Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám

Jf _ 1 990. JÚNIUS 22., PÉNTEK Az utókor sokkal többet mondott el róla Aki hazánkat Európába vezette Zsúfolásig telt a visegrádi járat. Tgy van ez tavasztól őszig, amikor megszámlálhatatlan kiránduló, külföldi turista keresi fel a középkori királyi város emlékeit. Most éppen kétféle tá­bor diákjai zsibonganak a hosszú úton. A kisebbek a tanító nénit faggatják: mit csinált, hogyan élt ott Mátyás király? A középkorú tanító néni mosolyogva válasz Olgát. Amikor átérünk a városkapun, nekilódul a gyerekcsapat. Számos értékes följegyzésből, neves történetírók munkái­ból — mint például Bonfini, Oláh Miklós — sokat megtudha­tunk az uralkodó Visegrádon töltött napjairól. A legtöbb írás­mű, tanulmány azonban jóval a király halála után keletke­zett. Zrínyi Miklós költő és hadvezér a politikusról, győztes csaták vezetőjéről elmélkedett, Szekfü Gyula viszont a reneszánsz fejedelem egyéniségétől. Halálának 500. évfordulója alkalmából ismét rengeteg tudo­mányos munka, tanulmány születik. A nagyszabású rendez­vénysorozatok, konferenciák közepette egy szerénynek tűnő esemény hívja fel magára a figyelmet. Visegrádon, az Alsó- várból megmaradt és felújított Salamon-toronyban Mátyás utó­életét bemutató kiállítás nyílt. Nem csak tények, népmesék is Ez csupán ízelítő — néhány részlet abból a hatalmas tab­lóból, amelynek ezt a címet adhatnánk: Mátyás király utó­kora. Ez az utókor ennél sok­kal többet mondott el róla szó­val, hanggal, színekkel, formá­val — fogalmazza meg a ki­állítás rendezője, dr. Vix Györgyné, az Országos Széché­nyi Könyvtár vezető munka­társa. Hiszen Szent István ki­rályunk óta — aki Magyaror­szágnak Európához való fel­zárkózását oly sikerrel kezde­ményezte — Mátyás alatt ér­kezett el az a csillagórája ha­zánknak, amikor a világ az európai fejlődés élenjárói kö­zött tartott számon bennün­ket ... A harmadik emeleti terem­be lépve már az első pillanat­ban szembe tűnik, hogy rend­kívül gazdag a választék. A fal melletti tárlókban külön­böző korból és országból szár­mazó könyvek kaptak helyet. Ezek között nemcsak történel­mi tényeket, legendákat fel­dolgozó munkák találhatók, hanem az uralkodóról szóló Margo A selejt bosszúja A szívbaj jött volna rám, ha nem ismerném napjaink kisgazda frazeológiáját. De mert ismerem, rögtön tud­tam, nem embert darálnak. Nem, holott az áll a Kis Űj- ság (90/24.) 5. oldalán, hogy „Kádár, Berecz és elvtársai zúzdában”. A feleimhez illik a főcím is: „Selejtezik a kommunizmust”. Zúzda az elvtársaknak: leselejtezték a kommunizmust, ugye, a volt politikai kurzus némely ve­zetőjének kötetbe gyűjtött írásait miként selejtezik le a „a” könyvesboltban. Gondo­lom én, meglehetős késéssel. Azt, hogy mi a vélemé­nyem az ilyen protokolláris művekről, ebben a rovatban a február 7-i lapszámban fejtettem ki. „Új üstökösök” cím alatt. Nem a Kis Újság szerzője penderítette tehát elém a témát, hagytam vol­na szó nélkül a drámai tudó­sítást, ha ... Ha nem lenne a tipikus képviselője napjaink átok-szitok, mindent bele módszertanának. L. P., a Kis Újság szerzője ugyanis rátéved a tények terepére, márpedig a tények makacs dolgok. Azt írja például a szerző, hogy .......az ország t öbb mint száz könyvesbolt­jában végeznek most hason­ló műveleteket...” Nem tud­hatom, az ország további 750 könyvesboltjában nincs mit selejtezni, avagy eszük­be sem jut „végezni... azt a műveletet”? írta azt is szerzőnk, „szá­molásra biztatom