Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-02 / 128. szám

Ének a íemplomkcríbcn Talán tíz esztendeje lehet annak, hogy a Galga menté­vel ismerkedő fővárosi cso­portoknak a 13. században épült és akkor romos állapot­ban lévő hévízgyörki templo­mot bemutattam. Még rom­jaiban is csodálták annak ősi szépségét és szinte vádlóan mondták: — Különös emberek élhetnek ebben a faluban, hogy nem veszik észre, mi­lyen kincs mellett járnak el napról napra. Hévízgyörk most ünnepre készül. A Galga menti nép- művészeti találkozó esemé­nyei sorában június 3-án dél­után négy órakor a helyreál­lított templom kertjében Ma vagyon piros pünkösd napja címmel rendezik meg a kör­zet egyházi kórusainak és népdalköreinek hangversenyét, amelynek mintegy kétszáz­ötven szereplője lesz. Bemu­tatja műsorát a bagi és a tú­rái egyházi kórus, a püspök­hatvani, galgamácsai, szadai hagyományőrző népi együttes valamint a kartali, túrái, valkó-vácszentlászlói és hé­vízgyörki népdalkör. Dinnyés László, a találko­zó szervezőbizottságának tit­kára elmondta, hogy ennek a hangversenynek a megszerve­zése új jelenség a találkozók történetében. Évtizedeken át uralkodtak olyan nézetek, amelyek szűklátókörűén elle­nezték az egyetemes emberi kultúra részét képező vallá­sos alkotások megismerését, elsajátítását. Ez a felfogás in­dokolatlanul féltette az em­beri tudatot, művelődést a vallásos alkotásoktól. Ma már egyre többen felis­merik, hogy nem lehet a művészetet élvezni, nem le­het alkotások . mélyére hatol­ni annak a valláskultúrának az ismerete nélkül, mely e művészi alkotások hátteréül, ihletőjéül szolgált és szolgál. Ezeknek az ismereteknek az átadását, átörökítését kívánja szolgálni és segíteni a nép- művészeti találkozó hévízgyör­ki rendezvénye, F. M. Mi lesz a sorsa? ULOI Man A tizedik önálló tárlat Táj- és emberszeretet Fedinecx Atanáz portréi az aszódi Petőfi Sándor Mú­zeumban június 6-ig, tájké­pei, templomokat ábrázoló festményei a hévízgyörki mű­emlék templomban június 11- ig tekinthetők meg. Naum Repkin Kárpátalján élő fes­Egyetemi hírcsokor A Gödöllői Agrártudományi Egyetem a legnagyobb hazai agrár-felsőoktatási intézmény. Természetes, hogy itt mindig történik valami, így nem volt nehéz az alábbi hírcsokor összeállítása sem. A Mezőgazdaság-tudo­mányi kar fórumot rende­zett, melyen megvitatták az egyetem jövőjével, a kar tanácsának választásá­val, s működésének alap- elvével, valamint a dékán­választás módjával kapcso­latos kérdéseket. Olyan ál­lásfoglalás született, hogy a kar az eltelt évtizedek során felhalmozódott és nemzetközileg is elismert gödöllői oktató-kutató bá­zis súlyát s?em előtt tart­va, agrárprofilú, biológiai — műszaki — társadalom- tudományi alapokon nyug­vó Gödöllői Egyetem kere­tében látja a közeli és tá­voli jövőjét, beleértve a városban kialakult agrár­intézményekkel folytatandó szoros és kölcsönös együtt­működést is. Függetlenül a soron következő parlamen­ti döntésektől, ahhoz a tár­cához kíván az egyetem tartozni, amely a működési feltételeket maradéktalanul megteremti. Negyedszáz választható tárgyat ajánl a hallgatók­nak a filozófiai és politika- tudományi tanszék. Ezek egy része orosz, német, an­gol, francia nyelven is ta­nulható. Néhány cím a gazdag kínálatból: Vallás- történet. Vezetésetika. Po­litikai alternativitás. Beve­zetés a logikába. Közép- Kelet-Európa fejlődése a XX. században. Németor­szágtól