Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-21 / 144. szám
1990. JŰNIUS ZU CSÜTÖRTÖK Saját pénzből I Mindenki másképp akarja Mindenki másképp akarja. Mármint átalakítani Szentendrén a volt szovjet laktanyát. A jelenlegi tanácsi vezetés például szívesen látná a Novotrade Részvénytársaságot, amely egy egészen új típusú középiskolát alakítana ki Mathias Rex kollégium néven. Az intézmény egy országos hálózat első tagja lenne. Az MDF és a Kisgazdapárt helyi szervezetei szerint viszont inkább kórház kellene — Esztergom és Budapest között nincs egy sem —, valamint az idős emberek életét megkönnyítő szociális intézmények. A tanács és a pártok vezetői legutóbbi megbeszélésükön abban állapodtak meg, hogy részletesen kidolgozzák saját elképzeléseiket és csak aztán határoznak. Az előkészületeknél és a döntésnél két dolgot mindeneseire figyelembe kell venni. Az egyik, hogy a laktanya átalakítását Szentendre városának saját pénzéből kell megoldania, a központi költségvetés ugyanis nem ad támogatást. A másik, hogy a szovjet katonák néhány napon belül elhagyják a 35 hektárnyi területet. A VAROS ÉRDIRE A LEGFONTOSABB Ki dolgozik k Parázs vita kerekedett a Ráckevei Tanács idei első ülésén, január 12-én ugyanis tanácselnök-választási a gyűltek össze a testület tagjai. A vélemények leginkább egy kérdés körül ütköztek: kell-e egyáltalán elnök a helyhatósági választásokig hátralevő néhány hónapra? Érvek és ellenérvek csaptak ösz- sze, ám volt valami, amit szinte minden felszólaló megemlített, ki vállalja ezt a feladatot abban a tudatban, hogy hamarosan talán munka nélkül marad? A szavazólapra — egyetlen jelöltként — dr. Kulcsár István neve került fel, a ráckevei Aranykalász Tsz jogásza a voksolt többségét megszerezve a tanács elnöke lett. 0 Miért döntött úgy, hogy ebben a bizonytalan, átmeneti helyzetben elfogadja a jelölést, mikor ráadásul tanácselnökként a fizetése is kevesebb? — Jogászként valóban többet kerestem, de az ilyen döntéseknél nem a pénz motivál. Eredetileg az őszi önkormányzati választásokon szerettem volna indulni, csakhogy tavaly decemberben elődöm, Raffay Béla nyugdíjba ment. Azzal nem mindenki értett egyet, hogy erre a tíz hónapra kell elnök, azt azonban biztosan tudták a tanácstagok, berek, akkor úgyis felesleges minden reklámfogás. 0 Tanácselnökként sok olyan ügyet örökölt, melyek megosztják a város közvéleményét. Rendkívüli indulatokat kavart például a Kölcsey úti iskola, az Ács Károly Művelődési Ház, vagy a szakorvosi rendelőintézet építése. — Mikor tanácselnök lettem, megfogadtam, hogy soha nem fogok az elődeimre mutogatni, magaménak vallom az ügyes-bajos dolgokat is. A pártok képviselőivel sikerült több kérdésben közös nevezőre jutnunk, legelőször is abban, hogy a város érdeke mindennél előbbre való. — Egyébként az iskolában szeptemberben megkezdődik a tanítás, ezzel tehát különösebb dolgom nem volt. A művelődési házban folyó munkálatokat már az én időmben gyorsíttatíuk meg. Idén sikerült előteremteni a megfelelő összeget, s ki tudja, mi jutna erre jövőre? Ráckevénak hamarosan olyan művelődési háza lesz, amelyet legalább 10-15 évig nem nő ki a város. A rendelő körüli indulatok is elcsitultak. Az sohasem volt kétséges, hogy a rendelőre szükség van. A viták a helyszín körül lángoltak fel, de az építkezés jelenlegi stádiumában már ez sem lehet kérdéses. 