önöket”, mégpedig annak alapján, hogy két boltban 173 ezer, il­letve 265 ezer forint értékű állományt selejteztek le. Nos, számoltam... Ha a két összegből átlagot csinálok és azt beszorzom százzal, ta­gadhatatlanul csinos summa jön ki: 21,9 millió forint. Kár, nagy kár ezért a pénzért. L. P. szerint „A végösszeg annyi, mint..., nem, ne írjuk le, mert görcsbe rándul a gyomrunk." En leírtam; sajnálom ezt a pénzt, de mert számoltam, rájöhettem: az évi könyv forgalomnak ez a 0,39 százaléka. Igen, még a fél százaléka sem. Azaz nem árt megelőzni azt a gyomor­görcsöt, főként, ha azt látom: az új kurzus prominensei­nek gyors iramban jelennek meg az előző kurzus promi­nenseihez hasonló munkái... Ahogy előbbiek, úgy utóbbi­ak után sem kapkodtam, en­nek ellenére sem vélnék szo­ros összefüggést — szemben L. P.-vel — az ország „kom­munista öröksége, a huszon- egymilliárd dolláros adós­ság” és néhány politikus könyvtáblák közé kötött be­szédei, cikkei között. Mintha önkényesnek látszanék ez a kapocs... S önkényesnek az is, hogy az említett kiadványok mi­att „világirodalmunk nagy­jainak alkotásait csak sóvá­rogva nézhettük, áruk már- már megfizethetetlen lett”. Nos, végre, itt a kiadói sza­badság. S mit láthatok? Azt, hogy tavaly a negyedik ne­gyedévben a „világirodalom nagyjait” az Emanuelle című (szex?, pornográf?) mű rep­rezentálta listavezetőként, 144 ezer példányban, potom 90 forintért. S kapható lett — „sóvárgást” megszünte­tendő — 130 ezer példányban, 109 forintért „A fantom”, 100 ezer példányban, 100 fo­rintért a „Batman, a dene­vérember”, hogy más jeles munkák felsorolását mellőz­zem ... mert hiszen felesle­ges, elég rápillantani a kí­nálatra a „leselejtezett kom­munizmus” után. Sem ezzel a leselejtezéssel, sem mással, ami L. P. ille­tékessége a tények kötetlen kezelésében, nincs bajom. Bajom azzal a szemlélettel van. amelynek hívei „drá­mai leleplezések” árán vél­nek megoldást találni a ma­gyar kultúra súlyos, évtize­dek óta tartó válságára, hát­térbe szorítottságára. Ha nem jelenik meg néhány po­litikus könyve, akkor rend­ben lenne a kultúra széná­ja, sőt, akkor nem lenne a 21 milliárd dolláros adós­ság...?! Ugyan már! Az igazi okok keresése he­lyett mit eredményez a nyelvöltögetés, az ökölcsapás, a rugdalás? Avagy a selejt bosszúja az, hogy még min­dig itt tartunk, ilyen álle­leplezések kövezik ki a hol­napba vezető utat? Valóban ideje selejtezni. De csak „a kommunizmust”? ! Mészáros Ottó népmesekötetek is. Külön tár­ló jutott a Helikon kiadvá­nyainak, amelyek nagyon szép reprintgyűjteményt reprezen­tálnak. Nem csak mérete, ha­nem kivitele is lenyűgöző a Gutenberg-biblia fakszimile­példányának. Kuriózumnak számít egy Mátyás királyról szóló népdalgyűjtemény 1877- ből, amely Ausztriában látott napvilágot. Alapos szemrevéte­lezést érdemel Thuróczy János Chronica Hungaroruma, amely 1488-ból való. Csemegék a művészet kedvelőinek A falon azok közül a képző- művészeti alkotások közül lát­hatunk néhányat, amelyek ne­ves mesterek alkotásai. Zichy Mihály és Budai György által illusztrált Arany-balladák lap­jai, Than Mór és Benczúr Gyu­la Mátyás király életének egy- egy epizódját megörökítő fest­ményei késztetik megállásra a tárlatlátogatót. Több napot venne igénybe, ha valaki a falon függő hatal­mas rajzolatot alaposan át akarná tanulmányozni. Ez ugyanis az Árpád-házi királyok családfáját ábrázolja. Azezer- nyolcszázas években készített munka rendkívül aprólékos gonddal veszi sorra