Németországig. (A két német állam története.) Ellenzéki szervezetek és mozgalmak a Gorbacsov- korszakban. A polgári poli­tikai gondolkodásmód tör­ténete. Magyarország békés forradalma. Államelmélet. A biblia világa. A tanszék szívesen fo­gad konkrét hallgatói kez­deményezést is a nemzet­közi és hazai — filozófiai, illetve politikai — gondol­kodás történetének tárgy­körében. A vízgazdálkodási és me­liorációs tanszék más felső- oktatási intézmények tan­székeivel közösen rendezte meg Baján a szennyvíz- tisztítás során keletkező szennyvíziszap kezelésének és elhelyezésének, illetve lehetőség szerinti hasznosí­tásának helyzetét áttekintő szimpóziumát. Arra is fel­hívták a figyelmet, hogy a kialakuló közigazgatási ön- kormányzatok fontos fel­adata lesz a hasznosításra nem alkalmas, vagy nem hasznosított iszapok árta­lommentes lerakásához szükséges depóniaheiyek, illetve a veszélyes hulladék lerakóhelyek kijelölése és létesítése. Az elkerülhetet­lenül keletkező és gazda­ságosan nem hasznosítható szennyezések ellenőrzött, biztonságos elhelyezése környezetünk védelmének alapvetően fontos feltétele, amely csak a kellően tájé­koztatott lakossággal egyet­értésben oldható meg. Ugyancsak e tanszék híre, hogy az egyetem Ter­melésfejlesztési Intézetének közreműködésével Magyar mezőgazdasági térképkiállí­tást és szimpóziumot ren­deztek a GATE-n. Az egész napos rendezvényt vezető dr. Klinghammer István, az ELTE dékánja, a tér­képtudományi tanszék do­cense azzal a megállapítás­sal élt, hogy a kiállítás ki­vitelében és tartalmában egyedül az 1989-ben meg­rendezett Térképészeti Vi­lágkiállítás színvonalával mérhető. Elhatározták, hogy a gödöllői tárlatot és tanácskozást a jövőben cél­szerű lesz újra megrendez­ni, mert ennek a szakterü­letnek más szakmai fóru­ma nincs, pedig a térképre, mint információhordozóra és döntés-előkészítő anyag­ra egyre nagyobb szükség van. összegyűjtötte: Balázs Gusztáv tőművész alkotásai június 8-tól augusztus 21-ig látha­tók szintén az aszódi Petőfi Sándor Múzeumban. Hévízgyörkön Fedinecz Ata­náz a vallásos eszme és a nép­hit jegyében mutat be székely­kapus templomot, fák közé bújt istenházát, ballagó szer­zeteseket, fából faragott szen­télyt, Golgotát, gerényi rotun- dát, út menti keresztet, régi temetőt. E színes meghittség valami hallatlan melegséget és bizalmat áraszt — csönd­ben rejtőző erőt. Ez a tizedik önálló kiállí­tása, mely jelzi, hogy nem­csak kitűnő röntgenszakor­vos Aszódon, hanem festésze­tünk egyik új jelensége, aki művészetében képes fölmu­tatni Kárpátalja soknemzeti­ségű népiéinek mély humá­numát és a táj egyedülálló varázsát. L. M. Új tervek a Rákosvölgyében Ilyen nincs iiióí; a világon Napjainkban a vállalkozások korát éljük. Akinek pénze van, legyen az magánszemély, vállalat vagy ter­melőszövetkezet, azon töpreng, töri a fejét, mit kezdjen azzal, hogyan forgassa vagy fektesse be, hogy a lehető legjobban járjon. döntöttünk, ahol a közmű­vekkel sem lesz gond, hiszen óriási a víz- és energiaigénye a majdani üzemnek — mond­ta az elnök. A Edesítés nélkül — Mi lesz a különleges a feldolgozás során, miért e nagy remények? Mert az ért­hető, hogy 7 00 milliós beruhá­zásra nem minden nap akad vetélytárs, főleg nem magán- személyek köréből. — A különleges a zöldségek feldolgozása. S mivel minden­ki tudja, hogy ma mezőgaz­dasági terméket nehéz elad­ni, vagy exportálni, mi úgy gondoljuk: ilyen formában