0 A legtöbb tanácsnál arról panaszkodnak, hogy munkatársaik — és éppen''wieg^ jobban képzettek — a bizonytalan jövő miatt, tömegével hagyják ott az apparátust. Ráckevén is nagy az elvándorlás? — Eddig innen még senki nem ment el. Biztos vagyok abban — s munkatársaimnak is csak ezt tudom mondani —, hogy jól képzett szakemberre a választások után is szükség lesz. PEST MEGYE TÁBORAIBAN A negyede nem nyaral Itt a nyár, a vakáció, a pihenés ideje. Táboroznának is a gyerekek szívesen, csakhogy az árak már megint emelkedtek. Becslések szerint az amúgy sem olcsó tavalyiakhoz képest körülbelül a másfél- szeresére. Idén egy nyolc-tíz napos nyaralásért 2000—6000 forint közötti összeget fizet a család. Ez elég borsos ár, és természetesen egy gyerek üdülése kerül ennyibe. Mit tehet az a szülő, akinek két-három, esetleg még több gyermeke van? Talán valamennyire megvigasztalhat bennünket az, hogy Pest megye az ország táborokkal egyik legjobban „ellátott" vidéke. Összesen 26 városnak és községnek van saját telepe. Ezek egyharmada a megyében található, több település — például Monor, Ráckeve, Da- bas — a Balaton mellett üzemeltet tábort, de megtalálhatók a Pest megyeiek az ország szinte minden pontján. Megyénkén öt vándortábori útvonal halad keresztül — természetesen kiépített bázisokkal. Négy központi sátortáborunk van, ezenkívül tíz nagy napközis tábor várja egész napos programokkal a gyerekeket. Mindez azt jelenti, hogy egy időben 3500-4000 tanuló üdülhet a megye táboraiban. A nyári nyolc-tíz turnus alatt ez 30-35 ezer gyereket jelent. Igen ám, csakhogy Pest megyében összesen 150 ezer, hat és tizennyolc év közötti gyerek él! Mi lesz a többiekkel? Egy részük valószínűleg szüleivel megy üdülni valahová, esetleg meglátogatja az ország más vidékein élő nagyszüleit, rokonait. Sajnos még így is van körülbelül 20-30 ezer gyerek, aki egyáltalán sehová nem jut el ezen a nyáron! A Pest Megyei Tanács idén másfél millió forinttal tudta támogatni a táborozókat. Még februárban hirdették meg ezt a lehetőséget, s májusig ösz- szesen 160 pályázat érkezett. Ezekből kisebb-nagyobb ösz- szegekkel kilencvenet tudtak segíteni. A szerencsés táborozóknak nem kívánhatunk mást, osak jó időt. No és persze azt, hogy még csak véletlenül se emeljék az élelmiszerárakat júliusban és augusztusban. (Volt már példa ilyesmire!) Egy váratlan árváltozás igen nehéz helyzetbe hozná a táborok szervezőit, akik természetesen nem háríthatják tovább a többletköltséget a szülőkre. hogy a ráckeveiek — érthető módon — mindenképpen tősgyökeres helybélit akarnak a város élére. — Ráckevén születtem, mindig itt éltem, itt is akarok maradni. Döntéseim következményeivel a későbbiekben is nap mint nap szembetalálkozom majd. 1985 óta tanácstag voltam, s — gondolom, a testületben végzett munkám alapján — már a januári ülés előtt is felmerült a nevem, mint szóba jöhető tanácselnöké. Végül is két ok miatt vállaltam a jelölést. Egyrészt mert nekem is az volt a véleményem, hogy a város nem lehet hónapokig vezető nélkül. Másrészt szerettem volna belülről is megismerni az apparátus működését. 0 Ez azt jelenti, hogy nem csak tíz hónapig kíván a tanács élén maradni? — Részt szeretnék venni a helyhatósági választásokon. Nem voltam és ma sem vagyok tagja egyik pártnak sem, független jelöltként indulok. Mikor januárban elvállaltam a tanácselnöki posztot, tudtam, hogy nem. örökre szól. Előfordulhat, hogy ősszel nem választanak meg újra, bár természetesen nem így indulok neki. Remélem, a ráckeveiek bíznak bennem,' úgyhogy különösebb propagandahadjáratot nem is tervezek. Ha az elmúlt évek alatt nem ismertek meg és nem fogadtak el az emÏALLAIKOZSK A TAN ÁCS Zökkenőmentes vállás Egyre izgatottabban várják a tanácsok az önkormányzatokról szóló törvényt. A legtöbb városban, községben megpróbálják ebben az átmeneti időszakban is zökkenőmentesen intézni a település ügyeit, ám ez egyre nehezebb. Tökölön — ahogy Hoffman Pál tanácselnök elmondta — azt látták megfelelő megoldásnak, ha már most bizonyos változtatásokat vezetnek be a tanács munkájában. Bár a döntési mechanizmus még a régi, a határozatok előkészítése sokkal nyíltabban történik, mint korábban. A tanács keresi a kapcsolatot a községben alakult szervezetekkel, hiszen