uralko­dóinkat. Középütt is felállítottak négy tárlót. A zene és a színhá. - művészet kedvelői találhatnak itt csemegéket. Erkel Ferenc Hunyadi László című operájá­nak eredeti partitúráját mu­tatják be — a szerző nagymé­retű arcképével. Több — Má­tyással kapcsolatos — színda­rab fontos kellékét ismerhetik meg közelről. Kiállították pél­dául Langmár András díszlet­terveit, melyek Pékár Gyula Mátyás és Beatrix című mű­véhez készültek. Mindezeken kívül szemügyre vehetjük a Corvin-lánc és Corvin-koszorú kitüntetések egy-egy darabját, s azokat az érméket, amelyek a király arcképét örökítik meg. Ezek között található az is, amelyik az első, magyar uralkodó képeit összegyűjtő metszetkötet alapján készült. Az 1664-ben megjelent Mauso­leum című könyv egyébként szintén helyet kapott a tárla­ton. Kellemes meglepetés várja — bár a kiállítás önmagában is az — az ide betérőket: be­mutatják a magyar Szent ko­rona látványos hologramját, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött erre az alkalomra. S amelyet olyan öt­letesen helyeztek el, mintha az eredeti állna ott vitrinben. Az igazságos Mátyás, a jó Mátyás Miközben az ember lefelé ballag a csigalépcsőkön, el­töprenghet azon: miért is ala­kult ki ekkora kultusz Mátyás körül? Halála után sötét kor­szak következett hazánkra: a Jagelló-kor, a törökdúlás. Ter­mészetes, hogy a nép vissza­sírta a korábbi időket. Dr. Vix Györgyné ezt így fogalmazza meg: Az utókor, amikor fel­eleveníti a nagy reneszánsz uralkodó emlékét, elénk tár­ja a keménykezű vezért, aki a török terjeszkedés megakadá­lyozására, az ország határai­nak kiszélesítésére törekszik, és megbünteti az ellene fordu­lókat. Ugyanakkor bemutatja azt a nagy személyiséget is, aki elégtételt szerez a méltat­lanul megbántottaknak, lelep­lezi a hazugokat, rápirít a talp- nvalókra. igazságot oszt for- télyos tréfáival. A művészet azt az uralkodót állítja elénk, aki félezer év múltán is, mint „igazságos Mátyás”, mint „né­hai való jó Mátyás király” él a nép emlékezetében ... A kapuhoz érünk. Még fog­va tart bennünket az ódon fa­lak közt élő történelem. Jó­kedvű fiúk, lányok lépnek az épületbe. Kint tombol a nyár. Vennes Aranka Programok egész hétre Ezt látni, haüani kell A különböző kultúrházak- ban mind több olyan program születik e napokban, ami a hazai igényeken túl a nemzet­közi elvárásoknak is megfe­lel. Az ilyen előadás-sorozatok­ban a belföldi művészek mel­lett számos külföldi együttes is gazdagítja a programot. Ilyen jeles eseménynek ígér­kezik e hét végén a Váci nyár keretében a nemzetközi kórus- találkozó befejező koncertje. Szombaton este fél 8 órai kez­dettel a váci Bartók Béla Ze­neiskolában e műsorsorozat keretében a svédországi Or- janskören és a marosvásárhe­lyi vegyes kar hangversenye a zenekedvelők számára ígérke­zik különlegesen rangos ese­ménynek. A Madách Imre mű­velődési központban vasárnap este 7 órakor tartják az egész hetet átfogó eseménysorozat záróhangversenyét. Z sámbékon folytatódik a már hagyományos szombati programok megrendezése. Jú­nius 23-án, délután 3 órai kez­dettel a művelődési házban az Állami Bábszínház előadására várják a gyerekeket. Ez alka­lommal Tóth Eszter Piroska és a három kismalac cí­mű bábjátékát mutatják be. Ugyanezen a napon este 9 órai kezdettel a mikófalvi — erdé­lyi — Kos Károly Népház együttesét látják vendégül. A színjátszócsoport most először járt külföldön. Ez alkalommal Szentirmai Jenő Csáki bíró J4étvé%e lánya című háromfelvonásos