könnyebb lesz. A megtisztí­tott, előkészített zöldséget, vagy későbbiekben gyümöl­csöt egy gépsoron eresztik át, amely vákuum alatt kivonja alacsony hőmérsékleten a nö­vényből a vizet, úgy, hogy ne roncsolódjék. A vitaminokat, ásványi anyagokat, az aromát enzimes eljárással választják ki, majd a megfelelő sűrűség és cukorfok elérésekor újra a péphez adják. A cellulózt és a rostokat teljesen kivonják, ivólékészítéskor nem ülepszik. Az így előállított sűrítmény 50 cukorfokos, s ez nem éde- sítés következménye. — Mire használható ez a fajta pép és hol van piaca? — Ez a termék Nyugaton jól ismert, hiszen vannak ilyen előállító gépsorok csak egy-egy növényre beállítva. Felhasználják bébiételekhez, gyógyszeriparban, konzerv­iparban, nagy konyhákon és sorolhatnám. Mi nagy kisze­relésben fogjuk eladni, a ve­vőink Svédország, Franciaor­szág és az NSZK lesznek. — Mennyi a napi kapacitá­sa az épülő üzemnek? — Naponta például a le­szerződött sárgarépából — amivel várhatóan megkezdjük az üzemeltetést, október-no­vember táján — 15 vagonnal tud feldolgozni — hallhattam az elnöktől. — Honnan érkeztek a gé­pek, ki a gyártó? — A gépsor olasz, a SILFE cég a készítő, ők csak élel­miszeripari gépeket gyárta­nak, milánói központúak. A gépek ára 300 millió forint, a többi pénz az építkezésre és a vele járó feladatokra kell. — Ki végzi a kivitelezést és hol tartanak most? — A termelőszövetkezet építő ágazata saját kivitele­zésben építi, igaz néhány al­vállalkozót bevontunk. Az épületek gyakorlatilag készi-1., a gépeket napokon belül sze­relik, indul a próbaüzem és ha minden igaz, ősztől teljes kapacitással dolgozhatunk. Komputer vezérel — Hány főt foglalkoztatnak majd? Ez fontos kérdés a mai munkanélküliséggel tarkí­tott világban. — Száz személyt három műszakban. Nem kell több, hiszen automatizált minden, a tizenkét munkafázist kom­puter vezérli majd és csak a műszereket kell figyelni, no meg az előkészítés igényel néhány dolgozót. — Teljesen magánerős a beruházás, vagy kaptak vala­honnan támogatást? — Kaptunk 120 milliót ál­lami alapjuttatásként, erre járadékot fizetünk és dollárt kell kitermelnünk, nem is keveset — mondta végezetül a helyettes, Kóbor Frigyes. Árvái Magdolna A péceli központú Rákos­völgye Termelőszövetkezet azok közé tartozik, akiknek van pénzük, de mint azt dr. Czerván Márton elnök el­mondta, tisztában vannak az­zal is, hogy ami év elején egy­millió volt, az év végére csak a felét éri. A gazdaság veze­tői úgy döntöttek, reszkír vagy kockázat kérdése elvet­ve, vállalkozni kell! A bein­vesztálandó összeg 700 mil­lió. Hogy mi lesz? Mire ké­szülnek és mik a reményeik? Hát nem kevés, ök minden­esetre bizakodnak. Közmű is van — Hogy tulajdonképpen mi­re költik a 700 milliót még nem derült ki, kérem mond­ják el önök, s beszéljenek az inspiráló tényezőkről is. — Egy zöldség- és gyü­mölcsfeldolgozó nagyüzemről van szó. Ilyen sok munkára képes csarnok, mint a miénk lesz, nincs még a világon. Ez lesz az első, amelyben három- százféle gyümölcs és zöldség feldolgozható — mondta dr. Czerván Márton elnök. — Mi inspirált? Hát pén­zünk az volt, hiába tagad­nánk, s mivel napról napra kevesebbet ér, be akartuk fektetni. Olyan valamit akar­tunk megvalósítani, ami sok pénzt emészt fel, és amiben egy kisvállalat, esetleg egy magánszemély nem lehet ve­télytárs. Jó ideig szeretnénk egyeduralkodói lenni az ef­fajta légyártásnak — tájékoz­tatott