Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-02 / 128. szám

8 *FST « .WA G » El 1090. JÜNÏTJS 2., SZOMBAT msm If í it K K wmm , 1990. június 2., szom- • bat. Karinen, Anita napja. A nap kél 4.51 — nyugszik 20.3if órakor. A hold kél 14.49 — nyugszik 1.41 órakor. . 1990. június 3., • vasárnap. Klo­tild napja. A nap kél 4.50 — nyugszik 20.35 órakor. A hold kél 15.55 — nyugszik 1.57 órakor. Túlnyomóan napos idő vár­ható. Szombaton délután a Du­nántúlon már többíclé valószí­nű zápor, zivatar. A délnyu­gati szél eleinte gyenge, majd egyre élénkül, s délután a Du­nántúlon már gyakorta érts lesz. Melegszik az idő. A leg­magasabb nappali hőmérséklet szombaton 22, 2G fok között a.akut. Tanulás és szórakozás Zöld Szív a Danán Június 2-án, szombaton bel­földi hajótűrára indul a Zöld Szív-gyermekmozgialom mint­egy 50 gyerekből álló csapata. A Duna mentén a KÖVIZIG hajójával járják végig a Szentendre—Rómaifürdő— Kvassay-zsilip—Ráckeve—Bu­dapest útvonalat. Sorra láto­gatják a Duna-parti vízminő­ség-megfigyelő állomásokat. A belföldi vízi túrára elkíséri őket néhány vízügyi szakem­ber, ők útközben előadásokat tartanak a folyamszabályozás és a természetvédelem kérdé­seiről. Bemutatják a gyere­keknek a szakszerű vízvizs­gálatot is. Postás elvágta, elaktromos gyó­gyítja — a nagyfeszültségű ká­belt a szigetszentmiklósi Mun­kásőr úti lakótelepen. Annak örülnek a lakók, hogy a tavaly­ra ígért telefonvonaluk beköté­se érdekében a posta végre fesz valamit, annak azonban már kevésbé, hogy a telefonkábel- fektetők nyomában olykor át­vágott elektromos vezetékek maradnak, mint például csütör­tökön, amikor e felvétel ké­szült (Erdős! Ágnes felvétele) Csokoládi‘ors7.n^ Kamaraerdőn Tízezernél több résztvevőt várnak Budapestről és a kör­nyékéről a Csokoládéország el­nevezésű rendezvényre a XI. kerületi Kamaraerdei Ifjúsági Parkba június 3-án, vasárnap 10 órától. A gyerekeknek, csalá­doknak szánt nagyszabású programot kilencedik alka­lommal szervezi meg a Buda­pesti Édesipari Vállalat. Az egész napos rendezvé­nyen neves előadók és együt­tesek lépnek fel, így többek között Kovács Kati, Eszményi Viktória. Dévai Nagy Kamil­la, Csala Zsuzsa, Cálfi János, Jancsó Péter, Balázs Péter va­lamint a Bergendy együttes. A különféle helyszíneken fo­lyó vetélkedőiket Dévényi Ti­bor és Vágó István Vezeti. Rendeznek sportvetélkedőket, valamint kakaókészítő és -ivó- versenyt is. A rendezvény va­lamennyi helyszínére díjtalan a belépés. ♦ Nézze meg az ember címmel rendeznek kézimunka­kiállítást és népviseleti bemu­tatót a helyi lányok és asszo­nyok munkáiból a kismarosl művelődési házban. A kiállí­tás június 3-tól tart nyitva. <{> Bérmálás. Vasárnap dél­előtt 10 órakor három váci plébánia fiataljait bérmálja meg a székesegyházban Maro­si Izidor püspök. Loüónjmnirnvck A Sportfogadási és Lottó- Igazgatóság közlése szerint a 22. játékheti lottónyeremé­nyek — a nyereményilleték le­vonása után — a következők: az 5 találatos szelvényre egyenként 10 587 743 forintot; a 4 találatos szelvényekre egyenként 165 433 forintot; a 3 találatos szelvényekre egyenként 1629 forintot; 2 találatosokra egyenként 49 forintot fizetnek. A közölt adatok nem végle­gesek, a nyeremények ellenőr­zése még tart. Hiilt helyét találták a tűzszerészek Ellopják az aknát Ismeretlen tettesek elvittek egy aknavető gránátot, amelyet a napokban találtak Kunszent- márton—Kungyalu térségé­ben. Az aknát a bejelentés után körbekerítették, de mire a tűzszerészek a helyszínre ér­keztek, eltűnt. A rendőrség szerint valószínű, hogy a lő­szert gyermekek vitték el. Rclginnilian a porselics gyilkos A porschés gyilkos, Rieschl Gábor budapesti lakos, aki hétfőn elkövetett bűntette óta menekül a rendőrség elől — egyes feltételezések szerint immár Zsigulival, más hírek szerint Renault Fuegóval —, a legújabb értesülések szerint elhagyta hazánk területét. Fel­tételezhető, hogy a gyilkos Belgiumba menekült, kézre kerítése végett Magyarország az Interpol segítségét kérte. Ki tud róla? Eltűnt egy lány A Bicskei Rendőrkapitányság eltűnés miatt körözi Horváth Ka­talin (Budapest, 1972. 