Pest Megyei Hírlap, 1990. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-19 / 142. szám
fl Parlament hétiéi mimkanapja Elnökválasztás kompromisszummal Az Országgyűlés mai rendkívüli ülésszakán a képviselők megkezdték az alkotmánymódosítás részletes vitáját. Főként a köztársasági elnök megválasztásának a módjáról és a címerről alakult ki élénk szóváltás. Többek szerint a Kossuth- címer azért lenne jobb, mert híven kifejezi 1848, 1918, 1946 és 1956 hagyományait. Más hozzászólók viszont úgy vélték: a koronás kiscimer ezeréves államiságunkat jelképezi. Németh Miklós■ független képviselő, volt kormányfő kompromisszumos javaslatot tett a köztársasági elnök megválasztását illetően. Ennek lényege: most a Parlament válassza meg az államfőt, de csak két évre, és ez idő alatt írnák ki a véleménykérő népszavazást. A politikus hangsúlyozta : indítványát Király Zoltánnal közösen terjeszti elő. A kompromisszumos javaslathoz csatlakozott a független képviselők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István bejelentette, hogy visszavonják az alkotmány- módosítással kapcsolatban a köztársaságielnök-választás módját érintő módosító indítványaikat. Horn Gyula az elnökválasztás időpontjának és körülményeinek mielőbbi konzultációját sürgette. Majd az új művelődési miniszter vallásoktatással kapcsolatos koncepciója által kiváltott széles körű tiltakozásról szólt. Lukáts Miklós államtitkár egyértelműen aláhúzta, hogy fakultatív tárgyként szerepel majd a hittan az iskolai tantervekben. A koronával és a címerrel kapcsolatos vitában Szabad György történészként hangoztatta, hogy a szent korona tiszteletét és védelmét mindenképpen biztosítani kell, indokolt, hogy önálló törvény szülessen erről. Szerteágazó, sokrétű vita bontakozott ki arról, hogy a földtörvény elfogadását kétharmados többséghez kössék. Orbán Viktor a konstruktív bizalmatlansági indítvány ellen emelte fel szavát. Körös- fői László (MSZP) támogatta azt azt indítványt, hogy a munkavédelem foglalja magában rendszeres testedzés lehetőségének biztosítását. Az utolsó felszólaló, Raj Tamás (SZDSZ) támogatta a nemzetiségiek parlamenti képviseletéről szóló indítványt, amelyben nincsenek nevesítve a nemzetiségek. Ma a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról, a földtörvény módosításáról, a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről, a bányászatról, az állam- és köz- biztonsággal foglalkozó törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyalnak. Végül Szabad György javaslatot tesz az Alkotmánybíróság hat tagjának megválasztását előkészítő jelölőbizottság megalakítására. A rendkívüli ülésszak második munkanapjának hatékonysága érdekében az esti órákban több bizottság még összeült. Idézünk „Ha egy párt azt gondolja magáról és azt hirdeti, hogy a demokráciát akarja, akkor előbb a népszavazást kellene választania . . . — Tulajdonképpen a kérdés nem az volt, hogy szabad-e. választhat-e a nép közvetlenül államfőt, hogy itt és most szabad-e elnököt választani. Érettek-e a feltételek egy szabad elnökválasztásra? Királv Zoltán felszólalásában nem mondott igazat. Mi neAi azt vitatjuk el. hogy a népnek van-e joga elnököt választani, hanem azt, hogy most olyan-e a helyzet, hogy a szabad választásokat meg lehet-e tartani?” Ez a véleménye a népszavazásról. s arról, hogy a nép vagy a Parlament válassza — s mikor válassza a köztársasági elnököt, dr. Tölgyessy Péternek, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciója vezetőjének. Persze nem most, hanem néhány hónappal ezelőtt, egészen pontosan a Magyar Nemzet 1989. október 18-i számában adott interjújában. Igaz, akkor egy olyan népszavazásról volt szó, amelyhez az SZDSZ gyűjtött százezernél több aláírást. Vajon most a feltételekkel, a szabadsággal — a helyzettel — vagy a néppel van-e baj? — cs — Olaj szál látási szerződés Engedmény nélkül À második félévben az olajat tonnánként 90,3 