Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám

1990. JÚNIUS 22., PÉNTEK

——:-------------------------------CO

COM-lisíás gép Dobáson

Pravoszláv biblia arany szegéllyel

Tudom, egy intézményt nem lehet a portája alapján minősíteni, mindazonáltal számomra sokat mond, ha egy portás udvarias, ha van portai fegyelem — de emellett a portafülke nem a bürokiácia mikrovilága.

Azért. írom ezt elöljáróban, mert sok másfajta portással is akadt már dolgom (két ujj közé csiptetett szalonna mellől teli szájjai: magának mi tetszik?), épp ezért tudom méltányolni azt a modort, ahogy a Dabasi Nyomdánál fogadják a vendéget. (Pedig biz* * isten nem mondtam, hogy ki vagyok, az csak a belépő kitöltésénél derült ki.)

1— Nálunk ez magától értetődő — mondja Bálint Csaba igazgató, amikor a portásait dicsérem. — Hozzánk sok ügyfél, megrendelő érkezik naponta, köztük külföldiek is. Ehhez mérten kell viselkedni,

* ez a portástól az igazgatóig mindenkire érvényes.

A jó modornak van egy másik oka is. A nyomda az egyik legjobb munkaadó Dobáson, aki ide bekerül, tudatában van, hogy jó helyre került. Nagy dolog manapság az olyan jó munkahely, ahol nem kell félni az elbocsátástól, s viszonylag a boríték sem vékony.

— Ez nemcsak ma érvényes, a nyomda 1972-ben alakult, de tudtommal soha nem voltak megrendelési vagy fizetési gondjai — kapcsolódik a beszélgetésbe Trost László gazdasági igazgatóhelyettes.

— Kivétel a tavalyi év — szalad ráncba Bálint Csaba homloka. — Az általános fizetésképtelenség, a bankok hitelnyújtási lehetőségeinek beszűkülése, no meg a papír és majd valamennyi segédanyag árainak drasztikus emelése a mi helyzetünket is megingatta egy rövid időre.

Megingatta, de nem vitte csődbe, a nyomda is szerencsésen „talpra esett”, mint ama bizonyos macska, amit az emeletről dobtak ki. Igaz, kemény árat fizetett érte az egész közösség, a rezsiköltségek 30 százalékos visszafogása kivétel nélkül mindenkit érintett.

— Abból a szempontból, hogy még az írószerfogyasz-. tást is nagyítóüveg alá tettük. Am nem bocsátottunk el egyetlen embert sem! Ennek a kritikus időszaknak volt egy nagy tanulsága: lehet takarékosabban is élni.

A dolgozóik mindebből csak annyit éreztek, hogy a vállalat nem olyan „flott”, mint annak előtte. Nem élték át a vezetőkre rákényszerített versenyfutást az idővel, azt a roppant nyomást, amit az 1990 elején esedékes lízingdíjak folyósításának költsége jelentett.

— Okos dolog volt ilyen kritikus időszakban fejlesztésekbe vágni? Manapság úgyszólván senki nem ruház be. ..

— Ezzel szemben egyik vállalat a másik után jelent csődöt, s a munkásait szélnek ereszti. Mert féltek az új elvárások lépésütemét átvenni, hagyták elavulni a berendezéseket és a technológiájukat, amik ma már nem alkalmasak egy gyors termékszerkezet-váltáshoz — ad választ a kérdésre Trost László.

— Mi is mondhattuk volna: ez a nyomda eredetileg a

magyar tankönyvellátásra épült, a meglévő géppark még évekig megteszi, s amennyire csökken a tankönyvigény, annak arányában csökkentjük a létszámot is.

Ma már nehéz utánanézni, mennyire fedte le a nyomda összkapacitását az iskolai tankönyvigény húsz évvel ezelőtt. Ma az árbevétel 40 százalékát adja, folyamatosan visszatérő biztos üzlet, de nem „bomba” üzlet, mivel a tankönyvek árszínvonala alacsonyabb a valósnál, a nyereség úgyszólván nullszaldós.