11. 15.) Bics­ke, Vörösmarty u. 27. szám alatti lakost. A 17 éves lány május 26-án délután négy óra körüli időben családi veszekedés után, zaklatott állapotban távozott otthonról. Tar­tózkodási helye azóta ismeretlen. Személyleírása: 178 cm ma eras, vékony testalkatú, barna, vállig érő göndör hajat visel. Arca hosz- szúkás, orra egyenes, szája ívelt, fülei fejhez simulóak. Az eltűnéskor viselt ruházata: lila színű bársony térdnadrág, világoskék pántos póló, sötétkék melegítőfclső, strandpapucs. A rendőrség kéri, hogy ha vala­ki felismeri, vagy tartózkodási he­lyéről tudomása van, szíveskedjék értesíteni a Bicskei Rendőrkapi­tányságot a 10-833-as telefonon (körzetszám : 24) vagy személye­sen, illetve a legközelebbi rend­őrt. THOMAS HARDY SZÁZÖTVEN EVE született Upper Bockhampton- ban Thomas Hardy (1840—1928) angol író, költő. Építőmesternek tanult, ám később csak irodalommal fog­lalkozott. 1872-től haláláig fel­váltva Londonban és vidéken élt, de sokat utazott hazáia- ban és külföldön is. Első megjelent műve — a Draszti­kus orvosságok — után sorra írta regényeit, s népszerűsége egyre nőtt. Második regénye, a Zöld erdő fája alatt már ko­moly sikert aratott. Legjobb regényei: a Távol a tébolyult tömegtől, A weydoni asszony- vásár, a Lidércfény és az Egy tiszta nő, amelyből legutóbb Roman Polanski rendezett Tess címmel filmet. Regényeinek filozófiáját Az uralkodók cí­mű monumentális verses pró­zájában fejtette ki. Ebben az ..epikus drámájáéban egyéb­ként a napóleoni háborúk Löríéneíét dolgozta fel. Nem­csak prózát, de kiváló verse­ket is írt, amelyeket többek között Kosztolányi és Szabó Lőrinc fordított magyarra. Legjobb müvei magyarul is olvashatók, a róla érdeklődők­nek pedig Ungvári Tamás „Az eltűnt személyiség nyomában” című, 1966-ban megjelent tanul­mánykötetében található „Tho­mas kardy. Az utolsó klasz- szikus” című írása ajánlható. Számos kitüntetést és díjat kapott, igen nagy megbecsü­lésnek örvendett kortársai kö­rében. Utolsó útjára — mások mellett — George Bemard Shaw, John Galsworthy és Rudyard Kipling is elkísérte. Borverseny Tökölön Piiieeliosszal gyózöíf a kadarka Versenyeztek a borok Tökö­lön. Hamar István gazdálkodó pincéjében gyűltek össze a kör­nyékbeli szőlősgazdák, akilk huszonháromféle borukkal áll­tak a starthoz. A versenyt az­után ülve folytatták, vidám hangulatban, de szakszerű el­bírálással választották ki a tököli borok királyait. A fehérborok mezőnyét Guth László Chardonay fajtá­jú nedűjével utasította maga (FÉNYES) Sokszínűség mellett a tartalom Nem a szövetség ellenére Tömeges baleset. Május 23-án Mende lakatlan terüle­tén a 31-es sz. főúton, Ada­mes Sándor sülysápi lakos járműszerelvénnyel nem tar­tott kellő követési távolságot és hogy az ütközést elkerül­je fékezett. A fékezés követ­keztében pótkocsija áttért a menetirány szerinti bal oldalra és ott összeütközött a vele szemben szabályosan közleke­dő László Béla, tápiószecsői lakos személygépkocsijával, amely az árokba borult. A pótkocsi nekiütközött továb­bá a szemből közlekedő Tur- za József jászberényi lakos személygépkocsijának, ennek pedig a mögötte közlekedő Malahovszki László nagykátai lakos