rubelért (a világpiaci árnál olcsóbban) vásároljuk, de a dollárelszámolású kereskedelemre való jövő évi áttérés után már a brenti olajárcentrum világpiaci árai szerint alakul a közepes minőségű szovjet kőolaj ára — közölte Solti Károlyné, az OKGT osztályvezetője. Elmondta, hogy a napokban tartott moszkvai tárgyalásokon, ahol aláírták a második félévre esedékes 3 millió 680 ezer tonna olaj szállításáról szóló szerződést, nehézséget okozott, hogy a szovjet külkereskedelmi vállalat saját felelősségét csökkentő kitételt akart a szerződés szövegébe foglalni arra az esetre, ha az olajtermelő vállalatok szállításaiban zavar támadna. A legutóbbi időben ugyanis a szovjet termelővállalatok kormányengedélyt kaptak termékeik 20 százalékának egyéni értékesítésére is. A szerződés végleges szövege azonban nem tartalmaz ilyen engedményt a szov- .jet, külkereskedelmi vállalal számára. BrsgMsték, Fiskerékj Phiiipsék... Közelebb a vevőkhöz Kiskunlacházáról és környékéről eddig a fővárosba kellett utazni annak, aki televíziót, hűtőszekrényt akart vásárolni. A német—magyar kereskedelmi kapcsolatok bővülése most megkönnyíti a háziasszonyok helyzetét. A Herrnböck— Orion kereskedelmi részvény- társaság most közelebb viszi a Pest megyei vásárlókhoz gazdag áruválasztékát. Hétfőn délelőtt Kiskunlac- házán, a Dózsa György úti OTP-vel egy épületben megnyitotta bemutatótermét, ahol nemcsak nézelődhetnek, hanem vásárolhatnak is. A Ráckeve és Vidéke ÁFÉSZ rendezésében híradástechnikai és háztartási kisgépeket kínálnak megvételre. Nemcsak a helyi lakosoknak, hanem az ott pihenő üdülőknek is jó szolgálatot tesz ez, hogy hordozható rádiót, lemezjátszót, videót, hűtő- és fagyasztógépeket is beszerezhetnek a bemutatóteremben. Mégpedig nem akármilyen márkából! A Braun, a Fisher, a Philips s a Schneider cégek képviseltetik magukat termékeikkel. Ám aki kissé hitetlenkedik: hogyan fér el annyi minden egyetlen teremben, azt azonnal megnyugtatjuk. Folyamatos ugyanis az utánpótlás! A közelben áll a raktár, ahol elegendő mennyiségű árut tudnak tárolni. S még annyit: a hírek szerint a választékot tovább bővítik majd. (vennes) (Erdősi Ágnes felvétele) Tűzoltók napja Üllőn ki önkéntesek szövetsége Egy régi álom a megvalósítás küszöbén — mondhatnánk arra a rendezvényre, amelyet június 23-án Üllőn tartanak meg. Arról van szó, hogy lehetőség nyílik állami és önkéntes tűzoltók összefogásával az egységes elvekre alapozott magyar tűzoltóság létrehozására, amelyért egykoron gróf Széchenyi Ödön oly makacsul küzdött. Az üllői rendezvény a tűzoltók napja megjelölést nem főm megtagadni, letagadni, mint ahogy azért sem járok lehajtott fejjel, amiért tagja voltam az MSZMP-nek. Magamról annyit: a szakmai irányításban és a pártban nem tartoztam a kedvencek közé, mint ahogy a TOT-nál sem. Mindig, mindenről volt véleményem, s vajon melyik az a felső hatóság, amelyik jó néven veszi a beosztott szókimondá- sát? — Ugyanezt önről is állítják: nem tűri az ellentmondást, az oszd meg és uralkodj elv alapján irányít. — Mindig is a csoportmunka híve voltam, ami magában hordja az ellentmondás lehetőségét. Egy személyben képtelenség egy 11 ezer hektáros gazdaságot elvezetni, irányítani 2300 ember munkáját, és számon tartani 700 nyugdíjas ügye-baját. Az asztalt körülültük, nem volt mellette elnöki páholy. Megvitattuk a problémákat, ki-ki elmondta a véleményét. Az más dolog, hogy vitás esetekben ki kell mondani a végszót, s ez szerintem mindenkor az első vezetőt illeti meg. — Igaz, hogy megsértődött és félrevonult? — ön szerint csak úgy fel lehet állni egy ilyen mamutgazdaság elnöki székéből?! Képtelenség! Szerintem ilyesmit csak olyanok terjeszthetnek. akik nem is tagjai a Fehér Akácnak. Való igaz, a választásokat megelőző kampány megpróbált engem is lejáratni, gondolok itt mindenekelőtt a helyi Kisgazdapártra. Mi erről a véleményem? Ne úgy próbáljanak beülni más helyére, hogy azt rágalmazzák, hanem tegyenek le az asztalra egy olyan programtervezetet, ami mindenben jobb, mint a miénk, és azt a gyakorlatban valósítsák meg ! Várom ezt a programot, bár az is igaz, a Kisgazdapárt elvérzett Dabason a képviselő- választások során. Ami a félrevonulásomat illeti: ez így a helyzet ismeretének teljes hiánya. A vezetőség mandátuma 1991-ig tart, de mert közben gazdasági meggondolásokból a téesz 11 kft.