a földet hét aranykoronától lehet termőföldnek nevezni, a miénk viszont 6,8 aranykoronát ér. Tehát kiemelten rossz termőhelyi adottságokkal rendelkezünk. Ezért a növénytermesztésben és az állattartásban 19,9 százalékos állami támogatást kapunk. A földminőség miatt nem csodálható, hogy a 3 ezer 837 hektár szövetkezeti területből 1700 hektáron erdőt telepítettek, és csak 1717 hektár szántóföldet művelnek. A nagyobb részben — 497 hektáron — rozsot termesztenek, mert más úgysem nagyon teremne meg. Szóval Csemőben sajátos a helyzet. Már1 csak azért is, mert csupán 1962-ben nyilvánították községgé az egykori tanyavilágot. Mit kezdjenek akkor a Kisgazdapárt 1947-es földvisszaadási elképzelésével? Hiszen három olyan tszAlikor a páva „sátorozik” tag sincs, aki földet,- állatot, szerszámot vitt be a csemői közösbe. Nyugdíjasok és leszármazottak viszont nem kevesen vannak. A szövetkezetben 500 hektár olyan szántóföldet tartanak nyilván, amelyért 410 embernek földjáradékot fizetnek. Rendszeresen, de nem sokat: aranykoronánként mindenkori nyolc kiló búza árát kapják meg az érintettek. — Nálunk az a sajátságos helyzet alakú't ki — mondja a tsz elnöke —, hogy minél több földet adunk vissza a régi tulajdonosnak, annál jobban járunk. Ugyanis a földművelésben oly nagyok a kiadások és oly csekélyek a bevételek, hogy évente a szántóföldi növény- termesztésre 5-10 millió forintot ráfizetünk. Már az év elején meghirdettem minden fórumon, hogy aki földet akar, az kap is, amennyit óhajt. Az egykori pedagógusföldekből 100 hektár állami tartalék rendelkezésre áll. Van 60 hektár ugar is, ahol csak a gyom terem. Ezeken kívül Hosszúcse- mőben és Hantházán 100-100 hektár, Szabadföldön 70 hektár vár új gazdájára. A régi földjét nem kaphatja vissza az egykori tulajdonos, hiszen erdősítettünk, utak, házak épültek. a nagyüzemi táblákat sem lehet össze-vissza szabdalni. Ám hasonló méretű és minőségű földet kaphat, aki igényli. Csakhogy ahhoz ki kell lépni a tagnak a szövetkezetből. Akkor viszont számos juttatástól elesik ... Szóval sokan meggondolják, a biztos munkahely és fizetés mellett csak kiegészítésként akarnak földet művelni. Eddig hárman Aki úgy véli, hogy a földéhség tetőfokára hágott Csemőben, az alaposan téved. Eddig három írásos kérelem érkezett Telek Józsefhez, összesen hat holdat kérnek. Fehér Endre például két holdat, egy 95 éves ceglédi asszony hasonló mennyiséget és két csemői örökös szintén két magyar holdat. Az elnöknek sem keil. Csupán 1000 négyszögöl hobbikertje van Csemőben. (r. 1.) Kutya-páva barátság Keszthelyi Sándor ceglédi családi házának udvarán békességben él egymás mellett a házőrző s a gyönyörűen „sátorozó” páva (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ELŐADÁS Kapcsolat az iskolákkal Június 6-án, szerda délelőtt fél tízkor a szakemberek számára érdekesnek ígérkező előadásra kerül sor Cegléden az Erkel Ferenc Zeneiskolában. Az Oktatáskutató Intézet főmunkatársa, dr. Halász Gábor beszél majd hallgatóinak a helyi társadalmi szervek és az iskolák kapcsolatáról. Helyi teendők Sok miridsnbon megegyezlek A nagyközségi tanács elnöke — Lipták István —, a közelmúltban koordináló tanácskozásra . hívta Albertirsán a nagyközségi pártok képviselőit, a gazdasági egységek irányítóit és az egyházak vezetőit. A megbeszélés során közmegegyezésre jutottak a legfontosabb teendőket illetően. Sok hasznos elképzelés került felszínre a fürdőfejlesztéssel, a hagyományos ju- niálissal, az alberti temetőben levő katolikus 'műemlék kápolna rendbehozásával kapcsolatban. A római katolikus templom belső felújítását jelenleg végzik. De az utcanévváltoztatások lebonyolításának módozatait is megvitatták.