személygépkocsija. A beleset következtében Turza József és László Béla súlyos, két utas és Malahovszki László könnyű sérülést szen­vedtek. Szabálytalanul fordult. Kő­cser külterületén Sipos Zsolt helyi lakos, motorkerékpár­ral szabálytalanul fordult és nekiütközött a vele azonos irányban közlekedő Vincze Miklós nagykőrösi lakos sze­Lendítő erőként hatóit a nemzetiségekre a társadalmi átalakítás. A valódi demokrá­ciát teremteni akaró változás úgy szolgálta a gonddal-baj­jal küszködő kisebbségek I ön­kifejezési mozgalmát, hogy az egyre inkább politikai folya­mattá szélesedik. Ez részben annak is következménye, hogy — nehezen ugyan, de — meg­kezdődik sző vetségeik-szer ve­zetőik önépítése. Jó másfél esztendővel ez­előtt vetődött föl élesen en­nek szükségessége. Akkor, amikor valódi színekre kezd­tük átfesteni a nemzetiségek­ről alkotott képet. Amikor már nemcsak a népművészeti hagyományok ápolójaként be­széltünk róluk< hanem szóba került emberi, gazdálkodási kultúrájuk-kulturáliságuk is. Már nem csupán azt emeltük ki, hogy például Nagytarcsa mindenkor híres volt virágos, tisztára söpört utcáiról, me­szelt házairól, hanem; hogy az ott élő evangélikus szlovákok szorgalmasak, takarékosak. Nem véletlenül említem ezt a nemzetiséget. Mert igaz ugyan, hogy mindegyiknél szükség van a helyi összefo­mögé. a rosék vetélkedésében Cseperkáló István kadarkája győzött pincehosszal, a legkivá­lóbb vörösnek pedig Ivicsics Jó­zsef kékfrankosa bizonyult. A nagy sikerrel — azaz, a félreértések elkerülése végett: — a sikeresen végződött ver­senyt a jövőben szélesebb kör­ben szeretnék megszervezni, még több maligán ikortyolása után kiválasztani Tököl leg­jobb borát. mélygépkocsijának. • Sipos Zsolt súlyos sérülést szenve­dett. Megcsúszott. Kerepestarcsa külterületén Szolomayer Elek szerelő, kerepestarcsai lakos személygépkocsijával nem az útviszonyoknak megfelelően közlekedett, s egy vízátfolyáson megcsúszva áttért a menet­irány szerinti bal oldalra, és ott nekiütközött a szabályosan közlekedő Varga Márta eladó, kerepestarcsai lakos személy- gépkocsijával. Varga Márta súlyosan megsérült. Továbbhajtott. Május 23-án Erden, egy Ismeretlen sze­mélygépkocsi-vezető nem adott áthaladási' elsőbbséget Zs. Jó­zsef 14 éves tanuló, helyi la­kos segédmotor-kerékpárosnak és azzal összeütközött. Az üt­közést követően a személy- gépkocsi vezetője megállás nélkül továbbhajtott. Zs. Jó­zsef súlyosan megsérült. Figyelmetlenül. Cegléden, Varga Benő gépkezelő, helyi lakos motorkerékpárral elütöt­te a vele azonos irányban közlekedő Farkas Istvánná ceglédi kerékpárost, aki sú­lyos sérülést szenvedett. gásra, de legfőképpen a szlo­vákoknak kell erre figyelniük. Talán őket érintette legerő­teljesebben az asszimilációs folyamat. Az a homogenizálá- si törekvés, amelynek követ­kezményeképpen egybemo­sódtak egyéniségek, arcok. Ugyanakkor Magyarországon évszázados hagyományai vol­tak a nemzetiségek lenézésé­nek, amely talán a szlovák­ság sérülékenységét fokozta legjobban. Ma már — remélem — a magyar lakosság nagyobb ré­sze megérti, hogy a nemzeti­ségekkel nem kiváltság biz­tosítása miatt kell foglalkoz­ni. Am helyzetük javulásáért nekik is többet kell tenniük. Túl kell lépniük azon, hogy a problémákról csupán beszélje­nek. Ha a nemzetiségi mozga­lom sokszínűsége mellett még több tartalommal telítődik, akkor talán jobban elfogadja majd másságukat a társada­lom. Mindez tegnap délután fo­galmazódott meg a megyehá­zán, ahol a Pest megyei nem­zetiségi napok keretében a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége Pest megyei választmányi csoport­ja tartott kibővített ülést. A tanácskozás