- re és két részvénytársaságra bomlik, célszerűnek láttuk előrehozni az új tisztségviselői választást. — Hagyta felaprózni a „hűbéri birtokot”? Az aranybulla értelmében erre nem volt joga... — Lévén, hogy apám csepeli melós volt, nem hagyott rám birtokot, következésképp sem jogom, sem kötelezettségeim nincsenek hűbéri vonatkozásban. A dabasi téesz vezetőjének tartom magamat, de soha nem viselkedtem tulajdonosként vagy ahogy egyesek állítják: hűbérúrként. A téesz átszervezését, kisebb részekre bontását a logika diktálta, és a közös érdek. Én ezt a két szempontot mindenkor szem előtt tartottam, s épp ezért egyike voltam, aki szorgalmazta a korszerűsítést és az ezzel járó működési átszervezést. Matula Gy. Oszkár (Folytatjuk) FALIIRÖPÍTŐ L egkevesebb huszonöt, harminc esztendőre szól a döntés, amikor elhatározzák egy-egy településen, hol legyen az új iskola, egészségház, bevásárlóközpont, bármi más hasonló. Ennyi ugyanis egy- egy ilyen közösségi intézménynek a „kihordási ideje”. Lehet persze előbb is változtatni, de akkor — ahogyan azt mondani szokták.— robbantani kell, azaz rombolni, ledönteni, ami szintén költség, akárcsak az építés. Még kényesebb, meït a jövőt nézve érzékenyebb pontokat érint egy- egy döntés akkor, amikor községek kisebb vagy nagyobb csoportját fogja át. Amikor például középiskoláról, szakorvosi rendelőintézetről, kórházról, regionális víz- és csatornaműről stb. kell megállapodniuk a körzetben élők képviselőinek. Gyűlnek a tapasztalatok, a figyelmet felhívó jelek arról, milyen szétröptető erők kezdtek hatni a települések kapcsolatában. Arra viszont alig mutat valami az új divathullám, a szétválás, elválás közepette, miként gondolják a holnap helyi önkormányzására készülő pártok a települések közötti kapcsolatokat. Ilyen kapcsolatok ugyanis seregestől vannak. Elég itt utalni a regionális vízműrendszerekre, a váci, a ceglédi kórházra, de azoknak a körzeti szemétlerakó helyeknek a sorsára is. amelyek a kommunális hulladék megnyugtató elhelyezésére szolgálnának, csak éppen kialakításuknak a menete megakadt. Éppen azon akadt meg, ki mit fizessen ... Sok ilyen — remélhető: átmeneti — megtorpanásra számíthatunk a következő években, éppen a faluröpítő erők hatásaként. Az a téves vélemény jutott ugyanis ma uralkodó szerephez, hogy az önállóság automatikusan biztosítéka a kívánt haladásnak. Ez a vélemény hamari módon keresi az igazolást. A témáról beszélgetve, több helyen is diadalmasan mutatták az Antall-kor- mány Nemzeti megújhodás nevet viselő programját. Olvassam! Valóban az áll a dokumentumban: „A helyi önkormányzatok növekvő szerepe és autonómiája a településfejlesztés úi rendszerét teszi lehetővé.” Ennek az új rendszernek a hogyanjáról persze még ser ki nem tud semmit, ami a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy az önkormányzásra lelkesen készülő pártemberek, pártaktivisták nem olvasták tovább az említett dokumentumot. A továbbiakban ugyanis így folytatódik a szöveg: „Az állami területpolitika arra törekszik, hogy kiegyenlítse az ország területi egyenlőtlenségeit, különös figyelemmel a munkanélküliség sújtotta iparvidékekre és az elmaradott agrártérségekre.” A megye ettől sok jót nem remélhet. Egyik említett kategóriába sem tartozik bele. Ugyanakkor a dokumentum nagyon tisztességesen tudatja azt is, amit kell: a területpolitika (az állami) csak azt vállalja fel, ami ténylegesen a dolga. A többi a településekre, a települések önálló társulásaira, felismert