a helyi ügyekben meg kell találni az együttműködés útját. A pártok képviselői részt vesznek a testületi és a bizottsági üléseken is. A települések önállóságának egyik kulcskérdése természetesen a pénz. Az elmúlt hónapokban a tanács megkezdte a gazdasági alapok megteremtését. Legelőször is arra törekszenek, hogy a veszteségeket már most a lehető legkisebbre csökkentsék. A Pest Megyei Moziüzemi Vállalat a veszteségek miatt be akarta zárni a helyi filmszínházat. A tanács szerződést kötött egy vállalkozóval, aki támogatás nélkül üzemelteti a mozit. Évek óta gond volt már a Tököl és Százhalombatta között közlekedő komppal. A korábban megkötött szerződés értelmében a településeknek finanszíroznia kellett a Révhajózási Vállalat veszteségeit, s ebből Tökölre 1989- ben 325 ezer forint jutott! Ekkor dönfött. úgy a testület, hogy magánkézbé“ adják a kompot, apelypek üzemeltetését május’ í5-toí égy kisiparos vállalta — természetesen tanácsi támogatás nélkül. Néhány épületet is bérbe tudtak adni. A régi iskolát az Épületgépészeti Ipari Szolgáltató Kisszövetkezet vette ki, s műszaki üzletet nyitottak a házban. Ugyancsak vállalkozó üzemelteti a helyi gázcseretelepet, s bérbe vették a helybéliek által Kraj- cárosként emlegetett üzlethelyiséget is. A tanács fontos feladatának érzi a vagyonleltár és a hasznosítási terv elkészítését, hogy az átalakulást felkészülve, a kellő információk birtokában fogadhassa az új ösz- szetételű testület. A további munkához meg szeretnék nyerni a pártok mellett azokat a tököiiefcet is, akik a különböző szerveződéseken kívül maradtak ugyan, de már korábban tekintélyt szereztek a faluban. Ezekben a hónapokban, s természetesen a továbbiakban is csak jól képzett, a település gondjait ismerő, s a faluért felelősséget érző helybéliek vállalhatják Tököl és a tököliek érdekeinek képviseletét. Orvosi rendelő épül ; V . Már tető alá került Ráckevén a rendelőintézet épülete. Igaz, a nagyobb munka most kezdődik, de ha az első ütemben minden a tervezett időre elkészül, a jövő év közepén a rendelőt birtokba vehetik a ráckeveiek AZ OHKORMÁNYZATI TÖRVÉNYTERVEZETRŐL (III.) A szerep változik, a megye marad megyébe főispánt nevez ki (ezt az elnevezést ugyan sokan bírálják, de ma még nincs helyette általánosan elfogadott más név). A főispán, hivatala segítségével ellátja a törvényességi felügyeletet, hatósági ügyekben másodfokon jár el, valamint intézi a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási ügyeket (polgári védelem, honvédelmi igazgatás, veszélyelhárítás stb.). A jelenlegi megyei tanács funkciója tehát a jövőben kettéválik, s így biztosítható, hoigy az önkormányzatok önállóságát szervezeti összefonódás ne korlátozza. Ez a rövid sorozat természetesen nem térhetett ki a tervezet minden részletére, de talán arra alkalmas volt, hogy a főbb megoldásokat és az irányt, amerre haladunk, érzékeltesse. Akinek sikerült felkeltenünk érdeklődését a téma iránt és kíváncsi egv- egy részletre is, kérjük, levélben keresse meg a Pest Megyei Tanács V. B. Szervezési és Jogi Osztályát. A törvény elfogadása után pedig módot találunk arra, hoav a a választásokra való felkészülés céljából mélyebb elemzésekbe bocsátkozzunk, itt a lap hasábjain. Dr. Erdélyi László a Pest Megyei Tanács V. B. Szervezési és Jogi Osztály mb. vezetője kulturális és oktatási intézeteik fenntartása, amelyek meghaladják egy község vagy egy kisváros erejét. Ezeket a feladatokat országos szinten sem lehet kezelni, ezért a megye az a közbülső láncszem. amely optimális nagyságrendben összesíti az adott tájegység érdekeit, és közvetíti azokat a kormányzat elé. A képlet tehát egyszerű, de mégis alaposabban kell vele foglalkozni, hiszen sok vélemény szerint a megye az igazi oka az önkormányzati gondolat elfojtásának. A probléma