központi témája volt a nemzetiség helyi érdek- védelme, érdekképviselete. Ez azonban már csak — a sokat emlegetett — alulról jö­vő kezdeményezés, alulról építkezés útján-módján való­sítható meg. Az önállósodás viszont elindított egy más­fajta folyamatot is. Alakultak ugyanis olyan helyi szerveze­tek, amelyek nem tekintik magukat az országos szövet­ség részének, de létük nem jelenti a szövetség ellenzését. Ugyanakkor a fent említett új csoportokban kétségek tá­madtak jövőjüket illetően. Az aggodalom azonban nem gátolja meg az egészséges tö­rekvéseket. Egyre határozot­tabb igényként vetődik fel náluk is az érdekérvényesítő szervezetek létrehozása. Ez a Pest megyei választmányi ta­gok feladata lehetne. Most a helyhatósági válasz­tások előtt kell erre gon­dolni, amikor még jut idő alapos felkészülésre. Vennes Aranka A híres Andrea Palladio Vicenzában, az 1580-as évek­ben megtervezte és felépítette a máig álló Teatro Olympico pompás épületét. Ennek a színháznak a színpadán épített díszletutcák vannak, s ezek pompásan demonstrálják a perspektíva — a távlat — tör­vényeit a gyakorlatban is. Manapság, ha színházi pers­pektíváról beszélünk, nem Palladio mester jut az eszünk­be, hanem azt kérdezzük: mik a magyar színházak működé­sének távlatai, van-e előttük perspektíva, s ha igen, mi­lyen? Köztudott: a színházak sú­lyos anyagi gondokkal küsz­ködnek. „Állam bácsi" a szín­házak pénzügyi támogatásából is jószerével kivonult. A ko­rábbi, már akkor sem bősé­ges összegek már nem állnak rendelkezésre, s ha itt-ott a pénz névértéke nem változott is, reálértéke annál inkább. Hatalmas SZTK- és adóterhek nyomják a színházat is, és emiatt (is) alig lehet tisztessé­ges bérviszonyokat teremteni. A bevétel növelésének legegy­szerűbb módja a jegyárak emelése, egy ponton túl oda vezet, hogy a közönség egysze­rűen nem képes megfizetni a 4—5—600 forintos jegyeket, mert körülbelül ez lenne már a reális ár. Az anyagi gondok mellett azonban ott vannak a szervezeti gondok is. A szer­ződtetések, a vezetői megbíza­Vízhiány Nagykőrösön Nem került pont a nagykö­rös! vízügy végére: a város történelmének legsúlyosabb víz nélküli korszakában él im­már hetek óta. Természetesen, az illetékesek keresik a meg­oldást. Ami a legfontosabb: 1990. június 1-Jén, pénteken, a városi 3500 köbméteres igénnyel szemben 1500-2200 köbméter vi­zet szolgáltat a PVCSV. vagyis lényegében az első emeletnél magasabban fekvő lakásokban egyáltalán nincs víz. Doszpod Béla, a PVCSV igazgatója: — Alapvető dologgal kez­dem: a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalaton egyet­lenegyet lehet számonkémi. és ezért lehet csak felelőssé tenni. Ez pedig az. hogy a má­sok által beruházott, megépí­tett berendezéseket szakszerű­en. jó gazda módjára működ­tesse. Tehát ha rosszul üzemel­tetnénk. azért felelősek len­nénk. De most azzal foglalko­zunk. hogy megoldjuk a gon­dot. embereink éjjel-nappal dolgoznak. — Tudomásom szerint több helyen azt fontolgatják az emberek, hogy nem fizetnek vízdíjai. — Miután a vízmérő órán átmegy a víz, aniiarf árát meg kell téríteni. Azután nem kell fizetni, amit nem használnak fel. Egyébként jelenleg a vá­rosban II. fokú vízkorlátozás van. ha azt betartanák, illetve betartatnák, a víznek máris elegendőnek kollene lennie. — Ahogy megoldódik a napi gond. több megoldási javasla­tot dolgozunk ki. s adunk a tanácsiak kezébe. Ettől függet­lenül vállalatunk álláspontja az. hogy eljött az ideje annak, műszaki dolgokban ne tanács­elnök, hanem felelős műszaki ember döntsön. Ez eddig nem így volt. Többek között ez is alapvető oka a Nagvkőrösör kialakult helyzetnek — hang­súlyozta