érdek- szövetségeire tartozik ! Ehhez azonban létezniük kell ezeknek az önálló társulásoknak, érdekszövetségeknek. Ma, a faluröpítő erők következtében nem az ösz- szetartozás indítékai, hanem a különbözőség okai kerülnek az első helyre. A miért nem-ek. Élő szervezethez hasonló érzékenységű a település- szerkezet. A sokszori beavatkozások — mert a hatvanas évektől kezdődően sorra készültek el a településfejlesztési koncepciók — legnagyobb baja talán nem is a kellő megalapozottság hiánya volt, hanem a kampányszerűség. A hol ezt, hol azt előtérbe állítás. Az arányos fejlesztés mellőzé- -se. A megyében ennek szemléletes és ma egyre több veszedelmes következménnyel járó példáját adja a vízellátás és a szennyvízelhelyezés éles kettéválása. A vízvezetékek hálózatának gyors fejlesztése — a nyolcvanas években a megyében negyvenöt új település került be az ezzel a közművel rendelkezők közé, míg a csatorna esetében a gyarapodás hat település — elemi erejű igényként fogalmazódott meg. Kielégítésének össztársadalmi ára azonban hatalmas lesz, mert nem volt elég bátorsága ennek az igénynek a reális megmérettetésére. Furcsa módon éppen a helyi öntevékenység (a fejlesztések döntően ugyanis társulási formában valósultak meg) teremtette meg azokat a csapdákat, amelyek a következő évtized legsúlyosabb környezeti gondjait rejtik. B otorság lenne például elfeledkezni arról; a megyében hatvanhárom olyan település van, ahol a lakosság száma kétezer alatt marad. Ezeken a helyeken elképzelhető-e önállóan fenntartott közmű- hálózat, szakorvosi ellátás, középiskolai képzés ... A településeknek természetes érdeke az együttműködés. A koordináció eddigi formája a megyei (a felülről vezérelt) igazgatás volt. Ennek megszűnte nem az együttműködést teszi feleslegessé, hanem megköveteli a települési szövetkezést, azaz az oldalirányú (nem hierarchikus) igazgatás kialakítását. S ennek törekvéseit örömmel látnám. Mészáros Ottó véletlenül kapta, hiszen az Adorján Endre helyi önkén- testűzoltó-egyesület valójában zászlóbontásra készül. Az önkéntes tűzoltók szertára és annak udvara lesz az ünnepség színhelye. A tűzoltók napjának védnöke Horváth Balázs belügyminiszter és Katona Tamás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Az ünnepségen Üllő és környékének -or-szággyűlési képviselője, d,r. Török Gábor köszönti a vendégeket és résztvevőket. A Monor és Vidéke ÁFÉSZ tagsága zászlót adományozott az üllői egyesületnek. A parancsnok, Vangel János veszi azt át. A zászlót a Máltai Szeretetszolgálat magyar vezetője, Kozma Imre atya áldja meg. Ezt követően hangzik el a Győr-Sopron Megyei önkéntes Tűzoltó-egyesületek Szövetségének, valamint a Csong- rád Megyei Tűzoltószöveísés- nek a felhívása: azönkéntes- tűzoltó-egyesületek csatlakozzanak ^z országos szövetséget létrehozó mozgalom zászlóbontásához. Jelen lesz a rendezvényen számos külföldi tűzoltóparancsnok is. A Máltai Szeretetszolgálat, illetve annak katasztrófaelhárító szervezete, valamint Herbák Sándor, a Honda GECO Einhell és Johnson cég magyarországi képviselője tűzoltófelszerelést ajándékoz az üllőieknek. Az akcióhoz csatlakozik az Aerocaritas és a Rádiósok Országos Egyesülete is. (gyócsi) Fökapiláay bizonytalanságioni Szó sincs döntésről Dr. Németh Ferenc ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság parancsnoka a múlt héten lapunknak azt nyilatkozta: nem tudja még, újból megpályázza-e főkapitányi állását. A Magyar Hírlap tegnapi számában viszont az ezredes egyértelmű igennel válaszol az újságíró kérdésére. — Olvastuk, hogy elszánta magát a döntésre ... — Szó sincs ilyesmiről — mondja Németh Ferenc: — Egyszerűen csak a Magyar Hírlap nem azt írta, amit én mondtam Álláspontom ugyanaz, amit kifejtettem a Pest Megyei Hírlapnak: amíg nem ismerem a feltételeket, nem döntök a pályázaton való indulásról. Mégpedig a feltételek azóta is ismeretlenek előttem, újat tehát nem tudok mondani. tbe