kulcsa az említett közvetítő funkció. Eddig is meghatározott akaratot és érdeket közvetített a megye, csakhogy ez többnyire egyirányú volt: fölülről lefelé. Az nem vitatható, hogy bizonyos központi irányításnak mindenképpen érvényesülnie kell helyi szinten is, csak nem úgy. mint eddig, az ön- kormányzatokon keresztül, hanem az állam saját szervezetrendszere segítségével A javaslat ezért megyei szinten kettéválasztja az ön- kormányzatot és az állam- igazgatást. A megyei önkormányzat A készülő önkormányzati törvény főbb elképzeléseit ismertető sorozatunk előző két része után logikusan következne, hogy szót ejtsünk az önkormányzati rendszer anyagi alapjairól, a gazdálkodás szabályairól. A tervek szerint ezt egy külön törvény tartalmazza, amelyet azonban írásos formában eddig még nem ismerünk. Fontosnak tartjuk viszont hangsúlyozni, hogy a pénzügyi alapok tisztázása nélkül nem lehet eldönteni, hogy az új rendszer mennyiben különbözik az előzőtől. Az igazi önkormányzat lényege ugyanis nem pusztán a demokratikus játékszabályok alkalmazása — ez csak eszköz. A gazdálkodás önállósága avatja valóban önkormányzattá. Ezért egyetértünk azokkal a felvetésekkel, amelyek szerint az önkormányzati és a választójogi törvénnyel együtt kellene tárgyalni és elfogadni az önkormányzatok gazdálkodásáról szóló törvényt is — mint minimumot ahhoz, hogy a választások igazán sikeresek legyenek és működni tudjon a helyi hatalom. Az önkormányzati törvény tervezetének középpontjába tehát — amint azt az előző két cikkben igyekeztünk bemutatni — o település önállósága áll. Ebből a nézőpontból foglalkozik a tervezet a megye helyével, szerepével is. Az alaptétel a következő: mindent, amit helyben, települési szinten meg lehet oldani, azt helyben is kell elintézni. Nyilvánvaló azonban, hogy vannak olyan feladatok. mint például egyes közművek, vagy az úthálózat fenntartása, gondozása, egészségügyi, látszik, mert itt a települési önkormányzati testületek delegálási jogának érvényesülése mellett optimális nagyság- rendű megyei testület alakítható ki. A testület és annak vezetői (elnök, alelnöki munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti majd. A hivatal vezetőjét: a megyei főjegyzőt a megyegyűlés nevezi ki határozatlan időre. Sem a megyei önkormányzat, sem annak hivatala nem lesz felettes szerve a helyi önkormányzatoknak, ezért sem a saját, sem a kormányzati érdekek kikényszerítésére nem alkalmas, ellenkezőleg. Az alulról megválasztott megyegyűlés jelentékeny erőt képviselhet a kormányzat felé a települések érdekében. Az állami, hatósági feladatok megyei szintű érvényesítésére a kormány minden létesít és működtet majd minden olyan területi intézményt, és szervez minden olyan közszolgáltatást, amely a megye egész területére, illetve annak többségére kiterjed, vagy települési szinten célszerűen és gazdaságosan nem megoldható sajátos igényeket elégít ki. Ezenkívül az Országgyűlés által megszabott körben a megyei önkormányzat önálló területfejlesztési politikát alakít ki a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására. A megyei ön- kormányzat saját terve és költségvetése alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik, a törvényben meghatározott önkormányzati tulajdonnal rendelkezik és vállalkozási tevékenységet folytathat. A megyei önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és annak szervei látják el. A megyei képviselőtestület (megyegyűlés) tagjainak választására három alternatíva kínálkozik: a települések választópolgárai választják (közvetlenül), a helyi önkormányzatok választják (elek- tori rendszerben), vagy a helyi polgármesterek képviselik a településeket. Legcélravezetőbbnek az elektort rendszer Az oldal a Pest Megyei Tanács támogatásával készült Irta: Kecskés Ágnes Fotó: Erdősi Ágnes