— Olyan területeket kell megcéloznunk, amely egyrészt még fehér folt a szakmában, másrészt nem volumenjében, hanem komplexitásával növeli a termékek értékét. Az igazi jó megrendelés az, amely munkaigényes, bonyolult, minél több élő munkát és szakértelmet igényel. Ilyen volt például az elektronikus színbontás, mely iránt ugrásszerűen megnőttek az igények. 1987-ben vettünk egy gépet 17 millió forintért, s ez a gép két év alatt 170 millió forintot termelt, a beruházás tízszeresét.

Bálint Csaba néhány könyvet tesz ki elém az asztalra, egyik szebb, mint a másik. Van köztük fotóalbum Svájcnak, naptár Hollandiának, angol orvosi könyv, és műbőrbe kötött, aranyfüsttel díszített pravoszláv biblia, ' mely NSZK-megrendelésre a Szovjetuniónak készült. Ez utóbbinál még a papírt is úgy választották meg, hogy a halvány krémszín az antikság érzését kelti.

— Ezekhez nemcsak szaktudás, de gépek is kellettek. Olyan gépek, amik a nyomdatechnika csúcsát jelentik. 1983-ban a birminghami nemzetközi vásáron az amerikai DuPont cég bemutatott egy reprodukciós gépet, amely COCOM-lisíás volt. Rá két hónapra ez a gép itt volt Da- bason, s 89 tavaszán már termelt. Ilyen iramban kell manapság lépni, ha egy vállalat meg akar maradni.

— A belföldi megrendelések tettek szükségessé egy négymillió DM-es beruházást?

— A belföldi fizetésképesség csökkenésével arányosan egyre jobban a tőkés export felé orientálódtunk. 1987-ben még csak 100 ezer dollár volt a keményvalutás forgalmunk, tavaly 850 ezer, ez évben, az eddigi megrendelések alapján

1.2—1,5 millió dollárra számítunk.

Miként tükröződik mindez a fizetési listákon? 198S-ban a havi átlagkereset 6 ezer 300 forint volt, 1990-ben az első öt hónap átlaga 13 ezer

forint körül van. Láttam olyan kimutatást, ahol egy jó nyomdász fizetése 20 és 60 ezer forint közt hullámzik. (Az adót ne firtassuk!). Ez a hullámzás nem feltétlenül jó, azt jelzi, hogy egyes termékeknél egyenetlen az ütemterv.

— Szűk határidőt szab a megrendelő — helyesbít a gazdasági igazgatóhelyettes. — Vagy akceptáljuk, vagy ugrott az üzlet. Az „üsd a vasai” elv alapján mi mindent elvállalunk — a józan ész határain belül.

— Igazgató úr, bár nem tartozik szorosan a témához, engedje meg, hogy rákérdezzek: mi váltotta ki azokat a bírálatokat, melyek önt érték az elmúlt idöb,en egyes dabasi értelmiségiek részéről?

— Én nem nevezném bírálatnak. Polemizálásra akartak késztetni 1 egy kijelentésem kapcsán. A jelenlegi belpolitikában egy olyan vákuum van, mely felszínre segített néhány önjelölt népboldogítót is, akik úgy érzik, most jött el az ideje, hogy kiéljék a bennük rejlő politikai ambíciókat. Ezek némelyike azzal operál, hogy könyékig vájkál a múlt hibáiban, mindent és mindenkit kritizál. Egy nyílt fórumon felálltam, és hangot adtam annak a véleményemnek: az előrelépésnek nem az az elsődleges feltétele, hogy hátrafelé mutogassunk és bűnbakokat keressünk. Azt ajánlottam, hogy őrizzük meg méltóságunkat és energiánkat a jövő alakításának feladataira koncentráljuk. A Daba- son azóta bekövetkezett közéleti események szerencsére ebbe az irányba mutatnak.