az elnökhelyettes. Kó­bor Frigyes. — Tudom, szóba került a tervek készítésénél, hogy a nem éppen nyereséget hozó mogyoródi borkombinátjuk mellé építik ezt az üzemet. Miért született mégis más dön­tés? — Mogyoród neve valóban szerepelt a tervezés időszaká­ban, de hamarosan rájöttünk, hogy ez megnövelné a költ­ségeket, mivel nincs gáz és nincs csatornarendszer az érintett területen. Nem volt utolsó szempont az sem, hogy a falu lakosságának a reagá­lása kiszámíthatatlan és ne­künk minden halogatással töl­tött nap pénzkiesést jelent. Tervezők, vezetők összedug­tuk a fejünket és a rákoscsabai Tárcsa utca területe mellett A harmincas úton autózók már hetek óta érezhetik a kel­lemes kamillaillatot Kerepes- tarcsa határban. A Szi’las Men­ti Termelőszövetkezet az idén négyszáz hektáron termesztette ezt a gyógyszernek, teának, il­latszer-alapanyagnak és még sorolhatnánk, mi mindennek Ilónapsoroló * 1 Június, Péter-Pál hava Dünkösd ünnepével kezd­1 jük az idén június havát. Ez a kereszténység ünnepe, amely magához vonzotta a természet megújulását, a ta­vaszt köszöntő vagy éppen elősegíteni akaró ősi szokások egész sorát. Egyházi jellege mellett számos érdekes nép­szokásról maradt fenn emlék. Ilyen például a pünkösdi ki­rályválasztás, a kislányok pünkösdi királynéválasztása. De szinte az egész országban ismert a pünkösdi királynő­járás szokása. Pünkösdvasár­nap vagy -hétfőn ünneplőbe öltözve házról házra járnak a 10-12 éves lányok, közrefog­ják a 3-4 éves kislányt, a pünkösdi királynőt, bekopog­nak a házakba, s megkérde­zik: Szabad-e pünkösdölni? Amikor engedélyt kapnak, fel­hangzik a dal: Meghozta az Isten, Piros pünkösd napját, / Mi is meghordozzuk királyné asszonykát... A kis királynő is énekel egy strófát: Nem anyától lettem, / Rózsafán ter­mettem, / Piros pünkösd nap­ján / Hajnalban születtem. Vannak vidékek, ahol csak egyházi éneket énekeltek a pünkösdölők: A pünkösd­nek jeles napján, / Szentlélek Isten küldött... Június másik jelentős nap­ja, amelyhez Európa-szerte időjárási regulák fűződnek, a Medárd. Ha ezen a napon esik az eső, akkor további negyven napon keresztül ha­sonló lesz az időjárás, ha pe­dig nem esik, negyven napig szárazság kínozza a földet. A legenda szerint Medárd püs­pök haragját egy vígan mula­tozó társaság „rossz magavise­leté” váltotta ki. Büntetésből negyvennapos esőért fohász­kodott, ami el is mosta a paj­kos gyülekezetei. Június 24-e Szent János vagy Szent Iván, a nyári nap­forduló napja valamikor nagy ünnep volt falvainkban: ha­talmas máglyákat gyújtottak tiszteletére. Vidékünkön is élt ez a néphagyomány, de elfe­lejtődött. A hatvanas évek elején Vankóné Dudás Juli, a népművészet mestere össze­gyűjtötte az ünnephez fűződő hagyományokat, és felújította a régi szokást. A falu legényei kóróból, szalmából hatalmas máglyát raktak a réten. A lobogó tü­zet a lányok körülülték, s amikor besötétedett, kezdő­dött a tűz átugrálása. Hogy a lányok miképpen ugorják át Szent Iván tüzét, abból jósol­ni szoktak a férjhezmenésre. Előfordult olyan is, hogy egyik lány nehézkesen ugrott, a tűzbe esett, és egész arcát rútul összeégette, soha férjhez nem ment. Közmondás is őrzi a szerencsétlenség emlékét: Átugrotta, mint az egyszeri lány a Szent István tüzét! Az eladó lányok azonban akkor is, most is szívesen vál­lalják a kockázatot, hiszen aki a lobogó tüzet sérelem nél­kül átugorja, azt ügyes lány­ként kiszemelik, s