palotaszegi balladajátékát mu­tatják be. Az eseménysorozat záróakkordja a június 24-én este 6 órától éjfélig a műve­lődési házban a Búcsúbál. A Divatot diktál a nosztalgia Akkor jó, hasimul Érdemes belenézni a nagy­mama ruhásládájába annak, aki az idei tavasszal és nyáron divatosan akar öltözködni. Katona Éva, a Magyar Di­vat Intézet divattervezője, aki a párizsi Byorca kiállításról visszatérve mondta el az ott látottakat, erre hívja fel a figyelmet. Az idei szezon egyik irány­zata a nosztalgia lesz. Jelszava pedig az lehetne: minőség mindenekelőtt. Ennek jegyé­ben minden korosztálynál az 1920-as és 1930-as évek divat- irányzatához térnek vissza. Jellemző a keskeny, testhez si­muló fazon, a légies, könnyed anyagok. A színekben a pasztell dominál. Megjelennek újra az erő­sen nőies, széles karimájú, rizsszalmából készült kalapok, valamint a lenge, romantikus stílusú, óriási nyári kalapkölte­mények is. ? Szabadidő Az öltözet nélkülözhetetlen tartozéka a kesztyű — mondja a divattervezőnő. Ezek hossza a rövidtől egészen a könyökig érő változatig terjed. Kabát­hoz, kosztümhöz finom bőrből, kifodrozott varrással, zsinór­ral, bőrrózsákkal hímzett, szél­lel vagy cakkokkal díszített kesztyű a divat. Jó szolgálatot tehetnek a nagyanyáink ruha­tárából előkerülő natúr színű, horgolt csipkekesztyűk, és az olyan darabok, amelyeket azsúrozás vagy monogramo­zás díszít. Vásárparádé E hét végén bőséges kínálat­tal szolgál a Pest megyei vá­sárnaptár azoknak, akik erre az időpontra irányozták elő vá­sárlásaikat. Az autóvásárlóknak jó válo­gatási lehetőségük nyílik jú­nius 24-én, vasárnap Albertir- sán, Érden, Gödöllőn, a gaz­dagnak ígérkező gépkocsikí­nálatban. Gyálon, a hónap utolsó szom­batján — június 30-án — or­szágos kirakodóvásárt rendez­nek. A megye minden részé­ből érkeznek ide árusok, akik a ruhaneműtől az édességekig a legváltozatosabb árufélesé­gekkel várják a vásárolni és szórakozni vágyó közönséget. Országos állat- és kirakodó- vásárt e hét végén egy helyen rendeznek a megyében. Nagy­kőrösön június 24-én, e hagyo­mányos nyár eleji találkozón jó vásárra számíthat mindenki, aki gazdasága állatállományát kívánja bővíteni. A finom selyemből, muszlin­ból vagy taftból készülő ken­dők, nagyméretűek a sálak, és fontos szerephez jutnak a höl­gyek öltözködésében. Mind­ehhez finom, elegáns, alig lát­ható divatékszer — tenyésztett gyöngyökből, elefántcsontból, korallkombinációkból álló gyöngysor — illik. Az antik jellegű brossok, gyűrűk díszítéke a korall, az elefántcsont. De a szerényebb pénztárcájú hölgyek igényeihez igazodva ezeknek mutatós utánzatai is megjelentek már az üzletekben. jó hangulathoz a talpalávalót Schneider József sramlizene­kara szolgáltatja. Szentendrén, június 24-én, vasárnap, egyidejűleg két he­lyen, a Templom téren és a Fő téren Pest megyei nemzetiségi napot rendeznek. A tarka prog­ram keretében térzene, a gyer­mekegyüttes bemutatója, a folklóregyüttesek színes felvo­nulása szórakoztatja a közön­séget. Cjalgamácsán a falumúzeum névadóünnepségét tartják jú­nius 24-én, délután 4 órai kezdettel. Az ünnepi eseményt gálaműsor követi, ahol ugyan­csak érdekes látványosságnak ígérkezik a hagyományos Szent István napi tűzugrás. Pomázon, a most záruló hé­ten kezdték meg a Zenei es­tek a Teleki-kastélyban című rendezvénysorozatot. A művé­szi élmény mellett azzal a jól­eső érzéssel vehet részt é kon­certeken a látogató, hogy a be­vétel egy részét az állami gon­dozott gyermekek zenei