— Ön szándékosan, bizonyos koncepcióktól késztetve nem vette fel a kesztyűt?

— Nem koncepció, csupán elv. Nem szeretem a parttalan vitákat. Az idő és a tettek kell eldöntsék, hogy kinek van igaza, bár úgy érzem, én egy s mást már bizonyítottam, a „csak előrenézve” elvemnek megvan az eredménye is.

Matula Gy. Oszkár

Műszerészek

Leányokat is felvesznek

Profilbővítésre készülnek Tá- piószecsőn is. A kiváló személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező Elektroműszerész és Mechanikai Műszerész Tiszt- helyettes Képző Szakközépiskolába június 25-én lesz a beiratkozás.

Az eddigiektől eltérően, nemcsak tiszthelyetteseket képeznek itt szeptembertől, hanem 25 civil műszerészt is. Ami külön örvendetes, hogy lányokat is felvesznek.

Sipos Jenő százados, oktatási helyettes elmondta, hogy a polgári oktatás beindításával a körzet műszaki értelmiségét kívánják képezni. Az Ipari Minisztériummal és a Pest Megyei Tanáccsal összehangolva kezdik az új tanévet. A távolabbi vidékekről jövő fiúknak bentlakást biztosítanak, sajnos lánykollégium nincs. Terveik szerint az 1994-ben ballagó diákok már technikusként fogják elhagyni az alma matert.

A Dunatours ajtót nyit a Perzsa-öbölhöz

Húsölni jönnek

a kánikulába

Aki a több mint 30 fokos

kánikulában a Ferihegyi repülőtérre érkezve kellemesen hűvösnek tartja az időt, az bizonyára a nagy hőséghez van hozzászokva. így volt ez azzal a két házaspárral is. akik a Dunatours vendégeként érkeztek a napokban Dubaiból Budapestre.

A mintegy hatezer kilométeres, egész napos repülőút után hazánkba érkezett látogatók a Dunatours és a dubai Target Travel Idegenforgalmi Társaság között e napokban aláírt megállapodás csereutasaiként szálltak ki Budapesten.

A Perzsa-öböl partján fekvő Dubai egyébként már csaknem egy évtizede élénk kereskedelmi kapcsolatot tart fenn Magyarországgal. Az idegen- forgalmi érdeklődés része most annak a Magyarország iránti kíváncsiságnak, ami —

mint a világ sok más táján — az arab országban is megnyilvánul hazánk iránt.

A közeli hetekben érkező számos dubai turistacsoport részére vonzó programokat állítottak össze, mindenekelőtt a Dunakanyarban és a történelmi emlékeket őrző Visegrá- don. Jó szórakozásnak ígérkezik a tájnéző hajóút is, amit a Dunán kívánnak megtenni.

A megállapodás értelmében Magyarországról az első csoport októberben indul a távoli földrészre. Azért ily soká, mert a sivatag szélén épült településen ilyenkor rendkívül nagy a forróság. Az őszi hónapokban azonban kellemes az éghajlat, s olyankor jó lehetőség nyílik arra is, hogy az ebben az időszakban balatoni hőmérsékletű tengerben lehessen lubickolni.

K. Z.

£gy felmérés lesújtó ereémémye

Hát ez fogas kérdés

A volt Szociális és Egészségügyi Minisztérium három évvel ezelőtt készített átfogó országos fogászati felmérést. Az adatok összesítése számunkra megdöbbentő eredményt mutatott. Eszerint a megyék közül Pest kullog a sor végén, vagyis itt él a legtöbb fogászati kezelésre szoruló felnőtt és gyermek. A lakosság körülbelül 90 százalékának rosszak a fogai. Számadatokat nem volna helyes halmozni, de több százezer emberről van szó. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a szomszédos Nóg- rád megyében a lakosságnak miért csak a 20-30 százaléka kényszerül többször felkeresni a fogorvost.