Doszpod Béla, a PVCSV igazgatója. Ballal Ottó Indulnak a Maharf-liajók A Mahartná! életbe lépett a nyári menetrend. E hét végé­től már közlekedik a Buda­pest—Esztergom közötti szár­nyashajójárat, valamint az esti zenés sétahajójárat. Jövő hétfőtől pedig naponta indul­nak a Budapest—Szentendre— Leányfalu közötti gyorstára­tok, s bővül a Budapest—Bécs közötti szárnyashajójárat is, így két hajó indul Budapest­ről Bécsbe mindennap, s kel­tő érkezik az osztrák főváros­ból. tások, a belső művészeti irá­nyítás jelenlegi módszerei el­avultak. Sok éve sürgeti a szakma a változásokat — egy­előre nem sok eredménnyel. Részint ide vezethetők vissza azok a társulatokon belüli vi­szályok, kenyértörésig menő ellentétek, amelyek ebben az évadban több színház életét alaposan feldúlták. Hogy mindez elkerülhetetlenül és igen erősen visszahat a művé­szi munkára, az nyilvánvaló. Most, amikor gyakorlatilag vége az évadnak, fel kell tenni a kérdést: mik a perspektívák a következő évadra? A válasz cseppet sem megnyugtató. A költségvetési kilátások nem lesznek rózsásabbak. A támo­gatások összege aligha nő. A művelődési kormányzatnak számtalan nagyon súlyos prob­lémát kell nagyon gyorsan megoldania. Ezek sorában a színházak ügye igen hátul ta­lálható. A lakosság kulturális vásárlóereje tovább fog csök­kenni. A struktúra átépítése egyéb tényezők megváltozása nélkül nem valósítható meg. Elképzelhető, hogy bezár egy­két színház. Biztosra vehető a színészek körében is a munka- nélküliség. Egyelőre tehát bármily szo­morú is, az a helyzet: a szín­házak perspektívája a pers- pektívátlanság. Es erről nem Palladio mester vagy a pers­pektíva törvényei tehetnek. Takács István Piacon az eszme Messziről olyan, mint a máj- krémesdoboz vagy a paradi- csomkonzerv. Közelebbről már támaszthat némi kételyt a da­rabjaira hulló vörös csillag ké­pe: ilyen védjegyű konzerv­gyárra nem emlékszem. Per­sze, hiszen nem is élelmiszer­feldolgozó dobta piacra a lehe­letkönnyű konzervet, hanem a TDDSZ, azaz a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete. A kommunizmus utolsó le­heleté. Ez van a dobozkában. Az újságosstandon, ahol vot- tem, nem tudták megmondani, a gyártók a teljes készletet do­bozolták-e. De az árát hallva — 50 forintért mérik a jó fél­deci leheletet — megállapítot­tam: egyeseknek még így, agó­niájában is jó üzlet volt. B» Szín házi levé urna í. -■ ..... i'irrT.r."- —=.-n —---.a Színházi perspektívák PEST MEGYEI HÍRLAP Politikai napilap. Megjelenik — vasárnap kivételével — naponta. — Főszerkesztő: Bárd András. — Főszerkesztő-helyettes : Árkus István, Csulák András. — Szerkesz­tőség: Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. POSTACÍM: BUDAPEST, PF. 311. IRANYITOSZAM: 1446. — Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat, Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1959. Felelős kiadó: Vágner Ferenc vezérigazgató. — A szerkesztőség és a kiadóhivatal központi telefonja: 138-2399 és 138-4300. — Szerkesztőségi titkárság: 138-2539. A lapot ________________________.7 előállítja a Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. — Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahi­a hirlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR). Budapest XIII., Lehel u. 10 A. 1900 — közvetlenül vagy postautalványon átutalással a HELIR A lap ára hétköznap 5,80 Ft; szombaton 7,20 Ft. Előfizetési díj egy hónapra 157 Ft; egy negyedévre 471 Ft; fél évre 942 Ft; egyéni előfizetőknek éves előfizetés 1884 FU (index; 25 004 HU), vatalnál 215—96 162 pénzforgalmi jelzőszámra — ISSN 0133-0659. Pest Megyei Hírlap ’r<

Next

/
Thumbnails
Contents