neve­lésére fordítják. E hét végén — június 22-én, este 7 órai kezdettel, a pomázi művelő­dési házban a Hegedős együt­tes hangversenye nyújt él­ményt, a közönségnek. Nem mindennapos program­ra várják június 23-án a Ka­maraerdei Ifjúsági Parkba a vendégeket. A Sancella—Hun­gary Kft. változatos kultúr- programot ígér a közönségnek. Érdekessége e találkozónak az is, hogy bemutatják a vállalat által forgalmazott népszerű bé­bikozmetikumok újdonságait, valamint a Libero pelenkákat. A divatbemutató keretében a Váci Kötöttárugyár Liberó márkanevű bébiruházatából és egyéb szabadidőruhákat vo­nultatnak fel a közönség előtt. Jó idő esetén felnőtteknek és a bébiknek strandolásra is nyí­lik lehetőség. K. Z. Védekezzünk az elhízás ellen Kevesebb rizst és kenyeret Ha valaki azt tapasztalja, hogy ideális testsúlyát több kilóval meghaladja, akkor bizonyos lehet abban, hogy egészsége érdekében fogynia kell. A kívánatos testsúlycsök­kenés többféleképpen érhető el: csökkenteni kell az ener­giagazdag táplálékokat, és nö­velni az egészséges mozgást. A testsúlycsökkenés érde­kében nagyon fontos, hogy ne éhezzék a beteg, mert szi­gorú diétával a szükséges eredmény biztosítható. A dié­ta lényege az energiaszegény táplálkozás. A vízen kívül minden fo­lyadék vagy szilárd táplálék tartalmaz energiát, rendsze­rint többet, mint amennyit gondolnánk. Ezért az elhízás rendszerint észrevétlenül, alat­tomosan fejlődik ki, hiszen, ha csak néhány falattal, korttyal fogyasztunk többet, mint amennyi elegendő lenne, ez máris hozzájárulhat az elhí­záshoz. A fogyókúra során is bizto­sítani kell a szükséges vita­minokat, ásványi sókat és fehérjéket. A táplálékok azon­ban vitaminokon, fehérjéken, ásványi sókon kívül termé­szetesen energiát is tartalmaz­nak. Ügy kell tehát közöttük válogatni, hogy a legkisebb energiamennyiséggel fogyasz- szuk el a szükséges tápanya­gokat. Jó tudni, hogy a legtöbb kalóriát a cukor, a rizs tar­talmazza, ezért lehetőleg te­kintsünk el étrendünkben a rizskörettől vagy rizzsel ké­szült ételektől. Óvatosan keli fogyasztani a lisztféleségeket és a búzadarát, vagy az ezzel készült ételeket is. Értelem­szerűen tehát mértékletesen fogyasszunk kenyeret, főtt tésztát. Ha hiányérzetünk tá­mad emiatt, fogyasszunk bar­na, rostanyagokban dús ke­nyereket. Ezek energiatartal­ma alacsonyabb a hagyomá­nyos pékárukénál. Sok fogyókúrázót elkeserít, hogy a többletkilók nem min­dig a kívánt testtájról tűn­nek el. Ezen a fogyókúrával egyidejűleg végzett rendszeres testmozgással, tornával, úszással lehet segíteni. Öltözködéíi tanácsok Ha ön csípőben erős Széles csípőjű és kis mellű nőknek az olyan öltözék elő­nyös, amelyik a felsőtestüket erősíti. Például a bő blúz lés a felsőcombig érő kabátka, amely szellősén, lazán eltakarja a csí­pőt. A fürdőruhát felül mintás, deréktól lefelé egyszínű anyag­ból ajánljuk, hogy az arányo­kat látszólag kiegyensúlyoz­zuk. Előnytelen azonban a hosszában csíkos vagy a comb­nál felszabott fürdőruha. A nadrág legyen alul szű­külő fazonú, és hozzá viseljen bő, lezser, combközépig érő ka­bátot. Feltűnő gallérral, széles ujjakkal elterelhetjük a fi­gyelmet a széles csípőről. A nagy, világos galléros, sö­tét színű ruhán a figyelem a testünk felső részére terelődik. A ruha alsó része enyhe haj­tásokkal. rakásokkal készült szoknya legyen. Előnytelen a nagymintás anyag, az egyenes vonalú szoknya, vagy a kétso­ros gombolású blézer. A tér­dig érő szoknya az ideális. \

Next

/
Thumbnails
Contents