A helyzet az elmúlt három esztendő alatt keveset változott. Dr. Goldsmidt Béla megyei főorvos , szavaival élve: ma is tragikus. Ez a megállapítás a megyében dolgozó, megelőző programban részt vevő

fogorvosok, fogszabályozók értekezletén hangzott el.

Ezen a szakmai konzultáción szó volt a prevenciós, a megelőző program hibáiról, hiányosságairól. Mint ismeretes, az óvodákban megkapják a gyerekek a fluor-, közismertebb nevén Dentocar tablettákat. Ott nem sok a gond, mert az óvónők gondoskodnak arról, hogy a gyerekek minden étkezés után bevegyék a gyógyszert. Nem így az általános iskolák alsó tagozatán, ahol sokszor a szülők és a pedagógusok közönyössége miatt marad el a tablettázás. Az is előfordul, hogy az iskolafogorvos nemtörődömsége miatt fullad be a program. Ilyen helyeken azután halomban állnak a rendkívül drága fluortabletták. Ahol pedig komolyan veszik ezt a megelőző tevékenységet, és kifogy a készlet, elkezdődik a tortúra, a levelez- getés. Szerencsére az orvosok egymást segítik. Nemrég KeAz új könyvkötészeti gépsor részlete

Két bába közt sem vész el a gyerek

Szilveszterre fess tefeícn

Társaságban közérdekű dolgokról beszélgettünk, piaci árakról, gyereknyarai tatásról, valaki a telefont is „bedobta”. — Tíz magyar állampolgárnak teltennénk a kérdést, mit választ: egy egzotikus körutat Kínában vagy a telefont, szerintetek melyikre voksolnának többen? — Naná, hogy a telefonra! — zúgta rá mindenki. — Kínába, ha pénzed van, elmehetsz, de telefont még pénzért sem tudsz szerezni.

No azért akad kivétel, a Szigetszentmiklósi Tanács megtalálta a módját, s akik nem sajnáltak könyékig nyúlni a zsebükbe, azoknak szilveszterre lesz telefonja. Ennek ellenére a „bábák” nem számíthatnak köszönetre, a telefon születése körül kialakult bonyodalmak miatt egyesek a tanácsot, mások a postát bírálják.

— Már Pesten is azt csipogják a verebek, hogy a posta kitolt a várossal, egyet ígért, és mást adott, pontosabban akar adni. a tanács meg csak némán asszisztál.

Henczi Gábor tanácstitkár enerváltan legyint, alighanem elege van már a telefonos ügyből.

— A posta nem tolt ki senkivel. sokkal inkább úgy tűnik. saját magával tolt ki. 1987-ben, amikor elkészítették az önerős telefontelepítés költségvetését, nem számoltak a reális inflálódással. Most aztán ahol lehet, próbálnak menteni: spórolni.

Szigetszentmiiklósnak 2 ezer állomásos a központja, további előfizetőket nem tudott fogadni, viszont volt hely egy újabb 2 ezer állom.ású konténer beszerelésére. A teljes beruházási költséget a posta nem tudta felvállalni, felajánlotta az

önerős megoldást. 1987-ben 27 millió forintra taksálták azt az összeget, amit a lakosság kell „bedobjon”, ez később 32 millióra módosult, amit be is fizettek a telefont igénylők.

— Örömmel adták — mondja a titkár nyomatékkal. — A 32 milliót nem sokallták. Aztán kiderült, a nagy örömmámorban sem az előtárgyalásokon, sem később nem firtatta senki, iker- vagy fővonalat kap-e. Most e körül folyik a vita, egyesek itt érzik becsapva magukatA beszélgetésből az is kiderül, nemcsak az inflálódás szólt bele a költségek alakulásába. Lakihegy és az üdülőövezetiek utólag kérték bekötésüket, ám a jelentős távolságok miatt ez jócskán megnövelné a vonal kiépítési költségeit.

— Végül is hogy áll az ügy jelenleg?

— Ez év december 31-ig valamennyi szigetszentmíklósi megkapja a telefont, a lakihegyiek és az üdülőtelepiek a csepeli új központból 1991. június 30-ig. Az állomások 60 százaléka fővonal lesz, a többi iker. Magától értetődik, hogy az utóbbiak kevesebbe kerülnek, de ez senkit sem érdekel, mindenki fővonalat követel.

— Ismerve az ikervonalak „áldását", nem csodálkozom. Az ember pont akkor nem tud telefonálni, amikor a legsürgősebb.

— A postával nem könnyű dolgozni, ezt mindenki tudja. Most mégis azt mondom, meg volt bennük a jó szándék, felajánlottak egy kompromisz- szumos megoldást. A bekötéstől számított két hónapon keresztül rendszeresen mérik az impulzusokat. Ebből ki lehet számolni, kit hányszor hívtak, ki hány beszélgetést bonyolított. Ahol indokolt, a posta utólag megadja a fővonalat.

Az impulzusmérés logikus megoldás, csak van egy szépséghibája. Ki tudja azt megállapítani, okkal tárcsázott-e az érdekelt, avagy csupán azért, hogy nőjön az impulzusok száma. Ennél rázósabb dolgokat is kicselezett már a magyar találékonyság.

(matula)

repestarcsáról küldtek néhány száz dobozzal Szentendrére.

Az ellenpropagandának is köszönhetően egész iskolák, illetve tanári karok zárkóztak el a program elől. Vannak azonban pozitív példák: előfordul, hogy az iskola fogorvosa mosatja meg először a gyerekek fogait és tanítja meg őket a helyes tisztítási módra. Nem kell hozzá más, mint egy üres tejfölöspohár, fogkefe, fogkrém, no és egy türelmes fogorvos.

Évente több mint egymillió forintot költenek a megyében a megelőzésre. A pénzből eddig csak a Chinoin Gyógyszer- gyár készítményeit vásárolták meg. Dr. Goldsmidt Bélának, a prevenciós bizottság vezetőjének az volt a javaslata, hogy ezt a■ pénzt ezután ne csak fluorkészítményekre, hanem a műszerek, eszközök fejlesztésére és újabb státusok létrehozására is fordítsák.

A megye vizei szinte egyáltalán nem tartalmaznak fluort. Az is felvetődött, hogy a jódo- zott konyhasó mintájára fluo- rozott konyhasót hozzanak forgalomba, amit bárki megvásárolhat. A gyermekgyógyászok sem tartják optimálisnak a tablettás megelőzést. Szerintük a prevencióra kapott pénz egy részét Elmex zselé vagy fogkrém vásárlására kellene fordítani. ,

Makra Csaba főorvos a gödöllői eredményekről beszélt. Elmondta, hogy a város központjában levő általános iskolákban most vannak az ellenőrző szűrések. Az eredmények nagyon jók. Ez bizonyítéka a tablettás program hatékonyságának, a szülők és a pedagógusok pozitív hozzáállásának. Efienben a máriabesnyői_ (külterületi) iskolában a tanítók, de az orvos sem veszi szigorúan a programot.

Pest megyében alig van fogszabályozással foglalkozó orvos. Van, ahol nincs státus, van, ahol csak részmunkaidőben dolgoznak kezdő, alig néhány éves tapasztalattal rendelkező fogászok. Több orvos felvetette már egy fogszabályozó központ létrehozását. Ott hivatalosan is biztosítani lehetne az orvosok szakmai továbbképzését Manapság nagyítóval kell keresni az ilyen szakorvosokat.

A megye fogorvosai a technikai háttérrel sincsenek megelégedve. Az orvostechnikai berendezések, műszerek vagy nagyon rövid idő alatt elromlanák, vagy — sok helyütt — nincsenek is meg. Egyelőre tudomásul kell venni, hogy ilyen célokra, fejlesztésre, új berendezésekre csak nagyon kevés pénz áll rendelkezésre.

— molnár —

t