a következő farsangra bekötik a fejét. László napjához — június 27-hez — nem tapad semmi babonaság. Szent Lászlót a legendák éltetik évszázadok óta. Talán a magyar szentek egyik legnépszerűbb alakja. A legenda szerint forrásvíz fakad lova patkójának helyén. Szomjas katonái számára vi­zet fakaszt a sziklából, akár­csak Mózes. Amikor pedig a kunok kergették, szent imád­sággal fordult az úrhoz, s ké­résére a hegy megnyílott, s üldözői a mélybe hullottak. A Tordai-hasadéknál a király lovának nyolcszögű patkónyo­mát máig őrzi a Patkóskő. I únius végén, Péter-Pál nap­" ján érkezett el valamikor a magyar falu legszentebb és legnagyobb munkájának — a kenyér betakarításának — a napja. A búza érésének sza­kaszait a néprajz így határoz­za meg: Szent György nap tá­ján szárba indul a vetés, má­jusban kihányja a fejét, jú­nius közepére abbahagyja a növekedést, Péter-Pálkor meg­szakad a töve, ettől Kezdve már csak érik, és lehet kez­deni az aratást. Ha éppen péntekre esett volna ez a nap (mint például az idén), akkor már csütörtökön levágtak egy kévére valót, hogy a szeren­csétlennek tartott napon ne kelljen a betakarítás legna­gyobb munkájához hozzáfog­niuk. Fercsik Mihály felhasználható gyógynövényt. A kamilla a Sizlas Menti Tsz hírnevének megalapozója, és termesztése a gazdaság fennál­lásával egyidős. Ezt a növényt a gazdaság nem termelteti partner gazda Ságokkal, a szük­séges mennyiség az ő földjei­ken virul. Megtudtuk a szövetkezet­ben, hogy az évek során jól bevált hazai nemesítésű Bk 2 polyploid nagy virágú és egy német nemesítésű kamilla­fajtát termesztettek. A jó. esős őszt a száraz és a kultúrára kedvezőtlen tél követte, s az utolsó percben érkeztek a ta­vaszi esők. Az eredmény meg­lepően jó, igaz, termésben ke­vesebb a vártnál, de a minő­ség, a virágok nagysága, vá­rakozás feletti volt. A gazdaság a korábbi évek­kel ellentétben az idén nem a drogelőállítást helyezi előtér­be, hanem nagyobb mennyi­ségű illóolajat állít elő. Drog­nak a legszebb és sértetlen virágokat használják fel, az olaj előállítására a törtebb, vagy hosszabb szárú virágok is alkalmasak. Míg az elmúlt évben a külföldi partnerek úgy diktáltak, hogy minél több szárítmányt tudnak előállíta­ni, annál több olajat vesznek, ma már , megfordult a dolog, olajból kell több és a termelő- szövetkezet igyekszik a dollárt hozó külpiac igényeinek ma­ximálisan eleget tenni. Az első aratást követően a táblákat megszórják műtrá­gyával és jó két hét eltelte után újra betakarítják az ad­digra kiviruló hónaljvirágo­kat. A második aratás kizá­rólag olaj-előállításra alkal­mas. Az eddigi eredmények tükrében a hektáronkénti ter­mésmennyiségről, vagy az árbevételről még nincsenek adatok, de bizonyos, hogy a gvógynövénytermeléssel és -feldolgozással foglalkozó fő­ágazat bevételében az idén is tízmilliókat számolhat csupán a kamillából. á. m. Mi lesz a veresegyházi malom sorsa? E kérdés foglalkoz tatja a helyi tanács és a fóti Vörösmarty Tsz illetékeseit is A szövetkezet tulajdonában levő patinás épület tervezett ál lami tulajdonba kerülését akadályozza az a tény, hogy — más lehetőség híján — az épületben terményt tárolnak, f tulajdonjog-átadásra vonatkozó tárgyalások jelenleg is tarta nak, a két érintett szerv továbbra is keresi a megoldást (Vimola Károly felvétele) Kamillaaratás Kerepes tárcsán Az illóolaj a sláóer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents